|
2012-10-29 22:56:54, hétfő
|
| |
| |
90 ÉVE HUNYT EL GÁRDONYI GÉZA /1863. augusztus 3 - 1922. október 30/
Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án született a Velencei-tó partján fekvő Agárdpusztán. Édesapja Ziegler Sándor uradalmi gépész, jószágigazgató a szabadságharc idején fegyvereket is gyártott, édesanyja Nagy Terézia. A család Gárdonyi gyermekkorában 12 településen fordult meg, például a Borsod megyei Sályon, ahol elemi iskolai tanulmányait (1870-73) kezdte, majd az utolsó évet Hejőcsabán (1873-1874) végezte.
A sárospataki kollégiumban (1874-76), és a pesti Kálvin téri református gimnáziumban (1876-78) végezte középiskolai tanulmányait. 1878-tól az egri érseki tanítóképzőben tanult. Iskolái elvégzése után segédtanító Karádon (1881-82), itt megkapta az oklevelet, majd Devecserben (1882-83), Sárvárott (1883-84) és Dabronyban (1884-85), ahol választott katolikus kántor és tanító volt.
Horvay János: Gárdonyi Géza szobra (1932), Budapest, XI.ker. Bartók Béla út 32-36. sz.
1885-ben feleségül vette Molnár (Csányi) Máriát - házasságuk boldogtalan volt. Győrött munkatársa volt a Hazánknak, a Győri Közlönynek és a Győri Hírlapnak. 1886-ban megindította a Tanítóbarát című tanügypolitikai havilapot, szerkesztője volt a Garabonciás Diák című győri élclapnak. Novellái, versei sorra jelentek meg a budapesti lapokban. A Szegedi Hírmondónak (1889), a Szegedi Naplónak (1890-91) és az Arad és vidékének (1891) volt munkatársa. 1891 őszén Pestre került és Bródy Sándor segítségével, Feszty Árpád körképvállalatának titkára. 1891-ben Argyrus librettójával elnyerte a Műbarátok Köre pályadíját. 1892-97 között a Magyar Hírlap munkatársa. Ide zenei vonatkozású cikkeket is írt. 1892-ben különvált feleségétől. 1897-ben anyjával Egerben telepedtek le, utolsó éveiben mindenkitől elzárkózva.
1898-tól a Petőfi és a Természettudományi Társaság tagja. 1899 karácsonyán elkezdte közölni a Pesti Hírlap az Egri csillagokat. 1900-ban, és a következő években gyakran utazott Franciaországba és más nyugati országokba. 1902-ben a Kisfaludy Társaság elvetette jelölését - 1903-ban már Gárdonyi nem fogadta el a felkínált tagságot. 1906-ban kidolgozta titkosírási rendszerét. 1910-től a Magyar Tudományos Akadémia levelezője, 1920-tól tiszteletbeli tagja. 1918-ban Móricz Zsigmond kérésére elfogadta a Vörösmarty Akadémia tagságát. 1919-ben a Magyar Írók Szövetsége másokkal együtt díszelnökévé jelölte, de nem választották meg. 1922. október 30-án, 59 esztendősen hunyt el. Az egri vár Bebek-bástyájában temették el. Egykori egri háza emlékmúzeum.
Sírja Egerben. Felirata: ,,Csak a teste"
Művei:
A lámpás (1894)
Április (1894)
Az én falum (1898)
Egri csillagok (1901)
A bor (1901)
A láthatatlan ember (1902)
Az a hatalmas harmadik (1903)
Az öreg tekintetes(1905)
Ábel és Eszter(1907)
Isten rabjai (1908)
Hosszúhajú veszedelem (1909)
Szunyoghy miatyánkja (1916)
Ida regénye (1924, posztumusz)
Aggyisten, Biri! (posztumusz)
Kék pille (1957, posztumusz)
Versei (1958, posztumusz)
Füveskönyv - Égre néző lélek; Földre néző szem (Intelmek fiaihoz)
Gárdonyi Géza - Az egri csillagok (teljes film)
Link
Gárdonyi Géza - Isten rabjai - 1942 - teljes
A vetítésre kerülő film kópiája egyedi, múzeumi példány, technikai állapotáért szíves elnézést kérünk/
Link
Gárdonyi emléktáblával jelölt agárdpusztai szülőháza, ma Gárdonyi Géza Emlékház
Gárdonyi sírhelye Egerben
Gárdonyi Géza szobra Budapest XI. kerületében (Horvay János alkotása, 1932)
Gárdonyi Géza szobra az egri Gárdonyi Géza Emlékmúzeum kertjében (Somogyi Árpád, 1965)
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
|
|
Offline
