Belépés
georgina11.blog.xfree.hu
" Todo que voce necessita, uma casa plena de livros, e um jardim pled de flores! " (Egyetlen szüksége életünknek egy ház, könyvekkel tele és egy kert... S. Georgina E.
2009.08.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Minimálbér és a garantált bérminimum
  2012-10-25 22:20:05, csütörtök
 
 



Minimálbér és a garantált bérminimum

A munkavállalók szeretnék elérni a minimálbér 100 ezer forintra történő emelését 2013-tól, de a munkaadók jelenleg nem tartják lehetségesnek a minimálbér és a garantált bérminimum 2013. évi emelését. Alternatívaként az is felmerült, hogy az SZJA kulcsa a minimálbérnél és garantált bérminimumnál 16 százalék helyett 12 százalék legyen jövőre.

Az NGM megkezdte a 2013. évi minimálbérrel kapcsolatos tárgyalásokat a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleteivel. A következő egyeztetés a jövő évi minimálbérekről november 5-én lesz.





Forrás: adohírek.hu
 
 
0 komment , kategória:  Munka  
A 2013. évi munkaszüneti napok körüli munkarend
  2012-10-25 10:49:36, csütörtök
 
  28/2012. (IX. 4.) NGM rendelet

a 2013. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 102. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottakra.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjére.

2. § A 2013. évi munkaszüneti napok körüli - a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó - munkarend a következő:

a) 2012. december 1. szombat - munkanap
2012. december 31., hétfő - pihenőnap

b) 2013. augusztus 24., szombat - munkanap
2013. augusztus 19., hétfő - pihenőnap

c) 2013. december 7., szombat - munkanap
2013. december 24., kedd - pihenőnap

d) 2013. december 21., szombat - munkanap
2013. december 27., péntek - pihenőnap

3. § Az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 96. § (1) bekezdése alapján - a 2. §-tól eltérően is meghatározható.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és 2013. december 31-én hatályát veszti.
 
 
0 komment , kategória:  Munka  
Ki fizeti a járulékot? Így mehet ingyen orvoshoz ...
  2012-10-24 18:58:10, szerda
 
  Kiknek és meddig jár az ingyenes ellátás? Mi történik azzal, és milyen ellátásra jogosult, aki nem fizet egészségbiztosítási járulékot? Ellátják-e azt is, akinél gond van a befizetéssel? Cikkünkben ezekre a kérdésekre válaszolunk.

Magyarországon háromféle egészségügyi ellátáscsomag létezik, ezek közül csak a biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátások kötődnek az egészségbiztosítási járulék fizetéséhez. Ezek a háziorvosi ellátás, a járó- és fekvőbeteg-szakellátás, illetve az ügyeleti ellátás.

Az alapcsomagba az életmentő, illetve súlyos vagy maradandó károsodás elkerüléséhez szükséges ellátások tartoznak, ezeket a központi költségvetésből finanszírozzák. A térítési díjhoz kötött ellátásokat - például a kizárólag esztétikai célú plasztikai sebészet - a páciensnek kell állnia.

Ki jogosult egészségügyi ellátásra?

Biztosítási jogviszonyhoz kötött egészségügyi ellátást biztosítottként vagy jogosultként kaphatunk. Biztosítottak a foglalkoztatottak - a megbízási, vállalkozási jellegű vagy bedolgozói jogviszonyban állók és a társas vállalkozók is - és önfoglalkoztatók, illetve az álláskeresési ellátásban részesülők. Ők saját maguk fizetik az egészségbiztosítási járulékot, amely a bruttó jövedelem 7 százaléka.

Jogosultak az alap-, közép-, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló diákok és hallgatók, a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kiskorú gyermekek, a gyed-en, gyes-en, baleseti táppénzen lévők, az ápolás díjra, rendszeres szociális járadékra, rehabilitációs járadékra, aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásra jogosultak, a nyugdíjasok, a szociálisan rászorultak és szociális intézményben elhelyezettek, valamint a fogvatartottak és a hajléktalan állampolgárok.

