Regisztráció  Belépés
joetoth.blog.xfree.hu
pax Tóth József
1937.09.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Bibliából és lelkésztől32/192
  2011-08-28 20:25:42, vasárnap
 
  Békesség a világon felülemelkedésből Jézus szemével,szívével.
,,Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is,lelkének pedig kárát vallja?'' (Máté 16,26).
a) Az ember értéke nem a tudás, nem a művészet, nem a kultúra,nem a politikai hatalom. -- Az ember öntudattal lépett a világba,önerejét érezte a természettel szemben. ,,Én -- mondotta magában --vagyok, tudok, birok, akarok, teszek'', s rátette kezét a világra s érvényesült a tudásban, -- szép világot teremtett Graeciában,hatalmasat a despota államokban s Rómában, nagy lett; de ez a nagyság nem elég, ha művei nem szabadítják föl, hanem ellenkezôleg elnyomorítják; ha a tudásból kín s az emberbôl Prometheus válik, -- ha a szép föld börtöne lesz, mely korlátozza s bezárja ôt, -- ha a hatalom kisajátítja az individuumot s rabjává teszi; szóval, ha az ember kevesebb lesz, mint műve, s ha ez a mű teher neki s sötét fal;az ember függvény lesz; dolgozik a kultúra mérhetetlen művén, míg kôszene s vasérce ki nem fogy; dolgozik, de a fölértett s a kimintázott s a megkovácsolt világból értékét nem veheti; hiszen ô ad annak értéket, az ô esze, szíve, karja, keze. Ime, tehát nem a földolgozott világ (tudás, művészet, kultúra) ad nekem értéket, hanem annak az értéke belôlem s általam van: mennyivel inkább lesz az én értékem magamban!

b) Az evangélium rámutat a lélekre, mint végtelen értékre: Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri... mintha mondaná:mit ér az egész világ veletek szemben? Semmit. Óriási öntudatot nevel bennünk, melytôl eltöpörödik a világ; keressétek az Isten-országát;,,et haec omnia'', s a többi mind, az a bizonyos ,,s a többi'', melyet megnevezni sem érdemes, hozzáadatik nektek. Az lesz a ti,,ráadástok''. Óriási igényeket léptet föl bennünk: legyetek tökéletesek... Ne féljetek, mert az Isten fölvilágosít s megsegít:sicut lucerna fulgoris illuminabit te... Nagy, kiegyenlíthetlen ellentéteket érvényesít: ,,Senki sem szolgálhat két úrnak''; mintha mondaná: vagy-vagy, de az egész lelket add oda, az egészet; morzsányit sem engedek belôle. -- Kívánja, hogy erôs, lendületes életet éljünk s össze ne zsugorodjunk; menjünk végig a világon isteni önérzettel: ,,considerate volucres coeli: nézzétek az égi madarakat..''szabadságot kívánok nektek. Liebe dich und dein Leben!

c) Ó édes, erôs, boldogító érzés; érzése, öntudata a végtelen értéknek. Ez tôled van bennem, Jézusom. Te emelted föl fejemet, te koszorúztad meg. Te sürgettél s kérdezted: felelj, ki vagy te? s én dadogtam: ember vagyok. Te azt mondtad: nem eleget mondtál, mondj többet. S én azt mondtam: testvéred vagyok. S azzal sem érted be:többet kellett mondanom, s mertem mondani: én isteni vagyok! Igen,igen, ezt nem tudták sem Rómában, sem Graeciában, sem Babilonban, ezt nem tudták sokan Európában! Keresnek, találgatnak; Prometheusokká,Oedipusokká, Caesarokká, Borgiákká lenni áhítoznak! De mit ér a fény a kínban, s mit nyujt a szép Antigoné a vaknak, s mily boldogság az, ha élvezni akarnók mások terméketlen könnyeit? Én ezt utálom, én krisztusi vagyok. Tudást is, művészetet is, kultúrát is szeretek, de Jézus szemeivel nézem ezt, s szívével emelkedem rajtuk is mint lépcsôkön a teljesebb, istenibb léthez!/Prohászka Ottokár püspök /+1927.Budapest/

