|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2012-10-05 10:30:03, péntek
|
|
|
Gaston Leroux Az operaház fantomja című regény filmmusical feldolgozása.
A regényből csodálatos filmmusical készült, melynek zeneszerzője Andrew Lloyd Webber, a film rendezője Joel Schumacher.
A mű főszereplője az operaház fantomja és Christine Daaé.
Christine egy híres hegedűművész árva leányaként élt az operaházban. Édesapja halála előtt megmondta, egy angyal lesz mindig mellette.
A cigányok egykor hoztak magukkal zsákkal a fején egy fiatal fiút, akit Sátán fiának neveztek, egyikük ütlegelte. A fiú megfojtotta kínzóját és az egyik kórista balettoslány elbujtatta az operaház alagsorában. A fiú vitte magával zenélő majom-játékát is, mely a keretességét adja a musical feldolgozásnak.
Azóta lett az operaház Fantomja, aki néha előbukkan, személyét homály fedi. Hallása rendkívül népszerű zeneszerzővé, zsenivé emelte, maga írta az operaház darabjait, mellette építészként is kiváló lett.
Christine azt hitte róla, aki titkos hang formájában tanítgatta énekelni, hogy ő a Zene Angyala, akiről édesapja beszélt.
Azt szerette volna, hogy Christine bemutassa tehetségét, ezért megtréfálta az operaház addigi díváját, elment a hangja, így Christine lépett fel helyette. Aki hallja a lány hangját és a gyönyörű dalokat, többé soha nem felejti el.
Felismerte Christinet a színpadon Raoul gróf, gyermekkori játszótársa és ismét feléled a szerelmük. Ekkor a fantom álarcban felfedi kilétét, elárulja, hogy ő volt a Zene Angyala, ő tanította énekelni titokban.
Találkozásuk híres dalának, A Fantomnak a szövege:
CHRISTINE
Álmomban megjelent egy furcsa árny.
Hallottam énekét, hívó szavát.
Tán most is álmodom, mert érzem én,
a Fantom, ez a titokzatos lény rég bennem él.
FANTOM
Jöjj hát és énekelj, így kell legyen!
Énhozzám tartozol, egy vagy velem.
Nem küzdhetsz ellenem, mert hív az éj.
A Fantom, ez a titokzatos lény rég benned él.
CHRISTINE
Ki arcod látta már, fél, míg csak él.
Álarcod én leszek...
FANTOM
És hangod én!
CHRISTINE és a FANTOM
Lelkeddel egybeforr és szárnyra kél
A Fantom, ez a titokzatos lény
CHRISTINE / FANTOM
Rég bennem él. / Rég benned él.
KÓRUS (színpadon kívül)
Vigyázz! A Fantom újra itt jár!
Fuss hát! A Fantom újra itt jár!
FANTOM
Tudtad, hogy színigaz, mit álmodtál.
Eljő egy éjszakán...
CHRISTINE
És rám talál.
CHRISTINE és a FANTOM
Sejtelmes látomás, kit rejt a mély,
A Fantom, ez a titokzatos lény
CHRISTINE / FANTOM
Rég bennem él. / Rég benned él.
FANTOM
Énekelj! Angyala a Zenének!
CHRISTINE
Itt él, rég bennem él a Fantom.
Ah...
FANTOM
Énekelj!
CHRISTINE
Ah...
FANTOM
énekelj, ó angyala a zenének!
CHRISTINE
Ah... Ah...
FANTOM
Énekelj!
CHRISTINE
AH...
FANTOM
Énekelj!
CHRISTINE
AH....
FANTOM
Még! Énekelj!
CHRISTINE
AH...
A dal végén a fantom közli, hogy Christine kötelessége ezután az ő zenéjét szolgálni. Milyen furcsa játéka az életnek, az egykori Sátán gyermeke és a tiszta lány, hogyan is illenének egymáshoz? Mint az éjszaka a világossággal.
A fantom féltékeny lesz a vőlegényre, s mikor az egyik előadásnál ketten énekelnek, s a lány lerántja álarcát, elviszi őt a birodalmába, elhatározza, hogy eljegyzi őt magának. Christine közli vele, hogy sajnálja, de a lelke torz és megcsókolja az álarc nélküli fantomot, aki ezért elengedi a foglyul ejtett vőlegényével együtt.
