Regisztráció  Belépés
jaksika.blog.xfree.hu
"Nemes szép élethez nem kellenek nagy cselekedetek, csupán tiszta szív és sok sok szeretet" J.I. Jaksika
1951.07.31
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 46 
2012.10.30, Kedd
  2012-10-30 06:54:49, kedd
 
 

Hírül adta az Úr a föld széléig: Mondjátok meg Sion leányának: Jön már Szabadítód. (Ézs 62,11)

Krisztus ugyan a világ teremtése előtt kiválasztatott, de az idők végén jelent meg tiértetek. (1Pt 1,20)

Kedd

Harcra Isten dicsőségéért!


Felelének azért a zsidók és mondának néki: Nem jól mondjuk-é mi, hogy te Samaritánus vagy és ördög van benned? Felele Jézus: Nincs én bennem ördög, hanem tisztelem az én Atyámat és ti gyaláztok engem.
János 8, 48-49.

Íme, Krisztus a maga életét nem bánja: tűri a gyalázatot és hallgat, de a tanítást megvédelmezi. Mert a tanítás nem a miénk, hanem Istené: azt nem érheti semmi kár. Itt megszűnik a türelem, mindenünket latba kell vetnünk, mindent el kell szenvednünk, csakhogy Isten igéjének dicsősége kárt ne szenvedjen. Mert, ha mi elveszünk, az nem nagy kár, de ha Isten igéje elhallgatna, azzal megkárosítanánk Istent is, meg az egész világot is.
Így cselekedjünk hát. Ha az életünket bántják, tűrjük el s fizessünk a gyűlöletért szeretettel, a gonoszért jóval. De ha a tanhoz nyúlnak, azaz Isten dicsőségét támadják, akkor vége a szeretetnek és türelemnek, akkor nem szabad hallgatni, hanem azt kell mondanun k: Tisztelem az én Atyámat, ti pedig gyaláztok engem. De én nem törődöm azzal, hogy gyaláztok, mert magam sem keresem a magam dicsőségét. Van, aki keresi és megítéli: az Atya, aki számonkéri majd tőletek, megítél és megbüntet. Nemcsak a maga dicsőségét keresi, hanem az enyémet is; mivelhogy én az Ő dicsőségét keresem.
Íme, ez a mi vigasztalásunk. Ha az egész világ gyaláz is, bizonyosak lehetünk, hogy Isten számon kéri a mi dicsőségünket s megbünteti, megítéli, megbosszulja érte ellenségeinket. Boldog, aki ezt hittel ki tudja várni!

A te nevedért világgal együtt
Kerget a sátán, ime mindenütt;
Nincs maradásunk e földön nekünk,
Ha te meg nem szánsz, kegyes Istenünk.
 
 
0 komment , kategória:   H. Napi Ige.  
2012.10.29, Hétfő
  2012-10-30 06:49:59, kedd
 
 

Mindeddig megsegített bennünket az Úr! (1Sám 7,12)

Az Úr mellém állt, és megerősített, hogy elvégezzem az ige hirdetését. (2Tim 4,17)


És lőn az égben viaskodás: Mihály és az ő angyalai viaskodnak vala a sárkánnyal; és a sárkány is viaskodik vala és az Ő angyalai.
Jelenések könyve 12, 7.

Ugyanennek a harcnak kell végbemennie e földön a látható egyházban is: Ezt a harcot nem az angyalok vívják, hanem a keresztyének, akik hitükkel Krisztus országának polgárai.
Harcolnak pedig az ördöggel, aki a világot elhiteti. Nincs a földön más harc, csak ez az egy. E harc fegyvere nem páncél, kard, dárda, puska, vagy testi erő, hanem az ige egyedül. Ahogy olvassuk is: "És ők legyőzték azt az ő bizonyságtételük beszédével." E bizonyságtétellel, vagyis az ige hirdetésével és megvallásával verik le az ördögöt, mikor közéjük akar lopakodni; hogy kibuktassa őket üdvösségükből: itt a hitből, ott a szemtől-szemben való látásból.

