Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Online		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Aranyeső, pénzeső
  2012-08-23 22:28:05, csütörtök
 
 




ARANYESŐ, PÉNZESŐ


2,17 milliárd a bajnokoknak


Végleges döntés született a Londonban sikeresen szereplő magyar sportolók jutalmazásáról. A 2 milliárd 170 millió forintos kalapból eredményeikhez mérten mindenki megkapja, amit érdemel.

Ennek értelmében az aranyérmesek 35 millió forintot, a második helyezettek 25, a bronzérmesek pedig 20 millió forintot kapnak. A negyedik helyezettek 15, az ötödikek 10 millió forinttal lehetnek gazdagabbak. A hatodik helyezettek markát 8, a hetedikekét 4, a nyolcadikokét pedig 2 millió forintos jutalom üti.

A páros számokban sikeresen szerepelt versenyzők fejenként az elért eredményért járó összeg 90 százalékát, négyfős csapatok a pénzdíj 80, a 13-15 fős gárdák a 70 százalékát kapják meg.

A sportolók edzői, illetve az olimpiai csapatok orvosai és pszichológusai sem maradnak ki a jutalmazásból, hiszen ők is nagy mértékben járultak hozzá a sportolók sikereihez. A szakemberek a juttatás 60 százalékában részesülnek, melyek összegeire a sportági szövetségek tehetnek javaslatot.

Négy évvel ezelőtt, a pekingi játékok alkalmával az aranyérem 20, az ezüst 18, a bronz pedig 16 millió forintot ért. A MOB London előtt nem hozta nyilvánosságra a pénzdíjat, mert a szervezet megítélése szerint ez gátolta volna az eredményességet.

A MOB most igyekezett arányosítani, nagyobb értéket tulajdonítani az aranynak, valamint arra is figyelt, hogy akik csapatban nyernek az olimpián, azoknak a díjazása csak minimálisan térjen el az egyéni sportágakban győztes versenyzők jutalmazásától.

A magyar sportolók Londonban nyolc arany-, négy ezüst- és öt bronzérmet nyertek, ezzel Magyarország az összesített éremtáblázat 9. helyén végzett, míg négy évvel korábban, Pekingben az ország nem került be a 20 legjobb közé.

Az olimpikonok díjazása

63 millió - Kozák Danuta /kajak/
58 millió - Gyurta Dániel /úszás/
50,5 millió - Kovács Katalin /kajak/
42,5 millió - Douchev-Janics Natasa /kajak/
35 millió - Pars Krisztián /kalapácsvetés/
35 millió - Berki Krisztián /torna/
35 millió - Risztov Éva /úszás/
35 millió - Szilágyi Áron /vívás/
31,5 millió - Kökény Roland és Dombi Rudolf /kajak/







Aranyeső, pénzeső

Dénes Ferenc, sportközgazdász


Sok, kevés vagy megfelelő mértékű az olimpiai bajnokok 35 millió forintos és a helyezettek arányosan kevesebb jutalma?

Megdolgoztak érte - vélekednek egyesek. Az érvelés rejtetten azt feltételezi, hogy a közösség, illetve az őt képviselő magyar állam között valamiféle munkaszerződés jött volna létre, amelyben a sportolók valamit vállaltak - bajnokok lesznek, érmesek, ,,a legjobbjukat adják"? -, cserébe munkajövedelmet kapnak, amely összeg 2011-es árakon nagyjából 20-21 év nettó átlagkeresetével egyenlő. Ebben a felfogásban az olimpikonjaink a köz alkalmazottai, amely valóban unortodox felfogása a sportgazdaságnak.

Kiemelkedőt teljesítettek, nem úgy, mint például a falábú futballisták - mondják mások. Mennyire igaz, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy például a Team GB futballválogatottban játszott az a Ryan Giggs, aki nagyjából két hét alatt megkeresi a magyar bajnokok jutalmának összegét. Pedig a brit focisták kiestek a negyeddöntőben, bezzeg, milyen szépen lengett a lovon Berki Krisztián! Csakhogy Ryanre és társaira hetente 75 ezer ember kíváncsi az Old Traffordon, és ők 8-10 meccsen összeadják a magyar sport teljes évi felkészülési összegét. Egy magyar szertornaeseményen tán 50 év alatt jön össze ez a nézőszám, és még csak nem is fizetnek a na0gyszerű látványért. Csendesen jegyzem meg: a magyar NB I-es bajnokik átlagos fizetőnéző-száma is meghaladta már a 4000-et. Az emberek a pénztárcájukkal szavaznak, és egyelőre nem a hosszútávúszás mellett tették le a voksukat.

