|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
|
|
2012-05-16 21:49:24, szerda
|
| |
| |
Mégis lesz ingatlanadó?
2012, május 16 - 20:10
A Belügyminisztérium - egyebek között - úgy módosítaná az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt, hogy bevezetné az ingatlanadó egy formáját - adja hírül a vg.hu.
IngatlanadóA kormany.hu-n elérhető tervezetből kiderül, hogy az ún. értéknövekedési hozzájárulásból befolyó források a településrendezési feladatok megvalósulását szolgálnák, azaz egyfajta helyi - tehát nem központi - közteher bevezetéséről lehet szó. A módosító hangsúlyozza, a tervet a kormány még nem tárgyalta, így az nem tekinthető a kabinet álláspontjának.
Az értéknövekedési hozzájárulást lényegében adóként fizetne meg a tulajdonos, de csak akkor, ha értékesíti ingatlanát. A terv abból indul ki, hogy amennyiben a helyi építési szabályzatba olyan elem kerülne be, amely felértékeli az adott területet, az ott lévő ingatlanokat drágábban lehet értékesíteni. Ilyen lehet például a terület közpénzből történő csatornázása, vagy - ami idáig is sok vitát váltott ki - a külterület belterületbe vonása, majd például lakóterületté minősítése.
A tervezet szerint az önkormányzat - rendeletben - az értéknövekedés legfeljebb 10 százalékát vonhatjá el, ez az értéknövekedési hozzájárulás.
Tarlós már tavasszal kitalálta
A rendelet megalkotása előtt az önkormányzatnak el kell készítenie az ingatlanérték katasztert. Ennek alapja a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló jogszabály - mondja ki a tervezet.
Tarlós István főpolgármester tavaly tavasszal ismertett gazdasági programtervezetében már szerepelt az ingatlan-értéknövekedési adó bevezetése. Az előterjesztés szerint ennek alapja az lehet, hogy az ingatlan értéknövekedését részben a főváros teremti meg.
Hányszor fizessünk még?
A Jobbik határozottan elutasítja ,,az újabb emberekre kivetett sarcot. Volner János a barikad.hu-nak kifejtette: ,,szemmel látható" a kormánynak már semmilyen más ötlete nincs, csak ,,újabb és újabb terheket rakni az adófizetőkre". Az országgyűlési képviselő szerint ehelyett inkább arra volna szükség, hogy a hazai termelést felpörgetve, az így teremtett munkahelyekből származó adóbevételekből tegyen szert az állam új forrásokra.
Hozzátette: pártja azért is ellenzi a tervezetet, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy az emberek többször adózzanak ugyanazért. A tulajdonos már eleve adózott jövedelemből veszi meg az ingatlant, ezért megint csak adót fizet, s most akkor is megsarcolnák, ha eladja - foglalta össze a javaslat lényegét Volner.
vg.hu nyomán barikad.hu
http://barikad.hu/megis_lesz_ingatlanado-20120516 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-05-16 09:28:59, szerda
|
| |
| |
2006-ban bútorgyárat vett Pintér Sándor
2006. április 20. TempoPárt.hu
A FigyelőNet információi szerint Pintér Sándor, korábbi belügyminiszter cége vásárolta meg a felszámo-lás alatt álló Euro Möbel Line Kft. vagyonát, amely egyebek mellett egy tekintélyes kecskeméti ingatlant tartalmaz, majd nem sokkal később továbbértékesítette. Pintér Sándoron nem fognak a ciklusok, jobb- és baloldali kormány esetén remekül feltalálja magát.
Hároméves munka után sikerült pontot tennie a Duna Libra Közgazdász Rt.-nek a kecskeméti Euro Möbel Line Kft. felszámolására. A számtalan perrel tarkított, 2003 márciusától folyó felszámolási munka öt felszámolóbiztost "fogyasztott el", és hét alkalommal zárult sikertelenül a pályázat. Mára azonban boldogan dőlhetnek hátra a felszámolócég dolgozói, hiszen sikerült vevőt találni a nem túl szép törté-netű bútorgyárra (a tenderről lásd keretes írásunkat). A FigyelőNet információi szerint a 4,6 hektáros területen lévő több ezer négyzetméteres ingatlanvagyonért a Pintér Sándor tulajdonában lévő Immobil 2000 Ingatlanközvetítő és Hasznosító Kft. kevesebb mint 100 millió forintot fizetett.
