|
2012-04-23 15:12:14, hétfő
|
| |
| |
Nagy Bandó András
Én is a zember vagyok
Annak ellenére vagy talán épp amiatt írok, kedves Kétharmad Viktor,
hogy tudom, veled és vízióiddal szembefordulni, rólad, szavaidról és
cselekedeteidről kritikus véleményt mondani kész blaszfémia.
Hogy ki vagyok én? Ismerned kell, hisz folyton rám hivatkozol: én
vagyok a zember. Első választási győzelmed évében még polgár voltam,
ahogy Te is egy polgári kormány feje voltál. Hogy miért nem
maradhattam polgár, nem tudom, mint ahogy azt sem, mitől lettem én a
zember. Az a zember, az a polgár vagyok, aki rád voksolt 1998-ban és
2010-ben is. Hogy milyen az én polgárideálom? Elmondom.
A polgár tulajdonképpen a zember. Esetemben én, a magyar ember. Ide
születtem, magyarul beszélek, emberként dolgozom, mint az állat,
elvárom, hogy emberhez méltó fizetést kapjak a becsülettel elvégzett
munkámért, és méltó tiszteletdíjat a tehetségem által létrehozott
alkotásaimért és szerepléseimért.
Nem kötődöm pártokhoz, mert nem akarok elvakult rajongóvá és fanatikus
hívővé válni. Hol bizonytalan, hol határozott véleményem van a
világról és a történésekről. Választástól választásig, négy éven
keresztül figyelek, észrevételezek, bírálok, aztán a voksoláskor
büntetem az addig regnáló politikusokat, szavazatomat pedig azoknak
adom, akiktől azt remélem, hogy elődeiknél különbül gyakorolják majd a
hatalmat. Odafigyelek az ígéretekre, hogy a választás után számon
kérhessem a győzteseken, kiváltképp azokon, akikre én is voksoltam.
Gyakorló, tehát tapasztalt polgárként tudom, hogy az újak sem lesznek
tökéletesek, és azt is, hogy a hatalom a pénzről is szól, sőt,
valójában szinte csak arról. Tudom, hogy a pártok ismeretlen eredetű
milliárdokkal lépik túl a kampányra törvényesen fordítható összegeket,
így azt is szóvá teszem, hogy törvénybe ütköző módon kerülnek a
törvényhozás aranyozott palotájába.
Én, a polgár ettől kezdve a magam dolgaival vagyok elfoglalva, hallani
sem akarok a képviselőkről, csak munkálkodásuk eredményére vagyok,
leszek kíváncsi.
Viktor, fölös vita és magyarázkodás nélkül is egyetérthetünk abban,
hogy a győzelmetek előtti kétszer négy év szoci-liberális regnálásában
bőven találunk kivetnivalót. Megkockáztatom: ők maguk teremtették meg
a Fidesz és a Jobbik képében megjelenő, valljuk meg, túl deltásra
sikeredett, már-már kolosszussá lett Szent Györgyöt, aki beléjük döfte
dárdáját. Kétharmados győzelmet arattatok, ők meg egyharmados
vereséget szenvedtek. Ti pedig azóta is, hozzatok bármiféle törvényt,
döntést, alkossatok megkérdőjelezhető értékű alkotmányt, egyvégtében
erre a kétharmados többségre hivatkoztok, mondván, így bármit
megtehettek, korlát, fék és ellensúly nélkül.
Az a sokat emlegetett kétharmad igen szerény tömeget, csupán egyötödöt
jelent, és vonulhat ebből százezer a szimpátiatüntetésen (ne vitassuk,
hogy milyen könnyű az egyház embereinek Jézust dicsőítő körmenetre
mozgósítani híveiket), attól még a zemberek sokasága érezheti rosszul
magát. A szimpátiából tüntetők ugyanúgy belerokkannak majd a gyerekeik
taníttatásába, mínuszba kerülnek az egykulcsos adó miatt, ugyanúgy
bosszankodnak a benzinkútnál, és pénztárcájukon is ugyanúgy
észlelhetik, ha egy-egy politikus inkorrekt beszólása miatt
gyengélkedik a forint. (Különösen tetszett, hogy jól fizetett
EU-képviselő szorongatja a "Nem leszünk gyarmat!"-transzparenst. Ennél
már csak az botrányosabb, hogy jobbikos EU-képviselők jelenlétében
égetik el a közösség zászlaját. Érdekes, anno mindent bedobtak, hogy a
"gyarmatosítást" szolgálva ott lehessenek Brüsszelben a zembereik...)
És még valami a kétharmados győzelemről. Ezt a politikai
ellenfelekkel, és nem a néppel, a zemberekkel szemben szereztétek meg.
Te is tudod (bár úgy fest, nem akarjátok tudni, és ebben frontembered,
a snájdiggá szelídült házelnök, Kövér László is jeleskedik), a
parlamentbe jutott egyharmadot is a zemberek szavazták be. Mert úgy
gondolták, beléjük helyezik a bizalmukat. Igaz, ez azt is jelenti,
hogy nem beléd, illetve, hogy beléd nem, de ettől még ők is "a
zemberek"! Mert
a zemberek nemcsak azok, akiknek lelkesítően és unásig mondogatod,
hogy "hajrá, magyarok!". A zemberek mind itt élnek. Azok a zemberek
ugyanis éppúgy magyarok, mint azok, akiket Te kizárólagosan annak
tartasz.
