Regisztráció  Belépés
venci76.blog.xfree.hu
A ruha teszi az embert - a gyűjtemény a gyűjtőt. Szalvéta Gyűjtő
1976.04.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/13 oldal   Bejegyzések száma: 120 
Híres bogarasok közül egy: Domitianus
  2012-03-31 21:18:06, szombat
 
  A családban egy kis jövevény érkezése nagy öröm lehet, főleg akkor, ha az apának a gyermekkel együtt a hatalom is az ölébe pottyan. Vespasianus ugyanis fiának, Domitianusnak születése napján kapta meg a consuli címet.



Fiatalsága néhány évét "nélkülözésben" töltötte, olyannyira, hogy "még egy ezüstedény használatára sem futotta". Egy ideig apja és bátyja mögött, háttérbe szorítva élte az uralkodók porontyainak mindennapi életét, és látványos eseményeken is csak a "második sorban" ült. Ez nyilván már akkor is zavarta, és felnőttként is sok mindent megtett annak érdekében, hogy az emberek azért őt is észrevegyék.
Uralkodás közben azonban -- úgy látszik -- az emberekből előjönnek furcsa és szokatlan dolgaik. Manapság is van, aki bélyeget, van, aki szalvétát gyűjt, és még sorolhatnám. De nem valószínű, hogy eszünkbe jutna olyasmi, amit Domitianus élvezett. Ő ugyanis minden nap, életéből egy-egy órát szentelve szenvedélyesen űzte művészetét: a légyfogást.



"Kihegyezett íróvesszőjére tűzdelte őket; ezért Vibius Crispus arra a kérdésre, hogy van-e a császárnál odabent valaki, ezt a nem is képtelen választ adta: még csak egy légy sem".

Voltak azonban teljesen természetes szokásai is. A leégett épületeket felépíttette, a házakat rendbe hozatta. Többször rendezett szerfelett költséges előadásokat és játékokat.

"Megszüntette az állami élelmiszeradagok kiosztását, és helyette újra bevezette a rendszeres étkeztetést", a bíráskodásra és a törvénykezésre is gondot fordított, az erkölcsök megjavítására törekedett. "A Vesta-szűzek esetében szigorúan és különféleképpen büntette a szüzességi fogadalom megszegését", mind a megszegő, mind a "megszegett" részéről.

Egy idő után azonban "előbújt belőle a kisördög", ugyanis kegyetlensége nemcsak nagy volt, hanem ravasz is és hirtelen természetű. "Pénztárosát egy nappal azelőtt, hogy keresztre feszíttette, behívatta hálószobájába, erőnek erejével odaültette maga mellé az ágyra, s az, mikor elment, nyugodtnak és vidámnak érezte magát. A császár még azzal is megtisztelte, hogy vacsorájából egyes fogásokat elküldött neki".

A 95. évi consultársa, a keresztény Flavius Clemens esetében megvárta a hivatali év leteltét, s utána rögtön kivégeztette. Mellesleg az unokatestvére volt.

Új kínzásmódok és egyéb szörnyűségek kitalálásában és alkalmazásában túltett hirhedt elődein, Caligulán és Nerón is.

Nagy gondot fordított arra is, hogy az emberek mit gondoljanak róla. Szerény nem volt, mégis annak mutatta magát.

A költészetet nem kedvelte igazán, mégis volt alkalom, mikor azt hangoztatta, hogy mennyire szereti a művészetet, és még a nyilvánosság előtt szavalt is.

Az, hogy a fogához verte volna a garast, nem volt rá jellemző. "Környezetében mindenkit bőkezűen megajándékozott, és kiváltképpen arra intett igen komolyan, hogy ne kicsinyeskedjenek soha semmiben." Azonban nagyon sok pénz is elfogy egyszer. Adakozásai és nagy kiadásai kimerítették a kincstárat, ezért olyan eszközökhöz kellett nyúlnia, melyek ismét pénzt hoztak a házhoz. Élők és holtak javait bármilyen panasz vagy feljelentés alapján elvette. "Elég volt, ha valaki a császár fensége ellen a legcsekélyebb dolgot tette vagy mondta. Idegen emberek hagyatékát elkobozták, ha csak egyetlen ember akadt is, aki azt vallotta, maga hallotta az elhunyt szájából még annak életében, hogy a császárt teszi örökösévé."




A sok pénzbeszedés és kegyetlenségei -- számunkra már nyilvánvaló módon -- a halálát okozták.

A végnapja előtti időkben ő is érezte, hogy valami közeleg. Halálát megelőző napon maga is utalt rá, hogy nem sok ideje van már hátra. Előre kitervelt gyilkosság végzett vele, mint a római történelemben sok más császárral is. Az összeesküvők közül Stephanus procurator vállalta a gyilkosságot, és fájdalmat színlelve már napokkal azelőtt bekötötte a kezét, de szeptember 18-án, azon a bizonyos napon, egy tőrt csúsztatott a kötés alá. Úgy tett, mintha valami fontos dolgot akarna közölni a császárral, és amikor már a szobában volt, leszúrta, miközben az megdöbbenve olvasta az összeesküvésről szóló jelentést. Ez a seb azonban még nem végzett vele. Az életéért küzdő Domitianus segítséget kért egy kisfiútól, de az "csak a tőr markolatát találta meg", melyet a párna alá rejtettek, és a szobába berontó férfiak hét tőrszúrással végeztek vele.

"Holttestének, melyet közönséges nyitott koporsóban egyszerű sírásók vittek ki, dajkája, Phyllis adta meg a végtisztességet a Via Latinán épült villájában; földi maradványait becsempészte a Flavius-nemzetség templomába, és összekeverte Titus leányának, Iuliának hamvaival."

Amíg élt, "magas termetű, vörös képű férfi volt", alakja azonban nem volt teljesen tökéletes, mivel lábujjai rövidek voltak és "később elcsúfította kopaszsága, továbbá domború hasa és túl vékony lábszára".

A nőket szerette, s nem is igen válogatott köztük. Bátyja leányát, akit felkínáltak neki, nem akarta feleségül venni, mert Domitiába volt már szerelmes. "Mikor azonban a leányt máshoz adták férjhez, megszöktette, pedig akkor Titus is élt még."

Volt, aki közömbösen, volt aki felháborodással fogadta halálhírét, de a nép azt kívánta, hogy büntessék meg a gyilkosság bujtogatóit. A senatorok azonban "keserű szidalmakkal illették a halottat", maguk döntötték le szobrait, kaparták le feliratait, "és elhatározták, hogy még az emlékét is megsemmisítik."


(www.ferences-sze.sulinet.hu/Limes/bogaras/domitian.html)
 
 
0 komment , kategória:  A gyűjtőszenvedélyről átfogóan  
Nagypál István : Éhes anya
  2012-03-31 19:27:30, szombat
 
  Nagypál István: Éhes anya
2009. dec. 23. 14:28 - írta ni




Link

Éhes anya

Demián vasárnap délután temetőbe megy,
szilánkból garbót köt, hideg kő futja körbe
szívét. Táskájában tükröt tart maga felé.

