|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
|
|
2012-06-27 22:33:44, szerda
|
| |
| |
2012-06-27. 17:05
Európai Szovjetunió, avagy egy árulkodó lópata előbukkanása
Épp most, az EU totalitárius metamorfózisa idején, a pénzügyi és gazdasági válságok csúcsán, a közel-keleti politikai krízis kirobbanással fenyegető árnyékában vajon ki fia-borja lesz az EU új, féléves elnöke?
Bizony, nem más, mint a ciprióta Demetris Christofias, Ciprus sziget méltóságteljes elnöke! Az a Christofias, aki anno 5 éves alapkiképzésként marxista-leninista tanulmányokat folytatott Moszkvában, Brezsnyev diktátor regnálása idején mint reményteli ifjú kommunista; s aki hazatérte után a Kreml meghosszabbított kezeként tevékenykedett a szigetországban; aki a Tevékeny Nép Haladása fantázianevű párt elnökeként ,,emberiség elleni bűntettnek" nevezte a Szovjetunió széthullását - méltán kiérdemelve ezzel a ,,ciprióta idióta" minősítést. 2008-ban a szigetlakó görög birkák mégis 53,4%-kal választották elnökükké, melyet az elvtársak vörös zászlókkal és Che Guevara-képekkel ünnepeltek, hiszen a főnök imádta a kubai forradalmat!
És most ez az első kommunista államfő fog július elsejétől fél éven át az Unió legfelsőbb fórumának élén állni! (Orbán után nem szégyen...) Valamely csodás véletlen folytán épp abban a pillanatban, midőn a görög csődpolitika által megtiprott Ciprusnak egy moszkvai milliárdos kölcsön elmaradása folytán az EU ,,védelmi ernyője" alá kell menekülnie! (Ismerős történet?)
Quo vadis, EU?!
Tarnóczy Szabolcs
További részletek: http://kuruc.info/r/6/98005/#ixzz1z1m1GwAL
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-06-27 22:20:33, szerda
|
| |
| |
Nyirő József képviselő beszéde 1942. november 20-án
Az országgyűlés képviselőházának 310. ülése 1942. november 20-án, pénteken.
Elnök: Nyirő József képviselő urat illeti a szó.
Nyirő József: T. Ház!
Méltóztassék megengedni, hogy a nemzet nevelésügyi és a propagandaügyi minisztérium költségvetésével kapcsolatosan elhangzott előbbi felszólalásokra válaszul is néhány elvi jelentőségű megállapítást telhessek. (Halljuk! Halljuk!) A legsürgősebb és a legfontosabb feladattok egyike természetesen a nemzetnevelés ügy kérdése, mert a nemzetnevelés tulajdonképpen a történelem tudatos és nemcsak a jelen, hanem a jövő fejlődés útjait is tekintetbevevő irányítása, hiszen maga a történelem is állandó és szükségszerű fejlődés, soha meg nem szűnő folyamat, amely az egyén részéről éppen úgy, mint az összes közületektől pillanatról-pillanatra állásfoglalást kíván meg. Ez szavainkban, tetteinkben, az élet ezerféle változatában nyilatkozik meg és visszavonhatatlan kihatást gyakorol sorsunkra.
A nemzetnevelésnek éppen ezért meg kell teremtenie azokat a külső és belső feltételeket, amelyek nemcsak a nemzet jelen életét és boldogulási életlehetőségeit adják meg, hanem fennmaradásuk kiteljesülésének, jövendőjének alapjait is biztosítják, hogy a népek, nemzetek szükségszerű versenyében erejének és hivatottságának történelmi és életjogainak, megfelelő helyét és helyzetét elfoglalhassa a világ előre nem látható akármilyen nagy kedvező vagy kedvezőtlen eseményei, háborúk és katasztrófák, szellemi vagy gazdasági megpróbáltatások és összeütközések ellenére is.
Jelen és jövőbeli biztonságunkat azonban csak a saját történelmi, múltján és a jogfolytonosságon álló, sem belső, sem külső ellenségtől meg nem rendíthető nemzetlélek szilárdsága, emelkedettsége, tisztasága és teljessége nyújthatja csak a nemzet számára. (Úgy van! Úgy van! — Taps a jobboldalon és a középen.)
T. Ház! Társtalan, elsősorban magunkra utalt nép vagyunk, biztonságunk és fennmaradásunk föltételeit Önmagunkban kell keresnünk mindenekelőtt, mert csak így kerülhetjük el a veszedelmet, hogy a nemzet élete, jelene és jövendője ne legyen esetlegességeknek kitéve, akármilyen előre nem látható sorsszerűségeknek, amelyeknek történelmünk folyamán mint Muhi-puszta, Mohács, Trianon jelentkeztek. A magyar történelemnek éppen ezek a fekete dátumai bizonyítják, hogy az ezeket előidéző okokat főleg önmagunkban kell keresnünk, a nemzeti erők meggyengülésében, szét húzásában, a nemzetlélek megbomlásában, a minden nemzetnél, tehát nálunk is megtalálható hibák felülkerekedésében. A külső körülmények, hatalmi tényezők azért lettek úrrá fölöttünk, mert megfeledkeztünk róla, hogy a nemzet élete nem szerencsejáték, nem valószínűségekre épített próbálkozások bizonytalansága, nem is diplomáciai sikerek, vagy sikertelenségek eredője, a nemzetközi vonalvezetés szerencsés vagy kevésbé szerencsés, de mindig csak időre szóló helyzeti előnye és illeszkedés, hanem magának a nemzet valóságos erejének, önmagából adódó, súlyának, tekintélyének, igazságának és jogainak, nemzeti lényegének természetes és szükségszerű érvényesülése befelé éppen úgy, mint nemzetközi téren.
Ha mindennek tudatában és birtokában vagyunk, a magyar nemzet sorskérdései, létünk és fönnmaradásunk nem fog függeni, mert többé nem függhet sem világháborúk akármilyen kimenetelétől, az új Európa, új világhelyzet, az emberiség akármilyen új elrendeződésének hatalmi és mennyiségbeli túlsúlyától, békeasztalok bosszújától vagy ajándékától, hanem a nemzet értékességének, végzett munkájának és áldozatainak megbecsülésétől, erejének és életfeltételeinek teljes jogú és valóságos érvényesítésétől.
Hogy ez így legyen ma, így legyen holnap és mindig, annak titka a nemzetlélekben rejlik. Ez sugározza ki magából az egészséges és megtartó közszellemet, alakítja ki az egyénben és közösségekben a legegyszerűbb magyartól kezdve a kormányzat felelős tényezőiig és az államvezetés bölcs irányításáig kiterjedően egyfelől a világos látású, elfogultságoktól mentes, kemény magyar öntudatot és céltudatosságot, amely az áldozatos munkának és magas- szintű kötelességteljesítésnek nagy törvényét nem paragrafusokból és a félelem, vagy külső kényszerítésnek hatása alatt, hanem a szabad elhatározás és áldozatos kötelességtudat önkéntes és magyarhoz méltó szép belső indításából és mélységéből meríti.
