|
2012-04-02 16:55:39, hétfő
|
| |
| |
Ady Endre: SZAKÍTS, FELEDJ!
Ha van lelked a szakításhoz,
Ha van erőd a feledéshez:
Szakíts, feledj!...
Úgysem volt az szerelmi mámor,
Csak egy szeszély, mit szít a távol.
- Isten veled! ...
Bolondság volt ez is, mint minden,
Silányság volt ez is, mint minden,
Álom csupán ...
S én, aki mindent elvesztettem,
Hogy' rohantam e lehetetlen
Álom után! ...
Befejeztük kis regényünket,
Bevégeztem már minden álmom:
- Isten veled! ...
Hogy ki vagyok, tudod Te, édes
S ha van erőd a feledéshez,
Szakíts, feledj! ...
Szakítás - Hogyan is lehet egy kapcsolatot a legtapintatosabban lezárni?
Gondolom sokan átéltétek már a szakítás előtti önmarcangolás élményét, ilyenkor felteszed magadnak a kérdést: Ez biztos jó ötlet? Értsd meg: Ha már nem érzed azt a "bizsergést" a közelében és már nem szeretnél mindenképp a közelében lenni, sőt talán kerülöd akkor itt az ideje SZAKÍTANI!
Az életben biztos mindenkinél eljön ez a pont, hogy az egyik fél klf. okok miatt /a másik fájdalma ellenére/ véget akar vetni a kapcsolatnak. Ilyenkor sajnos hajlamosak vagyunk azonban nem figyelni a másik érzésvilágára és beletaposni abba.
Nagyon fontos, hogy képzeljük a másik fél helyébe önmagunkat, milyen rosszul is esne fordított helyzetben ugyanez! Persze ha eljön mégis az a pillanat, hogy szakítani kell, akkor azt igen is meg kell tenni, hisz a másik féllel is kiszúrunk, ha csak sajnálatból vagyunk vele.
A legfontosabb, hogy nyíltan és őszintén mondjuk el a problémánkat hazudozások nélkül. Az alakoskodás ugyanis egy tapintatlan dolog és gyávaságot takar. Az is fontos, hogy ne hagyjuk, hogy csak úgy magától elhaljon egy kapcsolat, ne tűnjünk el hirtelen a másik fél életéből, ne tagadtassuk le magunkat pl. telefonon keresztül és ne a közös barátainkkal üzenjük meg a problémánkat. Nem is gondolnánk, hogy nemcsak a másik érzéseinek, de önmagunknak is sokat ártunk ezzel a viselkedéssel.
Ha tehát mindenképpen szakítani akarsz, állj a partnered elé és közöld vele nyíltan a tényeket, hisz ez bátorságra és korrektségre vall.
Nagyon fontos, hogy a telefont sose használd a szakítás fegyvereként! Sokszor hallani fiataloktól, akik SMS-ben szakítanak barátnőjükkel, ez azonban nemcsak borzasztó udvariatlan, hanem megalázó is. Ezt egyszer és mindenkorra felejtsd el!
De mit is mondjuk pontosan egy szakítás során?
A lényeg, hogy légy kedves, de határozott! Mindenképp indokold meg a döntésed, ne hagyd kétségek közt a másikat! Ha kell legyél nyers, hisz lehet az elsőre fájdalmas, de hosszútávon talán gyorsabban túl teszi magát az illető a szerelmi fájdalmon.
A szakítás sokszor a kezdeményező félt is megviseli, ám ne feledjük, hogy az elszenvedőnek ez sokkal fájdalmasabb. Legyünk vele megértőek és türelmesek,de ne essünk át a ló másik oldalára, hisz az élet túl rövid ahhoz, hogy egy olyan kapcsolatra vesztegessük az időnket, amelyben nem vagyunk, nem lehetünk soha boldogak!
Szakítás a költészetben - Búcsú versek
"Ígérem nem zavarok többé és most már végleg elmegyek,
Egy lány félre lép utadból, nem lesz játékszered!
Köszönöm a könnyes éjszakát,
Köszönöm, hogy szerethettelek
Egy világot törtél össze bennem
Ne hidd, hogy könnyen elfelejtelek!"
"Tudom hiányzom, ne tagadd!
Nézz a szemembe, s add önmagad!
Akármit mondhatsz, tagadhatsz szüntelen,
magadnak vald be hiányzik, hogy fogd kezem.
Olykor még nekem is hiányzik csókod,
de már nem akarom hallani soha több bókod.
Nem tagadom, soha nem feledlek!
Te se tagadd meg a közös emlékeket..
Viszlát kedves, őrizzenek az emlékek,
s jussak eszedbe, ha gondolatod eltéved."
"Te nem tudhatod milyen, ha igazán szeretsz,
Ha valakit egy életen át, sohasem feledsz!
Ha minden egyes nap végén az emlékével fekszel,
ÉS másnap újra rágondolva kelsz fel.
