Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/31 oldal   Bejegyzések száma: 304 
Boldog Új Évet Kívánok!
  2012-12-31 07:43:22, hétfő
 
  Kedves Barátaim, Látogatóim!

Az Új Év beköszönte előtt köszönjük meg Istennek, hogy megtartott minket
ebben az évben is, és adjunk hálát Neki amiért beléphetünk az Új Esztendőbe.
Gondoljunk örök szeretettel azokra is, akik ebben az évben eltávoztak
közülünk a Fénybe, elindultak haza a Csillagösvényre, a Tündérek Útjára
szent elődeinkhez . Engem is nagy veszteség ért idén. Áprilisban meghalt
az egyetlen testvérem és december 28.-án hagyott itt a legjobb barátnőm,
lelki és szellemi társam, Anikó. Hálát adok Istennek a sok szeretetért, melyet
általuk adott és örökre megőrzöm emléküket a szívem mélyén.

Köszönöm Barátaimnak és Látogatóimnak a szeretetet, mellyel felém fordultak,
és lépjünk át reménykedve az új esztendőbe, tartsunk ki és maradjunk jók.
Nézem az új naptárt és abban reménykedem,hogy jövőre minden magyar
család Istennel és boldog hazában fog megújult erővel szebb életet élni.

Kívánok mindnyájuknak Istentől megáldott,boldog új évet !






Kányádi Sándor: Ballag már

Ballag már az esztendő,
vissza-visszanézve,
nyomában az öccse jő,
vígan fütyörészve.

Beéri az öreget
s válláról a terhet
legényesen leveszi,
pedig még csak gyermek.

Lépegetnek szótlanul
s mikor éjfél eljő,
férfiasan kezet fog
Múlttal a Jövendő.

Újévi kérés

Láttam Uram az egyik béna volt,
a másik aszott, sárga, vagy nem volt lába.
de a Te fényed hullt a beteg ágyra.
S hitükkel elrejtőztek Nálad,
s úgy hordozták mázsás terhüket
a Te erőddel, mint a szalmaszálat.

És láttam szalmaszál alatt roskadókat,
mert a mázsás teher könnyű ,
mint a kis szalmaszál Veled.
De nélküled?
a szalmaszál is mázsás súly lehet.

Új évbe indulok,
nem tudom mi vár rám,
csak azt tudom Velem vagy,
s nem hagysz árván.

Csak azt tudom utam már kijelölted,
s mint bízó gyermek járhatok Előtted.
Te mérsz ki bút, örömöt, munkát, terhet,
s irgalmad mindegyikbe áldást rejtett.

Csak egyet adj!
hogy cél iránt haladjak,
hogy szalmaszálak alatt ne roskadjak.
S ha szereteted mázsás teherrel tenné
próbára ezt a gyenge vállat.
Segíts úgy hordozni mázsás terhemet
a Te erőddel,
mint a szalmaszálat.


Babits Mihály ÁLDÁS A MAGYARRA...


Ne mondjátok, hogy a haza nagyobbodik.
A haza, a haza egyenlő volt mindig
ezer év óta már, és mindig az marad,
mert nem darabokból összetákolt darab:
egytest a mi hazánk, eleven valami!
Nem lehet azt csak úgy vagdalni, toldani!

Máskor is hevert már elkötözött tagokkal.
Zsibbadtan alélt a balga erőszakkal.
De mihelyt fölengedt fojtó köteléke,
futni kezdett a vér elapadt erébe.
Visszakapta, ami soha el nem veszett.
Nagyobb nem lett avval. Csak egészségesebb.

Lám, igaz jószágunk visszatér kezünkre,
bár a világ minden fegyvere őrizze.
Mert erős a fegyver és nagy hatalmasság,
de leghatalmasabb mégis az igazság.
Útja, mint a Dunánk és csillagok útja:
nincs ember, aki azt torlaszolni tudja.

Él a nagy Isten és semmise megy kárba,
Magyarok se lettünk pusztulni hiába,
hanem példát adni valamennyi népnek,
mily görbék s biztosak pályái az égnek.
Ebből tudhatod már, mi a magyar dolga,
hogy az erős előtt meg ne hunyászkodna.

Erős igazsággal az erőszak ellen:
így élj, s nem kell félned, veled már az Isten.
Kelnek a zsarnokok, tűnnek a zsarnokok.
Te maradsz, te várhatsz, nagy a te zálogod.
Zsibbad a szabadság, de titkon bizsereg,
és jön az igazság, közelebb, közelebb...

(1938. november 2-6.)


Adjon Isten füvet, fát,
Teli pincét, kamarát.
Sok örömet e házba,
Boldogságot hazánkba!

Este harangszóra, giling - galangóra,
Azt hirdeti, itt az évnek, itt a fordulója.
Azért friss egészséget,
Bort, búzát, békességet.
Adjon Isten bőven,
Az új esztendőben!

Újesztendő, vígságszerző most kezd újulni,
Újuláskor víg örömmel akkor hirdeti,
Hirdeti már a Messiás, eljöttünk lenni.
Legyetek hát az Istennek igaz hívei.






Szuromi Eszter gyönyörű képeit megtekinthetik a blogjában és képtárában:


Link
 
 
1 komment , kategória:  ELMÉLKEDÉSEIM  
Csaba testvér elmélkedése Szent család vasárnapján
  2012-12-31 06:50:34, hétfő
 
  Csaba testvér elmélkedése Szent család vasárnapján :


Link




 
 
0 komment , kategória:  Böjte Csaba Atya elmélkedései  
Böjte Csaba : Ablak a végtelenre - részletek a könyvből
  2012-12-31 06:48:03, hétfő
 
 




Isten Atyja annak is, aki nem ismeri, aki megtagadja?1/2

Van egy gyerekvers: ,, Kicsi vagy, huncut vagy, de mégis csak az enyém vagy."
Logikus, hogy a nálunk nevelkedő gyerekeknek is egyik nap ilyen, a másik meg amolyan. Van, amikor egy- egy gyerek aranyos, kedves, kenyérre lehet kenni, máskor zsémbel, duzzog, társaival kötekedik, egyszóval kibírhatatlan. De bátran elmondhatom, hogy én még olyan gyereket nem láttam, aki ne lett volna szeretetreméltó még a maga turpisságaival, esetlenségével, huncutságával is.
Ha én, bár bűnös ember vagyok, mégis tudom szeretni a gyerekeinket, akkor mennyivel inkább tud szeretni a mennyei Atyánk. Természetesen Ő nem vonul félre duzzogva, ha rossz fát tettünk a tűzre, akkor is szeret és jóindulattal van irántunk, ha nem felhőtlen a viszonyunk vele.


