Mi hozza össze ezeket az embereket,Lehallgatták Vona Gábort?,Csapdahelyzetben a gazdaság,Riasztó adatok: több mint egymillió magyar megy ki Németorsz,Siklósi András: A halál torkából a magyar újjászületésig,Meghátrált Dörner: nem mutatják be a Mazsihisz és az MSZP ál,Gyurcsány elítélése helyett a tisztára mosásával foglakozik ,Kinek van szüksége zsidókra?,Az értelmiség szerepéről., - zgfumag Blogja - Elgondolkodtató,Elmúlás,Érdekesség,Humor,

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 9

Mi hozza össze ezeket az embereket

2012-08-28 22:10:11, kedd

	Mi hozza össze ezeket az embereket Modern világunk segítő szárnyakat kapott valahonnan, amit csak érezni lehet, mert eltakarja előlünk egy virtuálisan létrehozott véleményformáló birodalom . Minden összehangoltan működik, mondhatnánk olajozottan, de csak egy irányban . Vannak fontos dolgok, amelyekről említést sem tesznek, mert nem érdekük nyilvánosságra hozni azokat, mert lelepleződnének általuk . 1954-óta gyülekeznek a legnagyobbak, legalább is azok, kik befolyásuk révén nagyobbnak hiszik magukat a többinél, akik valahogyan kimaradtak szerencse asszonyunk kegyeiből . Ezeket a kegyeket maguk közt ossztogatják a kiváltságosok . Hotel BB volt a kezdet, az Új Világ hírnöke . Bernard herceg hozta össze őket, azokat a hatalmasokat, akik úgy szerezték vagyonukat, hogy többet vontak ki a közösből, mint ami járt volna nekik . Mi köze lehet egy finn külügyminiszternek az orosz nevű olajmágnáshoz ? Vagy kisebb olajnemzetek királyainak a Merovingiaiak vérvonalához ? Ott volt köztük egy meggyilkolt miniszterelnök ugyanúgy, mint az angol királynő öregedő leánya . Minek az alapján értékelik ezek egymást ? Lebukott politikus, volt bankelnök, államelnökök sora díszíti ezt a névsort, akik emberek életéről döntenek minden nap, de kiknek az érdekében ? Mit keres ott az angol királyfi lófejű szeretője, vagy Kóhn a sarki fűszeres ? Még csak a C betűnél tartunk, de olyan súlyos neveket közöl a lista, hogy beleremeg a billentyűzet is . Ott van az amerikai hadsereg néhány tábornoka az angol ripacs mellett, aki szinészeket megszégyenítő mosollyal törölhet le nemzeteket a népek sorából . Mert megteheti ... Ott vannak a vöröspajzsosok is mind, az EU KB elnöke mellett . Régi és új nevek . Jól megfér egymás mellett a számítógép király, meg a sok kiskirály . Királyok ezek mind a maguk birodalmában . Ez a birodalom úgy körénk épült, hogy ki sem látszunk belőle . Létrehoztak egy feneketlen zsákot, amibe belekerül mindannyiunk kicsi pénze . Annyira kis pénzek ezek, hogy említeni sem lenne érdemes őket, ha nem több milliárd ember pénzéről lenne szó . Napraszóló betét-kivét nem kamatozik, csak arra jó, hogy ott legyen a zsákban, amit nevetve kikölcsönözhet a globalizált bankrendszer nevében akármelyik bankocska . Idegenek pénzét adja ki kamatra ez a csaló rendszer ! Nem a sajátját, mert valójában nem is volt neki soha . Más aranyát tette őrizetbe a páncélszekrényébe, hogy más jól aludjon, majd ezt a csengő sárga értékeket sajátjaként kölcsönadta lakbér fejében . Azóta is fizet mindenki azért, mert valaki úgy gondolta egyszer, hogy megőrzi értékeit egy kis pénz ellenében ... S ez így megy azóta is, amikor már szinte minden az övék . Beépítették körülöttünk a szántóföldeket, kiterebélyesedett mellettünk a metropolisz, rákapcsolnak mindenkit az éltető szolgáltatásokra, amit valójában mi hoztunk létre saját magunknak közpénzből, amit az államok működtetnek felkérésünkre . Ez az állam aztán piacra viszi és eladja azt ami a miénk, majd tovább fizetteti velünk a használatát . Furcsa ez a világ . Gonosz ember volt az aki kigondolta, semmi szolidaritást nem érzhetett a környezetével . Miközben ő gyarapodik, addig egyre nagyobb pénzhiány keletkezik körülötte . Amit egy állam betesz a közösbe, ő kiveszi magának a szolgáltatásokon keresztül . Mint a monopolium játék ügyes bankárjai, akik annyit tesznek maguk elé, amennyit csak akarnak . Ebből persze hamarosan szállodák épülnek, minden utcát felvásárolnak és úgy megsarcolnak ha betévedsz hozzájuk, hogy attól koldulsz . Ezek a globalizált bankok egymás közt a SWIFT rendszer keretein belül utalnak át mindent . Egyik számláról a másikra egy gombnyomásra kerül át a pénzünk . A SWIFT fontos oszlopa ennek a virtuális valóságshow-nak . Bruxellesben székelnek . Ennek a szagát érezhetjük magunk körül . Fontos oszlopok még a luxembourgi CLEARSTREAM, majd egy másik brüsszeli intézmény, az EUROCLEAR . Ezek hárman képezik azt a háromszöget, amelynek keretein belűl dőlnek el a dolgok . Ezeknek az intézményeknek a működése titkosítva van . Senki sem férhet hozzájuk, mert akkor miként számolnának el columbiai ügyleteikkel a világ figyelő szemei előtt ? Ez a ,,fekete doboz" rejti el előlünk a dolgok lényegét, miként mossák a pénzt tisztára . Ez a Bermuda háromszög rejti el előlünk nagybankárjaink ügyleteit a kutakodó szemek elől . Könnyű úgy hatalmaskodni, hogy elveszik a közösbe felhalmozott értékek javát ! Bármennyi pénzt nyomnánk is bele a gazdaságba, hogy olajozottan működjön, nyitott határainkon keresztül kifolyik az országból, mielőtt feladatát végrehajtotta volna . Egyik bankból a másikba vándorol az a pénz, ami a gazdaságunk elősegítése érdekében lett létrehozva . Mielőtt eljuthatna azokhoz, akiknek szánták, minden egyes fillér belepottyan abba a feneketlen zsákba, amit ha kikölcsönöznek belőle, szinte mindig megduplázódik kikölcsönzője által . Így gyarapodhat az, ki pénzügyeinket igazgatja, miközben egyre nehezebben élünk . Nem kellene, hogy így legyen ! Ipari forradalmunknak hála, ma már szinte ismeretlen a kétkezi munka, mindannyiunk számára elegendő élelelem áll rendelkezésre, de minden azoktól függ, akik ezeket az eszközöket tulajdonolják . Bármelyik pillanatban elzárhatják a csapokat ! Évente összejönnek háromszázan, és megbeszélik a birodalmuk fenntartásához szükséges fontos teendőket . Itt választják ki a következő államelnököt, vezető minisztert, pénzügyi vezetőt kedvükre . Jól követhető ez 1776 május elseje óta, amit nagy előszeretettel ünnepeltetnek meg velünk a vöröspajzsosok, akik úgy a vörös csillagnak, mint a fehér csillagnak az urai még ma is . Könnyen győzedelmeskedett ez a két színű pentagon Európa felett . Belső árulók segítik aljas működésükkel ezt a polipot . Hamarosan meglátjuk a világ első, nekünk szánt királyát, aki ezen a pénzvonaton utazik, akinek az érdekében építették ki a körülöttünk lévő civilizáció minden kis részletét . Ott van a jó öreg Gorbi, a zöld fülű fischerjóska, al góréval a környezetvédelem nagy harcosával, aki nekünk mondja miként spóroljunk az árammal, aminek az árát parancsaikra emelik szüntelen . Az öreg csókos Henry, a minden lében kanál volt államtitkár, akinek a kezei szinte minden komolyabb döntésben benne voltak . A bukott elnöki kandidátus, aki ma biztonságért felel Amerikában . Demokraták mellett ott tornyosulnak a republikánusok vállvetve . Együtt tartják e disznóól tetejét, nehogy reájuk essen . Miska király Romániából is ott lébecol, az összes trónjavesztett léhűtő mellett . József Atilla lázongott a királyok ellen, most már jobban látom miért is tette . Lerombolták a régi trónokat, de ezek a titkosan szervezkedők ma is köztünk áskálódhatnak . Elvették nemeseink birtokait, kivégezték legjobbjainkat büntetlenül, miközben az új királyság épül, saját apostoli királyságunk helyén . Rupert Murdoch is ott díszeleg körükben, lehullott róla is a lepel milyen módszereket alkalmaz újságjaiban, s a többi médiaeszköz bevetése során . A lepcses szájú peres ember is köztük van, felvásárolná Magyarországot, Lengyelországot, Galliciát és Manhattant stratégiai vásárlásai közben, csak mi magyarok nem akarjuk észrevenni . Egy nyugdíjas fekete tábornok is ott tüsténkedik körülöttük a mostani pápa társaságában ... Néhány Rockefeller mellett jól megfér a szalasztott Szarkozy, vagy egy kínai sassoon frizurás ópiumcukrász . Végre találok egy magyart is közöttük, mert az nem lehet, hogy ott ne legyünk egy ilyen menő helyen : sorban áll a Gyurka, most ő a soros . Mellettük sorakozik még rengeteg Dávid, de a Góliátot nem látom . Díszes társaság ez így együtt, akik a világ népességének csak a töredékét adják, de mégis egész földünk javaival rendelkeznek . Marx tanácsára eltaposták a burzsujokat még a XX-ik század során, de ezek valahogy megúszták . Egy nagy család ! Egymás közt házasodnak, mert legtöbbjük ugyanahhoz a népcsoporthoz tartozik, az új arisztokráciához . A kiválasztottak bűvös köre ez, kik életekről dönthetnek egy tollvonással . Ki adta számukra ezt a jogot ? Mi adjuk azzal, hogy elfogadjuk magunk felett ezt a kétes társaságot . Használjuk a pénzüket, a SWIFT rendszert, mindazt amit felkínálnak nekünk a háttérből . Mindannyian érezzük ezt, de valami miatt teljesen elhatárolódunk egymástól . Az ő rendszerükben élünk . Hosszú távon megsemmisíthet bennünket ez a virtuális rendszertelenség . VGB

0 komment , kategória: Általános

Lehallgatták Vona Gábort?

