Regisztráció  Belépés
venci76.blog.xfree.hu
A ruha teszi az embert - a gyűjtemény a gyűjtőt. Szalvéta Gyűjtő
1976.04.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/18 oldal   Bejegyzések száma: 174 
A bécsi újévi koncert:
  2011-12-31 22:11:20, szombat
 
 

Link

A Bécsi Filharmonikus Zenekar újévi koncertjét (németül: Das Neujahrskonzert der Wiener Philharmoniker) minden év január 1-jén rendezik meg Bécsben, a Musikverein hangversenytermében. Az eseményen leginkább Ifj. Johann Strauss és apja, Johann Strauss darabjai hangzanak el. Világszerte 44 országban közvetítik és több mint egymilliárd ember láthatja. Az újévi koncertre 1980 óta hagyományosan az olaszországi Sanremo városa küldi a koncertterem díszítéséhez felhasznált virágokat. 2011-ben a termet mintegy 30 000 virággal díszítették fel.


Története :

Az első koncert 1939-ben volt, a karmester pedig Clemens Krauss volt. Ez volt az egyetlen eset, amikor nem január 1-jén tartották, hanem december 31-én. Ekkor még csak Ifj. Johann Strauss műveket hallhattak a nézők, a következő művek csendültek fel:

"Morgenblätter-Walzer", op. 279
"Annen-Polka", op. 117
"Csardas aus der Oper "Ritter Pazman"
"Kaiser-Walzer", op. 437
"Leichtes Blut", Polka schnell, op. 319
"Agyptischer Marsch", op. 335
"G'schichten aus dem Wienerwald", Walzer, op. 325
"Pizzicato-Polka"
"Perpetuum mobile", ein musikalischer Scherz, op. 257
Ouverture zur Operette "Die Fledermaus"

Az első újév napján tartott koncert 1941-ben volt, szintén Clemens Kraus vezényletével, aki Josef Krips két fellépésétől eltekintve haláláig (1954) a koncert karmestere volt.

Az egyik leghíresebb darab, a Kék Duna keringő először csak az 1945-ös koncerten hangzott el, míg a másik tradicionális záró darab, a Radetzky-induló, Johann Strauss műve először csak 1946-ban. 1958-ig mindkét darabot gyakran, de nem állandó jelleggel játszották, azóta azonban nem zárulhat újévi koncert ezen két mű nélkül. A Radetzky-induló játszásába hagyományosan beletartozik a közönség ütemes tapskísérete is, amelyet a karmester a közönség felé fordulva vezényel. A 2005-ös koncerten azonban nem játszották el a Radetzky-indulót, a 2004-es karácsonyi szökőár miatt.

Az első nem osztrák karmester Lorin Maazel volt, 1980-ban. A jelenlegi rendszer, vagyis, hogy minden évben más karmestert hívnak, 1987-ben alakult ki, azután hogy 7 évig folyamatosan Maazel töltötte be a posztot. A zenekar tagjai ekkor úgy döntöttek, hogy mindig más vezesse őket. Ez az időpont egybeesett a világközvetítés megkezdésével, ezért marketing okai is voltak a döntésnek, így ugyanis nézettebb lett az esemény.

Karmesterek:

Clemens Krauß, 1939, 1941-1945, 1948-1954
Josef Krips, 1946-1947
Willi Boskovsky, 1955-1979
Lorin Maazel, 1980-1986, 1994, 1996, 1999, 2005
Herbert von Karajan, 1987
Claudio Abbado, 1988, 1991
Carlos Kleiber, 1989, 1992
Zubin Mehta, 1990, 1995, 1998, 2007
Riccardo Muti, 1993, 1997, 2000, 2004
Nikolaus Harnoncourt, 2001, 2003
Seiji Ozawa, 2002
Mariss Jansons, 2006, 2012
Georges Prétre, 2008, 2010
Daniel Barenboim, 2009
Franz Welser-Möst, 2011


(hu.wikipedia.org/wiki/Bécsi_újévi_koncert)




Link
 
 
0 komment , kategória:  Zenei témájú szalvétáimhoz:  
Lassan kezdődnek az utcabálok
  2011-12-31 17:47:14, szombat
 
  Szilveszter estéje van, lassan kezdődnek az utcabálok, s együtt várhatjuk az újévet.



Link

HIBÁS VIDEÓ BESZÚRÁS!



