Regisztráció  Belépés
joetoth.blog.xfree.hu
pax Tóth József
1937.09.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
Lelkésztől12/175/Prohászka O./
  2011-06-30 20:05:06, csütörtök
 
  Békesség az Úrvacsorában átélt egyesítő erőből.
a) Mi a mélyebb és gazdagabb életet keressük, melyet a szentírás kifejezései ígérnek nekünk: ,,Lignum vitae, verbum vitae, corona vitae, panis vitae, semen vitae'', s ennek nyitja az egyesülés Krisztussal. Ez egyesülésre figyelmeztet az eucharisztiában a kenyér színe: egyetek, de vigyázzatok, hogy az evés csak jel, mely egyesülést sürget, egyesülést, ahogy a lelkek egyesülni szoktak. Lelkek akkor egyesülnek, ha egyet gondolnak és egyet éreznek. Mi az Úrvacsora? A lelkek egyesülése a gondolatok közösségében, szívek összeforrása az érzelmek egységében. Az igazi szentáldozás Krisztus gondolataival való töltekezés, Krisztus érzelmeitôl való fölgyulladás, Krisztus hasonmásának kiverôdése a szemen, homlokon, ajakon, beszéden,szereteten, életen, az egész életen, az egész emberen. Áldozni úgy kell, hogy az ember a lelkét eltölti az Úr Jézus gondolataival, hogy képét soha el ne felejtse. Megnyugtató és élvezetes kontempláció! Én nézem ôt s ô néz engem. Il me vise et je le vise. Valahányszor ily megnyugodva nézzük az Urat, lelkünk egyesül vele és megpihen benne.

b) Nézzük a szentírásban a lélek megnyugvásának jeleneteit,
valóságos Úrvacsora-jelenetek. Ott ül Betániában Mária az Úr Jézus
lábainál. Ez is Úrvacsora. Nem evés, hanem egyesülés. Mária szeme az isteni Megváltónak nemcsak szemébe, hanem lelkébe is elmerül, a szeretô lélek megpihen jegyesében. Pihenés a jegyesben, ez is Úrvacsora. -- Térjünk be az elsô zöldcsütörtök estéjén az Úrvacsora termébe. Az aggódó gondolatok ott elcsitulnak, és tizenegy lélek függ a Mesteren, ki értük imádkozik. Ez Úrvacsora. Nem a vacsora miatt,hanem a lelkeknek megnyugvása miatt, a Mesterben. -- Nézzük a húsvét
reggelét, ez Magdolnának Úrvacsorája. E kétkedô, reményeiben megtört lélek hogyan tud egyesülni, hogyan tud megnyugodni a Mester gondolataiban, azokban a gyôzelmes gondolatokban! -- Tekintsük meg a húsvét délutánján az emmausi tanítványok útját; két ember, akik lemondtak reményeikrôl; hogy gyullad fel s hogy nyugszik meg azután két ily kislelkű szív a nagy lélek közelében. Ez is Úrvacsora. És a húsvét estéje az egész apostoli gyülekezetnek Úrvacsorája. Nyugodjunk meg szentáldozásaink alkalmával az Úr Jézus biztató, gyôzelmes gondolataiban. Derítsük föl világi nézeteinket, gondolatainkat,sokszor meghasonlott, önmagával nem biró lelkünket Jézus szívén.

c) Az Oltáriszentség nemcsak azért nyugtatja meg lelkünket, mert gondolatainkat Jézusban megpihentetjük, hanem azért is, mert hitünket rendkívül megerôsíti. ,,Est enim memoria mirabilium''. Hitünk az Isten csodálatos műveivel áll szemben. Nagy emlék, melyben megújul Krisztus megtestesülése és szenvedése. Nagy emlék, amelyhez az emberi lelkeknek
annyi csodálatos tünete, az aszkézis annyi titka, az elragadtatások
fölséges sora fűzôdik./Prohászka Ottokár püspök /+1927.Budapest/
 
 
0 komment , kategória:  Prohászka Ottokár  
Bibliából és lelkészttől28/174
  2011-06-26 16:01:13, vasárnap
 
  Békesség Jézus megdicsűlt létéből részesedéssel.
,,A szellem az, ami megelevenít, a test nem használ semmit. Az
igék, melyeket én nektek szólottam, szellem és élet'' (Ján. 6,64).

