Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/20 oldal   Bejegyzések száma: 195 
Pecznyík Pál újabb versei
  2012-11-30 06:56:33, péntek
 
  Pali bácsi 93 éves

93 év, áldott szép idő,
Isten ajándéka, ingyen adja Ő!
De nem pazarlásra, hanem, hogy Vele,
hasznosan élhessen, kedves gyermeke.
Egész életében, útját Vele járja,
szeretett gyermeke, versekkel szolgálja.
Ha bár szétszórtan él, ez a nagycsalád,
de lélekben itt van, s érte mond imát.
Mai napon, én sem kívánok egyebet,
csak, hogy lépéseit, kísérje szeretet.
Kívánjuk, hogy szívét töltse be remény,
tündököljön csillag, élete egén.
93 év, hosszú szép idő,
bizony fogytán van már abban, az erő.
Nem tudjuk meddig tart, élet hossza még,
földi élet útján, mikor jő el a vég!
Ámde tudja az Úr, s ez neki elég,
mint gyermeket őt is, befogadja az ég!
Boldogan mehet át, a halál kapuján,
számára csak álom lesz, a zord halál!
Az Úr, áldó kezét, ott feléje tárja,
gyermekét a mennyben, örök öröm várja!
Kerülje életét, keserűség, bánat,
segítse őt az Úr, meg élje a 100-at!

Testvér írta. 2012. XI. 20.

Jézus fizetni jött!

Áldom Atyámat, ki életet adott,
számomra egy csodás otthont, alkotott.
Édenben láttam Őt, beszéltem Vele,
a szívem boldog volt, örömmel tele.
Ám jött a nagy próba, amely letepert,
midőn tiltott fáról, téptem eledelt.
Gonosz csábításra, lábam bűnre tért,
Fia: fizetni jött értem, bűnösért!
Elhagyta fény helyét, dicső szent honát,
felvette ruhámat, bomló test-ruhát!
Bűnöst így szeretni, fájón véresen,
Megváltómon kívül, nem tud senki sem!
Földi arany, ezüst, mennyben mit sem ér,
mennyei valuta: nem pénz, drága vér!
Értem, ki habzsoltam, kedvenc bűnöket,
bűntörlő vérével, Jézus fizetett!
Kit hízelgő Sátán, Tőle elrabolt,
a váltságdíj, ilyen roppant drága volt!
Viszonzásul ezért, mit adhatok én,
ha az életem is övé, s nem enyém!
Hála, áldott Atyám, nem kér tőlem mást,
csak hűséges szívet, és hálaadást.
Szeme: övéiben talál örömöt,
látva gyermekeit, angyalok között.
Új földön, mely sokkal szebb a réginél,
s abban, Isten népe, dicső fényben él.

Pecznyík Pál Celldömölk 2012. XI. 20.

Büszke ember vágya

Kevély büszke ember,
isten akart lenni,
alázat útjára,
nem akart lemenni.
Mert szerinte azon,
képmutatók járnak,
láthatatlan Istent
követnek, imádnak!
Emberész, tudomány,
lassan mindent elér,
láthatatlan Istent
követni, mit sem ér.
Az ember valóban,
sok mindenre képes,
ám élete: csupán
arasznyi, így véges!
Még alig készül el,
nagyszabású terve,
bomló test-ruháját,
itt hagyja a lelke!
A nagy tervezésnek,
egyszerre vége lett,
isten akart lenni,
s örökre elveszett!
Vesztébe sodorta,
Sátánnak csalétke,
megvetette Jézust!
aki meghalt érte!

Pecznyík Pál
Celldömölk
2012. XI. 27.

Csak vándorok vagyunk!

Idegenek vagyunk mi itt,
nem bennszülöttek, vándorok,
kopár lelki sivatagon
sátorozó, zarándokok.

Ami itt szép és csábító,
csak múló árnyéka annak,
ami az új földön vár ránk,
gyémántnak és színaranynak.

Ha már Jézuséi vagyunk,
látásra nyílt lelki szemünk,
itt, a legszebb alkotás is,
értéktelenné vált, nekünk.

Mind az, ami itt látható,
része: testi életünknek,
testünk: csak bomló ruhája,
örökkévaló lelkünknek.

Isten népe, idegen itt,
szebb hazája láthatatlan,
onnan várja dicső Urát,
jöhet: bármely pillanatban!

Halál sötét kapujában,
véget ér a földi élet,
feltámadás dicső napján
beteljesül, az ígéret!

Megjelenünk Atyánk előtt,
új életben, új ruhában,
s végtelen lesz az örömünk,
megváltottak szent honában!

Pecznyík Pál
Celldömölk, 2012. XI. 26.

Jézus jöjj!

Jézus jöjj: néped vár,
úgy kíván látni már
Téged, a nagy Királyt,
Atyánknak Szent Fiát!

Nem tudjuk: mikor jössz
közelebb, a földhöz.
Nappal vagy éjjelen,
hófehér fellegen!

Öröm lesz nézni Rád,
tündöklő koronád.
Csodás lesz fenn az Ég,
soha nem látott még.

Oly szépet, a szemünk,
ha Nálad ott leszünk,
s majd Veled: légen át,
elérjük Menny honát!

Pecznyík Pál
Celldömölk
2012. XI. 26.

Jézus nélkül!

Hit csodás kötele feszül,
égi - földi part között,
Jézus halad a kötélen
kárhozat mélye fölött!
Ma is várja türelmesen,
földünk sok félénk fiát,
biztonsággal vihesse őt,
szédítő mélységen át!
Kötélpálya láthatatlan,
túlsó part is ködbe vész,
ezért az innenső parton,
alig akad már merész!
Jézus nélkül: a túlsó part,
soha el nem érhető,
Ő nélküle, kárhozatba
zuhan, minden vakmerő.
Két part között a nagy mélység,
szemünkkel nem látható,
Szeretetből, eltakarta
előlünk, az Alkotó!
Forgalmas a kötélpálya
égi - földi part között,
él örökké, aki azon,
túlsó partra költözött.
Ott már nincsen bűn, félelem,
se mély tenger, se halál,
Isten hona bűntől mentes,
és ragyogó fényben áll!

Pecznyík Pál
Celldömölk
2012. XI. 20.

Szemben Jézussal!

Aki Megváltónkkal
szembe akar nézni,
annak alázatát,
övéhez kell mérni.
Bűnösökhöz jött le,
alázattal tele,
boldog lehetett, ki
szembe nézett Vele!
Ő a szent: bűnössel
egy szinten élt, járt itt,
Szerette Máriát,
és nővérét, Mártit.
Nem féltette magát,
leprást megérintett,
vándor Rabbit látott,
aki Rá tekintett!
Jézus emberré lett,
egy szinten élt velünk,
Vele szembe nézni,
így könnyebb volt nekünk.
De midőn keresztfán
függött, a Fenséges!
Vele szembe nézni,
nem volt lehetséges!
Meghalt. Ám feltámadt!
Most, mennyben van helye,
nagy öröm lesz egykor
szembe néznünk, Vele!
Fényből Ő jött hozzánk,
Őhozzá, mi megyünk,
hogy örök hazánkban
nála, Vele legyünk!

Pecznyík Pál
Celldömölk, 2012. XI. 27.

Tied az érdem...

Mennyei Atyám, célod van velem,
örök életet, Te adtál nekem!
Ma még itt vagyok, meddig? Nem tudom,
verseim szállnak, hanghullámokon.
Négy égtáj felé, ahol ember él,
légi úton száll, sok verses levél.
Írásban, versben, Te szólalsz magad,
ám csak kevesen hallják, szent szavad,
Látható világ, kedvesebb nekik,
Téged, szent ügyed, - balgán - megvetik.
Te adtál mindent: étket, életet,
áldással teli, hosszú éveket.
Minden ajándék, áldott ráadás,
de a legnagyobb: örök szent lakás!
Melyet Fiadért, ingyen adsz nekünk,
váltsága nyomán, mennyben élhetünk!
Annak szépsége: fel sem fogható,
fénnyel töltöd be, áldott Alkotó!
Oda vársz minket, dicső jó Urunk,
szent ragyogásán, mi majd ámulunk.
S amíg peregnek, múló éveim,
rólad: Atyámról, szólnak verseim.
Bárcsak volna mind, égi üzenet,
s vonna tehozzád, drága szíveket!
Eszközöd vagyok, betelt örömöm,
Tied az érdem: Atyám, köszönöm.