A cég vagyonáról korábban több ingatlanbecslés is készült, ezek között szerepel egy 1,5 milliárdos vagyonérték, amely a bútorgyár folyamatos működésével számolt. Még a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által készíttetett felmérés is 922 millió forintot hozott ki menekülési értéknek, egy becslés szerint csak az ingatlan ér 600 millió forintot. Úgy tudjuk, a legutóbbi felszámoló is készíttetett értékelést: 380 milliós értéket állapított meg az akkor már nehéz helyzetben lévő cégre. A legutolsó, végre sikeres pályázaton ennyiért hirdették meg az ingatlant a berendezésekkel. A ringbe szállóknak jelentős bánat-pénzzel sem kellett számolniuk, ugyanis nem a kiírt ár 10 százalékát kellett letenni, csupán az ajánlati összeg tizedét.
A vevő azonban nem sokkal a kapun belül kerülés után továbbértékesítette a felszámolónak korábban évekig eladhatatlannak tűnő vagyont. Az új tulajdonos sem ismert bútorgyártóként, a tiszakécskei, hárommilliós jegyzett tőkéjű Andévi Kft. fő tevékenysége - a cégbírósági adatok szerint ? ingatlan-forgalmazás. A társaság két tulajdonosa, Nagy András Gyula és Nagy András Gyuláné tájékoztatása szerint az adás-vételi ügylet még nem zajlott le, de "rengeteg problémára" való hivatkozással nem kívánták a FigyelőNettel megosztani a bútorgyárral kapcsolatos távlati terveiket. Pintér jó üzletet csinált: néhány hónap alatt feltehetőleg busás haszonnal sikerült túladnia a kecskeméti ingatlanon.
MFB-hitelből
Balkáni színjáték A sikeresen záródó bútorgyártender folyamán volt néhány furcsaság - számolt be tapasztalatairól a FigyelőNetnek egy másik pályázó. Az Euro Möbel Line vagyonára kiírt pályázat leadási határideje 10 és 11 óra között volt, a bontást pedig 12-re írták ki egy művelődési házban tevékenykedő közjegyzőnél. A közjegyzőnél ebben az időben mások is megjelentek, akikkel több mint másfél órán át tárgyaltak zárt ajtók mögött. Ezalatt egy ponton úgy tűnt, hogy elkezdődik a bontás, de aztán a pályázó leírásában "néhány biccentés, kacsintás, elvonulás után kiderült, hogy mégiscsak szükség lesz a köz-jegyző asszonyra". A másfél órás lauf után megjelent a felszámolócég vezetője, Kovács Zoltán, aki rend-kívül idegesnek tűnt, és hosszas vita után a megfelelő dokumentumok hiányában elnapolták a bontást (ez nem Pintér cégének, hanem a másik pályázónak a hibájából történt). A jegyzőkönyvet a közjegyző asszony fél órán át írta, majd közölte, hogy csak a felszámolócég illetékesei kaphatnak belőle, de Kovács Zoltán felajánlotta, hogy az említett másik pályázó képviselője is kaphat belőle. Majd újabb hosszas eszmecsere után Kovács Zoltán azt mondta: "meggondoltam magam". "Az egész egy jól megkomponált színjátéknak tűnt, csak porszem került a gépezetbe" - mesélte a FigyelőNetnek a pályázó cég képviselője. A bútorgyárat felszámolásból vásárolták meg 2001-ben, az akkori magánszemély tulajdonos a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) fordult hitelért. A kormányváltás nem kedvezett a cégnek, a korábban ígért hitelt ugyanis csak késve kapták meg, s egyes vélemények szerint ez sodorta felszámolásba a céget. A fejlesztési bank, illetve annak leányvállalata, a Magyar Befektetési és Vagyonkezelő (MBV) Rt. a hitelért cserébe 2002 októberében cégbírósági adatok szerint többségi irányítást biztosító befolyást jelentő, azaz 51 százalékos tulajdonrészt kapott a cégben. Később az MBV átkerült az Állami Privatizációs és Vagyon-kezelő Rt.-hez, amely 2004-ben privatizálta azt (a privatizáció furcsa eseményeiről a Manager Magazin 2006. áprilisi száma írt), de ekkor a bútorgyártó cég már felszámolás alatt állt.