Bejelentés alapján válhatnak jogosulttá a következő személyek, ha jelentkeznek a lakóhely szerinti illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél: a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleménye alapján a megváltozott munkaképességű személyek, ha a munkaképesség csökkenése az 50 százalékot eléri, a legalább 40 százalékos egészségkárosodást szenvedett személyek, a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyek és a nevelőszülői tevékenységet folytatók, ha jövedelmük nem éri el a minimálbér 30 százalékát.

Aki nem tartozik egyik csoporthoz sem, akkor válhat jogosulttá az ellátásra, ha megszakítás nélkül legalább egy éve bejelentett lakóhellyel rendelkezik Magyarországon, és egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Ennek összege január 1-jétől havi 6 390 forint (napi összege 213 forint), amelyet a lakóhely szerinti NAV-hoz kell befizetni.

Mi történik az orvosnál, ha nem fizettük/fizették értünk a járulékot?

A biztosításköteles ellátásoknál a TB befizetését 2007. április 1-je óta ellenőrzik, a személyi igazolvány és a TAJ kártya bemutatásával. Jó hír, hogy ha - saját hibánkból vagy önhibánkon kívül - nem rendezett a jogosultsági viszonyunk - tehát elmaradt a befizetés - akkor sem tagadhatják meg tőlünk az ellátást. Térítési díj ebben az esetben sem kérhető, az ellátó orvos csak tájékoztathat minket a problémáról.

Ezután az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál vagy a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél igazolhatjuk a jogosultságunkat, például munkáltatói igazolással vagy diákigazolvánnyal.

Már nem vagyok hallgató, meddig vagyok jogosult az ellátásra?

Ha valakinek megszűnik a munkaviszonya, hallgatói jogviszonya, vagy kikerül bármelyik fenti csoportból, annyi ideig jogosult még egészségügyi ellátásra, amennyi ideig a megszűnő jogosultság fennállt - de maximum 45 napig. Ez a maximális időtartam jár azoknak is, akiknek, bár az utolsó jogosultság nem állt fenn 45 napig, de aközött és az azt megelőző, 45 napnál hosszabb jogosultság között kevesebb, mint 30 nap telt el.

Mi lesz azután?

Ha nem tartozunk egyik jogosult csoportba sem, és magunknak sem fizettük a járulékot, az OEP átadja adatainkat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, amely 5 évig hajthatja be az elmaradt járulékot arra az időre, amikor nem voltunk jogosultak az ellátásra.

Privátbankár.hu
 
 
0 komment , kategória:  Munka  
Tételes kisadó: a könyvelőt is elfelejthetjük?
  2012-10-10 23:21:21, szerda
 
  A munkahelyvédelmi akcióterv részeként hétfőn elfogadott új adónem, a kisadózás egyszerűen adminisztrálható, amely különösen az egyszemélyes vállalkozások számára lehet előnyös. Várhatóan hozzájárul a gazdaság fehéredéséhez is, hiszen alacsony adókulcsról van szó, amin keresztül az adóalanyok biztosítottá válnak, valamint gazdasági tevékenységüket rendezett formában folytathatják.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslat az elmúlt hetekben több módosításon is átesett. A két új adózási forma 2013. január 1-től lesz választható, és várhatóan a tételes adó az evának és az ekhonak tényleges alternatívája lehet, emellett pedig fehérítő hatást gyakorolhat a gazdaságra.

Ki lehet a kisvállalkozások tételes adójának alanya?

Az adó alanya az egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, illetőleg kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság lehet, míg a korlátolt felelősségű társaság már nem választhatja ezt az adózási formát. A törvényjavaslat bizonyos tevékenységi körök esetében is korlátozza az adónem választását, ennek megfelelően nem alkalmazhatja a tételes adózást a biztosítási ügynöki vagy brókeri tevékenységet végző, a biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenységet ellátó, valamint a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységet folytató sem.

