Regisztráció  Belépés
venci76.blog.xfree.hu
A ruha teszi az embert - a gyűjtemény a gyűjtőt. Szalvéta Gyűjtő
1976.04.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/14 oldal   Bejegyzések száma: 130 
Babona,szalvétával:
  2011-07-31 11:06:30, vasárnap
 
  A karácsonyi asztalon fontos szerepet tulajdonítottak az egész kenyérnek, azzal a magyarázattal, hogy egész éven át legyen majd kenyér az asztalon.

Általánosan elterjedt hiedelem szerint a karácsonyi asztaltól a gazdasszony nem állhatott fel, mert akkor a kotlósai nem lennének jó ülősek.

A karácsonyi asztal morzsáját különösen becsben tartották, többnyire mágikus és gyógyító eljárásokban használták fel. ?A karácsonyi morzsát csak úgy összesöpörgetjük, öszeszehajtjuk az abroszt, oszt kiöntjük a tyúkoknak, hogy jobban tojjanak?.Varsányban ?Minden ételből, amibül karácsony este evett a gazda, egy kis darabkát ? eltették a karácsonyi morzsát ? ha a tehénnek bőrgyulladása lett, akkor ezzel füstölték?. A karácsonyi maradékot, minden más szentelményt legfeljebb elégetni lehetett, ha nem használták fel egyéb célokra.

A karácsonyi morzsát általában zacskóba kötve eltették. Palóc falvakban néhol az istállóba felkötötték rontás ellen, de például Karancsberényben a tehén tőgyét füstölték vele ellés után, Nógrádsipeken torokfájás ellen füstöltek vele.Pereszlényben a karácsonyi morzsát szalvétába csavarva vízkeresztig az asztalon hagyták. Ezzel füstölték a megigézett gyereket.
Füstölték karácsonyi morzsával a tehenet, kislibákat is. A karácsonyi asztal alatt megszentelődött terményeket, szénát az állatoknak adták, hogy egész esztendőben egészségesek maradjanak. Volt, ahol az egész lakószobát telehintették szalmával, és azon aludtak az ünnepek alatt ? ugyancsak egészségvarázsló célzattal.

(http://c8.hu/weboldal/l4.php?a=tunder&on=1227693128)
 
 
0 komment , kategória:  Babona szalvétákkal kapcs.-ban  
Egyszerű, de ötletes terítés:
  2011-07-30 20:03:19, szombat
 
  Ha terítesz, egy mintás szalvétát így is tehetsz díszítésként az asztalra egyben, ahogy a képen látható, de más szalvétáknál is meg lehet találni a módot, hogy kiemeljük a hajtogatással a szalvéta mintáját, s az asztalon szépen mutasson, egyben dísze is legyen az asztalnak,s nem is kerül így a díszítés sokba, csak egy kicsit ötletesnek kell lenni:



Link

Más virágdíszítés így el is hagyható, ha ilyesmi mintájú szalvétát teszünk a tányérokra.
(http://www.ddekor.hu/keptar/dekoracio-1-126.html)
 
 
0 komment , kategória:  Szalvéta ötletes felhasználása  
Érdekesség Nikola Tesláról:
  2011-07-30 17:34:36, szombat
 
  Általánosságban az egyszerű fóbiák egy adott dologhoz vagy valamilyen speciális tevékenységhez kapcsolódnak. Az előbbiek közül említést érdemel a kígyóktól, az esőtől, a repüléstől és a madaraktól való kóros félelem. Nikola Tesla, a híres feltaláló például a kórokozóktól rettegett, és sohasem használt zsebkendőt vagy szalvétát kétszer, ezért étkezésnél mindig több tucat szalvétára volt szüksége.
(http://drimmun.com/pszichiatriai-betegsegek/a-felelmekrol.html)

 
 
0 komment , kategória:  Híresség+szalvéta-cikk,sztori  
Pesti Események-dalszöveg
  2011-07-30 17:20:27, szombat
 