a) Kételkednek a zsidók, sehogysem értik; megdöbbennek az apostolok; de Jézus szilárd, mint a szirt, s ha mind is elmennek, ô hangoztatja: igen, testem étel, azt eszitek majd, s ha már emberré
lettem, odaadom magam még így is. Ez szívemnek, ez a ti szíveteknek is törvénye, mert a szeretet követelménye. Az akar elôször is jelenlétet:,,vele lenni'', ez lételeme. Én magam -- mondja az Úr -- lélek módjára létezô, megdicsôült testemben, én leszek veletek. Szívünk ugyanezt kívánja; a szenvedés, a nyugtalanság óráiban csakúgy, mint a buzgalom hevében. Ó csakhogy ez megvan, csakhogy itt van, itt is, ott is, hol ember él s küzködik. Ô a mi nagy közösségünk s egyesülésünk!

b) Jelenlét nem elég, a szeretet egyesülést akar. E célból a kenyér állaga eltűnik, s helyébe lép a megdicsôült Úr Jézus; az elváltozás révén megközelít, s kielégíti a szív legtitokzatosabb s
legcsodálatosabb vágyainak egyikét, hogy ô bennem s én benne legyek. -
- Nekem is el kell változnom, meg kell magam törnöm, tisztulnom kell;az áhitat melegével, Istenvággyal, Krisztus-szomjjal kell magam átjáratnom, s úgy vennem az Urat, s mikor elolvad bennem, szálljon meg az öntudat:,,est Deus in nobis, agitante calescimus illo'', Isten van bennem, az hevít és éltet.

c) Nemcsak egyesülni, hanem tevékenységemnek principiuma akar lenni. -- Semmi sincs annyira a végtelennek mélyeibe bele eresztve,mint a lélek. Minden folyton Istenbôl fakad, de a legmélyebb mélységébôl a lélek. Benne lüktet az erôsebb, öntudatosabb, fényesebb élet érverésével az Isten. E lüktetésbôl, ez élet s öntudat finomabb, lelkibb hullámzásából kell belém minél több. Jézus jön s biztosít: én élek bennetek, életemet közlöm veletek; mint ahogy én Istenbôl élek isteni életet, úgy ti belôlem; kifakad az életem bennetek, kivirágzik.Nekem tehát ideggé, érzéssé, szenzóriummá, vágyódó, elnyúlt médiummá kell válnom; lelkem hurokká feszül; elfogom az Isten érintéseit; így élek majd belôle istenileg. /Prohászka Ottokár püspök /+1927.Budapest/

 
 
0 komment , kategória:  Prohászka Ottokár  
Lelkésztől11/173/Prohászka O./
  2011-06-23 16:35:44, csütörtök
 
  Békesség Jézus iránti szeretetünk növekedéséből.
Az Úr Jézus iránt való szeretetünknek erôsnek, lelkesnek,édesnek, gyengédnek kell lennie, szeretetnek kell lennie, amilyen a szívbôl fakadni szokott. Nevezetesen két jellege van: az egyik a
gyengéd, mondjuk passzív, a másik a rohamos, a küszködô, mondjuk aktív jelleg.