Az így gondolkodás és cselekvésnek azonban nem szabad csak a magasabb szellemi és lelki szinten állókra, a kivételesekre, a nemzet úgynevezett. »jobbjai«-ra kiterjednie, hanem ebbe a belső nemzetértékességbe bele kell tartoznia minden magyarnak, akármilyen sorsra vagy posztra hivatott el. Ezen a téren el kell tűnnie köztünk minden válaszfalnak azonnali legyen az társadalmi, vallási, vagy bármely különbség, ami magyart a magyartól elválaszthat. Nem szabad megvárni, amíg ez az igazság a súlyos történelmi megpróbáltatások során önmagától érvényesül, mint ez velünk történt a kisebbségi sorsban, vagy érvényesült e történelem folyamán mindig, amikor a nemzeti lélek nagy kegyelméhez és lényegéhez hűtleneknek bizonyultunk.
Az Isteni Gondviselés és a magyar géniusz halhatatlansága tette velünk is, hogy most tanulságos példaképpen állíthatom minden magyar elé az erdélyi 22 esztendős megpróbáltatásoktól és szenvedésektől megtisztult, a titkok mélyére látó, öntudatra ébredett magyar nemzeti lelket, amely legfőbb erősségünk volt és megtartott a nagy megpróbáltatás kilátástalannak látszó legsúlyosabb napjaiban is. Ez adott hitet, erőt, kitartást, nyújtott védelmet és tartott meg a létünkre törő súlyos veszedelmek közepette is.
De tulajdona volt mindenkinek, aki erre érdemes volt. Ez képesítette a legegyszerűbb falusi embert is, hogy ha kellett, utolsó darab kenyerét áldozza templomra, iskolára, az édes anyanyelv féltő őrzője legyen, ráébredjen a család nemzetmegtartó jelentőségére, görcsösen ragaszkodjék múltjához, a magyar történelmi tradíciókhoz és értékekhez, mindenek fölé helyezze, amit magyar tehetség az élet bármely vonalán alkotott és mint az oltárra, úgy tekintsen fel a magyar intézményekre, büszke legyen és le tudja mérni a súlyát a sportrekordoknak is, visszatérjen a magyar könyvhöz és betűhöz — ha kell — el is zárassa magát érte és elszenvedjen minden megaláztatást és megaláztatást, rongyosan, éhesen, vonja a tollat a papíron és száraz, bilincsektől fekete kezekkel hirdesse a magyar igét a szószékeken. Ez ültette le a három vallás püspökeit egymás mellé, hogy közösen összetett akarattal és erővel megvívják harcukat ők is az erdélyi magyarságért. Ez hozta vissza a színészt a fővárosi élet kényelméből és az elért dicsőség, forró sikerek mezejéről közénk, hogy járja a falvakat, térdig sárosan, kopottan primitív rongyokban ágáljon, csűrök, korcsmák shakespeare-i környezetében lobogó szemmel, az embert túlnőtt nemzeti lélek fényességes és drága tüzével. Ez képesítette a minden lehetőségétől megfosztott iparos és kereskedő társadalmat, hogy megőrizze városaink magyar jellegét és megingathatatlan támasza maradjon a magyarságnak. Ez a lélek tette, hogy a román iskolákba kényszerített gyermekek tömege nem veszett el és sírva tanulta a magyar himnuszt a lehalkított rádió mellett. Az pedig egyszerűen hősi cselekedet volt, amit a magyar sajtó munkásai és az írók végeztek.
Órákig folytathatnám a felsorolást, de ennyi is elég példának. Ennyi is világossá kell, hogy tegye mindenki előtt: a nemzeti lélek valóságos lélek, mint az enyém a tied, a mindenkié, a nemzet életének igazi forrása és titka, munkájának eredménye pedig maga a magyar történelem. Lényegi feltétele az, hogy a mindenkire kiterjedő közösségi lélek, amely a mindenkire nézve legszentebb, legnagyobb és legdrágább közösség, a haza mindenekfölött való érdekeit és sorsát tartja szem előtt, azt munkálja, erejének, minden érzésének és öntudatának, — ha kell, az életet is odaadó maradéktalan teljességével és áldozatosságával.
A nemzetnevelés legfőbb feladata és vezérlő gondolata tehát ezt a nemzetlelket megteremteni és a magyar sorsközösségbe minden magyart nemcsak külső körülményei szerint, hanem öntudatának, az ilyen magasra emelt nemzeti közösségtudatnak mindenre kész áldozatosságának belső értékességével bekapcsolni.
Pár szóval arra is rá kell mutatnom, hogy a nemzeti géniusznak, a nemzeti eszményeknek, értékeinek a magyar faj kiváló szellemi és lelki tulajdonságainak és hivatottságának előtérbe állítása még csak irányjelölés. A nemzetnevelés feladatainak eredményes megoldása végett azonban nem elegendő az eszmei tartalom akármilyen szép és meggyőző hirdetése, hanem azokat át is kell vinni az élet minden megnyilvánulásába, hogy az egyéni, közösségi és államélet egész síkján lezajló események, munka és életküzdelem mindennap történelmet csináló valóságban és eredményességben jelentkezzék a nemzet életében.
A nemzetnevelés eredményes megvalósítása tehát az élet összes körülményeire kiterjedő rendszeres, alapos és tervszerű szervezési feladat is, amely azonban csak a magyar lélek és a magyar történelem természetének és tanulságainak megfelelő, különleges egyéniségének szigorú tekintetbevételével végezhető el. Más népeknek hasonló rendszereit és módszereit nem vehetjük át, mert ezek lényünktől idegenek, (Úgy van! úgy van! a balközépen.) egészen más nemzeti géniusz iránymutatásai szerint készültek és nálunk inkább ártanának, mint használnának.
Erre a körülményre fölösleges különben külön is felhívni a miniszter úr figyelmét, mert neki már meg is van a nemzet-nevelésügy megszervezésére annak egész területét átfogó koncepciója és tervezete, amely megnyugvásul szolgálhat számunkra, bár a rendelkezésére álló rövid idő és a körülmények okozta nehézségek annak teljes megvalósítását még nem is tették lehetővé, hiszen alapvető mimikát kell végeznie és olyan hatalmas a munkaterülete, hogy annak feldolgozása hosszabb időt vesz igénybe. Ez az oka annak is, hogy a nemzet-nevelésügyi és propagandaminisztérium megszervezése és hatásköre ma még részletekbe menően le nem rögzíthető és ezért természetszerűleg bizonyos hiányosságokat mutat látszólag. De ez nem is lehet másképp egyelőre, mert a nemzet-nevelésügy teljes szolgálata annyira általános, mindenre és mindenkire kiterjedő, hogy lényegesen belevág az összes minisztériumok és az alájuk tartozó közületek hatáskörébe. Nincs ugyanis és nem lehet olyan közület Magyarországon, amely a nemzetnevelés feladata alól kivonhatná magát. A munka tehát az összes miniszterekkel való egyetértéssel végezhető el, mindenekelőtt a már rendelkezésre álló szervek és szervezetek bekapcsolásával, illetőleg igénybevételével.
