|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
|
|
2011-12-18 22:12:17, vasárnap
|
| |
| |
Giró-Szász: Nem a kabinet vette el a manyup-pénzeket
2011. december 16. 12:57
Sem korábban, sem a jövőben nem a kormány vette el ezeket a forrásokat, hanem a magán-nyugdíjpénztári tagok döntöttek arról, mondta a kormányszóvivő.
A miniszterelnök és Matolcsy György is világossá tette, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetéseket továbbra is az állami kasszába irányítják - mondta Giró-Szász András kérdésre válaszolva. Emlékeztetett Matolcsy csütörtöki szavaira, amelyek szerint a kormány át fogja gondolni, megnyitja-e az állami rendszerbe való átlépés lehetőségét.
Leszögezte ugyanakkor, hogy ,,sem korábban, sem a jövőben nem a kormány vette el ezeket a forrásokat, hanem a magán-nyugdíjpénztári tagok döntöttek arról". Hozzátette, ha a korábban a magán-nyugdíjpénztáraknál maradt tagok úgy gondolják, hogy nem maradnak ezeknél a kasszáknál és az állam megnyitja az átlépés lehetőségét, akkor azzal minden érintett élhet.
Orbán Viktor pénteki közrádiónak adott interjújában elmondta, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetések mostantól mindig az állami kasszába kerülnek. Hangsúlyozta: a nyugdíjrendszer teljes átalakítása most befejeződik, aki az államnak fizetendő járulékon túl akar még félretenni, azt a magánnyugdíjpénztárakon keresztül megteheti, de ,,amit az államnak be kell fizetni, azt mostantól az államnak kell befizetni, nem lehet máshová".
http://mandiner.hu/cikk/20111216_giro_szasz_nem_a_kabinet_vette_el_a_manyup_penze ket |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-12-18 20:28:34, vasárnap
|
| |
| |
Tételezzük fel, hogy én egy igen jó dolgozó vagyok, ezért a léggömbhámozó Bt., ahol dolgozom,
azt mondja, ad nekem 300.000 Ft fizetést.
Jó sok pénz ez, örülök is neki!
Aztán jön az állam, és azt mondja a Bt-nek: gratulálok a bevételedhez, és amiért ezt a pénzt a
dolgozónak adod, itt ez a pici lista arról, hogy mit kérek tőled:
Nyugdíjjárulék (18%) 54 000 Ft
Egészségbiztosítási járulék 33 000 Ft
Egészségügyi hozzájárulás 1 950 Ft/fő Munkaadói járulék (3%) 9 000 Ft
Szakképzési hozzájárulás (1,5%) 4 500 Ft
Így aztán mire a a munkáltató levegőt vesz, máris kifizetett az államnak 102 450 Ft-ot, a
fizetésünk tehát rögtön 402 450 Ft-jába került,
úgy is vehetjük, hogy 400.000 Ft a bruttó fizetésünk, hiszen ennyibe kerülünk a cégnek.
Na de mi sem lélegezhetünk fel, hiszen miután megkapjuk a pénzt, a kedves Nagy Testvér ismét
megjelenik, most nálunk, és azt mondja, itt ez a pici lista arról, hogy mit kérek tőled:
SZJA 84 750 Ft
Nyugdíjjárulék 8,5 % 25 500 Ft
Egészségbiztosítási járulék 4% 12 000 Ft
Munkavállalói járulék 1% 3 000 Ft
És mire feleszmélünk, az állam lenyúlt tőlünk 125 250 Ft-ot, 174 750 Ft forintunk marad.
Persze ezzel még nincs vége a sornak, elmegyek a boltba, vásárolok ezt-azt.
A termékek árába további 20% ÁFA került bele, tehát ebből a pénzből valójában csak 145 625 Ft
értéket vásárolhatunk, állam ismét eltesz 29 125 forintocskát.
Ez a legegyszerűbb eset volt, lehetne még fokozni, ha a pénzünket félretesszük, és lakás
veszünk belőle, hiszen azután illetéket fizetünk (a duplán adózott pénzünkből vettük), és ha pár év
múlva eladnánk, ismét illetéket fizetünk (a triplán adózott pénzünk után negyedszer).
De autóvásárlással se járunk jobban, átírási illeték, gépjármű adó, üzemanyagba épített ÁFÁ-n
felüli terhek.
Ha pedig bankba rakjuk, a kamat után 20% adót fizetünk.
Hogy ne legyen szép az élet be fogják vezetni a vagyonadót, úgyhogy a 2-3x adózott pénzből vett
dolgaink után még évente fizethetünk majd megint adót.
Nézzük tehát a végeredményt:
Én dolgoztam, a munkáltatóm üzleti kockázatot vállalt, munkahelyet teremtett, létrehozott valamit.
Ehhez képest ki keresett a legtöbbet?
Az állam keresett a 300.000 Ft-os fizetésemen 256 825Ft-ot.
Én pedig vehetek árut 145 625 Ft-ért.
Emlékszem, az átkosban tanultuk, hogy a sötét középkorban a gazdag földesúr kizsákmányolta a
jobbágyokat, és 10%-át elvette a termelt javainak, aztán jöttek a papok, és elvittek másik 10%-ot!
Hogy sajnáltuk szegényt, és kérdeztük, de hát milyen alapon?
20% - húsz százalék volt MINDEN teher, amit fizettek!
Ebből a 20 %-ból fényűző paloták és templomok épültek, hadseregeket tartottak fent, kövérre
híztak a gazdagok.
Most kb. 65%-ot húz az állam a fizetésemen, még sincs pénz semmire. Kihez folyik az a
rengeteg pénz?
