|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2012-04-01 22:44:00, vasárnap
|
| |
| |
Farkas Anna: Húsvét /Jaskó Miklósné, Marykától kaptam
Húsvét napját már mindenki várja,
nyuszika jön, ez sok gyerek álma.
Fészekben zöld fű, öröm a szívben,
díszes tojások különböző színben.
Az ünnep boldogság fiúnak és lánynak,
örülnek nagyon a locsolkodásnak.
Illatos kölnivíz száll a levegőben,
de néha csak kúti víz az ivóvederben.
Lánynak, virágnak nem szabad hervadni,
a fiú megkérdezi: szabad-e locsolni?
Vicces versikét fog most mondani,
a leány arcára vidám mosolyt csalni.
Húsvétkor mindenki boldog és örül,
az asztalra finomság, sonka, tojás kerül.
Piros arccal pajkos, nevető gyerekek,
friss fűvel igazi nyuszikát etetnek!
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Húsvét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-04-01 17:36:06, vasárnap
|
| |
| |
Lovag Erdős Anna: Könyörgés
2006 /"Keresztre feszítve" című kötetemben
Virág Vasárnap van
Nyílik száz virág
Názáreti Jézus gondolok Rád
Pálma ággal ment a nép eléd
Üdvözöltek,köszöntöttek
Szeretetük sugárzott feléd
Egy hét sem telt feletted el
Édes Jézus elárultak
Elárultak kakasszóra
Másnap reggel virradóra
Megjártad a Golgota hegyet
Pilátus mondott Rád ítéletet
- Az ember hálátlan pára
Nem figyeltek Jézusom fájdalmára
Akik egykor éljeneztek
Kiáltottak"Feszítsd meg"-et
Jézusom lelked elszállt
Az emberért haltál kínhalált
Hogy keresztre feszítve
Megváltást kérj az emberre !
Harmadnapra feltámadtál
Legyőzted a halált
Hogy a mennyekben fenn
Az Atya oldalán könnyíts a lelkeken
S most Húsvét vasárnapon
Mikor Hozzád száll gondolatom
Nem tudom megérte-e
Értünk áldoztad drága éltedet ?!
Zászlókat,barkákat lengetünk
Virág Vasárnapján
Nyögve-nyög édes Hazánk
A NEMZET ÁLDOZATI BÁRÁNY!
Szemlesütve,szomorúan járunk
Kakasszóra megtagadjuk barátunk!
Hazánkat keresztre feszítik
Feltámadásra nincs az idő itt ?
- Könyörgök !!!
Tekints le HAZÁMRA !!!
E szép Magyarországra !
Szent István népére
Ne hagyd el örökre
Ne hagyd hogy a Sátán
Üljön felette hatalmat
Vörös zászlókkal üljön diadalt !
-Ne hagyd hogy a Nemzet
Örökké szétessen !
Keservben,szegénységben szenvedjen !
-Ne hagyd hogy újra eltapossák!
Segítsd feltámadását
Segítsd hogy nekünk is egyszer
Virágvasárnapunk legyen !
- Ámen -
Videó link Link |
|
| |
|
1 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-04-01 13:16:16, vasárnap
|
| |
| |
Aranyosi Ervin: Érints meg!
Érints meg, - erre kérlek, - ha kisbabád vagyok!
Ölelj gyakran magadhoz, nélküled “megfagyok"!
Ne csak pelenkázz, mosdass, ha éhezem etess!
Puszild meg arcom százszor, mert így természetes!
Ringass el két karoddal, nyugtasd meg lelkemet,
öledbe bújva érzem, hogy jó szülőm szeret!
Érintésed ha érzem, az biztonságot ad,
Érints meg, ez az érzés, mindig velem marad!
Érints meg, - erre kérlek, - ha gyermeked vagyok,
s nem értem a világot, s félelmeim nagyok.
Ne tarts magadtól távol, ha veled dacolok,
helyemet nem találom, sok még az új dolog!
Keresd az utat hozzám, próbálj megérteni!
könnyű álmokat hozz rám, s akarj érinteni!
Jó éj puszid oly édes, olyan megnyugtató,
mesélő érintésed álomba ringató!
Kamasz fiaddá váltam? Érints meg akkor is!