Link


Isten Atyja annak is, aki nem ismeri, aki megtagadja?2/2

A művész miért ne szeretné a faragatlan, érdes felületű márványtömböt?! Úgy tekint rá, mint a jó pedagógus a ,,kezelhetetlen" gyermekre - kihívás mindkettőjük számára.
Amikor a farizeusok és az írástudók amiatt zúgolódtak, hogy Jézus a bűnösökkel szóba áll és a házukba megy, Ő azt mondta nekik: ,,Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek." [Lk 5,31]
Jézus nem hátrált meg senki elől. Számára nincsenek végérvényesen zsákutcába szorult életek. Odamegy a gadaraiak vidékén élő, ördögtől megszállott emberhez is, aki csalódott mindenben és mindenkiben, haragszik a világra, kővel dobálja az arra járókat, és csúfokat kiabál nekik, sőt saját magát sem tartja semmire, hisz a fejét próbálja szétverni a köveken. Az emberek ókori gyógymód szerint kiláncolják az elhagyott temető kőtömbjei közé - mondhatni, élve eltemetik. Irtózatos lehet, ahogy ez az ember a ruhát magáról letépi, nyüszít kínjában, mindenki messziről elkerüli.
Döbbenetes, hogy Jézus megszakítja érte az útját, odamegy hozzá, megszólítja, párbeszédet kezd vele. Számára ez az elesett bűnös is fontos, bízik abban, hogy talpra tud állni, és új életet tud kezdeni. Jézus őszinte, kimondja, hogy van benne valami rossz, amitől meg kell szabadulnia. Szavak nélkül, metakommunikációval olyan hitelesen, gyógyító erővel tud ehhez az emberhez fordulni, hogy az megérezte, hogy Jézus számára ő érték.
A Mester szava, szeme tükre, melyből jóság, bizakodás árad, megnyugtatja. Leszedik róla a láncot, majd felöltözik, leül Jézus lábához, csendesen, hosszan hallgatja, majd így szól: ,,Uram, ha gondolod, szívesen segítek neked." ,,Menj haza a tieidhez - mondta neki Jézus -, s beszéld el, milyen nagy dolgot tett veled az Úr, hogyan könyörült meg rajtad." [Mk 5,1-20]
A szülői házat elhagyó, hálátlan és rossz útra tért, tékozló fiú példázata is szívbe markoló vallomás arról, hogyan szereti Isten a bűnös embert. Csodálatos, hogy valóban az elesettet szereti a legjobban.


Link
 
 
0 komment , kategória:  Böjte Csaba:Ablak a végtelenre  
A boldogság titka
  2012-12-31 06:43:42, hétfő
 
  A boldogság titka

Sok-sok évvel ezelőtt élt egy bölcs, aki azt mondta, hogy egy nagy titkot őriz egy varázs ládában, ami az élet minden területén sikeressé teszi, és ezért a világ legboldogabb emberének tartja magát. Sok irigy király ajánlott neki hatalmat és pénzt, még meg is próbálták ellopni a ládát, mind hiába. Minél jobban próbálkoztak a megszerzésével, annál boldogtalanabbak lettek, mert az irigység nem hagyta élni őket. Így teltek-múltak az évek és a bölcs egyre boldogabb lett. Egy nap egy kisfiú toppant be hozzá és azt mondta:

- Uram, én is határtalanul boldog szeretnék lenni, mint te. Megmutatod nekem, hogyan érjem el a boldogságot?
- A bölcs a gyermek tisztaságát és egyszerűségét látva így szólt:
- Neked megmutatom a boldoggá válás titkát. Gyere velem és nagyon figyelj: Valójában két ládában őrzöm a boldogság titkát, a szívemben és az eszemben. A nagy titok pedig nem más, mint egy lépésekből álló sorozat, amit életed végéig követned kell.

Az első lépés az, tudd: Isten minden dologban ott van és ezért szeretned kell Őt, és hálát adnod Neki, mindazért, amid van.

A második lépés:szeresd önmagad és minden nap lefekvéskor és felkeléskor ki kell jelentened:
- Én fontos vagyok, képes vagyok, értékes vagyok, okos vagyok, kedves vagyok, sokat várok magamtól, nincs olyan akadály, amit le ne tudnék győzni. Ezt hívják magas önbecsülésnek.

Harmadik lépés: a gyakorlatban is megvalósítod, amit magadról állítasz. Vagyis, ha azt gondolod, hogy okos vagy, viselkedj okosan; ha azt gondolod, hogy képes vagy, tedd meg, amit kitűzöl magad elé; ha azt gondolod, hogy nincs akadály, amit ne tudnál legyőzni, akkor tűzzél ki célokat az életedben és harcolj értük, amíg el nem éred. Ezt a lépést motivációnak hívják.

Negyedik lépés: ne irigyelj senkit azért, amije van, vagy ami ő maga, ők elérték a céljukat, te érd el a sajátjaidat.

Ötödik lépés: ne őrizgess a szívedben haragot senki iránt; ez az érzés nem fogja hagyni, hogy boldog légy. Hagyd, hogy Isten törvényei tegyenek igazságot, te bocsáss meg és felejts.

Hatodik lépés: ne vedd el azt, ami nem a tiéd, emlékezz, hogy a természet törvényei szerint, ha valakitől elveszel valamit, akkor holnap elvesznek tőled valami értékesebbet annál, amit elvettél. Fizesd meg a tartozásodat, add vissza, ami nem a tiéd, kérj bocsánatot, add oda mindenkinek azt, ami megilleti. Így biztosítod a békédet.

Hetedik lépés: ne bánj rosszul senkivel. A világ minden élőlényének joga van ahhoz, hogy tiszteljék és szeressék.

És végül a nyolcadik lépés: Mindig mosolyogva kelj fel, és fedezd fel a szépséget és a jót a téged körülvevő dolgokban, gondolj bele, hogy milyen szerencsés vagy, amiért annyi mindened van, segíts a többieknek, anélkül, hogy arra gondolnál, hogy semmit sem fogsz kapni cserébe; figyeld meg az embereket és fedezd fel bennük a jó tulajdonságaikat, nekik is add át a titkot, hogy győztessé váljanak, és így BOLDOGOK LEGYENEK.




 
 
0 komment , kategória:  Lélekemelő írások,gondolatok  
Miért fontos magyarként élni? - Év végi üzenet a magyaroknak
  2012-12-31 06:36:53, hétfő
 