2012-08-28 22:01:32, kedd

	Lehallgatták Vona Gábort? 2012. augusztus 28. 10:48:17 Kezdeményezi a Nemzetbiztonsági bizottság ülésének összehívását Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja illetve maga a Jobbik két összefüggő esemény kapcsán: Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója a hétvégén a kőszegi Transit - fesztivál a határon elnevezésű rendezvényen elhangzott politikai nyilatkozatáról és a hétvégi csókakői eseményekről van szó. A jobbikos politikus feltette a kérdést, miszerint Hajdu kapott-e engedélyt, hogy a TEK főigazgatója egyenruhában egy politikai rendezvényen részt vegyen, és politikai állásfoglalást tegyen, mert ha nem, akkor törvénybe ütközik, amit tett. Mint a képviselő elmondta, az elmúlt 22 évben nem volt példa arra, hogy egy rendészeti vagy titkosszolgálati szerv vezetője egy politikai rendezvényen politikai állásfoglalást tegyen. Hangsúlyozta: elképesztő és meglehetősen furcsa, ami történt: a TEK főigazgatója a Jobbikot egy megoldandó kezelhető problémának nevezte. Orbánék őszödi beszéde Szerinte ez Orbán személyi testőrének őszödi beszéde volt, hiszen ha a TEK főigazgatója illetve egy 10-13 milliárd forintos költségvetésből működő szervezet kezelhető problémának nevez egy parlamenti pártot, akkor számtalan kérdés felmerül. Kiemelte: ebből az is következik, hogy ezt a problémát meg kell szüntetni. Vagyis ha ezt lefordítjuk magyarra, a Jobbik szétzilálása a cél. Más kérdés, hogy ezt hogyan, milyen módszerekkel kívánja megtenni a központ. Feltételezhető az is, hogy ha ezt valóban így gondolják, akkor a TEK-en belül működik egy osztály, amely ezzel foglalkozik, illetve létezhet egy kész terv, forgatókönyv a probléma megoldására, amit számukra a Jobbik jelent. A párt jogi osztálya azon dolgozik, hogy milyen feljelentés(eke)t tegyen, hiszen számtalan paragrafus, BTK-szakasz felmerül ezzel az eseménnyel kapcsolatban: köztük hivatalos visszaélés, jogosulatlan, titkos információgyűjtés - ez utóbbi 5 év szabadságvesztéssel büntetendő - és az egyesülés és gyülekezésről szóló törvény. Jobbikosokat hallgattak le? Ehhez az ügyhöz kapcsolódhatnak a hétvégi csókakői események is. Mint korábban megírtuk, a rendőrség heroikusan megszállt egy települést anélkül, hogy bárki tudta volna, ki ellen irányult az akció. Garamvölgyi László rendőrségi szóvivő elismerte, hogy a gárdaavatás ellen léptek fel. Mirkóczki hangsúlyozta: az Új Magyar Gárda törvényesen működik, vagyis a rendőrség törvénytelenül próbálkozott egy ilyen akcióval. Fölmerül, honnan kapta a rendőrség az információt: a párt feltételezése szerint jobbikosokat, gárdistákat titkosszolgálati eszközökkel megfigyelnek, lehallgatnak. Tekintettel arra, hogy ezen a gárdaavatáson három jobbikos országgyűlési képviselő is jelen volt, köztük Vona Gábor, a Jobbik elnöke, frakcióvezetője, lehetséges, hogy őket, illetve hozzátartozóikat is lehallgatták, az pedig bűncselekménynek minősülhet. Ha ugyanis ilyen információgyűjtő tevékenységet kezdenek vagy folytatnak, akkor Pintér Sándornak e tényről haladéktalanul tájékoztatnia kell a bizottságot. Mirkóczi, mint a testület tagja márpedig ilyen tájékoztatást nem kapott. Jobbik: Pintér és Hajdu is mondjon le! Ha a csókakői rendezvényeket utólag ellenőrizzük, akkor a rendőrség és a szolgálatok vezetőinek és állományának alkalmassága is megkérdőjelezhető, hiszen ekkora lyukra futás az elmúlt 22 évben nem történt. A Jobbik úgy látja, hogy emiatt Pintér Sándornak és Hajdu Jánosnak is le kell mondani. ,,Ezekre a kényes és súlyos kérdésekre a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén kaphatunk válaszokat. Ugyanakkor igazolódni látszik az aggályunk, hogy aki Orbán Viktor és kormánypártja útjába áll, akár törvénytelen eszközökkel is vegzálhatják" - közölte a politikus. Szabó Máté ombudsman szerint is aggályos a TEK információgyűjtése és nem létezik jogorvoslat erre nézve. Ezért kérte belügyminisztert, hogy változtassa meg a TEK-re vonatkozó törvényt. A rendkívüli ülésen szeretnék Pintér Sándort és Hajdu Jánost is megkérdezni. Előbbitől szeretnék azt is megtudni, hogy a csókakői akció mennyibe került, milyen információ alapján szállták meg a település és milyen céllal. Analóg példa 1998 augusztus 25-e, amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy titkos és törvénysértő adatgyűjtés volt a Fidesz vezető politikusai ellen. Most sajátos módon feltételezhető, hogy a Jobbik vezető politikusai ellen is hasonló titkos és törvénytelen adatgyűjtés folyik. Más eszközökkel is démonizálják a Jobbikot A barikad. hu kérdésére, hogy beállítható-e ebbe a sorba Orbán Viktor házának a fokozott megfigyelése, és elképzelhető-e, hogy a Jobbikot kívánják ezzel veszélyes ellenségként feltüntetni illetve hogy tudható-e, mitől fél a miniszterelnök, Mirkóczi elmondta: ez utóbbit Orbántól kellene megkérdezni. Szerinte az, hogy egy miniszterelnököt látványosan védenek és próbálnak olyan környezetet teremteni, ami azt mutatja, hogy Orbán Viktor veszélyben van, az alkalmas lehet bármilyen politikai erő vagy társadalmi csoport démonizálására. Mint közölte: az ő térfelükön pattog a labda, ők döntenek arról, hogy ezt hogyan kommunikálják és mi a céljuk ezzel. Azt pedig, hogy valós veszélyben van-.e Orbán Viktor, az ő személyi védelmét szolgáló szervezetek tudják, a Jobbik erről semmilyen információval nem rendelkezik - tudatta a képviselő. KZ barikad.hu http://nemenyi.net/default.asp?Location=_arc&SID=1&AID=11&Direkt=1036 57&offsetlo=0

0 komment , kategória: Általános

Csapdahelyzetben a gazdaság

2012-08-28 21:48:29, kedd

	Csapdahelyzetben a gazdaság 2012. augusztus 28. 08:41:21 Amint az a statisztikai adatokból kitűnik, az Orbán-kormány érzéketlen, gazdagokat kedvezményező gazdaságpolitikája mostanra megbukott - mondta budapesti sajtótájékoztatóján Volner János, a Jobbik alelnöke. A Matolcsy György-féle irreális növekedési várakozások nyilvánvalóan nem teljesültek, a magyar gazdaságot válságba, olyan gazdasági visszaesésbe taszította az Orbán-kormány, amelynek során Magyarország jelentősen leszakadt a régiós országoktól. A leszakadás jelei pedig egyre inkább érezhetőek lesznek a magyar emberek számára. Szegények adója A kormány kivetette a szegények adóját, azaz felpörgette az inflációt, ezzel hozzájárult ahhoz, hogy többmillió embernek csökkent a reálkeresete, így lényegesen rosszabbul élnek, mint korábban. Szabad kéz a bankoknak Mivel a devizahitelesek megmentése ténylegesen nem történt meg, a bankok szabadon emelhették a hitelek kamatait. Ennek következménye az, hogy azok a családok is nehezebben élnek, akikkel a statisztikák szerint nincs gond, hiszen a papírforma szerint jelentősen nagyobb a keresetük az átlagnál, ám sok esetben ezt épp a megemelt törlesztőrészletek vitték el. Ezek a törlesztőrészletek azért emelkedhettek meg, mert a kormány szabad kezet adott a bankoknak a részletek kamatainak megemelésére. Így gyakorlatilag az egykulcsos adórendszer révén befolyt pluszjövedelem a bankok zsebébe vándorol. A jobbikos szakpolitikus hangsúlyozta: a kormány a gazdagoknak kedvezményez és a bankok elleni harc helyett álkorrekciókkal a bankok oldalára állt. Nincs ötlet az ipar fellendítésére Magyarország turisztikai teljesítménye jelentősen elmarad attól, amit az ország egyébként elkönyvelhetne magának ideális gazdaságpolitika mellett. Az ország ipari teljesítménye mostmár csak a külföldi cégekre épül, a kormánynak pedig semmilyen ötlete nincs arra, hogy a magyar ipart fellendítse. A jobbikos honatya kitért arra is, hogy a magát nemzetinek nevező kormány a fővárosi buszbeszerzések során papíron az összes magyar buszgyártót kizárta a versenyből, csak a külföldi cégeket kedvezményezte. Ilyen körülmények között törvényszerű a magyar ipari szféra leépülése. Leszakadóban a mezőgazdaság is A mezőgazdaság szintén a leszakadás jeleit mutatja, hiszen a kormány saját retorikájával ellentétben alapvetően a nagybirtokokat kedvezményezi, azok számára teszi lehetővé az állami földbérletet is. Ez nyilvánvalóan a foglalkoztatás csökkenését eredményezi a mezőgazdasági szektorban. Megoldás - ahogy a Jobbik látja A Jobbik látja a megoldás lehetőségét ebben a nehéz helyzetben, arra szólítja fel a kormányt, hogy cserélje le a gazdagokat kedvezményező egykulcsos adórendszert és a szociálisan érzéketlen gazdaságpolitikát a termelést támogató adórendszerre. A nemzeti radikális párt szerint a kutatásfejlesztésre, iparra, mezőgazdaságra, turizmusra kell koncentrálni a gazdasági erőforrásokat és az adókedvezményeket. ,,Ezek az ágazatok azok, amelyek többletjövedelmet képesek Magyarországra vonzani akár külföldről is, ezek azok az ágazatok, melyek a magyar gazdaság versenyképességét tartósan javítani, és ezek azok az ágazatok, amelyek a magyar életszínvonal jelentős, fenntartható mértékű növelését biztosítani tudják" - emelte ki Volner. Ameddig a kormány ezt nem képes belátni és csak a saját, nyertes választói csoportjainak létrehozására koncentrál, addig a magyar gazdaságpolitika is csapdahelyzetben fog vergődni. -nk- barikad.hu Forrás: barikad.hu http://nemenyi.net/default.asp?Location=_arc&SID=1&AID=11&Direkt=1036 56&offsetlo=0

0 komment , kategória: Általános

Riasztó adatok: több mint egymillió magyar megy ki Németorsz

2012-08-28 21:33:23, kedd

	Riasztó adatok: több mint egymillió magyar megy ki Németországba 2012. augusztus 28. 07:22:29 S kitántorgott Amerikába másfélmillió emberünk. Szeptember 8-án Veszprémben szervez tüntetést a Jobbik. A magyar kivándorlás megakadályozásával kapcsolatban a kormány nem csak nem tesz válaszlépéseket, de még a problémával sem hajlandó foglalkozni - írja Kovács Rajmund, a Jobbik veszprémi elnöke. A nürnbergi Munkaerő-piaci Kutatóintézet becslései alapján 2020-ig körülbelül 1,3 millió munkavállaló érkezhet Németországba. A német bevándorlás kapcsán Magyarország különösen érintett lehet. Az Ausztriába járók döntően ingáznak, míg a hosszú távú kitelepülés célállomása Németország lehet. További statisztikai becslések alapján 120 ezer magyar vállalhat munkát, illetve telepedhet le Németországban és Ausztriában 2011-2020 között. A migráció katasztrofális következménye lehet, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2030-ra mindössze 9 millió 171 ezer fő lesz Magyarország lakossága. Becslések szerint ezt a tendenciát a bevándorlás csillapíthatja, de nem állíthatja meg. A bevándorlás nem is remény a Jobbik számára, hiszen azt ,,kimondottan ellenzi" és ,,lehúzná a sorompókat". Természetesen ez nem vonatkozik a határon túli magyarokra - áll a közleményben. A Jobbik álláspontja, hogy egy elérhető statisztikai rendszert kellene kiépíteni, amely rögzíti és nyomon követi a kivándorlási folyamatot, illetve egy vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezné, amely a kivándorlás problémájának megoldásával foglalkozna. Ablakon kidobott pénz Több mint 1800 milliárd forintot költöttek az egymást követő kormányok 2004-2010 között hazai és uniós pénzekből a munkahelyteremtésre, amelynek értelmetlenségét jól jelzi a folyamatosan növekvő munkanélküliség és a folyamatosan romló foglalkoztatási adatok. Az Orbán-kabinet egymillió új munkahelyről szóló ígéretét már saját maga sem veszi komolyan. A helyzetet még tovább rontotta az átgondolatlan adó-és járulékpolitika, nem segítette a helyzetet a 16%-os adókulcs sem. Statisztikailag sikerült a közfoglalkoztatottak létszámának, az államilag támogatott álláshelyek számának növelésével látszateredményeket elérni, aminek ára több százmilliárd forint volt már eddig is. Szembe kellene végre nézni azzal a ténnyel, hogy a ,,jól beárazott", de inkább hazaáruló módon teljesen eladott és kiszolgáltatott iparunk és szolgáltató szektorunk külföldi tulajdonosainak eszük ágában sincs több munkahelyet teremteni. A legtöbbször piacszerzési célú felvásárlók inkább leépítenek, elbocsájtanak, az esetleg jól működő, megtartott cégekből származó bevételeket döntő részben pedig kiviszik az országból. A problémákat kellene először felszámolni (például a hiteleket újra tárgyalni), úgy, hogy az országnak legyen egy kis ideje arra, hogy létrehozza, megerősítse saját értékteremtő, erős mezőgazdaságra és nemzeti iparra, a magas szakképzettségű munkavállalókra és hazai vállalkozásokra alapuló gazdaságát - hangsúlyozta a jobbikos politikus. Veszprémben tüntet a Jobbik A Jobbik Magyarországért Mozgalom Veszprémi Alapszervezete szeptember 8-én felvonulást tart Veszprémben. Itt az ideje, hogy kiálljunk az érdekeinkért és kimondjuk: nem akarunk másodrangú állampolgárok lenni a saját hazánkban. A Magyar Élet Menete elnevezésű rendezvény délelőtt 10 órakor indul a Haszkovó lakótelepről, a református templom melletti területről. A rendezvényen beszédet mond dr.Morvai Krisztina és Vona Gábor - írja Kovács Rajmund a közleményben. barikad.hu http://nemenyi.net/default.asp?SID=1&AID=0&Direkt=103654