a) A szeretet gyengéd, finom, érzékeny, lágy érzelem, s ép azért szenvedni, résztvenni, sírni, örvendezni tud. Caritas patiens est. E lelkület élô kommentárjai a szentek. Ôk a szív bensôségével fordulnak Jézus felé; úgy szeretik az Urat, mint ahogyan szeretni szoktunk:gyengéden, tapadóan, tisztelettel, félôen... Félnek, hogy nem szeretnek eléggé s mindig jobban akarnak szeretni; félnek, hogy meghidegülnek, hogy az Úr nincs velük megelégedve, hogy elvonul tôlük.
Gondolataik úgy járnak feléje, mint szemeik: ,,oculi nostri semper ad Dominum'', s e szemekben annyi önfeledés s a szeretetnek oly lázas tükrözése ég. E szemek a mélységbe hatnak, s érzik, hogy beléjük ég a szeretônek édes arca. Úgy járnak a világban, mint az alvajárók, a lelkük másfelé van; járnak, mint éneklô lelkek, kik az Énekek énekének harmóniáira felelnek; járnak, mint csodálatos médiumok, telve az Isten illetéseivel... E lelkek telve vannak részvéttel Isten iránt, fáj nekik a bűn, kínjuk az Isten megbántása; szenvednek, engesztelnek,fölajánlják szenvedéseiket a világ bűneiért. Jézus is ily szeretettel járt köztünk, koronatanú rá az Olajfák kertje, s az engesztelô szeretet evangéliumát tűzte föl a keresztre! Ô kívánja, hogy égjünk,hogy részvéttel viseltessünk bántalmai, testvéreinek bűnei iránt, hogy a szimpatikus szeretet szellemétôl nedvesedjék a szemünk. .. Ó elfeledett, ó megvetett Jézusom, mit tegyek, mit adjak? Szívet úgy-e,mely mint a nardusz illatozzék neked? Lelket úgy-e, mely beteged legyen, mint Assisi sz. Ferenc, Limai Katalin, Pazzi Magdolna,Alacoque Margit? Könnyeket úgy-e, melyektôl kizöldüljön a közönynek parlagja. Nem élnék, ha nem éreznék; titokzatos tested élô tagja nem volnék, ha nem fájna minden régi s új sebed!

b) A szeretet második jellege a küzdelmes, tevékeny, aktív irányzat. Szükséges ezt szem elôtt tartanunk, hogy fájdalmainkban s részvétünkben el ne ernyedjünk, hogy bús, gyönge, megtört lelkekké ne váljunk. Nem értenôk föl igazán a mély részvét forrását, a szeretetet,ha ily érzés környékezne meg minket. A szeretet erô; s mikor szenved,erejébôl nem veszít, hanem a szenvedés az ô fölszított, kicsapó lángja. Megolvad, de nem hogy szétfolyjon, hanem hogy égjen, mint ahogy a gyertya olvad, hogy égjen, s a vas olvad, hogy izzásában új alakot öltsön. Ily szívvel járt köztünk Szent Pál, ez a gyengéd s vágyódó, ez a síró s panaszkodó, de erôs s tevékeny lélek; viharok szántották; szenvedett, csüggedett, elborult, kiderült, de el nem fáradt, s ha 195 botütés alatt görnyedt is a háta, utána ismét kiegyenesedett. Igy kell tennünk; nem szabad csüggednünk; hisz a szeretet hódító, alkotó, kitartó erô; csak ha teszünk Istenért s dolgozunk ügyéért, akkor tudunk szeretni igazán./Prohászka Ottokár püspök /+1927.Budapest/

 
 
0 komment , kategória:  Prohászka Ottokár  
Bibliából és lelkésztől27/172
  2011-06-19 15:00:36, vasárnap
 
  Békesség az Istent otthonába fogadó lélekben.
,,Ha ki engem szeret, az én beszédeimet megtartja és Atyám is
szereti ôt és hozzája megyünk: lakóhelyet szerzünk nála'' (Ján.
14,23). Szeressük az Úr Jézust nagyon; legyen lelkületünk vele szemben odaadás, készség, hűség. Lehet Jézust lanyhán is szeretni s nem tartani meg beszédét, de azt az Úr nem nevezi szeretetnek; aki igazán szeret, az mélyen érez és híven tesz. Az ilyen léleknek kijelenti magát az Úr, s ugyan hogyan? Hozzá megy s lakóhelyet szerez nála,vagyis otthon van nála. ,,Otthon'', mily édes valóság! Az otthon nem fal, nem bútor, hanem biztonság, megnyugvás, bizalom, szeretet. Ott szeretik az Urat, ahol úgy van, mint otthon; ahol becsülik, értik;ahol Ô az Úr, a családatya, s mi mint gyermekei az ô térdein ülünk, az ô nyakán lógunk; négyszem közt beszélünk vele s elmondunk neki mindent, ami szívünkön fekszik. Ó végtelen kegyelem: Isten otthon akar lenni nálam, s úgy szeretni engem s úgy szerettetni tôlem, mint otthon! Tiszta szív, te legédesebb otthon, Isten otthona!