  Miért fontos magyarként élni? - Év végi üzenet a magyar testvéreknek

A modern kor egyik jelensége a nemzetek eredeti szerepének megkérdőjelezése, elutasítása, megtagadása. És mivel a történelem - legalábbis máig - a nemzetek történelme, ezért a nemzetek tagadása a történelem megtagadása is. Tagadhatatlan, hogy a történetírók a római-pun, a perzsa-görög, a hun-római háborúkra, népvándorlásról, szkíta nemzeti jellegzetességekről beszélne...k, és ez pedig a nemzetek ókori meghatározó szerepéről tanúskodik. A modern kor kezdete a természetes közösségek, a faluközösségek, népi közösségek, a népi, nemzetségi és törzsi nemzetgyűlések, az ősi területi intézmények, a községi tanácsok, falunagyok ősrégi intézményrendszere, és maguk a nemzetek fokozatos felbomlásától keltezhető, és így többévezredes múltra tekint vissza. Mégis, a nemzeti közösségek hanyatlása a ma felé közeledve egyre gyorsul, egyesek szemében szinte megállíthatatlan folyamatnak látszik. Ezek a természetes közösségek egyben a nemzeti kultúra megteremtői, hordozói és hagyományozói is voltak. A természetes, nemzeti kultúra pedig a nemzetek szellemi életének vérkeringése, egészségének, értékrendjének, tisztánlátásának biztosítéka. Ezért a nemzeti közösségek felbomlása, pusztulása az emberiséget fenyegető legnagyobb veszélyek egyike.
Voltaképpen mindannyian érezzük és olykor tudjuk is, miféle csodásan emberi alapját adja személyiségünknek, életünknek a nemzet. Mégis, a mai világban, megfelelő, természetes kiteljesedés híján, legtöbben csak akkor sejtjük meg lelkünk nemzeti kötődését, amikor túl hosszú időre távol kerülünk hazánktól, vagy amikor váratlanul visszatérünk gyermekkorunk tájaira. Miféle édes-nemes érzés a honvágy? Miféle nem sejtett tartományait zendíti meg emberi létünknek? Miféle nagyszerű, csodálatosan tiszta érzés is az igazi, tettre kész hazaszeretet? Ha ezek a nemes érzések megrezdülnek bennünk, lelkünk csordultig telik egy igazi, otthonos, értelmes, szeretettel, szerelemmel teljes, emberközeli világ eszméjével. De honnan ez az érzés? Miféle erők idézik elő ebben az elidegenített, könyörtelenül közömbös, megvakított világban?
A nemzeti eszmélet világa gyermekkorunk rejtelmeibe vezet el bennünket. A nemzeti érzést külsődleges valaminek állítják be, noha valójában legszemélyesebb életünk, érzésvilágunk alapja, központja és mozgatója. Így a nemzeti jelleg eltörlése, de már háttérbe szorítása is egyéni, személyi sajátosságainktól foszt meg bennünket. Ezért a mai felszínes, divatos nemzet-ellenes rohamból az emberiség legnagyobb kára származhat. Kötődésünk az anyai öröm ránksugárzó szépségéhez egy tökéletes, emberséggel, értelemmel, figyelemmel és odaadással áradó világ alapvető élményével ajándékozott meg, életakaratunkat, legnemesebb eszméletünket karolta fel, ápolta, erősítette meg és nevelte fel. Az édesanya énekelte altatók, a gyermekmondókák, a mesék világa sejtjeink legmélyébe ivódott. A gyermekvilág csodái, rejtelmes vonzásai máig szinte teljesen feltáratlanul az ősvilág, a Természet bensőséges, ünnepélyes, szent és ép akaratához vezetnek, át az emberiség őskorán, mágikus világán az emberréválás csodájáig, az élet keletkezéséig, és tovább, a Világegyetem sorsának belső érzékeléséig. Az otthon, a család máig a legteljesebben törekszik, természeti erőktől hajtva, e mélyen emberséges, szinte mesebeli szépségű világ lehető legközelibb megvalósítására. És mit ad a világ? Még ha a mai társadalomtól mégannyira megkötözöttek és önmaguktól is elidegenítettek a szülők, a gyermeki világ még őket is megindítja, és a gyermek szinte csak a szépet és a jót látja meg, mintha magában hordozná a szép és a jó igazának kozmikus törvényét. A család mint egy védő búra borul a fejlődő gyermek lelkivilágára, megvédve a mai társadalom nyomasztó párájától. Így aztán a kisgyermekek javarészt sértetlen, tág és ép lélekkel, érzékeik teljes mélységéig átélhetik az élet mámorító szépségét. A család, az emberi közösség elemi alkotópillére egyben a nemzet, a nemzetépítés legalapvetőbb sejtje.
Ezért tiszteld és szeresd,óvd és védd családod és nemzeted felebarátom, magyarí Testvérem ! Ezt üzenem az év vége közeledtével neked !

Aga






Link
 
 
0 komment , kategória:  SZERETET  
Mihályfalvi János újévi videói
  2012-12-31 06:33:36, hétfő
 
  BÉKÉS, BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT! BOLDOG ASSZONY KOVÁCS NÓRI MIHI 2013


Link


KÜLFÖLDÖN ÉLŐ MAGYAROK FOHÁSZA - MI ATYÁNK - WASS ALBERT - MIHI - 2013.


Link


BOLDOG ÚJ ÉVET MAGYAROK! - IMÁDKOZZUNK! - LENGYEL JUDIT - MIHI


Link




 
 
0 komment , kategória:  MIHÁLYFALVI JÁNOS, MIHI  
Az elmúlt 50 év jobbnál jobb kabarétréfa darabjai
  2012-12-31 06:27:22, hétfő
 
  Trunkó Barnabás: A gyógyszertárban


Link


A kis Bözsike


Link


Alfonzó - nemzetközi in flagranti


Link


Vasárnapi ebéd - bohózat


Link


Riadó a Pitypang szállóban - Alfonzó


Link


'Három nővér' (Márkus László, Haumann Péter, Körmendi János)


Link


Karcsi bácsi Amerikában - bohózat


Link


Alfonzó - Sakk


Link


Gálvölgyi - Eszti néni (kabaré jelenet)


Link


Rejtő Jenő: Apasági kereset - bohózat


Link


Üdítő, 2009. szeptember 27. - Alfonzó


Link


Kellér Dezső: Négyes lakáscsere - bohózat


Link


A vegetáriánus feleség - bohózat


Link


Féltékeny férj - bohózat


Link


Gálvölgyi Show - X-faktor paródia


Link


 
 
5 komment , kategória:  HUMOR  
Miért elhallgattatott költőink közül Erdélyi József?
  2012-12-31 05:50:02, hétfő
 
  Ifj. Tompó László - Hunhír.info

Miért elhallgattatott költőink közül a száztizenhat éve, 1896. december 30-án Újbátorpusztán született (és 1978. október 4-én Budapesten elhunyt) Erdélyi József? Válaszul ezúttal egyes költeményeit és önéletrajzi írásait idézzük fel, melyek a kommunista és a liberális könyvtilalomnak s nem utolsósorban az utóbbiaknak megfelelni akaró ,,harmadikutas"-oknak köszönhetően alig ismertek, pedig ideje, hogy részei legyenek irodalomoktatásunknak!


1945-ben a ,,Fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek 1. számú jegyzékére" felkerült számos verseskötete (Emlék, Halad az ék, Örökség, Örök kenyér, Toldi-kéz), továbbá a két világháború közötti nemzeti könyvkiadás páratlan teljesítménye, az 1939 és 1945 között 160 számot megért, a Stádium Rt. kiadta Nemzeti Könyvtár sorozat 50. számaként napvilágot látott Három csillag című, az övéin kívül Sértő Kálmán és Sinka István verseiből ízelítőt adó antológia, és önéletrajzi írásainak második kötete, a ,,Fegyvertelen". 1950-ben a Népkönyvtári Központ kiadta ,,Útmutató üzemi és a falusi könyvtárak rendezéséhez" már egyik kötetét sem javasolta az említett könyvtárak használóinak. Noha 1953-tól haláláig számos verseskötete jelent meg, évtizedeken át tabunak számított nemzeti költészete. Sajnos ez ma sincs másként. Bár a költészete megértéséhez nélkülözhetetlen önéletrajzi írásainak két kötete (A harmadik fiú, Fegyvertelen) 2001-ben csonkítatlanul megjelent hasonmásban (a Gede Testvérek Bt.-nél), verseinek ,,Fehér torony" címmel 1995-ben közzétett válogatása (a Püski Kiadónál) ellenben feltűnően hiányos.

,,Beszélhetünk-e értékmentésről? Hol van az a szellemi élet, amibe visszatérhetnek a régen kirekesztett írók? Szinte sehol. Márai Sándor és Wass Albert sikeresen visszatért, de ez már nem sikerült a népieknek, így Sinka Istvánnak, vagy Erdélyi Józsefnek. Az már reményt keltő, hogy szinte mindenki egyetért azzal: korrekt életmű-kiadásra lenne szükség." Így fogalmazott a ,,Fehér torony" ,,harmadikutas" összeállítója, dr. Medvigy Endre (Magyar Fórum, 2010. február. 4.), csak kérdés, akkor mégis miért hagyott ki belőle az életmű és sorsunk megértéséhez nélkülözhetetlen verseket?