Minket kísértetbe ne vígy;
A sátán gonosz és irigy,
Tőrébe csal, de adj erőt,
Hogy bátran visszaverjük ő t.
Fegyvert kezűnkbe Lelked ád
S nyerünk győzelmi koronát.
 
 
0 komment , kategória:   H. Napi Ige.  
2012.10.28, Vasárnap
  2012-10-30 06:48:10, kedd
 
 

mit ő mondott, meglett, és amit parancsolt, előállott. (Zsolt 33,9)

Jézus így szólt a dadogó sükethez: "Effata, azaz: nyílj meg!" És megnyílt a füle, nyelvének bilincse is azonnal megoldódott, úgyhogy hibátlanul beszélt. (Mk 7,34-35)


Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval. (Róm 12,21)

Vasárnap

Efezusi levél 6, 10-17.


Végezetre, atyámfiai legyetek erősek az Úrban és az Ő hatalmas erejében.
Efezusi levél 6, 10.

Az apostol igazi hadvezérként harci beszédben inti csatasorba állított népét, hogy álljon meg vitézül s hősi elszántsággal védekezzék. A keresztyéneknek szóló harci beszéd ez; arról, hogy kik a Krisztusban megkeresztelkedtek s hozzá ragaszkodni akarnak, azok szüntelenül fegyverben álló harcosok. Mert a keresztyénség nem henyélés, sem pedig a biztonságos béke állapota, hanem állandó vitézkedő hadviselés.
Mindez egyúttal buzdító hadiszemle is: Zászlóm seregéhez tartoztok; rajta hát, fel a küzdelemre, mert közel az ellenség. Ne féljetek, baj nem érhet. Vezérünk a seregek nagyhatalmú, sárkánygyőző Ura, ki velünk, értünk hadakozik, úgyhogy az ördög valamennyi hadával együtt is elbukik és megfutamodik. Mert Isten igéje megmarad örökké. Támadás érheti; az is lehet, hogy az egyháznak nem lesz nyugta ellenségeitől; el is hullhatnak néhányan, kik szívükből az igét kilopni engedik; - az ige azonban megmarad örökké.

Nem jött el még ideje
Sion győzelmének;
Még nem zeng az ajkakon
Diadalmi ének;
Még a sáncon dolgozunk
Küzdve ellenséggel
S nyert csatánknak öröme
Harcizajban vész el.
 
 
0 komment , kategória:   H. Napi Ige.  
Bonzóka és társai
  2012-10-28 15:53:50, vasárnap
 
 

Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon. (Zsolt 91,11)
Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra. (Zsolt 139,3)

Bonzóka és társai

Siófokra utaztam, ahol a kezelésünkben lévő vállalati üdülőt át kellett adni leltárral mások kezelésébe. Előzetesen arról volt szó, hogy az üdülőt a gondnok házaspárral együtt veszik át tőlünk. Aznap reggel derült csak ki, hogy az üdülőt nélkülük üzemeltetik tovább. Amint az utolsó kiskanalat is leszámolva átvették tőlük, a gondnoknő és férje mehetett amerre látott.
Nagyon rossz, kellemetlen érzés volt, ahogyan elbántak velük. Sajnos, a mai való világban számtalan hasonló eset megtörténhet, és meg is történik.