Méginkább érthető ez az állításom, ha hozzáteszem, hogy a nemzetnevelés nemcsak bizonyos korig terjed, hanem a születésről késő öregkorig, felöleli az összes foglalkozási ágakat, minden egyént és munkát és arra helyes irányítást kell gyakorolnia a kifogástalan magyar öntudatosság és céltudatosság jegyében, amely minden esetben és minden körülmények közt a nemzeti szempontokat és érdekeket tartja szem előtt, azokat meg is valósítja a haza javára, a magyar közösség érdekében, az egyéni és a közélet egész vonalán a nemzet jelen életének és jövendő sorsának biztosítása érdekében.
Megnyugtat azért a miniszter úrnak a bizottsági ülésen tett az a kijelentése, hogy nehéz és felelősségteljes munkájának eredményességét az összes szakminiszterek megértése és segítsége is biztosítja.
A nemzet-nevelésügy néhány elvi szempontjának leszögezésén túlmenő, a szervezési munka részleteit is tárgyaló részletességbe az idő rövidsége miatt nem bocsátkozhatom, de erre nincs is szükség, mert a miniszter úr eddigi munkássága és megnyilatkozásai, rátermettsége és ismert képességei biztosítanak arról, hogy egész terjedelmében ismeri feladatát és a problémát, mégis legyen szabad néhány körülményre felhívnom figyelmét.
Aki csak valamennyire is ismeri a helyzetet, tisztában van azzal, hogy a nemzetnevelés pozitív és építő munkáját e pillanatban még többi veszedelem fenyegeti. Előbb tisztogató munkát kell végeznie, hogy azután építeni tudjon. El kell hárítania a miniszter úrnak a nemzetnevelés útjából mindent, ami az eredményt a legkisebb mértékben veszélyeztetné vagy kétségessé tehetné. Félre tehát az útiból a kútmérgezőkkel (Helyeslés.), a magyar lelket, bomlasztókkal, szellemünket fertőzőkkel, a magyar erőkifejtést akadályozókkal, mindennel és mindenkivel, aki ennek a nemzetnek gyönyörű tulajdonságait, erkölcsi magasságát lenézi vagy elorozza, aki megtéveszt vagy bárkinek tájékozatlanságával és jóhiszeműségével visszaél, aki egyetlen tápláló falevelet is letép a nemzet fájáról. (Helyeslés.) Félre elsősorban a magyar lelkiségtől és szellemiségtől idegenkedőkkel és ezek ellenségeivel, legyenek azok emberek vagy eszmék, érdekközületek vagy szellemi áramlatok, amelyek egyéni vagy nemzetközi célok szolgálatában, jelszavak vagy a kultúra és az úgynevezett humánum álorcájában a lélek és a szellem területén, a sajtó, irodalom, művészet, az emberiség nagy kincseit hirdetve olyan hosszú ideig büntetlenü1 pusztíthattak bennünket a saját házunkban és saját hazánkban. (Helyeslés.)
Félre velük minél hamarabb, mert különben mi pusztulunk el! Félre a túlzott idegenimádattal is, ami mindent nagyra tart, hódolattal övez és példaképül állít, ami más nemzet értéke és tulajdona, azt igyekszik ráerőszakolni a nemzetre, ugyanakkor pedig kicsibe vesz mindent ami magyar, lerontja a magyar munkába, teremtő, alkotó erőbe vetett hitet, inferiorisabbnak bélyegzi, gyengíti a nemzetnek önmagába vetett bizalmát, hirdeti, hogy a magyar ipar, kereskedelem, irodalom és művészet, szellemiség alig jöhet számításba a nagy nyugati népekhez viszonyítva akikhez mi csak kérni, átvenni, utánozni mehetünk és csak Páris, London, Berlin. Róma minden, nálunk legfeljebb csak cigányzene van, gulyás, paprika és lobogó gatya, mosolyogni való virtus, paraszt és politika. Olaszország excellenciás címet ad az akadémikusoknak, egész súlyával és tekintélyével áll írói, művészei háta mögött, nálunk a cikkek százai vágnak végig a Magyar Tudományos Akadémián. A külföld, még a Balkán-államok is, minden eszközzel támogatja irodalmát, művészetét, a nemzeti szellemi élet minden megmozdulását tisztelettel fogadja és nagyra értékeli, terjeszti külföldön; a mi szellemi közéletünkben pedig mindennapos jelenség, hogy egymást rágjuk, marjuk, szidjuk, csakhogy apagyilkosnak nem nevezzük, gyűlölködünk, irigykedünk, gúnyolódunk, le tehetségtelenezzük, igyekszünk még a keresztvizet is leszedni egymásról. Mindezt a jóhiszemű nyilvánosság előtt. A kulturális élet megnyilvánulásait sajtónk alig néhány eldugott sorban intézi el, vagy egyszerűen megfeledkezik róla. Klikkekbe tömörülünk minden elképzelhető alapon, érvényesülni, szerepelni akarunk, rá akarjuk törik-szakad erőszakolni a közönség öntudatára magukat, de aki nem tartozik hozzánk, az senki, semmi, az meghalt, vagy ha nyíltan nem merjük megtámadni, akkor titokban rágjuk a gyökereit, kedvtelenítjük el és tesszük lehetetlenné. Ahányan vagyunk, annyi felfogáson vagyunk és pereat mundus, csak a mi felfogásunk érvényesüljön. Nálunk fiatalok és öregek harca van és néhány ezer egyesület, a legutolsó faluban is legalább négy-öt és még a jótékonyságot is ezerfelé daraboljuk, vallási, társadalmi és szociális alapon; de nem látom azt a tiszta magyar fórumot, amely ezen a téren is minden magyart egyesít ma, a világtörténelem legsúlyosabb napjaiban, amikor hetek, hónapok alatt népek tűnnek el, illetőleg omlanak össze. Ugyanekkor mi Párist és Franciaországot féltjük, biztosítjuk, hogy vezetőhelyét a világ szellemiségének irányításában nem fogja elveszíteni, ha kő kövön nem is marad ebben a rongyos Európában (Egy hang a szélsőbaloldalon: Márai Sándor röpirata!), ahelyett, hogy éjt-napot összetéve azon töprengenénk, az volna a mindenek felett való első kérdésünk és gondunk, hogy mi lesz velünk.