Pecznyík Pál Celldömölk 2012. XI. 22.

Toll vagyok

Még a múlt században, történt meg, egy napon,
éjjel-e vagy nappal, azt, ma már nem tudom.
Jött a világra egy síró kis csecsemő,
két szülőre bízta őt, a Gondviselő.
Ápolta, pátyolta, vézna kis testemet,
őrizte, vigyázta, minden lépésemet.
Aztán telt az idő, telt élményfüzetem,
sok próbával tűzdelt, kilenc évtizedem.
Már életem delén, írhattam verseket,
Arról: ki ma is hív, bűnbánó lelkeket!
Atyám szent hívását, versekben hirdetem,
kopott öreg hárfán zeng, verses énekem.
Életem napja már, alkonyi pírban ég,
lenyugvása közel, vagy talán messze még?
Amíg élek: Atyám jóságát zenghetem!
hő vágyam, hogy Őrá mutasson, életem!
Drága lelkek: ne rám, Őrá tekintsetek,
váltságul: Ő adta szent Fiát, értetek!
Atyám szent kezében, toll vagyok semmi más,
Ővé a dicséret, köszönet, háladás.
Versek által Ő hív magához, lelkeket,
nála: otthonra lel,az árva, elveszett!
Hosszú életemnek egyetlen célja van,
örök honra leljen, aki még hontalan!

Pecznyík Pál Celldömölk 2012. XI. 24.


A 93 esztendős Pecznyík Pál versei, írásai, áhítatai lányának, Jolikának blogjában olvashatóak:


Link






A képet Szuromi Eszter barátnőm készítette, akinek csodálatos képeit blogjában lehet megcsodálni, az alábbi hivatkozási címen:


Link
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyík Pál írásai  
Túlvilági filmek Laár András ajánlásával
  2012-11-30 05:51:53, péntek
 
  Túlvilági filmek Laár András ajánlásával


Link







Kedves Barátaim és Látogatóim!

Köszönöm látogatásaikat és leveleiket. Kívánok mindenkinek Istentől megáldott,
békés hétvégét, erőt, egészséget, örömteli élményeket. Rövidebb bejegyzésekkel
holnap és vasárnap is jelentkezem, de hosszabb bejegyzésekre csak
SZERDÁN REGGEL LESZ IDŐM .
Vigyázzanak magukra és egymásra.





 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
Róna Péter: Hét ember felelős a devizahitelezésért
  2012-11-30 05:39:25, péntek
 
  Róna Péter közgazdász szerint a magyar gazdaság vergődésének első helyen álló oka a devizahitelezés bevezetése volt, melyért hét embert tesz felelőssé: Járai Zsigmondot, Király Júliát, Simor Andrást, Gyurcsány Ferencet, Bajnai Gordont, Oszkó Pétert és Felcsúti Pétert. Mindez abból a Schiffer Andrásnak címzett leveléből derül ki, melyben bejelentette, hogy távozik az LMP alapítványának éléről és a magyar közéletből.

Lemondott az LMP pártalapítványának társelnöki posztjáról Róna Péter közgazdász, aki egyúttal hátat fordít a magyar közéletnek is, mert nem érti, hogy mi történik a Kárpát-medencében.

"A magyar gazdaság és társadalom vergődésének okairól sokat lehetne írni és mondani - írtam és mondtam is - de van egy, amely nézetem szerint az összes többit maga mögé utasítja, ez pedig a devizahitelezés" - írja Róna Péter a Schiffer Andrásnak címezett lemondólevelében, melyből a Népszabadság idézett.

A közgazdász úgy látja, életek százezrei mentek helyrehozhatatlanul tönkre, a fizetőképes kereslet nagyon hosszú időre megroppant, maga a bankrendszer működésképtelenné vált, kis- és középvállalatok tízezrei dőltek be, munkahelyek százezrei szűntek meg, és a Magyar Nemzeti Bank elvesztette a monetáris folyamatokra gyakorolható hatását egy hazug, csalárd termék bevezetése miatt.

"Mert a devizahitel egyáltalán nem hitel, hanem egy olyan befektetés a hitelfelvevő részéről, aminek az a lényege, hogy az összes, kivétel nélkül az összes profit a banké, az összes kockázat pedig a hitelfelvevőé. Nem hitel azért az egyszerű okért, mert a hitel egy fix összegben felvett kölcsön, amit azonos fix összegben kell visszafizetni, a szerződésben kijelölt és annak alapján mindkét fél számára kiszámítható kamattal együtt. De a devizaadós nem tudhatja, hogy mennyit kell visszafizetni, mert a törlesztés egy olyan ténytől, az árfolyam mozgástól függ, amihez semmi köze, hiszen ő forintot kapott és forintban fizet" - magyarázta.

Róna leírta, hogy 2006-tól kezdve kétségbeesetten küzdött a devizahitelezés leállításáért, amiért meg is kapta a kókler minősítést a devizahitelezés megalkotóitól. "Kik voltak ők? Hát Járai Zsigmond, Király Júlia, Simor András, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Oszkó Péter és Felcsúti Péter" - sorolja a neveket. Szerinte Oszkó Péter és Felcsúti Péter dolgozta ki azt a banki magatartási kódexet, ami végtelen cinizmussal nem, hogy nem vetett véget, hanem egyenesen szentesítette a devizahitelezést.

Róna Péter szerint akik ezért a "disznóságért" személyesen felelősek, több mint egy millió embert fosztottak meg mindenüktől. Azt pedig érthetetlennek tartja, hogy ezek az emberek "képesek most magukat a jogállamiság nagy védőivé alakítani, képesek a talpig becsületes LMP-t az úgynevezett balliberális értelmiség nagy többségének aktív részvételével a megsemmisülés szélére sodorni".

Orbán két évét őrületnek nevezi Róna Péter. Az írja, hogy emiatt először megpróbálta lenyelni a békát, és elfogadni az összefogás valamiféle változatát, túllépni azon, amit a felsoroltak tettek, ezért találkozott Bajnai Gordonnal is. De mára már megbánta, hogy egy pillanatra is elképzelhetőnek tartotta az együttműködést "ezzel az álnok, cinikus és erőszakos bandával".



Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Amerikában listázzák a zsidó képviselőket!
  2012-11-30 05:32:41, péntek
 
  Bár a nyugati sajtó egymással versenyt futva háborodott fel Gyöngyösi Márton hétfői parlamenti felszólalásán, a világ más országaiban bevett szokás a választott politikai tisztviselők állampolgárságának nyilvántartása, sőt, számos demokratikusnak mondott jogállam vezetett be e téren korlátozásokat.

Származási és vallási listázás az Egyesült Államokban


A sort kezdjük rögtön az Egyesült Államokkal, amelynek nagykövete kedden "a lehető leghatározottabban" elutasította a jobbikos felszólalást, az MTI-nek eljuttatott közleményükben kiemelték: "az ilyen gyalázatos és rendkívül sértő megnyilvánulásokat köteles minden demokráciában élő személy azonnal és keményen elítélni".

A közlemény már csak azért is megmosolyogtató, mivel a "szabadság és a lehetőségek hazájában" nem csak a politikusok állampolgársága, hanem vallása és etnikai hovatartozása is nyilvános adat. Angolul értő olvasóink a saját szenmükkel győzödhetnek meg arról, hogyan "listázza" kongresszusi képviselőit és szenátorait Amerika. A PEW Research Center nevű agytröszt összeállításából például kiderül, az egyes vallási csoportok számarányukhoz mérten mekkora súllyal vannak jelen az amerikai törvényhozásban, és ezek az adatok hogyan változtak az évek során.

Az adatokból például kiolvasható, hogy az Egyesült Államok lakosságának alig két százalékát kitevő zsidó kisebbség a Képviselőházban 5, a Szenátusban 10 százalékban van jelen, ezzel messze a legfelülreprezentetáltabb vallási csoport. (2010-ben még 8,4, illetve 13 százalék volt az arány.)