Adóalanyiság keletkezése

Az adóalanyiság a NAV-hoz történő bejelentést követő hónap első napjával jön létre, illetőleg a tevékenységét év közben kezdő vállalkozások esetében az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre. A nyilvántartásba vételről a NAV az adóalanyokat értesítő levélben tájékoztatja, amelyben az adóalanyi adatok mellett az adóalany rövid ismertetőt is fog kapni a tételes adóval kapcsolatos kötelezettségekről. Ez tekinthetjük akár úgy is, hogy a NAV szolgáltatói mivoltát kívánja erősíteni a jogalkotó - ami egyébként dicséretes törekvés -, de ne feledkezzünk meg arról sem: egy olyan adóalanyi kör a célpont, amely várhatóan könyvelő segítsége nélkül is el tudja látni a törvényi kötelezettségeket. A számviteli törvény szerinti könyvelésre, beszámoló készítésre ugyanis ezek az adózók nem lesznek kötelezettek, és a további adminisztrációjuk is kifejezetten egyszerű lesz.

A bejelentkezés során a személyesen közreműködő tag munkaviszonyban is elláthatja tevékenységét, így nem minden tagi jogviszonyost kell bejelenteni az adóhatóság részére, viszont a be nem jelentett tag esetében a munkaviszonyra vonatkozó szabályok lesznek az irányadóak.

Fontosabb feltételek

Az adóalanyiság a naptári évben 6 millió forintot meg nem haladó bevételig él, azonban arra érdemes figyelni, hogy a bevétel fogalmába nem csak az árbevétel tartozik, hanem az egyéb bevételek, pénzügyi bevételek és a rendkívüli bevételek is. Ez nem hathat az újdonság erejével, hiszen hasonló rendelkezéseket már az evatörvény is tartalmazott. Egész addig kifejezetten egyszerű az adózás, amíg a 6 millió forintos értékhatárt nem lépi túl az adóalany, hiszen addig csak az adott hónapra esedékes tételes adót kell megfizetni. Az értékhatár túllépését követően azonban már 40 százalékos mértékű adó megfizetése válik esedékessé. A törvényjavaslat első verziója még nem tartalmazta az arányosítást, azonban a törvény evolúciója során a jogalkotó a naptári év egészében kisadózónak nem minősülő vállalkozások esetében az arányosítást is behozta, ennek megfelelően a 40 százalékos adót például a 2 hónapot kisvállalkozói adóalanyi körben töltött vállalkozónak 1 millió forintos bevétel meghaladása után kell lerónia.

További fontos feltétel, és egyben változás is, hogy a kisadózó vállalkozásnak a NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján nem haladhatja meg a százezer forintot, ha ez mégis megtörténne, akkor a kisadózó elveszti a kedvező adózási státuszát és az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban ismételten nem választhatja az adóalanyiságot. Érdemes arra is figyelemmel lenni, hogy a kisadózó az adóalanyiság időszakában ne kövessen el olyan jogsértést, ami az adóalanyiság elvesztését eredményezheti, ennek megfelelően a számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan áru forgalmazásáért kiszabott mulasztási bírság vagy jövedéki bírság megállapítása már ide vezethet.

Az adó mértéke

A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, főállásúnak nem minősülő kisadózó után 25 ezer forint tételes adót fizet. Az adóalany választása alapján iparűzési adó kötelezettségét is egyszerűsítetten fizetheti meg, így székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint adóalap után 2 százalékos adókulcsot feltételezve az éves adófizetési kötelezettség a teljes évre 50 ezer forint lesz. Az iparűzési adó esetében egyébként arányosítással élhet az adózó, amennyiben kisadózó tételes adófizetési kötelezettsége szünetel.

Mikor nem kell adót fizetni?,

Nem kell megfizetni a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó:

táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül;
katonai szolgálatot teljesítő önkéntes katona;
egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti;
ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette;

kivéve akkor, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. Nem kell azon hónapokra sem adót fizetni, amelyekben a fentiekben felsoroltak szerinti állapot megszűnt, feltéve, ha időtartama 30 napot meghaladóan állt fenn.