1937. augusztus 2-án a ,,Virradat" hasábjain jelent meg a baloldali szalonok azonnali haragját kiváltó Solymosi Eszter vére című verse, amelyből, mint a költő írta (önéletrajzi írásai második részében, a ,,Fegyvertelen"-ben), ha egymillió példányt nyomtattak volna, ,,az is kevés lett volna". Sorait Bary József, a tiszaeszlári bűnper vizsgálóbírója emlékének ajánlotta:

Megöltek egy kis libapásztort.
Égrekiált a régi vád -
úgy ölték meg Solymosi Esztert
mint egy tokos, pihés libát,
mint egy síró galambfiókot,
szűz juhocskát húsvét előtt...
Valami vérengző bolondok
úgy fogták el és ölték meg őt,
a nótás ajkú kis magyar lányt,
valami vérengző vadak,
Vademberek... Elfolyt a vére,
Mint egy párás, piros patak...

Ítélt a bíró. - Félkegyelmű,
képzelődő a szemtanú,
alaptalan a vád, a vérvád,
a hátborzongató gyanú...
Ítélt a bíró. - Elmehetnek
a reszkető kaftánosok:
nem ölték meg Solymosi Esztert,
nem bűnösök, nem gyilkosok.
Nem sütöttek húsvéti ostyát
embervérrel. Ország-világ
tudja meg, hogy gyermekijesztő
dajkamese a vér, a vád...

Ítélt a bíró, s fellélekzett
a zsidóság, az ,,üldözött",
de terjedt a ,,mese", a ,,vakhit"
a szegény magyar nép között,
zengett a dal, s a vérpatakból
vérfolyó gyűlt és hömpölyög,
tenger, vértenger gyűlt belőle
mérhetetlen, mély és örök,
mint Jézus vére, a világot
megváltó Istenemberé. -
Az Ő vére, a legyalázott
szegény Solymosi Eszteré!

Minden kiontott ártatlan vér,
s minden magyar vér, ami folyt,
párolgott és virult belőle
idegen trón, élősdi bolt. -
Minden kiontott ártatlan vér,
harctéren ontott hősi vér
és munkában csorgott verejték,
és megrablott bér és babér, -
az én vérem is, az anyámé,
a régi libapásztoré:
az Ő vére s a legyalázott
szegény Solymosi Eszteré.

Égrekiáltom akkor is, ha
élettel és vérrel tilos,
leírom akkor is, ha rögtön
lángot vet a szűz papiros:
beh piros vagy, Solymosi Eszter
kiontott vére s beh meleg!...
Hajnalt festek a magyar égre
és felkelő napot veled,
hogy ne vesszen kárba a vérünk,
s emléked árva hajadon,
Solymosi Eszter árva népét
ébressze bátran, szabadon.

Megjelenése után éppúgy száműzni akarták a magyar irodalmi életet már akkor is uralni akaró körök, mint Sértő Kálmánt 1938-as ,,köpönyegforgatása", vagy Sinka Istvánt a ,,Fekete bojtár vallomásai" miatt. A Fegyvertelen-ben vallja: ,,Hallottam, hogy a zsidókat annyira felizgatta, hogy nem egy helyen megverték azt a keresztényt a piacon, akinek kezében Virradatot láttak. A pesti hitközség nagyjainak főtt a feje: mitévők legyenek, de a verset úgy fogalmaztam meg, hogy abban felekezet elleni izgatás vétségének nyoma se legyen. Ha a vers nem volna költői remek, akkor is remekmű volt - jogi szempontból."

Ugyanilyen szellemben jelentek meg írásai többek között a Virradat, az Új Magyarság, az Egyedül Vagyunk hasábjain (ezeket felsorolja Hartyányi István bibliográfiája (Mutató Erdélyi József munkáihoz, 1988)).

1944-ben jelent meg Riadó című, 63 oldalas, 18 verset tartalmazó kötete a Stádium Rt. kiadásában. Ez ugyan nem szerepel az 1945-ös tiltólistán, mégis, mindmáig a legritkábban előforduló kötete az antikváriumokban és közkönyvtárainkban.

A kötetből a Magyar ágyú kísértetiesen emlékeztet Petőfi ,,Föl a szent háborúra!" című költeményére:

Szól az ágyú a határon,
támad az orosz,
sürgős neki mindenáron
a határszoros.

Sürgős neki a Tatárhágó,
hogy átkelhessen,
Galíciából, Bukovinából,
hogy betörhessen!

Szól az ágyú a határon,
támad az orosz,
sürgős neki mindenáron
a határszoros.

Sürgős neki a magyar föld
búzája-bora,
seregébe a legyőzött
magyar katona.

Szól az ágyú a határon,
támad az orosz,
sürgős neki mindenáron
a határszoros.

Sürgős neki az ölébe
a szép magyar lány,
bolseviki seregébe,
a jó partizán.

Szól az ágyú a határon,
támad az orosz,
sürgős neki mindenáron
a határszoros.

De nem sürgős a magyarnak
a szőke Tiszát
oda adni a cudarnak
a magyar kislányt!

Szól az ágyú a határon,
támad az orosz,
sürgős neki mindenáron
a határszoros.

Addig támad, míg a magyar
úgy meg nem veri,
hogy támadni új csapattal
többé nem meri!

Szól az ágyú a határon,
támad az orosz,
sürgős neki mindenáron
a határszoros.

Szól az ágyú a határon,
harcol a magyar,
győzni akar mindenáron,
mert élni akar.

Sürgős neki otthon lenni
szép hazájában,
nem fogságban elsenyvedni
Szibériában!!

Szól az ágyú a határon,
támad a magyar,
sürgős neki mindenáron
a végdiadal.

Sürgős neki a győzelem,
sürgős a béke,
sürgős neki a kegyetlen
háború vége!!

Szól az ágyú a határon,
bömböl az orosz,
sürgős neki mindenáron
a Tatárszoros.

Magyar ágyú azt ugatja:
de én nem adom,
Isten és e nép haragja
az én haragom!

Szól az ágyú a határon,
dörög az orosz:
sürgős neki mindenáron
a Tatárszoros.

A mi ágyúnk azt morogja,
hogy ,,én nem adom":
mert én nem a háborút - a
békét akarom!...

A Magyar diadal énekelhető is (az ,,Az a szép" dal dallamára):

Diadal! diadal!
diadalról zeng a dal,
fényes diadalról!
Győzelem! győzelem!
az orosz veszedelem
múlik a határról!
Mert a honvéd szereti a hazáját,
meg is védi ezeréves határát:
Diadal! diadal! -
diadalról zeng a dal,
magyar diadalról.

Diadal! diadal! -
visszaverte a magyar
honvéd a muszkákat!
Győzelem! győzelem
az orosz hadseregen:
ez kell a magyarságnak!
Akármilyen nagy a Sztalin hatalma,
akárhogy is tör a szegény magyarra:
diadal! diadal! -
visszaverte a magyar
a muszka hordákat.

Diadal! diadal! -
békét akar a magyar,
diadalmas békét!
Győzelem! győzelem! -
gyorsítja a küzdelem
a háború végét!
Nem hiába patakzik a magyar vér?:
a háború hamarosan véget ér:
diadal! diadal! -
békét szerez a magyar,
diadalmas békét.