 
 
0 komment , kategória:  Prohászka Ottokár  
Bibliából és lelkésztől31/191
  2011-08-25 18:42:48, csütörtök
 
  Békesség az Istenben otthonos,benne gyarapodó lélekben.
a) ,,És mondá nekik: Vigyázzatok és ôrizkedjetek minden
fösvénységtôl, mert senkinek sem függ élete azok bôségétôl, amiket bír. Monda pedig hasonlatosságot is nekik: Egy gazdag embernek földe bôséges termést ada. És gondolkodék magában: Mit míveljek? és mondá:Elbontom csűreimet és nagyobbakat építek... Azután mondom lelkemnek:Lelkem, van sok jószágod, sok esztendôre eltéve, nyugodjál, egyél,igyál, vígan lakozzál'' (Luk. 12,15).
Lelkem nyugodjál, vígan lakozzál! Az élet gondja s művészete a boldog élet. S az út hozzá?Enni, inni, mulatni, gondot, harcot száműzni... élni,alkotni,teremteni, tenni... dolgozni, köveket fejteni, meszet égetni, házakat építeni... uralkodni, kertté változtatni az életet, élvezetet,virágot, illatot teremteni bele? ,,Vigyázzatok, mert senkinek sem függ élete azok bôségétôl, miket bír''; hanem érteni kell magát, éhségét,szomját, lelke szavát; nem szabad a lélek kilátásait az örökkévalóságba elfalazni, a csillagokat stukatúrával elfödni, a hit s remény szárnyait letörni; mert a vak, az elkínzott, az elfojtott élettelj boldogságra nem vezethet. Nem sokat bírni, hanem Istent,erényt, bizalmat, szeretetet átélni, ezek bôségétôl függ az élet.

b) Mitôl nyugszom meg? ,,Fideles in dilectione acquiescent illi'', akik híven szeretnek s akik szeretetbôl hívek, azok nyugszanak meg. Ki kell zárnom: 1. a bűnt, 2. a nyugtalanságot, a lázas
kapkodást, megzavarodást, bizalmatlanságot lelkem erôs és hű
fegyelmezésével. Szorgos hűség az Úrhoz, kicsiben is; érzésben is,
hogy meg ne zavarodjék lelkem tiszta folyása; nem akarok egyes
benyomásokhoz vagy sötét gondolataimhoz tapadni; terheltség, apathia ellen küzdök; lelkem alakító erô s tud ,,találni nagy nyugalmat''.

c) ,,Az Isten pedig mondá neki: Esztelen, ez éjjel számon kérik tôled lelkedet; amiket tehát szereztél, kié lesznek? Igy vagyon,aki... nem gazdag az Istenben.''
Isten mondja: esztelen! Az örök bölcseség mondja, mely ápolja, szereti az életet s látja annak szörnyű pocsékolását, s elfajulását. Csak az Istenben, tehát igazságban,szentségben, erkölcsi erôben, szeretetben gazdag élet lehet boldog.Gazdag az, kiben Isten lakik, s kivel világosságát, szépségét, örömét,erejét közli. E kettôt különítsd el mindig: lelked belsô világát attól, ami környékez, például ház, állás, ember, s érezd át, hogy te ezek dacára is tudsz világos, derült, meleg lenni. Kérlek, te alakíts életet, s ne várd mástól. /Prohászka Ottokár püspök /+1927.Budapest/

 
 
0 komment , kategória:  Prohászka Ottokár  
Bibliából és lelkésztől30/190
  2011-08-21 15:04:52, vasárnap
 