A kezdő hurkot áthúzza egy másik hurkon.
Egy mondat, egy hurok, így felelget anyjának.
Nevetgél. Zavarában ujja közé horgol egyet.

Félve néz körbe, amikor előveszi anyja
kedvencét, a nyelvet. Sózza, borsozza.
Szóhoz sem jut, fuldokolva nyalja száját.


Éhes anya. Uzsonnás zacskó, átvizesedett
szalvéta, pálinka. Demián indulna, de fekete
selyemsála a márványtáblába akad, szakad.

Anyja marasztalja, maradj még, maradj még.


Fotó: Rudolf Schwarzkogler

(ujhormon.freeblog.hu/tags/vers/)
 
 
0 komment , kategória:  Versek szalvétával egybefűzve:  
Érdekességek sárga biciklis szalvétámhoz:
  2012-03-31 07:56:18, szombat
 
 

Link

Kampány egy sárga biciklivel
2012.02.02. 10:50 - The Strange


A tavaszi/nyári reklámkampányok sorában Sonia Rykiel divatfotói következnek. A márka arca Constance Jablonski, akivel én általában meggyőzhető vagyok, ha pedig még egy sárga versenybiciklit is a képekre csempésznek, akkor még inkább!

Remek képek.



Link



Link



Link



Link

(strange.blog.hu/2012/02/02/kampany_egy_sarga_biciklivel)

IT Shop: Vásároljon bugyit sárga bicikli árnyékában!
| 2011.09.06. 21:07 - Velvet

A minap egy új típusú Women's Secret üzlet megnyitóján jártunk a budapesti Mammut Bevásárló- és Szórakoztató Központban. Igen, tudjuk, itt már korábban is volt egy boltja a spanyol cégnek, de most átalakították, hogy ne csak a termékek, hanem a környezet is kellően cuki, bohó, ám mégis intim legyen, és úgy gondolták, hogy a berendezés megváltoztatása elég nagy horderejű ahhoz, hogy a sajtót is meghívják az újranyitásra.

A WS állítólag azért alakítja át lassan boltjait, mert úgy gondolják, hogy egy fehérnemű-üzletnek nem kell feltétlenül túlzottan letisztultnak, szinte ridegnek lennie. A cél érdekében profi dekoratőrrel készíttettek önmagán túlmutató, pasztellszínekben tobzódó boltdíszletet: a polcok alján lévő kerék a haladást szimbolizálja, a berendezés pedig félévente változik, nehogy elunja a kedves vásárló. Elmentünk, és megnéztük, ha pedig kíváncsi arra, hogy mire a hacacáré, kattintsa végig galériánkat!




Link

Az IT Shop megnyitóján szemügyre vehettük az új, őszi kollekciót is. Akik rajonganak a mesefigurákért, azok most a Micimackót ábrázoló fehérneműk és pizsamák között tobzódhatnak, akik gyermeki énjük helyett a nőies oldalukat szeretnék inkább érvényesíteni, azoknak az Antique kollekciót ajánlják. Ők ebben a szezonban a lilás, barnás, szürkés árnyalatú és virágmintás holmik közül válogathatnak.



Link

Továbbra is kaphatóak a Basic néven futó alapdarabok, és hát, manapság mit érne egy fehérnemű-gyártó cég saját alakformáló fehérneműk nélkül, igen, van az is. Visszatér a romantikus Chelsea kollekció is, de aki az élénk színeket és a vicces feliratokat kedveli, most nem találja meg a számítását, az utcai kollekciónál épp a barna és a kék dominál apró mintákkal. A kínálat nagyon hasonló más divatüzletekéhez, például a barna alapon fehér pöttyös ruhához hasonló darabot láttunk pár napja a Tescóban, és a barna rövidnadrág is ismerős lehet.

(velvet.hu/blogok/tejbenvajban/2011/09/06/it_shop_vasaroljon_bugyit_sarga_bicikli _arnyekaban/)


Józsi nővér és a sárga bicikli

Magyar cím : Józsi nővér és a sárga bicikli

Év 2005

Időtartam 60 perc

Szín színes

Rendező Zsigmond Dezső

Szereplők Székely József

Operatőr Bálint Arthur

Vágó Koncz Gabriella, Fodor Lili

Hang Balogh Balázs

Producer Buglya Sándor

Gyártásvezető Szederkényi Miklós

Gyártó Dunatáj Alapítvány

Történet (story, leírás, bemutatás)

Székely József, a legmagasabban fekvő erdélyi községben, Kommandón teljesít egészségügyi asszisztensi szolgálatot. Itt, a világtól elzárva különösen egymásra szorulnak az emberek. Józsi nővér ,,mentőautója" - jellegzetes sárga biciklije - a falu legkülönbözőbb pontjain tűnik fel: betegek házai, a rendelő, a sportpálya, a kocsma előtt...
(www.filmtett.ro/film/284/jozsi-nover-es-a-sarga-bicikli)




Link



Link

És végül egy fiatalok által készített kis film, ahol sajnos valaki irigy lesz a sárga biciklire és gazdájára,de a gond részint megoldódik a film végére:

 
 
0 komment , kategória:  Járműves szalvétáimhoz:  
Prince az énekes szalvétás jelenete egy filmben:
  2012-03-30 20:48:54, péntek
 
 

Link



Link



Link

Szövegrészlet a filmből, amiben ez a jelenet szerepel:
Christopher Tracy: [writing something on a napkin] It's obvious that little Miss Mary has never been off the city block.
[holds up napkin, which has "Wrecka Stow" written on it]
Mary: What is that? Some new language?
Christopher Tracy: Read it. Do you know what it is?
Mary: It's nothing, you ninny. And you know it, but you won't confess it because you're such a coward.
Christopher Tracy: It is something, something you don't know, and you won't confess that because *you're* a coward!
Mary: This is silly, and you're a child!
Christopher Tracy: [taunting Mary] I go to dinner without my father's permission. Now, read it aloud so we can all hear how knowledgeable you are!
Mary: Wrecka stow.
Christopher Tracy: [laughs at Mary's pronounciation] Do you know what it is?
Mary: Wrecka stow, wrecka stow, it's nothing!
Christopher Tracy: [laughing] It is something. Come on, say it again louder.
Mary: Wrecka stow.
Christopher Tracy: Louder!
Mary: Wrecka stow! I give up. What is it?
Christopher Tracy: If you wanted to buy a Sam Cook a'blum, where would you go?
Mary: [rolls her eyes] The wrecka stow.



Link

 
 
0 komment , kategória:  Híresség+szalvéta-cikk,sztori  
Á la campagne-s szalvétámhoz:
  2012-03-30 20:01:13, péntek
 
 

Link

Az Á la campagne kifejezés olasz eredetű, s magyarul azt jelenti: vidéken.