b) ,,A vígasztaló Szentlélek pedig, kit az Atya az én nevemben küld, az titeket megtanít mindenre s eszetekbe juttat mindent, miket nektek mondottam.'' A Szentlélek tanít; több világosságot ad, több megindulást, bensôséget, bánatot, tisztulást; új szívet ad s fogékonyságot; más világításban mutatja be az életet s a világot;bűntôl el, jóra indít; föltárja a lélek igényeit s mélységeit;
öntudatára ébreszt földöntúli, halhatatlan valónknak. ,,És ez a
bizonyságtétel, hogy nekünk Isten örök életet adott'', vagyis eltölt a hit, hogy örök életünk van. ,,És ez ô benne bizodalmunk, hogy amiben kérjük ôt akaratja szerint, meghallgat minket''. Magához vonz s erôsebbé s jobbá tesz. Ilyenkor érezzük azután, hogy a Szentlélek a mi vigasztaló Lelkünk, akit Jézus küldött, s aki miatt minden úgy van velünk s körülöttünk, mintha maga az Úr volna köztünk. Azért imádom s szeretem a Szentlelket, lelkem Lelkét, lelkem kapcsát az Úrral.

c) ,,Békességet hagyok nektek, az én békémet adom nektek: nem mint a világ adja, adom én nektek. Ne háborodjék meg szívetek és ne féljen''. Adott nekünk Jézus sokat: adott hitet s vértanúkat; adott szót, igét s apostolokat; adott bánatot s bűnbánókat; de a legjobb, hogy megnyugvást s békességet adott: békességet önmagunkban azáltal,hogy a testet a léleknek alárendelte, békességet Istennel s embertársainkkal azáltal, hogy igazságra s szeretetre tanított s abba be is vezet. E békességbôl való a vidámság s boldogság keservek közt is s a lélek egyensúlya a viharos életben. Jézus nagy súlyt fektet erre, s ezt örökségkép ránk hagyományozta. Arra kell iparkodnom, hogy e békességet soha el ne veszítsem, -- hogy ki legyen öntve lelkemre s úgy kísérjen, mint egy néma dal. Szenvedni lehet, áldozatot hozni
kell; de a békességet nem szabad elvesztenem. ,,Exsurge psalterium et cithara'', zsoltárom el ne némulj, citerám szólj mindig!/Prohászka Ottokár püspök /+1927.Budapest/

 
 
0 komment , kategória:  Prohászka Ottokár  
Bibliából és lelkésztől26/171
  2011-06-16 18:12:30, csütörtök
 
  Békesség a gyógyító, igaz életet ajándékozó Szentlélektől.
a) A Szentlélek a ,,fölséges Isten ajándéka'', nekünk is ajándékot hoz; élettel kedveskedik, édes, szép, gyöngyélettel. A földi élet akkor édes, ha nem üres s ha nincs telve mulandósággal. A mulandóság fájós érzéssel tölti el öntudatunkat, s ez telíti a
világias lelket. Nem szeret szétnézni; magaslatokra nem emelkedik; a jövôbe nézni fél, a mélységet kerüli; ha pedig tényleg a mélybe néz,borzad s elváltozik arca. Amily mértékben nônek rajta a mulandóság öreg estéjének árnyai, abban a mértékben vígasztalan. Van-e szomorúbb látvány, mint egy ledér öreg embernek arca? Ellenben a Szentlélek a legmélyebb, a legerôteljesebb, a legöntudatosabb életnek lelke... Ô is
édes élettel kedveskedik, de ajándékai az élet teljét hozzák; életet ad az Isten s megeleveníti; egészséget ad; erô megy ki belôle, s a vérfolyásos lelkek, kiknek életük szétfolyik, meggyógyulnak; tiszta
vért ad; szemvilágot ad: ,,respice'', nézz rám s ismerj föl. Hitet ad,erôt, megindulást, megolvadást, ad könnyeket, lelkesülést, halhatatlan reményt.