Az alábbi linkre kattintva megtekinthetjük az Egyesült Államok összes szenátorának és kongresszusi képviselőjének vallási hovatartozását - államokra lebontva.


Link

Az antiszemita Wikipedia nem szégyellte lajstromba venni a zsidó származású amerikai képviselőket.


Link



Aki eddig még nem kapott sokkot, az kapaszkodjon, mert az Amerikai Tudósok Szövetsége (Federation of American Scientists - FAS) a nyilvános adatokból egy olyan összeállítást közölt, amelyből kiderül, hány afro-amerikai, latin, ázsiai és indián származású képviselője van a Fehér Háznak.





Országok, amelyek a Jobbiknál is radikálisabbak

A sort folytassuk Franciaországgal, ahol törvény tiltja, hogy egy gall másik országban töltsön be kormányzati vagy katonai pozíciót. Ennek lett a foglya a haiti születésű Michaëlle Jean, aki egy Kanadában élő, francia állampolgárságú filmrendezőhöz ment feleségül, és ezáltal megkapta a francia állampolgárságot. Amikor 2005-ben Jeant a kanadai hadsereg főparancsnokának nevezték ki, le kellett mondania francia állampolgárságáról, hogy tisztségét betölthesse.

Hasonló a helyzet két balti államban, az észteknél és a litvánoknál is. Toomas Hendrik Ilves jelenlegi észt elnöknek 1993-ban, Valdas Adamkus volt litvániai elnöknek 1998-ban kellett lemondani amerikai állampolgárságáról, mert enélkül egyikük sem lehetett volna államfő.

Ausztrália alkotmánya kifejezetten megtiltja, hogy külföldi állampolgársággal rendelkezők beülhessenek a camberrai parlamentben, Új-Zélandon pedig akkor veszíti el valaki az állampolgárságát, ha hivatala elfoglalása után kérvényezi egy másik országét.

Izrael, a faji diszkrimináció iskolapéldája

A világon az egyik legkirekesztőbb állampolgársági törvénye minden kétséget kizáróan Izraelnek van. A zsidó állam 2003-ban olyan jogszabályt fogadott el, amely megtagadja a házasság útján szerzett állampolgárságot az iraki, iráni, szíriai, libanoni, líbiai, szudáni, jemeni, afganisztáni, pakisztáni és palesztin lakosoktól.

Az ENSZ és számos emberjogi szervezet tiltakozása ellenére az izraeli legfelsőbb bíróság 2006-ban, majd 2012 januárjában is megerősítette a diszkriminatív törvényt, a bírói indoklás szerint "az emberi jogok nem írják elő a nemzeti öngyilkosságot".

Az izraeli nemzetbiztonsági törvény ezenkívül előírja, hogy ha egy izraeli állampolgárnak más állampolgársága is van, akkor őt külföldinek kell tekinteni, és kötelező katonai vizsgálatnak kell alávetni.

Ehhez képest a Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő hétfőn azt vetette fel a magyar Országgyűlésben, hogy érdemes lenne felmérni - nem kitiltani, lemondatni, megfosztani: felmérni - az országot vezető izraeli-magyar kettős állampolgárokat.



Bencsik János

barikad.hu



Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Bogár László : Ez az EU igazi drámája
  2012-11-30 05:20:40, péntek
 
  Bár az Európai Unió csúcsértekezletének kudarca ,,borítékolható" volt, ez a sikertelenség azonban önmagában nem tragédia. Európa legfelsőbb uralmi körei az első menetben képtelennek bizonyultak a döntéshozatalra, ennyi történt. De azért van min elgondolkodni. Például azon, hogy vajon miért is süllyed kontinensünk egyre mélyebbre, és ha erről beszélni sem lehet a legszélesebb nyilvánosság előtt, akkor ugyan hogyan képzelhető el egyáltalán e süllyedés megállítása.

A hanyatlás ténye ma már közhely, de azért érdemes lenne alaposabban megvizsgálni ezt a kérdést, hogy minél pontosabban értsük, hogy az az elemi szintű elosztási konfliktus, amelynek megoldhatatlansága elvezetett a mostani kudarchoz, valójában miből is táplálkozik. Abból kellene kiindulni, hogy bár Európa, azaz a történelmi értelemben vett Nyugat soha sem volt ugyan teljesen egységes birodalom, de újra és újra születtek kísérletek ennek a létrehozására. Az egység megalkotásának legfőbb akadálya valószínűleg az volt, hogy mindig több, egymással élesen szemben álló értelmezési logika és erre épülő szerveződési mód volt jelen, és ezek összekapcsolása lehetetlennek bizonyult. A ,,vallásháborúk" krónikája drámai módon írja le ennek a történetét. Az európai nagyhatalmak rivalizálása is - ami sokszor vezetett iszonyú pusztítással járó háborúkhoz -, valójában ennek az ellentmondásnak a következménye. A XX. század szörnyű tragédiái vezettek el oda, hogy Európa uralmi elitjei újra felvessék az egységes birodalom megteremtésének kérdését. Az egyes nemzetek, például a németek és franciák pusztító ellenségeskedése mögött nemcsak az erőforrások elosztásának kérdései húzódtak meg, hanem kulturális, sőt civilizatórikus jellegű kérdések is. Az egyik döntő fontosságú, máig is elbeszélhetetlen és kibeszélhetetlen probléma, hogy milyen mechanizmusokkal és hogyan kezelhető a ,,centrum és a periféria" kérdése. A XVI. századtól nekilendülő modernitás ugyanis olyan új munkamegosztási rendszert hozott létre a kontinensen, amelynek lényege egyre inkább az lett, hogy a gazdag északi és nyugati centrum folyamatosan erőforrásokat szív el a keleti és déli perifériákból. Egyszerűen azért, mert a technikai evolúciót vezérlő tőke kezdettől fogva meglévő helyzeti előnye állandósult, sőt egyre jelentősebb lett. Minden ellenkező híreszteléssel szemben ez a különbség és az ebből eredő feszültség az elmúlt évszázadok során legfeljebb átmenetileg csökkent csak, hosszú távon egyértelműen a periféria leszakadásáról tanúskodnak a jelek.
A második világháborút követő békerendszer, amelyre az egész európai integráció is épül, felismerte ugyan ezt az alapkérdést, és próbált is tenni valamit a kezelésére hosszú távon, ám a kezdeményezés összességében egyre fenyegetőbb kudarcnak látszik.

A déli periféria, amelyet mostanában csak PIGS (,,disznó") (Portugália, Itália, Görögország és Spanyolország) országokként szokás emlegetni, és amelyek a sikeres felzárkózás kirakatországai voltak eddig, most éppen szabadesésben zuhannak ismeretlen mélységek felé. (És lényegében ugyanez mondható el a nyugati periféria egyetlen ,,bezzeg-gyerekéről", Írországról is.) Ha, és amennyiben van feneke ennek a kútnak, az bizonyosan sokkal mélyebben található, mint ahonnan a kérdéses országok felzárkózása indult annak idején. A volt szocialista periféria egyelőre nem zuhan ilyen látványosan, de az a tény, hogy az itt élők döntő többsége eleve történelmi kudarcnak véli a rendszerváltást, sokat elárul a lényegről. A fokozódó társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális és etnikai feszültségek itt is bármikor működésbe hozhatják azokat a ,,pokolgépeket", amelyeknek a pusztító hatását néhányszor már megtapasztalhattuk.