  Akkezdet phiai:Pesti események

Újonc.:
A rakétát átadom, a stafétát soha/ha leteszem a blantot, vajon mi az oka?/
Felveszem a macsétát, egy nagy sétát teszek/a vérpecsétes tapétádhoz csokrétát veszek/csak krétát eszek/
Azért ilyen beteg a szöveg/pro-skater se, inkább aszkéta leszek/nem használok szalvétát, ha poétát eszek/
Én veszem a puskát át, muskétát cseszek/az arcodba, a sírodra bokrétát nyesek/
Konkrétan ezek a tények/az Újonc és a lényeg:/csak pesti események/
Ahol a ranglétrán szerzem meg a lefelső fokot/a tokot felpattintom, és tüzelek/nem kell, hogy adjál okot/se blokkot, nem üzletelek/húzzad ki a kokót, aztán meg a beledet/másképp fogalmazok:naker biznisz veletek/azt hiszitek, melegek vagytok/mer' felütitek eleget/hagytok/magatoknak utcákat meg tereket/remélem odafagytok/a hangom is már berekedt/foghatod a fejedet/ez nem a ti teletek/olvasd el a teletext/x-edik oldalát/tuti belemelegedsz/már ixelik odaát/azt ki belegebedett/mielött elege lett/vége lett.../csúnya baleset/mégis megesett/tanulság a jövőre nézve:ne szívd csak a rögöset!/vagy azt se/

Said.:
Szoszimó savaz most a szakavatott/ez most nem az a szar, amihez maga szokott/a dilaj dzsót szór, dik, de neked alig adott/soul-gyógyszer, szólj, ha megszokod a szagot, spanom/peace a hétbe, Favi-beats itt thugbaszakadt/megiszom a szakét/osztom a szakaszokat/Solymár szólj már/ha a szavad szűkbeszabott/Kispest city 19 itt hagysz csapot-papot/ami most ezután lesz/arról a szóbeszéd az/a szó elszáll, ez/marad, hát szopesz káresz/mer' kicsontoz/Akkezdet, azt zsa' van a lányodhoz/faszt csavarsz?fasznak baszod be a lácsó pózt?/a touchdown úgyis az enyém, tiéd a hátsó poszt/a hiphop apokalipszis két lovasa/a praxis:az MC a rím közét olvassa/a taxisofőr/told a mélyet jól föl/bárhol laksz is/nyomja Sun City és Paks is/



(http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/38369/akkezdet-phiai/pesti-esemenyek-zeneszov eg.html)
 
 
0 komment , kategória:  Dalszöveg-szalvétával megtűzve  
Könyvajánlóm gyerekeknek:
  2011-07-30 17:04:19, szombat
 
  Horváth Péter:Karamambó a Senki fia




Link

Nagy az izgalom a gyerekszoba régi, ütött-kopott játékai között: hamarosan megszületik a Herceg, és kedvenc játékot választ magának. Vajon melyikük lesz a szerencsés? Az autó nélküli autóversenyző? A sítalpas majom? A törött lábú gipszkatona vagy a hatalommániás keljfeljancsi? A szőke és kissé felszínes Szalvéta kislány? Talán a tüzesvérű Néger Baba? A játékok elszántak, a harctól sem riadnak vissza a siker érdekében. Csak egyvalaki akad közöttük, aki nem vesz részt a csatározásban: Kamarambó, a posztóbaba. Ő inkább azt szeretné kideríteni, miért született a világra. Úgy tűnik, a válasz a gyerekszoba falain túl vár rá, valahol a padláson, vagy még magasabban...

(http://www.libri.hu/konyv/kamarambo-a-senki-fia.html)

Kiadó: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Zrt.
Kiadás éve:2008
Ár:~1600 Ft
Oldalszám:138
Illusztráció:Borogdai Zsuzsa rajzaival
 
 
0 komment , kategória:  Szalvétás könyvajánló:  
Trianon-utánpótlás (Novella)
  2011-07-30 15:11:15, szombat
 
  Minden nő életében van egy pillanat, amikor azt gondolja, bárcsak ne lenne a keze vöröshagyma- és mosogatólé-szagú. Amikor rájön, hogy mégis meg kellett volna venni azt a fekete tangát. Igaz, volt rajta egy felirat, hogy Piece & Love, de mondjuk le volt árazva. Egy ilyen ütős ruhadarab jó befektetés, még ha fehérnemű is, átsüt az a nadrágon, hogy mi van az emberen, meg az alatt. Az ember arcára van írva, ha frissen intimgyantázott.