Te nem tudhatod, milyen az érzéstől égni,
Minden egyes nap csupán viszonzást remélni.
Te nem tudhatod, milyen csakis Érte élni,
S, hogy milyen rossz állandóan csalódástól félni!"
"Egyedül maradtam, csend van.
Csak a négy fal és emlékek hada.
Minden ijesztő mi körülvesz,
sok ismeretlen arc megtéveszt.
egyedül maradt lelkem,
minden üres lett bennem.
Magaddal vittél mindent,
nem hagytál mást csak emlékeket."
"Megpróbáltalak levegőnek nézni,
De rájöttem, hogy levegő nélkül nem tudok élni!
Nem tudom miért nem tudlak nem szeretni,
Nem tudom miért nem tudlak elfeledni!
Mert látom mosolygó arcodat,
Akkor is, ha komoly vagy!
Nem tudok rosszat gondolni rólad,
Mert azt hiszem, TE olyan jó vagy!
Próbállak elfeledni,
S szívemből kitörölni,
De ez nekem nem megy,
Mert csak még jobban SZERETLEK!"
"Tudom már mi a helyes út,
elengedni téged, de rabul ejt a múlt.
Szerettelek nem is tudod mennyire,
de te mégis eldobtad szívemet.
Mindig megértettelek, elfogadtam a történteket,
te cserébe nem adtál mást csak hiú reményeket.
Mindig hittem benned,
fáj, hogy te nem hiszel nekem.
Tudom majd elmúlik, nem fog fájni,
idővel csak a szépet fogom látni.
Bárhogy is volt, bárhova is jutottunk,
köszönöm a perceket mikor együtt voltunk.
Most tovább állok, és egy új utat választok,
remélem hamar túljutok azon, hogy minden megváltozott."
"Csalódni kell, hogy boldogok lehessünk,
Csalódni, hogy újból szeressünk.
Kell tudni mosolyogni, kacagni, sírni,
Valakit megunni, és visszahívni.
Csalódni kell, csalódni ezerszer,
Hogy boldogok lehessünk egyetlen egyszer!"
"Ne bántsd meg azt, aki Téged szívből szeret,
Mert a szerető szív megbocsát, de soha nem feled!"
"HA valakit szeretsz, ne bántsd meg,
Ne üss szívére sebet,
Mert nem gyógyul be,ha meg is kérleled!
Mert hiába öntjük ki a teli poharat,
Egy csepp az alján úgyis megmarad!"
"Elszorul a torkom, ha szembe jössz velem.
Elárul az arcod, de nem beszélsz te sem.
A boldogságunk mellett csendben elmegyünk.
Mondd: Miért jó így nekünk?"
"Jókedv, vidámság, mindez csak álca,
hogy fájó lelkem senki meg ne lássa.
Kifelé mosolygok, de belül pereg a könnyem,
nem láthatja senki, hogy összetört a szívem!"
"Nem tehetek róla, még mindíg szeretlek,
Pedig mindenki azt mondja, felejtselek el Téged.
Én tudom, hogy ők mondják az igazat,
Dehát az ember csak a szívére hallgat.
Nem tudlak elfeledni, pedig tudom, sosem leszel enyém,
Ébren álmodni,s felébredni, ez vagyok én.
Kívülről olyan kemény vagy, mint a jég,
De benned még a gyermekkor él.
Ezért a jégcsapot felolvasztani nem tudom,
Pedig ha elolvadna, elmúlna minden bánatom.
Muszály lenne elfelejtenem Téged, de nem tudlak,
Mert valami, ami benned van,fogva tart.
A haverok, a barátok mind ellene vannak,
De mit tegyek, porba döntsem álmaimat?
Igen, ezt kell tennem, akárhogy is fáj,
Mert a meséből nem lesz más, csak magány.
A szívem darabokra tört, mint egy üvegpohár,
Megragasztani senki se tudja már.
De talán egyszer a pohár újra pohár lesz,
S talán egyszer a szívem is nyíló rózsa lesz.
Újra tudni fog érezni,
Szerelmet szerelemért adni.
Mint a nyíló rózsa a kertben,
Így zárul be a fejezet: csak mi ketten.
Elfelejtettük ezt az álmot,
Cserébe mást kaptam: a valóságot!"
"Könnyes a szemem, remeg az ajkam,
nem fájdalmat okozni, csak szeretni akartam.
Bocsáss meg nekem, nagyon szépen kérlek.
Meghalok, ha nem érzed, hogy Szeretlek Téged!"
"Ne menj el csendben, mikor még álmodom.
Az ébredés pokoli fájdalom.
Ordítsd a fülembe: Nem tudlak szeretni!
Ha gyűlöllek könnyebb lesz feledni!"
,,Ígérem nem zavarlak többé,
s most már végleg elmegyek.
Egy lány félre áll az utadból,
nem lesz többé a játékszered!