b) Tűzzel jön a világ szelleme is; de tüze emészt; füstös és sötét; szenvedélyes; energiákat ébreszt; erôlködéseket végez; nagy port ver föl; nagy lármát csap. Az emberek dolgoznak, lótnak-futnak,de kiélik magukat, s minden ilyen élet olyan, mint a pásztortűz helye a virágzó rét közepén. Másnak juttatják életük erejét; az ifjúkor a gyönyörnek, a férfikor az érdeknek él, s miután kiadták erejüket, nem marad nekik más, mint a bánat s blazírtság. Szegény, leperzselt lelkek. Ellenben a Szentlélek tüze, a bensôség melege, a lelkesülés heve, az élet jótékony melege kiégeti a salakot, a rosszat! Emészti azt, amit a Szentírás rossz értelemben testnek mond; mert ahol az uralkodik, ott meg nem marad; nem marad meg lelkem az emberben --mondja az Úr -- mert test; de ezt a testi embert elpusztítom majd s kiöntöm lelkemet a nehézkes, érzékies emberekre, s prófétákat nevelek;
kidörzsölöm szemeikbôl az álmot s mámort. Ez a tűz ég bennünk, belénk ég, s nem akarunk szabadulni jótékony melegétôl. Ez az élet melege!

c) A világ lelke is akar világot teremteni, megújítani,átváltoztatni s nagy kultúrmunkát végezni, nagy intézményeket teremteni; de a földbe növeszti ôket, ,,és elfordítják elméjöket és lesütik szemeiket, hogy ne lássák az eget'' (Dan. 13,9). A ,,horror futuri saeculi'' veszi körül ôket. Munkájuk inkább fáradtságot, mint szabadságot hoz s gépeikhez köti ôket, ezek által akartak uralkodni;de a nagy erôk, melyeket ôk szabadítottak föl, szolgáikká tették ôket.Személytelen zsarnoki hatalmakká válnak, külön pszichológiával,temperamentummal, s elgyötrik az emberiséget; a szenvedélyes törtetést tűzik ki életfeladatul nagy logikai következetességgel, de pszichológiai képtelenséggel. Ellenben az Isten lelke a világot belülrôl, belsô elveibôl, a jóság- s igazságból akarja kialakítani, s azért aztán szépségbe fejleszti. Lelkeket szabadít föl szabadságra,melyek kevéssel beérik, s a világot, a munkát, az észt s vívmányait csak arra használják, hogy a lélek élete szépen, nemesen kifejlôdjék.
Méltóságot, lázas önemésztést sehol, soha. Igy kell járni a világban
Isten-szeretô, igénytelen lélekkel; úgy kell nézni minden virág szemébe, hogy mondja: azért vagy, hogy én is ily szép legyek; úgy kell leülni a forrás mellé az árnyékos pázsitra, s szeretettel gondolni az isteni mélységek forrásaira, melyek bennünk mint gondolatok s érzések fakadnak./Prohászka Ottokár püspök /+1927.Budapest/

 
 
0 komment , kategória:  Prohászka Ottokár  
Bibliából és lelkésztől25/170
  2011-06-12 16:10:22, vasárnap
 
  Békesség az Istennel való együttérzésből.
,,És mikor elérkeztek a pünkösd napjai..., lôn hirtelen az égbôl
mint egy sebesen jövô szélnek zúgása, és belölté az egész házat, ahol ülnek vala'' (Ap.Cs. 2,1).
A Szentlélek fölségesen és páratlanul jött le az apostoli egyházra. Lejött ô azelôtt is; lejött a Sinai hegyre... lejött, mint ködoszlop a frigyszekrényre..., lejött a salamoni templom
fölavatására; de most nem keresett frigyszekrényt, gránitsziklát,
templomot, hanem lelkeket; villáma szent tűzzé, ködoszlopa az ima tömjénfüstjévé lett s ismételte a régi szót: teremtsünk embert...embert, isteni hasonlatosságra. Milyen az?

a) A lelki szépség típusa. Ezt nézik próféták, apostolok, szentek és hívek; ezt beszélik, ezt festik, vésik; ezen dolgozik az apostoli egyház: az erényes, művelt, tiszta lélek szépségén. Athénben szép szobrok álltak úton-útfélen, hogy a nép ízlése finomodjék; a
kereszténységben a lelki szépség múzeumai nyílnak; az oltárok
piedesztáljain állnak a műremekek; azokat nézzük, tiszteljük,csodáljuk. Elsô a Szent Szűz, a legszebb királyleány s Isten-anya;arcán a szűzesség hava, keblén a gyermek. Nem festett szépség; hanem,,flos agri et lilium convallium''; nem hideg szépség, gyermeket szeret; csillagkoszorúja van ugyan, de názáreti házban lakik; nap övezi, de sírni tud, s keresztúton megy hazafelé... S a többi mind ilyen; fiai hasonlítanak rá. S én is fia vagyok; lelkemnek szépsége az ô anyai jegye; csakis az!