Hosszú évekig gondoskodtak az üdülő fenntartásáról. A rájuk bízott ingatlant szinte magukénak érezték, oly gondosan kezelték, ápolták. Fenyőket, tujákat ültettek, gondoskodtak arról, hogy az oda beutalt vendégek pihenése, üdülése, minél kellemesebb, barátságosabb otthonosabb legyen. Turnusonként 78 vendéget fogadhattak. Nem vagyok a Balaton szerelmese, így vendégként nem volt szerencsém megtapasztalni vendégszeretetüket. De a vendégeiktől tudom, hogy akik egyszer ott nyaraltak, azok évek óta visszatérő vendégekké váltak. Szerettek ott megpihenni, mert ott jól érezték magukat, és mert tapasztalhatták a gondnok házaspár szolgálatát. Mert életükkel szolgálták, sőt kiszolgálták a rájuk bízott vendégeket. Aztán az adott napon szolgálókból kiszolgáltatokká váltak. Hiába végezték a megbízójuk által kirótt feladatokat szinte hibátlanul, megjutalmazásuk nem állt arányban az érdemeikkel. Nagyon sértve érezték magukat a dolgok ilyen fordultával.

Már napokkal előtte ott voltam az üdülőben, hogy a leltár-átadást előkészítsük.
Az üdülő és az ő életük a tulajdonosváltással törésmentesen folyhasson tovább a maga medrében. Akkor még úgy tudtuk, az üdülővel együtt őket is átveszik. Aztán megtörtént a szomorú valósággal az átadás, és a következő reggelen úgy ébredhettek, hogy amit évekre még tervezgettek, egyszerre szertefoszlott.
Pár nappal később harmadszor is leutaztam hozzájuk, hogy az utómunkákat elvégezzük. Miután az üdülőt és annak kulcsait már átadták az új használatban tartóknak, ezért a munkálatokat a lakásukon végeztük el. Az életük egy fejezete lezárult. E három együtt dolgozott nap alatt úgy éreztem, lelkileg közelebb kerültünk egymáshoz. Sokat beszélgettünk, s láttam, hogyan, milyen körülmények között élnek.

Vonattal jártam le, és az állomástól a férj vitt a gépkocsijukkal az üdülőig. Amikor az első napon kiszálltam a kocsiból, érdekes dolgot tapasztaltam. Egy elkerített udvarrészen egy szép középtermetű fekete kutya nagy zörgéssel tologatott, s a szájával, lábával rángatott egy tetejével lefele fordult piros vájlingot. Végre addig buzgólkodott, míg felborította azt, és a szájába véve boldogan a kerítéshez szaladt vele. Még ilyet sosem láttam: eközben nevetett a kutya. Elmondták, hogy abba az edénybe szokta kapni az eledelét, és akárhányszor, bármikor is jön a gondviselő gazda a nap folyamán, a kutya mindig így fogadja. Megismerve a történetét rájöttem, hogy nem azért hozza az edényét, hogy máris kapjon bele valami fogára valót. Ez nála a gazda iránti szeretet, hála legbelsőbb jele. Megtudtam, hogy ez a fekete kutya vak, és egy hónapja került arrafelé. Valahonnan, talán az állapota miatt kidobták, kitették, szívtelenül magára hagyták, vagy csak egyszerűen eltévedt. Az igazságot nem tudhatjuk, nem mondta el a kutyus, de nagyon leromlott, kiéhezett állapotban volt, amikor befogadták. Szeretettel óvták, készítettek neki egy számára biztonságos kifutót. A vak kutyus nagyon hálás. A legdrágább, legféltettebb kincse az az edény. Azért viszi nagy örömmel a gazdához, mert ő így mutatja ki szeretetét a mindennapi eledelért, a szerető gondviselésért.
Beléptünk a gondnoki lakásba. Bent két kis kutya szaladt, szinte gurult elébünk és ugrándozva, boldogan fogadott bennünket. A kutyák ismeretében nincsen gyakorlatom, a fajtákat sem nagyon ismerem. Az egyik sima szőrű, hegyes fülű fekete színű. A másik hosszú szőrű, zsemlye színű kis kutyus volt, melyet Bonzókának neveztek el. Kiderült, hogy ő is kóbor kutya volt. Itt az üdülőkörzetben a Balaton mellett a nyaralási szezon végeztével mindig sok a kóbor állat, kutya, macska. Úgy látszik, nem csak állatbarátok tartanak állatokat. Sajnos minden évben akadnak olyan emberhez szokott háziállatok, akiket szívtelen gazdájuk sorsukra hagyva egyszerűen ottfelejtenek. Elmondták, van otthon még egy nagy kutyájuk is, de mindegyik közül a leghűségesebb, a legszeretetteljesebb Bonzóka, az első befogadott kóbor kutya. Annyira nagyon örül nekik, hogy azt hiszem nincs semmi sem, amit meg ne tenne értük. Az ő kis mindenségével, hűséges életével folyvást megköszöni nekik a gondviselést. Bonzóka még másról is nevezetes. Azt mesélték, amikor a kutyáikkal járnak kint az udvaron, vagy az úton, a vak kutyát ő vezetgeti, irányítja, inti, nehogy nekimenjen valaminek. Megállítja, ha át kell menni egy úton, és csak akkor hívja tovább, ha körülnézve biztonságosnak látja a továbbhaladást. Egyszerűen ösztönösen úgy viselkedik, mintha egy erre a célra jól kiképzett vakvezető kutya lenne. Vajon honnan vette, mikor, kitől kapta ezt a tudományt? A nagy vak kutya úgy engedelmeskedik neki, mint hű hívő az ő Urának.

