|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2012-05-01 09:57:11, kedd
|
|
|
Az egyik elmeséli a másiknak, a titokzatos lánc egyre hosszabb lesz, és az, amiről az író azt hitte, hogy magányos munka, egyszer csak átalakul: híd lesz belőle, csónak, amelynek segítségével a lelkek közlekednek és kapcsolatba kerülnek egymással.
(Paulo Coelho) |
|
|
0 komment
, kategória: Paulo Coelho |
|
|
|
|
|
2012-05-01 09:17:04, kedd
|
|
|
CSILINGEL A KIS GYÖNGYVIRÁG
Csilingel a kis gyöngyvirág.
Fehér a ruhája,
meghívja a virágokat
tavaszesti bálra.
Öltözködik az orgona,
lila a ruhája,
kivirít a kankalin, a
szegfű és a mályva.
A vadrózsa rájuk nevet,
bolondos a kedve,
a rigó is füttyent egyet:
hej, mi lesz itt este!
Táncra perdül a sok virág,
illat száll a légben,
őrt állnak a gesztenyefák,
illemtudón, szépen.
A szellő is megfürdik a
virágillatárban,
s arra ébredünk fel reggel:
napsugaras nyár van.
/Zelk Zoltán/
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2012-05-01 08:59:37, kedd
|
|
|
Rabindranath Tagore
Gyakran eltűnődtem azon, hogy hol van az ember és a beszédet nem értő állat egymásra ismerésének rejtett határa.
A teremtés magányos hajnalán a virágzó édenkertet egy egyszerű kis ösvény szelte át, melyen az ember és az állat szíve találkozott.
Bár az atyafiság régen feledésbe ment, eredendő élményeik emléke megmaradt.
Olykor, valami hirtelen támadt, szavak nélküli muzsikában életre ébrednek a homályos emlékek: az állat szelíd bizalommal lesi az ember arcát, és az ember mókás szeretettel az állat szemébe néz.
Mintha két álarcos barát találkoznék, és az álarc mögött felismerni vélnék egymást.
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
2012-05-01 08:41:02, kedd
|
|
|
Petőfi Sándor: Mi kék az ég!
Mi kék
az ég!
Mi zöld
a föld!
Zöld föld felett, kék ég alatt
hangos pacsirta fütyörész;
dalával a Napot kicsalta,
a Nap rá gyönyörködve néz.
Mi kék
az ég!
Mi zöld
a föld!
Zöld a föld, kék az ég, tavasz van.
És én oly sült bolond vagyok,
hogy idebenn a szűk szobában
kádenciákat faragok! |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2012-05-01 08:34:55, kedd
|
|
|
Majális
Május van, a természet csodás ébredése.
Tavaszi virágok kavalkádja teríti be a rétet,
Merre vidám társaságunk megpihen.
Lágy szellő simogatja arcunk, s
Kacagásunk csengése űzi el a megállt időt.
Körülöttünk a tágas mező ezernyi virága,
Pipacs, kankalin csodálatos ötvözete
Bájos arcocskák, csacsogó szájacskák,
Epekedő gavallérok lesik gondolataink.
Míg rátalálnak a rét legszebb virágszálára.
Festő, vajon milyennek látsz minket?
Örökítsd meg az utókornak e csodát!
Ne hagyd elröppenni a pillanat varázsát.
A tavaszt, a színes virágokat, a boldogságot,
A fiatalság soha el nem múló vidámságát!
/Gyöngy/ |
|
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2012. Május
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
127 db bejegyzés |
e év: |
1414 db bejegyzés |
Összes: |
12857 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 492
- e Hét: 1638
- e Hónap: 2736
- e Év: 28864
|
|
|