Vidéki élet

Megéri falura költözni?
írta: Martin Péter dátum: 2009. január 7. 05:34:59
Címkék: kiköltözés, lakásvásárlás, agglomeráció

Jellemzően töredék ingatlanárak, csend és nyugalom - sokan főleg az előbbiek miatt választanak a nyüzsgő nagyváros, vagy a teljesen beépült agglomerációs települések helyett egy még felfedezetlen kistelepülést, ahol végre mentesülhetnek a nagyvárosi léttel járó zajos, hektikus életformától. A kiköltözésnek azonban nemcsak előnyei, hátrányai is vannak.

Valóságos kirajzási hullám indult meg a 90-es években a fővárosból, elsősorban a környező agglomerációs településekre, ahol - akkor még - viszonylag kedvező áron lehetett a fővároshoz képest ingatlant vásárolni, ellenben sokkal zöldebb, nyugodtabb, csendesebb életkörülményeket lehetett elérni, kerttel, kutyával, mint mondjuk a városi panellakásban. Mára, főleg a nyugati-budai agglomeráció rettenetesen megdrágult, délen és keleten még mindig vannak lehetőségek, sokan azonban valami teljesen érintetlenre várnak, ahol még a madár sem járt idáig. Kínálat van, sok önkormányzat anyagi gondjait, illetve az adott település elnéptelenedését igyekszik megakadályozni olcsó (netán ingyenes) telkek parcellázásával, illetve különféle kedvezményekkel.

Töredék ingatlanárak

Ha igazi, még fel nem fedezett települést talál a vásárló, akár jó üzletet is lehet csinálni, egyes környékeken már néhány millió forintért elfogadható házikót lehet vásárolni, amire az esetek többségében azonban még költeni kell, hogy a korábban megszokott életszínvonalat biztosítani lehessen. Egyes településeken akár 5-6 millió forintért 60-70 m2-es családi házhoz, házrészhez, vagy ikerház félhez lehet jutni, ami még egy átlagos állapotban és átlagos környéken lévő fővárosi panellakás árát sem éri el.

Ha ilyen értékben nézelődik valaki, okvetlenül szükséges alaposan tisztázni, hogy pontosan mi is az adásvétel tárgya, nehogy esetleg egy üdülőt (bár nem mindig rossz), ne adj isten zártkertet, vagy valami hasonló kerüljön a vásárló birtokába. Meg kell nézni a helyi önkormányzatnál a rendezései terveket, nehogy véletlenül a szomszédba épüljön egy bevásárlóközpont, vagy a kert végében húzódjon egy elkerülő út. Egyes esetekben statikus, építész sem biztos hogy baj, ha megnézni a házat, ha másért nem, azért, hogy kitalálja, mit lehet belőle kihozni. A hatósághoz azért is érdemes bemenni, mert ott sok minden kiderül azzal kapcsolatban, mennyire fog fejlődni a környék a következő években.

Dugó reggel-este?

Vásárlás előtt érdemes, és hasznos is több különböző napon letesztelni, mennyi idő alatt lehet a településről eljutni a munkahelyre vagy az iskolába, sima az út, vagy esetleg akár egy órás dugóban is kell állni irányonként. Sokan éppen azért kezdtek el visszaköltözni a főváros környékéről, mivel a bevezető utak bedugulása miatt sokszor napi 1,5-2 órát is kénytelen utazással eldönteni.

Ha nem áll rendelkezésre autó, vagy a család életritmusa eltérő, akkor viszont nagyon alaposan tanulmányozni kell a közlekedési lehetőségeket, illetve elgondolkodni a település kiválasztásakor, ugyanis egyes falvakban csak napi néhány buszjárat áll rendelkezésre. Ha létezik kötöttpályás közlekedési eszköz (mint például a vonat), akkor máris bátrabban lehet tervezni a vásárlást.

Kistelepülési magány?

Kiköltözéskor fel kell készülni arra is, hogy a főváros, vagy a nagyváros szolgáltatásai mostantól csak tisztes távolból élvezhetőek. Ha este kellene egy üveg sör, vagy éppen egy pizza, könnyen lehet, hogy autóba kell ülni, előfordulhat, hogy a gyerekeknek is érdemes inkább a megszokott iskolában maradni, ami az utazási idő növekedésével jár. Gyógyszer, orvos, de akár a bevásárlás is nehezebben elérhető szolgáltatássá válik,nem beszélve arról, hogy a cikkben szereplő településtípusokon az esti szórakozási lehetőség sok esetben egy italboltra vagy étteremre korlátozódik, minden másért a városba kell menni.


Nagyobb társasági életet élők számoljanak azzal is, hogy ezentúl sokkal kevesebben fognak ,,spontán felugrani" mivel az utazási idő növekszik, tervezni kell, stb. - ugyanez nemhogy Budapest-Vidék, de két távolabbi fővárosi kerület vonatkozásában is tapasztalható trend. Amennyiben a családnak ilyen igényei vannak, érdemes inkább mégis a fővároshoz nagyon közeli agglomerációs településeken keresgélni, bár autóval még 30-40 km sem feltétlenül távolság.

Optimális megoldás lehet az ,,átszokáshoz" az - amihez természetesen megfelelő anyagi helyzet kell - hogy ,,tartaléknak" megmarad egy fővárosi lakás is, ha például az éjfélkor végződő mozi, vagy baráti sörözés után már nem nagyon akaródzik hazavezetni.

(aron.blogter.hu/316983/videki_elet)


Ebből a szalvétából egy plusz darabot sikerült ma beszereznem , amit szívesen elcserélek bárkivel
 
 
0 komment , kategória:  Állatmintás csereszalvétáimhoz  
Ma beszerzett cirkuszos szalvétámhoz:
  2012-03-30 19:42:50, péntek
 
 

Link

A cirkusz eredetileg vándormutatványos csoportok kerek fellépő sátrát és műsorát jelentette. Jelenleg egy nagy hagyományokkal rendelkező előadó-művészeti ág.

Története :

A modern cirkusz 1769.-ben született meg, Londonban, mikor Philip Astleynek az az ötlete támad, hogy néhány akrobatikus mutavánnyal, például erőművészekkel és kötéltáncosokkal együtt lovasgyakorlatokat mutassanak be, egy lovaglóiskolában, melyet tíz évvel később széksorokkal vette körül, és Astley Royal Amphiteator of Arts-nak nevezte el.

Franciaországban a császárság bukása után sok leszerelt lovaskatona vett részt ilyen bemutatókon, majd Franconi (1737. -1836.) megnyitotta az Olimpiai Cirkuszt.

Az USA-ban a cirkusz 1778.-ban született meg Philadelphiában, fénykorát pedig a Barnum Cirkusz jelentette, amely Buffalo Bill lovaglóművésszel hódította meg a világot. 1793-ban John Ricketts is létrehozott egyet. Az előadásokat külön erre a célra épített épületekben mutatták be. Később azután sátrakban fellépő vándorcirkuszok is kialakultak, például a Barnum és a Bailey-cirkusz. Párizsban a Napóleon Cirkusz, mai nevén Cirque d' Hiver, amelyet 1852-ben Dejean alapított, különféle állatmutatványokkal szórakoztatta a lovasszámokért lelkesedő közönséget. Az első nagy állatsereglet (menazséria) 1870-ben tűnt fel Angliában. 1914 után már vadállatmutatványok tették híresebbé az Amar, Pinder, Bouglione nevű cirkuszokat. 1960 körül az állatvédő egyesületek támadni kezdték az állatidomítást.