Érdekelne, hogy amikor "a magyaroknak" hajrázol, akkor az agymenésed
szerint vajon kik és mik azok a zemberek, akiknek nem szól a "hajrá,
magyarok!" buzdítás. Tudod, nehezebb dolguk lenne a papoknak,
püspököknek és bíborosoknak, ha egy-egy hittanórán, misén vagy
istentiszteleten azokkal is el kéne hitetni az egyház tanításait, akik
olyan emberként tévedtek be Isten házába, és igaz hittel élnek, de
butácska, kétes értékű dogmákat elhinni nem akarnak.
Te ezt biztosan tudod, mert az országértékelő beszédedet sem az
országnak, a zembereknek mondod el, hanem a híveidnek. Azoknak, akik
egyébként a diadalmeneted és a fölfoghatatlan, majdhogynem
észak-koreai méretű sikereidet nemcsak hogy ismerik, de ők maguk is
pátyolgatták, hogy te megvalósíthasd.
Szóval, Viktor, jó lenne, ha megértenéd (és onnan már csak egy lépés,
hogy aszerint tégy), hogy minden parlamentbe jutott képviselő képvisel
pár százezret a zemberek közül. Az a titulusa is: képviselő. Nemcsak
nincs jogotok ahhoz, hogy alábecsüljétek és megvetéssel kezeljétek
őket, de kötelességetek segíteni a munkájukat (neked kiváltképp), mert
Te egészében minden magyar (értsd: Magyarországra született, itt élő,
bármilyen kisebbséghez tartozó vagy kötődő, bármilyen eszmét valló,
bármely párttal szimpatizáló, voksát bárkire és bármely pártra leadó)
ember sorsáért felelsz. Ezt is jelenti a kétharmados győzelmed. Erre
jogosított föl, sőt: erre kötelez.
Újra leírom, lassan, hogy végre értsd meg: győzelmed óta mindenki a Te
embered! Te vagy a kormány feje. (Lehetnénk mi az államfő emberei is,
de ahhoz olyan államfő kellene, akinek van árnyéka, és ha belépsz abba
a terembe, ahol ő tartózkodik, ne érezd magad egyedül. Őt is te
kreáltad, hogy orcátlanul mosolyogva pakolhassátok elé az aláírásra
váró, "kis hibákkal" tarkított törvényeket.)
Viktor, benne vagyok az általad gyakran fölemlegetett kétharmadban.
Polgárként gondolok vissza a kampány idejére, de amit azóta művelsz,
arról nem volt szó. Látom én (a vak is látja), a hajdani szocializmus
karikatúráját skiccelitek föl, kvázi polgárpukkasztás folyik, saját
fegyverükkel aprítjátok a szocikat. Ezzel sem lenne bajom, ha a nagy
baltázásban nem a mi szemünket verné ki a forgács. Értem én: most ti
ültetitek saját embereiteket a régi szocik által elfoglalt állásokba,
és a Ti embereitek nyalják a talpatokat a médiában. Csak, tudod,
Viktor, mi, akik még kaptunk a régmúlt csókosaiból, sokkal nehezebben
viseljük el, ha a mindenáron megfelelni akaró, ajándékként kapott
egzisztenciájukat féltő embereitek meg akarják szolgálni a
jóságotokat, és közszolgálat helyett pártkatonává silányulnak. És ami
még inkább ciki, szinte kicsinyes, és gyávaságra vall, kedves Viktor:
hogy ezek mellett féltél egy olyan rádiótól, amelyben nem zengenek
rólad dicshimnuszokat, és hagytad, hogy kicsinálják. Egy gonddal
kevesebb.
Kedves Viktor, ami fájó és végképp zavaró, hogy mindazt, amit mi, a
zemberek itthon érzékelünk, nem lehet teljesen érthetővé tenni az
Európai Parlamentben. Ügyes fiúk vagytok, Te különösképpen: jogilag
majdnem minden rendben van. Amit tesztek, látszólag (persze ügyeltetek
rá), egyébként is jogszerű. Emlékeztetlek: Amerika nagy maffiózója is
mindig ezt szajkózta: mi törvénytisztelő állampolgárok vagyunk.
Tudjuk, ez mit jelentett: tényleg betartották a törvények minden
paragrafusát, de amit tettek, megülte az amerikaiak gyomrát.
Persze lehet olyanokat mondani, hogy a fiatalok okosak, kedvesek, jó,
hogy hallatják a hangjukat, de aztán rögtön hozzáteszed: nem értek
egyet velük. (Emlékeztetlek: kezdő fideszesként arra szövetkeztetek,
hogy nekimentek a Nagy Pártnak. Most Nagy Párt vagytok...) Lehet
olyanokat is mondani, hogy de hát itt van szólásszabadság, hiszen
tessék, utcára mehetnek a zemberek. Tudjuk: a szólás akkor ér valamit,
ha a szájjal szemben két fül van. A helyedben én a tüntetők elé álltam
volna az Operánál. Vagy minimum a főbejáraton jöttem volna ki, és nem
elsunnyogva a művészbejárón. Ha már ott voltak a zemberek.
Őrzöm az első szárszói találkozó emlékét. Éjszakába nyúlóan
beszélgettünk a tűz maradékát körülülve. Te a tüzet piszkálgattad egy
pálcával, Fábry téged piszkálgatott, talán a bor beszélt belőle. Nem
örültél annak, amiket rólad mondott. Ma az egyik legmegbízhatóbb
embered, hacsak nem nyúlta le előled Vona.
__._,_.___
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Munka |
|
|
|
|
|
Offline