0 komment , kategória: Általános

Siklósi András: A halál torkából a magyar újjászületésig

2012-08-28 21:10:45, kedd

	2012-08-28. 11:09 Siklósi András: A halál torkából a magyar újjászületésig A halál torkából a magyar újjászületésig (A 2012-es bösztörpusztai MOGY nemzetstratégiai előadása) Tisztelt Országos Gyűlés, kedves Honfitársaim, magyar Testvéreim! Az elszánt, küzdőképes hazafit többek közt az különbözteti meg az átlagembertől, hogy nem veszi föl a sértéseket, rágalmakat s az övön aluli ütéseket; nem törődik az ostobasággal, irigységgel és kishitűséggel; hanem ha nincsen méltó társa, akkor magányosan teszi a dolgát, amire hivatott. Szerencsés esetben, ha sok ilyen hűséges vitéz terem egy országban, akkor előbb-utóbb összehozza őket a sorsuk; megfogják egymás kezét, összekapaszkodnak, s vállvetve rontanak az ellenségre. Ha egy egész nép, egy hajdan szebb időket átélt nemzet tömegei képesek egyesülni, egyszerre mozdulni, s még alkalmas vezetőt is kiizzadnak magukból, akkor félig már nyert ügyük van; mert a pokol démonai sem vehetnek erőt rajtuk, s nincs az a földi hatalom, mely legázolhatja őket. De most a milliók helyett csupán néhány ezer megfáradt, búsképű lovag áll a vártán, akiknek drága még a haza léte és becsülete. Ilyenkor nincs sok értelme huszárrohamra buzdítani, mert egy maroknyi fegyvertelen, hátország nélküli, tapasztalatlan ifjú simán felmorzsolódik a sokoldalúan kiképzett, ördögien gonosz pribékek gránitkemény sorfalain. Viszont azt sem tanácsolhatjuk senkinek, hogy bújjon el az odújába, amíg onnan is ki nem füstölik, s végleg földönfutó zombivá nem züllik, aki már a nemzet szempontjából hasznavehetetlen. No de akkor mi a fészkes fenét csináljunk, ha minden kilátástalan, ha már elfogyott a türelem és a remény utolsó morzsája is? Kíséreljünk meg tán kiegyezni a pusztítókkal, s némi konc fejében, törött gerinccel átvészelni a villámló vihart; mocsokban-sárban fetrengve addig, míg fölragyog fölöttünk a szivárvány? Ki kell ábrándítanunk azokat, akik ebben a tévhitben ringatóznak, mert nem más ez, mint perverz önámítás, avagy a folyamatos hazugság diadala. A globalizmus - mely már planétánk és az emberiség értékeinek, tápláló forrásainak jelentős részét fölzabálta és tönkretette - lényegében ötvözi a kapitalizmus és a kommunizmus leghitványabb, legsötétebb jellemzőit; s egy szűk internacionalista tőkéscsoport, ill. (le)fizetett lakájai, helytartói önkényes harácsolását, ,,törvényes bűnözését" szolgálja; miközben gátlástalanul kifosztja és bérrabszolga-sorba veti az egyes országok tehetetlen, fogyasztóvá korcsosult, elhülyített lakosságát. Ahol kisebb az ellenállás, ott ,,békésebb" módon gyilkolnak; ahol viszont élénkebb a nemzeti öntudat, s a népek erőszakkal is védekeznek, ott bevetik félelmetes fegyverarzenáljukat, s különböző ócska, átlátszó ürügyekkel megtámadják őket, majd rájuk kényszerítik álságos ,,demokráciájukat". Kapzsiságuk, önimádó gőgjük, másság-gyűlöletük határtalan, s olyanok, mint egy sáskajárás; ahova beözönlenek, a fű sem nő utánuk. Mindent elrabolnak, ami mozdítható, s nyomort, járványokat, ökológiai katasztrófákat, hullahegyeket hagynak maguk után; sokszor évtizedekre, századokra lerombolják egy-egy térség életlehetőségeit. A monetáris-gazdasági eszközökön túl politikájukkal (pl. a ,,rasszizmus", az ,,antiszemitizmus", a ,,szélsőségek" s a ,,terrorizmus" elleni harc meghirdetésével), médiabirodalmukkal, multikulturalizmusukkal, silány, álliberális oktatási elveikkel, vallási-etnikai ellentétek, ,,válságok" szításával fenekestől felforgatják áldozataik világát, akik zömmel föl se fogják, hogy mi történik velük, csak amikor már késő. A Trianonban szétszaggatott Kárpát-medence magyarsága többé-kevésbé mindezeket a gazságokat elszenvedi, megtetézve azzal, hogy nemcsak szellemileg-lelkileg-anyagilag akarják térdre kényszeríteni, hanem szeretnék ténylegesen is kiirtani vagy elkergetni, mert ,,szükségük van" ősi, páratlan természeti adottságokkal rendelkező, jól védhető hazájára, hogy létrehozhassák új telephelyüket, világuralmi központjukat. Ez az ellenünk folytatott, hol álcázott, hol nyílt háború nem mostanában kezdődött, hanem legalább ezer éve; de csak napjainkban vált igazán láthatóvá és érthetővé, amikor már úgy tűnik, hogy el kell fogadnunk gyászos bukásunkat. Legalábbis azt sugallják, hogy fölösleges tovább lázadoznunk, mert ők az erősebbek, s itt minden úgy alakul, ahogy eltervezték. Létünk, megmaradásunk azon múlik, hogy a veszély fölismerése után, immár a nemzethalál küszöbén, a tudás, a bátorság, a faji büszkeség és a hazaszeretet pajzsával fölvértezve képesek leszünk-e összefogni és közösen szembeszállni ezekkel az immorális sátánfattyakkal. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ha vállaljuk az önzetlen, áldozatos küzdelmet, akkor komoly esélyeink vannak (főként, ha világszerte hamarosan megindul egy általános népfölkelés és szabadságharc); ám ha mindenbe beletörődve, legföljebb a saját egzisztenciánkat, családunkat mentve, bambán és kővé dermedve az égi mannát lessük, akkor nincs kiút, s a sorsunk végleg megpecsételődik. Mivel egyikünk se tökéletes, s aligha ismeri az üdvözítő cselekvés útját, eszemben sincs cáfolhatatlan receptet fabrikálni; hiszen jószerivel a magunk gödréből is képtelenek vagyunk kikecmeregni, nemhogy másokat a hajuknál fogva kihúzni. Iránytűink, zászlóra tűzhető jelszavaink a következők legyenek: önvizsgálat, önszerveződés, önérdek, önbecsülés, önellátás, önrendelkezés, visszaszerzés, önvédelem! Ne engedjük idegen kézbe otthonainkat, termőföldjeinket, vízkészletünket, nemzeti kincseinket! Lépjünk föl a spekulánsok, a korrupt hivatalnokok, a kufárok, a szellemi-lelki kútmérgezők ellen! Döntsük meg a rendszert, foglaljuk el ismét Kárpát-hazánkat; harcoljuk ki szabadságunkat és függetlenségünket! Adjunk mindenkinek munkát és megélhetést; biztosítsuk a magyarság méltó jövőjét, mentsük meg eltiport nemzetünket! Meg kell állapítanom, hogy (rég)múlt nélkül nem lehet jövőnk sem; mert szabatosan fogalmazva: a jelen nem is létezik, csupán egy kósza pillanat, hiszen a magunk mögött hagyott percek már a múlthoz tartoznak, az előttünk levők pedig a jövőhöz. Úgy fogom fel, hogy a múlt nem valahol bennünket követve poroszkál, hanem közvetlenül alattunk van, vagyis gyökereinkkel belőle táplálkozunk; míg a jövő rögtön fölöttünk kezdődik, amibe szívósan meg kell kapaszkodnunk, ha nem óhajtunk elesni. Ami a magyarság eredetét illeti, nem véletlen, hogy becsületes, jó szándékú kutatóink szinte annyi őshazát ,,tártak fel", ahányan csak vannak. Annyiban igazuk van, hogy ezeken a területeken mindenfelé hosszabb-rövidebb ideig megfordultak őseink (rokonaink), kisebb-nagyobb civilizációkat, kultúrákat alapítva; az viszont kézenfekvő, hogy egyszerre ennyi őshazánk nem lehetett. A baj nyilván az, hogy rossz helyeken keresték. Mai ismereteink szerint majdnem bizonyos, hogy nem jöttünk mi ide sehonnan, hanem sok tízezer éve eredendően (autochton módon) itt nőttünk fel, itt edződtünk azzá, akik és amik lettünk. Istentől rendelt őshazánk a Kárpát-medence; ugyanakkor Európa ősnépe vagyunk, nyelvünk a világ ősnyelve (legalábbis mai formájában a legközelebb áll hozzá, s a leginkább őrzi annak szókincsét, nyelvtani sajátosságait), rovásunk pedig bolygónk legelső fejlett írása. (Ezen axiómák kibontása a szakemberek hivatása, további taglalásukra egyébként sincs most időm.) Mérsékelten hiszek, gyakran kételkedem a különféle próféciákban, jelenésekben, kinyilatkoztatásokban, üzenetekben, jóslatokban. Azt azonban már az ókori, középkori iratok, szájhagyományok (hinduk, maják, indiánok stb.) is jelzik, hogy rövidesen egy nagy szemléletváltás (ún. paradigmaváltás) és korforduló (nem világvége!) előtt állunk. (Ez aligha megy majd simán, valószínűleg véres események, helyi és kontinentális háborúk fogják kísérni.) A Védák és a csillagászat (állatövi jegyek) is megerősíti, hogy az egyetemes földi história nagy világkorszakok végtelen körforgásából áll. Ez a 4 periódus a következő: Aranykor, Ezüstkor, Rézkor és Vaskor. Miként a fémek minősége, értéke is utal rá, közülük az első a legideálisabb, míg az utolsó a legborzalmasabb az emberiség számára. Utóbbit Kali Jugának is hívják (nagyjából 5000 évig tart), ami nem más, mint a sötétség, a gyűlölet, a romlás, a törvénytelenség és istentelenség sátáni időszaka. Mi most ebben élünk, de szerencsére már a legvégén, ezért fokozottan várjuk a megtisztulást (a buddhistáknak megvilágosodás, a Belső Ösvény útja, a keresztényeknek megtérés, a táltosok és mágusok szerint napforduló, csillagforduló), az újjászületést, a szeretet s a boldogság eljövetelét. Tudnunk kell azt is, hogy a szittyák-hunok-avarok-magyarok az Aranykor népei; kudarcaink, vereségeink, üldözöttségünk zömmel éppen abból fakadnak, hogy alapvető tulajdonságaink (megértés, lovagiasság, gerincesség, önzetlenség, jóság, méltóság, spiritualitás stb.) és küldetésünk szerint mi nem vagyunk képesek beilleszkedni a homlokegyenest ellenkező vaskori körülmények közé. Olyanokká váltunk ebben a gyilkos, szénfekete közegben, mint a partra vetett hal, vagy mint a sérült szárnyú madár. Nem tudunk normálisan, szabadon, örömtelien élni, valós képességeinket kifejteni, hiszen leigáztak s kiforgattak bennünket önmagunkból. Szeretnénk kitörni ebből a földi pokolból, de nincs hova, s nem jött még el az ideje. Nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a forrongó magyar mélyben már megállíthatatlanul tavaszodik a jövő: a világnak is követendő példát, mintát adva, mi lépünk először a változások mezejére. Úgy is mondhatnám, hogy Ősten-i kiválasztottságunk kötelez arra, hogy (a Nap Fiaiként) másoknak is elhozzuk a Fényt és a Tudást, s a mi vezérletünkkel fog győzni az emberiség jobbik része, melyet visszavezetünk az Aranykorba. Ez a mai globális káosz, a cionista-szabadkőműves New Age, a bankárkaszt zsarnoksága, az euroatlanti gyarmatbirodalom, az egész virtuális gépezet atomjaira hullik; s fölváltja egy olyan új rendszer, ahol minden a helyére kerül, ahol a kollektív szándék fölülírja az individuális önzést; ahol valódi nemzetállamokban, békében, bőségben, egymást a jóra serkentve és a természeti környezetre vigyázva, Isten tenyerén élnek majd a népek. Ez egy olyan paradicsomi kor lesz, ahol a gonoszok is megjavulnak, mert nem éri meg többé sehonnai gazembernek lenni. Néhányat azért még aludnunk kell erre; s mindez nem jön el magától, kibontakozva a semmiből, csak ha nagyon akarjuk, és teszünk is érte. Ne felejtsük, hogy pusztán materiális szinten nem oldhatók meg a dolgok, s a mindnyájunkat sújtó, pusztító (mesterségesen gerjesztett) válság sem orvosolható ennek a világrendnek a keretében. Mélyen magunkba kell szállnunk, s az égi szakralitás felé fordulnunk, hogy véges erőnket megnövelhessük a Végtelen Energiából és Ingyen Kegyelemből történő feltöltődéssel. Lehet, hogy mi már nem érjük meg a szebb holnapot, mégis utódainkért aggódva úgy kell viselkednünk, hogy a változás éberen és mindenre fölkészülten érjen bennünket, ezért óriási a felelősségünk. Egy ilyen rövid előadás keretében még felszínesen sincs módom a világhelyzet s a magyar állapotok elemzésére. Ezt nagyjából minden érintett láthatja, sőt a bőrén is érezheti, s én is számos cikkben, tanulmányban tüzetesen foglalkoztam már vele. A diagnosztizálás helyett próbáljunk inkább a terápiára, a kiutak keresésére koncentrálni. Nem ügyelve a komplexitásra és a fontossági sorrendre, hadd vessek itt föl néhány olyan kardinális problémát, melyek megnyugtató kezelése nélkül nem beszélhetünk semmiféle magyar megmaradásról és megújulásról, pláne, reményteljes nemzeti jövőképről. 1.) A Szentkorona-eszme és értékrend szerinti ősi Magyar Alkotmány(osság) jogfolytonosságának helyreállítása, s egy ehhez illeszkedő, korszerű, kizárólag a magyar önérdeken nyugvó Alaptörvény kimunkálása. (Magától értetődik, hogy sarkalatos és egyéb hatályos törvényeink nem ellenkezhetnek ezek szellemiségével, ill. bármiféle nagyhatalmi és ,,szövetségesi" törekvéseket is ezeknek kell alárendelnünk.) 2.) A zsidókérdés és cigánykérdés tabuk nélküli, nyílt fölvetése, és határozott, részrehajlás (pozitív diszkrimináció) nélküli megoldása. Tűrhetetlen, hogy a saját hazánkban bármiféle idegen, betolakodó (ráadásul kártékony, élősködő és ellenséges!) náció többletjogokat és előnyöket élvezzen az őshonos magyar többséggel szemben! Ezzel párhuzamosan a szigorú (tudományos módszerekkel is megalapozott) magyar önvédelem és fajvédelem intézményes megszervezése. Elfogadhatatlan az a genocídiummal fölérő ,,lakosságcsere" is, hogy miközben magyar fiatalok ezrei vándorolnak külföldre dolgozni, helyettük gyülevész lumpeneket telepítenek be. 3.) A Magyar Nemzeti Bank és a pénznyomtatás fölötti ellenőrzés jogának állami (parlamenti) kézbe adása, a kibogozhatatlan hazai és/vagy külföldi lobbi-érdekek teljes kiküszöbölése. A kamatfizetés, az adósságszolgálat s a további hitelfölvételek azonnali berekesztése. A nemzetközi pénzintézetekkel kötött előnytelen és törvénytelen szerződések egyoldalú fölmondása; a kirablásunkban és tönkretételünkben részt vevő bankárhorda s a multinacionális cégek beperlése, számláinak zárolása, és kamatos kártérítésre kötelezése. 