  Békesség az értünk megtestesült Jézus Krisztusban levő isteni természet felismeréséből.
a) ,,Jöve pedig Jézus Fülöp Cezareájának környékére s kérdé
tanítványait: kinek tartják az emberek az ember Fiát? Ôk pedig mondák:némelyek Keresztelô Jánosnak, némelyek Illésnek, némelyek pedig Jeremiásnak vagy egynek a próféták közül'' (Máté 16,13).
Kinek mondják az emberek az ember Fiát? Embernek, nagy, prófétai, tüzes lelkű embernek, szent, csodálatos embernek, de embernek. Hasonlónak Illéshez, Jeremiáshoz, Keresztelô Jánoshoz, a nagylelkű s nagyszívű emberekhez, amilyenek már voltak s lesznek; emberekhez, kik Istennel rokonok, kikben mélységek nyílnak, s kik a magaslatokat járják s másokat is odasegítenek, kik produktívek, alkotnak, teremtenek, kik az emberiség áldása és szemefénye, de csont az ô csontjukból, s vér az ô vérükbôl. Az ember emberre ismer Krisztusban. De van egy más ismeret,mely magasabból való s mélyebbre hat, mely az empirikus, hisztórikus alakban más valót ismer; ez a hit. Ezt nem az ember inspirálja, hanem az Isten; nem emberi utakon indul, hanem az Isten ujja nyomán. --Ember vagyok, de Istenre is hallgatok: hiszek; lelki világom vele érintkezik, benyomásait veszi s gazdagodik.

b) ,,Ti pedig kinek tartotok engem? Felelvén Simon Péter: te vagy Krisztus, az élô Isten Fia.'' Te hisztorikus, empirikus ember, te Isten vagy. Lelked, szemed, szád van, de a lelked legmélyén egyesítve vagy az Isten fiával; te vagy az! Lelked látja a végtelent, de nem fogja föl egész lényét, mert véges; látja azt a fényes, teljes valóságot, az egységes végtelen aktust; látja, hogy a világ hogyan hajt ki belôle; elragadtatással szemléli a létnek dagályát, s emeli ôt a végtelennek harmonikus lélekzete; e szemléletben látja azt a titkot is, hogy egyesítve van az Isten Fiával. Ez öntudattól s az örök élet áramaitól lesz üde, bűbájos, mély, varázsos, erôs, örvendezô Jézus lelke. Érintkezô pontja lesz az Istennek s a világnak! Ez életteljességének megfelel a teste s a vére. Fogantaték Szentlélektôl,szeplôtelen az eredete, királyi a vére; ,,Christus'', vagyis fölkent, s a Szentlélek kegyelmeinek szivárványos koszorúja van a fején. Nagy, szeretetreméltó s rettenthetetlen. Az Istent imádom benne, a nagyot csodálom, a szeretetreméltón fölbátorodom, a rettenthetetlenben
megnyugszom. Jézusom, Uram, élet kenyere, élet teje, élet forrása!

c) ,,Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert a test és vér nem jelentette ki ezt neked, hanem Atyám, ki mennyekben vagyon''. Simon,te ember fia vagy, s ez a hit emel, erôsít, igazít s üdvözít majd téged. E nélkül nincs boldogság. Már csak azért sincs, mert nélküle nincs világnézet s nincs remény és kedv. Bizonytalanul tapogatózunk Krisztus nélkül, s bűneink terhe megváltás nélkül sírkô, mely alatt élve halunk. A tudomány a lelket nem boldogítja, a művészet s a szerelem ki nem tölti; nekünk erôs, gazdag, halhatatlan, boldog lét kell; az empiriában erre rá nem akadunk. A szkeptikus nem boldog, a kételkedô nem boldog, a dekadens blazirt sem az. Hiszek Krisztusnak,hogy Jónás fiával én is az erôs, bátor hitben leszek boldog. Azért ebbôl nem engedek. Ha átélem, nem kételkedem. Nem nézem hát s nem kritizálom a hitet kívülrôl, aminthogy nem nézem a gót dóm üvegfestményeit kívülrôl, hanem átélem belülrôl; szemlélem pompáját./Prohászka Ottokár püspök /+1927.Budapest/
 