Budapesten az első állandó cirkuszt Barocaldi olasz artista hozta létre, a másodikat Wulf Ede holland cirkuszigazgató létesítette a századfordulón. Ez az épület a Fővárosi Nagycirkusz elődje, melyet 1966-ban lebontottak, majd 1970 óta működik folyamatosan a Városligetben.

A régi cirkuszok :

Fő attrakciója a nyereg nélküli lovaglás és az oroszlánszelídítés volt.

Mai cirkuszok :

Ma a cirkusz a családi szórakozás egyik népszerű formája, kötéltáncosok, zsonglőrök, bohócok, bűvészek, állatidomárok stb. lépnek porondra. Philip Astley fedezte fel, hogy a ló hátán végzett mutatványokhoz 12,8 méter (42 láb) átmérőjű terület a legalkalmasabb, azóta tekintik ezt a méretet a porondok általános méretének.

Bizonyos vélemények szerint a mai cirkuszokban az állatok tartási körülményei állatkínzásnak minősülnek. Ennek ellenére (bizonyos állatvédő szerveztek szerint) egyelőre nincs megfelelő szabályzás a cirkuszok számára, az állatok tartását illetően.

Bohócok :

Minden bohóc külön összetéveszthetetlen egyéniség. Nevetséges ruhájukkal és festett arcukkal sajátos szerepük van. Vannak közöttük zenebohócok, akrobaták, pantomimesek, komédiások, és vannak, akik a zsonglőrködéshez is értenek. Az angol Joseph Grimaldi 19. századi bohóc (becenevén Joey) öröksége a fehér arcfestés.

Cirkuszos dinasztiák :

A cirkusz világában is léteznek dinasztiák. A legismertebb nevek: Ali Amar, Alfred Court, Carl Hagenbeck, Louis Knie, Frimin Bouglione, Martin, Orfy, Myer, Chipperfield stb. Híres magyar bohóc-artista család az Eötvös-dinasztia.

A legismertebb magyar cirkuszos családok: Antalek, Axt, Ádám, Bíró, Brabanti, Czirják, Csapó, Dittmár, Donnert, Eötvös, Gazdag, Hergott, Jurnyik, Katona, Krai, Krateyl, Liebl, Lorch, Merkl, Németh, Picard, Richter, Sallai, Schlingloff, Schneller, Tauz, Weisz, Wertheim.

Zenék:

Az egyik legismertebb, cirkuszhoz kötődő zene, a Gladiátorok bevonulása (Vjezd gladiátoru) szerzője Julius Arnost Wilhelm Fučík, aki a 19-20 század fordulóján, Csehországban élt katonazenekari karmester és zeneszerző volt.

Lengő trapéz:

Művészeinek tizedmásodpercnyi pontossággal kell végrehajtaniuk a levegőben a szaltókat és ugrásokat. Ezt a merész mutatványt a francia Jules Léotard mutatta be először, 1859-ben.

(hu.wikipedia.org/wiki/Cirkusz)


Ebből a szalvétából jelenleg egy plusz darabot sikerült beszereznem, amit szívesen elcserélek bárkivel.
 
 
0 komment , kategória:  Állatmintás csereszalvétáimhoz  
Ma beszerzett velencei karneválos szalvétámhoz:
  2012-03-30 19:35:16, péntek
 
 

Link

A velencei karnevál világszerte ismert, ősi hagyományokra épül, a gondolák és a lagúnák városában. Kevésbé látványos, mint a riói karnevál. Azt mondják a riói kellemes, a velencei szép!

A velencei karnevál hamvazószerda előtt két héttel kezdődik és egy nappal hamvazószerda előtt ér véget.
Ezen a napon a város apraja nagyja csónakra, bárkára, tutajokra száll és egész nap illetve éjszaka ott tartózkodik. Mindenki a vízen ebédel és vacsorázik, állandó zeneszó kísérete mellett. A szórakozás minden formája előfordul, még a tűzijátékokat is beleértve. A hajnalt is a vízen kell megérni, mert aki a "redentore hajnalán" az Adria vizével vetett magára keresztet, az egész évre mentesül a betegségektől.

A mulatság :

Dél-Európában a farsang az év egyik legnagyobb ünnepe volt, olyan kivételes időszak, amikor viszonylag büntetlenül, nyíltan is ki lehetett mondani dolgokat. A farsangi időszak januárban kezdődött és a nagyböjthöz közeledve nőttön nőtt az izgalom. Rend szerint a városközpontban, szabad ég alatt rendezték, Velencében a Szent Márk téren. Hatalmas színjátékhoz volt hasonló, ahol az utcák alkották a színteret, a városlakók voltak a színészek, s egyben a nézők is. A közönség az erkélyekről nézhette az eseményeket. Nem volt éles határ a színészek és a nézők között. A bámészkodó hölgyek például az erkélyekről tojással dobálhatták meg a felvonulókat, az álarcosoknak pedig gyakran megengedték, hogy magánházakba büntetlenül berontsanak. A húshagyó csütörtöki ünnepségek eredetileg parádés felvonulással kezdődtek, melyet virágkoszorúba öltöztetett ökrök vezettek. Amikor a felvonuló tömeg elérte a Szent Márk teret, az ökröket a dózse szeme láttára egy széles pengéjű kard egyetlen csapásával lefejezték.

A velencei karnevál sok részletet megőrzött a múltból: a dózse és vendégei az erkélyről üdvözlik a népet. Megszólalnak a harsonák és az ég hirtelen tele lesz menekülő színekkel, léggömbök százai repülnek, imbolyognak a magasban, mintha Velence is szállni készülne. A Campanile tornyából a Dózsepalota egyik oszlopához erősített drótkötélen lassan csúszik lefelé a papírral bevont gipszgalamb. Az emberek kiáltoznak, "Viva Venezia! Ciao Venezia!", a Colombina pedig a magasban kinyitja a hasát, és hullani kezdenek a szalagok és a konfettik. A "kis galamb röpte" a hajdani karneválok egy momentumára emlékeztet: akkoriban egy fiatal k
ötéltáncos haladt át a téren a harangtorony és a Palazzo Ducale Foscara Loggia-ja között kifeszített kötélen.Ezzel szemben az ünnepségsorozat végén - húshagyó kedd éjjelén - szintén a Szent Márk téren az egybegyűltek levették maszkjaikat, és kórusban búcsúztak, azt kiáltozva: "Elmegy! Elmegy! Elmegy!"