A perifériák integrálása tehát teljes kudarccal zárul, és ennek végső oka nagyon egyszerű. Európa uralmi körei a hetvenes évekig képesek voltak az 1933-as Roosevelt-féle ,,New Deal" mintájára új egyezséget kötni a globális tőkével. E megállapodás lényege, hogy a tőke fizet elég adót és elég bért ahhoz, hogy a centrumtérségek történelmileg megszokott életnívója megtartható legyen, s a déli és keleti perifériák lassú felzárkózását is hajlandó megfinanszírozni.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy a perifériákról éppen a globális tőke által kiszivattyúzott erőforrások töredéke azért visszajuthat a perifériákra. Persze csak nagyon célzott módon. A nyolcvanas évektől kezdve azonban Európa meghatározó tőkés körei fokozatosan felmondták ezt az alkut. Globális mozgásterük kitágításával olyan profitokhoz jutnak ugyanis az Európán kívüli perifériákról, hogy az európai centrumokban egyre kevésbé hajlandók adót és bért fizetni. Az állam és annak polgárai ott is elindultak az egyre veszélyesebbnek látszó lepusztulási lejtőn. A déli és keleti perifé­riák felzárkózásának kérdése és további támogatásuk már szóba se kerül. Újra hangsúlyozzuk azonban, hogy valójában ez a támogatás, ami főként a kohéziós alapokat és az agrártámogatásokat foglalja magába, mindössze azt jelentené, hogy a globális tőke az általa innen kamat (adósságszolgálat) és profitként kivont erőforrások egy csekély részét juttatná így vissza. (Az ,,etetni is kell a birkát, ha nyírni akarjuk" mintájára.) A 2014 és 2020 közötti időszak költségvetési döntéseinek látványos kudarca azt igazolja, hogy sem a valóságos hatalmat gyakorló tőkés körök, sem a nevükben az uralmat gyakorló ,,birodalmi adminisztrátorok" nem értik, vagy, ami még rosszabb, nem akarják érteni a helyzetet. És ez az igazi dráma!


Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Hazaellenes mindenki, ki azt mondja a nyomorgóknak,éhezzetek
  2012-11-30 05:10:07, péntek
 
  ,,Hazaellenes mindenki, ki azt mondja a nyomorgóknak, éhezzetek a hazáért"


Ifj. Tompó László - Hunhír.info

Ha van írónk, akinek műveit bárhol felütve mai valóságunkat megvilágító mondatokba ütközünk, akkor Szabó Dezső valahogy feltétlenül közéjük tartozik: regényeiben, elbeszéléseiben, s nem utolsósorban ,,Ludas Mátyás Füzetek" című publicisztikai sorozatában nem győzte minduntalan hangsúlyozni, hogy ,,hazaellenes mindenki, ki öt, tíz vagy nem tudom hány ezer holdnyi vagyonnal azt mondja a nyomorgóknak, ne gondoljatok az anyagiakkal, éhezzetek a hazáért", vagyis hogy egyéni és közösségi szinten miként lett egyként úrrá rajtunk a mortalitás a moralitás helyett.


Minderről drámai erővel számol be különösen két levele. Az egyiket 1911-ben írta gróf Tisza István földbirtokos úrnak, Magyarország miniszterelnökének, a tanári bérek emelését kívánva, leszögezve benne, hogy igenis

,,hazaellenes mindenki, ki öt, tíz vagy nem tudom hány ezer holdnyi vagyonnal azt mondja a nyomorgóknak, ne gondoljatok az anyagiakkal, éhezzetek a hazáért. Hazaellenes, mert kompromittálja a haza fogalmát. Nagyméltóságod szereti a hazát a maga módja szerint (tízezer jóllakott, húsz millió éhes idealistával), mi a magunk módja szerint (minden becsületes munkát gond nélküli, elégedett élet illet meg".

A másikat 1923-ban a tisztviselőkérdésről, rámutatva, mikor van és mikor nincs helye a hatalommal szembeni lojalitásnak (amelyért mellesleg dr. Töreky Géza államügyész kétévi fegyházra és 100 000 korona pénzbüntetésre ítélte s csupán ügyvédje fellebbezési beadványainak volt köszönhető, hogy a harmadfokú tárgyaláson az ítélete egy hónap felfüggesztettre és 50 000 koronára mérsékelték): ebben egy helyzetét tűrhetetlennek tartó tanár panaszlevelére válaszolva azt írta, hogy egyenesen csak azt kapják, amit megérdemelnek, amiért, hasonlóan az amerikai regények azon rabszolgáihoz, akik kizsákmányolóik mellé állnak, akárhányszor megkorbácsolják is azok őket, amiért nem teremtették meg ,,az összes dolgozó kéz és dolgozó agy egyetemes szolidaritását az országban": ,,Az Önök hazaáruló baromi idealizmusa miatt ment tönkre szellemileg és anyagilag a magyar középosztály. Az Önök magyargyilkos, gyáva idealizmusa miatt maradt szervezetlen a magyar intelligencia. Az ember lényegileg ragadozó állat, s kisebb bűnös az, aki rabol: a nagy bűnös az, aki rabolni enged. A bekövetkezett tragédiákért, a szétdarabolt országért, a kirabolt magyarságért a felelősség nagy része Önöket terheli."

Mindkét nyilatkozata megmagyarázza, miért volt számára az erkölcs az élet, a politika egyedüli alfája és ómegája, miért, hogy nem ismert más mércét, mint a jézusi parancsot (,,Adjátok meg a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami Istené" (Mt 22, 21)), amelynek hiányát személyes életében is, főleg a munkáiért járó szerzői jogokat úgyszólván semmibe vevő kiadók vele kapcsolatos magatartásában annyiszor megtapasztalta, olyannyira, hogy erről a ,,Ludas Mátyás Füzetek" 8. számában 1935-ben közölt ,,napi jegyzet"-ében így vallott:

,,Egy kis természetrajzi tanulság. Mióta megint van egy ablakom a lelkek felé: megint garmadával kapom a leveleket. Ezek a levelek általában rajongók, ziláltan lelkesek és legtöbbször: legalább még egy szál füvet akarnak kaszálni az én tarlómon.

Így például naponta ilyen ajánlatokat kapok: - Mester, én rajongok Önért. Én vagyok a legrajongóbb rajongója. Műveit könyv nélkül tudom. Ezeket a műveket világgá akarom propagálni. Engem nem üzleti szempontok vezérelnek, hanem rajongás a Mester iránt s a magyar irodalom szeretete. Mester, adja nekem Segítség! című regénye német fordítási jogát.

Vagy húsz ilyen levél van az asztalomon. Csak abban különböznek egymástól, hogy más-más művem kérik fordításra, hol olasz, hol francia, hol más nyelvre.

E levelek elolvasása után felkiáltottam: Szüret! Végre meg van oldva megélhetésem felette rozoga problémája. Tanulékonynak áll a világ.

Van a Vár oldalán egy pompás bérpalota. Egy építész tulajdona, aki maga építette. Harmadik emeletén e háznak csoda háromszobás lakás van, erkélyekkel, ablakokkal a Dunára, az egész Budapestre. Az Isten is nekem gondolta ezt a lakást. Belibbentem az építész irodájába, tótágast álltam, kezdtem:

- Mester, maga a világ legnagyobb építésze. Én rajongok a maga építési művészetéért. Adja nekem át tíz évi lakásra azt a harmadik emeleti lakást. Engem nem üzleti szempontok vezérelnek és esküszöm, hogy a tíz év alatt egy fillér lakbért nem fogok fizetni. De boldog képemen mindenki látni fogja, hogy milyen nagyszerű érzéseket vált ki az Ön építő művészete az emberből. Ó Mester...

Az építész a telefonhoz ment és már le is tárcsázta a mentőközpontot. Búsan elléptem. De nem csüggedtem. Beállítottam egy Roham utcai hentes-mészároshoz. Új tótágas, új zengzet:

- Mester, maga a világ legnagyobb hentesművésze. Én rajongok a maga művészetéért. Engem nem üzleti szempontok vezérelnek, adjon nekem egy prágai sokát...

- Menj fiam, hívd ide a rendőrt a Krisztina tér sarkáról - szólt a hentes inasához. Aztán próbálkoztam a péknél, a szabónál, a cipésznél, a kalaposnál, a kesztyűsnél, a papírkereskedőnél stb. Mindenütt ugyanazzal a sötét jellegű eredménnyel. Csak éppen hogy haza tudtam cipelni a testi épségemet.