A Margitszigeti Sportban ebédelek. Új büfés, eltűnt az édes buzifejű, aki miatt Pali barátom annyi rántotthúsos szendvicset tuszkolt le, és helyére egy teljesen átlagos jó csávó került. Túrósbatyut kérek, ájsztí nincs, csak gatorade, leülök egy padra, és beterítem a ruhám porcukorral. Mellettem a triatlon-utánpótlás, tíz év körüli fiúk.

-Te tudod, hogy születtél? Amikor anyád meg apád dugott, biztos a spermák túl erősek voltak, és kiszakították a kotont.

Benedek, aki olyannak tűnik, mint akinek a szájában megalszik a tej, nincs teljesen meggyőzve:

-Gondolod?

Sajnos nem témáznak ezen tovább, áttérnek arra, kinek hány beírása van. Petinek mindössze kettő, és Benedek viszi a pálmát hat beírással, amiből egy osztályfőnöki intő is következik. Amatőrök, az öcsém az első félévet harmincnyolc beírással zárta, de azért komoly maradok. Kis szendvicsmajszolás után elkezdődik, hogy ki kit vert meg, technikai részletezéssel, és ez már egyértelműen nekem szól. Közben megérkezik az edző, Klári, így pillanatok alatt elvesztem a fiúk érdeklődését. Feszülős futónadrág, férfiasan izmos test, orrpiercing, a legrosszabb festett szőke haj, szoláriummal tönkretett bőr. A fiúk körülrajongják, szemük fényes, mint a kabátgomb, és lelkesen kérdezik:

- Klári, ugye nem kell sapka?

Közben átvonul az előcsarnokon a hét-nyolc évvel idősebb Benedek, társaival, akik mind hibátlan testű fiúk valahol tizennyolc körül, és testi adottságaiknak tudatában is vannak. McDonald's-os zacskóval, farmerdzsekiben, miközben én télikabátban. Cigimárkákról és randikról beszélnek, I'm lovin' it, de a trafikban gumicukrot vásárolnak.
Mindannyian Klárin szocializálódtak, de egyikük, akit magamban az idősebb Benedeknek hívok, odalép, mikor látja, hogy az üres szalvétát a zsebembe gyűröm:

- Kidobhatom?

Meglepetésemben hagyom, hogy kivegye a ragacsos szalvétát a kezemből, ami most bárcsak ne lenne mosogatólé-szagú. Még el is pirulok, mikor a kisfiúk húgatni kezdenek:

- Ebből lesz valami!

Megkínál gumicukorral, és én elfogadom.

I'm lovin' it.


Írta :Szilágyi-Nagy Ildikó

(http://www.litera.hu/hirek/szilagyi-nagy-ildiko-valami-jo-testnyilas)
 
 
0 komment , kategória:  Próza-ahol szereplő a szalvéta  
Perec-emberkék dáridója:
  2011-07-30 14:55:51, szombat
 
