|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2012-08-30 20:53:45, csütörtök
|
| |
| |
Etnikai átrendeződés Magyarországon
A cigány népesség száma egy 1941-ben készült népszámlálás szerint 27 ezer fő volt. 1949-ben 37 ezer, 1960-ban pedig 56 ezer cigányt regisztráltak a népszámlálásokon. Ezeket a számokat több okból kifolyólag nem fogadhatjuk el hiteles adatnak, de ha mégis így teszünk, azt az összefüggést megállapíthatjuk, hogy a cigány lakosság 19 év alatt megduplázódott Magyarországon. Ezek az arányok némi rálátást nyújtanak a cigányság szaporaságára, de a valós adatok soha nem látnak napvilágot, mivel azok nyilvánosságra jutása a mindenkori hatalom érdekeivel ellentétes. Az 1990-ben végzett népszámlálás eredményei alapján akkor 142 ezerre volt tehető a magyarországi cigány lakosság száma. A KSH 2001-es népszámlálásának eredményei is 190 ezres cigány lakosságot említenek.
A cigánysággal foglalkozó szociológiai kutatások általában jóval nagyobb népességszámot közölnek, mint a hivatalos statisztika. (Ennek okairól a későbbiekben) A Kemény István által végzett kutatások alapján rengeteg becslést végeztek már, ezek többnyire 450 ezerre teszik a magyarországi cigány lakosság számát a 90'-es évek elején, ami 45%-os növekedés az 1971-ben mért 320 ezerhez képest. Az ekkor mért növekedés alapján szintén elmondható (nagy vonalakban), hogy a cigány lakosság létszáma generációnként duplázódik. 1993 végén az Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer keretében végzet felméréseket követően a KSH 393 715 főben állapította meg a cigányság lélekszámát.
A '70-es évek óta elvégzett szociológiai kutatások többnyire 3,2-3,5 közé teszik a cigányság termékenységi rátáját, vagyis egy átlagos cigány család esetében a három gyermek az alsó határ, de minden második esetben (3,5) négy gyermek van a családban. Ez alapján szintén kijelenthetjük, hogy a cigányság száma generációnként duplázódik, hiszen a cigányság esetében egy generáció rövidebb időszakot jelent, mint a magyarság esetében. A magyar lakosság körében az első gyermek vállalásakor jellemző átlagos életkor 29,3 év. A cigány lakosság gyermekvállalási hajlandóságáról nincsenek ilyen pontos adatok, de miközben a KSH az adatfelvétel során 15 éves cigányok kapcsán még gyermekről beszél, nem ritka a szülés 13-15 éves lányok esetében. Hogy a cigányság lélekszáma generációnként megduplázódik, az a gyakorlatban annyit jelent, hogy ami a magyarság számára egy generáció, mire egy magyar nő egyáltalán elgondolkozik a gyermekvállaláson, annyi idő alatt a cigány nőnek már 2 gyereke van.
A KSH utoljára 2001-ben kérdezhetett rá a származásra, azt követően államilag letiltották a faji viszonyok alakulásának további figyelemmel kísérését. Ez annak tudható be, hogy a hatalom szembesült azzal az időzített bombával, ami a Magyarországra betelepülő zsidóság számára fennálló magyarkérdést minden külső beavatkozás nélkül megoldja. Az elmúlt tíz évben a cigány lakosság számáról aligha látott napvilágot hiteles (nagyságrendű) adat, leszámítva azon cigány ,,értelmiségiek" mondatait, akik másfél-kétmilliós cigányságról beszélnek. Ha a cigány lakosság száma generációnként duplázódik, akkor pedig a 90'-es évek elején mért 450 ezres cigányság 2008 környékére átlépte az egymilliót.