...Még jó, hogy vége a sötét középkornak.. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-12-18 20:27:36, vasárnap
|
| |
| |
Két pap beszélget:
- Szerinted feloldják végre a cölibátust?
- Szerintem azt már csak a gyerekeink érik meg. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-12-18 20:26:28, vasárnap
|
| |
| |
Miért a zsidók kapták a Tízparancsolatot?
Először az Isten az arabokhoz ment:
- Arabok, itt van a parancsolatom.
- Mi az?
- Ne lopj.
- Az nem jó, mi szegények vagyunk, nekünk is élni kell.
Ekkor ment a perzsákhoz.
- Perzsák, itt van a parancsolatom.
- Mi az? kérdezték a perzsák.
- Ne kívánd meg felebarátod feleségét.
- Az nem jó, mi megkívánjuk.
Ekkor ment az Isten Mózeshez.
- Mózes, itt van a parancsolatom.
- Mennyibe kerül?
- Ingyen van.
- Jó, akkor adjál tízet. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-12-18 19:24:56, vasárnap
|
| |
| |
Ungvári Gyula: Még egyszer a zsidó “holokausztról" - I. rész/ 1
— Tanulmány —
Tartalomjegyzék
Bevezető. Mi a ,,holokauszt"?
Az írás apropos-ja. Hitler összemosása Sztálinnal
Mi is az a holocaust?
Keresztény holocaust Németországban a háború alatt
Zsidó holocaust Galíciában 1941-ben
A zsidóság hosszú távú nemzetközi törekvései
A zsidóság és a II. világháború nagyhatalmai; vezéreik
Roosevelt és az ő Amerikája
Churchill és a Brit Birodalom
Hitler és a Német Birodalom
Sztálin és az ő Szovjetuniója
Bevezető. Mi a ,,holokauszt"?
Az alábbiak a zsidó ,,holokausztra" vonatkozó irodalomnak ahhoz a részéhez kívánnak csatlakozni, amely az ún. holokauszt konkrét történelmi, statisztikai adatain túlmenően a szóban forgó eseménysor mögött rejlő történelmi összefüggésekre, háttérre is rámutatni igyekszik.
Mindenekelőtt a holokauszt fogalmát kívánjuk meghatározni, majd ennek kapcsán különbséget teszünk holokauszt és holocaust között. A zsidó holokausztról szóló tannak három alapvető állítása van. Ezek: 1. Hitler (a hitlerizmus, a hitleri Németország) fizikailag meg akarta semmisíteni a zsidóságot, 2. a II. világháború időszakában a ,,nácik", vagy a ,,német nácik" előre megfontolt szándékkal tervszerűen 6 millió (magyarországi viszonylatban 600 000), újabban és inkább a holokausztban hívő történészek, politikusok és magasabb beosztású vagy képzettebb emberek körében: valamivel kevesebb, mint 6 millió (magyarországi viszonylatban valamivel kevesebb, mint 600 000) zsidót meg is öltek, 3. ezt a tömeggyilkosságot (döntő hányada tekintetében) elsősorban ilyen célból létrehozott ún. megsemmisítő táborokban (,,haláltáborokban") ipari üzemszerűen, az ún. gázkamrákban követték el, mégpedig oly módon, hogy az ún. ,,Zyklon B" (ciklon B) nevű rovarírtószert (hidrogéncianid savat) tömegesen gyilkoló mennyiségben levetkőztetett emberekkel túlzsúfolt ún. fürdőhelyiségekbe vetették, ami az illetők gyors halálát okozta. Persze ,,alkalmaztak más módszereket is a megsemmisítő táborokban", pl. a ,,gázteherautók" módszerét, amelynek során ,,tehergépkocsikból a kipufogógázokat a kocsik belsejébe vezették, ahol az összezsúfolt zsidók megfulladtak". Ezen kívül a németek ,,öltek zsidókat másutt is, nemcsak a koncentrációs táborokban, hanem pl. a keleti fronton, a német megszállás alatt tömegesen, pl. az ún. Einsatzkommandók". Természetesen gyilkoltak más módon is, pl. hagyományos fegyverrel végrehajtott kivégzés révén. Írásunk e holokauszt-tant elemzik, s egyszersmind cáfolják.
Tematikai korlátok miatt az európai zsidóság nem halálos végű megpróbáltatásaival (nem halálos sérüléseivel, családi-közösségi kapcsolataik ártalmaival, anyagi veszteségeivel stb.) nem foglalkozunk, nem térünk ki a zsidók olyan halálos végű ártalmaira vagy nem halálos sérelmeire sem, amelyeket a holokauszt-tan nem ír a hitlerizmus rovására (ilyenek pl. az ukránok, románok stb. által elkövetett zsidóellenes atrocitások, amelyekkel szemben nem egyszer maguk a német katonák léptek fel). Értelemszerűen nem térünk ki a Szovjetunió fennhatósága alatt, pl. szovjet hatósági szervek által elkövetett atrocitásokra, ellenszenvből vagy gondatlanságból fakadó károkozásokra, de szólunk a németek szövetségesei, pl. Horthy vagy Szálasi Magyarországa által elkövetett olyan cselekményekről, amelyeket a holokauszt-dogmákban hívők általában a holokauszt tényei közé sorolnak. Ez utóbbiak hovátartozása elméletileg határesetnek tekinthető. Napjaink szóhasználatában a holokauszt egy üzleti tevékenységet is jelöl, közelebbről az ún. holokauszt-ipart, amely ezúttal nem tárgya írásunknak, annyit azonban meg kell állapítanunk, hogy pl. Nyugat-Németország óriási kártérítést fizetett nemcsak a túlélő egyéneknek, a holokauszt-áldozatok leszármazottainak, de pl. a világháború idején még nem is létező Izrael Államnak is.