Köszönöm a könnyes éjszakákat,
köszönöm, hogy szerethettelek.
Egy világot törtél össze bennem,
ne hidd, hogy könnyen elfelejtelek."
Idézetek:
"Vannak a léleknek olyan sebei, amelyek sohasem hegednek be..."
"...az embernek mindig a legrosszabbra kell számítania, akkor nem érheti csalódás."
"Megpróbáltalak levegőnek nézni, de rájöttem, hogy levegő nélkül nem tudok élni."
"Ne sírj, hogy vége lett... Mosolyogj, mert megtörtént!"
"Nehéz mosolyt színlelni miközben úgy érzed, hogy belülről darabokra hullasz."
"Minden történet véget ér valahol, de az életben minden vég valami újnak a kezdete!"
"El kell engedned a múltad, hogy lehessen jövőd."
"Nem fogok sírni. Már nem. Csak úgy tud fájni!"
"Amibe nem halsz bele, attól megerősödsz!
"Az idő begyógyítja a sebeket, de nem végez plasztikai műtétet. "
"Akit szeretsz ne hagyd el valakiért, aki tetszik, mert aki tetszik, egyszer elhagy valakiért, akit szeret.
"Csak azok látják meg a világot a maga valóságában, akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek."
"Szeretnék könnycsepp lenni, szemedben megszületni, lefolyni az arcodon, s meghalni az ajkadon!"
"Addig vagy boldog, amíg van aki szeret, aki a bajban megfogja a kezed! És hogy milyen fontos is neked, csak akkor tudod, ha már nincs veled."
"Erős a sodrás és elvisz az ár, más csókol, más szeret és más karja zár. De emléked őrzöm, szívembe temetem, bárhova bújsz, én sosem feledem."
"Ne írd nevem a porba, mert elfújja a szél! Írd nevem a szívedbe, mert ott örökké él!"
"Egyszer egy napon, megfogod kérdezni tőlem, mi fontosabb nekem, te, vagy az életem? Azt fogom válaszolni, hogy az életem! És te elfogsz menni tőlem anélkül, hogy tudnád, hogy te vagy az életem!"
"Tudom, hogy nem jössz mégis jó várni, hazudni kell a szívnek, hogy ne tudjon fájni. Nem mondom azt, hogy szeress, azt sem, hogy gondolj Rám, ha a szíved nem mondja én hiába is mondanám.
"A mennyben 1000 év egy pillanat, viszont a pokolban egy pillanat is örökkévaló szenvedés! Veled a mennyben érzem magam, nélküled a pokolban!"
"A szívben tátongó űrt nem lehet egy dugóval elzárni."
Hugo, Victor
"A barátság gyakran végződik szerelemmel,
de a szerelem sose végződik barátsággal."
Colton, C. C.
"Ne vesztegesd idődet arra, aki nem tart téged érdemesnek arra hogy veled töltse."
Márquez, Gabriel García
"Az emlékezéshez nem emlék, hanem szeretet kell, s akit szeretünk, azt nem felejtjük el."
Shakespeare, William
"Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld,
mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.
Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár."
"Addig vagy boldog, míg van aki szeret,
aki a bajban megfogja kezed,
s ,hogy milyen fontos is volt neked,
csak akkor érzed ha nincs már veled!"
"A barátság gyakran végződik szerelemmel,
de a szerelem sose végződik barátsággal."
"Ha valaki elment,ne hívd többé vissza,
A megsárgult emlék nem lesz többé tiszta.
Ha valaki elment,és eltudott menni,
Nehezen akarva.de el kell feledni."
"Fájni kell a szívnek, ha igazán szeret,
Mert fájdalom nélkül szeretni nem lehet.
Valakit megszeretni: egy pillanat elég,
De elfeledni őt: egy élet is kevés."
"Találkozás és búcsúzás
az élet annyi csak,
Valaki jön, valaki megy,
S az emlék megmarad."
"Mikor rózsát látok te jutsz az eszembe, ha a neved hallom könny szökik a szemembe.
Nehogy azt hidd, hogy el foglak feledni, mert én téged örökké foglak szeretni."
"Gondolj rám, őrizz meg engem a szenvedély múltán,
Ha véget ér, ígérd meg azt, hogy néha gondolsz rám!
Hogyha majd egészen távol jársz, ha szíved máshoz húz is tán,
Kérlek ne feledj el végleg, gondolj néha rám!"
"Fáj hogy nem vagy mellettem,
És fáj hogy nem vagy az enyém.
De tudd meg hogy még mindig ugyanazt érzem amit régen,
És ez az érzés örökre megmarad.
A szerelem nem múlik el,
Mert örökre bennem marad!
Nekem nem kell más,Csak TÉGED akarlak,
Csak TÉGED és senki mást!
SZERETLEK és nekem NEM KELL MÁS!!!"
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ady Endre |
|
|
|
|
|
Offline