4.) Haladéktalan kilépés az EU-ból, a NATO-ból, a Világbankból és az IMF-ből. Pontos, mindenre kiterjedő elszámolási mérleg készítése; megkárosításunk, anyagi veszteségeink, gyarmatosításunk jóvátételének megkövetelése. A 45 éves bolsevista megszállásunkból és 1956-os eltiprásunkból fakadó szörnyűségekért a volt Szovjetunió utódállamának (Oroszország) kárpótlási igény benyújtása. Hasonlóképpen a holokauszt-ipar által alaptalanul kizsarolt, többszöri és folyamatos pénzjuttatások visszaszerzése Izraeltől s a hazai zsidóságtól. 5.) Kemény és következetes igazságtétel. Az elmúlt 67 év elévülhetetlen, népirtó kommunista és liberális gaztetteinek (visszamenőleges) feltárása, a még élő főkolomposok elszámoltatása és felelősségre vonása (halálbüntetés, börtön, az összeharácsolt ingó és ingatlan vagyonok elkobzása, a külföldi bankszámlák befagyasztása), a közügyektől való örökös eltiltása. Határaink és repülőtereink lezárása, hogy a zsiványok szökését megakadályozhassuk. A csalások, hamisítások, hivatali visszaélések leleplezése, s az ezeket elkövető köztisztviselők fokozott büntetése. Az évtizedekre titkosított akták, szerződések, panamák nyilvánosságra hozása; néhány vitathatatlanul nemzetbiztonsági kategóriába tartozó anyag zárolásán kívül a közvéleménynek joga van minden, közvetlenül vagy közvetve, őt érintő irat (pl. az ügynökök és beszervezőik, tartótisztjeik listáinak) megismerésére. Az ártatlanul üldözöttek és kisemmizettek, esetleg leszármazottaik tisztességes kárpótlása, ill. elkobzott javaik visszaadása, vagy azok ellenértékének kifizetése. 6.) Totális rendszer- és államformaváltás. A közszabadságon, a jogok és kötelességek egyensúlyán alapuló népfelség elvének érvényesítése. A pártok feloszlatása (a nem korrumpálódott tagok és tisztségviselők bevonása a nemzeti újjáépítésbe), a parlamentáris áldemokrácia felszámolása, a törvény előtti egyenlőség megteremtése. Általános tisztogatás a politikai, rendvédelmi, igazságügyi, pénzügyi, gazdasági és kulturális funkciókban, valamint a média dzsungelében; vezető posztokat mindenütt csak tiszta, rátermett, nemzethű személyek tölthetnek be, akik kizárólag a közérdeket szolgálják, s alkalmatlanságuk esetén visszahívhatók. Stratégiailag nem kiemelkedő szervezetek élére (pl. gyárak, üzemek, szövetkezetek, iskolák stb.) tilos főnököket, igazgatókat fölülről kinevezni; vezetőit mindig az adott közösség választhassa meg, a saját szempontjai alapján. Kellő felvilágosítás után népszavazás döntsön az ország államformájáról (javasolt prioritás: szakrális királyság vagy fejedelemség); senkinek sem lehet teljhatalma, a Szent Koronát kivéve; a hatalom mindenkor megosztott (az uralkodó és a nemzet közt) és ellenőrizhető legyen. A jelenlegi egykamarás országgyűlés helyett célszerű a kétkamarás nemzetgyűlést meghonosítani, alulról kiválasztott képviselőkkel, az egész Kárpát-medencére kiterjedően. 7.) Idegenben és idegen érdekeket szolgáló katonáink hazavezénylése; kötelező sorozással egy ütőképes, modern eszközökkel felszerelt honvédség felállítása. A fegyveres őrző-védő magánhadseregek (pl. Inkal Security) lefegyverzése és szétzavarása. A rendőrség szerkezeti átalakítása és hatékonnyá tétele; vidéken a csendőrőrsök kiépítése; az önkéntes gárdák, polgárőrségek hatáskörének bővítése, és bevonása a rendvédelmi, bűnmegelőzési feladatokba. Megfontolandó a lakossági (önvédelmi) maroklőfegyverek engedélyezésének megkönnyítése. Az ügyészségek és bíróságok ne a nemzettől és az igazságtól, hanem a mindenkori kormányoktól és egyéb maffiózóktól legyenek függetlenek. 8.) Minden földtulajdon a Koronáé, limitált nagyságú földbirtokkal vagy bérlettel csak a Szent Korona tagjai (az államalapító magyarok és az államalkotó nemzetiségek) rendelkezhetnek, kivéve azokat, akik képtelenek törvényeink elfogadására és az elemi együttélési normák betartására. Örökösök híján a földbirtok visszaszáll a Koronára. A zsebszerződésekkel és egyéb alantas eljárásokkal megszerzett latifundiumokat ellenszolgáltatás nélkül el kell kobozni. Termőföldjeink szétosztásakor törekedni kell arra, hogy minél több kis- és közepes birtok fedezze a parasztcsaládok megélhetését, ugyanakkor az ország népét és az exportot is lássa el egészséges, jó minőségű ennivalókkal. Idegen eredetű, vizsgálatokkal kontrollált élelmiszerek behozatalát legföljebb súlyos védővámok kirovása után szabad engedélyezni; saját termelésünket viszont tilos bármilyen kvótákkal korlátozni. Szétvert iparunk rehabilitálásakor főként a mezőgazdasághoz kapcsolódó ágazatokat érdemes fejleszteni (pl. malomipar, húsipar, tejipar, konzervgyártás, textilipar, bőr- és cipőgyártás, szerszámok, gépek készítése stb.), s különös figyelmet kell fordítani a magyar találmányok (szabadalmak) hazai megvalósítására. 9.) Belső állami vagyonleltár fölfektetése. Az ország javai, természeti erőforrásai (pl. műemlékek, nemzeti parkok, ásványvagyon, energiahordozók, termál- és gyógyvizek, erdők, vadállomány stb.), továbbá a stratégiai jelentőségű közművek és infrastruktúra (pl. villany, gáz, távfűtés, víz, szemétszállítás, távközlés, vasutak, utak, hidak és autópályák, tömegközlekedés stb.) nem idegeníthetők el; karbantartásukról, állaguk megóvásáról, nemzet-centrikus hasznosításukról gondoskodni kell. Törekedjünk a teljes foglalkoztatottság elérésére; érdemi adókedvezményekkel és támogatásokkal a kis- és közepes vállalkozásokat, szolgáltatásokat versenyképessé kell izmosítani a multikkal szemben. Meg kell szüntetni az élősködést; aki nem talál megfelelő állást, segélyek helyett (az igazoltan rászorulókat, pl. a súlyos betegeket, testi és szellemi fogyatékosokat kivéve) közmunkából tartsa fenn magát. Egyik dédelgetett elvünk a minél átfogóbb önellátás kiépítése; ennek megfelelően lazítsuk külföldi kötelékeinket (lásd energiaimport!), például az alternatív energiaforrások (geotermikus energia, magmahő és függőleges tengelyű szélerőművek stb.) elterjesztésével. 10.) Mindenkinek biztosítani kell a valóban ingyenes és eredményes oktatást és orvosi ellátást, a tiszta (alaposan megszűrt, szennyezéseket, vegyszereket nem tartalmazó) ivóvizet és a szabványainkat kielégítő (káliummentes) konyhasót, ill. az egészséges (mérgező adalékoktól, génkezelésektől mentes), tápláló élelmiszereket. Bármilyen tartozás fejében megengedhetetlen bárki (főként a családok) kilakoltatása egyetlen otthonából, pláne, ha adóssága elvetemült banki manipulációk következménye. Hatékony eszközökkel (mindenekelőtt lakáshoz juttatással) szorgalmazni kell a gyermekvállalást (a minimum 3-4 apróságot nevelő nagycsaládok kiemelt megbecsülését), a csecsemők és a szülőanyák fokozott védelmét, hogy katasztrofális demográfiai mélyrepülésünket mielőbb megfordíthassuk, mert enélkül nincs magyar föltámadás. 11.) A béreket és jövedelmeket úgy kell kalibrálni, hogy jó darabig senki se kereshessen havi 1 millió Ft-nál többet (akármely területen tevékenykedik), de 200 ezer Ft-nál kevesebbet se. A levont adók, járulékok együttes összege nem haladhatja meg a fizetések 20 %-át, ám ez alól ne lehessen semmilyen ürüggyel kibújni. A nyugdíjak értékállóságát, rendszeres folyósítását is garantálni kell, 100 és 300 ezer Ft-os határok között. Az infláció leszorításával s az árak, szolgáltatási díjak csökkentésével segíteni kell a magányosok s a családok boldogulását; meg kell teremteni az ideálishoz közelítő létbiztonságot, közbiztonságot és vagyoni biztonságot. Ne az állam gazdagodjon, hanem a polgárai! Elmaradott, mostoha helyzetünkön sokat javíthatunk a kutatások és fejlesztések kiemelt finanszírozásával. 12.) Az idegen mételyt okádó, magyargyűlölő médiumokat (pl. ATV, RTL Klub, TV2, Klubrádió, Népszabadság, Népszava, 168 Óra, Élet és Irodalom, Index stb.) el kell takarítani, s mind a kereskedelmi, mind a közszolgálati szektorban érvényesíteni kell a szólásszabadságot (ami azonban nem lehet hazug, gyalázkodó és rágalmazó, s nem irányulhat a nemzet ellen!), a korrekt, elfogulatlan tájékoztatást, a kulturált, színvonalas tartalmat és stílust, s persze a megkérdőjelezhetetlen nemzetépítő szellemiséget. Az oktatásban a meddő lexikális tudás elsajátítása helyett legyen elsődleges az életre való felkészítés, a gondolkozás és a problémamegoldó-képesség fejlesztése, a hitre, erkölcsre és hazaszeretetre való nevelés. E célból iskoláinkat, egyetemeinket meg kell reformálni; őstörténetünket, történelmünket gyökeresen újra kell írni, míg irodalmunkból a tényleges értékeket kell kiemelni, a múlandó, zagyva, lélekromboló ,,alkotások" és szerzőik kirostálásával. Az időközben lezüllesztett vagy bezárt technikumok és szakközépiskolák felélesztésével piacképes szakmákat kell adni a tovább tanulni nem kívánó ifjúság kezébe. 13.) Különös gondot kell fordítani ősi, páratlanul gazdag kulturális örökségünk és hagyományaink ápolására, kibányászására és közkinccsé tételére. Soha ne a vereségeinket, kudarcainkat, szégyenletes széthúzásainkat, gyengeségeinket hangsúlyozzuk; hanem sok évezredes históriánk világraszóló sikereit, győzelmeit és dicsőséges fejezeteit, legtündöklőbb személyiségeit emeljük piedesztálra; hogy minden honfitársunk bátran meríthessen belőlük öntudatot, büszkeséget, hazafiúi érzést, önzetlen szolidaritást, áldozatkészséget és harci elszántságot. Megkerülhetetlen kérdés a vallások dolga, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben ez egyáltalán nem magánügy. Ki kell mondani, hogy a nemrég tragikomikusan ,,fölmagasztalt", számunkra közömbös kisegyházak és a többnyire destruktív szekták inkább ártalmunkra vannak; ezért ezeket habozás nélkül föl kell számolni, vagy legfeljebb a megtűrtekhez sorolhatók. Államilag támogatandó történelmi egyházaink közé csak a katolikus (római és görög), a református, az evangélikus és az unitárius felekezeteket szabad fölvenni, ill. egy közös platformon álló ,,pogány", ősmagyar turáni vallást. De még ez is kevés; ugyanis a kereszténységet meg kell tisztítani a kártékony judaizmus és talmudizmus vadhajtásaitól, s valamennyit ,,politikusabbá", nemzetileg sokkal elkötelezettebbé kell formálnunk, s ki kell ragadnunk őket a jelenlegi kozmopolita-globalista fertőből. Igen fontos leszögezni, hogy ezer sebből vérző, százszorosan megosztott hazánk és népünk mostani állapotában egyéb sem hiányzik már, mint egy hitbéli acsarkodás; ezért a megértésre, szeretetre kell törekedni, s a különbségek tiszteletben tartása mellett a lehető leggyümölcsözőbb együttműködésre. 