Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Út a Kálváriára
  2012-04-06 23:09:33, péntek
 
  Dsida Jenő - Út a Kálváriára






Reszkető, enyhe fény sugárzik.
Egy felhő lassudan megyen.
A lélek fáj, a fény sugárzik.
Valaki ballag a hegyen,
hűs homlokáról fény sugárzik
s szemét lehúnyja - úgy legyen!

Elszállt szerelem illatától
kövér és fűszeres a lég.
Halott szerelem illatából
soha, de sohasem elég.
Bomló szerelem illatából
sejti a szív, hogy itt a vég.

A seb szép csöndesen begyógyult,
- ó, angyalok, bús, kék szeme -
a seb már nem sajog, begyógyult,
- ó, halkan búgó, mély zene! -
a seb már régesrég begyógyult
és mintha mégis vérzene.

Valaki lépked, felfelé tart.
Bozót közt víg madársereg.
Valaki lassan felfelé tart.
Tövisről vérharmat csepeg.
Valaki fel, a csúcs felé tart,
hogy önmagát feszitse meg.
 
 
0 komment , kategória:  Advent,Karácsony, Újév, Húsvét  
A' keresztfa mellett álló Szűz Anya
  2012-04-06 22:27:01, péntek
 
  Verseghy Ferenc:A' keresztfa mellett álló Szűz Anya





Fájdalmas Anya - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom
(Fotó: Legeza Dénes István)


Kesergő Annya Megváltónknak
ím! a' keresztfa mellett áll,
hol bűneinkért Alkotónknak
szent szívét gyötri a' halál.
Átjárja tőr gyanánt mellyének
szűz rejtekét a fájdalom.
Könyár gyanánt forr bús szemének
méllyébűl a' sok siralom.

Oh! mint zokog, mély sóhajtási
mint tépdesik szét jajjait,
midőn fájdalmas pillantási
Fiának láttyák kínnyait!
A' szűszorító ájúlások
mikint öldöklik kebelét,
midőn a' kínos haldoklások
Jézusnak végzik életét.

Nincs, a' ki sírva ne fakadgyon,
e' Szűznek látván bánatit.
Nincs szív, melly búra ne olvadgyon,
ha megfontollya kínnyait.
Szenvedni láttya Ő népének
gonosszágáért szent Fiát,
érkezni végét életének,
mély sebre nyílni oldalát.

Nyerd, szűz Anyánk! szent szerelemnek
szikkadhatatlan kútfeje!
hogy minket is e' gyötrelemnek
átjárjon üdvöz ereje.
Nyerd, hogy Fiadnak békítése
hálákra győzze szívünköt;
halála, szörnyű szenvedése
megüdvözítse lelkünköt.

(1820.)

 
 
0 komment , kategória:  Advent,Karácsony, Újév, Húsvét  
Nagypéntek
  2012-04-06 14:32:54, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Advent,Karácsony, Újév, Húsvét  
Nagypéntek
  2012-04-06 14:31:16, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Advent,Karácsony, Újév, Húsvét  
Nagypéntek
  2012-04-06 14:25:50, péntek
 
  NAGYPÉNTEK:


Nagypéntek a keresztény felekezetek szerint a húsvét előtti péntek.
Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszt haláláról.


Jézus halálának lehetséges időpontja:


Az evangéliumok és egyéb korabeli források alapján
az időpont meghatározása nem egyszerű feladat.
Sokan úgy gondolták, hogy Jézus egy áprilisi péntek este halt meg,
amikor a Dél Keresztje látható volt az égbolt alján Jeruzsálemtől délre.
Ez azonban a precesszió miatt nem lehetséges.
Egy lehetséges időpont Kr. u. 33., április 3.
Ezen a napon részleges holdfogyatkozás is volt.