b) Az isteni ember az erô típusa, annak a törhetetlen, egyenes,
természetes erônek kifejezése, mely az erényben rejlik. Nem az izmok,nem a versenyfutás ereje; nem az erôszak vagy a szenvedélyesség ereje;ez mind csak test és szeszély; hanem annak a nyugodt, egyszerű,harmonikus, isteni érzésnek ereje. Együttérzés Istennel! Ez lehet a gyermekben a leányban... Ez bevonul az Isten törvényének szeretetével szívünkbe s naggyá nô bennünk abban a mértékben, melyben áldozatot hozni s magunkat megtagadni tudjuk. E szeretetben egyszerűvé, életrevalóvá, gyakorlativá, kedvessé válik a lélek; nemesíti környezetét s érvényesül mindenütt, otthon, a tűzhelynél, a betegágynál, a társaságban, a koporsónál. S mily nagy az ereje, mikor gyermekarccal néz föl a dühöngôre s a világkháoszában énekelni kezd! -
- Bízzunk az evangéliumi érzésnek erejében... Olvassuk gyakran az
evangéliumot, s hagyjuk lelkünkre vetôdni szellemét; olyan lesz az,
mint az éjfélutáni harmat a tikkadt füvön. Szent József bôrköténye s a Szent Szűz konyhaköténye alatt ilyen érzés lakott.

c) Az isteni ember az Istennel tele lélek típusa, melynek érzéke van a mélység iránt; érzéke Isten s a kegyelem iránt. Sokan a ,,fin de siecle'' fáradtságával vagy a frivolság kihívó könnyelműségével néznek rájuk; de a mélység mélység marad; belôle emelkednek a metafizika s a túlvilág. Az ilyennek érzéke van az élet tisztasága iránt, melybôl öröm vidámság, jókedv fakad. A világ szomorú, elôbb-utóbb kiverôdik rajta az üresség, mint szomorúság. Klasszikus példa erre a pogányság a derült élet-programmal s a szép istennôkkel, kik nem bírták mosolyra gyujtani a földet. Ó be jó nekünk, kik a földre a tiszta szív öntudatával s az égbe az örök remény lelkesülésével tekinthetünk./Prohászka Ottokár püspök /+1927.Budapest/


 
 
0 komment , kategória:  Prohászka Ottokár  
Bibliából és lelkésztől24/169
  2011-06-09 16:16:37, csütörtök
 
  Krisztus békességét munkálja bennünk Vigasztaló Szentlélek.
,,Mikor eljövend a Vigasztaló,kit én küldök az Atyától, az igazság lelkét...''/Jn 16,13/Attól megolvadnak szíveitek s vonzódtok majd hozzám. Most nem hisztek, majd fogtok hinni... Nem értetek meg most, majd megértetek akkor. Vonzalom,világosság, készség jár nyomában. Azért én imádkozom, hogy az Isten küldje le lelkét szívetekbe. Minden jó anya, atya, tanító imádkozzék övéiért, hogy az Isten küldje le Lelkét, hogy a szó érzést keltsen.Biztat, bátorít, majd máskép lesz minden, ha az lejön. Az megtanít imádkozni... Ez a jó, bensôséges Lélek, az áhítat lelke.

b) Művét reá bízza. Akar bűntelen lelkeket, de a legnagyobb érv a bűn kerülésére: ,,Nolite contristrare Spiritum'', ne szomorítsátok meg a Lelket. Akar lemondást; mert ,,nescitis quid petatis'', majd a Szentlélek imádkozik bennetek. Akar szűzi lelkeket; azt attól várja,ha majd a szív ,,a Szentlélek temploma lesz''. Akar buzgó apostoli lelkeket, akik úgy beszéljenek majd, ,,mint ahogy a Lélek ad neki
szólást''. Nincs nagyobb büntetés, mint a Szentlélek elvonulása s
visszavonulása: ,,Nem marad meg lelkem az emberben, mert test''. Azért gondja van rá, hogy a Lelket elküldje: kit én küldök nektek, ki belôlem való, szívem forró lehellete; ti nem mehettek érte, de majd elküldöm, eljön a magasból.