Ennek a felfogásának, ennek a levitézlett liberális zsidó hagyatéknak (Élénk helyeslés és taps.), ami sok jóhiszemű magyart is megfertőzött köztünk, ennek a burkolt propagandának a magyar életből el kell tűnnie. (Úgy van! Úgy van!) Nincs szükségünk az olyan szellemiségre, amely ellenségünk céljait mozdítja élő. Nincs szükségünk még az olyan »történelemírás«-ra sem, az olyan történelmi teóriákra sem, amelyek például másfél század óta azt kutatják, hogyan lehetne a székelyek eredetét úgy megoldani, hogy azok magyar voltát kétségbe lehessen vonni, amely a kisebbségi sors legsúlyosabb napjaiban az ellenünk felhozott és iskolákban tanított magyarellenes és magyargyalázó történelmi hazugságokkal és hamisításokkal szemben hallgatott. (Egy hang a középen: Málnást!) Nem tudok én Dantéban gyönyörködni, mikor az én házam ég és a végpusztulás szélén állok, nemzeti létem és voltom, életem és magyarságom fölött megkondul a vészharang.
Amikor azonban ezeket a igéket hirdetem, t. Ház, nem azt mondom, hogy ne tanuljunk a nagy nyugati népektől, ha kell, ne menjünk hozzájuk iskolába, hogy elmaradva a világ, a kultúra versenyétől, félretéve a nemzetközi érintkezés hasznos és szükséges eszközeit és módszereit, homokba dugjuk a fejünket, ami kész katasztrófát jelentene számunkra. Senki sem becsüli többre nálamnál a nagy nyugati kultúrákat és értékeit, sem a vezető nagy népeknek értékét, teljesítményüknek nagy voltát, a világtörténelemben példátlanul álló eredményeiket minden téren. Én volnék nemzetemnek legnagyobb ellensége, ha az elzárkózást hirdetném, hogy szakadjunk ki a nagy emberi közösségből és ostoba semlegességgel a kerítés hasadékain át nézzük, hogy mi történik a nagyvilágban és ne menjünk túl a falusi torony árnyékánál.
Ellenkezőleg. Azt akarom, hogy elsők, vagy legalább is az elsők között legyünk a népek hatalmas versenyében minden téren. (Helyeslés.)
Ugyanakkor azonban küzdök és tiltakozom minden szándékos és szándéktalan, sokszor jóhiszemű felfogás és jelenség ellen, ami inferiorisabb helyzetbe hozhatja nemzetemet. Amikor minden tiszteletem és megbecsülésem a nyugati népeké és az emberiség eddigi és eljövendő teljesítményeié és értékeié, ugyanakkor hiszem s vallom, hirdetem és állítom, hogy a magyar legfeljebb kevesebb, de nem kisebb és nem értéktelenebb semmivel más népeknél. (Élénk helyeslés és taps.) Nyugat fejlődéséhez és értékeihez, az emberiség kincseinek gyarapodásához eddig is hozzájárult, ezután is hozzá fog járulni hozzá méltóan, és tiszteletet, tekintélyt vívott ki, előkelő helyet biztosított más népek előtt minden téren, talán többet, nagyobbat, mint itthon és azt nemcsak megőrizni, hanem gyarapítani is fogja.
A történelem a tanúm reá, hogy Nyugat csak hálával tartozik Magyarországnak, amely joggal követelheti magának az életteret minden tekintetben ezen a, földön és a maga belső értékességének, végzett teljesítményeinek, hivatottságának és munkájának valóságos felhatalmazásával egyenjogú félként állhat meg és kívánhatja a maga részét az új Európa és az új világ kialakulásában. (Úgy van! Úgy van!) Ez a nép a jellem, a becsület, a tisztesség útjáról soha le nem tért; ha valakinek szavát adta, azt mindig meg is tartotta, nem árult el soha senkit, nem diplomáciai játékokkal szerzett hazát magának, a katasztrófákat is a hozzá méltó nagysággal, fenséggel és áldozatossággal viselte mindig, öntudatos, mértéktartó, egyenes és nagy volt, nem káprázott álmokban, nem esett nagyzási mániákba, nem akart nagyhatalmat játszani, látása és ítélete európai, mint kultúrája; de a magáét soha de soha nem hagyta és nem fogja ezután sem hagyni. (Helyeslés és taps.) Voltak és vannak természetesen hibái, hiszen más népeknek is vannak, de nem öregedett el, mint ahogy szeretnék ránk fogni, teremtő és akcióképes, alkotó erejének teljességében van és nem tűrheti a defetizmust, a lemondást, hogy jogaiban és igazságában bármivel is megrövidítsék.
Ez a magyar lélek! Ezt becsüli bennünk a külföld is és ezt a magyar lelket kell a nemzetnevelésnek különös gondjaiba venni. Ezért mondom, hogy nemzet-nevelésügyi miniszternek lenni nem foglalkozás, hanem hivatás, a legszentebb hivatás és ha ilyen értelemben ezt minél maradéktalanabbul teljesíti, ezzel megoldotta a hozzánk legméltóbb és kizárólag eredményes belső propagandát is, melynek modern eszközei rendelkezésére állanak. Anélkül, hogy ezek felhasználásában tanácsot akarnék adni a miniszter úrnak, mindössze arról merem biztosítani, hogy ebben a, munkájában, amely minden pártpolitika és kicsinyesség felett állva, az örök magyar nemzet gondjait tette vállaira, minden igaz magyar ember kivétel nélkül segítségére lesz és ebben a meggyőződésemben örömmel fogadom el a költségvetést.
(Élénk éljenzés és taps. — A szónokot sokan üdvözlik.)
Forrás
Duft naplója |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-06-27 22:10:05, szerda
|
| |
| |
Ókovács énekel
2012.06.27. 19:46
Tom Jones énekel.
Ókovács Szilveszter énekel.
Tokody Ilona énekel.
Barbra Streisand énekel.
Janis Joplin énekel.
Montserrat Caballé énekel.
Na, kicsoda a kakukktojás ?
Orbán Viktornak nem jött össze a másodosztályú futballkarrier, ezért és csak ezért kell élveznünk Ókovács Szilvesztert, Lánczi Andrást, Bogár Lászlót, Schmidt Máriát, Matolcsy Györgyöt, Balázs Pétert, L.Simon Lászlót és a többi riasztóan középszerű figurát. Itt nem arról van szó, hogy egyikük-másikuk esetleg imbecillis vagy fasiszta görény is, azon lehet vitatkozni. Azon, hogy középszerűek, nem lehet. Az ő középszerűségük, tehetségtelenségük, mohó karriervágyuk képzi ennek a rezsimnek az alapját.
Az ő országukat építi a Közgép, az ő bejövetelüket festeti meg Kerényi Imre, ő értük zsidóz a Bayer Zsolt. Az ő himnuszukat énekli a sok vargamiki, nekik játszik Dörner Csurkát a Szálasi Varietében. Az ő kedvükért keverik a galambeleségbe a Nyirőbalambért és kizárólag nekik faragják ki a tempeszőllősi Hülyemagyarország téren kvargliból a Horthymikit.