  Vannak alaphelyzetek, amikor enni kell. Ilyen például az utazás. Az ember felszáll a vonatra, kicsomagolja a kemény tojást, a rántott csirkecombot, a tokaszalonnát, a fokhagymás kolbászt. Repülőgépen egyszerűbb, mert jönnek a tündökletes kisasszonyok, és elénk teszik a higiénikus műanyag héjazat alá rejtett kicsinyke, de rendszerint annál ízetlenebb falatokat. (Lásd az öregek otthonában beszélgető hölgyek példázatát: "Hát nem szörnyű, hogy milyen rosszul főznek!" Mire a másik: "És milyen kicsik az adagok!")
Vagy itt van a kirándulás. Olyan, mintha az ember csak azért kirándulna, mert nincs máshol ennie. Persze ez csak vicc. A kirándulás igenis baromi sportos, és hihetetlenül egészséges. Gondoljunk csak bele! Ha az ember a természet kellős közepén - ahol köröskörül csak természet van! - enni akar, akkor magával kell vinnie az elemózsiát. Több kaja - több cipelés. Így igazságos. És legalább arányosan ledolgozzuk.
A mozi is jellegzetesen evős hely, bár a menü meglehetősen szegényes. Hagyományosan az. Emlékezzünk csak vissza gyermekkorunk ábrándos mozibüféjeire! A málnaszörpben lomhán kavargó sűrítmény épp csak színt adott a szódának. Volt kavicscukor, francia drazsé, zselés drazsé, csokiszelet, ragadós karamella, itt-ott valamivel töltött zsemlék is felbukkantak, jobb helyen zsíros kenyér piros paprikával meghintve. Később jöttek a rettenetes hangú hazai burgonyaszirmok vastag olajban, meg a vietnámi rákszirom, amely mindenre elszántan tapadt fel a szájpadlásunkra. De a lényeg a perec volt. A perec volt a mozizás sine qua non-ja. Vagy a mozi a perecé? Nekem a mozi elképzelhetetlen volt nélküle. Kezdetben még úgy volt, hogy a pereces döngő léptekkel benyomult a nézőtérre, ahol az egybegyűltek harsány "Pereces!" kiáltásokkal próbálták közelükbe csalni a serény kereskedőt, aki nyakában lógó tálcáról osztogatta a sós és vajas pereceket. Ez úgy történt, hogy az ember odaadta a vételárat a mellette ülőnek, aki hasonlóképpen járt el, míg a pénz a pereceshez meg nem érkezett.
Ekkor a pereces egy félbevágott negyed szalvétával megragadta a perecet, amely visszafelé megtette az iménti utat. Talán nem volt annyira higiénikus, mint egy korszerű klotyóöblítő, amelyben gyermekeink is bátran matathatnak, de ebből származó lépfenés tünetekről akkoriban nem hallottunk. Számomra a vajasperec viszont örök rejtély maradt.
Vajasperecet ugyanis csak akkor ettünk, ha már a sós elfogyott. Mert a sósperec, az igen! A finoman, olykor vastagabban lelifegő sós izé, amelyet olyan élvezettel lehetett tépdesni, és akkor alatta ott maradt a ropogós perec. Amely, persze, néha a szárazságtól ropogott. A vajas az olyan semmilyen volt. Bár puhább. Nem is tartott olyan sokáig.
Ha jól belegondolok, nincs is nekem különösebb bajom a multiplex mozibüfékkel. A kínálat nem jobb, nem rosszabb, mint annak idején. Csak most a pattogatott kukorica lépett a perec helyébe. Viszont visszatért a perec is. Bécsi perecként. Ami azt jelenti, hogy mocsokul drága, és nem is emlékeztet a perecre. Kalácstésztából hazudott, mindenféle magokkal beterített szörnyszülött. Nyilvánvalóan viagra- és uprima-előtti időkből való, mert jóvátehetetlenül puha, és még konyul is. Ja! És gyorsan fogy. Egy mai bécsi perec annak idején a híradó közepéig sem bírta volna. Sebaj! A piac logikája szerint előbb-utóbb úgyis megjelenik a plázákban a Pretzel King, a McPretzel vagy egy élelmes látványpék, és a multiplex alatti szinten, a mozgólépcső tövében árusítani kezdi az igazi ropogós perecet. Az lesz majd a mulatság!

Írta:Réz András.

(http://www.rezandras.hu/rez_mertbent.htm)




Link
 
 
0 komment , kategória:  Cikkek,szalvéták is szereplői  
Egy szem iróniával....
  2011-07-30 14:47:41, szombat
 
  Egy szem iróniával (cikkíró verseny)

A következő történetet cikkíró versenyünkre küldte be R. Terézia. Ha tetszett, szavazzatok rá!

Lakodalomban vagyunk egész családommal egy helyi rendezvényteremben. Olyan előkelő puccba vágtuk magunkat, hogy ha összetalálkozunk a mosdóba menet, nem ismerjük fel egymást az első pillanatban. Apám jól vágott fehér frizurával az idős Tony Curtis-re hajaz, bár a sört hidegen, s forrón csak a húslevest szereti. Most elég langyosan kísérgeti a frissen dauerolt, büszke tartású anyámat. Szegény fejének az egész hacuka és hacacáré módfelett terhére van. Alig várja, hogy engedélyt kapjon hazamenni.