Diadal! diadal! -
a háborút a magyar
megnyeri már mégis!
Győzelem! győzelem
van a vitéz fegyverben,
segíti az ég is!
Vele van a jó Isten a magyarral,
meg is küzd a fenyegető viharral:
Diadal! diadal! -
a háborút a magyar
megnyeri már mégis.

Diadal! diadal! -
így védi meg a magyar
honvéd a hazáját!
Győzelem! győzelem:
szabadság és szerelem
megéri az árát!
Magyarország szabad népek hazája,
nem lesz soha orosz börtön, kaszárnya!
Diadal! diadal!
így védi meg a magyar
a népek szabadságát.
Diadal! diadal! -
így védi meg a magyar
a világ szabadságát!
Győzelem! győzelem! -
így védi a szerelem
harmatos rózsáját!
Mert a magyar szereti a világot -
ablakában a muskátlivirágot:
diadal! diadal! -
úgy szereti a magyar
honvéd a rózsáját.

Diadal! diadal! -
diadalra diadal
a magyar szabadságért!
Győzelem! győzelem! -
mindhalálig küzdelem
a világszabadságért!
Aki meghal, az sem hal meg örökre:
hazájában támad örök életre!
Diadal! diadal!
folyik a párviadal,
a legszebb rózsáért...

A Riadó Sámy Zoltán megzenésítésében a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség indulója lett:

Szörnyű veszély dörömböl
a magyar határon:
itt az idő, behívót
már senki se várjon.
Nem a császár parancsol -
a Haza hí végre:
fel magyarok, fegyverre,
hazánk védelmére!

Itt az orosz: betörni
készül az Alföldre:
álljunk hamar elébe,
puskánkat megtöltve.
Honfoglaló, honvédő,
ősi vitézséggel,
szálljunk szembe az elszánt
ősi ellenséggel!

Fel magyarok, ne hagyjuk
a muszkát bejönni,
learatott-kicsépelt
búzánkat elvenni,
ezt a tündérországot
pusztítni-rabolni,
népünk színét-virágát
fogságba hurcolni!

Ne hagyjuk meggyalázni
a szép magyar nőket,
kiragadni ölükből
a kis csecsemőket -
fel, gyerekek, ne hagyjuk
kiirtani végkép
a magyar fajt, az Isten
legvitézebb népét!

Oroszország olyan tág:
sem széle, sem hossza -
mit keres itt az orosz:
mit keres a muszka?!
Ott a zsidó parancsol:
itt ne parancsoljon -
minden magyar tíz ellen,
húsz ellen harcoljon!

Mert a zsidót letörtük -
azért jön a muszka,
mert a zsidó, az ördög,
hazánk ellen hozta:
el akarja foglalni
megint az országot,
megfojtania felkelt
magyar szabadságot!

Ha az orosz bejönne:
vérünket elvenné:
a sok zsidót megannyi
diktátorrá tenné:
eltörölné a földről
magyarok országát:
beültetné helyünkbe
az ő rokonságát...

Fel magyarok egyszerre,
mint egy vezényszóra:
fogjon fegyvert, ne várjon
senki behívóra!
Ha azt orosz bejönne,
úgy is elpusztulna:
vagy a zsidók kutyája,
katonája volna.

Fel, fel az ős határra,
magunkért, nem másért:
harcoljunk, míg nem késő,
a megmaradásért!
Hazánk a nagy világon
más e kívül nincsen. -
Fel magyarok, ne hagyjuk:
úgy áld meg az Isten!...

Költői hitvallásaként értelmezhető a Parancs:

Az én írógépem nem is az enyém:
úgy béreltem... Hej, ha mindig ily szegény
költő lettem volna, aki géppel ír:
úgy felvitte volna dolgomat a hír, -
úgy elvitte volna költő-nevemet:
minden nép tanulná magyar nyelvemet...

Ha idáig nem volt módomban, hogy egy
ilyen hordható kis gépet béreljek:
nagy oka volt annak, csúnya nagy oka, -
botránkozik rajta majd az unoka:
mily nyomorban éltem, milyen elnyomott,
szegény költő voltam. - Ha rágondolok!...

Jobb rá se gondolni, - van gondom nagyobb,
mint a magam gondja: hisz költő vagyok,
költő a javából, még pedig magyar,
s ennél a világon nincs szebb hivatal. -
Vagy hivatás? - Mindegy! Vagy foglalkozás? -
Egyesíti mindezt a jó felfogás.

Én - én katonának érzem magamat.
Az Istentől kaptam magas rangomat:
vezér vagyok én ma, szellemi vezér,
mikor e hazára olyan nagy veszély
felhője tornyodzik, amilyen nagy tán
nem volt Mohi óta, sem Mohács után.

Ezért az országért felelős vagyok,
Istennek, ki ily szép rangra méltatott.
Nyom a felelősség: mulasztásomat, -
pótolni kell sok-sok halasztásomat:
azért is béreltem gépet fegyverül:
hátha géppel jobban, előbb sikerül...

Fegyver az írógép: gépfegyver nekem,
édes feleségem, édes gyermekem,
testvérem, bajtársam, szövetségesem,
hogy munkámat gyorsan és jól végezzem:
művemet: hazámnak hű szolgálatát,
eggyé téve mostan napot-éjszakát.

Az én írógépem nem közönséges:
közönséges gép ily munkát nem végez. -
Lelkes gép ez és a lelke én vagyok,
ki most rajta éjjel-nappal kopogok:
azaz verset írok, olyan verseket,
hogy olyanokat még... De nem hencegek. -

Tökéletes gép ez, nincs benne hiba:
vasderes írógép, - táltosparipa:
acél a patkója, kovácsolt acél:
lelkes, okos állat, vágtat, mint a szél,
repíti gazdáját: szaporán kopog,
csattog a patája, cél felé robog.

Vágtat a papíron - betű a nyoma,
szó, mondat, sor és mind egy-egy katona, -
minden vessző és pont, szellememberek:
támad a nyomában szellemhadsereg,
mit le nem győz semmi földi hatalom:
de világot hódít, ha én akarom.

Olyanokat írok, amilyeneket, -
egyszerűen szólva: a Történetet
gazdagítja mindaz, amit alkotok,
mit e bérelt gépen kikopogtatok. -
A Történelembe, a nemzetibe,
géppel kell ma, géppel, kopogtatni be...

Bérelt írógéppel, ím kopogtatok,
azon az ajtón, mely rég befogadott:
a Világtörténet fényes ajtaján.
Mikor megszülettem egy cselédtanyán:
nem vette azt észre anyámon kívül
senki. - Jobb is volt úgy, észrevétlenül...

Géppel kopogok már, - majd észreveszi,
ki eddig nem hitte, az is elhiszi:
kinek-minek jöttem: hogy vezér vagyok, -
hogy az voltam régen, bárhogy tagadott.
Fellépek most bátran, asztalra csapok,
és a szellemeknek parancsot adok.

Parancsoló példát, - vonzót kap ki-ki
s ha magát szellemnek, magyarnak hiszi,
tovább adja rögtön a parancsokat,
miket rajtam át az Úristentől kap:
hogy legyen az ország egy hős hadsereg
és a csúf haláltól magát mentse meg...