A musical végén a zenélő majom-játékot (régebbi feldolgozásban az Operaház kicsinyített mását) az operaház egykori igazgatója elviszi Christine sírjához. A könyv szerint viszont a Fantom leugrik az operaház tetejéről és a Christine temetteti el.
Másik kedvenc dalomat is idemásolom, címe, Csak ennyit kérek én:
{Raul}
Nincs több lázas rémkép, mi vaksötétbe hív!
Ne félj, nem bánthat senki!
Jöjj hozzám megpihenni!
Rémült órák könnyét én felszárítom mind.
Ne félj, melletted állok,
csak egy szavadra várok!
{Christine}
Nézz rám mindig ilyen égő szemmel!
Érzem, nem hagysz többé egyedül.
Légy hát mellettem, míg élsz, s míg élek!
Ölelj át, és múlik már az éj!
Csak ennyit kérek én.
{Raul}
Oltalmazlak mától, nincs több rettegés.
Nincs több lidérces álom
a két karom ha átfon.
{Christine}
Árnyak nélkül élni, csak ennyit szeretnék!
És még az kell, hogy itt légy,
hogy elbújtass és megvédj.
{Raul}
Hát válassz társadnak míg élsz, s míg élek!
Mától nem bánt többé a magány.
Szólíts kedvesednek most és mindig!
Ezután már mindig légy enyém
Christine, csak ennyit kérek én!
{ketten}
Válassz társadnak míg élsz, s míg élek!
Hívj, s én nem hagylak el soha már!
Írd át lángbetűkkel sorsom könyvét!
{Christine}
Mondd, hogy szeretsz!
{Raul}
Ez nem nehéz!
Szeress, csak ennyit kérek én!
Ezután már mindig légy enyém!
Szeress, csak ennyit kérek én!
{Christine}
Mennem kell,biztos türelmetlenek,
várj meg Raul!
{Raul}
A sírig várnék...
{Christine}
Rndelj gyorsan hintót,légy a hátsó ajtónál...
{Raul}
Nincs több lidéces álom,a két karod ha átfon...
Fantom
Tőlem kaptál szárnyat,
Emlékezz csak rá!
És most ez rá a válasz,
Hogy elárulsz és megcsalsz.
Ő se tudna rólad,
Ha nem fedezlek fel.
Christine....Christine...
Christine és Raoul
Válassz társadnak míg élsz, s míg élek
És én nem hagylak el soha már!
Szólíts kedvesednek most és mindig!
Fantom
Amíg élsz, a bosszúm elkísér!
Szenvedj, csak ezt kívánom én!
Úgy gondolom, érdemes a könyvet elolvasni, megnézni azt a filmváltozatot, mely szerint a fantom az igazgató saját gyermeke, s a musical filmfeldolgozást is. Mindhárom együttesen és külön-külön is nagy élménnyel gazdagít bennünket.
2012. október 3.
|
|
|
0 komment
, kategória: Könyvajánló |
|
|
|
|
|
2012-10-05 10:18:01, péntek
|
|
|
Kohut Katalin: Magányosan
Lehetséges-e,
Nem volt társam
A nagyvilágon?
Míg magamat vádoltam,
Elfutottak a pillanatok,
Kemény évekké váltak.
Megállított a torz,
A jellemtelen, a hazugság,
A primitívség, a káros szenvedély,
Volt egy álmom húsz esztendeje:
Arany garádicson lépkedtem,
Mely a világ tetejéig ért.
Félúton megfogták a karomat,
Visszaküldtek a földre
A cigaretta miatt.
Tisztulni kell, a cigi vétkem volt akkor?
Ennyi rosszat fedeztek fel?
A római pap szerint viszont ez nem bűn.
A megtörtént csúf eseteket
Nem nekem rótták fel,
S akkor örültem: valaki tudja az igazságot.
Húsz éve sem néztem férfiakra,
Csak akkor csodálkoztam a csodára,
Amikor szívemet foglyul ejtette egy lágy, tiszta hang.
Miért történt ez így?
Valóban van, aki nem a világba való,
Övé a magányosok éjjele.
Kisiklott életem nem zenének éltem,
Nem volt, ki felkarolt,
Míg másokat sorban felfedeztek.
Vigasztaló a zene hogy lehet,
Tiszta szívvel szenvedni,
Tűrő életet élni szüntelen?