14.) A magyarság egy és oszthatatlan, bárhol is éljen a Kárpát-medencében, vagy azon kívül. Külpolitikánknak alapvetően a magyar értékek és érdekek képviseletére kell szorítkoznia, amit semmilyen birodalmi vagy ,,jószomszédi" kívánalmak, zsarolások nem írhatnak felül. Elsődleges a magyar szabadság és függetlenség kivívása és megőrzése, valamint a trianoni revízió részleges vagy teljes végrehajtása; ezekhez képest minden egyéb szempont jelentéktelen és esetleges. Szövetkezni, összefogni bármely más országgal, vagy tömörüléssel csak kölcsönösen előnyös feltételek mellett érdemes, ami semmilyen szinten sem csorbíthatja szuverenitásunkat, önrendelkezésünket. A külső hódítások, megszállások, gyarmatosítások ellen (bárhonnan is erednek) összes eszközünkkel és energiánkkal harcolnunk kell, mert ha szülőföldünket elveszítjük, akkor nemzetként nem lehet semmilyen jövőnk. Bukások, váratlan csapások bármikor érhetnek bennünket, de a szervezett önvédelemről, a mindhalálig tartó küzdelemről sohasem szabad lemondani! Gondolom, egy ilyen, a nyomasztó hétköznapoktól elrugaszkodó kívánságlista hallatán most sokan csóválják a fejüket, pedig higgyék el, nem hagyott még el a jobbik eszem. Nem állítom, hogy a fentiek maradéktalan megvalósítása sétagalopp lesz, ám ha emberként és magyarként még hosszú évezredekig élni akarunk, akkor nem érhetjük be kevesebbel. Ha már jogos követeléseinket sem merjük megfogalmazni, s félelmünkben, gyávaságunkban a további önfeladás, megalkuvás és meghátrálás útját választjuk, akkor könyörtelenül megsemmisülünk, s végleg eltűnünk a történelem süllyesztőjében, ellenségeink harsány örömére. Tudhatjuk már mindannyian, hogy nem a számossága, ill. életterének kiterjedése tesz naggyá egy nemzetet, hanem a benne lakozó kollektív lélek, a rendíthetetlen szabadságvágy, az isteni és természeti törvények feltétlen betartása, küldetésének példás végrehajtása. A falak és bástyák ereje sohasem a kövekben és a cementben rejlik, hanem a vitézek hősiességében. Valljuk be őszintén, minket itt kiirtásra szántak. Sok évszázada gyengülünk, fogyatkozunk, hullunk a nihil mocsarába. De soha nem voltunk még nagyobb veszedelemben, mint éppen napjainkban, amikor a végpusztulás küszöbén, a halál torkában vergődünk. Csupán a gengszterváltás óta olyan hazaáruló ,,vezetőink" voltak, mint Antall József, Boross Péter, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon. (Nem kevésbé hitvány köztársasági elnökeink felsorolásától ezúttal eltekintek.) Ezek a helytartó csahosok és hűbéresek szép sorban megásták a sírunkat; s most Orbán, a ,,kétharmados fülkeforradalmár", végrehajtja a háttérhatalom ítéletét, s ügyesen kivéreztet, majd kivégez bennünket, ha hagyjuk. Mire várunk még, Barátaim? Talán arra, hogy a gonoszok önként megjavulnak, vagy megbocsáthatatlan bűneiket szánva-bánva és jóvátéve, holnaptól ördögből angyallá nemesülnek? Ne reménykedjünk benne, ha nem akarunk keservesen csalódni. S persze abban se, hogy majd csak lesz valahogy, mert előbb-utóbb minden magától megoldódik. Ilyen kedvező fordulat még a népmesékben sincsen. Ébresztő magyarok, elég ebből az elvarázsolt, horrorisztikus álomból, mely maga a legszörnyűbb valóság! Nem várhatjuk tovább tétlenül a sült galambot, a csodáért haladéktalanul cselekednünk kell. Ahol lehet, igyekezzünk tömegesen szabotálni a hatalom nemzetgyilkos terveit, egyre durvább megszorító csomagjait. Ne működjünk vele együtt, ne tapsoljunk, ne hízelegjünk neki; ne tüntessünk mellette; csapdáit és aknamezőit próbáljuk kikerülni, s ezzel is növelni elszigeteltségét. Lépten-nyomon éreztessük egész gyalázatos rendszerének megvetését és gyűlöletét, valamint azt, hogy nem számíthat tőlünk kegyelemre. De ez még édeskevés. Kényelmes hajlékunkból milliószámra ki kell rajzanunk az utcákra és terekre, s el kell söpörnünk a senkiházi brigantik rémuralmát; mindörökre le kell ráznunk bilincseinket s a fojtogató rabszolgasorsot. A békés, ,,alkotmányos" módszereket már mind kipróbáltuk, de semmit sem értünk el. Most már egy erőszakosabb, harcosabb ösvényre kell lépnünk, hogy kivívhassuk elemi létfeltételeinket. Ha ezeket az emberbőrbe bújt ragadozókat sikerül kiiktatnunk, utána olyan életformát teremthetünk magunknak, amilyet szeretnénk. Ezek a vámpírok nem adnak semmit önként, szépszerével; ezért el kell vennünk tőlük, s bárhogy is ajvékolnak, vissza kell foglalnunk elrabolt hazánkat! Ők csak akkor érezhetik magukat nyeregben, ha mi megrettenünk tőlük, és mindent eltűrve lapítunk. A látszat ellenére ők félnek jobban, mert mindent elveszíthetnek, míg mi csupán nyerhetünk, hiszen láncainkon kívül immár semmink sincsen. Ők tetőtől talpig felfegyverkeztek, de az Igazság és a Fény velünk van, s a magyarok Istene is minket támogat, hogy legyőzhessük a sötétség pusztító erőit. Ne sokat tétovázzunk, vágjunk bele mielőbb; mert különben valamennyien fölfordulunk; s ha nem állunk ki magunkért rendületlenül, akkor nem is érdemlünk mást. Derék eleink tűzön-vízen át megmentették országunkat, s évezredeken keresztül továbbadták a magyar életet. Nekünk sincs jogunk minderről lemondani, s megszakítani ezt az ősrégi folytonosságot. Madách-csal szólva: ,,Mondottam ember, küzdj, és bízva bízzál!" Vívjuk vissza, és védjük meg nemzeti örökségünket, javainkat! Éljen a szabad szittya virtus, virágozzon népünk és hazánk! Isten, áldd meg a magyart! Szellemi, lelki, erkölcsi és hitbeli adalékok a magyarság megmentéséhez (Elhangzott az MVSZ VIII. Világkongresszusán, a budapesti Magyarok Házában, 2012. aug. 18-án.) Tisztelt Világkongresszus, kedves Honfitársaim, szeretett Testvéreim! Egykor a magyari fajta is a krisztusi tökéletességet közelítő, istenarcú, kultúrmissziót betöltő és legyőzhetetlen nép volt. Nem meglepő, hogy az alvilág romboló erői ellene támadtak, hogy maga a Sátán és démoni szövetségesei próbálják országát megkaparintani, őt pedig szétszórni, beolvasztani vagy megsemmisíteni. Ma már ez a küzdelem végkifejletéhez érkezett. A nemzet keresztre szögezve, tehetetlenül és hitetlenül várja a csodát, miközben rettenetes haláltusáját vívja. Csakhogy Jézus feltámadt, s ebben külön-külön mindnyájunknak része lehet, de arra nincs példa a világtörténelemben, hogy egy elvérzett, kiirtott nép valaha életre kelt a semmiből. Nekünk tehát minden fájdalmunk dacára, még élve, s önerőnkre támaszkodva le kell szállnunk a keresztről, ha a Magyarok Istene is úgy akarja. Mert széthordott javakat, kiüresedett hagyományt, betiltott anyanyelvet, elrabolt országrészeket némi fáradsággal és áldozattal vissza lehet még szerezni; de a nemzethalál után már megmaradásról vagy újjászületésről többé nem beszélhetünk. Nem kétséges, hogy ma is van feladatunk és küldetésünk, de biztosan nem az, hogy föláldozzuk magunkat másokért, hogy életünk árán is galambokká szelídítsük a húsunkat szaggató keselyűket. A mi dolgunk éppen az - mint a fény s a tudás legősibb népének -, hogy megőrizzük (s minden jó szándékú nációval ingyen megosszuk) a ránk bízott isteni talentumokat, továbbadjuk az életet, s fönnmaradjunk a világ végéig, hogy a természeti és égi törvényekkel összhangban, boldogan s békességben építhessük lelkünket, otthonunkat, hazánkat. S ha ettől bárki erőszakkal el kíván téríteni, vagy eredményeinktől, alkotásainktól meg próbál fosztani, vagy bármi okból kardot ránt ellenünk, bizony kapja meg, amit megérdemel! Sajnos az amerikanizálódó világban uralkodó multinacionális, globalizációs elnemzetlenítő folyamatok sem kedveznek a magyar törekvések elfogadtatásának; de mi mégsem mondhatunk le igazunk minél teljesebb érvényesítéséről, szabadságunk, semlegességünk, nemzeti önrendelkezésünk és egységünk megteremtéséről, zsivány módra elbirtokolt területeink visszaszerzéséről. Kulcsszavaink a következők legyenek: önvizsgálat, önellátás, önvédelem. Ezek vonzásában próbáljunk tömörülni, kisebb-nagyobb közösségekké szerveződni, majd elindulni a kitűzött célok, a nemzet valódi emelkedése felé. Szögezzük le, hogy egy nemes ügy elgáncsolása, egy ember pályájának kerékbe törése, egy nemzet keresztre feszítése még nem föltétlenül a halált s a véget jelenti, hanem csupán a gonoszság ideiglenes térnyerését. A föltámadás reménye, a magasabb rendű értékek választása mindig üdvösebb, mint a csupasz porhüvely megmentése, ill. a tűrhetetlen megaláztatások lenyelése. A bátor nemzetszolgálat - legyen bármi a bére - mindenkor áldásos, gyümölcsöző életet jelent; míg a meddő, könnyelműen elherdált, pláne a nemzet kárára fordított élet, átkot. Könnyekből, búskomorságból, ,,sírva vigadásból", dühből és gyűlölködésből építkezni nem lehet. Lelkünkből, nemzettudatunkból tehát sürgősen száműzzük az efféle gátló koloncokat, s kölcsönös türelemmel, megértéssel, szeretettel kíséreljük meg az önmagunkra találást, majd mozduljunk el egy fundamentálisabb, hasznosabb létezés irányába. Ne verjük féltéglával a mellünket, hogy milyen kiváló hazafiak, remek próféták vagyunk, hiszen selejtes vagy értékes voltunkat úgyis eldönti majd a könyörtelen idő. Ugyanakkor legyen tartásunk és méltóságunk bármilyen helyzetben; ne keressük a hatalom kegyeit, s ne bénítson bennünket kisebbrendűségi érzés. Jogainkért, érdekeinkért, anyagi és szellemi javainkért álljunk ki határozottan; ne hagyjuk magunkat elkábítani és sarokba szorítani; továbbá tartsuk számon sérelmeinket, s támogassuk bajba jutott vagy nélkülöző testvéreinket. Úgy gondolom, az istenhit és a hazaszeretet minden magyarnak rendkívül fontos, s igen harmonikusan kiegészítik egymást. Csak akkor élhetek önmagammal s a világgal teljes szellemi-lelki összhangban, ha nem állítom szembe őket, hanem mindkettőhöz egyformán ragaszkodom, s jó testvérként megférnek a szívemben. Megtapasztaltam azt, hogy akik kizárólag a transzcendens dolgokba csimpaszkodnak, azok előbb-utóbb bigottá válnak, s szájtátva reménykednek az isteni beavatkozásban, miközben saját kötelességeiket elhanyagolják honfitársaikkal és hazájukkal szemben. Akik viszont kikapcsolják, megtagadják a rejtett misztériumokat, amolyan ,,sült-realistaként" az önzetlen, egészséges hazafiságra is képtelenek, mert beléjük fészkel a gyűlölködő sovinizmus, s a legkisebb kudarcok is porig sújtják őket. Mindkét oldal elrugaszkodik a valóságtól, s vallási fanatizmusában, ill. politikai elvakultságában hajlamos a rossz döntésekre, a küzdelem korai feladására, vagy éppenséggel önnön képességeinek, hatósugarának fölülbecslésével mások bajba sodrására. Aligha kell részleteznem, milyen szörnyű lehet mindkettő a nemzet szempontjából. Nem könnyű tehát megtalálni a helyes egyensúlyt istenhit és hazaszeretet között, azonban ez elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy - a ránk törő külső és belső ellenségekkel szemben - önvédelmi élethalálharcunkat elődeinkhez méltóan megvívjuk. Mert bárki bármit állít, ezt a háborút nem kerülhetjük el, nem úszhatjuk meg, s a siker nem fog mennyei mannaként az ölünkbe hullni. Bár korunk sötétebb és rémisztőbb minden előzőnél, mi mégsem vagyunk hitványabbak elődeinknél, ezért indokolatlan lenne fajtánk ,,temetése", vagy bármiféle önmarcangolás. Persze a tárgyilagos erőfelmérést, leltározást a saját táborunkban is meg kell ejtenünk. Bíztató jövőképet csak akkor vázolhatunk fel, ha behatóan megismerjük történelmünket, páratlan kultúrkincseinket, sok évezredes hagyományainkat, s eltéphetetlen szálakkal kötődünk ősi gyökereinkhez. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a múltunk nem mögöttünk botorkál, valami távoli, ködös homályba veszve; hanem közvetlenül alattunk van, amelyen rajta állunk, s belőle merítünk példát, energiát és nyersanyagot az országépítéshez. A ránk váró feladatokkal akkor is meg kell birkóznunk, ha pillanatnyilag nem hoznak eredményt, s látszólag céltalanul telik el az életünk. Lehet, hogy egész nemzedékünk elbukik, előfordulhat, hogy együttesen se bírjuk megfékezni mélyrepülésünket. Számunkra ez föltétlenül tragédiát jelent, azonban semmiképp sem menthet föl kötelességeink teljesítése alól. Felelősséggel tartozunk utódainknak, az egész nemzetnek (s persze lelkiismeretünknek is) abban, hogy betöltöttük-e hivatásunkat, örök magyar küldetésünket. Egyszer el kell számolnunk arról, hogy megőriztük-e a ránk bízott értékeket, hogy tovább adtuk-e a világító lángot s magát az életet. Jaj lesz azoknak, akik kibújtak a rájuk rótt sors alól, s a munka könnyebbik végét választották, pláne önös érdekből a nemzetrontók pártjára álltak, vagy elárulták drága hazánkat! Lehet, hogy minden törekvésünk, lelkesedésünk, alázatos és áldozatos nemzetszolgálatunk csupán egy csepp a tengerben, viszont milliónyi ilyen csepp már szinte tenger. Ha mindenki megteszi a maga dolgát, elképesztő hajtóerőket sorakoztathatunk fel a magyarság mellett! Ne felejtsük: Isten mindenek fölött, s a Haza mindenek előtt! Szomorúan látom, hogy a posztkommunista ,,köpönyegváltás" korszakában szinte minden tisztességes népi kezdeményezés, a magyarság helyzetének javításáért indított valamennyi mozgalom előbb-utóbb zátonyra fut, vagy csírájában elhal. Ember legyen a talpán, aki ennyi kudarc után még reménykedni mer, s valami új, nagy fába vágja a fejszéjét, avagy folytatja korábbi küzdelmeit eltiprásunk ellen, ill. a magyar igazság, szabadság és kultúrfölény érvényesítéséért. Mivel a politikában, a gazdaságban, netán a nyílt csatamezőn egyelőre nem sok babér teremhet számunkra, ezért az elkerülhetetlen hazamentő harcokat legelőször szellemi-lelki síkon kell megvívnunk. Helyre kell állítanunk szétroncsolt történelmi és nemzettudatunkat, önbecsülésünket, ellopott bátorságunkat és nemességünket, sárba döngölt hitünket és életkedvünket. Vissza kell térnünk eurázsiai örökségünkhöz, lappangó hagyományainkhoz, feledésbe merült értékeinkhez. Csupán e szilárd, biztos alapokra támaszkodva lehet esélyünk, hogy más dimenziókban is legyőzzük esküdt ellenségeinket; s minden téren egy szerves, értelmes, örömteli életet, ill. egy fejlett, gondoskodó, vonzó országot teremtsünk magunknak. Sokat töprengek azon, melyik utat válasszuk, miképpen cselekedjünk, hogy garantáltan előbbre jussunk. Szerintem kizárólagos, egyedül üdvözítő recept nincs, s még ha létezne is ilyen, ugyan ki lenne képes elfogadtatni az összes hazafias táborral vagy csoportocskával, ilyen széthúzás és megosztottság mellett. Nem vitás, hogy roppant kegyetlen, mohó háttérerők szorításában vergődünk, melyek a végső pusztulásunkra törnek; azonban általános romlásunkban igen jelentősek a saját vétkeink is. A gyávaság, a közöny, a becstelen önzés, az önfeladás, a szolidaritás