2012-12-24 13:34:13, hétfő
|
|
|
Ígértem neked egy verset,
karácsonyit, mint a bejgli, édeset,
bontsd ki a szavakat. Szeretnék
valami őszintét adni, milyet még
senki nem adott, de félek,
kevés leszek békességnek.
Pedig jó lenne azzá válni,
karácsony éjjelén szívedben hálni,
adni a csöndből, pihenjen kebleden,
és az égből, hogy takaród legyen
a csillagok fénye. Ma este béke járjon
a meg-meghajló téli fenyőfákon.
Hitet fon körénk a gyertyaillat,
velem vagy. Ölelő karjaidat
ne vedd el már sohasem,
nézd, hogy redőzi odafenn
az ég kékjét az angyalok dala,
terítve már az ünnep asztala.
Szenteste van. Egy verset ígértem,
most itt van a gyertyafényben,
áhítatba öntve, s a téli éjbe száll,
surran, visszhangzik, néha meg-megáll.
A dal eltűnik, de én megmaradok neked,
hogy békés, boldog legyen és meghitt az ünneped.
Csabai Máté: Szenteste
LinkAdeste Fideles
|
|
|
0 komment
, kategória: Ünnepekre |
|
|
|