Húshagyókedd a karnevál utolsó napja és egyben a csúcsnapja is. Az utolsó napon búcsúznak el a Karnevál Hercegétől, és ahogy az első napon mindent odaadtak neki, ekkor mindent elvesznek tőle. Hogy elűzzék a tél rossz szellemét, s hogy valójában véget érjen a mulatozás, szimbolikusan megölik a karnevált. A Karnevál Hercege élt, evett, ivott, tobzódott, kiszórakozta magát kellőképpen, de ekkor stílusosan búcsút vesznek tőle. Elkísérik utolsó útjára és megsiratják. Az álarcosok kendőkkel törölgetik a szemüket, hogy kifejezzék szomorúságukat. Még bíróság elé is cipelik, rákennek minden rosszat, ami a városban történt, kiszabják rá a büntetést, majd a nép elkíséri a máglyához. A máglyánál az élő alak helyet cserél egy felöltöztetett szalmabábúval, amit aztán tűzre vetnek. A nép zokogást mímel, majd visonganak, és a seprűjükkel ütik a földet. A szalmabábú jelképében az önmagukban rejlő rossztól is búcsút vesznek. A karnevál egyik fontos eleme a tűz. A megtisztulást jelképezi, tűzre teszik a rosszat, és mindenki megszabadul a bűntől. Ezzel a pillanattal a természet végre kilép a télből és visszatér az élethez.

A Velencei karnevál története :

A karnevál szó eredete :

Az elnevezés a középkori latin carne levare, "a hús elhagyása" kifejezésből alakult ki. A hús szó azonban nem csak a keresztény ünnep böjtmegelőző jellegére utal, hanem a farsangi eszem-iszomra is. Ilyenkor ugyanis rengeteg hús (disznó, marha, és csirke) fogyott. Nem vethető el azonban egy másik magyarázat sem: carrus navalisnak nevezték azt a kerekeken guruló, hajó formájú szekeret az ókori Rómában, amelyet a február 15-én tartott Lupercalia-ünnepen álarcos tömeg húzott végig az utcákon, mint a termékenység, bőség szimbólumát, a természet újjászületését köszöntve.

Ez az eredetmagyarázat azonban valószínűleg téves, ugyanis a ,,carrus", azaz kocsi szó az olasz nyelvben minden esetben megőrizte a két r-es alakot, a carneval szót pedig egyik későbbi változatában sem írják két r-rel.

Dionüszosz ünnepek az ókori Görögországban és Saturnaliák :

A karneválnak a Dionüszosz ünnepekkel való rokonítása nem teljesen alaptalan, ugyanis az ókori Görögországban volt egy olyan Dionüszosz ünnep, ami éppen a mai farsangi időszakkal esik egybe. Ez a kis Dionüszia, amelyet a falvakban és december-januárban ünnepelték. Az ekkor rendezett vidám mulatságokat hangos, álarcos felvonulások kísérték. Ezekből alakult ki később az athéni vígjáték. (A nagy Dionüszosz ünnepek tavaszra estek, ilyenkor, március-áprilisban az újbort, a szőlő új virágzását ünnepelték, elsősorban a városokban. Ezen ünnepeken drámai versenyeket is rendeztek, s a folyamatos fejlődés során ebből alakult ki az athéni tragédia.)

A régi görögök Dionüszosznak áldoztak, míg az ókori Rómában a február 15-én rendezett Lupercalia-ünnepeken kecskét szenteltek az isteneknek. A Saturnaliák ősrégi latin népünnep, mely a hagyomány szerint annak a boldog aranykornak emlékezetét rejtette, amely Saturnus uralkodása alatt volt a világon. Évfordulója ünnep volt, melynek a napja december 17-ére esett, de az egész ünnep teljes egy hetet vett igénybe. Szabályozása a császárok korába esik: Augustus Caesar három napot engedélyezett, Tiberius és Caligula megtoldották egy-egy nappal. Az egész idő alatt teljes munkaszünet és korlátlan jókedv uralkodott. A gazdagok rózsával koszorúzták fejüket, megvendégelték a szegényeket, leszedték a rabszolgák láncait, a cselédeket saját asztalukhoz ültették, a családtagok pedig apró ajándékokkal kedveskedtek egymásnak. Cirkuszi versenyek, gladiátorjátékok és alakos felvonulások követték egymást, melyek a bolondok ünnepe, karnevál és más ünnepek ősképéül tekintendőek.

A középkori folytatás :

A középkorban is tovább éltek ezek az álarcos, állatjelmezes felvonulások. Ezeket a régi, pogány ünnepeket később az egyház keresztény tartalommal töltötte meg. A farsangi mulatságok nemcsak a Saturnáliák divatját tartották életben, hanem a természet megújhodásával ősi, vidám népjeleneteit, állati és óriás figuráit is. Európa legtöbb országában emlékezetes és mindig újra várt esemény volt az álarcos felvonulás, amikor vagy az ismert, hajó formájú kocsik tetején, vagy másféle feldíszített szekereken óriási maszkos, jelmezes alakokat hordoztak körül. A reneszánsz Firenzében az álarcosbálok védnöke maga a városállam Medici-házi uralkodója, Lorenzo Il Magnifico volt.

Ekkor alakult ki a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak farsang elnevezése (a német fasen, faseln - mesélni, pajkosságot űzni - szóból), amely - főként az utolsó három napban - a szabados mulatozás, kicsapongás, böjtök előtti népünnepélyek ideje is. Az egyébként szigorúan vallásos, hétköznapi életet a féktelen örömünnep váltotta fel ekkor. A maszk kétségtelenül a karnevál jelképe, Velence szimbóluma. A farsang hazája Olaszország, ahol ez a régi római Saturnália ünnepekből származott, melyeket a keresztény egyház nem tudott a nép tudatából kiirtani, és kénytelen volt e régi pogány ünnepeknek némi vallásos színezetet adni.


Korábban nemcsak álarcos felvonulásokat tartottak, virágot és gipszből vagy cukorból készült golyócskákat (confetti) dobáltak a járókelőkre, hanem a velencei karnevál még állatviadalairól, valamint a római kori lóversenyeiről is híres volt. Velence külön történelmi magyarázattal is szolgál: a hagyomány szerint a köztársaságnak a császárhű Ulrico pátriárka felett aratott győzelme óta tartanak ünnepséget ilyenkor "Húshagyó Csütörtökön", a Piazetta San Marco-n.

Az első írásos emlékek, melyek megemlítik a karnevált, 1094-ből valók. Ez időben Vitale Falier volt a város dózséja. Velence nagy és félelmetes mediterrán tengeri hatalom volt, s győzelmeit sorozatosan meg is ünnepelte.

A XIII. század végén nyilvánították hivatalos ünnepnek a húshagyókeddet, és a maszk-készítőknek már a középkorban saját alcsoportjuk volt a festők céhén belül. Európa több országába eljutottak az itt készült maszkok, Magyarországra is innen hozatták az álarcokat és ruhákat Mátyás király korában.