Politikai adok-kapok
Pintér Sándornak számtalan őrző-védő cégben van/volt tulajdona, az újságok címlapjára legutóbb akkor került, mikor cégében, a Civil Biztonsági Szolgálat Rt.-ben 2004 nyarán 49 százalékos tulajdonrészt szerzett a Magyar Fejlesztési Bank, a 75 millió forint névértékű pakettért 240 millió forintot fizetett. A hírt sokféleképpen kommentálták, Csintalan Sándor szerint az Orbán-kormány belügyminisztere "stró-manná, politikai bohóccá vált", s többen igyekeztek párhuzamot vonni a Defend és a Civil között.
A pénzintézet szóvivője akkor a Népszavának úgy nyilatkozott, az állami tulajdonú bank az úgynevezett fejlesztési tőkeprogramja keretén belül, 110 másik pályázattal együtt döntött a tulajdoni részesedés megszerzéséről. Pintér cégének üzleti terve, illetve nyereségessége győzte meg az MFB-t a támogatás megalapozottságáról. Nem lehet ugyanakkor teljesen párhuzamot vonni a korábban részben szintén MFB-tulajdonú Defend Kft. és a Civil Rt között - kommentálta a szóvivő: míg előbbit tisztán állami megrendelésekből tartották fenn az Orbán-kormány időszakában, Pintér cége a magánszférában nyereséges.
Az MFB tulajdonszerzési döntésének ugyanakkor némiképp ellentmond Zdeborsky György kinevezéskori nyilatkozata a Bank és Tőzsdében, ahol Zdeborsky a Defendről beszélt, mint problémás befektetésről. Az MFB elnöki székét elfoglaló bankár szerint azonban nem az a kérdés, hogy honnan kapja egy cég a megrendeléseit; ha egy állami bank magántársaságban tőkerészesedést vállal, az már magában proble-matikus. Ha a magángazdaság fejlesztését tekinti a kormány célnak, az megoldható hitelezéssel is - mondta a bankár. Pintér cégénél, úgy látszik, ez nem volt megoldható. S az is érdekes, hogy miért az Orbán-kormány minisztere esetében tett kivételt a szocialista elkötelezettségűnek mondott bank.
Szerteágazó kapcsolatok
Vagy Pintér Sándor lavírozik ügyesen a politikai oldalak között - mindezt úgy, hogy tevékenyen részt vesz a Fidesz kampányában, sőt információink szerint, jobboldali győzelem esetén komoly pozíció is kilátás-ban van számára -, vagy a fenti eset jó példája annak, hogy a politikai és az üzleti határvonalak között viszonylag nagy a mozgástér.
Erre enged következtetni az is, hogy Pintér Sándor és szűkebb környezete fellelhető a legnagyobb magyarországi cégekben. Pintér maga felügyelőbizottsági tag az OTP Bank Rt.-ben, a Civil Rt.-ben cégjegyzésre jogosult John Charody pedig a Mol Rt.-ben.
A Civil Rt. nemrégiben felvásárolta a Berta Biztonsági Szolgálat Kft.-t - információink szerint ez a kft. őrizte a kecskeméti bútorgyárat is -, melyet Berta Attila nyugalmazott dandártábornok alapított. Berta korábban Budapest főrendőre volt, illetve az ÁPV Rt. biztonsági vezető tisztjét tölti be. Az ő testvére Berta László, az ORFK bűnügyi főigazgatója. Az ügyben szerettük volna Pintér Sándort is megkérdezni, az üzletembert azonban nem sikerült a FigyelőNetnek utolérnie, a két választás között külföldre utazott.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-05-16 08:00:31, szerda
|
| |
| |
Értéknövekedési adót vetne ki a kormány
Index,
MTI
2012. május 15., kedd 23:19
Az építési törvény módosítási tervezete bevezeti az értéknövekedési hozzájárulást, amit lényegében adóként fizetne meg az ingatlantulajdonos, de csak akkor, ha értékesíti a házát, telkét - a tervezet a kormány honlapján jelent meg.
A kormány által még nem tárgyalt, de Tarlós István főpolgármester által korábban már felvetett ötlet szerint az ingatlan eladása után fizetni kell a tulajdonosnak, ha a helyi építési szabályzatba olyan elem kerül be, amely felértékeli az adott területet, így az ott lévő ingatlanokat drágábban lehet értékesíteni. Ilyen lehet például a terület közpénzből történő csatornázása, vagy ami idáig is sok vitát váltott ki: a külterület belterületbe vonása, majd például lakóterületté minősítése.
