Regisztráció  Belépés
kicsoda57.blog.xfree.hu
"Ne menj előttem! Lehet, hogy nem tudlak követni. Ne gyere mögöttem! Lehet, hogy nem tudlak vezetni. Gyere mellettem és légy a barátom!!!" Sz Jné
1957.08.28
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 17 
születésnapra 54.vagyok
  2011-08-28 02:01:03, vasárnap
 
  Ma 2011.08.28-án van a születésnapom, 54 éves lettem.

hát el tudnék képzelni boldogabb születésnapot is magamnak, de arra már nem igen számithatok.
 
 
1 komment , kategória:  születésnapok  
szombat
  2011-08-27 02:33:53, szombat
 
  szombat, pokoli meleg van, nem jól érzem magamat.
de jön a hidegfront esik az eső, fuj a szél, lehült a levegő.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
08.20- uj kenyér ünnepe
  2011-08-21 23:11:39, vasárnap
 
  Szent István és az új kenyér ünnepe



2008. augusztus 19. kedd 03:59
Mind Szent István, mind az új kenyér ünnepe újkori hagyomány, s a két ünnepnapot hol egyben, hol pedig szétválasztva, egyszer vallási, máskor állami ünneppé tették Magyarországon, mert nem lehetett az augusztus 20-i ünnepet kiiktatni. Adni kellett neki valami új jelentést, de úgy, hogy az újban legyen valami a régibôl is. Mára egyházi és egyben állami, a köztársaság ünnepe augusztus 20. - mondta az MTI-nek Tátrai Zsuzsanna néprajztudós, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének fômunkatársa.
1774. augusztus huszadikát, Szent István napját Mária Terézia (1717-1780) német-római császárné, magyar királynô tette országos ünneppé. Valójában a XIX. század elején, 1818-tól kezdôdtek a rendszeres ünnepségek, ekkor rendeztek elsô ízben körmenetet Szent István jobbjának a tiszteletére.

Ezen részt vett a nádor, a hercegprímás, a papság, a helytartó tanács, a katonai és polgári hatóságok képviselôi, a bencés Buda magisztrátusa, a diákok, a céhek zászlókkal vonultak fel, és zarándokoltak Budára az ország minden részébôl. Az 1840-es évekre augusztus 20. már népünnepély lett, a Gellérthegyrôl ágyúszóval adtak jelet az ünnepség kezdetérôl.

1948-ig egyházi ünnep volt, 1948-49 között egy évig nevezték új kenyér ünnepének, 1949 után alkotmány ünnepe, 1970-ben "visszaszivárgott" az alkotmány mellé István, 1989-tôl ismét Szent István került elôtérbe, mellé rendelték a Magyar Köztársaság ünnepét, de nem veszett el a kenyérünnep jelleg sem. 1991-tôl hivatalos állami ünnep lett.

Paraszti hagyományai nincsenek Szent István napjának, mert az István névnapot télen ülték meg, nyáron, aratás idején kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy ünnepeljenek.

Egyes vidékeken az 1740-es években már voltak aratási fölvonulások, mint Bél Mátyás (1684-1749) Tractatus de rustica Hungarorum (A magyar vidéki életrôl) címû mûvében írja: kalászokból font aratókoszorút vittek a kévés aratók az uraságnak. Már akkor szokás volt, hogy az aratást ünnepséggel fejezzék be. Aratóbál, áldomás új kenyérre többszázados szokás, de a két világháború közötti idôkben, tehát a 20-as évektôl emelték az ünnepet állami szintre.

Az új kenyér ünneplésének gyökerei egyrészt a XVIII. századig nyúlnak vissza, a július 15-i liturgikus ünnephez, az apostolok oszlása napjához, ekkor szentelték meg az új kenyeret és sütöttek kolduscipót, amit osztogattak a szegényeknek. Másrészt Darányi Ignác földmûvelésügyi miniszter 1899-ben rendeletben szorgalmazta az aratóünnep felújítását az agrármozgalmak lecsendesítésére, illetve a földesúr és az aratók közötti patriarchális jó viszony helyreállítása érdekében.

Tátrai Zsuzsanna elmondta, hogy a reformátusok Szent István napjára a Felvidéken, a Gömör megyei Szuhafôn lisztet gyûjtöttek házról házra járva, s ebbôl nagy kenyeret sütöttek a legszegényebb családoknak.

A magyar néphagyományban nagy jelentôséget tulajdonítottak a kenyérnek, mert alapvetô étek és Krisztus- szimbólum, mint például az úrvacsora, amely kenyér formájában történik. Karácsonykor, majd újévre is sütöttek, hogy egész évben legyen a családnak kenyere. Ha leesett egy darab, fölvették és megcsókolták, megszegésekor képletesen keresztet rajzoltak rá a késsel.