Mára tehát az üldöztetést, vészkorszakot a szóhasználatból fokozatosan kiszorító ,,holokauszt" valójában egy viszonylag új valláspótlékot tükröző fogalom. E nézetek hívei által hirdetett állítások a korlátozott értelemben vett igazságok, a féligazságok, a homályos ellentmondásos elképzelések és a szemenszedett hazugságok zűrzavaros kakofóniája. A holokauszt-tan hívei fent említett lényegi megállapításaikat imamalomszerűen ismételgetik, kötelező mantráknak tekintik és mindig fenyegetően adják elő. A propagandának eredetileg egyáltalán nem Goebbelstől származó, hanem a XIX. század végére globálisan befolyásoló zsidó sajtóból fakadó egyik alapvető tényére építik módszerüket: eszerint a széles tömegek minden nekik előadott hazugságot előbb-utóbb elhisznek, ha a hazudozók kellő mértékben ismétlik hazug állításaikat. Hiszen ismétlés a tudás anyja, de az áltudományé, álismereteké is. Hitler is (pl. a Mein Kampf-ban) és egyik tanítómestere, Le Bon is — összefüggésben a tömegek lélektanára vonatkozó tudásukkal, e tudás továbbadásával — nem egyszer hivatkoztak a lapidárisan megfogalmazott, egyszerű hazugságok sokszoros ismétlésének olykor az igazságot is legyőzni képes hatékonyságára.
Az írás apropos-ja. Hitler összemosása Sztálinnal
Az írás apropos-jaként a Magyar Nemzet egyik igen jó tollú rovatvezetőjének, Körmendy Zsuzsannának egyik cikke szolgált. A szóban forgó cikkben (,,Holokauszttagadás — másképp": MN, 2011.márc.4. p.7.) Körmendy Zsuzsanna Heller Ágnesnek ez év tavaszi közismerten minősíthetetlen nemzetközi szereplései elsőjét (a stockholmi, berlini szereplését megelőző brüsszeli fellépését) tárgyszerűen érvelve, egyszersmind kellő keménységgel és Heller hazudozásait a Rákosi-korszak hivatalos megnyilvánulásaival párhuzamba állítva taglalta.
Írásának értékét azonban sajnálatosan lerontotta a ,,nemzeti jobboldali" sajtónk hosszú ideje szokásos módszerének jelen alkalmazása. E módszer lényege, hogy a balliberális politikusok vagy sajtómunkások megnyilatkozásainak bírálata során újra és újra hangoztatják az egykori nemzeti szocialista személyiségekről, irányzatokról, cselekményekről hamisan tájékoztató, gyűlölködő megállapításaikat, beleszőve azokat a — nemzeti szocializmust és a kommunizmust zsidó érvelésre támaszkodva párhuzamba állító, közös nevezőre hozó, pénzhatalmi érdekű és szélsőséges — liberális szellemiség érdekkörébe. E szokással évekkel ezelőtt pl. Csurka István írásaiban is lehetett találkozni: ő sem tudott leírni Sztálinról egyetlen olyan elítélő mondatot sem, amelyben mindjárt bele ne mart volna Hitler alakjába is. Márpedig nyilvánvaló, hogy 1. a különféle nemzeti szocialista irányzatok szellemisége és a ,,marxizmus-leninizmus" eszmerendszere között a különbség nem kisebb, mint a Zenit és a Nadír közötti távolság, 2. eltekintve a Molotov-Ribbentrop paktumot közvetlenül követő időktől, a 30-as években Európában a legélesebb ellentét a hitleri Németország és a sztálini Szovjetunió között feszült (gondolhatunk akár az Antikomintern Paktumra, akár a spanyol polgárháborúra stb.), 3. a szóban forgó (helyesebben: Hitler-Sztálin) paktum mélyén álságos sztálini magatartás, hallgatólagos brit-szovjet megállapodás húzódott meg, amit a paktumot követően a szovjet vezetés a németekkel folytatott gazdasági együttműködésének látszata mögé rejtett, 4. a Szovjetunió elleni német támadás előtti hónapokban a szovjet vezetés már megtette a Németország elleni inváziójának főbb előkészületeit, pl. a szovjet csapatok megkezdték kiinduló harci állásaikba való felvonulásukat (közvetlenül a német támadás előtt a Nyugat-Oroszországban már felvonult szovjet haderő létszáma lényegében megegyezett a támadó német erő létszámával), 5. a nyugati erőknek egy szavuk sem volt a II. világháború első szakaszában véghez vitt szovjet hódításhoz, viszont teljes erőbedobással támogatták a Szovjetuniót a német-szovjet háború alatt mindvégig.
A tárgyra térve idézem Körmendy Zsuzsannát: ,,Sokat gondolkodtam a holokauszttagadók lélektanán: vajon mi indítja őket arra, hogy dokumentált tényeket semmisnek vegyenek, hogy híradásokat, könyveket, vallomásokat, fényképeket, a testi-lelki sebeket viselő, traumából felépült áldozatokkal készült riportokat negligáljanak, s csak fújják a magukét: nem igaz, nem úgy volt, nem történt meg, nem bántotta senki az elhurcoltakat, nem is volt haláltábor. Mindez csak fikció. Képzelgés."
Higgyünk az újságírónő őszinteségében, abban tehát, hogy ő maga valóban igazságnak véli a legújabb zsidó valláspótlék (a ,,holokauszt-vallás") dogmáit és semmiképpen sem pénzért, karrierért ütötte számítógépén a klaviatúrát, amikor a holokauszt-tagadók lelkületét igyekezett rossz hírbe hozni.
