Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
Mátyás király végórái
  2012-03-31 09:57:41, szombat
 
  Szuhanics Albert

Mátyás király végórái

Virágvasárnap reggelén
ébred a bécsi nép.
Hogy nagy vesztese lesz e napnak,
nem tudhatja még.

Nem tudhatja még ő maga sem,
Mátyás, a nagy király,
hogy két napja sincsen hátra már,
s jő érte a halál.

Domenico Bollanit, ma
lovaggá üti,
nem gondolja, hogy a végső
tette ez őneki.

Nem tudhatja még, hogy kézbe,
kardot utoljára fog,
Nem avathat már fel senkit,
csak ezt a lovagot.

Április hó negyedikén,
vasárnap reggelen,
mindenki vígan megjelent,
a szent körmeneten.

Felesége és fia is,
elkísérték őt.
Mátyás királyt, a nap hősét,
a halálba menőt.

A pálmaág-szentelésen,
s ünnepi misén,
hogy érette zúg minden harang,
még nem tudja szegény.

Míg éhségét anconai
fügével enyhítette,
haragra gyúlt, mert az ízét.
romlottnak érezte.

Hiába kínálá Beatrix,
hazatérő neje,
bármily pompás ételekkel,
nagyon fájt a feje.

Sötét előtte a világ,
ím megszédüle már.
parancsra ágyba fekteték,
és semmit nem csinál.

Este hatkor már megbénult,
bizony a nyelve is.
kínzó hasgörcs gyötri egyre,
gyógyír rá semmi sincs.

A királyné mindent megtesz,
hogy megmenthesse őt.
az orvosok némán állanak
a szenvedő előtt.

Száját feszíti Beatrix, s belé
orvosság csepeg.
bátorítja, biztatgatja,
mást sajnos nem tehet.

Nem lehet őt megmenteni,
olyan nagy a baj,
kedd reggelig tart a tusa,
míg végül meghal.

Így végezé Mátyás király,
az élet színpadán,
mint oroszlán, úgy ordított,
s jött megváltó halál.

Oly jól esett elcsendülni,
nem fáj az élet már,
hatodikának reggelén,
halott a nagy király.

Meghalt Mátyás király,
siratja mind a nép.
Oda az igazság véle már,
élhetett volna még...!

Debrecen, 2007. 05. 15.
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
Hintázik a kedves
  2012-03-28 20:12:49, szerda
 
  Szuhanics Albert

Hintázik a kedves

Hintázik a kedves,
röppenő
gyönge nő.
Szempillája nedves,
ha szellő
szembe jő.

Csillogtatja napfény
tincseit,
kincseit.
Ő szívemben szent lény,
ott lakik,
bent lakik.

Hullámzó telt keble
partot ért,
partot ért.
Benne mély szerelme
engem kért,
engem kért.

Hintáját lendítse
a karom,
a karom.
Ölembe repítve
akarom,
akarom!

Debrecen, 2010. 03. 23.
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
Árpád apánk öröksége
  2012-03-27 08:53:47, kedd
 
  Szuhanics Albert

Árpád apánk öröksége

Párducos Árpád lovára száll,
előtte fekszik az ősi táj.
Attila földjén örökös ő,
vezér s a népe, ím haza jő!

A Turul-házból dicső nevek
krónikák lapján tündöklenek.
Atyáik útján tért meg e nép,
s ősi honának földjére lép.

Szent ez a föld, mert az örökünk,
boldog a szívünk, haza jövünk.
Istenünk vezet, s a csillagunk.
eljött hát végre dicső napunk!

Verecke útján megjött a nép,
Párducos Árpád a szirtre lép.
Büszkén megüli fehér lovát,
alant szemléli a szent hazát.

Kárpátok alatt minden oly szép,
tisztább a patak, kékebb az ég.
Arany a szérű, nektár terem
a messze néző Tokaj-hegyen.

Szőke a Tisza, kék a Duna,
vár áll a partján, ősi Buda
Hunok, avarok hívó szava,
távoli tájról hozott haza.

Művelt a szántó, dolgos a nép,
bátor a szív itt, erős a kéz.
Megszentelt föld ez ősi jogon,
híretek száll, túl századokon.

Párducos Árpád fehér lován,
vágtat a büszke ősök nyomán.
Várja az Alföld, Tisza, Duna,
Pilis vadonja, ősi Buda.

Országa áldott, népe magyar,
amely e földön élni akar.
Ez a föld mienk, az otthonunk,
mi itt születtünk s itt meghalunk!

Debrecen, 2012. 03. 27.
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
Lebukás
  2012-03-26 17:33:41, hétfő
 
  Szuhanics Albert

Lebukás

Lebuktam a létráról,
annak felső fokáról.
Létra alatt gereblye
mindjárt arra estem le.

Jaj de gonosz gereblye,
fejbe vágott a nyele!
Szegény fejem megbódult
a bokám is kifordult.

Nincs haszna ma a napnak,
fejem, s bokám dagadnak.
Hogy történt meg ez velem?
Megtréfált a szerelem!

Azért másztam létrára,
kijött a szomszéd lánya.
Bikiniben napozni,
s én felmásztam meglesni...

Úgy bámultam szerelmem,
hamarosan leestem.
Fáj utána mindenem,
szívem, bokám, s a fejem.

Debrecen, 2012. 03. 26.
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
Kilenc palacsinta
  2012-03-26 17:32:34, hétfő
 
  Szuhanics Albert

Kilenc palacsinta

Egy-kettő-három-négy,
palacsintát kérek még!
Egy túróst, egy lekvárost,
be is kapom..., na már most
kakaósat is kérek,
s mákosat is vagy négyet.
Két pucér is kell nekem,
egykettőre elnyelem!