Azt hittem, két kezem, míg bírok,
Alkalmas a fenntartásomra,
Álmaim megvalósítására.
Párosan voltatok valamennyien,
Míg éltem a magányosak életét,
Szívem csak zenének élt.
A társamat, hangomat veszítettem el,
Azóta az itt létem reménytelen.
Talán visszajön örök-szerelmem.
2012. október 2.
|
|
|
0 komment
, kategória: Kohut Katalin |
|
|
|
|
|
2012-10-05 10:09:17, péntek
|
|
|
Ellen G. White adventista könyveiről
Ellen G. White 1827-ben november 26-án Gorhamban született és 1915. Július 16-án Sz. Helenában halt meg.
Ellen G. White: A nagy küzdelem
Fordította: Bánfiné Roóz Magdolna
Egy csaknem száz esztentővel ezelőtt írt könyv ez. White 1827-1915. Között élt és munkálkodott főként Amerikában. Ez a könyv 1888-ban jelent meg először, a sorozat a teremtéstől az újjáteremtésig tekinti át a megváltási terv történetét, az üdvösségtörténetet. Nem egyháztörténeti kézikönyv. Jeruzsálem pusztulásától a mennyei Jeruzsálem megalapításáig, amikor Isten végképp eltörli a bűnt, s minden következményét - kíséri végig ez a könyv.
Luther Mártontól kezdve valamennyi harcosát felsorolja az író.
A végén visszaállítják a régi Édent, Jézus megérinti az aranyhárfát és győzelmes énekét visszhangozza a mennybolt: Méltó a Bárány, aki megöletetett és újra él!
144 ezer a Báránnyal a Sion-hegyén áll, kezükben az Istennek hárfái Azok követik a Bárányt, akik az élők közül ragadtattak el és aki a királyi székben ül, kiterjeszti a sátorát felettük.
A könyvben idézett bibliai szövegeket Károlyi Gáspár megszokott fordításai szerint idézték, ahol ettől eltértek, ott a Szent István Társulat által 1976-ban kiadott fordítást idézték.
A valdensek feláldozták földi jólétüket az igazságért. Néha fáklyafénynél, a föld mély, sötét üregeiben, türelmes munkával versről versre másolták a szent iratokat.
A könyvben felvonulnak a régi történelmi korok a bibliai terjesztések időszakaival, az utolsó idők jeleivel, figyelmeztetésekkel, a bűn terjedésével, melyhez hozzásegítettek a rock harcosai is, Sátán megtévesztő csapdáival, a Föld pusztulásával...
Ellen G. White: Jézus élete
A mű eredeti címe: The Desire of Ages
Fordította: Dr. Homokos Henriette és Dobos János
Immanuelnek nevezték Jézust, ami azt jelenti: Velünk az Isten. Az Isten dicsőségének ismerete látható Jézus Krisztus arcán. Egy az Atyával, Isten képmása, az Ő nagyságának, fenségének visszatükrözője, az Ő dicsőségének világoltatása. Jézus azért jött földünkre, hogy ezt a dicsőséget kinyilatkoztassa. Eljött a bűn sötétjében bolyongó világunkba, hogy bemutassa Isten szeretetének világosságát, hogy legyen VELÜNK AZ ISTEN.
A Kálváriáról áradó világosságban látható meg, hogy az önmegtagadó szeretet törvénye az élet törvénye a föld és a menny számára egyaránt; s hogy Isten szívében van a forrása annak a szeretetnek. ,,mely nem keresi a maga hasznát".
Ő az, aki hegyeket épít erejével, akié a tenger és Ő alkotta is azt, Ő töltötte meg a levegőt dallammal, Ő írta oda mindenre a földön, a levegőben és az égbolton az Atya szeretetének üzenetét. A bűn megrontotta Isten tökéletes művét, de az Ő kezeírása továbbra is olvasható rajta.
Az élet törvényét áthágták a mennyben. A bűn gyökere az önzés. Lucifer, az oltalmazó Kerub első kívánt lenni a mennyben, Istent azzal vádolta, hogy öndicsőítésre vágyik. Sátán azon mesterkedett, hogy szigorúnak és kérlelhetetlennek lássák Őt, s a világra ráborult a szomorúság órája.