c) Azért mi ugyanazzal a szeretettel, mellyel Krisztuson függünk,fordulunk a Szentlélekhez. A Mester elment, de helyette itt a Szentlélek. Eltávozott Krisztus, de a Szentlélek támaszunk. A
coenaculumot ez az érzés, ez a vágy töltötte be. A tanítványok mindent Tôle vártak. Mennyire kell megbecsülnünk a Lelket; semmit sem szabad tennünk, ami ôt megszomorítja, elriasztja, leszorítja; Krisztus szándékai ellen tennénk. Nem prosperál Krisztus műve, mert a Szentlélek nincs bennünk. Vigyázzunk rá úgy, mint zúgó, sötét viharban biztosan világoskodó mécsre, mint szemünk fényére és lelkünk lelkére.
Krisztushoz közelebb jutunk, amely mértékben nagyra becsüljük,
szeretjük s megértjük a Szentlelket, s végleg elszakadunk magától
Krisztustól, ha a Szentlélek ellen vétkezünk, vagyis, ha lelketlenek
vagyunk hit, remény, szeretet, üdvösség, örök élet iránt./Prohászka Ottokár püspök /+1927.Budapest/

 
 
0 komment , kategória:  Prohászka Ottokár  
Bibliából és lelkésztől23/168
  2011-06-05 20:28:26, vasárnap
 
  Békesség lelkünk Istenbe öltözöttségéből.
,,Maradjatok a városban...'' (Luk. 24,49).
a) Üljetek le... csendesedjetek le; legyen mélységes csend a lelketekben. Zaj és vásár az élet, s a lélek e profán, lármás piacokra nem száll le; tehát csendet kérünk. Csendet a földies, nyugtalan,csapongó, magamagát gyötrô gondolatokba; csendet az örökös perpatvarba; a hazug, mert nem ôszinte, e tettetéssel s álnoksággal s ugyanakkor gyávasággal telt nagyképű komédiába. Nem félni, nem aggódni, nem kapkodni, hanem összeszedni magát s észszerűen s alázattal s bizalommal Istenhez járulni. Tömegesen, erôszakosan jár keresztül-kasul lelkeden a gondolat, szíveden az érzelem; szenvedsz ez örökös rendetlenségtôl. ,,És mint a szülôasszonyé, úgy szenved a te szíved képzelgésben. Hacsak Istentôl nem adatik a látomás, ne add azokra szívedet'' (Sir 34,6). Kérlek hát, ülj le; nézz szívedbe s kérdezd: mi az, ami eltávolít a Lélektôl? Mi zavarja békémet? Testi vágy, érzékiség, fegyelmezetlen, csél-csap kedély,hiú töprengés, bizalmatlan félelem? Ülj le s gondolkozzál s imádkozzál; ,,tégy szert
jótanácsú szívre; semmi sincs hozzád annál hívebb'' (Sir 37,17).

b) ,,Mígnem felruháztattok erôvel''. Nézzétek, hogyan, mibe öltöztet az Isten: a mezôt szépségbe, a tavaszt virágba, a földet fénybe, napsugárba, s remekül csinálja, mert Salamon dicsôsége elhomályosul a búzavirág szépségétôl. Ô van hivatva a lelket
felöltöztetni, s ugyan mibe? Már nem liliom-fehérségbe, nem
aranykalász-szôkeségbe, nem a búzavirág kellemébe, hanem önmagába.Isten lakik bennem, ha kegyelem állapotában vagyok, s az ô szépsége az a lelki szépség, áttetszôség; mélység s édesség verôdik ki rajtam; ezt nem lehet hasonlítani semmi külsôséghez, bájhoz, ezt kegyelemnek hívjuk. Kegyelem az Istennek szépsége, átverôdése a lelken, az Isten térfoglalása, az Istenhez való hasonulás, a vele való színváltozás. Az erény e szépségnek s színváltozásnak öntudatra hozása, öntudatos átélése.