Otthon úgy tettem, mint az oxfordi pietisták: leültem, csendet parancsoltam magamra. Megkérdeztem a Csendtől: mi az értelme mindennek? A Csend ezt felelte:

- Fiam, ne engedd, hogy bármily szép frázis leple alatt palivá készítsenek ki. Az áru: anyagba tömörített munka, melyet becsületesen meg kell fizetni. A szerzői jogok és így a fordítási jog is: áru, azaz tömörített munka, tehát: azt is becsületesen meg kell fizetni. Te neked épp úgy kell táplálkoznod, öltözködnöd és laknod valahol, mint az építésznek, a hentesnek, a péknek és más kétágú ideálizmusnak. Hogyan kívánhatják hát éppen a te árudat potyára? Ha valaki le akarja fordítani valamelyik művedet, kerítsen előbb egy kiadót, fizettesse meg vele neked a fordítási jogot, aztán spriccelhet a szív-slagjával addig, amíg jól esik. De hogy éppen a te sok viharba tört, sokszor megrabolt hajódra menjen valaki potyázni, az igazán piszkos dolog, még ha szívvel kandírozza is körül a szándékát.

Ezt mondta a Csend. Ha valaki haragszik érte, ne rám, hanem az oxfordi piétistákra haragudjék."

Idézett sorait, különösen is hetvennégy évvel ezelőttieket olvasva aligha csodálhatjuk, hogy mindmáig várat magára az életében annyiszor megjövendölt magyar feltámadás, elvégre ma sincs más maradandó morális mérce, mint amit ő mutatott, vagyis hogy mindennek ára van, éspedig nemcsak a fizikai, hanem bizony a szellemi munkának is (legyen az előadástartás, könyvírás), elvégre ,,hazaellenes mindenki, ki öt, tíz vagy nem tudom hány ezer holdnyi vagyonnal azt mondja a nyomorgóknak, ne gondoljatok az anyagiakkal, éhezzetek a hazáért".


Ifj. Tompó László írásai a Hunhíren:


Link


Ifj. Tompó László előadásainak plakátjai a képtáramban :


Link




 
 
0 komment , kategória:  ifj.Tompó László írásai  
Wass Albert: Vérszerződés
  2012-11-30 05:05:06, péntek
 
  Átkelvén az ATIL (Volga) folyón, néhány évig ATILKÖZBEN maradtak a magyarok, azonban nem telepedtek meg ezen a földön. Csupán nyájaikat legeltették, és sátorszekereiken tanyáztak.

Táboraik törzsek szerint oszlottak meg, a törzseken belül pedig nemzetségek szerint. Egy-egy nemzetség szekértábora kör alakban helyezkedett el, nehéz, vasalt rúdjaikkal kifele, mint a sündisznó tüskéi. Ez a módszer támadásokkal szemben hatásosnak bizonyult.

Egy szép napon görög követ érkezett a magyarok táborába, több szekérre való ajándékot hozva Bizáncból. Felvonultak ELŐD elé, aki a magyarok KENDÉJE volt és azt kérték tőle a császár nevében, hogy mint Bizánc szövetségese indítson hadat a szomszédos besenyők ellen. A KENDE válasza meglepte a görögöket.

- Nekem nincs hatalmam a hadsereg fölött - felelte Előd, magyarok kendéje -, én csak békeidőben uralkodom. Ha háborúra kerül a sor, a törzsek fejei Gyulát választanak maguk közül és ő a főparancsnok, akinek mindenki engedelmeskedik, még én is.

A görögök unszolására Előd tanácsba hívta a hét magyar törzs vezéreit. A hét vezér visszautasította a görögök ajánlatát. Nem kívántak háborút csupán a háború kedvéért, még gazdag ajándékért sem.

A csalódott görögök visszatértek császárukhoz, és jelentést tettek sikertelen útjokról. A császár krónikása pergamenre írta a nomád magyaroknál tett látogatás útján szerzett különös tapasztalatokat.

"Béke idején a KENDE uralkodik a magyarok felett" írta föl a krónikás, "míg háború idején a GYULA, akit a törzsek fejei választanak."

Atilközben állomásozva a magyarok előkészületeket tettek a nagy útra, Atilla örökségének visszafoglalására. Portyák kalandozták be nyugat felé a völgyeket hágót keresve a hegyeken át, melyen át lehessen vontatni a nehéz szekereket. Hogy biztosítsák a zavartalan átvonulást, szövetséget kötöttek a szászokkal is, Álmos fiának, Árpádnak leányát, a megkeresztelkedett Ágotát feleségül adván a szászok hercegéhez.

Leó, görög császár, többszöri felszólítása után LEVENTE, egy sereg fiatal harcos élén elindult a görögök megsegítésére a bolgárok ellen.

A magyarok ugyanakkor szerződést kötöttek Kijev hercegével, mely szerint a szlávok elvállalták, hogy jó előre kiirtják az erdőt a vonuló magyarok előtt, és a szekerek számára utat építenek a Vereckei-hágón át. A szlávok boldogok voltak, hogy ilyen könnyűszerrel megszabadulhattak veszedelmes új szomszédoktól, és vér helyett verejtékkel fizethettek a szabadulásért.

Végül is a magyarok készen voltak a nagy útra. Elérkezett az ideje, hogy vezért válasszanak maguknak, aki egyesíteni tudja a törzseket, és elvezeti őket Atilla földjére. ÁLMOS kürtje nagytanácsba hívta a törzsek vezéreit és a nemzetségek fejeit.

Díszpompába öltözve jelentek meg a vezérek és a nemzetségfők, köztük a három újonnan csatlakozott KABAR törzs vezérei is. Csillogott a napfény a kócsagtollas, ékszeres forgókon, kardmarkolatokon, menték, kacagányok gyöngyökkel díszített aranyláncain. Csupán öreg Álmos állt ott egyszerű öltözetben, Atilla puha, fekete bőr-öltözetében. Talpig fehérben állt mellette a táltos. Mégis mindannyian levették fövegüket, amikor Álmos és a táltos megjelentek a nagytanács előtt, mert ők hozták magukkal a nemzet két legféltettebb kincsét, az ÚR Kardját és egy egyszerű fából vájt kupát, melyből valamikor a nagy Atilla ivott.

A nagygyűlés sátrát négyzet alakban vette körül az egybegyűlt nép. Az egyik oldalon, rang szerint állva, a harcosok. A másik oldalon, színpompás viseletükben a nyájak gondozói. Elöl a csikósok, majd a gulyások, aztán a juhászok és végül a kanászok. A harmadik oldalt asszonyok és lányok töltötték meg, színpompás viseletben, a negyedik oldalon pedig néma türelemmel álltak az öregek.

Bent a nagy sátorban hosszúra nyúlt a tanácskozás, de odakint néma türelemmel várakozott a tömeg. Végül is félrelebbent a bejárat bőrfüggönye, és vén Álmos lépett ki rajta, s mögötte a törzsek vezérei. A tömeg felé fordulva beszélni kezdett Álmos.

- Eljött az ideje, hogy visszaszerezzük örökségünket, Atilla földjét. Úgy kívánja a törvény, hogy közös vezért válasszon magának a nemzet, aki úgy háborúban, mint békében összetartsa a törzseket, mert nem lesz könnyű ám visszafoglalni őseink földjét, és még nehezebb lesz megtartani azt. Nemzetté kell kovácsolódjanak a törzsek megint, egy vezér és egy akarat alatt, mint ahogy Atilla idejében volt.

- Hosszú éveken át én voltam egy vándorló törzs vándorló vezére. Az én időm eltelt már. Hajam fehér, és az égi mezők őrei lassanként nyitják már számomra a kaput a Hadak útja felé. A törzsek vezérei idősebbik fiamat, Árpádot választották, hogy egy életre a nemzet legfőbb vezére legyen.

A hét vezér pajzsot tartott Álmosfia Árpád elé, és ahogy Árpád rálépett a pajzsra, a pajzzsal együtt magosan a fejük fölé emelték. Egyenesen állt ott, a magosra emelt pajzson, barna haján megcsillogott a nap fénye, és bátor sas-szeme messzire elnézett a tömeg fölött. Kezében ott csillogott Isten kardja és egyenesen nyugat felé mutatott.

- Éljen Árpád, magyarok vezére! - szakadt fel a tömegből az ujjongás.
- Vezess, Árpád vezér!