 
0 komment , kategória:  Prohászka Ottokár  
Sportolótól2/Balczó András/189
  2011-08-18 20:17:31, csütörtök
 
 
A Krisztusban való újjászületésből fakadó békesség.
Mint minden emberben, bennem is megvan az érdeklôdés, keresés és vágy az örök iránt. Minden művészet ez irányba nyújtogatja csápjait, hogy túljusson a határon, amely a születéstôl a halálig terjed. Ady ezt így fogalmazta meg:
Pogány rímek, muzsikák között
Szomjazok valami örököt.
Ez a szomjúság, keresés bennem is megvan, megvolt, néha kevésbé tudatosan, most pedig egyre tudatosabban. Versenyzôi pályafutásom elején azt hittem, végleges és teljes boldogságban lesz részem, ha megnyerek egy világbajnokságot. Nem egyet nyertem meg, hanem ötöt.
Ráadásul ugyanannyi csapat-világbajnokságot és egy olimpiai
bajnokságot. Tehát messze többet, mint amennyit remélni mertem. De azt a boldogságot, amelyet valójában reméltem, hogy meg fogok kapni, s amire szerintem az ember teremtve van, nem találtam meg. Tehát kizárásos módszerrel jöttem rá, melyik irányban kell keresni. A világi értelemben vett sikereknél nem kereshettem. Abban biztos voltam, hogy ennél többre vagyunk teremtve. Többre, mint erre a kevéskére. Ezért nyílott meg az érdeklôdésem az ellenkezô irányba. A rólam készített filmben az újjászületésrôl kérdeztek. Nos, ez az újjászületési vágy azóta is változatlanul él bennem, s jelenleg is ezt tartom legfontosabb
kutatási területemnek; az újjászületést, mégpedig a krisztusi értelemben vett újjászületést. Mert olvasmányaim, és az olyan emberekkel való beszélgetésekbôl leszűrt tapasztalatok alapján, akik életük példájával vonzanak engem, úgy érzem, ez az egyetlen és legfontosabb a világon. És hadd tegyem hozzá: úgy érzem, mindenkinek ez kellene, hogy a legfontosabb legyen/ Balczó András olimpiai bajnok/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Írótól4/Rónay György/188
  2011-08-14 19:26:43, vasárnap
 
  Békesség a jóra indító lelkiisneret szavának követéséből.
...mennyiben valósítom meg magamban s közvetlen környezetemben az eszményt, amelyet kifelé javallok? A kérdés annál kínosabb és sürgetôbb, mert nem nagy dolgokról, hôsies áldozatokról és lemondásokról van szó, hanem a kicsiben való hűségrôl, az élet mindennapi mozzanatairól, a szeretet és a türelem apró, kis próbáiról,melyekben folytonosan megbukom, s melyek elôl ösztönösen igyekszem átsiklani az intellektuális fölény és személytelenség magatartásába. S ez az, amivel le kell számolnom; ez az a munka, amelyet haladéktalanul el kell kezdenem.
Ha egyszer egy hang szól: ha egyszer a lélekben fölébred a vágy, hogy jobb legyen annál, amilyen eddig volt, ezt a hangot nem szabad hallatlanra vennünk, s várnunk, hogy majd újra szól, és majd csak akkor fogjuk követni; mert ki biztosít róla, nem leszünk-e süketek rossz szokásaink, bűneink, megátalkodottságunk miatt akkorra, amikor esetleg újra megszólal?
,,Aki utánam akar jönni, vegye föl keresztjét és kövessen engem'',
mégpedig nem holnap vagy holnapután, hanem most, nyomban,azonnal, tétovázás nélkül. Hiszen a kereszt voltaképpen nem jelent egyebet, mint szívós küzdelmet a megrögzött rossz szokások és a belénk gyökerezett bűnök ellen; s ezeknek a fokozatos gyomlálgatása, meg a lelki fegyelem bevezetése egyrészt nem is olyan teljesíthetetlenül nehéz, másrészt meg elônyös is, mert bizonyos egyensúlyt, derűt ád, frissebb munkakedvet és
környezetünkben nyugodtabb, melegebb, békésebb légkört.
Ennek a fegyelemnek elsô lépése a rendszeres imádság. Sosem felejtem el Baudelaire szavait: ,,Aki elmondta esti imádságát, olyan, mint a kapitány, aki ôrszemet állított. Nyugodtan elalhatik''.
A másik fontos kívánalom: a rendszeres lelkiismeretvizsgálat. Számot vetni állapotunkkal, hogy tisztában legyünk vele, mivel vágunk neki a másnapnak. Hogy tudjuk, mire kell másnap ügyelnünk.
Aránylag ritkán követünk el kirívó nagy bűnöket, s többnyire ezeket is megrögzött szokásaink követtetik el velünk. A bűn mechanizmusa szinte fantáziátlanul egyszerű, mégis egyre beleesünk ugyanabba az ugyanott fölállított csapdába. S a bűn csábításának együgyűségénél csak a mi együgyűségünk szánalmasabb, amellyel ebbe az együgyű verembe
belehullunk./ Rónay György író,költő,műfordító/+1978 Budapest/