Gépfegyver, géppisztoly ez a kopogó, -
gyorstüzelésű ágyú ez a ropogó, -
légvédelmi ágyú ez az írógép:
védi a magyar föld szabad, szép egét:
védi bitang lelkek ellen e hazát,
a magyar nép jussát, örök igazát.

Szólanak az ágyúk, a gépfegyverek, -
szép hazáját védi a magyar gyerek:
védi a Kárpátok szoros útjait,
szenvedi a poklok minden kínjait. -
Batu-kán népénél szörnyűbb az a nép:
kegyetlen kezében fegyver, csupa gép...

A háború dúl még: áll még a magyar:
háta mögött van már nem egy diadal:
van kenyere bőven, van fegyvere is,
pótolja szívével azt is, ami nincs:
toldja egy lépéssel rövid fegyverét:
kevesell csak egyet: lelki kenyerét.

Átérzem keservét: voltam katona,
jártam ott, ahol most harcol a koma:
s úgy éheztem én is, úgy csüggedtem én,
ifjúságom lelkes, harcos idején:
nem volt magyar költő élő eleven,
aki lelkem méltó vezére legyen...

Hallom, hogy kiáltja: hej, ti boldogok,
kik otthon lehettek, míg én itt vagyok, -
gondoltok-e rá, hogy mi lesz veletek,
ha én nem csatázok?! - Ha van lelketek,
küldjétek el hozzám, hogy bár lelkileg
segítsétek azt, ki a hont menti meg!

Költő! Kávéházban, vagy kocsmában ülsz, -
lelkivezér, szólalj: mert nem menekülsz
a felelősségtől, ha én éhesen
a honvédő fegyvert búsan leteszem:
téged az ellenség elsők közt keres, -
segíteni előbb te vagy köteles. -

Adj ennem, mert lankad lelkem ereje! -
Nálad van az ország lelki kenyere,
mit gyűjtött e nemzet századokon át:
te gondozod annak lelki vagyonát:
adj most, adj belőle, vagy ha elfogyott:
add a saját fájó lelki vagyonod! -

Abból adj nekem most: arra éhezek, -
egy falattól mindjárt óriás leszek:
Griffmadár a Kárpát havas tetején, -
vezér lesz azonnal minden közlegény,
s minden tiszt elől jár, mint közkatona,
a közkatonának lelki rokona.

S győzök a Halálon: e mély szakadék
lenn marad, kinyílik felettem az ég,
a dicsőség fényes napja rámragyog,
s élnek szép hazámban a jó magyarok:
élnek, mert te adtál magadból nekem...
Nem marad el hálám, sem köszönetem. -

Felviszlek, mint pelyhet: nem hagylak el én, -
nem hagylak a szörnyű szakadék ölén,
melybe letaszított irigyid hada, -
felviszlek a fénybe, felteszlek oda,
ahová való vagy: helyedre amit
bitorolnak önző, vén zsarnokaid.

Ott ha majd lelkedben fáj még az a seb,
mit azért vágtál, hogy én le ne essek:
van a félvilágon sok nagymarha gőg,
aki ha megszólal, akkor is csak bőg, -
egyből majd befoldom lelki sebedet:
vérző magyarságért vérző lelkedet!...


Ideje, hogy iménti és a hozzájuk hasonló versei, önéletrajzi írásai részei legyenek irodalomoktatásunknak!


Link


Ifj. Tompó László írásai a Hunhíren:


Link
 
 
0 komment , kategória:  ifj.Tompó László írásai  
A média hatalma vagy a hatalom médiája?
  2012-12-31 05:39:15, hétfő
 
 



Egyre inkább uralja az életünket a média. A lakásban, az autóban, a tömegközlekedési eszközök nagy részén, telefonon, az utcán, a boltokban. Nincs menekvés, meg kell küzdenünk a hétköznapok információdömpingjével. Addig nincs is baj, amíg valóban választhatnánk igaz és igaz állítás között.

2012, december 30 - 15:13
Friss hírek Vezércikk

Egyre inkább uralja az életünket a média. A lakásban, az autóban, a tömegközlekedési eszközök nagy részén, telefonon, az utcán, a boltokban. Nincs menekvés, meg kell küzdenünk a hétköznapok információdömpingjével. Addig nincs is baj, amíg valóban választhatnánk igaz és igaz állítás között.

A média azonban ennél csúnyábban manipulál. Hiszen tudja, hatalom van a kezében. Nem is akármilyen. S ezt a hatalom is tudja. Épp ezért tart médiát a kezében. Gyönyörű szimbiózis, szépséges fogvatartás. Egyik a másik kiszolgálója. Mi, a célközönség pedig határozatlanul pislogva lessük, hogyan nő össze a fejünk fölött a két vékony réteg: politika és média.

Látszólag függetlenek egymástól, legalábbis ezt hirdetik fennhangon. Nem azért kérdezik adott ügyről Bajnait, mert szeretik, hanem mert objektívek, ugye. Nem azért vonul ki a média az ifjú Orbán-gyerek focimeccsére, mert az apja a miniszterelnök, hanem azért, mert hatalmas tehetség. Nem azért nem hívják meg a Jobbik képviselőit a kereskedelmi televíziók politikai műsoraiba, mert nevén neveznek dolgokat, hanem azért, mert ...miért is?

Számok bűvöletében - bukik az objektivitás

A Nemzeti Média - és Hírfigyelő Tanács felmérést készít a politikai szereplők médiahasználatáról a hírműsorokban. A felmérés szerint az RTL Klub Híradója például a Fidesz-KDNP-t 50,7 százalékban szerepelteti, az MSZP-t 19 százalékban, a Jobbikot 9,5 százalékban, az LMP-t szintén, míg a DK-t 3,4 százalékban. Ugyanez az arány a TV2 Tények című műsorában még gyatrább: a Fidesz-KDNP-t 61,3 százalékban szerepelteti, az MSZP-t 20,2 százalékban, a Jobbikot 4,2 százalékban, az LMP-t 7,6, míg a DK-t 4,2 százalékban.

Lefordítva ez azt jelenti, hogy Gyurcsány és csibéi ugyanannyi időt kapnak, mint a Jobbik, az országgyűlés második legnagyobb pártja. A szerkesztői szabadság elvére hivatkozva a kereskedelmi médiumok rendszeresen ,,elfelejtik" megszólaltatni a Jobbik politikusait, szakértőit. A két nagy kereskedelmi televízióval, a TV2-vel és az RTL Klubbal szemben ez idáig több mint 60 panaszt nyújtott be a párt.

A Jobbikkal szembeni elhallgatás botrányos. A gyanútlan nézőnek úgy tűnhet, hogy a pártnak egyszerűen nincs véleménye. S ha mégis adásba kerül valami csoda folytán, a legtöbb alkalommal finom kis csúsztatásokkal, manipulatív ferdítésekkel körítve kapjuk. Itt bizony csúnyán bukik a függetlenség és objektivitás.

Brutális gyilkosságok - bukik a szakmaiság

Nemrégiben az egész országot felkavarta a 11 éves kisfiú, Szita Bence brutális meggyilkolása. Felerősödtek a halálbüntetést visszakövetelő hangok, valljuk be, a legnagyobb megbocsátók is minimum elhallgattak. A média természetesen rengeteget foglalkozott az üggyel. A megdöbbentő tények közlése után egymásra licitáltak, ki tud nyersebben, pofátlanabbul fogalmazni. Az RTL Klub Fókusz című műsorának stábja betrappolt a család házába, sőt, meg sem álltak Bence szobájáig. A család fájdalmával, veszteségérzetével nem kicsit visszaélve együtt nézegették a családi videókat. A nevelőapa megmutatta az egykor bicikliző Bencét. Ezt követően azonnal közölnie kellett a műsor narrátorának: a kisfiú egy alkalmi kapcsolatból született. Majd a szenzáció: ,,Ez Bence szobája. A Forró nyomon stábja volt az első, aki a gyerek eltűnése óta megfordult itt". És megcsodálhattuk a kopott kis gördeszkát, a kisfiú fociimádatát, az elhagyott kis plüssjátékot.

