|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
|
|
2012-09-23 20:45:01, vasárnap
|
| |
| |
Kormányos Sándor
Elképzelem
Elképzelem, hozzáadok
egy nyarat, fényt a lombokon,
rezzenést az ágak között
s ha kevés, továbbgondolom.
Borzolódó rét füvére
szelek sóhaját álmodom,
ölelésnyi békét talán
magamnak itt bent... Nem tudom.
Álmodozom, hozzáadok,
vagy épp elveszek belőle,
a képzelet csak játékot űz,
de vágyak futnak előtte...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kormányos Sándor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-09-23 09:56:24, vasárnap
|
| |
| |
Helen Bereg
Hangulat
Ülök és bámulom
ég kékjébe beleszőtt
felhőpöttyöket.
Most itt volt,
de mire nem látó
álmodozásomból
odanéztem ismét,
már eltűnt a pecsét,
kékséges lett az ég.
Hallgatok.
Hallgatok vakon.
Nem akarom
megzavarja hangom
madárszerelemnász
hajnali trilláját.
Trallala csendül
egy mély hang
nem messze tőlem
s én lefordítom belül:
Szeretlek repkedő
tollas égi kincsem.
Adj egy puszit ide,
a csőröm hegyére!
Trintrilla hallom
lágy madárhangon.
Szívemben a válasz
azt jelenti nékem:
Úgy vártalak téged
éj sötétjében,
megpihenhessek
szárnyad védelmében.
Nézek.
Nézek hangtalan
egyre csak előre
valami távoli
felsejlő jövőre.
Oly tisztán szép
az éjkék vágykép,
mint a megélt
beteljesülés.
Ketten ülünk,
kéz a kézben,
s egymás szemében
nézzük
a tovaszálló
felhőpöttyöket.
Hallgatjuk
a madárdalos csendet.
Trallala, trintrilla,
egymáshoz simulva
ajkak ölelése,
hangtalan beszéde
feleseli eretnek
koldúsként:
Szeretlek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Helen Bereg |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-09-23 09:49:41, vasárnap
|
| |
| |
Helen Bereg
Hegedűn sír
Mint hegedűn síró bús zene
Szívemben úgy jajong a hiány.
Húrjain játszó szerelem
Sajdítja létem dallamát.
Fátyolzenéje zokogva sír
Fel-fellibbenve a húrokon.
Hangja szárnyal, égbe repít
Minden vágyódó dallamot.
Hallod kedvesem, lelkem mint hív,
Mint száll hozzád karodba vágyva?
Szikrája csillagot vetít
Felhőn nyugvó éjszakára.
Lágy szimfóniába szelídül
Hiány húrjain síró zene,
Mikor karomba szenderül
Tested ringató szerelme.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Helen Bereg |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-09-23 01:38:01, vasárnap
|
| |
| |
Hajnal Anna:
Mondd, mit adjak neked
Mondd mit adjak neked, mi lenne méltó?
mondd mi lenne elég?
boldog vagyok szegényes kincsemmel,
legalább mind tiéd.
Az első légy, ki mélyen vándorolva
a múltba jöjj velem,
gyerekkoromba mig csak vissszalátok
a táj tied legyen.
Járj bennem úgy mint ismerős vidéken
hol nem riaszt sötét,
ahol öröm a patak halk folyása
a tündéri nevetés.
Neked adom az erdők lehellését
érezzed arcodon,
a várakozó csöndet, amely ébreszt
s mely veled oly rokon.
az el nem jött csodákért mind a könnyet,
a sok gyerekpanaszt,
eltitkolt kint előtted mind kimondom
te megbocsátod azt.
Ismerj meg igy: a tisztaság csak vágyam,
s a rend csak ideál,
csak fegyelem, hogy nem inog a lábam
bár roskadoz a váll.
S most kincsemmé vált minden ami bűn volt
mert neked vallhatom,
itéletedre - vess el, avagy tarts meg -
magamat megadom.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hajnal Anna |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-09-23 01:35:58, vasárnap
|
| |
| |
Hajnal Anna
Akarlak, szeretlek
Akarlak, szeretlek, kellesz nekem,
dacos, síró szíved csupa vad szerelem,
csupa vágy, csupa láng, csupa konok erő,
már lankad az ész, a védekező.
Félelem? távolság? mit jelent?
mindig több, több éhséget teremt.
hiszen elpusztulunk így te meg én
két árva, fuldokló, néma, szegény!
Akarlak, szeretlek, rég elég
titok és várás és szenvedés,
boruljunk össze, mellre mell -
két fáklya szívünk hadd lobbanjon el!