Velence a XVIII. század-ban elnyerte a karneválok városa címet. Ekkoriban már Európa nemesei százával özönlötték el, hogy jól kimulassák magukat a város terein és utcáin, a kaszinókban és színházakban. 1869-ben például Ausztria császára, Ferenc József is részt vett - inkognitóban - a karneválon a Tron és Rezzonico családok vendégeként. Amikor a köztársaság megbukott, a város fejlődése alábbhagyott, a karneválról is megfeledkeztek. A hagyomány pompás újraélesztése két évtizeddel korábbra tehető.

1980-ban, kétszáz év téli nyugalom után újították fel a Velencei Karnevált és a központi Szent Márk tér nyüzsgő, álarcos és fantáziadús látogató serege hömpölyög ma már a tereken és a szűk utcákon. Aki ellátogat ezeken a hétvégéken Velencébe, megismerheti ennek az elvarázsolt, romantikus város farsangi, nagyvilági szalonokat utánzó arculatát, amely ma a világ legrangosabb eseményeinek egyike. Ideje alatt hozzávetőleg félmillió turista keresi föl a várost. 1979 óta, amikor ez a szép hagyomány újra életre kelt, a látogatók száma évről évre nő. Főleg az ünnepségsorozat utolsó hétvégéje zsúfolt, nem ritka, hogy sokan csak a várostól 10 kilométerre találnak szállást.

A karnevál szabályozása törvényekkel :

Az Adriai Köztársaság idejében minden tilalmat feloldottak a karneváli időszak idejére és az utcákat, tereket az álarcokba, álruhákba öltözött nép vette birtokába. A szalonokból, kávéházakból a hangos és féktelen mulatozás zaja szűrődött ki. Kötelező volt az álarc viselése, amelyet már akkor is papírmaséból készítettek és díszesen festettek, dekoráltak. Az álarcot azonban nemcsak szórakozásra használták. Hiába korlátozták viselését törvények, a korabeli híradásokból kiderül, hogy az álarc lehetőséget nyújtott a fegyverviselésre, anélkül hogy bárki felismerhette volna az éjszakai randalírozót vagy szerencsejátékost. De alkalmas volt a maszk a polgárok számára a hitelezők előli rejtőzésre is, ezért a kaszinók nem engedélyezték játékosaik számára viselését.

A legrégebbi törvény, mely Velencében az álarc használatát szabályozta - tiltja számukra a "tojásjáték gyakorlását" -, 1268-ban született. A törvényt a nagy hatalmú és rettegett velencei tanács, a Serenissima hozta.
A legfurcsább rendelet, melyet a város főtanácsa hozott, 1467-ből származik. Ez megtiltotta a férfiaknak, hogy apácazárdába belépjenek, és nőnek álcázzák magukat.
Igen jelentős egy másik 1502-es rendelet, mely a pálcát és egyéb fegyvert viselő maskarásokat rendszabályozta. Nem engedélyezett az álarc és fegyver együttes viselése, a jelmezesek nem látogathatják a templomokat, sőt több időszakban betiltották a felvonulásokat is.

Az egyetlen maszk, aminek a hordását majdnem egész évben engedélyezték, a bauta volt. Ez egy fél-álarc, ami kényelmes is, hiszen a maszk levétele nélkül bárki ehetett-ihatott kedvére.

A törvényeket azonban nem igazán tartották be. Ami azt illeti, ugyanazokat a törvényeket kellett évről évre meghozni 1789-ig, sőt, egészen a második világháborúig foglalkozik velük a jogalkotás.

Commedia dell'arte és pantomim


A commedia dell'arte a XVI-XVIII. századokban, a francia klasszicista drámák idejében uralta az olasz színjátszást és egész Európában elterjedt. Legfőbb műfaji sajátossága a rögtönzés volt. A színészek nem szöveget kaptak, hanem csak a "carnovaccio"-ban rögzített cselekmény vázlatát, mely csupán a játék lényeges fordulópontjait rögzítette. A részleteket, a párbeszédeket a színészeknek kellett rögtönözni. Erre az adott lehetőséget, hogy a commedia dell'arte állandó típusokkal (tipi fissi), hagyományos jellemekkel dolgozott, amelyek állandóságát maszkkal és ruházattal is hangsúlyozták.

A legfőbb állandó típusok a következők voltak: gazdag, zsugori, öreg, könyörtelen, gőgös, hetvenkedő, az esetlen hivatalnok, hős szerelmes ifjú. A commedia dell'arte nem a látvány varázsára - mint az udvari színházé - és nem is a szó meggyőző erejére, hanem a gesztusok hatalmára épített. Ez a műfaj Molièree is hatással volt. Egyes jelenetei közé melodramatikus némajátékot illesztettek, amellyel kialakult a mai értelemben vett pantomim műfaja. A XVIII. századi Angliában harlequinade, vagy harlekinád néven önálló némajáték született, amelyben Harlekin figura és Colombine szerelmének komikus epizódjai tarkították, s szatirizálták az egykorú színpadon előadott komoly darabokat.

Pierrot szintén egy gazdag színházi, irodalmi, képzőművészeti múlttal rendelkező, emlékezetes színpadi alak. Eredetileg Pedrolino néven a commedia dell'arte egyik szolgafigurája volt és a francia színpadon tett szert fehér arcára és bő fehér ruházatára.

Tradicionális figurák és viseletek :


Egy1790-ből származó itáliai útleírás szerint "A maschera-öltözék néha szürke, de leggyakrabban - szinte mindig - fekete velencei köpenyből áll: a köpeny selyemből van. A fejre fátyolból és fekete csipkéből egy pici kámzsát tesznek, ennek bauta a neve. Az arc többi részét fehérre festett álarc takarja, ezt voltónak hívják, ami elfedi az arcot, de a szájat szabadon hagyja. Az egészet a kalap tartja, amelyet fehér tollbokréta díszít."

A bauta volt az első maszk, és kizárólag az arisztokraták viselték. Egy másik tipikus velencei maszk a pestisdoktor. Először az 1630. évi velencei pestis idején említi egy bizonyos Lancetta nevű patikus, hogy néhány orvos ,,különös viseletben" járja a pestises utcákat, hatalmas csőrszerű álarcot viselnek, a fejük búbjáig beöltöztek, kesztyűs kezükben hosszú pálcát hordtak.

(hu.wikipedia.org/wiki/Velencei_karnevál)


Ebből a szalvétából jelenleg 2 plusz darabom van,így korlátozott mennyiségben rendelkezem jelenleg velük,de szívesen elcserélem bárkivel őket.
 
 
0 komment , kategória:  Figurásszalvi,2-ért albumomhoz  
Ma beszerzett Hamburgot mintázó szalvétámhoz:
  2012-03-30 19:23:55, péntek
 
 

Link

Hamburg Szabad és Hanzaváros (német nyelven Freie und Hansestadt Hamburg, alnémet nyelven Hamborg) Németország második legnagyobb városa, a szövetségi köztársaság egyik önálló városállama, a hamburgi városrégió központi települése. Hamburg az Európai Unió legnagyobb olyan városa, amely nem egy tagállam fővárosa. A városnak mintegy 1,8 millió lakosa van, további 750 000 lakos él az agglomerációban. Rotterdam és Antwerpen után Európa harmadik legnagyobb forgalmú kikötővárosa, ezért Németországban a Világ Kapuja néven is ismerik.