Aztán szóba kerül az elkövető, P. Erika és annak Bencével egyidős fia. Az apa konfliktust említett a két gyerek között. De nem kívánt részleteket elárulni. Ám a riporternő unszolja: csak egy példát mondjon, csak egyetlen példát! Az apa fáradtan ismétli újra, hogy nem szeretne részletekbe belemenni. A hölgy nem adja fel, próbálkozik. Kínjában bambán megjegyzi, hogy ők is sokat verekedtek a nővérével. Mindezt egy kegyetlen gyerekgyilkosság kapcsán.

Itt biza bukott a szakmaiság...

Wellness hétvége Szita Bence halálával - bukik az emberség

A TV2 Mokka című műsora ennél is lejjebb mászott, ha lehet ezt fokozni. Ők egyenesen a hajdúszoboszlói Hotel Délibábban 2 fő részére szóló 2 éjszakás kikapcsolódással ajándékozzák meg azt a boldog tippelőt, aki kitalálja, miért ölték meg a 11 éves kisfiút, Szita Bencét. Féltékenységre, bosszúra vagy pénzre lehetett tippelni.

Nagyjából ennyit lát a celebmosdató reggeli műsor egy kisfiú kegyetlen halálában. Lehetőséget arra, hogy minél többen küldjenek sms-t. Szavazzanak. Hiszen a shownak folytatódnia kell bármi áron. Minél több bőrt lenyúzni az ügyről a nézettség érdekében. S közben mit érezhet a kisfiú családja? S mit érezhet az a sok ember, akiből még nem veszett ki a jóérzés? És nem mellesleg mit érezhet majd a boldog nyertes? Hogyan fogadja el a tényt, hogy egy tragédia kapcsán remek ellazulásban volt része?

Az érintett hotel nem kíván foglalkozni az üggyel. Végülis kifizetik nekik a kétnapos üdülést. A show itt is folytatódik.

Hol van itt már az emberség?

Mindent a szenzációért

Rettenetes baleset történt márciusban. Egy várandós nőt elütött egy autó. A kismama azonnal szörnyethalt, a kisbaba életéért küzdöttek. Igen, néha ennyi az élet. Ezt biza fel kell dolgozni, meg kell gyászolni, fel kell állni a családnak, hogy később továbbléphessen. Nem egyszerű feladat, leginkább magukra, egymásra lehet szükségük.

Persze a híradás kerekei beindultak, a médiának nyilván ez a dolga. De a gátlástalan, szenzációhajhász hozzáállás már felháborító. A mostanában igencsak piedesztálra emelt Blikk a következő címmel tálalta: ,,Elgázolt anyja hasából vágták ki Csengét". Ez borzasztó. Az egész történet elég borzasztó önmagában is. De az efféle címadás túllép minden határon. Nyersen, durván dobja elénk a tényeket. A más intimitását.

A hatalom hálás is tud lenni

Ha már a Blikknél tartunk: Rogán Antal nemrégiben avatta fel az V. kerületi Hild téren azt a húszas éveket idéző Rikkancs szobrot, amire meglepő módon a '94-ben alapított Blikk logója került. ,,Mikor meglett a szobor agyagból, eljöttek az önkormányzattól és megnézték, és közölték velünk, hogy a polgármester úgy döntött, hogy a Blikket írjuk rá a szoborra. Én mondtam, hogy az újságírók egész biztosan meg fogják kérdezni, hogy miért Blikk van rajta, amikor a Blikknek semmi köze nincs a rikkancshoz." - nyilatkozta akkor az Indexnek a 100 éves Szőke Lajos, a szobrot készítő művész.

Felvetődött persze annak a lehetősége is, hogy ez a gesztus egyfajta köszönetnyilvánítás a Blikknek, amiért az elmúlt évben 66 cikkben, azaz átlag 5 naponta említették a nevét. Bár persze az is elképzelhető, hogy mindez csak a véletlen műve...

A média ott segít, ahol kell

Ezek után világosan látszik, mennyire kihasználja egymást a két oldal. A média igyekszik belesimulni a trendbe, az agymosást végrehajtani katonásan. Arról tájékoztatnak, ami az épp regnáló hatalom érdekeit szolgálja. És persze emberi tragédiákkal igyekeznek az emberek ingerküszöbét kitolni. Mert tényleg egymásra licitálnak bunkóbbnál bunkóbb, szenzációhajhász címekkel azért, hogy az emberek vegyék, nézzék, olvassák az igét. Az ő igéjüket. Odáig jutottunk, hogy a legtöbben egy brutális gyilkosságra már fel sem kapják a fejüket. Kizárólag a megrázó részletek érdekesek. Kapunk belőle jócskán.

A hatalom pedig elégedett. Mindeközben egyre szűkebbe vonják életterünket, a bankok kezére játszanak életeket, a létminimum lassan elérhetetlen álommá lesz, iskolákat, kórházakat zárnak be. Sunyin hallgatnak arról, hogy aki csak teheti, elhagyja az országot. Egyre kevesebben mernek gyermeket vállalni abban a világban, ahol az erőszak az úr, a szerény anyagi lehetőségekről nem is beszélve. Csak mellékesen megemlítik, hogy felmegy a benzin ára, drágább lesz a kenyér, mélyen a zsebünkbe nyúlva fagyoskodhatunk a rozoga buszokon, nem kevés pénzért áll meg alattunk a metró.

A görcsös összefonódás nem marad eredmény nélkül. Sajnos erre a tálalásra bőven akad vevő. Az emberek nagyrésze elhümmög, elszörnyülködik a tragédiákon. Üveges szemekkel olvassa az újságokban, hogy nemet mondtunk az IMF-nek. Még talán némi virtust is érez a Híradó nézése közben eltompult zsigereiben. S aztán ugyanilyen üveges szemekkel megy majd el X-et húzni a választási lapra. Hiszen tragédiák mindenhol vannak. Rossz dolgok pedig ezeken kívül, ha jól meggondoljuk, nem is történtek. Akkor pedig minek változtatni?

Nagy Kata

(Az írás a Bar!kád hetilap novemberi számában jelent meg)


Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
Csendesen készülnek a pénzügyi összeomlásra?
  2012-12-31 05:27:22, hétfő
 
  Furcsa hírek terjednek a napokban. A világ több országában a kormányok és nagybankok mintha egy közeledő pénzügyi összeomlásra készülnének. Sajnos nem tudjuk, miről tárgyalnak a bennfentesek zárt ajtók mögött egymás között Washingtonban vagy Londonban, így csupán az itt-ott elejtett szavakból és jelekből tudunk tájékozódni és rájönni mi történik valójában.


Természetesen előfordulhat, hogy rosszul értelmezzük a jeleket, de ennél csak az rosszabb, ha homokba dugjuk a fejünket és úgy teszünk, mintha minden rendben volna.