Sógornőm viszont elemében van, belépője fergeteges, tökéletes alakján hibátlanul áll, az inkább forró latin táncokhoz, mint dülöngélős csárdáshoz készült csillogó dressz. Még arcvonásaiban is Jennifer Aniston, mint jelenség pláne. Befutó filmcsillagként ragyog öcsém oldalán, aki elegáns öltönyében, szőkén s nappirítottan olyan, akár a negyvenes Robert Redford. Elégedett ábrázattal suttog valamit, irigy pillantásokat keltően dögös neje fülébe.Biztosan nem azt, hogy nem kellesz eléggé. A hasonmások listáját férjem zárja. Biz isten, ha kicsit magabiztosabb és sokkal egyenesebb lenne mindenféle tekintetben, akár Liam Neeson dublőre lehetne. De most is kiköpött filmbeli Schindler, talán, mert egy cseppet el van ázva! Nicsak, magamról megfeledkeztem, pedig mindenkit kibeszéltem.A női mosdó tükrében felfedeztem, hogy sűrű barna hajammal Kirstie Alley-re emlékeztetem magam, fogyókúra előtti, erős hízásra fordult epizódban. Hú, ezt valahogy ellensúlyoznom kell: a mosdóból kilépve, forró, temperamentumos csajjá változom át, akár jöhet a rivaldafény. De sztárbelépő showmusic helyett, csak szolid szalonzene szól, némiképp lenyugtatva tokjából kibugyogni készülő habitusom.

A vendégsereg teli hassal tesped a harmadik fogás után. Néhányan, akik ellenálltak a kísértésnek, táncra perdülnek. Irigykedem a laza, felszabadult magamutogatókra.

A fiatal pincérek sürögnek-forognak. Leszedik a háromszáz főre megterített asztalokról a sültek maradékát és a felesleges tányérokat, hogy helyet csináljanak a süteményeknek és tortáknak. Persze sokadmagammal úgy érezzük, hogy nem bírjuk már tovább, ennyi is túlzás volt. Már a sütemények gondolatára is legszívesebben elmenekülnék. Ó boldog szűkölködés, áldott böjti napok, tiszta vágyakat gerjesztő magasztos éhezés, jöjj,...holnaptól! Végül megpillantom a gyümölcsökkel megrakott asztalt, s megint kísértésbe esem, odasettenkedek és egy tányér óriásszemű szőlővel térek vissza ülőhelyemre, meg is magyarázom: sütemény helyett ezt eszem csak, majd ettől helyreáll a sav-bázis-egyen+súly.

Margit néni, anyám barátnője az asztalszomszédom. Ő és kisebbik fia, családjával együtt mellettünk kapott helyet. Egész este hozzám beszél. Kibeszéljük az eléggé vízízű levest, a túl vékony rántott szeletet, megdicsérjük a töltött pulykamellet, s az újkáposzta salátát, amiből én kétszer is kértem. Aztán a pár vakmerő vállalkozóra ugrik a figyelmünk. Margit néni teljesen beleképzeli magát, a táncosok helyébe: két lábával csárdást lépked, válla valami klezmerkeringő-féle ritmusra ringatózik. Erős szemüvegén keresztül, tekintet nélküli pillantásokat vet rám, úgy beszél tovább levegővétel nélkül. Már értem apám miért megy el

otthonról, ha Margit néni hozzájuk megy látogatóba. De esküszöm most...! Margitka...! Mialatt néhány percig pihenésképp süket fülekkel hallgatom és szemem élesítetlen objektívén keresztül nézek át rajta, valami eszembe ötlik. Ha nem viselne női ruhát, s nőiesnek álcázott frizurát, vajon kire emlékeztetne? Igen-igen ugyanaz a szabálytalan arc, a gyér hajzat, a vastag ormótlan szemüveg, Margit néni bizony nőben megtestesült Woody Allen hasonmás. Hogy ezt eddig nem vettem észre: Hollywood betört azt esküvőre! A korosztály majdnem passzol. Az szintén, hogy bármit mond halál komolyan, az embernek vinnyogni kell a röhögéstől. Ha kis falunkba a jóasszony idejében eltalált volna a stand up comedy korszakalkotó élménye, istenem, mi minden lehetett volna belőle. De mostanra már süti, nem süti nem lesz más, mint bohókás nyugdíjas, aki elmulasztotta utolsó sanszait megjátszani...