A KSH 2001-es adatai alapján a cigányság és a magyarság korfája közt is éles eltérés mutatkozik. A magyarországi cigányság mintegy 85%-a biológiailag gyermekvállalásra alkalmas korú, a magyar lakosság esetében ez 66,7%. A rendszerváltás óta a magyar lakosság esetében a születések száma közel megfeleződött, a cigányság esetében pedig megduplázódott! Ez két dolgot jelenthet: vagy a cigány nők dupla annyi gyermeket vállalnak, mint egy generációval ezelőtt, vagy azt, hogy egy generáció alatt a cigányság száma megduplázódott. Miközben az országban ,,dúl a rasszizmus", közben két nagy gazdasági válság is volt, ami a cigányság termékenységi mutatójára láthatóan nem volt hatással. 2008-ra a cigányság lélekszáma átlépte az egymilliót, ami a szaporasági mutatók alapján a 2020-as évek elejére kétmilliós, a 2030-as évek végére négymilliós cigány lakosságot jelentene Magyarországon.
A cigányság korfája 2001-ben olyan mértékű népességrobbanást vetített előre, ami a hatalmat arra ösztökélte, hogy törvényileg tiltsa a faji viszonyok nyilvántartását és az ezzel kapcsolatos kutatásokat. A magyarság korfája azonban a lakosság gyors megfogyatkozását vetítette (és vetíti) előre.
A demográfiai előrejelzések hazudnak, mert a népesség fogyását ellensúlyozza a bevándorlók tömege, és a cigányság szaporasága statisztikailag ellensúlyozza a magyarság megfogyatkozását, ami azt eredményezi, hogy az összlakosság nem fog nagymértékben megfogyatkozni. Ugyanis azt, hogy egy népesség mennyire szapora, nem az összlakosság száma határozza meg, hanem a szülésre alkalmas nők, a potenciális anyák összlakossághoz viszonyított aránya. A magyarság esetében jelenleg a 18 és 49 közötti nők száma 2.201.459, de nem ez, ami meghatározó. A biológiai értelemben legtermékenyebb korban lévő nők (16-27) száma jelenleg mintegy 730 ezer. A most 6-17 éves lányok száma alapján ez tíz év múlva már csak 585 ezer, ami közel 20%-os csökkenés.
A KSH a bevándorlási adatokat is hozzáadja az összlakosság korfájához, ami a probléma élét nagymértékben tompítja, arról nem is beszélve, hogy az összlakossághoz mérten a cigányság most 12,5%-os kisebbséget jelent. Az országban 2010-ben mintegy 200 ezer bevándorlót tartottak nyilván, azóta pedig újabb 200 ezer idegen kapott magyar állampolgárságot úgy, hogy az névváltoztatással járt, vagyis feltehetőleg nem külhoni magyarról van szó. A magyarországi zsidóság lélekszámát pedig 80-200 ezer közé tették a kettős állampolgárság engedélyezése előtt (szerintünk jóval több, de ez más kérdés). Ez így összességében azt jelenti, hogy 800 ezer potenciális anyából 150 ezer nem magyar.
A '90-es évek elején (ameddig a rendszerváltást követően rendet nem tettek ezen a téren) a születési adatok nyilvántartásából tudható volt, hogy az élveszületések felét cigányok tették ki. Alig néhány éve nagy vihart kavart, mikor nyilvánosságot kapott néhány becslés, miszerint az iskolarendszerbe belépő diákok fele már cigány. Ezt az arányt a többség gondolkodás nélkül túlzásnak nevezi, pedig a számok önmagukért beszélnek. A magyarországi összlakosságon belül átlagosan 23% a gyermekvállalásra alkalmas korban lévő nők aránya. A cigányságnál ez meghaladja a 40%-ot, ami azt jelenti, hogy a cigány lakosságon belül most van közel 500 ezer potenciális anya. Miközben a magyar összlakosságnak négyszer ennyi - de ebből le kell vonni a félmillió cigány nőt, majd végiggondolni, hogy miközben a cigányságon belül csak harmadannyi termékeny korban lévő nő van, háromszor annyi gyermeket vállalnak, mint az átlag magyar. Máris ott tartunk, hogy a születések felét a cigányok teszik ki.