Atilla fakupájával a kezében előre lépett a táltos.

- Lépjetek elém hét vezérek - mondta a táltos hangos szóval -, és ti, kabar vezérek, kik csatlakoztak hozzánk, ti is lépjetek ide! Esküdjetek hűséget Árpádnak és örökös leszármazottainak!

Egyenként léptek a vezérek a táltos elé. Egyenként vágtak eret karjukon és csöppentették vérüket Atilla kupájába. Utolsónak maga Árpád. A táltos bort öntött a vérbe, loccsantott belőle a földre, majd néhány csöppet a szél minden irányába. Aztán a vezéreknek nyújtotta a kupát és sorra mindegyik ivott belőle.

- A mai naptól kezdve - mondta hangos szóval a táltos - minden magyar, minden hun és minden kabar egy nemzetté váljék, mint ahogy eggyé vált a vér ebben a kupában.

Utolsónak Árpád ivott.

- Én és minden leszármazottam - mondta ki a fogadalmat Árpád - tiszteletben kell tartsa a törzsek és nemzetségek rendjét. Hallgatnia kell tanácsukra, és nem emelhet fegyvert ellenök. Ha én, vagy bármely leszármazottam megszegné ezt az esküt, testét ne fogadja be a föld, lelkét tagadja meg az ég!

- Ég és föld hallotta esküdet, Álmosfia Árpád - mondta zengő, mély hangon a táltos -, ha megszeged azt, föld kidobja tested, s ég megtagadja lelked. Úgy legyen!




 
 
0 komment , kategória:  Mondák, mesék  
Hogyan tisztelték őseink az Istent
  2012-11-30 05:03:12, péntek
 
  (Ős magyar áldozás.)


A régi magyarok nemcsak igen vitéz, de istent ismerő nép is voltak.

Igaz, úgy tanuljuk az iskolában, hogy a mi őseink nem voltak keresztények, hanem pogányok.

Hát csakugyan, úgy is van a dolog, pogányok voltak, de nem voltak ám olyan pogányok, mint például a mai vademberek, akik kőből százféle állatfejet faragnak és azután azokat Istennek nevezik és imádják; hanem egyetlen Istent imádtak csupán.

Ennek az volt a neve, hogy Terem. Ami pedig a régi magyaroknál annyit jelentett, hogy: Teremtő, aki mindeniket teremtett.

Igaz az is, hogy őseink nem jártak például úgy mint mi a templomba, hanem azért ők is áldoztak az ő Istenüknek.

Messze attól a helytől, ahol rendesen letelepedtek, felkerestek egy-egy erdei sziklás berket, itt azután összejöttek a vezérek, akiket vajdáknak, a papok, akiket gyuláknak neveztek és a jövendőmondók, akiket akkor úgy hívtak, hogy táltosok.

Eljöttek a fehér színű ruhába öltözött leánykák is, akiknek alirumna volt a nevük és akik az áldozás alatt szép énekeket, amint akkor mondották: zsoldozsmákat zengtek.

Egy nagykőrakáson pedig az áldozó papok, a rhabonbánok, már meggyújtották a tüzet, a máglyát, amelyen az Istennek az áldozatot meghozták.

Két fiatal vitéz levente, aranyos kantárszáron vezette a fehér mént, a legdrágábbat, a legszebbet, melyet csak ki tudtak válogatni a sok-sok ezer közül, azt, amelyen soha ember nem ült még!

Mikor azután a fehér ló már ott állott az áldozati helynél, akkor a gyulák egyike hangos szóval, messze hallhatóan kérte Teremistent, hozzon áldást, bőséget a magyar népre, tartsa távol tőlünk Árihmán (ármány) gonosz fondorlatait; küldjön a magyar nép fiainak hősi harczban szerencsét és engedje, hogy a magyar boldogan és egyetértésben élhessen.

Megszólaltak most a táltosok kürtjei és miközben az alirmuna szüzek hősi zsolozsmákat énekeltek, a főpap, a rhabonbán leszúrta a fehér lovat s a máglya tüzénél lassan elégő fehér mén, - úgy gondolták őseink, - kiengeszteli Teremistent, Áhrimánt és Hadurt a háború istenét.

A vezérek pedig a vajdák és a nép vénei aggódva nézték a máglya füstjét, felszáll-e a magasba egyenesen, eléri-e Isten végtelen birodalmát, befogadja-e a magyarok Istene a magyarok kérő könyörgését, vagy pedig elszáll a füst, nem ér fel a magasba, mert Teremisten nem hallgatja meg a nép szavát.

És újból megszólalnak a táltosok riadó kürtjei és az egész gyülekezet kardot ránt és üdvrivalgással fogadja a hatalmas Teremisten feleletét, a füst egyenesen az égnek szállott.

Az áldozat tetszett az egek urának.

A táltos még egyszer beléfúj kürtjébe, elhallatszik hangja a távol magyar táborba és valamennyi harczos kardot ránt felszállt a könyörgés Teremisten nem hagyja el népét.

Így tisztelték őseink az ő Istenüket, amely hit lehet, hogy nem volt keresztény - de hogy pogány nem volt, az is bizonyos.


Link




 
 
0 komment , kategória:  Mondák, mesék  
Tomory Zsuzsa : Egyiptom Három Királya
  2012-11-30 04:55:34, péntek
 
  Gróf Széchényi Ágost, az Árpád Akadémia (USA) aranyéremmel kitüntetett történésze 2000 február 28.-án kelt levelében továbbította Peter A. Clayton: Die Pharaonen című, német nyelven írt tanulmányának másolatát[1]. Széchenyi Ágost kísérő sorai a következők: "...Amint a mellékletből láthatja, mi hunok már a II. egyiptomi Pháraó-dinasztiát alkottuk. - A IV. dinasztia nőági folytatás.





2500 Kr. előtt (kb.) Gilgames Uruk királya hadat viselt -- hőskölteményének tanulsága szerint -- "HUN-BABA" ellen a libanoni cédrusokért, aki ÁRPÁD városállam fejedelme kellett, hogy legyen. Ez az Árpád a mai Sziriában volt..."

A cikk 3. dinasztiával foglalkozó része a következő fáraó nevek képírásos felsorolásával és uralkodási évszámaikkal, valamint Huni rózsagránitból faragott szobrának a képével[2] kezdődik. A dinasztia uralkodói: Sechemchet Kr.e. 2649-1643, Csaba[3] 2643-2637 és Huni 1637-2613-ig tartó uralkodási idővel. A kis táblázatban a cikk írója e nevek "Horus név"-ként említett értelmét is hozza. Sechemchet = hatalmas termetű, Csaba = a lélek fénye (die Seele erscheint), s Huni = a szétzúzó. E három név magyar értelmezése külön tanulmány tárgya. Bevezetőben megemlítem, hogy Sechemchet nevének első szótagja a szik, Szikúr, szikár székely népnévvel azonos hangcsoporthoz fűzhető, Csaba neve Magyar Adorján tolmácsolásában Üstökös Csillag jelentésű, tehát fénnyel kapcsolatos szó, Huni nevében a hunok ék-jelképét (kun, kan) ismeri fel a magyarul nem beszélő tudós.

Egy, a Wadi Magharában talált dombormű két királyt ábrázol. Az egyik Sechemchet. Két ember viszi előtte a magas fehér koronát; előttük a király nevének felirata. A középső alakként ábrázolt király piros koronát visel. A cikk írója megemlíti, hogy 1951-ig a régészet semmit sem tudott Djoser után következő uralkodókról, s ez a Magharában talált, névfelirattal is ellátott dombormű kezd fényt vetni az utánna következők nevére. Manetho meg sem említi - folytatja a cikk - a 3. dinasztia hat királyát annak dacára, hogy uralkodásuk össz-ideje 157 évet tesz ki. A nyugati szakembereknek máig csak három királyról van biztos tudomásuk, összesen 36 év uralkodási idővel.