Földrajza :

A város mai határai a Nagy-Hamburgot létrehozó törvény hatályba lépésekor, 1937. április 1-jén alakultak ki. A mai Hamburg területét és népességét tekintve is Németország második legnagyobb városa a főváros, Berlin után.

Fekvése :

Hamburg Németország északi részén, az Elba folyam hatalmas tölcsértorkolatának kezdetén, a nyílt tengertől 110 kilométernyire délkeletre fekszik. A település óvárosi magja az Alster, a Bille és az Elba találkozásánál épült fel. Az Elba a város előtt két ágra (Norderelbe és Köhlbrand) bomlik. Az általuk közrefogott Wilhelmsburg-szigeten épült fel a hamburgi kikötő. A szigetet hidak és a folyóágak alatti alagutak kapcsolják a városhoz. A folyamtól északra és délre elterülő térszínek a geesthez tartoznak, így védettek a folyamon rendszeresen jelentkező vihardagályoktól. A folyam közvetlen közelében fekvő területek a marschok, amelyeket gátakkal és zsilipekkel próbálnak a vihardagályoktól és árvizektől megvédeni.

Folyók, tavak, szigetek :

Jelentősebb folyók Hamburgban

Hamburg legnagyobb folyója az Elba. A Csehországban eredő folyam a városba már majdnem egy kilométer szélesen érkezik. Az Elba a hanzaváros déli határában kettő nagy (Északi- és Déli-Elba) és több kisebb ágra szakad szét. A kikötővidék folyamatos terjeszkedése már megszüntette a folyóágak természetes állapotát, a partokon szárazdokkok, rakpartok és gyárak épültek. A folyamot gátakkal szabályozták és a kikötőtől a tenger felé tartó szakaszon folyamatosan kotorják, hogy a konténerszállító hajók számára szükséges 16 méteres mélységet fenntartsák. Jelenleg tervezik a folyó vízmélységének 17,4 méterre növelését.[2] Az Elbán át érkező északi-tengeri árapály jelenség is érzékelhető a városban. A dagály- és apályszintek közötti különbség 3,64 méter.

Az Elba egyik apró északi mellékfolyója az Alster. A folyócskát torkolata előtt kevéssel két mesterséges tóvá duzzasztották. A nagyobbik a Külső-Alster (Aussenalster), míg a városközpontban fekvő a Belső-Alster (Binnenalster) nevet kapta. Az Alster belvárost átszelő ágait csatornákká építették ki. Hamburgot számtalan kanális, apró csatorna, és vizesárok szeli át, melynek következtében a hanzaváros a világ hidakban talán leggazdagabb települése. Több mint 2500 híd van a városban, amivel megelőzi Amszterdamot (1200 híd) és Velencét (400 híd) is.

Éghajlata :


Hamburg mérsékelt égövi óceáni éghajlatú város, ezért egész évben gyakori a csapadék és kicsi a hőingás. A nyár viszonylag hűvös. A legmelegebb hónap a július, amikor 17,3 °C az átlaghőmérséklet. 2006. július 6-a volt a város történetének eddigi legmelegebb napja, akkor 38,5 °C-os hőséget regisztráltak.[5] A hűvös nyarakat enyhe telek követik, januárban is 1,3 °C az átlagos hőmérséklet. A bár gyakori, de nem sok csapadék egyenletesen oszlik el az év hónapjai között; sokéves átlaga 774 milliméter. December legesősebb, február a legszárazabb hónap.

A nap májusban süt a legtöbbet (átlag 220 órát), a legkevesebbet pedig decemberben, amikor csak átlag 28 órára bújik elő. A hamburgiak évente átlagosan 1630 órán át élvezhetik a napfényt.

Hamburgban télen és ősszel igen gyakori a köd. A téli félévben rendszeresen csapnak le az Északi-tengerről érkező orkánok, amelyek az Elba vizét visszaduzzasztva árvízzel fenyegetik a környéket.

Története:

Középkor:

Függetlenség és felvirágzás:

810-ben Nagy Károly templomot építtetett az Alster és a Bille közötti területen. A Szent Péter templomtól délre hamarosan (832-re) felépült a szomszédos törzsek elleni védekezésül szolgáló, Hammaburg nevű erődítmény is. Falai 15 méter szélesek és 5 méter magasak voltak. 831-ben Jámbor Lajos megalapította a püspökséget. A 983-ban kitört felkelések, illetve a vikingek támadásai elpusztították az erődöt, ám a kialakuló város fejlődését ez sem vetette vissza jelentősen. 1037-ben elkezdődött a Marienkirche építése. A város területe is bővült, egyre újabb várfalak épültek a környéken. A felvirágzó városnak és a meginduló polgárosodásnak egyáltalán nem örültek a környék feudális urai, akik többször is megkísérelték a város megadóztatását.

1066-ban a környéken élő szláv törzsek szövetsége indított támadást a város ellen. Az épületeket felgyújtották, lerombolták a templomot és a lakosság nagy részét lemészárolták. A püspök Brémába menekült, ezzel Hamburg elveszítette egyházi előjogait a mai Észak-Németország területén. A várost meghódító Kruto 1090-ig uralta a vidéket. 1164-ben a várost uralni akaró III. Adolf holsteini gróf új erődöt építtetett Hamburg mellett, hogy a város feletti befolyását megerősítse. A város grófoktól való függetlenségéért folytatott küzdelem 1189-ben dőlt el. Barbarossa Frigyes azzal hálálta meg a hamburgiaknak a szentföldi keresztes háborúhoz nyújtott segítségét, hogy szabadságlevelet adott a városnak. A szabadságlevél nem csupán a feudális uraktól függetlenítette a várost, de lefektette Hamburg mindmáig kitartó gazdasági alapjait is:
,, Vámszabadság az ő hajóiknak az Elbán a várostól az Északi-tengerig.[8] "

A vámmentesség mellett Barbarossa megtiltotta, hogy a város 15 kilométeres körzetében újabb vár épüljön, engedélyezte a hamburgiaknak, hogy hajóépítéshez fát vágjanak anélkül, hogy díjat fizetnének a földesuraknak, halat fogjanak a folyóból és nagy testű állatokat tartsanak. 1214-ban a Hamburgtól északra elterülő régiót a dánok hódították meg, akik helytartót küldtek a városba. 1222-ben a város alávetette magát a dánok felett győzedelmes IV. Adolf grófnak, aki feudális előjogainak érvényesítése helyett a város gazdasági fejlesztésére törekedett. Szabad utat engedett a kereskedelemnek: kereskedelmi kamarák és kereskedőházak jöttek létre, fejlődött a kézművesipar és a sörfőzés. 1240-től megerősítették a város falait, ekkor épültek meg azok a falak és kapuk, amelyek a 19. század elejéig a város határait jelölték. Ebben az időben erősödtek meg városi vezető osztályként a kereskedők. Hamburg egyre közelebb került a Hanza-szövetséghez is. 1255-ben valutareformot hajtottak végre, hogy megkönnyítsék a kereskedelmet a Hanzát vezető Lübeckkel. 1270-ben lépett életbe a polgári és büntetőjogot lefektető Ordelbook (magyarul: Rendeletek könyve). 1284-ben a település ötöde leégett egy tűzvészben. 1286-ban a Szász-Lauenburg hercegek átengedték az Elba torkolatában álló O-szigetet a városnak. A szigeten világítótornyot építettek a hajózás segítésére. 1292-től működik a törvényeket hozó városi tanács. A Hanza-tagságnak köszönhetően Hamburg kiterjesztette hatalmát a város környékén. Felvásárolták az Alster folyó vidékét és több falut az Elba mentén.