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Költőtől4/M.G.Schneider/187
  2011-08-11 20:23:34, csütörtök
 
  Hálás lelkületből fakadó békesség
Esti imádság közös éneklésre
Hálát adok az esti órán, hálát adok, hogy itt az éj.
Hálát adok, hogy szívem mélyén hála dala kél.

Hálát adok a csillagfényért, hálát a sűrű éjjelért.
Hálát adok, hogy nem vagy messze,
most is küldsz le fényt.

Hálát adok, hogy küldtél testvért, társként,aki ma mellém állt.
Hálát adok, hogy megengedted azt is, ami fáj.

Hálát adok, hogy Tested táplál,
hálát, hogy ma is szólt szavad.
Hálát adok, hogy lelkem biztos cél felé halad.

Hálát adok, hogy mellém álltál,
hálát, hogy szép az otthonom.
Hálát, hogy munkám elvégeztem, s békén alhatom.

Hálát adok a sok-sok jóért, hálát adok,
hogy megbocsátsz.
Hálát adok, hogy el nem hagytál, újabb útra vársz.

Hálát adok, hogy szemed rajtam,
hálát adok, hogy reményt adsz.
Hálát adok, mert biztos eljössz, mint a virradat./ M. G. Schneider költő,filozófus/
+1958 Freiburg/
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Bibliából és lelkésztől29/186
  2011-08-07 15:10:28, vasárnap
 
  Békesség a küzdelmeinkben is velünk járó Jézustól.
a) ,,És kényszeríté tanítványait a hajóba szállni... és elbocsátván ôket, a hegyre méne imádkozni. És amint beesteledett, a hajó a tenger közepén vala, és ô egyedül a parton. És látván ôket küzködni az evezésben, mert ellenkezô szelök vala... hozzájuk méne,járván a tengeren'' (Márk 6,45).
Küzködnek a tanítványok a hullámokkal; éj van s szélvész; nehéz, kelletlen s veszedelmes a hajózók élete, keserves a munkája. Lelkük is könnyen oly keserűvé
válik, mint az a kegyetlen, ellenséges hullám; pedig Jézus tud róluk;sôt jár a tengeren; jár sötétben, elrejtôzve, de jó indulattal. --
Isten láthatlanul jár köztünk. Belôle fakad folyton a lét, a lelkek
érintkeznek vele legmélyebb gyökerükkel; belenyúl, belefolyik
életünkbe. Az erkölcsi világ, tehát az öntudatos emberi élet,
bármennyire hullámozzék, Isten lábnyomainak útja. Titokzatos dolog, de tény! Könnyen mellôzzük e rejtôzô Istent, a műveiben megnyilatkozó, a természetben természetfölötti hatóként érvényesülô hatalmat. A természet fátyolától, az erkölcsi világ hullámzásától, a haladás viharzó tempójától ignoráljuk, sôt talán ellenszenvvel viseltetünk iránta. -- Iparkodjunk mélyebbre... szívünkben megleljük, s lépjünk vele érintkezésbe, miután úgy is benn vagyunk metafizikai kapcsolataiban. Ó Uram, szólj, nyúlj belém, vonzz erôsebben, hogy megismerjelek, hogy lássalak a világ s a kultúra káprázatában is.