Link
 
 
0 komment , kategória:  Szalvéta összeállításaim:  
Szilveszteri mulatságtörténet:
  2011-12-31 15:01:04, szombat
 
 

Link

A szilveszteri mulatságok története a pogány Rómától napjainkig

Az óév búcsúztatása és az újév kezdetének megünneplése nem csak napjainkban van szoros összefüggésben a vidám, zajos és főleg bőséges lakomával és sok itallal megtartott mulatással. A pogány Rómában - ahol az évkezdet még március elsejére esett - Janus tiszteletére tartották, aki a be- és kijáratok istene volt és egyben istene minden kezdetnek - az év első hónapjának, minden hónap első napjának és az emberi élet kezdetének is.

Ábrázolásain kulcsokat tart, 365 ujja van az év napjainak megfelelően, valamint ellenkező irányba néző két arca - innen ered a "Janus arcú" kifejezés. Már ebben az időben szokás volt, hogy az emberek jókívánságokat mondtak és ajándékot adtak egymásnak. A szilveszter elnevezés I. Szilveszter pápa (314-335) nevéhez kötődik, aki I. (Nagy) Constantinus római császár (307-337) kortársa volt, ő ismerte el 313-ban a kereszténységet, ami Szilveszter pápasága idején államvallássá lett.

A januári évkezdet csak a XIII. Gergely pápa (1572-85) által bevezetett napév szerinti időszámítással honosodott meg Európában. Ezt azonnal elfogadták Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban, míg hazánkban, 1587-ben vezették be, de például a protestáns Németország csak 1699-ben járult hozzá használatához.

Ide tartozó érdekesség, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdet nagy valószínűséggel őszre vagy tavaszra eshetett, aminek emlékét az őszi és tavaszi pásztorünnepek őrizték. A naptárreform bevezetésétől függetlenül azonban egészen a XVI. századik Karácsony napján - december 25-én ünnepelték az újévet, néhol pedig január 6-án (háromkirályok idején). Január elsejét végül XII. Ince pápa rögzítette az újesztendő első napjának 1691-ben. Az újév köszöntését kísérő babonák, étkezési szokások és az ünneplés helyszínei országonként és tájegységenként is sok-sok érdekességgel szolgálnak. Magyarországon főleg a mezővárosokban szilveszterkor nagy bálokat tartottak. Hajdúdorogon ekkor volt a szolgalegények bálja, Hajdúböszörményben pedig morzsabált tartottak, amelyre a lányos szülök vitték a sült tésztákat, a pásztorok pedig pörköltet főztek, ami mellé természetesen jelentős mennyiségű borfogyasztás is járult.

A nagykun városokban ekkor tartották a batyus bálokat, de rendeztek házibálokat is, ahol citeraszó és cigányzene mellett mulattak a fiatalok. A vidéki előkelőségek saját kastélyaikban rendeztek évbúcsúztatót, de azt egészen a XIX. század közepéig bővet estélyének nevezték.

A nagyvárosokban kezdetben báltermek és a főurak kastélyai adtak otthont a mulatságnak, ami gyakran műkedvelői színi előadással és hangversennyel volt fűszerezve. A XVIII. század végén, XIX. század elején nagy divat volt, hogy szilveszterkor cigányzenészek adtak szerenádot híres emberek ablakai alatt. Így mutatkozott be Pest utcáin 1801-ben Bihari János, korának leghíresebb cigányprímása, akinek olyan sikere volt, hogy 1802-ben Pestre költözött és innen indult szédületes karrierje. Az újév kezdetéhez kapcsolódó hiedelmek, babonák és szokások tárháza kimeríthetetlen.

Ezek közül az egyik legrégibb eredetű a zajkeltés, melynek célja az ártó, rontó erők távoltartása a háztól. Eszközei már évszázadokkal ezelőtt is változatosan voltak, a karikás ostortól a dudán és a csengőn keresztül a kolompig - manapság viszont a felsorolt "népi" eszközöket szinte mindenhol a petárdázás és a papírtrombita váltotta fel. Egyes falvakban az óév búcsúztatását és az új esztendő köszöntését harangzúgás kísérte, miközben a falu lakói együtt ünnepeltek és vonultak a templom elé meghallgatni az óév búcsúztatót és az újévi köszöntést. Szintén régi és ismert szokás az esti ólom vagy faggyúöntés. Az egyiknél ólmot olvasztanak, a másiknál gyertyafaggyút vagy viaszt. A felmelegített anyagot hideg vízbe öntik és megnézik, milyen alakot vett fel és formájának jellegzetességeiből jósolnak a jövendőre. Még ma is divat, hogy az utcán mulatozók álarcot húznak, hogy elijesszék az óévet magával vivő szellemet. Több helyen megőrzött hagyomány a hagymakalendárium készítése.