Apropó jönnek a torták, vajasak-krémesek, menyasszonyosak, vőlegényesek, újhullámosok

és konzervatívak, csak túl sok van, s ez a kibírhatatlan. Maga a halál.

Margó néni kritikus pillantást vet rájuk, miközben beszél, beszél szünet nélkül arról, hány tálca süteményt sütött az esküvőre. Mindezt a paradicsomfőzés kellős közepén. De még a húsz ablakát is megpucolta, nehogy valaki megszólja, hogy ő lakodalomban vigad az ablak meg koszos.Üti, nem üti le valaki? Kutatva nézek körbe. Nem hagyja ki az orvosi várókban átélt élete kalandjait: hogyan sikerült kiváltani a vérnyomáscsökkentőt recept nélkül, hogy élte túl azt a tablettát, amit fülzúgásra írtak föl, csak épp nem bírta a szervezete.(Ma biztos egyiket se vette be.) Mert a fülzúgástól egész éjjel nem alszik. Egyik éjjel, amikor virrasztani volt kénytelen, annyira félt, hogy az ajtó elé húzott egy kisebb szekrényt, hátha ezzel megakadályozza, hogy valaki bemenjen hozzá. Szerintem nem kéne megakadályoznia. Sőt elképzelek egy-két rongylábú Fred Astert, amint éjszakai táncórákat ad neki, s ő ekkor végre nem beszél, hanem táncol boldogan, átszellemülten, minden körnél kosárba hajítva egy gyógyszeres dobozkát.

Most hirtelen, az ,,Öt unokám élettörténete, fogantatástól napjainkig" című témára vált, nehogy pillanatig is lankadjon a figyelmem. Lélegzetvételnyi szünet nélkül kapja elő a konfirmálás, a névnapi ünnepség, a ballagási ajándékpénz sztorit. Vissza-visszahasonlítgat ebből a régi falusi életre, ami a rengeteg szövevényével, (de)generációkon keresztül ismétlődő egyforma neveivel, a Száz év magányra emlékeztet, amit sosem olvastam. Margit néni drága csak löki-darálja, mintha minden mondat után bónuszpontot kapna. Aztán végre megjelenik asztalunk pincérnője, s én buzgón gyűjtöm a tányérokat, hogy a szóáradatból meneküljek. Margó néni buzgón segít nekem, de addig sem fogja be.

A pincérnő tálcára gyűjti a használt szalvétákat, Margit néni tányérja mellől is elvenne egy gyűrt csomót, de ő nem ereszti, biztonságba helyezi a bal oldalán. Közelebb hajolva szellős mosollyal súgja a fülembe, hogy a fogsora van benne, de mert nem tud vele rendesen rágni, hát kivette vacsora előtt. Míg beszélünk a gyorskezű pincérnő, a néni jobb keze ügyében lévő szalvétacsomót is tálcára dobja, s már fordulna is dolgára, ha Margit néni nem jajgatna erre olyan kétségbeesetten, s hogy visszaszerezze a kis csomagot, fizikoterápián rehabilitálódott csontos testével villámgyorsan pattan föl az asztaltól. A pincérnőnek súg valamit, aki "Alien Versus Pradator premier előtti“ szemeket meresztve visszaadja neki az összeszedett szalvétagombócot, majd mikor mindez megtörtént, megnyugodott arccal ül vissza az asztalhoz. A fia behunyt szemmel kuncog.
(Adam Sandlerre emlékeztet és egy házi nyuszi.) Asztalunknál ülő menye, unokái is mind kacagnak már. Hozzám fordulva, édesded szégyenlősséggel magyarázza : - A műszemem. Kivettem, mert nagyon nyomott! - s kacsatoklászozáson edződött fürgeséggel, elcsomagolja rakoncátlan alkatrészeit.

Most már ő is kacag, s ezzel leesik tantusz mindenkinek az asztalnál, mi is merünk röhögni végre feltartóztathatatlanul. Margit néni, ez az est a tiéd volt!