Mi is az a holocaust?
E sorok írója — mint említettem — különbséget tesz holocaust és holokauszt (népszerű nevén: holokamu) között. A holocaust bibliai fogalma szerint ez a görög eredetű szó Istennek bemutatott és neki tetsző olyan áldozatokról szól, akik (vagy: amelyek) fizikai valójukban elevenen teljesen elégnek. Szigorúan véve a valóságban ilyesmi nem fordulhat elő, mert hamvak még a hamvasztó kemencében elégetett holttestek után is maradnak, mindamellett e fogalom használható tartalmú változatának meghatározása során eltekinthetünk attól, hogy a holocaust a halál után milyen valóságos testi maradványokat mutat, vagy hogy az áldozat, az elégetés tetszik-e Istennek vagy sem, de mellőzhető az a tény is, hogy a tűzhalált szenvedők esetében a halál általában nem a test elégése nyomán következik be, hanem az illetők ugyanúgy fulladással halnak meg, mint pl. a keresztre feszítés áldozatai. Így a szokásos tűzhalálnál egy bizonyos égési idő után már a holttest ég. Mindamellett, ha a holocaustot, mint az elevenen szándékoltan elégetett ember fogalmát a fenti korlátozások figyelembevételével határozzuk meg, akkor pl. beszélhetünk a holocaust történelmi példáiról. Ilyenek voltak a máglyahalál esetei, pl. a középkor hanyatló szakaszában Jeanne d'Arc vagy Giordano Bruno autodaféja. Persze történtek boszorkányégetések is, Kálmán királyunk sem feleslegesen mondta, hogy boszorkányok márpedig nincsenek.
Holocaust egyébként bőségesen előfordult a második világháború éveiben éppen Németországban, és éppen nem a németországi vagy a lengyelországi német koncentrációs táborokban. Ráadásul, ha a holokauszt-vallás dogmatikusai komolyan vennék saját elméletüket, akkor azt kellene mondaniuk, hogy holocaust semmiképpen sem fordult elő az ún. haláltáborokban. Ott ugyanis az indoktrináció szerint ,,gázzal ölték meg a zsidókat". Márpedig, akit gázzal ölnek meg, az nem ég el. Annak csupán a holttestét égetik el, viszont Piszkos Freden kívül olyant még senkitől sem hallottam, hogy a hulla is ember lenne. Az embernek lehet hullája, de az semmiképpen sem ő maga. Még akkor sem, ha porrá leszünk, mert amikor porrá leszünk, testi valónkban már nem vagyunk, halhatatlan lelkünket pedig nem lehet elégetni, ,,mert az maga tűz".
Keresztény holocaust Németországban a háború alatt
Szóval Németországban a lakosság egy része a II. világháborúban a szó szoros értelemben holocaust lett, s ez tömegesen fordult elő néhány német nagyvárosban. A következőkről van szó: Kassel, Hamburg, Darmstadt, Heilbronn, Pforzheim stb., de méreteit és az ártatlanok elevenen való elégetésének brutalitását tekintve mind közül kiemelkedik a holocaust Drezdában. A tömeggyilkosság e módszerének neve: tűzvihar. Ez ugyanolyan brit ,,innováció" volt, mint az amerikaiak részéről a szőnyegbombázás. Természetesen a háborúk során tűzeset, tűzvész, tűzhalál meglehetősen gyakran és korántsem csupán légitámadás alkalmával fordul elő, a földi, tengeri harcok is vezethetnek ilyesmikre. Ezúttal azonban arról van szó, hogy a brit Harris vezette Stratégiai Bombázó Parancsnokság 1943-tól mindvégig a német nagyvárosok civil lakosságának olyan szőnyegbombázással végrehajtott tömeges pusztítását tűzte ki célul — mellékesnek tekintve a katonai célpontok elkülönített támadását — amelyben a bevetett fegyverek nagy része egy egész város vagy városrész felgyújtását szolgálta. (Ezért is nem tekintjük holocaust-áldozatnak azokat, akik nem szándékolt elégetés során égtek el hadi cselekmény során, így pl. nem voltak holocaustok azok a zsidók, akik német területről tengeri hajókon menekülve igyekeztek brit felségterületre, ahonnan tűzcsapással fogadták és elsüllyesztették e hajókat. E hajókon tűz ütött ki és voltak olyan zsidók, akik elevenen égtek el. Feltételezhető, hogy a hajókat elsüllyesztő csapatok — az esetek nagy részében — nem ismerték pontosan e hajók rakományát.)
A szándékolt brit tűzviharos légi támadás legsúlyosabb esete a drezdai genocídium volt. Ez 1945. február 13-14-én zajlott le összesen mintegy 14 óra alatt, és három hullámban: a hamvazószerdára virradó éjszakán kezdődött, s az éjt követő nappal déli óráiban fejeződött be. A szóban forgó eseményről David Irving írt kitűnő monográfiát: Apokalipszis 1945. Drezda elpusztítása címmel.