Csakhogy az összlakosság nem a magyar lakosságot jelenti, hanem a magyar lakosságot és a zsidókat, és a bevándorlókat - vagyis a cigány lakosságon belül gyakorlatilag több potenciális anya van, mint amennyivel a magyarság bír.
Tíz év múlva - (a KSH adatai alapján) lesz ebben az országban 2.131.724 gyermekvállalásra alkalmas korban lévő nő. Ha a cigány lakosság száma az eddigi ütemben növekszik és növekedni fog, 2030-ra minden második 50 alatti nő cigány lesz - háromszor, négyszer akkora gyermekvállalási hajlandósággal, mint a magyarok esetében...
Molnár István - Jövőnk.info
2012. augusztus 30.
http://jovonk.info/2012/08/30/etnikai-atrendezodes-magyarorszagon |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-08-30 20:08:10, csütörtök
|
| |
| |
Tarlós ismét letette a hűségesküt: szerinte ,,a zsidó kultúra a magyar kultúra szerves része"
2012. augusztus 28. 12:43
Ifj. Tompó László - Hunhír.info
zsinagoga.jpgTarlós ismét letette a hűségesküt: miután nemet mondott Csurka István posztumusz darabja, ,,A hatodik koporsó" színrevitelére, a Mazsihisz-führer legnagyobb örömére a (mondjuk) Szabó Dezső helyett még mindig Szabó Ervin nevét viselő Fővárosi Könyvtárba sietett, ahol is a 2012. augusztus 27-én megnyílt, izraeli gyermekkönyv-illusztrációkat, kéziratokat és kegytárgyakat bemutató tárlatot megnyitó beszédében elmondta, hogy ,,a zsidó kultúra a magyar kultúra szerves része".
Amint a Mazsihisz honlapja főoldalára még a tárlatnyitás napján feltett, a Magyar Távirati Irodától átvett közleményből megtudjuk, a Zsidó Nyári Fesztivál részeként megnyílt, 2012. szeptember 13-ig látogatható kettős tárlaton a főpolgármester kijelentette, hogy a fesztivál idején ,,Budapest a hazánkban, külföldön és Izraelben élő zsidóság kultúrájának és művészetének európai fővárosává válik", majd ,,a bemutatott házasságlevelek, tóramutatók és más hagyományos tárgyak kapcsán hangsúlyozta, hogy a zsidó kultúra a magyar kultúra szerves része, mások mellett Radnóti Miklós, Szerb Antal, Karinthy Frigyes, Örkény István és Gábor Dénes is a magyarországi zsidó közösség tagja volt és egyben a magyar művészet és tudomány kiemelkedő egyénisége is".
Természetesen ezután rátáért a lényegre, arról panaszkodva, hogy ,,a valóságban élő zsidóság helyét a köztudatban fantomok vették át, és az előítéletek is ezekre a fantomokra lettek szabva", ugyanis (szigorúan betűhíven idézve) ,,a korszak, amely a numerus claususszal vette kezdetét a holokausztban fejeződött be", amely ,,egyben a magyarság tragédiája" is volt, ráadásul ,,a kommunista diktatúra idején a zsidó szó is tabunak számított", sőt a zsidónak levés ,,kibeszélés"-e, ,,feldolgozás"-a még ,,a mai napig nem történt meg, és ebben csak kis lépésekben lehet haladni" (elvégre ugyebár még mindig a fantomok, az előítéletek határozzák meg róluk kialakított képünket), amire példa e kiállítás is, hiszen azon, amint Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete hozzátette, ,,a világ egyik legősibb nyelvét, a hébert mutatják be".