Tizenhárom gombócból tizenkettőbe egy- egy férfinevet tartalmazó papírcetlit tettek a lehetséges jövendőbelik nevével és amelyik gombóc először feljött a víz tetejére, az rejtette a leendő férj nevét. Aki az üres gombócot húzta, abba az évben nem számíthatott kérőre.

Év végén az italok királya ma is a pezsgő. A szilveszteri pezsgőzés, sőt a pezsgőspohár formájának kialakításában nagy szerepe volt Madame Pompadour-nak (1721-64), XV. Lajos francia király kedvesének, aki a legenda szerint az első pezsgőspoharat saját melleiről mintáztatta udvari mestereivel. A pezsgőspohár formája azóta sokat változott, de az újévi pezsgőzés szokása megmaradt. A népszokások és a kialakult hagyományok ma is sok vidéken élnek, de a szilveszteri mulatságok az éttermek és a szállodák bővítésével - főleg a nagyvárosokban - falakon belülre kerültek.

A XIX. század nyolcvanas éveitől a budapesti és vidéki szállodák egymással versenyezve rendezik a hangulatos szilveszter esteket, többnyire műsorral egybekötve. Az ételeket - még a világháborúk és gazdasági világválságok idején is - a lehető legjobb alapanyagokból állították össze, többnyire figyelembe véve az ide vonatkozó hagyományokat is.
A vendégseregnek a finom ételek és italok mellé emlékként eltehető menükártya is dukált, ami mindig díszes kivitelben, neves grafikusok közreműködésével készült. Az óév búcsúztatását és az újév köszöntését felelevenítő írásunkat ilyen menükártyákkal illusztráltuk, amik 1895-től 1948-ig adnak "ízelítőt" az ott elfogyasztott ételekről és italokról. Látható, hogy a Gundel éttermet még a II. világháború eseményei sem akadályozták meg a mulatság megrendezésében, sőt az 1948-as év elmúlását is megünnepeltek - ezt követően viszont az államosítás megállította őket. Az ilyen rendezvényeken gyakran jelentek meg ismert személyiségek.

Horváth Dezső

(www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/a_szilveszteri_mulatsagok_tortenete/)




Link
 
 
0 komment , kategória:  B.U.É.K. szalvétáimhoz:  
Szilveszteri szalvétakavalkád:
  2011-12-31 14:52:14, szombat
 
 

Link
 
 
0 komment , kategória:  Szalvéta összeállításaim:  
Sorstalanság(Filmszalag EP)
  2011-12-31 11:31:05, szombat
 
  Dalszöveg

Ezt dobta a gép a sorsomat nem választottam
mindent elfogadtam én egyszer sem választhattam
Elém tették nyersen beleköptek a levesembe
józanul az árral szembe nem bízok a felesekbe
Nincsen tréfa felvázolom a stafétát
engem a sors úgy hajtogat mint a szalvétát
Építem az utam ő meg rombolja a váram
repülni szeretnék de letörte a szárnyam
Álltam a peronon csak ugrani nem mertem
körül néztem és egy levegőt még vettem
Elindultam a szivárvány felé mentem
de rá kellett ébrednem hogy megfulladok a szennybe
Fordulj velem szembe,érjél hozzám nyugodtan
változtam,csak régen a boldogságtól futottam
Bármit csinálunk úgyis mindent elrontunk
de miért kell szenvednünk ha sorstalan a sorsunk

(www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/74682/des/sorstalansag-filmszalag-ep-zeneszoveg.html )
 
 
0 komment , kategória:  Dalszöveg-szalvétával megtűzve  
Farkasmintás szalvétatgyűrűk:
  2011-12-31 09:47:02, szombat
 
 

Link



Link



Link



Link
 
 
0 komment , kategória:  Különleges szalvétagyűrűk:  
Farkasmintás szalvétatartók:
  2011-12-31 09:41:29, szombat
 