Drezda lakossága eredetileg kb. 650 000 lelket számlált. A légitámadás előtt egy hónappal azonban nagy szovjet offenzíva indult Szilézia ellen. E terület 4,5 millió lakosából 3,6 millió nyugati irányban elmenekült a szovjet csapatok elől (csak azok maradtak, akik nem tudtak elmenekülni, ill. azok a szlávok, akik inkább választották a szovjeteket, mint a menekülést előlük). A menekülők közel fele a Cseh-Morva Protektorátus felé vette az irányt, nem sejtve, hogy a szovjet megszállás nyomán a megbátorodott csehek példátlan népirtást rendeznek majd soraikban. Mintegy 600-800 000 sziléziai német Drezdában, ill. Drezda környékén kötött ki óriási túlzsúfoltságot okozva Szászország fővárosában. (A kibombázott vagy egyszerűen menekülő személyek nagy része a támadás éjjelén Drezdában volt.) A lakosság gyerekekből, öregekből, nőkből, sebesültekből állt, de voltak Drezdában pl. amerikai, ill. brit hadifoglyok is. Hadiipari, ill. katonai célpontok nem voltak Drezdában, és jelentős létszámú katonaság sem állomásozott a városban. A légvédelmi tüzérséget éppen a keleti frontra vitték, s mivel a Drezda elleni légitámadás ,,biztonságára" való tekintettel a brit bombázó parancsnokság számos más német célpont ellen indított jelentéktelen vagy színlelt légitámadást, a Drezdát támadó bombázók ellen mindössze 27 vadászgépet tudtak bevetni. A város védtelen volt.
A szóban forgó éjszakán este 10 óra után az összesen bevetett 1400 brit repülőből az első hullámban 243 Lancaster bombázó támadt rá a városra. A britek célja az volt, hogy először rombolóbombákkal szétzúzzák a háztetőket és ablakokat, majd olyan gyújtóbombazáport szórjanak le, amely lángba borítja a házakat és a szikrák forgószeléből tűzvihart támaszt. Ez azután felgyújtja a bútorokat, szőnyegeket és minden éghető anyagot. A támadás második hullámában hajnali 1 és 2 között közel 550 Lancaster repült Drezda fölé, éppen akkor, amikor a környékről a városba érkező tűzoltó és mentő alakulatok maximális erőbedobással láttak a mentés munkájához. A második hullám gépei, amelyek együttesen kétszer akkora erőt képviseltek, mint az első hullámbeliek, a mentőosztagokra is rávetették magukat. Ezek a gépek is vittek magukkal háztömbromboló bombákat, de a bombateher 75%-a már a gyújtóbombákból állt. Összesen közel 1500 t nagy robbanóerejű rombolóbombát és közel 1200 t (650 000 db. kötegelt) termitbombát zúdítottak Drezdára, elsősorban a belvárosra, nem kímélve az óvárosi kulturális létesítményeket sem. A város felett egyetlen összefüggő lángtenger alakult ki, amelyben az éghető anyagok kb. 15 km2-en mintegy 800-1000 C fokon égtek. A RAF pilótái ezúttal egyidejűleg adtak szemléltetést az ún. tűzviharos légi hadviselésből és a tömeges mészárlás erkölcseiből, bár kisebb mértékben (mert parancsot teljesítve), mint a bombázó parancsnokság, ill. a háborús főbűnös: Churchill. A termitbombák megtették a magukét: az izzó lángtengerben a levegő nagy sebességgel emelkedett a magasba, a keletkező vákuum szívóhatására mindenféle tárgyak (házdarabok, bútorok stb.), ruhátlanná vált holttestek és még élő emberek pörögtek a tűzfészkek felé. Sok-sok ezer ember gurult a testeket mágnesként vonzó lángokba.
S az Apokalipszisnek ezzel még nem volt vége. A zárófejezetben a Sátán az amerikaiakat is megkísértette, mégpedig igen hatásosan. Néhány órával később ui. a Repülőerőd és Liberátor elnevezésű 1350 amerikai repülőgépből 450 Repülőerőd indult Drezda ellen, vagyis a legsúlyosabb, maximális bombaterhelésre alkalmas bombázók jelentek meg a tüzes drezdai égbolton (a város hét napon át éjjel-nappal égett). Az amerikai gépek összesen közel 500 t rombolóbombát és 300 t gyújtóbombát dobtak le. Ugyancsak dél körül amerikai Mustangok mélyrepülésben szelték át a várost és főként az Elba mentén a pokolból sebesülten vagy véletlenül épségben menekülő-vánszorgó németekre fedélzeti géppuskáikból tüzet zúdítottak.
A britek okozta tűzvihar s az amerikai légi terror nyomán a belső város területének több, mint 75%-a elpusztult (a külső városrész esetében e mutató: 25% volt). A város 220 000 lakásából 90 000 teljesen elpusztult. Irving szerint lakásonként 11 tele teherautónyi törmelék keletkezett. Ami az áldozatok számát illeti, pontos adatot mondani ez esetben lehetetlen. A pusztulás után a hatóságok megpróbálták azonosítani a halottak egy részét. A háború végéig 40 000 halottat sikerült azonosítani. Rengeteg nem azonosított holttesttel kell számolni. Ide tartoztak a járvány megelőzése céljából gyorsan tömegsírba temetettek, az eltűnt vagy szétroncsolódott fejű holtak, azok, akik a tűzviharban elevenen égtek el s nem maradt belőlük más, mint szénné égett tetem vagy szétszórt hamu. Egy hivatalos német becslés 135 000 halottról tudott, a légitámadást követően Goebbels propagandaminisztériuma 250 000 — 300 000 áldozatot említett. Ha figyelembe vesszük, hogy ezt az éjszakát több, mint 1 millióan készültek Drezdában tölteni, s ha a hamburgi tűzviharok után az ezekkel sújtott hamburgi területen a lakosság egyharmada pusztult el, ugyanúgy, mint a kisebb Pforzheimben, akkor a drezdai mészárlás halálos áldozatai akár 100 — 150 ezren is lehettek.