hiánya, az elvtelen megalkuvás, a műveletlenség, az agymosás és kisemmizés eltűrése, a materiális fogyasztói szemlélet, a pénzközpontúság stb. sajnos egyre intenzívebben áthatja népünket. Tehát nem elég, ha hódítóink, lakájaink gaztetteit nyilvánosságra hozzuk és megtoroljuk, hanem tulajdon portánkon is szigorú, elfogulatlan önvizsgálatot kell végeznünk. Hibáinkat, mulasztásainkat számba kell vennünk, és sürgősen változtatnunk kell eddigi magatartásunkon, világnézetünkön. E nélkül zuhanásunk megállíthatatlan, fuldoklásunk kezelhetetlen. Nem tagadom, olykor közel kerülök ahhoz a határhoz, melyen túl minden további küszködés és áldozat fölösleges, hiszen ha megfeszülök, akkor sem érhetek el semmit. (Bajtársaim közül is egyre többen visszavonulnak, s magukba fojtják meddő keserűségüket.) De hiszen megrontóink pont ezt akarják, hogy minden hazafi feladja őrhelyét, és minden hű szív megszűnjön dobogni! Pusztán ezért is folytatnunk kell a munkát, legalább dacból! S még inkább azért, mert ez egy életre szóló hivatás, egy Istentől kapott küldetés, melyről egyedül neki tartozunk számadással. Nem az a fontos tehát, hogy sikerrel járjunk (bár ez sem mellékes!), hanem hogy teljes energiánkkal, rendíthetetlenül mindent elkövessünk az ügy érdekében. A szüntelen küzdés és nemzetszolgálat sohasem értelmetlen! Az égi és földi teljesség - mint legfőbb iránytűnk - vezéreljen bennünket mindig, hogy legalább megközelíthessük az elérhetetlent. Az utolsó 100 évben a magyarság hajdan dicsőséges, később kudarcokkal, vereségekkel is terhelt, de mindenkor viharok tépte, sok ezer éves történelmének olyan mélypontjára jutott, ahol már a puszta léte, fönnmaradása is veszélybe került, nemhogy megújulása és fölemelkedése. A hivatalos politika sajnos ritkán teljesítette alapvető kötelességeit népünkkel szemben, sőt nemegyszer önnön vezetőink váltak legádázabb sírásóinkká, kerékkötőinkké, a fejlődés és értékőrzés elmozdíthatatlan gátjaivá. Úgy vélem, bármilyen hatalom is regnáljon Magyarország élén, a jelenlegi avult, ördögi demokratúrában nem lehet képes feladatainak maradéktalan végrehajtására, ill. a nemzeti akarat érvényesítésére. Ezért totális fordulatra, radikális rendszer-, államforma- és paradigmaváltásra van szükség; amely azonban csak a civil lakosság összefogásával és szervezett, elszánt közreműködésével érhető el. A politikai elit sohasem működhet hatékony ellenőrzés nélkül, s nem engedhető meg, hogy az iránta támasztott széles körű elvárásokat figyelmen kívül hagyja, vagy éppen az össznemzeti érdekek, célok ellen cselekedjen, felelőtlenül és büntetlenül. Mivel nem kevesebbet szeretnénk, mint az egyetemes magyarság mostoha helyzetén javítani, ezért tevékenységünket távlatos és magas rendű hivatástudatnak kell vezérelnie; mely nem kötődhet egyetlen párthoz, önjelölt klikkhez, ideológiai szekértáborhoz sem. Mindenkor azokat a fő stratégiai gondolatokat kell megfogalmaznunk, melyek nélkül lehetetlen bármiféle változás kiharcolása. Sürgősen vissza kell szereznünk eltékozolt jussunkat, mások által lezüllesztett erkölcsi tartásunkat és becsületünket. Beteg társadalmunk gyógyításakor nem elégedhetünk meg felemás ,,reformokkal", ,,megszorító csomagokkal"; vagyis nem a másodlagos okozatokat, hanem az elsődleges, kiváltó okokat kell kiküszöbölnünk; s az életünkbe haladéktalanul integrálnunk kell azokat a vezérlő eszméket, amik a magyarságot mindmáig megtartották ennyi vérzivatar dacára is. A jövőben szükséges általános nemzetmentést csak olyképpen vázolhatjuk föl és valósíthatjuk meg, ha kizárólag önérdekünkre vagyunk tekintettel; az eddigi megalázó, önfeladó megfelelési kényszerek helyett. Nyilván nem rugaszkodhatunk el teljesen a nemzetközi erőviszonyoktól, a sokat emlegetett ,,politikai realitásoktól"; azonban világosan ki kell mondanunk, hogy csak azokkal működhetünk együtt bármiben, akik nem akarnak leigázni, kifosztani, gyarmati sorba zülleszteni, vagy éppenséggel likvidálni bennünket. Jobb, ha tudjuk, hogy mindazok, akik emberszámba se vesznek minket, akik csalárdsággal vagy erőszakkal közelednek hozzánk, akik csak mesés profitot remélnek tőlünk, bizony azok ellenségeink, éljenek bármelyik kontinensen! Magyarországon valódi áttörés a nemzet megkerülésével nem hajtható végre (senki sem váltható meg, ha nem kívánja!), beleértve az elcsatolt nemzetrészeket és az emigrációt is. Mindenre kiterjedő jobbító csatáinkat egyszerre kell megvívnunk materiális (fizikai) és szakrális (metafizikai) síkon is; mert egyik sem nélkülözheti a másikat, külön-külön egyik oldal sikere sem vezethet végleges győzelemre. Ezek után lássuk konkrétan azt a ,,tízparancsolatot" (nemzeti minimumot), amely szükséges ahhoz, hogy a Kárpát-medence magyarsága elmozdulhasson a mostani (v)álságos, csőd-közeli holtpontról egy biztatóbb irányba. I. GAZDASÁGI-ANYAGI FÖLEMELKEDÉSÜNK ESZKÖZEI 1.) A közrend, a közbiztonság s a törvény előtti egyenlőség mielőbbi megteremtése. A ,,megélhetési" és a ,,fehérgalléros", valamint a monetáris bűnözés, ill. a korrupció fölszámolása. A visszaesők és közszolgálatot ellátók ,,félrelépéseinek" fokozott elmarasztalása. A belső rendvédelmi szervek (rendőrség, ügyészségek, bíróságok) megtisztítása és megerősítése, az ismét kötelezően sorozott honvédő hadsereg ütőképességének biztosítása. Közhatalmi tisztséget csak átvilágított, becsületes, arra alkalmas s a nemzetnek elkötelezett személyek tölthetnek be. 2.) Virtuális külföldi hitel- és kamattartozásunk további törlesztésének megtagadása, vagy zömének eltöröltetése. Szabadulás az IMF és a Világbank, valamint a többi globalizáló mamutvállalat és pénzintézet karmaiból. Nemzetérdekű gazdaság és kereskedelem kiépítése; a hazai kis- és közepes vállalkozások, mezőgazdasági kistermelők támogatása, piacaink bővítése. Munkahelyek teremtése, progresszív és családközpontú adózás, a minimálbérek emelése, a nyugdíjak értékállóvá tétele, a segélyek szigorú feltételekhez kötése. A feketegazdaság s a ,,kiskapuk" megszüntetése, a lehető legoptimálisabb foglalkoztatottság, anyagi gyarapodás és létbiztonság elérése. A kilakoltatások s a teljes egzisztenciális ellehetetlenítés megakadályozása. 3.) A termőföldek, az ország természeti kincsei, műemlékei, stratégiai ágazatai, közművei nem idegeníthetők el, vagy ha ezek elkótyavetyélése (,,privatizációja") már megtörtént, vissza kell őket államosítani. A magyarság végzetes fogyását, elszomorító demográfiai mutatóit abortusztilalommal és megfelelő intézkedésekkel sürgősen meg kell fordítani; az idegen etnikumok esztelen betelepítését azonnal meg kell állítani, a jogcím nélkül itt tartózkodókat ki kell toloncolni. 4.) Kórosan egyoldalú szövetségesi kapcsolataink felülbírálata. Az összeomlás szélére jutott, vérünket szívó NATO-ban és EU-ban elfoglalt hátrányos helyzetünk föltárása, elkapkodott csatlakoztatásunk nyomorító szabályainak újratárgyalása, ill. a kilépésünk megfontolása. Kölcsönös előnyökön nyugvó, egyenrangú nyitás turáni rokonnépeink s a Kelet felé. 5.) Igazságot Magyarországnak! Az aljas trianoni és párizsi békediktátumok revíziója; a szétdarabolt Kárpát-medence, a csonkaországi s az utódállamokhoz került őshonos magyarság összetartozásának kinyilvánítása; elrabolt szabadságunk, függetlenségünk és önrendelkezésünk visszaszerzése. Hivatásos csendőrség felállítása, valamint önkéntes (fegyverviselési joggal bíró) nemzetőrség, rendvédelmi gárdák és polgárőrségek szervezése. II. MORÁLIS ÉS SZELLEMI-LELKI MEGÚJULÁSUNK FELTÉTELEI 6.) A Szent Korona értékrendjén alapuló ősi Alkotmányunk megszakított jogfolytonosságának helyreállítása, s a vele harmonizáló alaptörvény, ill. sarkalatos törvények hatályba léptetése; a valódi, népbarát jogállam megteremtése. A mostani torz választási törvény fölülírása (pl. a kopogtató cédulák eltörlése, a bejutási küszöb 2-3 %-ra mérséklése, a kampánypénzek maximálása, a médiában egyforma szereplési lehetőség biztosítása stb.); a kétkamarás parlamenti struktúra ismételt bevezetése, ill. az enyhén szólva is fölösleges Alkotmánybíróság föloszlatása. 7.) Az utóbbi 67 év bűnöseinek elszámoltatása és börtönbe zárása, sanda kapzsisággal összeharácsolt vagyonának elkobzása. Az ártatlanul szenvedők és kisemmizettek rehabilitálása, ill. méltányos kárpótlása. Az ország vezetői, a közélet résztvevői mindenkor teljes felelősséggel tartozzanak tevékenységükért; aki ettől megriad, ne vállaljon semmilyen fontosabb tisztséget. Tilos a mindnyájunkat érintő adatok és információk eltitkolása; ellenben biztosítani kell a közszereplők folyamatos átvilágítását és ellenőrzését, mert senkiben sem bízhatunk meg korlátlanul. 8.) Az önhibájukon kívül munkanélkülivé, szegénnyé és elesetté vált rétegeket föl kell emelni, a súlyos társadalmi különbségeket valamelyest ki kell egyenlíteni. Gondoskodni kell az anyák, a magzatok, a gyermekek s a családok védelméről; a kielégítő egészségügyi ellátásról, az alapvető élelmiszerek, vitaminok és ásványi sók s a tiszta ivóvíz biztosításáról; ugyanakkor törekedni kell a káros, deviáns szenvedélyek visszaszorítására is (pl. alkoholizmus, drogfüggőség, prostitúció, homoszexualitás, destruktív szekták stb.). Csak ép testben lakozhat ép lélek! 9.) A közoktatást valóban ingyenessé kell tenni az óvodáktól az egyetemekig, s az elemi iskola befejezéséig kötelezővé is. A kártékony ,,liberális" dogmákat ki kell takarítani, s vissza kell térni a jól bevált szellemiséghez és módszerekhez. Meg kell szüntetni a további hamisításokat, s tényfeltáró (ős)történelmet, értékhordozó irodalmat kell tanítani mindenütt. Az azonos fajsúlyú intézmények legyenek átjárhatóak, a tanterv s a számonkérés pedig egységes. Be kell vezetni a hit- és erkölcstani oktatást, valamint a hazafias nevelést; fel kell karolni a kiemelkedő tehetségeket. Minden diáknak el kell sajátítania ősi rovásírásunkat is. Az egyházi iskolákat a világiakkal azonos elbánás illesse meg. 10.) A közszolgálati sajtó valamennyi ágában uralkodóvá kell tenni a korrekt tájékoztatást s a jó értelemben vett nacionalizmust. A kereskedelmi médiumokban is tilos a hazudozás, a rágalmazás; valamint hőseink, értékeink, jelképeink gyalázása, ill. a tudat- és erkölcsromboló kultúrmoslék közvetítése. A könyvkiadásban hasonlóképpen tartózkodni kell a silány, zavaros, amorális eszmék terjesztésétől; viszont el kell érni, hogy a magyar és a világirodalom, a történelem, a filozófia, a képzőművészetek, a zene s a természettudományok összes maradandó eredménye olcsón és nagy példányszámban hozzáférhető legyen. Azon kell lennünk, hogy a magyarság öntudatára, méltóságára ébredjen, lelkileg és hitében megerősödjön; helyesen használja anyanyelvét, s mindenkor felismerje és betöltse helyét, szerepét a világban. Jottányit sem szabad hátrálnunk, vagy elképzeléseinkből bármit is föladnunk. Mivel a hatalomból teljesen ki vagyunk szorítva, anyagi eszközeink és egyéb lehetőségeink minimálisak, pillanatnyilag a sokoldalú felvilágosítást ítéljük a legfontosabbnak. Az itthoni és határon túli magyarság széles tömegeivel kell kapcsolatot teremtenünk, s őket a népszolgálatra megnyernünk. A Kárpát-medence a mi eredendő őshazánk, sok évezredes életterünk, ezért nem kerülhet idegen kézre; az államalapító magyarság pedig soha nem válhat bennszülötté és idegen megszállók jobbágyává! Addig nem nyughatunk meg, amíg nemzetünket bárhonnan veszély fenyegeti, amíg megmaradásunk, fölemelkedésünk nincs visszavonhatatlanul biztosítva. E célért minden nélkülözést és nehézséget vállalnunk kell, beleértve életünk kockáztatását is. A gyávákat, haszonlesőket, kollaboránsokat elsöpri az idő. Csak a dicsőséges elődeink cselekedeteit követő, gránitkemény mai vitézek kitartó és vakmerő harca vezethet győzelemre. Aki magyar, velünk tart! Aki ellenünk van, az hazaáruló, s nem méltó a magyar névre! A Kárpát-medence csak azon népek otthona, élettere lehet, melyek képesek az államalapító magyarsággal testvéri közösségben dolgozni, a Szent Korona és Boldogasszony Anyánk segítő oltalma alatt. Bárhogy alakuljon a sorsunk, megfellebbezhetetlenül kijelentem, hogy a magyarság vagy lesz, vagy a világ sem lesz! Bolygónk sorsa, jövője Magyarországon múlik! Isten nekünk szánta azt a feladatot, hogy aktívan részt vegyünk teremtő művében és a Sátán letaszításában. A Kárpát-medence egésze históriai jelentőségű korforduló előtt áll, melynek tétje nem csekélyebb, mint nemzetünk eltűnése, vagy újjászületése. Az egybehangzó jóslatok, égi üzenetek szerint az Európában s a világban hamarosan esedékes, kozmikus méretű változás kiindulópontja, spirituális centruma is édes hazánk lesz; melyre szorgalmasan és körültekintően föl kell készülnünk, hogy átvészelhessük a barbár apokalipszist. További részletek: http://kuruc.info/r/7/100551/#ixzz24ryhJqj8