Külön nekik lett ötvenszer hetven centis a NENYI, őket ültetik az Alaptörvény karosszékébe, hozzájuk kell hűségesnek lennie minden szerencsétlen érettségizőnek.
Rájuk nevezik át a Gagarin Közfürdőt, a Biszku Béla Bábszínházat és a Todor Zsivkov Szaloncukrot. Az ő földjeiken fogsz dolgozni, ha sokat olvasod a Vincentet.
Ők mocskolhatják a Bibót, a Tokody Ilonát, a Jürgen Habermast, az Albert Einsteint és a Bastian Schweinsteigert.
Náluk van a magánnyugdíjad, a nagymamád múltja és a gyerekeid jövője. Az ő lexüket írja a Navracsics. Az apróbetű szerint, kizárólag ők azok, akiket Istennek feltétlenül és minden körülmények között meg kell áldania.
És ez nekik mind kevés, ők még énekelnének is egyet nekünk, vazze.
http://orulunkvincent.blog.hu/2012/06/27/okovacs_enekel |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-06-27 21:43:32, szerda
|
| |
| |
A lengyelek Eb-t rendeznek, mi homokos olimpiát
2012, június 27 - 19:50
Amíg a többi ország Eb-nek ad otthont, olimpiát rendezhet, addig a magyar főváros a homoszexuálisok magamutogatásának, nyílt provokációjának ad lehetőséget - mutatott rá az Eurogames nevű ,,melegolimpia" kapcsán Losonczy Pál, a Jobbik fővárosi frakcióvezetője. A Jobbik már csak azért is érthetetlennek tartja, hogy a rendezvényre épp Budapesten került sor, ,,mert a résztvevők 90%-a külföldi".
Ez a rendezvény nem más, mint a szexuális aberráció nyílt propagálása és a jóérzésű emberek provokációja - szögezte le a politikus.
A Jobbik elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy a rendezvénysorozat minden helyszínét példátlan rendőri jelenléttel biztosítják. A tízezer főre becsült homoszexuális tömeg védelmét öt napon keresztül, 24 órában kell majd ellátni - hangsúlyozta Losonczy. Ha a melegfelvonulás pár órás rendőri biztosítása több tízmillió forintba kerül, akkor egy ilyen öt napos rendezvény biztosítása a párt számításai szerint százmilliós költséget jelent a rendőrségnek. Ha ilyen nagy a rendőrség személyi állománya, hogy ennyi rendőrt el tud küldeni a homoszexuálisok védelmére, akkor hogy lehet, hogy az aluljárókba nem jut 24 órás rendőri jelenlét, hogy Budapest egyes részein csak tévében látnak rendőrautót járőrözni a lakók - tette fel a kérdést a politikus.
A Jobbik felháborítónak tartja azt is, hogy egy ilyen típusú rendezvény miatt utakat zárhatnak le a fővárosban, és megállási tilalom lesz érvényben több helyen, ,,ezzel megbénítva a főváros normális életét".
A párt felhívja a szülők figyelmét, hogy figyeljenek oda gyermekeikre, ,,milyen rendezvényekre mennek, kikkel találkoznak". A szervezők Losonczy szavai szerint olyan kampányt csinálnak a homoszexualitás népszerűsítésére, ,,ami óriási veszélyt jelent a tizenévesek egyébként is labilis lelki világára". A politikus hozzátette: az Eurogames többek közt olyan hirdetéseket adott fel, amelyben arra bíztatják a fiatalokat, hogy fogadjanak be ,,1-2, vagy több" homoszexuális résztvevőt. A rendezvény plakátján ,,lelkes, kitartó fiatalokat" keresnek, hogy ,,csatlakozzanak az Eurogames csapatához". A képviselő úgy véli, ezekből is látszik, hogy ,,a rendezvény egyik fő célja, hogy népszerűsítsék a homoszexualitást a fiatalok körében".
A fővárosi Jobbik egyetlen versenyszámot javasol a résztvevőknek, mégpedig a hazafutást, ha már annyira sportolni akarnak. Mert ennek a rendezvénynek köze sincs a sporthoz - zárta szavait Losonczy Pál.
barikad.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-06-27 21:22:42, szerda
|
| |
| |
EGY ARAB ASSZONY KESERGÉSE
Levél Szaddam Husszeinhez
Amikor hallok egy hírt, egy ítéletet vagy egy történetet, ami mélyen megérint, megkövülök.
Általában nem tudok rá rögtön reagálni, képtelen vagyok összeszedni a gondolataimat és az érzéseimet. Időbe telik, amíg leülepedik bennem, megemésztem és befogadom.
Nem vagyok újságíró, nem tudok beszámolni ,,dolgokról" Egy tudósításhoz bizonyos mértékű pártatlanság szükséges, és amikor Irak jön szóba, én nem vagyok tárgyilagos. Elfogult vagyok. Rettenetesen elfogult.
Egy ilyen hírt kaptam tegnap. Az Ön kivégzéséről. Szaddam Husszeinként szólítom, Uram. Bár még mindig Irak törvényes elnökének tekintem, engedje meg, hogy elhagyjam a formalitásokat. Felejtsük el a címeket, rangokat és hasonlókat.
Amikor eljön a halál, nincs helye protokollnak. A halál ereje mindent helyrebillent - előtte mind egyenlők vagyunk. A halál nem ismer királyokat, államfőket, tábornokokat.
Lecsap, majd eltűnik. És ezt Ön is tudja. Hátra csak az örökség marad. Szavakból és tettekből álló örökség.
Amikor összehasonlítom az Ön hagyatékát az amerikaiéval, george bushéval, azt látom, hogy Ön az utolsó leheletéig hű maradt a szavához.
Nem érdekel, mit mondanak Önről. A hatalmi visszaélések és túlkapások, a Dujail-ek, Anfal-ok, vagy a hatalmasra felfújt melodrámák több, tökéletesen összefűzött része. Én egy igazságot ismerek, Uram. Azt, hogy Ön Irakban maradt, míg mások elmenekültek. Nem keresett menedéket az Egyesült Államokban, Egyiptomban vagy Jordániában, mint a többiek. Nem kötötte fel az útilaput, és nem mentette a millióit. Itt maradt, és nekem csak ez számít.
Bocsásson meg Uram, nem vagyok egy túl bonyolult asszony. Egyszerű nyelvet beszélek. A szív nyelvét. Manapság már alig ismerik ezt a nyelvjárást. De érzem, hogy állítólagos keménysége ellenére, Ön igen.
Tudja, apám a halála előtt mondott nekem néhány mondatot, amelyek azóta is a fülembe csengenek. Azt mondta: Lányom, sok minden megtörténik még ebben az életben. Sok megpróbáltatással és hibával szembesülsz majd. De egy dologban biztosnak kell lenned. Hogy soha nem veszted el a tisztességedet és a becsületedet. Ahogy ezeket ELADOD, eladod a lelkedet is. És attól kezdve már csak lefelé visz az út.