Lelkem nem érzéketlen, csak más világba visz!
Ne hidd, hogy azért bántlak, mert most komisz vagyok.
Ezer tüském is vágyja az ölelő karod!
Magam felnőttnek érzem, - s hangodra szomjazom,
az élet viharához így alkalmazkodom.
Ketté szakadt világban, még helyem nem lelem,
viselj el hogyha bántlak, s maradj mindig velem!
Érints meg! - erre kérlek, - ha barátod vagyok!
megnyugtat ölelésed, ha más felzaklatott!
Biztató szép szavakkal lelket is önts belém.
értelmet adj a létnek, és tarts tükröt elém.
Kétségeimet vesd el, tudasd: fontos vagyok!
Lehet hogy érintésed, minden, amit kapok.
Ha szomorú a lelkem, vidámíts végre fel,
legyél velem ha baj van, s nem hagylak én sem el!
Kedvesem, éltem párja, most hozzád fordulok,
érintésed, szerelmed, a legszentebb dolog.
Ám tévedés azt hinned, a szenvedély elég.
Ezer félelmem kerget a karjaidba még.
Megnyugtat ölelésed, vigaszt nyújtasz nekem,
lágyan szoríts magadhoz és szebbítsd életem!
Ilyenkor végre érzem, - szemünk együtt ragyog.
Olyannak szeretsz engem, amilyen ÉN vagyok.
Felnőtt gyereked lettem, most már csak az leszek,
s van már saját családom, kiket ölelhetek.
Anyám, s apám karjára mégis számíthatok.
Érints meg most is, kérlek, mikor gyenge vagyok.
Szülői ölelésed, ma is sokat jelent,
így segíts értékelni, múltat jövőt, jelent.
Már én is másképp látlak, jobban becsüllek már.
Ami fájt elfelejtem, az élet jó tanár.
Érints meg még! - ezt kérem - idős szülőd vagyok.
Erős karodra vágyom, mielőtt meghalok!
Érints meg, ahogy egykor érintettelek,
amikor apró voltál, kis, védtelen gyerek.
Ülj le a közelembe, fogd kezem, adj erőt,
simíts az öreg arcon, sok ráncot, vad redőt!
Melegítsd át a szívem, megfáradt tagjaim,
te rólad szólt az élet, a legszebb álmaim. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-04-01 11:29:41, vasárnap
|
| |
| |
Vasárnap - Vicces nap
...... .....
Blogom linkje Link
...... .....
Süni fodrásznál volt
...... ......
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Viccek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-04-01 11:18:39, vasárnap
|
| |
| |
Abban az időben, amikor Jézus és tanítványai Jeruzsálemhez közeledtek, Betfagé és Betánia táján, az Olajfák hegyénél Jézus előreküldte két tanítványát, és ezt mondta nekik: ,,Menjetek a szemközti faluba. Amint beértek, találtok ott egy megkötött szamárcsikót, amelyen ember még nem ült. Oldjátok el és vezessétek ide. Ha valaki szólna, hogy mit tesztek, mondjátok, hogy az Úrnak van rá szüksége. Erre mindjárt elengedi." El is mentek, és az útelágazásnál egy kapuhoz kötve megtalálták a szamárcsikót. Eloldották. Azok közül, akik ott ácsorogtak, valaki megkérdezte: ,,Miért oldjátok el a szamarat?" Azt válaszolták, amit az Úr mondott nekik, és erre elengedték őket. A szamárcsikót Jézushoz vezették. Ráterítették a köntöseiket, ő pedig felült rá. Sokan az útra teregették köntösüket, mások meg a lombos faágakat, amelyeket a réten vágtak. Akik előtte jártak, és akik kísérték, így kiáltoztak: ,,Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön! Áldott atyánknak, Dávidnak közelgő országa! Hozsanna a magasságban!"
...... ............
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! Földi életed során mindig tudtad, merre visznek lépteid, s hová vezet az út, amelyen elindultál. Szavaiddal, tanításoddal, igazságoddal utat találtál az emberi szívekhez, s megmutattad az Istenhez vezető utat. Életutad végső soron mindig felfelé vitt, Atyád felé, aki örökre magához ölelt a Golgotán álló kereszten. Társaid szeretnék lenni utadon, a mely a halálon keresztül az életre vezet! Segíts minket, hogy az evangéliumhoz méltóan éljünk!