c) Elizeus megkapta Illés köpönyegét, abba öltözködött, s mint
próféta jött át a Jordánon. Mi is Illés köpönyegét keressük, hogy
prófétáknak, apostoli, buzgó lelkeknek készüljünk; Jézus pedig mondja: majd felöltöztetlek... erôbe. A szentek ereje az ô lelkiviláguk.
,,Vegyétek tehát magatokra, mint Istennek szent és kedves
választottjai, az irgalom indulatát, a kegyességet, alázatot,
szerénységet''. ,,Vetkôzzetek ki az ó emberbôl s öltözzetek amaz újba,ki megújíttatik annak képmása szerint, ki ôt teremtette'' (Kol.3,12,9-10). Tündöklô lelkek kellenek; ,,indutus lumine sicut
vestimento'', kik világosságba öltözködnek./Prohászka Ottokár püspök /+1927.Budapest/
 
 
0 komment , kategória:  Prohászka Ottokár  
Bibliából és lelkésztől22/167
  2011-06-02 21:08:13, csütörtök
 
  Békesség a földiek égies szemléletéből.
,,És midôn nézték ôt, az égbe menôt, íme két férfiú álla melléjök fehér ruhában, kik mondák is: Galileai férfiak, mit álltok az égbe nézvén? Ez a Jézus, ki fölvétetett tôletek az égbe, úgy jô majd el,amint láttátok ôt az égbe menni'' (Ap.Csel. 1,10).

a) Hogy nézték ôt a Szent Szűz s a hívek; hogy nézünk mi is még utána! Ha egy ragyogó felhôt látunk, gondoljuk: íme Krisztus bárkája az égnek mélységén! Nézünk az égre ezentúl is. Nem pesszimista elfordulás a világtól irányítja tekintetünket, hanem az örök szeretet.Eljött hozzánk, hogy oda irányítsa szívünket. Célt ért. Bizony nézünk is, megyünk is feléje; folyton ôt keressük. ,,Nem keresnél -- mondja az Úr --, ha már valamikép nem volnék benned''. Igaz; hite, képe,emléke, érzelme, kegyelme bennünk van, s minél inkább nézünk feléje,annál több lesz bennünk belôle.

b) Fölnézünk. Jézus akarta, hogy nagy, erôs vágyunk legyen Isten, üdvösség, kegyelem s erô után. Különben is érezzük, hogy a világ lefolyik rólunk, s mi kimeredünk az idôbôl, mint a vándorszikla a lapályból; kimeredünk a térbôl, melynek korlátjain átlátunk. A világ nekünk mint a ketrec a sasnak; ez is mindenütt kiált, de szárnyát ki nem bonthatja, neki más kiterjedések kellenek. Kicsiny nekünk minden itt lenn; azért vágyódunk a lét, az élet, a boldogság ösztönével az örök, szép élet után. De ez a vágyunk visszahat itteni életünk nemesbítésére s az örök élet erejét és szépségét fekteti bele; a meggyôzôdés üdeségét s a gyakorlat közvetlenségét éli át már itt. Át kell élnem már itt az isteni, meleg bensôséges életet; ez az az örök élet, melyet más kiadásban élek majd ott túl.

c) Fölnézünk, mert e diadalmenet nekünk öröm és vigasz. Mily nagy s erôs az a Krisztus, kinek lábai alatt köddé foszlik a dicsôség, s ponttá vékonyul a világ. Hogy néz vissza innen a kísértések hegyére,ahol hallotta: Mindezt neked adom, ha imádsz engem!... Hogy érzi ki a hitvány hazugságot! Visszanéz a boldogságok hegyére!... Hogy élvezi azok erejét. Visszanéz a Táborra... s a Golgotára! ,,Montes Dei'', de a hegyek s ormok fölött ez az ô hegye; dicsôségének, örömének hegye, s mi is e hegyen állunk, mert ott nagyok vagyunk s kicsiny lesz szemünkben a föld. De azért lemegyünk s dolgozunk s küzdünk a lapályban. Egy-egy tekintet a dicsôség hegyére fölemel; megcsap magaslatairól az örök élet biztató lehellete./Prohászka Ottokár püspök /+1927.Budapest/

 
 
0 komment , kategória:  Prohászka Ottokár  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2011.05 2011. Június 2011.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 9 db bejegyzés
e év: 109 db bejegyzés
Összes: 842 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 175
  • e Hét: 777
  • e Hónap: 3941
  • e Év: 45359
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.