Az önkormányzat - rendeletben - az értéknövekedés legfeljebb 10 százalékát elvonhatja, ez az értéknövekedési hozzájárulás. A rendelet megalkotása előtt azonban az önkormányzatnak el kell készítenie az ingatlanérték katasztert. Ennek alapja a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló jogszabály - mondja ki a tervezet.
http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/05/15/erteknovekedesi_adot_vetne_ki_a_korman y/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-05-16 07:54:37, szerda
|
| |
| |
Magyarország az európai lista legvégén
Index,
Portfolio.hu
2012. május 15., kedd 16:04
Az első negyedéves GDP-bővülési adatok alapján a magyar gazdaság az utolsó, illetve utolsó előtti helyen áll az Európai Unió azon 21 országa között, amelyekről az Eurostat oldalán már elérhetők a növekedési számok. Az uniós statisztikai adatok más megvilágításba helyezik a magyar visszaesés kormányzati magyarázatát: a kormányszóvivői iroda ugyanis nemzetközi trendekről és Európának komoly növekedési kihívásairól írt a közleményében, és arról, hogy milyen fontos a kiszámítható gazdaságpolitika.
h i r d e t é s
A magyar gazdaság az első negyedévben 1,3 százalékkal kisebb teljesítményt nyújtott, mint tavaly az utolsó három hónapban, közölte a KSH kedden. Ez az érték nemzetközi összevetésben is igen visszafogott eredmény. A külső környezet nehézségei mellett a belső problémákkal is küszködő magyar gazdaság ezzel az utolsó helyen áll annak a 21 EU-tagországnak a listáján, amelyekről már rendelkezésre állnak az adatok, írja a Portfolio.hu.
0515 unio1-20120515.png
A bajban lévő periféria-országokon (portugálok, spanyolok, olaszok) kívül még a ciprusi és a brit, illetve két régiós ország (a cseh és a román) mutatott visszaesést az első negyedévhez képest, de egyik esetében sem közelítette meg a zsugorodás mértéke a magyarét.
Nem sokkal szebb a helyzet akkor sem, ha az év/év alapú számokat nézzük. Az északi országok teljesítménye irigylésre méltó, Magyarország pedig az utolsó előtti Portugáliát előzve. Igaz, itt a görögök eredménye biztosan sokkal rosszabb, ám egyelőre sem negyedév/negyedév indexük, sem kiigazított éves indexük nincsen. A nyers év/év mutatójuk viszont -6,2 százalék, amivel biztosan sereghajtók Európában.
0515 unio2-20120515.png
Mindezek a tények sajátos megvilágításban helyezik a kormányszóvivői iroda kedd délután kiadott, GDP-magyarázó közleményét. Az ugyanis ,,nemzetközi trendek által vezérelt" GDP-adatról írt, valamint arról, hogy ,,a mai napon publikált európai gazdasági adatok világosan mutatják, hogy Európának még mindig komoly növekedési kihívásokkal kell szembenéznie". A magyar kormány a mai adatok lényegét abba látja, hogy ,,az EU27 és az eurózóna is jelentősen veszített lendületéből", ezért fontos a magyar gazdaságnak a keleti nyitás, valamint ,,az átlátható és kiszámítható gazdaságpolitika".
A Portfolio.hu megemlíti: a rossz magyar pozíció ismeretében felmerül a kérdés, hogy van-e még növekedési előnye Magyarországnak. Az alábbi ábra ebből a szempontból meglehetősen kiábrándító. Az elmúlt 15 évben érdemi növekedési előnyünk az eurózónával szemben csak abban az időszakban volt, amikor a fenntarthatatlan eladósodás is hajtotta a magyar gazdaságot. 2008 elején úgy tűnt, hogy a kiigazítás nagyját letudva újra eljöhet ez az időszak, immár valamivel egészségesebb szerkezetben, ám a globális válság gyorsan megcáfolta ezeket a várakozásokat.
0515 unio3-20120515.png
Tavaly év végén szintén csak egy röpke pillanatra sikerült meghaladni az eurózóna növekedési ütemét, dacára annak, hogy jelentős költségvetési expanziót hajtott végre a kormány. Az idén az első negyedéves adatok alapján szintén nem nagyon számolhatunk azzal, hogy a növekedési ütemünk meghaladja az eurózónáét. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2012. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
434 db bejegyzés |
| e év: |
4803 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1371
- e Hét: 4473
- e Hónap: 15584
- e Év: 169080
|
|
|
Offline