Uram, boldog vagyok, hogy Ön egyikről sem mondott le. Ezzel segített nekünk is megőrizni az érintetlenségünket.
A többiek miatt pedig ne aggódjon. A történelem süllyesztőjében végzik. Gonosztevőkként, spekulánsokként, eretnekekként, megalkuvókként és álszentekként fogják emlegetni őket. Sajnálom, hogy így kell beszélnem olyan emberekről, akikben Ön hisz. De ez az igazság.
Engedjen meg egy példát, Uram. Hisz még az úgynevezett ítélőszéke is egy volt ügyvédből, egykori pincérből és néhai tolvajból áll. Ez nem egy ítélet, ez egy cirkusz, egy állatkert.
És ők az állatok.
És az fáj a legjobban, hogy ismét sikerül lemészárolniuk egy igaz irakit.
Egy igaz irakit a több ezerből. Aki Ön.
Elfogadom, hogy megvoltak a gyengéi. Egy sötét oldala. De ez mit sem számít ahhoz képest, amit a ,,szabadság földje" jelent nekünk.
Még az Ön árnyéka is egy napsugár, Uram.
Egy barátom, aki nem iraki, nem arab, és nem is muzulmán, ezt írta nekem: ,,Egy el nem múló görcs van a gyomromban. A nővérem sírt, amikor meghallotta az ítéletet. Hogy merészelik? Ez lenne a Fehér Ember által kirótt, nagy, közös ítélet? Nem fogok hallgatni!"
Egy másik verset írt a tiszteletére, pedig Angliában él. És mások még többet írtak.
Még azok az irakiak is, aki elhagyták az országot, és ismerik a száműzetés kínját, felháborodtak?
Belátom, hogy a szavak már semmit nem érnek. De szeretném, ha tudná, hogy nincs egyedül.
Uram, ha megengedi, képzeljen el valamit. Képzelje el, ahogy barbár hordák áradnak az óceánokon át. Képzeljen el elvakított birkanyájakat a határokon túlról,feketében. Képzelje el, ahogy az Ön által oly ékesszólóan magasztalt Föld összes söpredéke fellázadna és összefogna Ön ellen. Mit lenne Önnel? Hőssé válna. Azzá vált.
Ha az egész hadsereg, az összes álszent és áruló féreg összeesküdött is Ön ellen, csak azért történt, mert Önigaz maradt valamihez. És a sötétség gyűlöli az igazságot.
Azt mondják, hogy Ön önkényuralmat és diktatúrát épített.
Nézze meg őket most. Nézze, ahogy általuk a terror elárasztja az utcákat. Ott van minden házban és minden sarkon.
Azt mondta, hogy a nők ennek az arab nemzetnek az úttörői. Nézzen ránk most.
A szexuális együttlét nemi erőszakká vált, az oktatást felváltotta a cenzúra, míg társadalmi életünkből erőszakos háziasítás lett.
Azt mondta, az oktatás a haladó nemzet jelképe. Az iskoláink és egyetemeink üresek, míg elméinket elfojtják és megölik.
Azt mondta, az egészség mindenkinek ingyen jár. A kórházaink omladoznak, orvosaink tömegével menekülnek.
Azt mondta, a kurdok a barátaink, most viszont izraeli orvlövészeknek képezik őket.
Azt mondta, a keresztények és a muzulmánok adják Irak sokszínűségét. A keresztények most ezrével menekülnek, a templomok pedig üresen állnak.
Nézzem rám, Uram. Irak csodálatos mozaikjának egy darabja vagyok. Félig muzulmán, félig keresztény. És a muzulmán felem egy része síita, ha pedig mélyebbre ás, talál kurd, amerikai, török, káldeus és arab gyökereket is.
Hol van az én helyem, Uram?
Ön hamarosan megtalálja a sajátját. Mint egy madár, aki az égben rak fészket.
Eközben én itt maradok, és várom, hogy rám kerüljön a sor. Addig is kétségbeesetten keresem a helyet, ahol lehajthatom fáradt fejem. De nem találom.
Uram, azt hallottam, hogy 36 órán belül kivégzik.
Időben, még a mi áldozati ünnepünk, az Eid előtt.
Ön azt mondta, hajlandó feláldozni magát Irakért.
Még mindig hiszi, hogy megérdemlik?
Irigylem a hitét.
Nyugodjon békében, én igaz Irakim.
Layla Anwar
2006. december 28.
Szittyakürt 2007. január-február |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-06-27 21:18:47, szerda
|
| |
| |
2012.06.27. 16:17
A Pártszava szervilis bája
Ebben a rovatban ezúttal nem a jobb, hanem a baloldali pártmédia szervilisségét mutatnám be. Mert van ilyen is, miért kéne csodálkozni rajta. Legfeljebb az azonnali összefogást sürgető hangoknak mutatnám be a valóság egy szeletét, akik végképp nem értik miért nem ül már például az LMP a szocik ölében, kart nyakba kulcsolva az egyesülés aktusára készen.
Egyszer volt, hol nem volt, a Dózsa György úton túl, de a Körvasútsoron innen, volt egyszer egy Zuglói Vagyonkezelő, ahol akadtak bajok. A felügyelőbizottságból kirendelt fideszesek mondtak le, mire a Papcsák Ferenc vezette önkormányzat két év után a bizottság teljes cseréjére szánta el magát.Mit tesz isten az új felügyelőbizottságba az eddigi emeszpés tag helyett a kerület fekete báránya, az elempés Várnai László került. Igen ám, de nem megy ez ilyen egyszerűen ezen a környéken.
Mert mit tehet az egyszeri képviselő, ha felhívja őt valamelyik pártszava, hogy nebassz, most akkor megvettek kilóra, mert ez a hír járja már ellenzéki körökben is? Annyit tehet, hogy cáfol, ami persze megjelenik a print sajtóban, így:
várnai - népszava.png
Nem is értem miért ez a finomkodás, mikor megjelentetett volna olyan címen is, hogy Várnai cáfolja a hatszoros anyagyilkosság és nagynyilvánosság előtt elkövetett csecsemőevés vádját. Esetleg az apróbetűk közt eldugva valahol egy sorban lehetett volna említeni, hogy pluszbónusz megvenni sem tudták. Helyette magyarázkodhat a blogján, hogy ejmijafasz, meg, hogy akkor be lehet kapni.
Hogy ezt a cikket ezzel a "pletykával" ebben a formában honnan fújta a pártszavába a szél, nem nehéz kitalálni. Éppen csak ízlésesen hányingerkeltő, mikor ezt azok a szocik csinálják, akiknek zuglói pártvezéréről a vasi seggbekúrós tagbotrány, a Zuglóba áthonosított elnökpuccs, az 500 eltanácsolt zuglói millió, az egyszerű pártaktivisták baszogatása jut eszébe mindenkinek. Azok a szocialisták, akiknek zuglói frakcióvezetője - itt a képen, mutatom, Miki Manó mellett a másik - túl sok kifogásolni valót nem talált a papcsáki önkormányzat eddigi működésében.