Milyen adókat vált ki a tételes adó?

A tételes adó megfizetésével az adóalanyiság időszakában az adózó mentesül:

a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
személyi jövedelemadó, a járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

A kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatása esetén a kisadózó azonban nem mentesül a foglalkoztatás esetén felmerülő adók és járulékok megfizetése alól. Ebben az esetben az adminisztráció is bonyolultabbá válik, hiszen rögtön bérszámfejtésre lesz szükség és az ahhoz kapcsolódó bevallásokra és adófizetési kötelezettség is esedékessé válik. Ebből az következik, hogy azon adózók tudják a tételes kisadó előnyeit igazán kihasználni, akik munkavállalókat nem foglalkoztatnak.

(Megjegyezzük, hogy az eredeti javaslathoz képest utólag bekerült a törvénybe a kisadózó vállalkozások iparűzési adójához kapcsolódó könnyítés is. Kisadózó vállalkozóként választható, hogy a helyi iparűzési adó alapja telephelye/székhelye szerinti önkorményzatonként 2,5 millió forint adóévente - így a kisadózó vállalkozóknak sem kell költségelszámolást vezetni, egyszerűen meghatározhatják az iparűzési adó alapját és összegét - a szerk.)

Az áfát is kiváltja?

Az általános forgalmi adót nem váltja ki a kisadózók tételes adója, azonban a várható 2013-as törvénymódosítások alapján az alanyi adómentességi limit 5 millió forintról 6 millió forintra emelkedik, így az összhangban lesz a tételes kisadózó bevételi korlátjával. Az alanyi adómentesség választásának az előnye, hogy az azt választó adóalany főszabályként adófizetésre nem kötelezett, nem terheli adóbevallási kötelezettség.

Biztosított vagy sem?

A főállású kisadózó kisadózói jogállása alatt biztosítottnak minősül, munkanélküli ellátásra jogosultságot szerez, az ellátások számításának alapja havi 81.300 forint. A NAV szolgáltat adatot az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó jogállásának időtartalmáról és az ellátások alapjáról, így ezirányú adatszolgáltatásától is mentesül a kisadózó. A mellékállású kisadózó biztosítási jogosultságokat nem szerez.

Jövedelemigazolás

Sok esetben szükség van jövedelemigazolásra, ilyen lehet például egy banki hitelfelvétel. A kisadózó jövedelme a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltűntetett bevétel 60 százaléka, ami több tag esetében fejenként egyenlő rész, de legalább a minimálbér minősül.

1 milliós korlát, adatszolgáltatás, színlelt munkaviszony

A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozások által kiállított számlákat más adóalanyok költségként elszámolhatják. Ez a szabály ugyan többször módosításra került, de végül az elszámolhatóság kerekedett felül. Ugyanakkor, hogy a fiktív számlázást korlátozza, a javaslat arról rendelkezik, hogy ha a kisadózó ugyanazon adóalany számára éves szinten 1 millió forintot meghaladó összegben állít ki számlát, akkor mind a kisadózó, mind pedig a számlát befogadó adatszolgáltatásra kötelezett a NAV részére. Ezen felül az értékhatár meghaladása után már nem a NAV-nak, hanem a kisadózónak kell bizonyítani, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó. Nyilvánvaló, hogy egyrészt a jogalkotó a már munkaviszonyban állók kényszervállalkozóvá történő kiszervezését kívánta megszűntetni, másrészt a fiktív számlázást kívánta megakadályozni, hiszen a kisadózó vállalkozások számára a többlet számla kiállítás pótlólagos adófizetési kötelezettséget már nem jelent.