A kenyérsütésnek is hiedelmekkel átszôtt folyamata van: csak nô készíthette, férfi nem, ha a nôt havibaj gyötörte, nem kezdhetett kenyérsütésbe és akkor sem, ha elôtte szexuális életet élt. Vigyáztak a készítés folyamatára, hogy ne láthassa idegen, nehogy szemmel verje, a szakajtót fölborították, hogy nagyra nôjön a kenyér.

Idôjárási hiedelmek is kapcsolódnak augusztus 20- hoz: a Drávaszögben úgy tartják, hogy ha aznap szép az idô, jó gyümölcstermés várható. A beregi Tisza-tájon ezen a napon mennek el a gólyák. A 40-es nap is kapcsolódik hozzá, amilyen idô van augusztus 20-án, olyan idô lesz az elkövetkezendô 40 napban.

Augusztus 20-ban sokféle ünnep csúszott össze, a vallási, az állami, benne elôbb az alkotmány, majd a köztársaság és az új kenyér ünnepe. A nap népünnepély jellege megmaradt, sôt erôsödött a különféle parádékkal, tisztavatással, tûzijátékkal, hagyományôrzô programokkal, mesterségek ünnepével - jegyezte meg a néprajztudós.
 
 
0 komment , kategória:  augusztus 20. a  
augusztus 20.-a
  2011-08-21 23:04:54, vasárnap
 
  20. szombat
Augusztus 20.
Kalendárium Ünnepnapok


Államalapító Szent István ünnepe

Az ünnep történelmünk legrégibb hagyományokra visszatekintő alkalma, mivel gyökerei a 11. századra nyúlnak vissza. Szent László király augusztus 20-ra tette át a korábbi augusztus 15-re eső ünnepnapot., mert 1083-ban ekkor emeltette oltárra VII. Gergely pápa hozzájárulásával I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatással volt egyenértékű. I. Lajos uralkodásától kezdve egyházi ünnepként élt tovább. Mária Terézia ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, 1771-ben Bécsbe, majd Budára hozatta a Szent Jobbot. A kiegyezést követően augusztus 20-a fokozatosan visszanyerte korábbi státusát, és 1945-ig a nemzeti ünnepek közé tartozott. A kommunista rendszer számára vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, ezért az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány napjaiként tartották számon. Az új, demokratikusan választott Országgyűlés 1991-ben hivatalos nemzeti és állami ünneppé nyilvánítja.
 
 
0 komment , kategória:  augusztus 20. a  
sirtam és sirok most is
  2011-08-18 21:36:00, csütörtök
 
  HIBÁS VIDEÓ BESZÚRÁS!  
 
0 komment , kategória:  Szolyák János férjem emlékére  
ha itt lennél velem
  2011-08-18 21:19:27, csütörtök
 
  videó leszHIBÁS VIDEÓ BESZÚRÁS!  
 
0 komment , kategória:  Szolyák János férjem emlékére  
emlékezés férjemre! 2011.
  2011-08-18 21:18:45, csütörtök
 
  Ma 2011.augusztus 18-án van 12. éve , hogy férjem 48 évesen, szivinfarktusban meghalt, 1999-ben.
Emléke szivemben örökké él, és soha ,soha nem tudom elfelejteni ezt a drága kincset,,akit sirat még lánya és fia.
sajnos, hamar megárvultak.

 
 
0 komment , kategória:  Szolyák János férjem emlékére  
vasárnap,meleg van
  2011-08-14 15:42:52, vasárnap
 
  vasárnap, jó meleg idő van ma.  
 
0 komment , kategória:  vasárnap van  
péntek
  2011-08-12 21:15:20, péntek
 
  ez a hét is elmult, itt a hétvége. de az üzletekben a dolgozóknak, a buszsofőröknek, a mozdonyvezetőknek, a repülőgépvezető pilótának és a strandokon dolgozóknak nincs hétvégi szabadnapjuk, csak ritkán.  
 
0 komment , kategória:  péntek van  
szerda
  2011-08-10 23:56:43, szerda
 
  ma nagyon beteg voltam, alig tudtam felkelni, csak estem össze,szédültem.  
 
0 komment , kategória:  egészség, betegség  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 17 
2011.07 2011. Augusztus 2011.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 17 db bejegyzés
e év: 323 db bejegyzés
Összes: 3052 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 38
  • e Hét: 4085
  • e Hónap: 18306
  • e Év: 77254
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.