b) ,,Azok pedig látván ôt a tengeren járni, rémnek vélék és fölkiáltának''. Látják s megijednek. Idegenszerűen, szinte ijesztôen jelenik meg az Úr. Hallucinációnak, rémnek gondolják. Tudták, hogy a hegyen van s hogy imádkozik, de hogy itt legyen, hullámok, küzdelmek közt, s hogy a hullámokat s küzdelmeket el ne simítsa, azt nem hitték.
-- Hisszük az Istent, hisszük, hogy templomainkban van, hogy
szentségeinkben hat, de hogy itt legyen, itt a kegyetlen, lapos élet
küzdelmeiben, s hogy azokba befolyjon, s hogy ez mind az ô territóriuma, melyen érvényesülni kíván; ez idegenszerűen hat ránk. --Higgyük, hogy Jézus az egész kultúréletet lefoglalni kívánja; köztünk van; életünknek az egész vonalon krisztusinak kell lennie
mesterségben, iparban, kereskedésben, közigazgatásban, társadalmi s családi összeköttetésekben.

c) ,,De mindjárt szóla hozzájuk és mondá nekik: bízzatok, én vagyok, ne féljetek''. Jézus biztosítja tanítványait, hogy ô az, ne féljenek, s hogy neki köze van e hullámzáshoz s e fáradságos
küzdelemhez, s egy nagy bizonyítéka van. Pétert magához szólítja s a tengeren járatja, mintha mondaná: én vagyok, itt vagyok s erôt adok nektek, hogy ti is gyôzelmesen járjatok. Igen, Uram, ez a te bizonyítékod: erôt adsz, s kitartunk s gyôzünk. Hisszük, hogy
kegyelmed nélkül küzdelmeinket meg nem álljuk; de veled igen, még ha a világ le is szakad! Jézus bizonyítéka a tiszta, kegyelembôl való élet.Jézussal lehet az egész erkölcsi törvényt megtartani, nélküle nem.Minél inkább tartjuk azt, annál biztosabbak lehetünk, hogy ô van velünk.

d) ,,Felelvén pedig Péter, mondá: Uram, ha te vagy, parancsold
nekem, hogy hozzád menjek a vizen... És kiszállván Péter, a vizen jár vala... látván pedig az erôs szelet, megijede''. Látván Péter a hullámzást, ijedezik, bizalmatlankodik s süllyed. A feneketlen
mélység, mely lábaink alatt tátong, a mi semmiségünk. Ha magamat nézem, egyre mélyebb és sötétebb örvényekre akadok, s vész a talaj lábaim alatt. Teremtmények vagyunk s Istentôl függünk, kegyelme nélkül érdemes jót nem tehetünk; vétkeink súlya, a pokol malomköve nyakunkban, s mily kegyesen jött az Úr felénk; az irgalomnak és kegyelemnek mily mélységeibe tekintünk, ha keresztjére vagy az Oltáriszentségre gondolunk! Ime, a mélységek lábaink alatt.Körülöttünk pedig a nehézségek mozgó s ránk ömlô hullámhegyei. De azért alávalóság volna tôlünk, ha kételkednénk. Ép ezért nem szabad bizalmatlankodnunk. Isten tart a mélységek fölött, ô emel a hullámhegyek fölé. Esztelenül elmerül, aki okoskodva s nem imádkozva,szkeptikusan s nem Istenbe bízva indul neki az életnek. Isten a mi filozófiánk s a mi erônk!