0 komment , kategória: Általános

Meghátrált Dörner: nem mutatják be a Mazsihisz és az MSZP ál

2012-08-28 21:03:41, kedd

	2012-08-28. 17:35 Meghátrált Dörner: nem mutatják be a Mazsihisz és az MSZP által kifogásolt Csurka-darabot Nem mutatják be A hatodik koporsó című Csurka István-drámát az Újszínházban - jelentette be Tarlós István. A főpolgármestert kedden értesítette a döntésről Dörner György igazgató. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a darabbal kapcsolatosan csak véleményt mondott, és azt megismerve Dörner György úgy döntött, hogy nem mutatják be a drámát. A hatodik koporsó helyett egy sokkal korábban írt, egészen más témájú Csurka-darabot tűznek műsorra. Arról még nincs hír, pontosan melyiket. Mint ismeretes, a darab a zsidóknak a trianoni diktátum előkészítésében játszott szerepével foglalkozik, ami a kiválasztottak szerint elfogadhatatlan (ők ugyanis mindig csak áldozati szerepben jelenhetnek meg). Ezzel egyetértett Tarlós is az ATV-ben, elindítva a lavinát: ezt követően a Mazsihisz a darab letiltását, az MSZP pedig Dörner kirúgását követelte a hitgyüliseknek bólogató főpolgármestertől, egy Fischer nevű metélt karmester pedig még korábban lejárató kampányt ígért. Az eredmény pedig ez lett: 2012-ben is a zsidók mondják meg, milyen színdarabot mutathatnak be és nézhetnek a magyarok az elvileg saját országukban és saját fővárosukban, két évvel a nemzeti ügyek kormányának fülkeforradalom általi hatalomra kerülése után. Nem elég nekik a Fidesz által a helyén tartott Alföldi, még egy ilyen kis színházban sem hangozhat el az igazság. De azt világosan kell azért látni, hogy a zsidó cenzúra a Fidesz készséges parancsteljesítése nélkül nem működhetne ennyire hatékonyan. Ennek a történetnek tehát nem azok az igazi bűnösei, akik nem adhatnak mást, csak mi lényegük, hanem azok, akik, nap mint nap nemzetárulást elkövetve, készségesen kiszolgálják őket, végrehajtva a magyarellenes agymosás programját. Valóban ezt akartátok, Fidesz-szavazók? (Kuruc.info - MTI nyomán) További részletek: http://kuruc.info/r/2/100576/#ixzz24rwviCBm

0 komment , kategória: Általános

Gyurcsány elítélése helyett a tisztára mosásával foglakozik

2012-08-28 20:53:01, kedd

	2012-08-28. 18:55 Gyurcsány elítélése helyett a tisztára mosásával foglakozik a bíróság: helyreigazításra kötelezték a HírTV-t Helyreigazításra kötelezte a bíróság a Hír TV-t Gyurcsány Ferenc plágiumügye kapcsán bemutatott egyik műsora miatt. A Pancsolt bor című adás az ítélet szerint "hamisan keltette azt a látszatot, hogy Gyurcsány felhasználta volna volt sógorának diplomamunkáját a sajátjához". Gyurcsány Ferenc pert nyert a Hír TV ellen a plágiumvád ügyében - közölte a Demokratikus Koalíció kedden. A DK szerint a bíróság ítéletében helyreigazításra kötelezte a televíziót a Pancsolt bor című műsor miatt, amelynek készítői azt állították, hogy Gyurcsány Ferenc 1984-ben írott főiskolai szakdolgozata plágium. A DK közleménye szerint a helyreigazítási kötelezettség mind az eredeti adásra, mind annak (esetleg más címen bemutatott) ismétléseire vonatkozik. A bírósági ítélet szerint a műsor "azt a hamis látszatot keltette, hogy Gyurcsány Ferenc plagizált, vagyis hogy szakdolgozatában jogsértő módon használta föl volt sógorának, Rozs Szabolcs diplomamunkájának egyes részleteit". A Pécsi Tudományegyetem májusban jelentette be, hogy lezártnak tekinti Gyurcsány Ferencnek a 28 évvel ezelőtt a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) Tanárképző Karára benyújtott diplomamunkája ügyében indított vizsgálatot, miután sem megerősíteni, sem cáfolni nem lehetett, hogy a volt miniszterelnök diplomamunkája plágium lett volna. (Origó nyomán) További részletek: http://kuruc.info/r/2/100581/#ixzz24ruHBEhZ

0 komment , kategória: Általános

Kinek van szüksége zsidókra?

