|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
2012-05-06 18:57:18, vasárnap
|
|
|
Mexikói archeológusok a 19. században kezdték meg az ásatásokat. Az évtizedek folyamán helyreállították a Nap-piramist, a Holtak útját, megerősítettek több omladozó építményt. Az 1971-es ásatások idején a Nap-piramisnál egy 100-méter hosszú alagutat, és egy hozzá kapcsolódó barlangot fedeztek fel. A régészek megállapították, hogy míg a barlang természetes geológiai képződmény, az alagutat a teotihuániak ásták. A Nap-piramisának belsejében eddig még nem végeztek alapos ásatást. Az utóbbi időkben a Hold-piramisánál folytattak kutatást az teotihuacani lakosság kulturális tevékenységeivel kapcsolatban.
|
|
|
0 komment
, kategória: Régmúlt idők építményei |
|
|
|
|
|
2012-05-06 18:49:18, vasárnap
|
|
|
A városban talált leégett helyek miatt a régészek először azt a következtést vonták le, hogy Toltec betolakodók támadták meg Teotihuacant a 6.század körül; ma már úgy gondolják, a pusztítás az uralkodó osztály elleni felkelés eredménye volt. Ezt az elméletet támasztja alá a lakosság számának csökkenése is. Az 535-536 közötti nagy szárazság sem segített a dolgok állásán: a romok alatt talált csontvázak vizsgálata kimutatta, hogy a lakosság hiányos táplálkozásban szenvedett. Következésképpen levonható, hogy a külső ellenséggel folytatott harcok, a növekvő belső nyugtalanság, és a szárazság okozta táplálékhiány mind hozzájárulhatott a város hanyatlásához.[9] Más, aránylag közeli központok, mint Cholula, Xochicalco, és Cacaxtla népei szintén összefoghattak Teotihuacan ellen, hogy visszafogják a törzs hatalmát. A város elüresedése után különböző népcsoportok telepedtek le falai között. Az aztékok idején Teotihuacan zarándokhellyé vált. A romváros ma Mexikóban egyike a leglátogatottabb archeológiai helyeknek.
|
|
|
0 komment
, kategória: Csodálatos világ kép |
|
|
|
|
|
2012-05-06 18:40:23, vasárnap
|
|
|
Teotihuacan vallása hasonló volt a többi közép-amerikai valláshoz. Ugyanazokat az isteneket imádták: a Tollas Kígyót (az aztékok Quetzalcoatl-ját), és az Esőistent (az aztékok Tlaloc-ját.) Teotihuacan fontos vallásos központ lévén, a papok kasztja itt is nagy politikai hatalommal bírt, mint minden korabeli, közép-amerikai társadalomban. Az ember- és állatáldozatot is kultiválták, ahogy azt az ásatások kimutatták. Az áldozatok többnyire az ellenség soraiból mint foglyok kerültek ki a háborúskodás folyamán. Hitük szerint a foglyok rituális feláldozása elősegítette városuk előmenetelét és általános jólétét. A feláldozás módjai közé tartozott a lefejezés, a szív kimetszése, a fejbeverés, és az elevenen való eltemetés. Szentnek vélt állataikat, és azokat melyeknek katonai erőt tulajdonítottak, ketrecekbe helyezve szintén élve temették el. Ezek rendszerint jaguárok vagy pumák, farkasok, sasok, sólymok, baglyok és mérgeskígyók voltak.
|
|
|
0 komment
, kategória: Régmúlt idők építményei |
|
|
|
|
|
2012-05-06 18:35:11, vasárnap
|
|
|
A Teotihuacan nevet (teōtīhuacān) a nahuatl nyelvet beszélő aztékok adták a városnak, jóval annak elnéptelenedése után. (Az utolsó "a" betűn lévő ékezetet a spanyolok adták hozzá.) A név megközelítő jelentése "az istenek születési helye". Egy másik fordítás szerint "azoknak a otthona, akik az istenek útját birtokolják". A város eredeti neve ismeretlen. A maja hieroglifákban mint "puh", vagyis mint "A nádasok helye" szerepel. A 16. századbeli jegyzetek több középmexikói településre a "Tollan" névvel utaltak. Ez a gyűjtőnévnek hangzó meghatározás a korai 20.századi kutatási munkákban sok zavarhoz vezetett. Lehetséges, hogy a név egy általános kifejezése volt minden olyan területnek, ahol sok volt a nádas, és a település nagyobb volt az átlagnál.
|
|
|
0 komment
, kategória: Régmúlt idők építményei |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
2012. Május
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
455 db bejegyzés |
e év: |
3810 db bejegyzés |
Összes: |
50420 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 1142
- e Hét: 1783
- e Hónap: 12797
- e Év: 118941
|
|
|