(Írta: R. Terézia)

(http://mindigno.hu/az-en-toertenetem/235-egy-szem-ironiaval-cikkiro-verseny)




Link
 
 
0 komment , kategória:  Cikkek,szalvéták is szereplői  
Nem előnyös cikk a szalvétáról
  2011-07-30 14:41:53, szombat
 
  Woody Allen- Apró termetű, totálisan szellemtelen amerikai rendező és színész. Woody Allen egyszerűen nem vicces, és ez még a kisebbik baj vele. A nagyobbik az, hogy ő nagyjából Győzike zsidó megfelelője, a minden sztereotípiát büszkén felvállaló, a bonyolult kérdéseket soha fel nem tevő, önként és dalolva bazseváló muzsikus cigány. A "neurotikus" és "perverz" zsidó, akinek minden filmjében szalvétával fogják a faszt, de inkább még azzal sem. Totálisan súlytalan, szépelgő mivolta ideálissá tette arra, hogy Magyarországon is népszerű legyen, zsidó és nem zsidó körökben egyaránt.

(http://matula.hu/index.php?section=article&rel=47&id=569)

Intelligens, vagy neurotikus és perverz zsidó Woody Allen, hogy úgymond minden filmjében szalvétával fogják a faszt? Vagy csak az ezen sorokat író ember volt az adott internetes oldalon nagyon egy Woody Allent s a zsidókat gyűlölő ember?Mindenesetre érdekes egy írás, s ennek révén itt is emlegetve van a szalvéta, mint egyik kedvenc tárgyam, melynek gyűjtésére adtam fejem.Illusztrációként ehhez az íráshoz egyik szalvétám, melyből szintén tudok cserélni is, kivel milyen okból..... :-)




Link
 
 
0 komment , kategória:  Híresség+szalvéta-cikk,sztori  
Hogyan fogyasszuk pastánkat?
  2011-07-29 19:47:29, péntek
 
  A legfontosabb kellék: a szalvéta. Nemcsak nem számít illetlenségnek, de kimondottan szükségszerű egy nagyméretű szalvétát akasztani a nyakunkba. Na nem zsebkendőnyit, mert csak a féllepedőnyi méretűvel tudjuk ruhánk minden részletét megvédeni a kifröccsenő mártástól. A mártás tudniillik csak akkor fröccsen ki, ha mi épp fehér ingben vagy blúzban virítunk az asztalnál... Urak a szalvétát az inggallérba, mi hölgyek a blúz kivágásába tűrjük.
És végre elérkeztünk az evéshez !
A pastát mindig villával fogyasztjuk - a jobb kézben. Balkezesek is. Kisméretű tésztával semmi gond, azt könnyen rálapátoljuk a villára (a szigorú etikett szerint amúgy sem illik semmilyen étekbe a villánkat beleszúrni !) és a szánkba toljuk. A gond a spagettinél kezdődik ! A villa hegyét függőlegesen beledöfjük a tésztakazalba, majd pár szálra fókuszálva picit fölemeljük - no és itt elválnak a nációk útjai. Az olaszok profi módon a tányér szélére támasztják villájukat és ott csavargatnak, mi, egyéb ügyetlen náció viszont segítségül vehetünk egy kanalat. Miután a villánkkal sikerült néhány szálat kiemelni a tésztakazalból, azt a kanál öblében enyhén megdöntve megtámasztjuk, ahol könnyen felcsavarhatjuk, és a szánkhoz is közelebb van. Ezzel a kanállal a végén a mártást is kikanalazhatjuk. Az olaszok szemében abszolút szentségtörés a spagettit késsel elvágni ! Sőt ! Nálunk is kapható elvétve 60 cm hosszú példány, amiből egy szál is elég egy méretes falatkához.
(http://dallacucina.freeblog.hu/archives/2006/09/11/Hogyan_fozzunk_pastat/)
 
 
0 komment , kategória:  "Szalvétás" ételek receptjei:  
     1/14 oldal   Bejegyzések száma: 130 
2011.06 2011. Július 2011.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 130 db bejegyzés
e év: 1416 db bejegyzés
Összes: 3343 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1343
  • e Hét: 8048
  • e Hónap: 21074
  • e Év: 460213
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.