Figyelemre méltó, hogy a szövetségesek — párhuzamosan azzal, ahogyan a háború zsidó áldozatainak (ill. a német és szövetséges fegyverek által elpusztítottaknak) számát rendkívüli mértékben felnagyították — a német áldozatok számát csökkenteni igyekeztek és igyekeznek, legalább is az olyan esetekben, amelyekben a sok áldozat foltot ejthet az angolszászok erkölcsi tekintélyén, becsületén. Amíg pl. Churchill a Rotterdamot ért német légitámadás áldozatainak a számát a II. világháborúról szóló művében 30 000 főben határozta meg (miközben a valóságban a légitámadás következtében összesen 980 ember halt meg), addig a drezdai halálos áldozatok számát a hivatalos nyugati történelmi statisztika 25 000, ill. 35 000 főben említi. A sokoldalúan tájékozódó, tudományos tárgyilagossággal számoló Irving 60 000 —100 000 vagy annál is több áldozatot említ (valamivel többet, mint amennyi áldozata az 1945. március 10-én lezajlott tokiói amerikai légitámadásnak, vagy mint a Hirosima, ill. Nagaszaki elleni atomtámadásnak volt). Így a drezdai tűzviharos genocídiumot a világtörténelem legsúlyosabb légicsapásának tarthatjuk. Kérdés, hogy mindezt figyelembe véve hány ember halt tűzhalált, vagyis vált holocausttá e 14 óra alatt. Ez a szám — figyelembe véve Irving azon állítását, miszerint egy tűzviharos légitámadásban kb. a halottak egyharmada égett el elevenen — több tízezer, akár kb. 50 000 lelket is magába foglalhatott.
Zsidó holocaust Galíciában 1941-ben
Ha nem is városi méretű, de egy kisebb holocaust a galíciai Jed Vabne helységben is megesett. (A közelmúltban Kwasniewski volt lengyel köztársasági elnök erre tekintettel kért és kapott bocsánatot Izraeltől.) Más szóval ezúttal nem azokról a zsidó munkaszolgálatosokról van szó, akik 1945 januárjában a szovjetorosz ,,felszabadítók" elől a németekkel együtt menekülve brit tűzviharba kerültek, hanem a Jed Vabne-i esetre emlékezünk.
A galíciai Jed Vabne-ben, ahol zsidók is, lengyelek is éltek, az történt, hogy a lengyel lakosság egy része jelentős számú községbeli zsidó embert egy nagy épületbe bezárt, majd e zsidókra rágyújtotta az épületet. Tehát nem a németek, hanem a lengyelek követték el ezt a holocaust-cselekményt.
A lengyeleknek ez a vad megnyilvánulása vadságában sem volt meglepő és megokoltságában sem. Ami a vadságot illeti, gondoljunk a következőkre: 1. Németország és Lengyelország a legnagyobb egyetértésben csonkították meg a Versailles-i békediktátum egyik szégyenteljes alkotását, Csehszlovákiát, 2. amikor a hitleri vezetés szóba hozta a 98%-ban németek lakta Danzignak a Német Birodalomhoz csatlakozása, valamint Kelet-Poroszország és a Birodalom központi területe közötti vasúti és szárazföldi kívánatos összeköttetése kérdését, ill. ennek torz tálalására építve a nyugati hatalmak (főként a német fellendülésre féltékeny Anglia), valamint elsősorban a londoni zsidó sajtó egy újabb hecckampányt indítottak Németország ellen, akkor a lengyel vezetés a korábbi német barátságát Hitler gáláns ajánlata ellenére sutba dobta (a Führer felajánlotta, hogy Gdyniához utat épít Kelet-Poroszországon át, hogy a lengyelek önálló kikötőhöz jussanak a danzigi kiváltságuk elvesztése után is), majd azután, hogy Hácha csehszlovák elnök — több, mint valószínűleg elhangzó — kérésére a német haderő bevonult Prágába és Németország a Birodalmon belül létrehozta a csehek és morvák számára a birodalmi protektorátust, Lengyelország ezt casus belli-nek minősítette és 1939 tavaszán elsőként mozgósította hadseregét, 3. miután az 1939-es évben a továbbiakban egyre ellenségesebb viszony alakult ki Németország és a nyugati hatalmak által egyrészt egyre inkább feltüzelt, másrészt egyre nagyobb előnyökkel kecsegtetett Lengyelország között, 1939 augusztusa folyamán a lengyelek egyre többször vérengzést követtek el a lengyel állam területén élő ún. népi németek ellen (a legnagyobb a brombergi volt, Hitler a lengyel-német háborút bejelentő, 1939.szept. 1-i rádióbeszédében 62 000 ilyen gyilkosságot említett). Összefoglalva: a németek rágalmazásával és a nyugati ígérgetésekkel felheccelt Lengyelország a II. világháború előtt kb. azt a szerepet játszotta el, amit Szerbia az I. világháború előtt: a háború kiprovokálójának szerepét.