"Sechemchet-el kapcsolatos ismereteink látványos módon bővültek, mikor egy Zakaria Goneim nevű régész 1951-ben megtalálta Saqqaránál a befejezetlen lépcsős piramisát[4]. A 3. dinasztiával kapcsolatos ismeretek majdnem teljes hiánya késztette Goneim régészt a vidék tüzetes átvizsgálására. Ezek során egy addig természetes dombnak vélt emelkedésre figyelt fel. Közelebbi vizsgálat gránit, alabástrom, s mészkő maradványokat hozott a felszínre, ami elárulta a domb mesterségesen képezett eredetét. A feltárt 8.20 méter magas fal szikla alapokon nyugszik. Az egész terület 518m. hosszú és 183 m. széles. Az épület e része a peremes épület alapját képezi. Kivitelezése hasonlít Djoser épületének kiképzéséhez. Sechemchet minden valószínűség szerint az építkezés befejezése előtt halt meg, s ezért maradtak félbe a munkálatok. Az alapozási munkákat figyelembe véve, befejezett peremese Djoser épületénél 4.90 méterrel magasabb lett volna.

Az épület északi részén egy sziklába vágott, a földalatti sírhoz vezető bejárat látható. A sírban 21 arany karkötőt, egy aranyedényt, egy igen értékes, kagyló alakú tárgyat találtak, ami egy mára már elporladt faszekrénykében nyugodott. Ettől nem messze egy nagy dioritból készült kagyló feküdt."

Mindezek közelében öt kicsiny, Sechemchet nevével ellátott agyag pecsét volt. E termen túl bukkantak a kutatók a befejezetlen, barlang-szerű halotti kamrára. Közepén állt az egy kőszálból képezett alabástrom koporsó. A sírkamrát szemmel láthatólag rablók nem háborgatták bepecsételése után.

A kőkoporsót 1954 júniusában szakemberek és újságok képviselői előtt nyitották ki. A koporsót bezáró anyag oly erősen kötötte a fedelet, hogy a kinyítás igen körülményes volt. A koporsó teljesen üres volt. Miután rablók közreműködése ez esetben nem állt fenn, az egyedüli magyarázat az, hogy a királyt a még eddig feltáratlan, számtalan körfolyosó egyikében helyezték örök nyugalomra.

A 3. uralkodóház tehát Saqqarát már nem használta temetkezési helyként. Sechemchet utóda Csaba saját peremes épületét Saujet el-Arjan-nál, Gize-től két kilóméter távolságban, attól délre építette. Az építés módja nem a 2. uralkodóház építményeihez, hanem Sechemchet épületéhez hasonló. Az alapja egy mértanilag tökéletes derékszög; a lépcsők téglával lettek kitöltve, az emelkedése 74 fok, összmagassága 65 méter. Csaba nevét a temetkezési helyen és az ott talált edényekre piros tintával írták fel. Magát a helyet soha nem használták.

Huni volt a 3. királyság harmadik, s egyben utólsó királya. Sírját Meidumban, Kairótól kb. 80 km.-nyi távolságra, s attól délre építtette. Ő volt az első, aki peremesét négyszög alakúra építtette.

A középső királyság eddig Snofru épületének tartott Meidum-peremes csoportot mai meglátás szerint tehát Huni építtette. Főépületének bejárata észak felé néz, s a sírkamrához vezet. Maga az épület a cikk képszövege szerint világítótorony szerepét is játszotta. A többi épület sokkal alacsonyabb. Kelet felé egy mellék-peremes található, s egy termékeny völgybe vezető útnál több épület látható. Későbbi épületekben gyönyörű domborművek találhatók. A 17. számú, északkeleti irányú királysírban találták meg a keresett koporsót, mely az ó-királyság szokásait követve alabástromból készült. A Huni peremes északi és keleti udvarában talált két hercegi sírt a francia egyptológus, Auguste Mariette tárta fel 1871-ben. Az egyiptomi művészet legnagyobb kincsét találták itt: Meidum gyönyörű rajzú libáinak domborművét, Rahotep és Nofret szobrait. Az ó-királyság természetszeretete nyilvánul meg ezekben a rajzokban, s Nofret virágokat ábrázoló koronáján is. Három pár liba gyönyörű rajzát Nefer-Maat és Atet sírjában találták.

Huni kb. 24 évig uralkodott, Kr.e.2613-ig, s vele végződött a 3. királyi család uralma. Uralkodása alatt ő vetette meg a későbbi egyiptomi építkezés és művészet alapjait - értesít a bennünket magyarokat igen közelről érintő cikk.

A fenti cikkben elénk táruló, kétségtelen székely-magyar kapcsolatok további nyelvészeti, néprajzi és művészeti kutatást igényelnek.

A Magyarságtudományi Értesítőben megjelent ismertetőhöz összegezésként a következőket szeretném hozzáfűzni:

A három király neve hun és székely kapcsolatokat, sőt eredetet mutat: Sechemchet, Csaba és Huni.

A székelyek ősnyelvi és vallási szótárukat az Sz-K szócsoporton[5] belül alkották. Ide tartoznak a részben fent említett szék, szik, szak, Szikúr, szikla, szekfű, zeg-zúg, szekfű szavak, melyek mind életfenntartásukkal kapcsolatos ősszavak.

Szikúr a székely életadó és azt fenntartó, közöttük székelő, szikecskéket életté nevelő Istene.

Szék a székely élettere, erőssége, szent hona. Az székely székek neve ősidőktől máig töretlen alakban és értelemmel él nyelvünkben. A székely-hun kapcsolat nyomán joggal merül fel annak a gondolata, hogy az egyiptomi épületeket őrző, hatalmas, székeken ülő királyok szobrai is székely népünk gondolatvilágát hordozva hirdetik: itt is voltak székely székek. Saqqara neve is székely kapcsolatu, s minden valószínüség szerint Szikúr nevével volt kapcsolatos, s valaha az ő városát jelentette.

Hegyek közötti székek sziklás, zeg-zugos tájának képét vándorlásai közben is lelkébe ágyazva vitte magával, s amennyire lehetséges volt, új letelepedési helyén maga köré varázsolta. Így építette sziklára zeg-zugos épületét, a lépcsős piramist elsőként Egyiptomban. E szikla alapon nyugvó épület helyének kijelölője és magának az épületnek megálmodója Sechemchet maga is nevében viseli a szik, szék szótagot. Üzeneteiket kőszegekre (obeliszkekre) rótták.

A székelyek a hunoktól való származástudatukat évezredek során máig megőrizték. Maga a hun név a mag szó fordított alakja, s a magyar és hun népek vállalt sorsának ellenkező irányát jelzi. S most, az idő homályából előlépve a Szik szótaggal kezdődő 3. egyiptomi királycsalád alapítójának Horus nevét idegenek "hatalmas termetűnek" magyarázzák. Székely értelmezéssel Szikla ember volt.

Fia Csaba, a máig is féltő szeretettel övezett, csillagúton járó királyfi. Az ő Horus neveként "a lélek fénye" értelmezést adja az idegen tudós. Magyar Adorján értelmezésében Üstököst jelentett e név valaha, s Csaba királyfi neve, léte, máig is mint üstökös világítja meg a magyar eget és lelkeket.

Huni királyfi a hun-székely kapcsolat megtestesítője. Horus nevének idegen értelmezésben a "szétzúzó". Maga a hun, kun név az ék szó bővült alakja, s jelképük a napsugár éltető, de néha romboló éke. Kan értelmezésében jelentése életadó. A székelyek fokosa is az ék "f"-es változata, mellyel ellenségeit mindenkoron szét tudta kergetni, ha kellett "zúzni". Maga a fok is ékes, szegletes, zegzúgos rajzú.

A székelyek kedves, legszebb virága a szekfű virág, melynek szirmai is apró ékecskék sorozata. Maga a virág a világ, a fény, az élet jelképe, tehát a szekfű maga is fény és életjelkép. Éppen ezért nem véletlen, hogy ősmagyar koronákból virág sarjad. E tényről Budaházi Éva középkori magyar énekgyűjteményében található, Szent Lászlóról szóló népdal a következőkben emlékezik meg:

"... Idvezlégy, kegyelmes Szent László király!

Magyarországnak édes oltalma!

Szent királyok között drágalátos gyöngy,

Csillagok közt fényességes csillag.