Ahogy nem talált kifogásolni valót a Vagyonkezelő Fb-be delegált Hajdu Flórián sem. Nem talált akkor sem, mikor a kerületi átvilágítást végző CCA Zrt. kimondta: ott éppen mellig ér a szar, és bizony komoly bajok vannak. De nem talált a kötvénykibocsátás tervezésekor, a 20 milliós csíki házvásárláskor, és egyéb más esetekben sem. A kerület szerződéseit rendre Várnai kérte ki, ő hozta nyilvánosságra is, és ezért a balhét is egyedül vitte el, mikor Papcsákék nevelő célzattal kirugdosták az összes bizottságból. Ezek után tényleg annak a Várnainak kell bizonygatnia bármit, aki egyedüli ellenzékiként szétfingotta a nullás lisztet az elherdált közpénzek körül?
Van bőr a pofátokon jó vastag, és a pártszava keni rá a krémet jó vastagon, hogy ki ne repedjen.
http://varanus.blog.hu/2012/06/27/a_partszava_szervilis_baja |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-06-27 21:06:10, szerda
|
| |
| |
2012.06.27. 05:21
Fideszesek menekülnek a népharag elől
Ez a pillanat is eljött Feleim: az első kifaroló nerfecskéket már láthattuk a napokban. A földpályázat nem rossz biznisz, mutyizva pláne nem az, de mégis akadnak, akiknek ennyit nem ér az egész. Mert az amit fizetni kell érte nem merül ki a bérleti díjban, hanem rombolja a renomét, és az arcbőrre és káros hatással van a sok gazdanyál, amit be kell vállalni érte. A balatonvilágosi Szedlákék inkább továbbra sem gazdálkodnak, ahogy eddig sem tették, mert a földről lemondással kisebb arcvesztéssel és kevesebb kellemetlenséggel megúszhatják az ügyet.
Érdekesebb ennél, hogy Ifj. Szentgyörgyvölgyi Pétert munkáltatója kérte, adja vissza az elnyert földet. Ez a munkáltató Rogán Antal V. kerületi polgármester, a Fidesz frakcióvezetője. Ő kérte, és Szentgyörgyvölgyi eleget is tett a kérésnek. Ezek szerint az már Rogánnak is végtelenül kínos lett volna, ha a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. ügyvezetőjét azzal baszogatta volna a közvélemény, hogy a fővárosban élő - bár Bakonybélen lakcímmel rendelkező - Szentgyörgyvölgyi hányszor 20 kilométerre tartózkodik hétköznapjaiban a művelésre elnyert 30 hektártól. Úgyhogy nem sokat vacakolt, különösebb indoklás és kibúvási lehetőség nélkül visszadobatta alkalmazottjával a nyertes pályázatot.
Lehetnénk meglepődve ezen, én mégsem vagyok. El kellett jönnie annak az időnek, amikor a Fideszen belül is elkezdik felismerni, hogy a földmutyiba bizony belebuktak. Ángyán tanulmánya óta tudjuk, hogy Fazekas Sándor miniszter, Budai Gyula elszámoltatás kormánybiztos és államtitkár, Tállai András államtitkár és Mengyi Roland borsod megyei közgyűléselnök tudtával történt ami történt. Azóta az összes szakmai fórumon lángolnak az indulatok, elég csak az agroinform vagy a kiélegyenaföld oldalaira ránézni, a gazdák üzenetét dekódolni nem túl bonyolult. orbán-oligarcha.gif
Innentől kíváncsi csak arra vagyok, hogy a fideszes fapofára húzott vastagbőr mikor kezd végleg kirepedni. Mert az első fecskék ellenére többen vannak - egyelőre - a Győrffy Balázsok, akik fideszes honatya és Magosz alelnökként nyertek földet a földművelésre alkalmatlan egészségi állapotban lévő papa nevén, és akik ezzel az ábrázattal kiállnak védeni a védhetetlen ilyen mondatokkal:
,,A földpályázatok kapcsán megint előjött az oligarcházás. Ezt visszautasítjuk, szeretnénk, ha ezzel az 50-es, 60-as éveket idéző kommunikációval felhagynának"
Aranyapa! Az, hogy ti mit szeretnétek kurvára nem érdekel ám senkit addig, amíg Magyarországon a szabályos és tisztességes földpályázat olyan, mint az unikornis pénisz: a mese szerint létezik, de még a mesében sem látta soha senki. Amíg Veszprém megyében is úgy játsszátok ezt, hogy a kormányhivatal vezetőjének a felesége, a Szedlák felesége, a te édesapád a földpályázatok nyertesei, vagyis politikai kapcsolatrendszeretek felhasználásával egymásközt mutyizzátok el, addig annak is örülni kell, hogy a helyi gazdák még nem akasztottak igát a nyakatokba, és nem szántották ki veletek a Sólyi erdőt.
Érdekelne még, hogy eljön-e az a pillanat is, mikor Mengyi Roland képviselő úr szólítja föl liblingjét, Kanyok Attila kampányfőnököt, amikor Tállai államtitkár úr szól a Mariano Kft-nek, a Hagyaczki, a Demeter nevű haveroknak, hogy nagyon beégtünk gyerekek, 80 ezres törzstőkés, nullás mérlegű bétével 400 hektárt behúzni kurva gáz, adjátok szépen vissza. Mert Mészáros Lőrincnek és Nyerges Zsoltnak szólni nem fog ilyet senki, az ziher. De azért derüljön ki hol a határ: megelégszetek a kishalak kifarolásával, de 10-30 hektár helyett 3-400-al vagy még többel mutyizni már olyan dolog, amiért a politikai hullává válás sem drága?
http://varanus.blog.hu/2012/06/27/fideszesek_menekulnek_a_nepharag_elol |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-06-27 20:48:34, szerda
|
| |
| |
Az Unió-központ cinizmusa
2012. június 27. 20:05
Már sok millióan tudják, hogy a maoista tehetségtelen és cinikus. Azaz maoista. De még sokáig marad a pénzes zsáknál.
,,Az Európai Unió is szenved a maoizmustól. Ennek friss és borzalmas dokumentuma a tyúkokról szól: »A tojótyúkok csak fészkelő hellyel, kapirgáló térrel és ülőrúddal feljavított ketrecekben, illetve választható struktúrákban tarthatók. Minden tojónak 750 négyzetcentiméter területet kell nyitni a ketrecben; emellett fészekládáról, alomról, ülőrúdról és karomfenő kőről is gondoskodni kell, hogy a tyúkok kielégíthessék biológiai és viselkedésbeli kívánalmaikat.