 



Link



Link



Link




Link

 
 
0 komment , kategória:  Különleges szalvétatartók:  
Josef Capek:Napkin Poets
  2011-12-30 21:07:26, péntek
 
 

Link

Capek, Josef (1887-1945):Napkin Poets című műve
Date: 1926
Movement: Expressionism
Theme: Abstract
Technique: Linocut
Museum: Private collection
Location: Czech Republic
Description:

13 x 10 cm
Tags: black, gray, faces, scared
 
 
0 komment , kategória:  Festmény elemeként a szalvéta:  
Santiago Nazarian:Halszálkák
  2011-12-30 09:16:14, péntek
 
  Santiago Nazarian: Halszálkák (Espinha de peixe)

Írta: Santiago Nazarian 2011. augusztus 20. szombat, 07:17

Olvasnivaló - Novella




Link

Hau óvatosan megnyitotta a csapot. Újra el kell majd zárnia, miután megmosta a kezét. Halszaga volt, nyershal-szaga, mindig, mintha rohadna. Pikkelyek az ujjain. Nem akarta bepiszkolni a csapot. Újra el kell majd zárnia, ha már tiszták lesznek az ujjai. Megmosta a kezét.

A mosdó fölé hajolt, és érezte a fájdalmat a hátában. Ahogy a mosdó fölé hajolt, érezte a gerincét. Odakapott a kezével, fölegyenesedett a tükör előtt. A szemébe nézett. Saját magát látta. Semmi pikkely. Semmi halgerinc. Nem tükröződtek halak hosszúkás szemében, kamaszos arcán. Hau még ugyanaz volt, az ujjak dacára.
Elvette a kezét a hátáról, és elzárta a csapot. Az orrához emelte az ujjait. Megszagolta őket. Még mindig ott volt. Fájt a gerinc. A hal kiáltása. És a hosszúkás szeme még jobban összeszűkült a tükör előtt.
Egész nap. Minden reggel. A szüleinek segített a piaci standon. Kés a halgerinchez, hal a jégre, lesütött szem, halk szavak; pedig jobban beszélt portugálul, mint ők. Csomagolt. Újságpapír. Szénfekete festék. Vízbe merülő maszatos ujjak. Halat csomagoló, hulladékot eltakarító, átfagyott ujjak, a kamaszkora vége.
És Hau egész délelőtt csak az arca tükörképét várta. Az ujjait az orra előtt. Szappan, vanília, hogy lezárja a napi rutint, ami nem is a sajátja. Épphogy csak munka. Épphogy csak család. Nem fogja bepiszkolni a költészetét. Nem fogja bepiszkolni az ujjaival a papírját. Csomagolt. Eltakarított. És szabad óráiban origamit hajtogatott.
A lánynak. Amikor elment előtte. Lesütötte a szemét. Lehajtotta a fejét. Remélte, hogy nem látja, még ha érzi is. Még ha kilométerekről meg is érzi a stand szagát. Mindig sietett, amikor elment előtte. Sosem nézett rá. De lehet, hogy csak ő sütötte le a szemét. És nem is láthatta.
Később találkoztak. Délután. Amikor a lány még csak meg sem kérdezte, mivel foglalkozik. Hogy mivel foglalkozik majd? Filozófiával. Egymás mellett a tanfolyamon, a felvételire készülve. Egymás mellett a megállóban, a buszra várva. És jó éjszakát. Holnap korán kelek, segítenem kell apámnak.
Ennél messzebb nem jutottak. Nem adtak egymásnak puszit, nem simogatták meg a másik karját, de köszöntek egymásnak. Kezet ráztak, és egymáshoz értek az ujjaik. Remélte, hogy nem fogják lebuktatni. Az ujjak, a halszag. A nap végére minden a helyére került. Aztán eljön újra a reggel, és várják a halak.
Ahogy a fogát mosta, és hallgatta az ébredező madarak énekét, nézte magát a tükörben, a szája habzott az indulattól. Köpött egyet. Az orrához emelte az ujjait. Már nem fájtak a csontjai. Legalább nem gyülemlett föl napról napra a fájdalom és a szag, nyom nélkül eltűnt mindkettő a munka végén. Egy nap a múltja majd örökre véget ér. És ő még csak emlékezni sem fog rá, milyen volt a halszag.
Parfüm. Péntek este, hogy együtt legyen a barátokkal, hogy együtt legyen a lánnyal, egészen másnap reggelig. Egy kis bárban, néhány sör mellett, megünneplik a születésnapot. Nem az övé. Nem a lányé. De együtt lesznek, és ez a legfontosabb. Ő a baloldalon ül majd, a srácokkal. Nevetnek, isznak, lepárlódnak, megerjednek. A lány pedig ott lesz vele szemben, a többi nővel, gesztikulálnak, megillatosítják a levegőt a tarka koktéljaikkal. Az út mellett ültek, a csatorna mellett, ott, ahol később a piac standjai fognak állni.