Fejedben kele a szent korona

Megbátoríta téged a szent lélek,

Kezdéd követni atyádnak életét,

Rózsákat szaggatál, koronádba füzéd..."

S virágos koronát találunk a székely utakon mindenütt hirdetve, hogy az élet védői, felemelői e világon.

Magyarságtudományi Értesítő 10. szám, 27. old.



[1] Weltbilt Verlag Augsburg, 1998

[2] Jelenleg a Brooklyn Múzeumban van New York államban.

[3] Az angol író Csaba nevét Chaba-ként hozza. A kezdő Ch hang az angolban a magyar Cs hangnak felel meg.

[4] székely szóhasználattal cikkes, szakaszos, székes épület. Saqqara neve is a székely szék, szik, szikla, Szikúr nevét idézi. A ,,lépcsős piramis" a székely szikla zeg-zúgos vonalvezetését követi. Az obeliszk székely neve kőszeg Magyar Adorján meglátása szerint.

[5] L.: Magyar Adorján Az ősműveltség székely fejezetét.



Link
 
 
0 komment , kategória:  MAGYAR TÖRTÉNELEM  
Rendkívüli bizottsági ülés rovásírás ügyben
  2012-11-30 04:49:33, péntek
 
  Az elmúlt hetekben több, mint ötven szervezet lépett be a Magyar Szabványügyi Testületbe azért, hogy az ősi székely-magyar rovásírás számítógépes szabványosítása ügyében érvényre juttassa a Magyarok VIII. Világkongresszusa keretében megtartott Élő rovásírás kerekasztal egyhangú szavazattal elfogadott határozatait, amelyeket a Világkongresszus Záró-konferenciája is megerősített. A rovásírás szabványosítása négy éve egyhelyben topog, mert a már 2008-ban kialakult teljes szakmai konszenzust egy szűk csoport - önös érdekeinek érvényesítése céljából - felrúgta, mindmáig fékezve azt. A mostani rendkívüli bizottsági ülés kezdeményezői eljuttatták sajtószolgálatunkhoz az ülés általuk kért napirendjét, amelyet alább közzéteszünk.

1. Dr. Hosszú Gábor korábban megtörtént visszahívásának megerősítése


A bizottság kétharmados többséggel megerősíti Dr. Hosszú Gábor visszahívását az MSZT minden rovásírással kapcsolatos megbízásából.

Teszi ezt a következő indoklással:

- Dr. Hosszú Gábor önhatalmúlag felrúgta a magyar rovók közösségében már 2008 során kialakult szakmai konszenzust, és önös

érdekeit szolgálva négy éve késlelteti a székely-magyar rovásírás számítógépes szabványának elfogadását.

- Dr. Hosszú Gábor attól sem riadt vissza, hogy az élő székely-magyar rovásírást megpróbálja egybemosni az ezer éve halott kazár írással.

- Dr. Hosszú Gábor visszaélt a Magyarok VII. Világkongresszusának bizalmával és szembeszegült a Magyarok Világkongresszusának határozatával.

2. Dr. Hosszú Gábor beadványainak visszavonása

A bizottság kétharmados határozattal kéri, hogy a Magyar Szabványügyi Testület e határozat meghozatalától számított egy héten belül hivatalosan is vonja vissza valamennyi, rovásírásügyben 2008 augusztusa és e határozat meghozatalának napja között nemzetközi fórumokhoz benyújtott beadványt, amelyet Dr. Hosszú Gábor terjesztett elő a Magyar Szabványügyi Testület nevében, de különösképpen a következőket: az N4007 (2011-05-21) számút, a székely-magyar rovásról, az N4144 (2011-10-12) számút a Kárpát-medencei rovásról, az N4145 (2011-10-12) számút a kazár rovásról és az N4183 (2012-01-11) számút, amellyel az előző hármat helyettesítette.

3. Az ISO elé került illetéktelen levelek ügye

A bizottság kétharmados határozattal kéri, hogy a Magyar Szabványügyi Testület ügyvezető igazgatója haladéktalanul bocsássa a bizottság tagjainak rendelkezésére azt a levelet - esetleg azokat a leveleket - amelyeket Dr. Hosszú Gábor írt, és amelyekre az MSZT ügyvezető igazgatója 2012. 10. 03-án kelt, ISO/IEC 10646:2012/PDAM2.2 szavazása tárgyú, Toshiko Kimurahoz intézett angol nyelvű levelében hivatkozott.

4. Krauth Péter visszahívása

A bizottság kétharmados határozattal visszahívja az MSZT/MB 819 Informatika Nemzeti Szabványosító Műszaki Bizottságának elnöki tisztségéből Krauth Péter urat.

Teszi ezt az alábbi indoklással:

Krauth Péter szembeszegült a Magyarok VIII. Világkongresszusának határozatával, amely a Világkongresszus keretében megtartott Élő rovásírás kerekasztal egyhangú szavazattal meghozott ajánlásai alapján született, és kimondta, hogy a magyar rovásírók közösségében továbbra is fennáll a 2008-ban kimunkált konszenzus, amelyet egyetlen társaság - Dr. Hosszú Gábor, Sípos László, Rumi Tamás - rúgott fel. A magyar rovásíró iskolákat tömörítő kerekasztal 25 Igen, 0 Tartózkodás, 0 Ellenszavazattal erősítette meg a 2008-ban kialakult álláspontját, és egyértelművé tette, hogy a Michael Everson - Szelp Szabolcs nevével fémjelzett szabványtervezetet támogatja. Krauth Péter meghívást kapott a kerekasztalra, azon jelen volt. Magatartására nincs mentség.

5. A visszahívott tisztségviselők helyettesítése

5.1. A bizottság kétharmados többséggel megválasztja az MSZT/MB 819 Informatika Nemzeti Szabványosító Műszaki Bizottságának elnökévé Gyetvay György Gergely urat.

5.2. A bizottság kétharmados többséggel megválasztja az MSZT/MB 819 Informatika Nemzeti Szabványosító Műszaki Bizottságán belül működő Rovásírás Munkacsoportjának vezetőjévé Szondi Miklós urat.

MVSZ Sajtószolgálat


Rovás-szabványosítás

Kazárosítók


A magyar rovásírás művelőiként, annak sorsa alakulásáért felelősséget érzők kikérjük magunknak azt a folyamatos rágalmazást, amelyet Sípos László, Rumi Tamás és Hosszú Gábor a Rovás Info portál neve mögé megbújva követnek el. Magyar nemzeti érdekek védelmezőinek hazudják magukat ők, akik kendőzetlen kísérletet tettek arra, hogy az élő, ősi székely-magyar rovásírást elkazárosítsák.

A Jobbikból hazudozás és vesztegetési kísérlet miatt kizárt EP-képviselő, Szegedi Csanád, aki nem hajlandó lemondani zsíros európai parlamenti mandátumáról, azóta felhagyott a magyar nemzeti érdekek hangoztatásával és Izrael-imádóvá vált. Rovás Infós famulusai egyelőre még a magyar nemzeti szólamoknál tartanak, de csalárd eszközeik már lerántották róluk a leplet.

Budapest, 2012. november 29.

Gyetvay György Gergely
történész, informatikus, az MVSZ rovásírás szabványügyi meghatalmazottja

Szondi Miklós
tanár, rovásírás szakértő, a magyarrovas.hu szerkesztője

Sipos László
történész, a Magyar Szabványügyi Testület Informatikai Bizottságának rovásírás szakértője

Tisza András
rováskutató, rovásoktató

Dr. Pócs Alfréd
Hun Fokos Szövetség

Csatlós Csaba
Raózsa Szín Rovókör

Szentesné Frigyesi Piroska
rováskutató és rovásoktató


Továbbította az MVSZ Sajtószolgálat










Székely-magyar rovásírás Forrai Sándor által
 
 
0 komment , kategória:  MVSZ közlemények  
     1/20 oldal   Bejegyzések száma: 195 
2012.10 2012. November 2012.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 195 db bejegyzés
e év: 2101 db bejegyzés
Összes: 22762 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 357
  • e Hét: 47968
  • e Hónap: 183678
  • e Év: 2082706
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.