|
2012-05-24 06:01:32, csütörtök
|
| |
| |
Volt a Műhelyben egy versem. Szép hosszú. Jó hely a lap, magas a színvonal, nem enged be Villányi Laci bármit. Ezt is jó tudni, ebben a verstelen világban. Az a sok szemét, amit elordítanak körülöttem, nem irodalom. De elviseli az ember, s belül számol százig oda-meg vissza, hogy meg ne fertőződjön.
Erről jut eszembe szegény Legányi Mari, amikor véleményt kért, s amikor még mondtam véleményt. Próbáltam érzékeltetni, hogy gyenge dolgai vannak, erős a hang, de a verset nem ez és a téma teszi verssé. Megsértődött, pedig el kellett volna gondolkodnia.
Én nem mutogatok verseket.
S nem is küldözgetek naponta. Ha jól meggondolom, az idén még nem is küldtem. Pedig a Pannon Tükörbe is kértek, s a Magyar Naplónak is régen adtam. Akkora jelentősége nincsen a dolognak. A jó vers megmarad. A nem vers meg nem lesz verssé a fölhangosítástól. Csak fáj. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