Hasító villám szívemen át,
feszül és tágul az egész világ.
szűk abroncsok a sarkkörök,
kicsap a tenger s a szent ködök
ragyogva befödnek, vihar és láng:
együtt világok várnak ránk!
Együtt- vagy halál és pusztulás
szerelem-szerelem, fényvarázs.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hajnal Anna |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-09-23 01:33:35, vasárnap
|
| |
| |
Hajnal Anna
Concerto
Elmálló idegen hegyek
égre rajzolva rémlenek,
északkeletről délnyugatra
ferde óriás völgyek hossza
sötét csúcsok közt kanyarog,
szelek szalagokra szakadva
belobognak a katlanokba,
száz méter magas bükkök, tölgyek
óriás markokban hörögnek,
tisztásokon idegen ünnep,
idegen bőrdobok büfögnek,
mokaszin talpak dobbanása,
tenyerek tapsa, csattanása,
mennydörgőn forgó tánckarok
őrjöngő ritmusa forog:
kavarog, kavarog, kavarog!
Füttyök, jajgató fuvolák,
őrült nyüszítő dúdolás,
sírás, mint záporsuhogás,
jaj Magyarország, jaj hazám!
Köztünk mélységes óceán.
Milyen messziről sírok én,
messze mentem a föld színén,
világomból kimentem én.
Jaj, édes otthoni beszéd!
Jaj, szélben elkevert zenéd,
szívem szűri szétszórt neszét!
Milyen messziről zokogok,
szívemben üszkös szél forog.
Útitarisznyám tele van,
neked gyűjtögettem aranyam,
haza már nem viszem magam.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hajnal Anna |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-09-23 01:20:08, vasárnap
|
| |
| |
Devecseri Gábor
Itthon vagy e Kedves?
Itthon vagy-e kedves, itthon-e?
Szíved a szívemhez hajlik-e?
Kezed a kezembe simul-e?
Ha simul, ha hajlik, tekints le.
Magas hegy tetején sziklaszál,
sziklaszál tetején cifra vár.
Cifra vár, sziklaszál, meddig áll?
Tovább él náluk e madrigál.
Mint a zúgó erdő, a szívem
nem csendesül el, csak szíveden.
Fentcikázó sólyom a szemem,
szemed sugarában megpihen.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Devecseri Gábor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-09-23 01:10:07, vasárnap
|
| |
| |
Devecseri Gábor
Szerelem
Ó, szép lehet az epedés;
volt benne részem nem kevés,
elérhetetlenért;
s a teljesülés gyönyörű:
vágy hal, s születik a derű;
íly percet is megért
szivem már sűrűn. De talán
legszebb, ha játszik fény meg árny
s a vágy már visszatért,
pedig még el se szállt, s szelíd
örökléttől ujjong e szív,
mit megkap és nem ért.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Devecseri Gábor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-09-23 01:02:28, vasárnap
|
| |
| |
Kun Magdolna
Oldhatatlan kézfogás
Mikor a reggeli pirkadat átdereng az égen
és szíved köré fonja gyémántsugarát,
keresd fényében szemem csillogását,
hogy rád ragyoghassa az élet mámorát.
Mikor aláhulló alkonyunk holt levélben roppan,
s a világ zajától búcsút véve elcsendesülünk,
hajlítsd kezed kezem irányába,
hogy a két érintés puhasága oldhatatlan kézfogásba kösse,
egymásnak ajándékozott röpke életünk. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kun Magdolna |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-09-23 00:54:37, vasárnap
|
| |
| |
Kun Magdolna
Őszi dér
Ugyanúgy szeretlek ma is, ha búvik a nap, s köd szitál,
ha tavaszt csaló virágszirmon táncot jár az illatár,
ha tél havába tapossák az őszbesárgult levelet,
ha senki nincs már mellettem, ki megfogná a kezemet.
Ugyanúgy szeretlek akkor is, ha por fújja be léptedet,
ha sóhajtásnyi emlék maradsz, mit nem színez, csak képzelet.
Ha édes alkony halk csendjében összeér a két kezünk,
ha két csillagból egy csillaggá nemesül a szerelmünk,
ha derült égen felhők űzik az elkószáló fényeket,
ha minden óránk s minden napunk fájdalommal vértezett.
Mert én akkor is szeretlek, ha már,
Halványan pihen a táj,
de tested forró emléke ott is utolér,
ahol megvetette lábát az őszi dér
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kun Magdolna |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
2012. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
82 db bejegyzés |
| e év: |
841 db bejegyzés |
| Összes: |
1346 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 673
- e Hét: 1206
- e Hónap: 2774
- e Év: 10381
|
|
|
Offline