Nem mernénk ezúttal sem vállalkozni arra, hogy megszámoljuk, a főpolgármester mondjuk hány levente-, Trianon-, vagy katolikus kegytárgykiállítást, illetve hazánk izraeli nagykövete országukban vajon hány hungarológiai tárlatot nyitott meg eddig, annyi azonban bizonyos, hogy az örökösen nyilas, náci, fasiszta, antiszemita üldözöttségről papolók - miközben persze (saját korábbi nagykövetük, Várnai-Shorer Judit megfogalmazása szerint) ,,reneszánszukat" élik nálunk - mindmáig adósak annak kifejtésével, mégis mitől lenne az ő kultúrájuk a mienk ,,szerves része", amelynek akkor eszerint nem részei az ugyebár irántuk antiszemita prejudikációkkal, sztereotípiákkal viseltető íróink, költőink (olyanok, hogy csak a legközismertebbeket említsük, mint Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Németh László) művei?
Fokozott érdeklődéssel várjuk az érintettek válaszát, mindenekelőtt tehát annak az ellentmondásnak a feloldását, hogy ha mi szerintük eleve kirekesztők vagyunk (a mellesleg, mint tudjuk, ,,a világ egyik legősibb nyelvé"-t használó) kultúrájukkal szemben, akkor az mégis miként lehet a mienk ,,szerves része"?
http://hunhir.info/?pid=hirek&id=56942
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-08-30 19:47:04, csütörtök
|
| |
| |
Még mindig a rossz képességű, tanulni utáló cigányokat akarják ráerőltetni a magyarokra
2012. augusztus 30. 18:37
Hunhír.info
Az egyenlő bánásmód hatékonyabb érvényesítéséhez jogszabály-módosításra kérte az alapvető jogok biztosa az oktatásért felelős minisztert a jászapáti iskola roma gyerekeket megkülönböztető gyakorlatának vizsgálata alapján; a tárcavezető elfogadta a javaslatokat - közölte Szabó Máté hivatala.
A közlemény szerint az ombudsman felhívta a figyelmet arra, hogy az egyenlő bánásmódról szóló törvény az oktatási elkülönítést csak szűk körre, pontosan meghatározott esetekben, feltételekkel, indokoltsággal engedi meg, különben akkor is jogellenes az elkülönítés, ha amiatt senki nem szenved hátrányt. Emellett "mások tanuláshoz fűződő jogának jobb érvényesülése érdekében sem lehet jogszerűen létrehozni és működtetni személyek, csoportok elkülönítésére szolgáló telephelyet, osztályt, csoportot".
A közlés szerint a jászapáti iskolában "magatartászavarra" hivatkozva különítik el a többiektől a roma gyerekek többségét, amivel azt akarták elérni, hogy a tanórák közötti szünetekben se találkozhassanak a többiekkel. Az ombudsman hangsúlyozta: ez közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül.
A biztos hangsúlyozta: az állam szerveinek különösen fontos kötelessége intézkedéseket tenni azon tanulók jogainak védelméért, akiknek a családja nem él panasszal.
A hivatal közleménye szerint az egyenlő bánásmód érvényesítésének ellenőrzésekor az állam oldaláról nem érvényesült maradéktalanul az alapvető jogok védelmének kötelezettsége, illetve a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való joga, így az ombudsman egy további vizsgálatában elemzi a jászapáti iskola fenntartói jogainak részbeni átadását az egyháznak.
Szabó Máté a közoktatási szakértők továbbképzésére vonatkozó jogszabály szigorítását is kérte a minisztertől, aki megígérte a szabályozás felülvizsgálatát.
Tehát megint a többségnek kell alkalmazkodnia a lehúzó kisebbséghez.