A múlt héten több cikk is megjelent arról, hogy az Egyesült Államok kormánya az elmúlt két év során titokban arra utasította az öt legnagyobb amerikai bankot, hogy ,,készítsenek vészforgatókönyvet egy esetleges összeomlás kivédésére". Önmagában ez nem lenne olyan nagy dolog, de több tucat más indikátorral kiegészítve már egészen más képet kapunk.

Az elmúlt 12 hónap során több száz bankvezető mondott le pozíciójáról, vállalati bennfentesek hihetetlen mennyiségű értékpapírtól szabadultak meg és számos Wall Street-i bankár vásárolt ,,biztonságos", a városoktól távoli, önellátásra alkalmas ingatlant.

Eközben számos jelentés érkezett arról, hogy az amerikai kormány élelmiszert és lőszert halmoz fel, Barack Obama elnök pedig egyik végrehajtási utasítást írja alá a másik után, amelyek bevezetésére csak egy teljes társadalmi összeomlás esetén lenne szükség.

Mit jelent tehát mindez? Sok mindent jelenthet, és persze lehet, hogy nem jelent semmit. Amit viszont tudunk, hogy a pénzügyi összeomlás előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz. Az elmúlt 40 év során az USA teljes adóssága 2000 milliárd dollárról majdnem 55.000 milliárddollárra nőtt. Egy ilyen adósságlufi egyszer mindképpen kidurran.

Azonban az elmúlt évek válságai során, és volt belőle elég, egyetlen egyszer sem értesültünk arról, hogy az amerikai kormány felkészülésre szólította volna fel a bankokat. Egy néhány napja megjelent Reuters cikkszerint viszont most pontosan ez történt:
A Federal Reserve és az amerikai számvevői hivatal arra utasították az USA öt legnagyobb bankját, köztük a Bank of America és a Goldman Sachs bankokat, hogy készítsenek tervet egy esetleges összeomlásra, hogy elejét vegyék az ebből eredő esetleges problémáknak, kihangsúlyozva, hogy a bankok nem számíthatnak állami segítségre.

Az eddig titokban tartott, 3-6 hónapra szóló, önerős válságtervek kiegészítői azoknak az "élő végrendeleteknek", amelyeket a bankoknak azért kellett elkészíteniük, hogy megkönnyítsék az illetékes szervek számára saját felszámolásukat, amennyiben ez tényleg bekövetkezik. Az intézkedés mutatja, milyen fontosnak tartják az illetékesek a felkészülést a legrosszabb eshetőségre.

Nem furcsa, hogy csupán öt nagybank kapott ilyen figyelmeztetést? Miért tartották titokban? Vajon a kormány tényleg összeomlásra számít vagy ez az intézkedés is csak a játszma része?

Amennyiben az illetékesek tényleg összeomlásra számítanak, az nemcsak ezeket az intézményeket érintené. Közben egyre több közgazdász úgy beszél az összeomlásról mintha készpénznek venné.

A Money Morning például a következőket írta:
Richard Duncan, a Világbank korábbi munkatársa és a Blackhorse vagyonkezelő jelenlegi vezető közgazdásza a CNBC-nek nyilatkozva azt mondta, hogy az Egyesült Államok 16.000 milliárd dolláros államadóssága egy ,,halálspirálba" taszította az ország gazdaságát.
Ez egy olyan válsághoz vezethet, amit ,,nem hiszem, hogy civilizációnk képes lenne átvészelni."

Nem szoktuk meg, hogy egy volt bankvezető a civilizáció végéről beszéljen.

Nouriel Roubini, ismert közgazdász is úgy gondolja, hogy a következő válság a 2008. évinél is súlyosabb lesz:

,,Rosszabb lesz, mert ugyan 2008-ban is gazdasági és pénzügyi válság volt, mostanra azonban kifogytunk a szabályozási munícióból. 2008-ban lehetett játszani az árfolyamokkal, a kamatlábakkal, lehetett reménykedni az első majd a második mennyiségi enyhítésben, élénkítő csomagokat lehetett indítani vagy ütközőket/korlátokat/garanciákat adni/állítani a bankoknak és másoknak. A fiskális deficitek most már olyan mértékűek, hogy a bankokat nem lehet kimenteni, mert 1) ennek az intézkedésnek politikai ellenzői vannak és 2) az államok nagyjából fizetésképtelenné váltak, tehát még saját magukat sem tudják kimenteni, nemhogy a bankokat. A probléma az, hogy nincs több nyúl a bűvészkalapban."

Az óceán túlpartján az európai politikusok hasonlóan állnak a helyzethez.
Nigel Farage, az Európai Parlement képviselője, a King World News-nak nyilatkozva egy ,,igazán drámai banki összeomlás" lehetőségéről beszélt. Farage arra is figyelmeztetett, hogy a központi tervezők az Új Világrend börtönébe akarják taszítani az embereket és igazi rabszolgasorba hajtani a világot.

A helyzet folyamatosan romlik Európában is. Most már ott tartunk, hogy Németország iskomolyan fontolgatja az eurózóna elhagyását, ami alapjaiban rengetheti meg az Uniót.

Természetesen a helyzet sokféleképpen alakulhat, de az biztos, hogy a világgazdaság szempontjából minden forgatókönyv negatív következményekkel járna.
Közben fogynak a források, a közel-keleten forrásponthoz ért a helyzet és az egész bolygó a bizonytalanságtól szenved.

Paul B. Farrel a következőket mondta a Marketwatch.com megjelent cikkében:
,,Csatolják be a biztonsági öveket, mert hamarosan olyan sokk érkezik, ami mindenkit kigyógyít a tagadásból. Egy globális ébresztő, ami mozgásba hozza a Pentagon évtizedes jóslatát, amit az iraki háború kezdetén tett: ,,2020-ra ... kétségbeesett, totális háború indul az ételért, a vízért és az energiáért, ősi mintára ... az emberi élet számára meghatározó háború."

Az Egyesült Államokat és a föld más részeit (mint például Magyarországot is) sújtó aszály sem segít a helyzeten. Aki nem látja, milyen válságos állapotban van a világ, tényleg súlyos elhitetésben él.

Egy tudósokból, közgazdászokból és geopolitikai szakértőkből álló csapatmegdöbbentő következtetésre jutott. A csapat egyik tagja, Chris Martenson, biokémikus, a Pfizer korábbi elnök-helyettese, így magyarázta felfedezésüket:
Az adósságunkban, az egész hitelpiacban és a pénzellátásban egy szabályos mintát fedeztünk fel, ami garantálja ezek bukását. A minta ugyanaz, mint ami a legtöbb piramisjátékban megtalálható. A minta, ami exponenciálisan erősödik a teljes összeomlás előtt. Ezért leginkább a világ kormányai a felelősek.

Ami leginkább aggasztó ezekben a felfedezésekben, hogy a minta nemcsak a gazdaságra érvényes. Ugyanezt a katasztrofális mintát fedeztük fel az energia, élelmiszer és vízrendszerekben is.
Martenson szerint ,,ezek a rendszerek akár egyszerre is összeomolhatnak. Az étel, a víz, az energia, a pénz. Minden."



Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
     1/31 oldal   Bejegyzések száma: 304 
2012.11 2012. December 2013.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 304 db bejegyzés
e év: 2101 db bejegyzés
Összes: 22752 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1061
  • e Hét: 33743
  • e Hónap: 169453
  • e Év: 2068481
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.