2012-08-28 20:45:01, kedd

	Kinek van szüksége zsidókra? Lapszemle Share on favorites Share on email Share on print Share on pdfonline \| Ha cikket írnék, amiben hosszan fejtegetném, hogy a zsidók valójában fölöslegesek, sőt, ha egyik pillanatról a másikra eltűnnének a föld színéről, az hatalmas előnyökkel járna a világnak, sokan igencsak felháborodnának. Valószínűleg még a bíróságra is becitálnának; közösség elleni izgatás, gyűlöletbeszéd, és ki tudja még milyen vádpontokban kellene védeni magam a börtön hideg árnyékától. Hasonló lenne a helyzet, ha a cigányokat, a négereket titulálnám fölöslegesnek, vagy akár a nőket. Normális ember manapság nemhogy nem ír, de nem is gondol ilyesmit. Épp ezért nem értem, hogy a New York Times szűrőjén milyen fondorlattal tudott átjutni egy ilyen cikk. Azért az mégsem a Kacsa magazin, kérem szépen. Ott elvileg szerkesztők vannak, főszerkesztő, akiknek feladata odafigyelni az ilyesmire. Talán még külön felelőse is van a polkorrektségnek, akinek most valahogy mégiscsak átcsúszott a keze között egy cikk. Talán elaludhatott munka közben... Augusztus 24-én ezt olvashatta a nagyérdemű, ha fellapozta az újságot: Férfiak, mi szükség van rájuk? A cikk tipikus elefántcsont-toronyból lecsöpögő entellektüelizált szócséplés; olyasmit ír benne a biológia és büntetőjog egyetemi professzoraként ismert szerző, hogy a férfiak mellével nem lehet szoptatni, a megtermékenyítéshez meg jó a fagyasztott sperma is, tehát a férfiak teljesen fölöslegesek. Életidegen orwelli rémálom, amiben arra nem tér ki Dr. Hampikian, hogy ki tenné bele a fagyasztóba a cuccot, amit a nők kivennének (ahogy arra sem, hogy kik dolgozták ki és/vagy találták fel a folyamathoz szükséges eszközöket és eljárásokat - kezdve mondjuk a fagyasztóval). A cikk mintha azt mondaná, hogy a férfi szerepe az volt a történelemben, hogy kitalálja, hogyan tehetné fölöslegessé magát, és most hogy “végre" itt a mesterséges megtermékenyítés, talán észrevehetnénk magunkat és lehúzhatnánk végre a rolót. Úgyis csak a baj van velünk, ugye; szegény nőknek micsoda teher, hogy el kell viselniük minket, és igazán udvarias lenne ha szép csöndben kihalnánk. (Ha nem, akkor vannak feminista jelentkezők szívderítő ötletekkel, hogy hogyan lehetne a létszámunkat csökkenteni.) Mindezt 2012-ben, a polkorrektség korában, a “felvilágosult nyugat" egyik médiaszentélyében. Hihetetlen. És persze a cikkből megtudhatjuk azt is, hogy egy ideje már több a nő a felsőoktatásban, mint a férfi, meg hogy amúgyis mindenben jobbak és szebbek, mint mi. A szokásos feminista duma, a férfigyűlölet politikailag leokézott nyomulása. Mindezt bárki mással szemben előadni azonnali kivégzőosztag, de a férfiak még mindig szabad préda. Hiába akarunk mi békejobbot nyújtani bárkinek, ha a politikai ellenfeleink a kiirtásunkról tárgyalnak, nem is túl burkoltan. Manapság már igenis létezik “a nemek harca" - a feministák hozták létre, és a férfiak ellen zajlik. S még csak bizonygatnom sem kell, hogy ez így van: elég felütni a New York Times-t. Ott van feketén-fehéren. Csak hogy biztosak legyünk a dologban, vizsgáljuk meg a kommenteket is. A szerkesztők kigyűjtötték nekünk a kedvenceiket, amik közül a legelsőben ez állt: “Amikor úgy döntöttem spermabankból vállalok gyereket, a férfiismerőseim közül sokan zavarodottak lettek. Rájöttem, attól félnek, hogy fölöslegessé válnak. Elméletem szerint ez a félelem áll a vágyuk mögött, hogy világszerte elnyomják a nőket, legyen ez az elnyomás a nemi erőszak tagadása vagy az iskoláztatástól való elzárás - nehogy felébredjünk és rájöjjünk, hogy a férfiak fölöslegesek! Ne aggódjatok, sokan közülünk még mindig kedvelnek benneteket, de már elmúltak azok az idők, hogy egyenlőek lehetnénk." Gyomorforgató, ha szépen akarok fogalmazni. Magyarországról nézve ezt még sokan nem látják, de a nyugat itt tart. A világ egyik legismertebb lapjának ilyenek jelennek meg a hasábjain, a weboldalán. A kérdés az, hogy meddig fognak elmenni a beteg nemi háborújukban, és ha egyszer “győznek", az mit is fog konkrétan jelenteni, és mi lesz a vesztesekkel? ferfihang.hu 2012. augusztus 28. http://jovonk.info/2012/08/28/kinek-van-szuksege-zsidokra

0 komment , kategória: Általános

Az értelmiség szerepéről.

2012-08-28 20:36:14, kedd

	Az értelmiség szerepéről. Dátum: 2012. August 27. Monday, 10:14 Publicisztika A globalizációt két összefonódó forradalom, a technológiai és az informatikai forradalom hozta létre, amely megszüntette a távolságokat eltörölte a határokat, és mivel az elektronikus pénz mindenütt jelen van, a világot a pénzpiacok irányítják. Míg a technológia és az informatika egyesíti, a pénzhatalom megosztja a világot, és a monetáris rendszer hatalmának megszilárdításához eszközként használja az általa fejlesztett előbbi kettőt. A globalizáció olyan rendszer, amely az elnéptelenítés/identitásváltás, újjászervezés/újjáépítés mechanizmusával törekszik a világhatalomra, célja az új globális piactársadalom felépítése amely számára minden számára gazdasági hátrányt okozó határt, akadályt lerombolja, ferlszámolja a nemzetgazdaságot, a nemzetállam alapját, majd ennek helyét betölti a világpiac. A fenntartható növekedés a világ nagyobb részének inkább szegénységet, nyomort hoz, pedig a jelenlegi szegénység nem azért jelenik meg, mert valamiből kevesebb van, hanem mert a kiváltságosok rákényszerítik önző akaratukat a társadalom többi szereplőjére. Ebben a akaratban a szervezett bűnözés, a bírói és törvényhozói hatalom a támasza. Most értékelődne fel igazán az értelmiség szerepe: Vajon milyen szerep hárul a gondolkodókra ebben az új világban? Az értelmiség eredendő szerepe nem más, mint a társadalmi realitás visszatükrözése, ugyanakkor kritikusan kell, hogy meghatározza mi az igazság kielégítő megközelítése, éppen ezért munkája kritikai és elemző. Értelmiségiek mindazok, akiknek az üzenet-továbbadás az életük mindennapos és tudatosan választott elfoglaltsága. Az értelmiségi lényegében a társadalomnak valamiféle szemtelen lelkiismerete, non-konformista, a keresendő igazság érdekében szemben áll a politikai és társadalmi erőkkel, az állammal, a kormánnyal, a médiával, és minden egyéb társadalmat tudatosan befolyásolni akaró hivatalos ,,igazsággal". Az értelmiséginek kritizálnia kell a mozdulatlanságot, és sürgetnie a haladást, ugyanakkor meg kell értenie, hogy nincs semmiféle szellemi varázserővel felruházva, csupán olyan nyilvánvaló készségekkel, ismeretekkel rendelkezik, amelyek vagy belekényszerítik a világban rejlő igazságtalanságok utáni kutatásba, vagy az általánosan elfogadott szokásrend, vagyis a tehetetlenség bábjává válik. Itt alakul ki a szembenállás a meglévő rendszert radikálisan átalakítani szándékozó és a rendszert elfogadó értelmiségi között. Bár mindkettő folytat kritikai elemző munkát, a rendszert kritizáló progresszív értelmiségi támadja a rosszul működő állandóságot, vagyis a fennálló rend uniformizálódását, a rendszert elfogadó éppen a változást, a mozgást, a lázadó gondolkodást támadja, megfeledkezik értelmiségi szerepéről, lemond a kritikai gondolkodásról, kizárólag a az adott pillanatban létezőt tartja megragadhatónak. Az értelmiségnek - legyen az jobb, vagy baloldali - meg kellene őriznie kritikai gondolkodását, akár saját politikai táborával szemben is. A progresszív értelmiség célpontja a fennálló hatalomnak, amely egyrészt megvásárolná a megvásárolhatókat, de ha kell, el is lehetetlenítené. Van, aki ennek ellenére ellenáll, mások kényszerből, vagy jutalomért így vagy úgy igazolják a hatalom legitimitását. Ekkor a rendszer felajánl nekik támogatást, pozíciót, díjakat, kiváltságokat. Egy olyan világban, ahol a kommunikáció és a piac diktál, a megalkuvásra hajló értelmiségi arra van kényszerítve, hogy rájöjjön: Alkalmazkodj, vagy mondj le kiváltságaidról! Így termelődik ki az az lojális elit, amely, kereszttűz alatt tartja a kritikai gondolat híveit a ,,realitásra, felelősségre és az észre" hivatkozva. Megalkuvásuknál fogva talán még maguk is elhiszik, hogy a dolgok jelenlegi alakulása törvényszerű és elkerülhetetlen. A kritikai gondolkodásról lemondó értelmiségiek megtagadják értelmiségi szerepüket, cserébe a fennálló hatalom oltalmazza őket. Segítségükkel így vált a társadalmi kommunikációban a globalizáció elkerülhetetlenné, ezért van az, hogy majdnem mindenki egyetért annak mindenhatóságát illetően. Amennyiben a globalizáció óriáspiacán a nemzetállamot vállalkozásként definiáljuk, a vezetőit a társaság ügyvezető igazgatóiként, a katonákat és rendőröket pedig a cég biztonsági őreiként, akkor a társadalmi kapcsolatok kizárólagos gazdája, jog szerint, a változásokat meggátló értelmiség, amely meghamisítja a kritikai elemzést és a reflexiót, nyilvánvaló kommentátorrá válik, katonák és rendőrök támogatójává szegődik, kénye-kedve szerint dönt, mi legyen igaz és hamis, és az ilyenfajta magatartás mögött nem csak a neoliberalizmust támogató baloldal, hanem a neoliberalizmust támogató jobboldal is ott van. A progresszív gondolkodók feladata igen nehéz, hiszen egyrészt megértették a rendszerből eredő dolgok működését, ugyanakkor ellenállást kell kifejteni a neoliberalizmus pókhálója ellen. A világ, amely akaratunk ellenére át akar formálni bennünket ugyan az, amit mi akarunk alakítani. Kell, hogy legyen bennünk elég tehetség ahhoz, hogy megváltoztassuk és újjáteremtsük. Tatár József Rendszerváltó Fórum http://www.szmm.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4827

0 komment , kategória: Általános

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 9

2012. Augusztus

Hét	Ked	Sze	Csü	Pén	Szo	Vas


		1	2	3	4	5

6	7	8	9	10	11	12

13	14	15	16	17	18	19

20	21	22	23	24	25	26

27	28	29	30	31

Blog kereső

Bejegyzések
ma:	0 db bejegyzés
e hónap:	204 db bejegyzés
e év:	4803 db bejegyzés
Összes:	64003 db bejegyzés

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Ma: 72
e Hét: 1559
e Hónap: 12670
e Év: 166166

Szótár

Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.