Máshol többet kapnak - szólnak többen. Van, ahol többet, van, ahol nem. A magyar sportvezetés Londonban például szívesen hivatkozott a brit példára, hogy ott mennyi közpénzt költenek a sportra, és milyen remekül teljesítenek. Kár, hogy ezt az összehasonlítást már elfelejtették megtenni a jutalmak javasolt összegénél, merthogy a brit bajnokok egy font prémiumot se kaptak. Ellentétben a grúzokkal, akik érmenként egymillió eurót. Elgondolkozhatunk azon, milyen (sport)életet szeretnénk: angolt vagy grúzt?

A jutalmak összegét nem lehet önmagukban vizsgálni, jó esetben szervesen illeszkedik egy ország sportkultúrájába, társadalmi normarendszerébe. Magyarországon a meghatározó olimpiai sportágak esetében például összetett köztámogatási rendszer épült ki. A gyerekkorban sportolni kezdők költségeit szinte kizárólag a családok állják, aztán a tehetségeknél a finanszírozást jelentős mértékben átveszik az adófizetők. Támogatjuk a felkészülésüket - az állami és az önkormányzatok által fenntartott létesítményekben -, az edzőtáborozásokat, a külföldi versenyzésüket. Ösztöndíjat adunk nekik, nemritkán a fizetésükbe is ,,beszállunk", elutaztatjuk őket az olimpiára, jutalmat adunk, a nyerteseknek 35 éves koruktól havi életjáradékot (mai árakon nagyjából nettó 213 000 forintot, a helyezetteknek arányosan kevesebbet). Tisztelet azon kivételeknek, akik akár az egzisztenciájukat kockáztatják az olimpiai sikerért.

Elfogadom azok véleményét, akik szerint ez rendjén való, de azokét is, akik szeretnék a vélemények súlyát megmérni. Létrehozhatnánk egy magánalapot: kizárólag magánszemélyek fizethetnének be adózott jövedelmükből, és kizárólag ez a pénz fedezné az olimpikonok jutalmát és életjáradékát. Annyit, amennyit. Én biztos nem sajnálnék évente egy-kétezer forintot. És Ön?







 
 
0 komment , kategória:  Sport  
Százhetvenöt éve nyílt meg a Nemzeti Szinház
  2012-08-23 22:09:06, csütörtök
 
 




175 ÉVE NYITOTTA MEG A KAPUIT PESTEN A NEMZETI SZÍNHÁZ


Százhetvenöt éve, 1837. augusztus 22-én nyílt meg Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, amely 1840-től Nemzeti Színház néven működött.
Gróf Széchényi István 1832-ben A magyar játékszínről című röpiratában vázolt fel egy pompázatos Duna-parti épületet, amely méltó helyet adhatna a magyar színjátszásnak. Az ügy mellett szót emeltek a korszak nagyjai, köztük Unghváry János, Kultsár István, Kazinczy Ferenc, Katona József és Kölcsey Ferenc is.

A helyszín később kissé eltolódott a Duna partjától, és az építkezés Pest vármegye alispánja, Földváry Gábor határozott intézkedésének köszönhetően 1835-ben kezdődött meg a Grassalkovich Antal herceg által adományozott telken, a mai Múzeum körút és Rákóczi út sarkán. A klasszicista stílusú épületet Zitterbath Mátyás építette fel Telepi György tervei alapján. Ez volt Pest első, az ország - Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után - negyedik magyar nyelvű színháza.

Az 1837. augusztus 22-én Pesti Magyar Színház néven megnyílt intézmény első igazgatója Bajza József volt. A nyitóelőadáson Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című drámáját mutatták be. A színház 1840-ben a vármegyétől az állam tulajdonába került, és akkor kapta a Nemzeti Színház nevet.

A színház alapításától fogva fontos szerepet játszott a magyar drámairodalom és nemzeti művelődés szolgálatában, jelentős tényező volt a politikai és társadalmi mozgalmakban. Első évtizedét a nemzeti kultúra olyan alapművei fémjelezték, mint Katona József Bánk bánja és Erkel Ferenc Hunyadi Lászlója.