Ami a szóban forgó brutális holocaust megokolását illeti, idézzük fel a következőket: 1. a Molotov-Ribbentrop (pontosabban Hitler-Sztálin) paktum titkos záradékának megfelelően a Vörös Hadsereg — egy nappal azután, hogy a német katonák egy helyen a demarkációs vonalat feltételezhetően nem véletlenül átlépték, majd még aznap este a vonalon túli területről visszavonultak — 1939. szept. 17-én egyetlen rohammal megszállta Kelet-Lengyelországot (s így Galíciát is), 2. ez esetben a Szovjetunió még nem azt a cseles módszert alkalmazta, amellyel a Jaltai Egyezmény után a keletközép-európai országokban (pl. Magyarországon is) élt (vagyis azt, hogy először katonai megszállást alkalmaz, majd a későbbiekben tér rá a teljes bolsevizálásra, pl. hazánkban mint ismeretes a katonai megszállást kettő-négy évvel követően tette ezt), hanem azonnal bevezette a ,,proletárdiktaturát" (pl. az ún. Gulágmeneteket, sőt a tarkón lövést alkalmazó tömeges kivégzéseket), mégpedig azért is oly kiterjedten és kegyetlenül, mert a hagyományos orosz-lengyel ellenségeskedést a XX. században egy lengyel győzelem koronázta meg: Trockij Vörös Hadserege Varsó alatt nem kis vereséget szenvedve fejvesztetten menekült a hős lengyel ifjak elől, akik a legnagyobb áldozatot hozták azért, hogy ,,ne maradjon csonka a lengyel haza". Mindenesetre a 39-es bolsevista katonai megszállást igencsak vérszomjas bosszú követte, és nemcsak a katyni és környező erdőkben, de pl. Jed Vabne-ben is, 3. a szovjetek bosszújában nem jelentéktelen szerepet játszott a helyi zsidóság is. Igazi muszkavezetőként besúgták, feljelentették a közismerten keresztény-nemzeti érzelmű, az 1921-es összecsapásban vitézül cselekvő községbelieket, aminek következtében börtön és tarkólövés lett a szóban forgó lengyel hazafiak osztályrésze, 4. jóllehet a szovjetek proletárdiktatúráról beszéltek és a helyi ,,burzsoázia" nagyobb része zsidókból állt, a lengyelek elleni represszió legalább annyira irányult a keresztény nemzeti gondolkodású lengyelek, mint általában a ,,burzsoázia" ellen, vagyis nem pusztán az osztályharc logikáját követte, hanem a világnézeti háború és a nemzeti elnyomás vonalán haladt előre, és 5. minden szándékolt emberi cselekményhez a szándékon kívül hozzátartozik a megfelelő alkalom is.
A Jed Vabne-i zsidó holocaustra az alkalmat az 1941-es esztendő kínálta. A zsidó muszkavezetők hazaárulásának megtorlására akkor került sor, amikor a Wehrmacht katonái léptek a két évtizeddel korábbi lengyel hősiség örökébe. Jed Vabne lengyeljei nem kérték a német csapatokat semmire, maguk álltak rettenetes bosszút a szovjet szolgálatába szegődött zsidókon.
http://betiltva.com/new/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-12-18 19:08:06, vasárnap
|
| |
| |
ASSZONYOK AKIK TUDJÁK A HELYÜKET
Barbara Walters újságírónő írt egy összefoglalást arról, hogy milyen a
nemek helyzete Kabulban, Afganisztánban, több évvel az afgán
konfliktus kitörése előtt.
Felfigyelt arra és le is írta, hogy a nők kötelezően 5 lépéssel a
férjük után mennek az utcákon..
Az újságírónő nemrégiben visszatért Kabulba és meglepődve látta, hogy
a nők még mindig 5 lépéssel a férjük után ballagnak. Annak ellenére,
hogy megdöntötték az elnyomó talibán rendszert és a nők boldognak
látszanak, hogy követhetik a régi hagyományos felállást.
Odament az asszonyokhoz és megkérdezte:
Hogy van az , hogy ti még mindig követitek a régi hagyományt és
boldognak tűntök?? Hiszen annak idején az efféle korlátozások ellen
küzdöttetek!
Az egyik asszony egyenesen Walters szemébe nézve minden tétovázás
nélkül ezt válaszolta: TAPOSÓ AKNÁK |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-12-18 19:01:09, vasárnap
|
| |
| |
Kohn a 40. házassági évfordulójának megünneplésére feleségével Ausztráliába repül. A repülőút közben egyszer csak a kapitány váratlanul megszólal a hangszóróban:
- Hölgyeim és Uraim, nagyon sajnálom de rossz hírem van. Az egyik motorunk leállt és kényszerleszállást kell végrehajtanunk. Éppen egy ismeretlen sziget felett vagyunk, amelynek a sík részén megkísérelhetjük a leszállást. Számítanunk kell viszont arra, hogy ezen az ismeretlen földdarabon soha nem fedeznek fel bennünket és a hátralévő életünket itt kell leélnünk ...
A repülő gyakorlott személyzetének köszönhetően a gép sikeresen leszáll a szigeten. Kohn kétségbeesve ül a homokban és lehajtja a fejét. Egy óra elteltével hirtelen magához tér és feleségéhez fordul:
- Mondd Ráhel, befizetted a zsinagóga tatarozásának e havi részletét?
- Nem drágám, teljesen el voltam foglalva az utazás előkészítésével, -
válaszolja az asszony.
- És mondd Ráhel kifizetted a zsidó jótékonysági fogadalom esedékes törlesztését?
- Nagyon szégyellem drágám válaszolja az asszony, de ezt a csekket sehol sem találtam.
- De a zsidó szövetség tagdíját csak befizetted ...
- Ne haragudj drága férjem, de most ez is elmaradt.
- Akkor minden rendben Ráhel, ezek meg fognak bennünket találni! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-12-18 18:58:25, vasárnap
|
| |
| |
300 millió forintot fizet vissza az állam Joáv Blumnak
Miután a magyar államot 1,5 millárd forinttal megkárosító izraeli üzletembert a büntető eljárásban felmentették, s most még visszakapja a telkekért kifizetett pénzét is.
Joáv BlumÉrvénytelen a tervezett sukorói King's City turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés - mondta ki elsőfokú ítéletében pénteken a Fejér Megyei Bíróság.