A pontos dátum kiszámítását problémássá teszi a szinoptikus
(egybehangzó) evangéliumok és János evangéliumának beszámolói közötti
látszólagos eltérések.
Az előzőek leírása szerint az Utolsó Vacsora egyértelműen a zsidó
Húsvéti Bárány elfogyasztását jelentette (Mózes emlékezetére),
amit a zsidók az év első hónapjának 14. napján, csütörtök este
(a zsidó napok naplementétől naplementéig tartanak)
azaz a zsidó Nisan hónap 15-én tartották.
A másnapi keresztre feszítés így még mindig Nisan 15-én,
de már pénteken történt. János azonban úgy írja le ezt a történetet,
hogy az arimátiai József
-- Pilátus engedélyével --
Jézus holttestét még az ünnepi előkészületek előtt helyezte el a közeli új sírba
(Ján19:42), ami azt jelenti, hogy az Utolsó Vacsorát legkésőbb
a zsidó Húsvét előtti esténtartotta Jézus tanítványaival.
Ennek az ellentmondásnak a feloldására számos kísérlet történt,
de a legvalószínűbb magyarázatnak az tűnik,
hogy (Ján13:1 alapján) Jézus tudta, hogy eljött az utolsó órája
és emiatt az Utolsó Vacsorát előbbre hozta keddre vagy szerdára
(ilyen módon több idő juthatott a keresztre feszítés előtti eseményekre is.)





Jézus Krisztus a kereszten, Diego Velázquez (1599-1660) festménye


A fontos egyetértés az evangéliumok között az a tény,
hogy a keresztre feszítés Poncius Pilátus kormányzása idején történt
Kr. u. 26 és 36 között.
Ebben az időszakban Nisan 14-e (János alapján)
csak 27-ben, 30-ban, 33-ban és 36-ban esett péntekre.
Érvek szólnak mindezen évek mellett:
Lukács evangéliuma megemlíti, hogy Jézus körülbelül 30. évében,
Keresztelő Szent János pedig Tibérius császár 15. évében kezdte el
nyilvános munkásságát.
Ha elfogadjuk Kr. e. 6-ot Jézus születési évének,
akkor ez a nyilvános működés kezdetét Jézus esetében Kr. u. 26-ra teszi,
Keresztelő Szent János esetében pedig Kr. u. 29-re.
(Tiberius Kr. u. 14-ben lett császár),
azaz túl késő Jézushoz viszonyítva
(mivel János evangéliuma három különböző húsvétot említ meg
Jézus nyilvános élete során.)
Emiatt a keresztre feszítés idejét Kr. u. 33-ra kell tennünk.
Emellett szól az az érvelés is, miszerint Sejánusnak
a zsidók elnyomatására vonatkozó rendeléseit
Sejánus halála után, Kr. u. 32-ben Tiberius eltörölte
(ami jó magyarázatot adhat arra, hogy Pilátus miért engedett akarata ellenére
a Jézus kivégzését követelő zsidóknak.)
Ha azonban elfogadjuk azt, hogy Tiberius uralkodását sokan
Augustus császár halála előtti hatalmával kezdik (Kr. u. 11),
akkor Keresztelő Szent János munkásságának kezdetét Kr. u. 26-ra lehet tenni,
ami Jézus halálának legvalószínűbb időpontját Kr. u. 30. április 7-re teszi.
Tekintettel azonban arra a tényre, hogy a zsidók időszámításukat
a Nap és a Hold járására alapozták, dátumaikat hold fázisokban fejezték ki,
és a mai naptárakat csak a Kr. u. 5. században kezdték el számításokra alapozni,
a korábbi dátumokat, és hogy azok a hét melyik napjára estek,
pontosan meghatározni csaknem lehetetlen.





Michelangelo Pietája: Mária a halott Jézussal.


Katolikus liturgia:


Nagypénteken az egyházban nincs mise, mert ezen a napon maga Jézus,
az örök főpap mutatja be az áldozatot.
Téves és kerülendő kifejezés a csonka mise.
Nagypénteken ige liturgia van, áldoztatással.
A pap a szertartást piros öltözékben végzi -- a piros a vértanúság liturgikus színe.
A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba,
s az üres oltár szekrény (tabernákulum) előtt arcra borulnak.
Ezt követi az ige liturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól,
majd a szent lecke után János evangéliumából olvassák fel
Jézus szenvedés történetét, a passiót.
Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések.
Majd körmenetben behozzák a keresztet,
amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját
és imádatát a megfeszített Krisztus iránt.
Az ige liturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén konszekrált kenyérrel.
A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás.

Forrás:A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.


 
 
0 komment , kategória:  Advent,Karácsony, Újév, Húsvét  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2012.03 2012. április 2012.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 118 db bejegyzés
e év: 1342 db bejegyzés
Összes: 32631 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2287
  • e Hét: 6801
  • e Hónap: 11839
  • e Év: 141546
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.