Nemsokára újabb vendég érkezett, mégpedig négy lábon. Egy nagytermetű szép fajkutya. Leheveredett a vak kutya kifutójától néhány méterre, és sűrűn feléje nézve bánatos szeméből mély fájdalom sugárzott. Kérdeztem, hogy ez is kóbor kutya-e, ezt is itt hagyták a gazdái? Nem, nem az, ismerik a gazdáját is, aki most is ott lakik néhány utcával arrébb. Nem tudják, hogy miért, de ez a kutya itt szeret tartózkodni, itt szeret leheveredni. Mindig megtalálja az utat, hogy bejöjjön valahol, valahogyan az egyébként körbekerített üdülő udvarára. Akkor is ott volt, amikor az üdülőt átvevők megérkeztek. Az egyik hölgy nagyon félve jött be, mert mint felelevenítette rossz emlékeit, már háromszor is harapta meg kutya. Attól tartott, hogy ez őt meg fogja támadni. Mondtam neki, rokonlelkek vagyunk, mert már nekem is volt ilyenben háromszor részem, ezért én is félek a kutyáktól, de ettől nem. Ettől biztosan nem kell félnie. Ez a kutya itt senkit sem fog megharapni. Mert belenézve a kutya szemébe valami nagy bánatot látni. Később, visszaemlékezve erre a kutyára, azt gondolom, ez valamit tud, valami fájót, valami rosszat, vagy talán tragédiát is. Úgy tűnt számomra, hogy jól ismerte a vak kutyát, talán a barátja volt, talán ismerte a gazdáit, talán tudta a megvakulásának okát, netalán a gazdáinak tragédiáját? Sosem fogjuk megtudni, mert nem beszélt emberül. A viselkedése olyan nemes volt, olyan fennkölt, hogy biztos vagyok benne, ha beszélni tudna, szomorú és tanulságos dolgokat mondana el. Ezt mondta el számomra a bánatos szemével.

Hazafelé a vonaton sokat töprengtem a gondnok házaspár életén, a kutyák életén, viselkedésén, és furcsa párhuzamot találtam a hívő életemmel kapcsolatosan. Erzsike és férje hűen szolgálták a kenyéradó gazdát. A jutalmazásuk a keserű kóbor kutya sors lett. Ők befogadták a számkivetett, sorsukra hagyott, kóbor életet élő teremtményeket. Az ő sorsuk most hasonló lett a kóbor állatok előbbi sorsával. Most aztán ők is kivert kutyaként érezhetik magukat.