Krisztus volt az, aki a Hóreb-hegyi csipkebokorból így szólt Mózeshez: Vagyok, aki vagyok. Így szólt Izrael fiaihoz: A Vagyok küldött engem tihozzátok. A Vagyok az összekötő kapocs Isten és az emberiség között.
Isten sátora az emberekkel és velük lakozik és azok az ő népei lesznek és maga az Isten lesz velük, az ő Istenük.
Több, mint ezer évig várta a zsidó nép az Üdvözítő eljövetelét, s amikor eljött, mégsem ismerték fel Őt. A menny kincse számukra ,,gyökér" volt a száraz földből, nem volt alakja és ékessége.
Mégis Isten választotta ki Izraelt, ez a nép az üdvösség kútfeje legyen a világ számára. Ami Ábrahám volt vándorlásai földjén, ami József volt Egyiptomban és Dániel Babilóniai királyi udvarban, azzá kellett volna válnia a zsidó népnek is a nemzetek között. Istent kellett volna kinyilatkoztatniuk az embereknek.
Amikor elhívta Ábrahámot, így szólt: ,,Megáldalak téged...és megáldanak tebenned a föld minden nemzetségei"... és a Jákóbnak a maradéka olyan lészen a sok nép között, mint az Úrtól való harmat, mint a zápor a fűnek.
Izrael fiai Kánaánba való bemenetelük óta eltávolodtak az Isten parancsolataitól. Izrael népét babilóniai fogságba hurcolták, szétszórattak pogány országokba. Sokan üldöztetést szenvedtek, sokan életükkel fizettek azért, mert ragaszkodtak a szombathoz. A fogság kigyógyította a zsidókat a faragott képek imádásából. Iskolákat alapítottak, ahol a tudomány és művészet mellett az igazság alapelveit is tanították.
Mikor eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az ő fiát, hogy a törvény alatt lévőket megváltsa. Az Üdvözítő eljövetelét már az Édenben megjövendölte, amikor Ádám és Éva első ízben hallották az ígéretet. Örömmel fogadták elsőszülött fiúkat, remélve, hogy ő lesz a szabadító. Isten kijelentette Ábrahámnak, hogy rabságuk ideje 400 évig tart majd, annak utána kijönnek nagy gazdagsággal Egyiptomból.
Démoni jelleg vésődött az emberek arcára, az őket fogva tartó gonosz légiók tükörképe fejeződött ki rajtuk. Ezt látta a világ Megváltója.
Sátán ujjongott, hogy sikerült az emberben eltorzítania Isten képmását.
A dicsőség Királya mélyen megalázkodott, amikor eljött a földünkre, hogy magára öltse az emberi természetet.
Jézus gyermekkorát és ifjúságát egy kis hegyi faluban töltötte.
A lenézett Názáretben telepedett le. Osztozott a szegények sorsában, akik valóban megértették Jézus tanításait.
Évenként három ünnep volt: a húsvét, a pünkösd és a sátoros ünnepek, amikor minden izraeli férfinak meg kellett jelennie az Úr előtt Jeruzsálemben. Palesztina vidékéről is rengeteg hívő jött.
A rabbik rossz szemmel nézték Jézust, a testvérei is a rabbik pártjára álltak. Zakariást megszállta a szent lélek, mielőtt Erzsébet fogant méhében, s megszületett Keresztelő Szent János.
Innen a történetet mindannyian ismerjük, azt is, mennyi szeretet volt Jézusban.
Ajánlom elolvasásra White mindkét könyvét, mert fontos történelmi dokumentumnak számítanak, egyúttal rávilágítanak a Világban jelenleg is folyó eseményekre.
2012. október 4.
Kohut Katalin
|
|
|
0 komment
, kategória: Könyvajánló |
|
|
|
|
|
2012-10-05 10:06:38, péntek
|
|
|
Kérem az eget
Tanka
Írta: Kohut Katalin
tanulni oly' jó
figyelem lekötésként
írogatok csak
némán kérem az eget
kapjak jó egészséget
2012. október 3. |
|
|
0 komment
, kategória: Kohut Katalin |
|
|
|
|
|
2012-10-05 10:04:49, péntek
|
|
|
Osonok Hozzá
Haiku
Írta: Kohut Katalin
osonok Hozzád
lábujjhegyen, érezni
vágyom szívedet
Csodás gyógyulás
Haiku
Írta: Kohut Katalin
ha meggyógyulok
csak szerelemnek élek
kedves lesz a Föld
Énekelj!