A lánynak sikerült a bravúr. Csak egyet használt el. Egy szalvéta, és megigazította a rúzsát. Egyetlen szalvéta, és végzett. A majonézzel. A kecsappal. A provolonéval, a halas táskával és a szálkákkal, a tőkehalas krokettel. Ő a srácokat figyeli, egy halom papír tornyosult előtte. Kecsaptól, majonéztől piszkos szalvéták. Ránézett a lányra, és nyelt tovább. Ránézett a lányra, és már mindene ragadt. Megtörölte az ujjait egy köteg szalvétában.
Szükség van az ilyen nőkre, hogy a srácok illendően viselkedjenek. Szükség van a nőkre, hogy a srácok is használjanak szalvétát. Hogy igyanak még egy kicsit, hogy nevessenek és elrejtsék, hogy elrejtsék a szálkákat a fogaik között. Hogy elrejtsék a pikkelyeket az ujjaik között. Ránézett a lányra, és elrejtőzött a papírok mögé. Egy darab, összehajtva, origami.

A lány a többieket figyelte az asztal jobb oldaláról. A barátnői mellett, jól nevelten mosolygott. A srácok egymást ugratták. Ő dolgozott. Az ujjai a lányért. A remegő ujjai. Dolgoztak az ujjai. A ragadós ujjai, a papíron, költészetté formálva mindazt, amit érez.
De mit érzett? Az őt hívogató csatornát. Az italt hívogató barátokat. A sört, a torkukon leereszkedő, a szálkákat eláztató, erjedt sört. Pár órával később majd ott áll, átfagyott ujjakkal. Ujjak a halban, ugyanabban az utcában, csomagol, papírba, a nők vacsoráját, az anyukák, a barátnői anyukáinak vacsoráját.

És a költészet nem lesz más, csak szén. Majonéz lesz a hírekből, maszatos, újságpapírba csomagolt hírek, egy hal gerincén. Ő is csak egy lesz a sok közül. Hosszúkás szem a piacon. Lesütött szem, halk szavak, nem mozdul. Ő a halakért fog dolgozni, a hideg, élettelen halakért, tulajdonképpen csak ez érdekel mindenkit, aki odamegy hozzá. Nem éreznék a parfümöt a nyakán. Nem fogják érezni a fájdalmat a gerincében.
A gyorsan dolgozó ujjaival, még így, ittasan is, ügyes munkát végzett. Halgerinc. Szalvéta a bárból. Origami. Tökéletes. Forma és költészet a lánynak, foltok nélküli papíron. Egy papírhal. ,,Hogy elmerüljön veled."
A lány, mosollyal az ajkán, kezébe vette a halat. Szép volt. Az origami. A mosoly. Elérte, hogy az egész piac alámerüljön az óceánban, és átvegyék a hatalmat a tengerlakók. A lány odahúzta a szájához, a rúzsához, és megcsókolta. ,,Nahát, milyen vicces, még halszaga is van."

(Kertes Gábor fordítása)


(www.olvassbele.hu/index.php/olvasnivalo/novella/4262-santiago-nazarian-halszalka k-espinha-de-peixe)




Link

Ő Santiago Nazarian
 
 
0 komment , kategória:  Próza-ahol szereplő a szalvéta  
Paprikás szalvétagyűrűk:
  2011-12-29 16:09:03, csütörtök
 
 



Link




Link
 
 
0 komment , kategória:  Különleges szalvétagyűrűk:  
     1/18 oldal   Bejegyzések száma: 174 
2011.11 2011. December 2012.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 174 db bejegyzés
e év: 1416 db bejegyzés
Összes: 3343 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1429
  • e Hét: 8494
  • e Hónap: 35423
  • e Év: 427366
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.