Számlázás

A számlázás során a kisadózónak az áfatörvény szabályai szerit kiállított számláján kötelezően fel kell tüntetnie a ,,kisadózó" szöveget, ellenkező esetben a NAV által mulasztási bírsággal sújtható. Tekintettel arra, hogy a kiszabott mulasztási bírság összege 500 ezer forint összegig is terjedhet, azonban a kedvező adózási státusz elvesztéséhez már a 100 ezer forintot meghaladó összeg is elegendő, a számlázásra érdemes kifejezetten figyelni, nehogy egy adminisztratív hiba, vagy figyelmetlenség vezessen a kedvező adózási státusz elvesztéséhez.

A fentiek alapján úgy tűnhet, hogy kifejezetten sok dologra kell figyelnie a tételes adót választó kisadózónak, azonban még így is egy egyszerűen adminisztrálható adónemről van szó, amely különösen az egyszemélyes vállalkozások számára lehet előnyös. Várhatóan az adó nagyban hozzá fog járulni a gazdaság fehéredéséhez is, hiszen alacsony adókulcsról van szó, amin keresztül az adóalanyok biztosítottá válnak, valamint gazdasági tevékenységüket rendezett formában folytathatják.

www.ado/online.hu
 
 
0 komment , kategória:  Munka  
Az aradi vértanúk utolsó mondatai...
  2012-10-06 23:31:24, szombat
 
  Az aradi vértanúk utolsó mondatai:

Vécsey Károly:
''Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.''






Török Ignác:
''Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.''






Schweidel József:
''A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.''






Poeltenberg Ernő:
''Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.''






Nagy-Sándor József:

''De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.''






Leiningen-Westerburg Károly:
''A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.''






Lázár Vilmos:
''Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.''






Láhner György:
''Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon! És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom!''






Knézich Károly:
''Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.''






Kiss Ernő:
''Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.''






Dessewffy Arisztid:
''Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata.''






Damjanich János:
''Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.''






Aulich Lajos:
''Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot.''



 
 
0 komment , kategória:  Ezen a napon   
Hazafiak
  2012-10-06 23:19:20, szombat
 
  Hazafiak

Aulich Lajos / Ludwig Aulich (56) - Pozsonyi német polgárcsalád sarja, magyarul nem tudott. Kötél.

Damjanich János / (Jovan Damjanić) (45) - Határőrvidéki szerb katonacsalád fia, felnőttként tanult meg magyarul. Kötél.

Dessewffy Arisztid (47) - Felvidéki magyar nemesi család fia. Golyó és lőpor.

Kiss Ernő /(Erno Keshishian) (50) - Örmény kereskedő família sarja. Golyó és lőpor.

Knezic Károly / Karlo Knezić (41) - Apja varasdi horvát katonatiszt, édesanyja magyar. Kötél.

Láhner György / Georg Lahner (54) - Felvidéki német polgárcsalád fia, a magyart törve beszélte. Kötél.

Lázár Vilmos / (Vilmos Ghazaryan) (32) - Nagybecskereki örmény-magyar kereskedőcsalád fia. Golyó és lőpor.

gróf Leiningen-Westerburg Károly/ Karl August Graf zu Leiningen-Westerburg (30) - Hesseni német arisztokrata, magyarul nem tudott. Kötél.

Nagysándor József / Josef von Nagy-Sandor (45) - Édesapja nagyváradi magyar, édesanyja német. Kötél.

Poeltenberg Ernő lovag / Ernst Poelt Ritter von Poeltenberg (41) - Egy lovagi rangra emelt gazdag bécsi jogász fia, magyarul keveset tudott. Kötél.

Schweidel József / Joseph Schweidel (53) - Zombori német tisztviselőcsalád sarja, felnőttként tanult meg magyarul. Golyó és lőpor.

Török Ignác (54) - Gödöllői kisbirtokos nemesi család fia. Kötél.

gróf Vécsey Károly (46) - Édesapja magyar gróf, édesanyja osztrák főrend, felnőttként tanult meg magyarul. Kötél.



 
 
0 komment , kategória:  Ezen a napon   
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2012.09 2012. Október 2012.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 6 db bejegyzés
e év: 78 db bejegyzés
Összes: 506 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 21
  • e Hét: 53
  • e Hónap: 575
  • e Év: 41154
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.