Debrecen, 2012. 03. 26.
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
Tengeri betegség
  2012-03-21 16:49:01, szerda
 
  Szuhanics Albert

Tengeri betegség

Tengerre szállunk,
vár a gőzhajó.
Útra kelni szép,
útra kelni jó!

Indul a járat,
hajókürt dudál.
Luxushajó ez,
nem egy kis uszály.

Alig vágtunk útnak,
baj van emberek.
Úgy érzem, most lettem
tengeri beteg.

Vigasztal egy matróz,
és a kapitány
"Meg fogsz te gyógyulni
hamar kiskomám!"

Minden utas megnéz,
hátba vereget.
"Ne legyél ily sápadt,
gyógyulj meg gyerek!"

Sirályok az égből
intenek nekem.
"Gondunk van reád is,
nem vagy idegen!"

A halak a vízben
szintén féltenek.
Sellők énekelnek
gyógy-énekeket.

Szeljük az óceánt,
barátom a szél.
Habos felhőt kerget,
titkokról mesél.

Leszállott az alkony,
s csillaggyerekek
A fekete égről
lesnek engemet.

Szép, kipirult orcám
csodálják nagyon.
Beteg lettem volna?
Már nem is tudom...

Debrecen, 2012. 03. 21.
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
Megy a vonat
  2012-03-20 23:44:27, kedd
 
  Szuhanics Albert

Megy a vonat

Megy a vonat, megy a gőzös,
kattognak a kerekek.
Beülök az ablak mellé,
mert bámulni szeretek!

Elöl szalad a gőzmozdony,
annak színe fekete.
A hasában parázs izzik,
attól gurul kereke!

Kéményein fekete füst
szálldogál az égre fel.
Megszólal a vonatfütty, ha
állomáshoz érkezel.

A kalauz figyelmesen
lyukasztja ki jegyemet.
Miközben az ablakon át
teheneket figyelek.

Sorompók közt rohanunk mi,
az állomás közeleg.
Azonban most nem szállunk ki,
Pestig vettük a jegyet!

Debrecen, 2012. 03. 20.
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
Első csók volt..
  2012-03-18 10:13:12, vasárnap
 
  Első csók volt..

Első csók volt, még ügyetlen,
esetlen és oly félénk,
mégis csodaszép emlékű,
bárcsak újra megélnénk!

Első csók mely álomszerű,
igaz is volt..., s nem talán,
hogy valóban csókolódzott
velem az a szép leány?

Első csók volt, vagy csak puszi?
Nem..., mégsem..., az nem lehet...,
hisz szaporán vert a szívünk,
s könnyes szemünk kérte ezt.

Első csók volt, buta, mulya,
mégis varázslat, csoda,
elfeledni annak ízét,
többé nem lehet soha!

Követheti száz, meg ezer,
rutinos csók, mézédes,
ám az első oly különös..,
varázslatos, szépséges...

Debrecen, 2012. 03. 18.
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
Kitűzöm a kokárdát
  2012-03-12 11:41:51, hétfő
 
  Szuhanics Albert

Kitűzöm a kokárdát

Kitűzöm a kokárdát,
fejemet feltartom.
Szívem fölött ott virít,
s felragyog az arcom!

Márciusi fényes nap
nevet a magyarra.
Tündököljön zászlónk fenn,
ma ő azt akarja!

Lobogtassad fényes szél,
lélek legyen benne!
Vigaszt öntsön, s új reményt
fáradt szíveinkbe!

Az ősöknek szelleme
itt jár ma közöttünk.
"Ne féljetek magyarok,
jó hírekkel jöttünk!"

A Magyarok Istene
megsegíthet minket.
Csak új hittel töltsük meg
fáradt szíveinket!

Lobogjon a lobogónk,
virítson kokárdánk!
Legyen hű szívünk szabad,
s talpra áll az ország!

Debrecen, 2012. március 12.
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
Azon a hajnalon...
  2012-03-11 16:59:57, vasárnap
 
  Szuhanics Albert

Azon a hajnalon...

Azon a hajnalon valami feltámadt,
kósza szél suttogott tavaszi imákat.
Szabadság kapuja kitárult ellőttünk,
hittük, hogy szolganép nem lesz már belőlünk!

Azon a reggelen márciusi ifjak,
szabadság mámoros poharából ittak.
Hol nemzet, s a haza érdeke az első,
örömkönnyet sírt a márciusi felhő.

Azon a szép napon szorgos nyomdász-kezek
tizenkét pontot és Nemzeti dal-t szedtek.
Kiszabadult Táncsics, forrong a pesti nép,
múzeum lépcsőjén zeng új, tüzes beszéd!

Petőfi szavalja a Nemzeti dalát,
küldöttség is indul, nem adjuk mi alább!
Bécsnek büszke vára megremeg előttünk,
halhatatlan hősök válnak ma belőlünk!

Azon a szép napon megtörtént mit vártunk,
szabadság virága nyílott ki minálunk.
IIlatát tavaszi szelek vitték messze,
térben és időben távol..., végtelenbe!

Lobogjon a zászlónk, virítson kokárda,
hadd legyen sorsunknak jobbra fordulása!
Magyarok Istene, fohászunk hozzád száll,
panaszos terhével, mint egy fáradt madár...

Debrecen, 2012. március 11.
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
2012.02 2012. Március 2012.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 19 db bejegyzés
e év: 189 db bejegyzés
Összes: 8036 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 945
  • e Hét: 945
  • e Hónap: 67514
  • e Év: 527721
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.