Jézus azt tanítja a Lk 12,6.-ban: ,,Ugye öt verebet adnak két fillérért: mégsem feledkezik meg közülük egyről sem az Isten." Isten óva figyeli minden kis teremtett élőlény sorsát, nem hagy egyet sem elveszejteni. Dávid azt mondja csodálatos igék környezetében a 36. zsoltár 7. versében: ,,embert és állatot megtartasz, Uram".

Sokszor imádkoztam értük. Hiszek abban, hogy akik a magukra hagyott állatokat ilyen szeretettel befogadták, és gondoskodtak azokról, nekik sem kell félniük, mert a gondviselő Atya majd mindent bölcsen elrendez az életükben.

Mi hívők, akik ha szolgáljuk megváltónkat, gondviselőnket, milyen jó hogy nem kell félnünk attól, hogy a jutalmunk elmarad.
Jézus mondja Ján.12.26.-ban: ,,Ha valaki nekem szolgál, engem kövessen, és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is; és ha valaki nekem szolgál, azt megbecsüli az Atya."

Milyen csodálatos ígéret ez.

Mégis elszomorodtam. Emlékeztem a befogadott kóbor kutyák viselkedésére. Milyen nagy örömmel szolgálják a gondviselőt. Életük minden percében csak azt lesik, miben tudnának kedvében járni. Bármikor bármit is kérne tőlük a gazda, hűségesen, örömmel megtennék. Azért lettem szomorú, mert be kell látnom, irigykedem a kóbor kutyákra. Miért nem tudom én is úgy szolgálni a Gondviselőt? Miért nem tudom oly sokszor megtenni, amit Ő kér tőlem? Miért nem tudom sokszor olyan nagy örömmel megköszönni, ha csak azt kapom Tőle, amit valóban megérdemelek!?
Miért nem vagyok olyan hálás Istennek, mint egy befogadott kóbor kutya? Istenem, adj nekem ilyen szívet!


 
 
0 komment , kategória:  X. Sáfári János  
Csodaszép őszi napokat kívánok
  2012-10-27 21:58:25, szombat
 
 






Csodaszép őszi napokat kivánok szeretettel,
ne ilyen borúsat, mint most van
puszi: Zsóka



A szerelem akár újonnan születik,
akár halottaiból ébred,
mindig napsugarat hoz,
csordultig telíti ragyogásávala szívet,
úgyhogy kiárad a külső világra i s.
Nathaniel Hawthorne



 
 
0 komment , kategória:   B.Zsoka. Zsokanita.  
2012.10.27, Szombat
  2012-10-27 21:52:17, szombat
 
 

Megszégyenülnek mind, akik elhagynak téged; mert elhagyták az Urat, a folyóvíz forrását. (Jer 17,13)

Vigyázzatok, senkinek ne legyen közületek hitetlen és gonosz szíve, hogy elszakadjon az élő Istentől. (Zsid 3,12)


Adakozás.

A szentek szükségeire adakozók legyetek; a vendégszeretetet gyakoroljátok.
Római levél 12, 13.

Mi éppen fordítva cselekszünk! Napról-napra azt kívánjuk, hogy a szentek segítsenek szükségünkben, holott Pál apostol arra buzdít, hogy mi segítsük a szenteket szükségükben.
Az apostol azért említi a szentek szükségét, hogy annál jobban felgerjessze a keresztyének adakozó készségét. Megmutatja az igazi szenteket, akik szükségben nyomorognak. Szegény, elhagyott, éhező, mezítelen, fogoly, megöldökölt emberek, akik mindenek segítségére rászorulnak, mert magukon segíteni nem tudnak. Azonfelül a világ istentelen gonosztevőnek tartja őket, akik minden bajukat megérdemlik. Krisztus Urunk is ilyen szentekre mondja majd az ítélet napon: "...amennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg." Akkor a "nagy" szentek szégyenkezve állnak majd meg ezek előtt a szentek előtt, akikét életükben lenéztek.
"A vendégszeretetet gyakorol játok!" A szentek szükségeit tehát nemcsak szóval kell felvenni, hanem tettel is. Vendégszeretetünkbe keli őket fogadnunk, ha rászorulnak. Ebben benne van minden egyéb testi szükséglet is: az éhezők táplálása, a szomjúhozók megenyhítése, a mezítelenek felruházása.