Az uniós maoista nem veszi észre, hogy csak Budapesten - a tengerparti villatulajdonos világvárosában - több tízezer a hajléktalanok száma. Nem tyúkok hajléktalanok. Hanem emberek.(...)
Tehetségtelen.
De ettől nem ő szenved, hanem a kontinens. A földrész félmilliárd lakója szenved a maoista tehetségtelenségétől. A maoista maga is tudja, hogy tehetségtelen. Csak zsebe megtöméséhez, a fontoskodáshoz, a bazsalygáshoz ért. Hatalmas kárt okozott Európának. De marad a pénzes zsáknál. Folytatja a károkozást.
Cinikus.
Már sok millióan tudják, hogy a maoista tehetségtelen és cinikus. Azaz maoista. De még sokáig marad a pénzes zsáknál. Mert így marad kisebb pénzes zsákjánál az a csőcselék, amely Brazíliának hitelt adott, majd hogy Brazília cukorral tudjon törleszteni, tönkretették az európai cukoripart. Majd amikor Brazília már cukorral sem akart fizetni, újraindítanák a lerombolt cukorágazatot."
http://mandiner.hu/cikk/20120627_kovacs_g_tibor_az_unio_kozpont_cinizmusa
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-06-27 20:42:35, szerda
|
| |
| |
Ezért nem áruló Ángyán József
2012. június 27. 15:32
Képtelen vádak és komoly rágalmak érik azokat a tisztességes embereket, akik rá mernek világítani a kormányzat esetleges hibáira.
,,Képtelen vádak és komoly rágalmak érik azokat a tisztességes embereket, akik rá mernek világítani - kizárólag a jobbítás szándékától vezérelve! - a kormányzat esetleges hibáira, és ami a legszomorúbb, hogy a tisztelt választók nem a kormányzati politika pálfordulását kérik számon a felelősökön, hanem - gyakorlatilag vezényszóra - Ángyán József állítólagos »árulását« kárhoztatják.
Nagyon nem szeretem, amikor azt kell magyaráznom, hogy mi volt előbb, a ló vagy a kolbász. Most mégis így telnek mindennapjaink, hála azoknak az egyébként jó szándékú, jóakaratú embereknek, akik nem hajlandóak meggyőződni a látottakról és a felmutatott tényekről.
Különösen azokhoz szeretnék szólni, akik a mai napig úgy vélik, hogy Ángyán József politikai mozgalma esetleg káros akár az ország, akár a nemzeti-keresztényi-konzervatív tábor számára. Az okfejtésünk nagyon egyszerű. Ángyán József, a többször bizonyított kiváló szakember, a 2005-ös gazdatüntetések központi alakja 2010-ben került a mezőgazdasági tárcához, mint államtitkár. Ő dolgozta ki a kormányzat egyébként nagyszerű elképzeléseit, így a földhaszonbérlet kérdését is. A földhaszonbérleti pályázatokon azonban nem azok nyertek zömmel, akiknek azt meghirdették eredetileg. A helyben lakó gazdák helyett nagyobb érdekkörök, strómanok, kormánypárti befolyásos (nem helyben lakó!) ismerősök diadalmaskodtak szerte az országban."
http://mandiner.hu/cikk/20120627_hetzmann_robert_ezert_nem_arulo_angyan_jozsef |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-06-27 20:30:42, szerda
|
| |
| |
Nem is vizsgálták
- 2012.06.26. 09:01
Méltatlanul kevés visszhangot kapott az ÁSZ jelentése a "a 2007-től uniós finanszírozással megvalósuló, kormányzati döntésen alapuló beruházási projektek pályáztatási, tervezési és előkészítési tapasztalatainak ellenőrzéséről", valamint az erről írt Index-es cikk.
A jelentés a 2007-2010 közötti négy évet vizsgálja, de ugyebár olyan nagy változás nem következett be az EU-s pénzek felhasználásában, sőt ..
http://m.blog.hu/va/vastagbor/image/2012/06/%C3%A1sz1.jpg
0,7%!
Négy év alatt sikerült 14,4 milliárdot a vállalkozásoknak adni.
"A szerződés szerinti támogatások közel felét (47%) állami tulajdonú gazdasági társaságok kapták. Ezen belül a támogatások 85%-át (831 milliárd!) a NIF Zrt. használta fel a hagyományos kohéziós infrastruktúra-fejlesztési feladatokra, mint út- és vasútfejlesztésre.
Magyarországon 2007-2013 között közel 8000 Mrd Ft áll rendelkezésre az ÚMFT-ben. A forrás-felhasználás célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés megteremtése, a régiók felzárkóztatásának általános célja mellett.
A támogatást nyújtó NFÜ sem értékelte külön, kiemelten e projektek hozzájárulását a foglalkoztatás bővítéséhez és az operatív programok más, szerteágazó céljaihoz. A fejlesztések gazdasági növekedésre gyakorolt hatását a
támogatások odaítélésekor nem vizsgálták, ezt csak a későbbi értékelés során tervezi az NFÜ."
Nyilván nagyon klassz dolog, ha megújul egy város főtere, temploma EU-s pénzből, de vajon ezek a milliárdos beruházások hány új munkahelyet teremtenek?
7 év alatt 8000 milliárd forint, óriási összegek. Úgy, hogy a gazdaság nem növekszik, a foglalkoztatottság nem bővült. Akkor hol is van ez a pénz?
"A kiemelt kiválasztási eljárás a kiemelt fejlesztések negyedét, illetve a regionális operatív programokból megvalósuló kiemelt fejlesztések számának 81,5%-át kitevő 4-5 számjegyű közutak fejlesztése esetében nem voltak célszerűek, nem feleltek meg a közútfejlesztés sajátosságainak."
Két hetes hír, hogy a Közgép vezette Konzorcium újítja fel a Pápát Szilsárkánnyal összekötő alsórendű utat: 8,8 km-t 878 millió forintért.
Tegnapi hír, hogy az Észak-magyarországi Operatív Program keretében kap új burkolatot a Kazincbarcika-Múcsony és a Szikszó-Onga közötti összekötő út összesen 8,7 kilométeres szakasza 603,8 millió forintból. A burkolatcsere mellett átépítik a buszmegállókat, kitisztítják a nyílt árkokat és a csőátereszeket!
A "C-H ROP 2009-2013" nyertes konzorciumban most nincs ott a Közgép, de azért ott motoszkál a kérdés az emberben: változott bármi is az ÁSZ jelentésben taglalt 2007-2010 közötti gyakorlathoz képest?
Tényleg elverünk 1,5 milliárd forintot 17 kilométer alsórendű út felújítására? Ehhez a csepphez vajon mekkora tenger tartozik?
http://vastagbor.blog.hu/2012/06/26/nem_vizsgaltak#more4610801 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
2012. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
270 db bejegyzés |
| e év: |
4803 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 320
- e Hét: 6072
- e Hónap: 9817
- e Év: 163313
|
|
|
Offline