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=57016 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-08-30 19:24:42, csütörtök
|
| |
| |
Egy német politikafilozófus végre kimondta: ,,a Mein Kampf nem egy egyszerű buta firkálmány"
2012. augusztus 29. 13:11
Ifj. Tompó László - Hunhír.info
adolf_hitler.jpgA németországi Zsidó Közösségek Központi Tanácsa és a bajor kormány már most aggódik, mi lesz, ha három év múlva a szerzői jogok lejártával a müncheni kortörténeti intézet kiadja az egykori birodalmi vezér ideológiai alapművét, amelyről egyik fő szorgalmazója, Barbara Zehnpfennig, a passaui egyetem politikafilozófus professzorasszonya végre kimondta, hogy az ,,nem egy egyszerű buta firkálmány".
Amint a Magyar Nemzet 2012. augusztus 25-ei számában Techet Péter beszámol írásában (Hitler újrakötve), sokan attól tartanak Németországban, hogy a Mein Kampfot, mivel három év múlva lejárnak szerzői jogai, bárki kiadhatja, felidézve, hogy Barbara Zehnpfennig, a passaui egyetem politikafilozófus professzorasszonya néhány éve kiadott egy részletes, belőle vett idézetekkel kísért elemzést róla, jelenleg pedig, amikor szóba került, hogy kommentárokkal ellátva mégis megjelenjen szerzője hazájában, alaptalannak találta a miatta való aggódást, ugyanakkor a müncheni kortörténeti intézetben két éve tervezett kiadás kommentálásaival elégedetlen, példaként említve, hogy amikor a birodalmi vezér az ,,elzsidósodott német tudományos életről" ír, az intézet lábjegyzetében ,,csak a megjegyzés antiszemita mivoltára hívja fel az olvasók figyelmét", holott ,,egy tudományos kommentárnak azt kellene bemutatnia, mi indította ilyen kijelentésekre", így megemlítené, hogy ,,az alig egyszázalékos korabeli német zsidóság valóban jelentős arányban volt jelen a német egyetemeken", ami ,,még persze nem jelenti azt, hogy Hitler helyes következtetéseket vont le, de a tényeket nem lehet tagadni", hovatovább ugyanis a tudomány feladata megérteni és megértetni a mű érvrendszerét, elvégre ,,nem egy egyszerű buta firkálmányról van szó".
Konzekvens elemzőként konklúziója nem is lehetett más ezután, mint hogy a kontextusról rendre elfeledkező jelenlegi német tudomány figyelmen kívül hagyja, hogy ,,a fasizmus nem csak német jelenség, mert a korabeli Európában majdnem mindenütt megtalálható" és ,,a kommunizmusra adott reakcióként született", hasonlóan Ernst Nolte történészhez, aki már múlt századunk nyolcvanas éveiben ,,tagadta a nácizmus és a holokauszt egyediségét", hangsúlyozva, hogy ,,a fasizmus csak a kommunista fenyegetés tükrében érthető meg", valamint John Lukacs zsidó történészhez, aki nálunk is megjelent könyvében (A történelmi Hitler, 1998) egyenesen így fogalmazott: ,,Ha netalántán összeomlik a nyugati civilizáció, akkor megeshet, hogy Hitler a jövő nemzedékek szemében amolyan Diocletianusnak, a hajdani rend és nagyság eltökélt őrzőjének tűnik majd."
Aggódjon akármennyire is a németországi Zsidó Közösségek Központi Tanácsa és a bajor kormány, mi lesz, ha három év múlva a müncheni kortörténeti intézet kiadja az egykori birodalmi vezér ideológiai alapművét, anélkül, hogy ezúttal vitát nyitnánk a mű szerzőjéről és gondolatairól, emlékeztetjük rovatunk olvasóit, hogy amint korábban rámutattunk, akadtak nálunk is valaha, éspedig nem kevesen, akik egészen másként nyilatkoztak művéről és rendszeréről, mint a mai ,,politikailag korrekt"-ként kanonizált médiában, így például katolikus papjaink közül Koszterszitz József (1898-1970), a két világháború között nevelési művei alapján páratlan népszerűségnek örvendő Koszter atya, aki Fulgur című, 1944-ben megjelent regénye egyik fejezetében (Történelemóra a VI/B-ben) ezt olvassuk
,,Azt hiszem, nem hazafiatlanság az, ha az ellenségben is meglátja és megbecsüli az ember azt, ami nagyszerű. A germán nép vezére kivételes történelmi egyéniség, s amit öt év alatt kihozott a népéből, annak nincs mása a múltban. Mi gyűlöltük őt és ő gyűlölt minket, de ez nem változtat azon a tényen, hogy kivételesen nagy ember."