E világi jókban
Akinek van bősége
S nem könyörül azon,
Kinek nagy a szüksége,
Az rosszakarója
Felebarátjának
S megrontója az Úr
Szent akaratjának.
 
 
0 komment , kategória:   H. Napi Ige.  
2012.10.26, Péntek
  2012-10-27 21:51:03, szombat
 
 

Igazságosan ítél a nincstelenek ügyében, és méltányosan dönt az ország szegényeinek dolgában. (Ézs 11,4a)

Megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek. (Tit 2,11)


Isten előtt kedves áldozat: a törödelmes lélek.
51. zsoltár 19.

Milyen kedves ígéret az, - ha hinni tudjuk, hogy a mi nyomorúságunk Isten előtt Kedves áldozat. Istennek tetszik az, ha mi igéjéért szorongattatást szenvedünk. Ez a legfőbb áldozat.
De itt nem hálaáldozatról van szó, hanem arról, hogy a töredelem a legnagyobb áldozat; mert megöldökli az ó-embert. Amikor prédikálok, az Úristen dicséretére teszem - reggeli és estvéli áldozatul. Mert szereti az Isten, ha Róla prédikálnak. Fő-fő áldozat ez is: Hiszen, aki helyesen prédikál, Istent dicséri. Akit pedig ezen felül börtönbe is vetnek, az elvégezte a másik áldozatot is. Nyomorúságunk és szenvedésünk tehát tetszik Istennek s egyenlőnek veszi ezer áldozattal. A töredelmes lélek nagyobb áldozat; mint az egész levitai szolgálat. Igen, ha valaki hiszi!

Él Isten az égben!
Légy jó reménységben,
Meggyötört szívem!
Bár zápor módjára
Hul l könnyeid árja,
Véd, áld Ő híven.
Meglássad, könnyhullásod
Összeszedi tömlőjében -
Él Isten az égben!
 
 
0 komment , kategória:   H. Napi Ige.  
2012.10.25, Csütörtök
  2012-10-27 21:48:07, szombat
 
 

Megtérnek Izráel fiai, keresni fogják Istenüket, az Urat: remegve fordulnak az Úrhoz, az ő jóságához az utolsó napokban. (Hós 3,5)

Pál írja: Meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára. (Fil 1,6)

És elküldé szolgáját a vacsora idején, hogy megmondja a hivatalosoknak: Jertek el, mert immár minden kész.
Lukács 14, 17.

Ha úgy éreznéd, hogy nincs szükséged úrvacsorára, maga az, hogy hidegnek és kedvetlennek érzed magadat a szentségre, - eléggé mutatja, mennyire szükséged van rá. Mert mi más ez, mint kedvetlenség a hitre, hálaadásra, drága Üdvözítőd jótéteményeiről való megemlékezésre, aki pedig bűntől, haláltól, ördögtől megváltva megigazított, megelevenített s üdvözített?
Dehát mivel akarod magad a kedvetlenségnek e megfagyott állapotából felmelegíteni? Mivel akarod hitedet felébreszteni? Mivel akarod magadat hálára indítani? Ölbetett kézzel várod, míg magától meglesz, vagy az ördög megadja? Abból sohase lesz semmi. Éppen az úrvacsora való arra, hogy felgerjesszen. Tűz az, amely egyedül tudja szívedet lángra lobbantani. A kegyelem oltáránál kell meggondolnod nyomorúságodat, hallanod Üdvözítőd jóvoltát s nyerned újjászülő hitet.

Gerjessz igaz buzgóságot
És bűnbánatot bennem,
Hogy érezhessem jóságod
E drága eledelben,
És meghalván ó-emberem,
Újjászüljön a kegyelem
Én egész életemben.
 
