|
2012-11-14 18:47:12, szerda
|
| |
| |
A szenvedő
Sebet hordott a testén, sok sebet,
félig-hegedtek voltak és sötétek.
Ti azt mondtátok róla: rejteget,
mert nem mutatta, emberek, felétek.
S ha néma lesz, sajgástalan tetem,
gyógyító csendességben elpihenten,
a sötét sebek túl az életen
megragyognak, mint régi-régi szenten
Az őszre várj
Nyáron ne járj az erdőn. Őszre várj,
mikor fel nem verik turista-szók,
arany ruhába öltözik a táj
s a magasból megjő a halk pirók.
Szél jár feletted, hosszú sóhajú,
bágyadt sugár becézi vén szived,
s a bronz erdő, a Tizian-hajú,
füledbe súgja: Most vagyok tied.
Kötetei [szerkesztés]
Falusi elégia, versek, 1921
Esti párbeszéd, versek, 1923
Rasmussen hajóján, versek, 1926
Vers vagy te is, versek, 1926
Idahegyi pásztorok, verses dráma, 1929
Rönk a Tiszán, versek, 1934
Úti jegyzetek. Egy pedagógiai vándorlás megfigyelései, úti beszámoló, 1934
A láthatatlan írás, versek, 1939
Az aranyszarvas, műfordítások, 1964
Fecskék, özek, farkasok, történetek, 1965
Jelentés a völgyből, versek, 1965
Akarsz-e fényt? Versek; A bíboros. Dráma, 1969
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
Offline