Kereszt nélkül nem jutunk előbbre
Emlékeim szerint gyermekkoromban az engedelmesség volt számomra nehéz kereszt. Nem voltam alapvetően engedetlen gyerek, de mindig volt saját véleményem, elképzelésem, akaratom. A másoknak való engedelmesség nem volt könnyű, kereszthordozást jelentett számomra. Néhány évvel később, kamasz fiúként a megismert világ és az általam elképzelt jobb világ ellentmondása jelentette a keresztet. Lázadó korszak volt ez nálam is, mint minden kamasznál, a tékozló fiú korszaka, amely kudarccal végződött és annak felismerésével, hogy Isten képes minden mélységből felemelni. A papi hivatás elfogadása és a papi élet kezdete ismét egy új kereszt felvételét jelentette, amit le nem tehetek életem végéig. Nem valamiféle negatív hangulat miatt tekintek így életem szakaszaira, hanem tanúskodni szeretnék arról, hogy soha nem éreztem magam egyedül e kereszthordozásban.
A nagyböjt idején bőségesen volt és van időnk arra, hogy Krisztus kereszthordozásáról elmélkedjünk. A keresztút-járás péntekenként, a virágvasárnapi és nagypénteki passió, a szenvedéstörténet többszöri elolvasása az evangéliumban mind-mind abban segítenek minket, hogy Krisztus sorsában felfedezzünk saját sorsunkat. Ne gondoljunk most előre! Ne gondoljunk most még a feltámadásra! Ne gondoljunk arra, hogy Isten képes mindennek új irány adni! Most csak a szenvedésre gondoljunk! Az elfogadásra, a kereszt elfogadására, s mindannak elfogadására, amit Isten ad nekünk, amivel Isten tesz minket próbára. A tékozló fiú élve hazatalálhatott és nem kellett elszenvednie a halált, mint büntetést, hogy visszataláljon atyjához, de meghal abban az értelemben, hogy méltatlanságát elismerve kéri a szeretetet, az irgalmat, a megbocsátást atyjától. Amikor ezekben a napokban elvégezzük szentgyónásunkat, akkor ezt ne rutinból tegyük és az egyházi előírás kötelező teljesítésének gondolata vezessen minket, hanem akarjunk meghalni, megsemmisülni, hogy Isten, a mi irgalmas Atyánk építhessen bennünk új embert.
A keresztút, Jézus szenvedésének útja hitre nevel, hitre ébreszt bennünket. Mégpedig egészen más módon, mint a csodák és másképpen, mint a tanítás. Az evangéliumokban többször szerepel a megjegyzés, miszerint ,,sokan hittek Jézusban, mert látták a csodákat, amelyeket véghezvitt" és azzal is többször találkozunk, hogy Jézus szavában, tanításában az emberek felismerték az isteni igazságot, amely hitet ébresztett bennük. A keresztút másként nevel minket hitre. Itt Jézus nem tesz semmi emberfelettit, semmi természetfelettit, itt egészen emberi arcát mutatja felénk. Most nem történik semmi rendkívüli. Most csak az történik, ami egy megkínzott, meggyötört, keresztre szegezett emberrel történhet: meghal. És mégis ez a halál nem csupán a római századosban ébreszt hitet, hanem bennünk is. Igen, megszülethet bennünk a hit, ha a megfeszített Isten keresztje mellé nem csak odaképzeljük, hanem odaállítjuk a magunk keresztjét, megfeszített emberségünk keresztjét. A keresztútját járó ember tehát valóban a hit útját járja. Ezért mondom, hogy életem és mindannyiunk élete keresztút, amelynek állomásai a hit újabb és újabb szintjét jelentik. Kereszt nélkül nem jutunk előbbre a hit útján. Kereszt nélkül nem jutunk előbbre, nem jutunk sehová.
Horváth István Sándor
Barkaszentelés
...... ...........
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2012. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
196 db bejegyzés |
| e év: |
3554 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2742
- e Hét: 4923
- e Hónap: 38077
- e Év: 271824
|
|
|
Offline