 
0 komment , kategória:   H. Napi Ige.  
2012.10.24, Szerda
  2012-10-27 21:47:02, szombat
 
 

Az elveszettet megkeresem, az eltévedtet visszaterelem. (Ez 34,16)

Krisztus mondja: "Annak, aki elküldött engem, az az akarata, hogy abból, amit nekem adott, semmit se veszítsek el, hanem feltámasszam az utolsó napon." (Jn 6,39)

Legyen gondod a felolvasásra, az intésre és a tanításra.
Timotheusi első levél 4, 13.

Tanácsolom, hogy ne vitázzunk mindenféle titokzatos és elrejtett dolgon, hanem maradjunk meg egyszerűen Isten igésében, kivált a kátéban, mert ez az egész keresztyénség igazi rövid velejét és a legfőbb hittételeket foglalja össze. Hiszen a tízparancsolatot maga Isten adta, a miatyánkra maga Krisztus tanított meg s a hiszekegyet a Szentlélek fogta össze helyes rövidséggel. Az ember azonban megveti, mint hitvány csekélységet, mivelhogy gyerekeknek kell azt naponta felmondani.
Pedig a káté igazi laikus-biblia. Benne van a keresztyénség egész lényege; amelyet minden keresztyénnek feltétlenül tudni kell az üdvösségre.
A káté a legtökéletesebb tanítás. Ne is hagyjunk fel vele, hanem prédikáljuk mindenkor. A gyülekezeti nyilvános prédikáció is mind ehhez igazodjék s reá vonatkozzék. Szinte azt szeretném, ha naponként ezt prédikálnák, - egyszerűen felolvasnák.

Jövel Szentlélek Isten,
Tarts meg minket igédben;
Ne legyünk sötétségben,
Maradjunk igaz hitben.
 
 
0 komment , kategória:   H. Napi Ige.  
2012.10.23, Kedd
  2012-10-27 21:45:48, szombat
 
 

Az Úr azt mondta Mózesnek: Te mondj el neki mindent, amit én parancsolok neked. (2Móz 7,1-2a)

Nem ti vagytok, akik beszéltek, hanem Atyátok Lelke szól általatok. (Mt 10,20)


Intelek azért mindenek előtt, hogy tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, hálaadások minden emberekért.
Timotheusi első levél 2, 1.

A gyülekezet közös imádsága mindennél drágább, mindennél erősebb. Ezért is gyülekezünk össze. A templomot is azért nevezzük imádság házának, mert ott a gyülekezetben elővesszük, Isten elé visszük a magunk és mások szükségét s egyakarattal kegyelemért folyamodunk. Ennek azonban szívbeli megindultsággal és komolyan kell történnie. Úgy, hogy felebarátaink nyomorúságát szívünkre vegyük és valóságos együttérzéssel, igazi hittel, bizodalommal esedezzünk érettük.
Adná Isten, hogy minden gyülekezet így imádkoznék! Hogy az egész nép együttes, komoly szívbéli kiáltása juthatna Istenhez! Mennyi mérhetetlen erény és segedelem származnék az ilyen imádságból! Milyen félelmetes ellenállás volna ez minden gonosz léleknek! S milyen hathatós eszköz kegyesek megtartására, bűnösök té rítésére!
Mert nem a hely, meg az épület, nem a gyönyörű falak, tornyok és harangok a fontos, hanem egyedül az az ellenállhatatlan imádság, melyet a gyülekezet Istenhez küld.

Áldd meg, Úristen
A te népedet,
Kik téged szeretnek,
Tartsd meg közöttünk
A gyülekezetet.
 
 
0 komment , kategória:   H. Napi Ige.  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 46 
2012.09 2012. Október 2012.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 46 db bejegyzés
e év: 1015 db bejegyzés
Összes: 16347 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1701
  • e Hét: 1701
  • e Hónap: 22319
  • e Év: 399393
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.