Haiku
Írta: Kohut Katalin
belül éneklek
bár csodára várok, mondd
csak nekem dalolj
Szívhez szólt a dal
Haiku
Írta: Kohut Katalin
mikor hallottam
szívem beleborzongott
a tiszta hangba
2012. október 2.
|
|
|
0 komment
, kategória: Kohut Katalin |
|
|
|
|
|
2012-10-05 10:02:00, péntek
|
|
|
Kohut Katalin: A hálófüggöny
A Vénasszonyok nyarának
jellegzetes pókhálója,
ha fedője a bokroknak,
az jó idő mutatója.
Akit ökörnyál takar,
angyal védelmezi hamar.
Szélben lebegnek a pókok,
fonalukkal áldást hozók.
2012. október 5. |
|
|
0 komment
, kategória: Kohut Katalin |
|
|
|
|
|
2012-10-05 10:00:19, péntek
|
|
|
Hol van a nyár?
Szonett 21.
Írta: Kohut Katalin
Eliramlott villám-léptekkel a nyár,
ismét nem talált az örök-szerelem,
mióta búcsúzom csak azt kérdezem:
nem érint a csodás érzés soha már?
Ifjúságom elszaladt velem, de kár,
jégcsappá dermedt a tövises szívem,
mindenkinek jár az öröm, azt hiszem,
nem sodorhat parttalan folyón az ár.
Csodát hiszek, néhanapján remélek,
de csak magamban némán énekelek,
már nem is vigasztalót, csak szépeket.
Jöjj el, légy egyetlen gyógyító társam,
oly' régóta szabadítóra vágytam,
hozd meg testemnek a régi fényeket!
2012. október 5. |
|
|
0 komment
, kategória: Kohut Katalin |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2012. Október
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
32 db bejegyzés |
e év: |
229 db bejegyzés |
Összes: |
7244 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Általános (1223)
- Belső kör (6)
- Család (6)
- Munka (10)
- Haverok (2)
- Iskola (4)
- "Darabokra hullik a Biblia..:" (25)
- A lélek rajza (12)
- A Nagy Karola-rejtély (18)
- A sánta Jézus -Edom Talmud (30)
- Állaatokról (54)
- Beat, Hippi, Punk, Rock (21)
- Dalok (92)
- Egészség, betegség (155)
- Éjszakáim, álmaim (124)
- Élők, vigyázzatok (2)
- Emberi bölcsesség és ami marad (646)
- Érzelmek (102)
- Esti, Jó éjszakát versek (23)
- Fejezetek a szexualitás ... (1)
- Filmajánló (60)
- Füzes László (53)
- Földönkívüliek (7)
- Gyermekeknek (25)
- Halottak napja (8)
- Horoszkópok (9)
- Hozzátok szólok, magyarok! (18)
- Idézetek (398)
- Időjelek - Leplezés (76)
- Ismeretterjesztő (141)
- Játék a tűzzel (advent) (17)
- Karácsonyi versek (33)
- Kelet örökségek (181)
- Kéz analízis (1)
- Kínzások és büntetések (1)
- Kodály Zoltán: Forr a világ (1)
- Kohut Katalin (1636)
- Könyvajánló (35)
- Köztársaság tér 1956 (21)
- Le nem fordított versek (7)
- Lélekemelő írások (216)
- Magyar nyelv (24)
- Magyarország harmoniakártyája (37)
- Marketing (16)
- Meditációk (4)
- Napi harmoniakártyáim (369)
- Napi jóslás (87)
- Névnapok eredete, versek (18)
- Nyugati örökségek (10)
- Otthoni munka (4)
- Receptek (160)
- Rock Évkönyv 1981. (37)
- Számmisztikai elemzések (12)
- Szépség, fitness (45)
- Szólások, mondások (1)
- Szórakozás (13)
- Történetek, novellák (58)
- Újévi köszöntők (19)
- Vas-Forgószél 1945-től (65)
- Versek (356)
- Viccek (249)
- Viselkedés kultúra (10)
- Ünnepek (121)
- Zirkuli Péter: Katalin (29)
|
|
|
|
- Ma: 292
- e Hét: 2179
- e Hónap: 4538
- e Év: 56804
|
|
|