A pesti Nemzeti Színház zenés darabokat is a repertoárjára tűzött, köztük már a nyitás évében szerepelt opera: 1837. augusztus 29-én A sevillai borbély volt az első ilyen bemutató. Két hónappal később, október 29-én játszották az első nagyoperát, Bellini Norma című művét. A budapesti Nemzeti Színházban 1884. június 30-án volt az utolsó operaelőadás, ezután az operák az 1884. szeptember 27-én megnyílt Operaházban kerültek színre.

Hetvenegy év működés után, 1908-ban bezárták az épületet, amelyet aztán 1913-ban végleg lebontottak. Az ország első színháza a Blaha Lujza térre, az 1875-ben épített, nagyobb és díszesebb Népszínházba költözött át. Ezt már akkor sem tartották végleges megoldásnak, mégis újabb több mint fél évszázadig ott működött a Nemzeti.

Az ország első színházában olyan színészóriások játszottak, mint Laborfalvi Róza, Egressy Gábor, Megyeri Károly, Lendvay Márton, Fedák Sári, Újházi Ede, Ódry Árpád, Blaha Lujza, Csortos Gyula, Bajor Gizi, Somlay Artúr, Major Tamás, Gobbi Hilda, Sinkovits Imre, Törőcsik Mari, Garas Dezső, Mádi-Szabó Gábor és sokan mások.

1964. február 13-án a televízióban bejelentették, hogy metróépítés miatt lebontják a Blaha Lujza téri épületet. Az utolsó előadást 1964. június 28-án tartották, a bontás 1965. január 15-én kezdődött. A társulat előbb a Nagymező utcában, a mai Thália Színház épületében kapott otthont, majd 1966-ban a Hevesi Sándor térre, az akkor Petőfi Színház néven működő egykori Magyar Színház épületébe költözött.

A lebontáskor megígérték az új Nemzeti felépítését is, ám ebből - megint évtizedekig - nem lett semmi. 1964-ben tervpályázatot is kiírtak a Városligetben megépítendő színházépületre, Hofer Miklós építész húsz évig foglalkozott a tervekkel. Változás csak 1983-ban történt, amikor Gobbi Hilda a 70. születésnapjára kapott pénzt felajánlotta az új Nemzeti Színház első alapkövére, és az általa kezdeményezett országos gyűjtés során 3,3 milliárd forint gyűlt össze. 1985-ben kiadták ugyan az építési engedélyt, de újabb egy évig néhány fa kivágásán kívül megint nem történt semmi.

1987-ben ismét pályázatot írtak ki, amelynek eredményeként a szakmai zsűri az Engels (ma: Erzsébet) teret tartotta a legmegfelelőbb helyszínnek. Az építészeti tervpályázat győztese 1997-ben Bán Ferenc lett. 1998. március 28-án az Erzsébet téren ünnepélyesen el is helyezték a Nemzeti alapkövét.

Az 1998-as választások után hivatalba lépő Orbán-kormány viszont leállította az építkezést, arra hivatkozva, hogy a helyszín környezetvédelmi és közlekedési szempontokból nem felel meg a célnak, és túlzottak a tervezett költségek.

Az új budapesti Nemzeti Színház felépítése érdekében kormánybiztost neveztek ki Schwajda György személyében, a beruházás helyszíne pedig a Lágymányosi (ma: Rákóczi) híd pesti hídfőjénél lévő telek lett. Az épület terveinek elkészítésével Siklós Máriát bízták meg. A csaknem húszezer négyzetméteres alapterületű új Nemzeti Színház alig 15 hónap alatt elkészült, és 2002. március 15-én Madách Imre Az ember tragédiája című darabjával megnyitotta kapuit.


A Nemzeti Színház első épülete



A Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épülete a 20. század elején



A Nemzeti Színház otthona a Hevesi Sándor téren, 1966-2001 között, ma
Pesti Magyar Színház.



A Nemzeti Színház Budapesten





  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2012.07 2012. Augusztus 2012.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 28 db bejegyzés
e év: 340 db bejegyzés
Összes: 4843 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1577
  • e Hét: 4725
  • e Hónap: 44546
  • e Év: 222421
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.