Mégis miért és mitől? Amint Ernst Zündel és Eric Thomson rámutat, azért, mert nem szédített olcsó megoldásokkal és könnyű csodaszerekkel, nem garantált kényelmes, harctalan - utópikus - életet, nem hirdette a demokrácia feltételezett erényeit, nem megvásárolt szavazatokkal kívánt népe élére állni, megvédte a vallási sarlatánoktól, a szexuális elferdülésektől, az idegen betolakodóktól, megerősítette az értük, nem ellenük dolgozó rendőrséget, tisztességes munkát, pénzt, otthont, nemzeti médiahálózatot teremtett, s végül, de nem utolsósorban felismerte, hogy az igazi vagyon nem az aranyon és a hitelen alapul, hanem országa és népe termelőképességén, kiragadva így a spekulánsok kezéből a pénzelőállítást.
Nos, alighanem ezek azok, melyek korunk legnagyobb deficitjei, megvalósításukat azonban hiába várjuk a mindig másoktól aggódóktól, akik még ahhoz az etikai normához sem tartják magukat, amelyhez pedig prófétájuk, Voltaire, még ragaszkodott, aki ellenségeinek kijelentette: ,,semmiben sem értek veletek egyet, de életemet adnám, hogy elmondhassátok véleményeteket!", elvégre valaha az európai mivolthoz hozzátartozott a kivételesen nagy egyéniségek meglátása az ellenségben is, ennek részeként műveiknek nemhogy a tiltása, hanem a kiadása, olvasása is.
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=56982 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-08-30 13:51:19, csütörtök
|
| |
| |
Gyurcsány alatt volt csak ilyen rossz
2012. augusztus 29., szerda, 15:03
A Tárki felmérése alapján 100-ból mindössze 1 magyar felnőtt látja úgy, hogy a magyar gazdaság jó állapotban van. A magyarok utoljára 2007 és 2009 között látták ennyire borúsnak a gazdasági helyzetet.
A Tárki felmérése szerint mind a helyzetértékelést, mind a közeli jövőt illetően ismét mélyponton van a magyarok gazdasági hangulata, hasonlóan a három-öt évvel ezelőttihez.
A társadalomkutató intézet júliusban végzett országos reprezentatív kutatásából - amelynek eredményeit szerdán közölte az MTI-vel - kiderül: az egyre romló helyzetértékelés nem váratlan, hanem néhány éve tartó trend. Ennek ellenére a Tárki figyelemre méltónak ítélte, hogy idén júliusban százból mindössze egy magyar felnőtt tartotta jónak a magyar gazdaság állapotát, és csupán tizenhárman várják a gazdaság javulását egy éven belül.
A megkérdezettek nyolc százaléka értékeli jónak saját anyagi helyzetét, és e tekintetben ugyanennyien várnak javulást a következő egy évben.
A Tárki közleményéből kiderül, hogy a lakosság gazdasági helyzetértékelésére vonatkozó kutatások alapján az elmúlt nyolc évben két mélypont rajzolódik ki: a 2007 és 2009 közötti időszak, valamint a jelenlegi.
A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://origo.hu/gazdasag/20120829-a-tarki-felmerese-szerint-melyponton-van-a-magy arok-gazdasagi-hangulata.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2012. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
204 db bejegyzés |
| e év: |
4803 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 664
- e Hét: 6416
- e Hónap: 10161
- e Év: 163657
|
|
|
Offline