e) ,,S midôn merülni kezdett, kiáltá: Uram, ments meg engem. S Jézus azonnal megfogá ôt''. Péter kételkedik s azért merül; de ösztöne fölrázza, s az élet szeretetével s az esztelen tönkrejutás lehetetlenségének átérzésével fölkiált: ,,Segíts, Uram...'' Szkepszis,bizalmatlanság, pesszimizmus... ez mind tévtan. A lét s az élet erôt s érvényesülést jelent; annak rendelkezésemre kell állnia, s ha nincs meg bennem, meglesz a közelemben élô, segítô, erôs Istenben. Hozzá kiáltok./Prohászka Ottokár püspök /+1927.Budapest/

 
 
0 komment , kategória:  Prohászka Ottokár  
Szerzetestől11/185
  2011-08-04 18:00:23, csütörtök
 
  Ima az Istenközelség békéjének megtapasztalásáért.
Hallgatásom
Megvan az ideje a hallgatásnak és ideje a szólásnak -- mondja a
Szentírás.
Üdvözítôm, taníts meg hallgatni alázatosságból, hall-gatni
okosságból, hallgatni szeretetbôl és tökéletességbôl; de tanítsd meg nekem azt is, hogyan lehet a néma szótlansággal is beszélni!
Uram, oktasd ki szívemet a csöndre, hogy meghalljam a Szentlélek
szavát, és kutassam a te mélységeidet!
Uram, tedd számat erôs ôrséggé, ajkamat biztos kapuvá! Ne engedd,hogy szívem a csábító hangra figyeljen, hanem a te szavadra!
Mielôtt magamba néznék
Mindenható Atya, a Szentlélek a puszta magányba vezette Megváltónkat,Jézus Krisztust. Távol az emberektôl, veled való bensô beszélgetéssel készült gyôzelmes harcára a sötétség fejedelmével, és arra a feladatra, amellyel te megbíztad.
Alázatosan kérlek, küldd el hozzám is a Szentlelket, hogy örömest vonuljak el a csendbe. A lelkigyakorlatok idején te magad hívsz, hogy térjek be hozzád, hogy világosan fölismerjem az üdvözülés ösvényét, és bátran haladjak a fényes cél felé.
Te magad kívánsz beszélgetni lelkemmel a hallgatás napjaiban.
Segíts tehát, hogy hívásodat követni tudjam! Oly sok mindennel törôdöm, pedig csak egy a szükséges: lelkem élete Krisztusban.
Hangolom lelkem hegedűjét
Egész lelkemmel el akarok merülni Isten végtelen mélységében és mérhetetlen bölcsességében.
Teljesen egyedül vagyok...
Senki sem zavar...
Gondolataim sem vonhatnak más felé..., a hétköznapok hajszája, sok gondja távol... Most van idôm.
Egyéb dolgom nincs, mint itt lenni.
Érzem az istenközelség békéjét, amely eltölt, mint lélek a testet.
Közel az Isten...
Benne élek..., benne mozgok..., benne vagyok...
Ô ad energiát, gondolatokat sugall, erôt belôle merítek.
Uram, Istenem! Add, hogy minden szándékom és tettem tisztán a te ügyedet és dicsôségedet szolgálja!/ P.Fernand Lelotte S.J. szerzetes imakönyvéből+1994 Belgium/

 
 
0 komment , kategória:  Lelotte,Fernand  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2011.07 2011. Augusztus 2011.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 8 db bejegyzés
e év: 109 db bejegyzés
Összes: 842 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 175
  • e Hét: 777
  • e Hónap: 3941
  • e Év: 45359
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.