A megállapodás érvénytelenségének megállapításáért, az eredeti állapot helyreállítása ügyében indított polgári perben hozott döntés ellen az írásban rögzített ítélet kézbesítését követő 15 napon lehet fellebbezni.
A csereszerződést 2008 nyarán kötötte meg az alperes - a turisztikai beruházásban érdekelt befektetőcsoportot képviselő Joav Blum izraeli üzletember - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel. A megállapodás értelmében a tulajdonában levő két albertirsai pilisi külterületi, valamint egy pilisi külterületi ingatlant cserélték volna el a magyar állam tulajdonában álló húsz sukorói, külterületi ingatlanért.
A két éve tartó per pénteki tárgyalásának kezdetén a bíró ismertette: az alperes szerdán levélben közölte, hogy egyebek mellett a felperes, a magyar államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. "szerződésszegésére hivatkozva" - visszamenőleges hatállyal eláll a csereszerződéstől.
Az alperes jogi képviselőjének álláspontja szerint az eljárás emiatt okafogyottá vált, a felperes jogi képviselője azonban úgy vélte, hogy a csereszerződéstől való elállásnak a perre nincs kihatása, mert attól elállni csak érvényes kontraktus esetében lehet. A bíróság álláspontja szerint a kereseti kérelem jogalapja nem vált okafogyottá.
A tárgyalást vezető Ébner Vilmos bíró csaknem három óra hosszan ismertette az ítélet indoklását.
A csereszerződés előzményeivel kapcsolatban kitért arra, a bíróságnak állást kellett foglalnia egyebek között abban is, hogy a Joav Blum tulajdonában levő, s a sukorói telkekért cserébe felajánlott, Pest megyei ingatlanokat milyen mértékben érintette a tervezett M4-es főút nyomvonala. Mint mondta, a csereszerződés megkötésének időpontjában a tervrajzok szerint az út nyomvonala csak a megszerzett ingatlanoknak egy részét érintette.
A szerződés semmissé nyilvánításának okaként a bíróság egyrészt azt jelölte meg, hogy a megállapodás megkötésének időpontjában nem volt olyan közérdekű cél, amely indokolta volna, hogy a sukorói ingatlanok az állami földterületekre vonatkozó jogszabállyal ellentétesen, pályáztatás nélkül kerüljenek az üzletember tulajdonába, továbbá, mert az ingatlanok cseréjénél feltűnő értékaránytalanság volt.
Joav Blum Pest megyei telkeinek értékét ugyanis a perben kirendelt értékbecslő 264 millió forintra értékelte, a csereszerződésbe foglalt 787 millió forint helyett, a sukorói földeket pedig mintegy 1,7 milliárd forintra, a szerződésben meghatározott 1,084 milliárd forint helyett. Ezzel mintegy 1,5 milliárd forint kár érte volna a magyar államot.
Az ítélet szerint a szerződés érvénytelenítésével vissza kell állítani az eredeti állapotot. A sukorói ingatlanokra egyébként a földhivatali tulajdoni lapokon nincs bejegyezve az alperes tulajdonjoga, azokon széljegy sincs, a Pest megyei telkekre korábban széljegyként volt csak bejegyezve a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem.
A bíróság ítéletében a felperest, a vagyonkezelő zrt.-t kötelezte arra, hogy az alperesnek 15 nap alatt fizessen meg 296 millió 610 ezer forint tőkét, amelyet a csereszerződés megkötésének idején az akkori értékbecslés alapján értékkülönbözetként befizetett az államkasszába, valamint az összeg 2008. október 3-ától a kifizetés napjáig járó kamatát.
Az alperest pedig arra kötelezte, hogy ugyancsak 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 19 millió 356 ezer forint perköltséget, az államnak pedig az adóhatóság külön felhívására 900 ezer forint, le nem rótt illetéket.
Az elsőfokú eljárásban felmerült 50 ezer forint perköltséget az állam viseli. Az ítélet nem jogerős, az ellen a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Fejér Megyei Bírósághoz benyújtott fellebbezéssel lehet élni.
MTI nyomán
Barikád |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-12-18 18:56:49, vasárnap
|
| |
| |
Az öreg halász kifogja az aranyhalat.
Ha elengedsz, 3 kívánságodat teljesítem-szól a hal.
Jó, elsőnek egy házat szeretnék,mondja a halász. CHF vagy HUF alapú hitelre kéred a házat, halász?
Olajban vagy zsírban süsselek meg, waze? |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-12-18 18:44:01, vasárnap
|
| |
| |
"Most nem nekünk van szükségünk a külföldre, hanem pénzügyileg a külföld támaszkodik Magyarországra. Nekik van félnivalójuk pénzügyileg és nem nekünk."
jutott eszembe egy vicc:
Kohn fel-alá mászkál a lakásban, már késő éjszaka van. Kohnné elunja, megkérdezi tőle:
- Mit rohangálsz itt le-s-föl egész éjjel?
- Tartozom Grünnek és nem tudom, hogy mondjam meg neki, hogy nem fogok fizetni, mert nincs pénzem.
_ No, majd én elintézem - mndja Kohnné.
Felhívja Grünt, rövid beszélgetés után leteszi a kagylót.
- No, most már mehetsz aludni.
- Mit mondtál neki?
- Hogy nem fogunk fizetni, mert nem tudunk. Mostantól ő fog fel-alá rohangálni. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
2011. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
443 db bejegyzés |
| e év: |
5608 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 0
- e Hét: 10267
- e Hónap: 21378
- e Év: 174874
|
|
|
Online