1350-ben a pestis 6000 ember halálát okozta a városban. A felvirágzó kereskedelmet az egyre terjedő kalózkodás nehezítette. 1400-ban a város hajóhadat indított Klaus Störtebecker kalózvezér legyőzésére Helgoland szigetére, majd két évvel később Gödeke Michelst akasztották fel a városban. Az északi-tengeri kalózkornak 1525-ben alkonyult be végleg, amikor elfogták Klaus Kniphofot, az utolsó helgolandi kalózvezért.

A 15. században a környékbeli feudális urak megerősödtek, és egyre jobban szorongatták az addig privilégiumokat élvező városi polgárságot. 1450-ben először jelölték meg bójákkal az Elba hajózóútját. 1497-ben megnyílt Németország első nyilvános könyvtára, 14 évvel később az első hamburgi nyomda.

A vallásháborúk kora:

A reformáció elemi erővel alakította át a város életét. A reformáció különböző áramlatai törtek be Hamburgba, míg végül 1529-ben a város evangélikus lett. A spanyolok által Hollandiából elüldözött reformátusok 1567-ben Altonában telepedtek le. 1558-ban megnyílt az első börze (Németország első börzéje). 1600 körül érkeztek az első Spanyolországból és Portugáliából elűzött zsidók. A hanza a vallási háborúk és az Atlanti-kereskedelem előtérbe kerülése miatt elveszítette jelentőségét. Hamburg évtizedeken át a skandináv nagyhatalmak és a német birodalmi politika mezsgyéjén próbálta meg elkerülni a nagyobb válságokat. A harmincéves háború alatt Hamburg gazdasága hanyatlott. 1619-ben alapították a Hamburgi Bankot, amely lehetővé tette, hogy betétesei egymás között készpénz nélkül üzleteljenek. 1767-ben megalakult az első vagyonbiztosító, a Hamburgi Tűzpénztár.

A 18. század:


Ebben a században a város a nyugodt fejlődés útját járta. 1712-ben életbe lépett az ún. első Alkotmány. 1716-ban Hamburg kereskedelmi szerződést írt alá Franciaországgal. 1737-ben jött létre az első német szabadkőműves páholy, a Loge d'Hambourg. 1749-ben megalapították a tengerészeti főiskolát, majd 22 évvel később a kereskedelmi főiskolát. 1769-ben Hamburg szabad birodalmi városi rangot kapott. 1675-ben a város tehetős polgársága megalapította a napjainkig működő Hazafias Egyesületet, amelynek célja a művészek és tudósok támogatása. 1770-ben vezették be az általános adókötelezettséget, az ún. fejadót. A század végére a város lélekszáma túllépte a 100 000 főt.

Újkor :

Napóleoni háborúktól az egységes Németországig :

A napóleoni háborúk idején a várost erősen sújtotta a britek blokádpolitikája. Kikötőjének jelentősége miatt 1806-ben a franciák bevonultak Hamburgba és 8 éven át megszállva tartották. Bár harcok nem folytak a városban, a francia katonaság ellátásának költségei jelentős terhet róttak a polgárságra. A megszállás idején 130 ezer fő lakott Hamburgban, ami 1860-ra 300 ezerre emelkedett. 1815-ben szabad várossá nyilvánították. Az 1712-es alkotmányt újra életbe léptették, de az állam és az egyház szétválasztását előíró törvényt már nem változtatták meg, és a francia állami adminisztráció szerkezetén sem változtattak. Új szellemi áramlatok jelentek meg Hamburgban és terjedtek szét a német nyelvterületen, mint a polgári demokrácia, nacionalizmus és a munkásmozgalom. A várost vezető nagypolgárság elfogadta Bismarck és Poroszország vezető szerepét a német egyesítésben. A városállam Poroszország szövetségese lett, bár 1866-ban a Habsburg-porosz béke a város semlegességét írta elő.

Az egységes Németország bukásáig :

1867-ben Poroszország része lett. A egyesülő Németországban Hamburg kulcsszerephez jutott: ipari központ és Bréma mellett a gyarmatosítás egyik kiindulópontja lett. A város hatalmas tömegeket vonzott, egész családok költöztek a hanzavárosba. Az egyesítéskor még a város határán kívül eső falvakat körülnőtte a város. 1894-ben Barmbek, Eilbek és Eimsbüttel településeket Hamburghoz csatolták, területükön új városrészeket építettek. Az 1867-es 300 000 fős népesség 1914-re 1 millióra nőtt.
Sztrájkoló kikötői munkások, 1896

A városba áramló embertömeget a kikötői építkezéseken, hajógyárakban és a gomba módra szaporodó ipari üzemekben foglalkoztatták. A rohamosan növekvő kikötői forgalom számára ekkor nyitották meg a Wilhelmsburg szigeten épült új dokkokat. Ebben az időben Hamburg sokat profitált a Császári Haditengerészet jelenlétéből. A városi kikötőhöz köthető iparból elsősorban a nagypolgárság hatalma növekedett. Az ipari munkások élet- és munkakörülményei azonban továbbra is igen rosszak voltak. A rossz egészségügyi állapotok miatti kolera és a szociális feszültségek miatt időről időre kirobbanó erőszakos sztrájkmozgalmak is áldozatokat követeltek. Hamburg a német munkásmozgalom egyik központja lett.

Hamburg kikötőjében nem csak az áruforgalom volt jelentős; rajta keresztül indult Amerikába az európai kivándorlók 10%-a, mintegy 5 millió ember. Ezt csak Bréma forgalma tudta felülmúlni. Az első világháború alatti brit tengeri blokád tönkretette a virágzó kereskedelmet. Negyvenezer hamburgi halott maradt a háború csataterein, miközben a városban éhínség uralkodott. A háború végén a város irányítását a szociáldemokraták vezette katonai- és munkástanács vette át. 1919 tavaszán a szabad választásokon a szociáldemokraták győztek, de a városban továbbra is nyugtalanság honolt.


1919 nyarán diáklázadás, 1923 októberében pedig kommunista hatalomátvételi kísérlet játszódott le. A gazdasági világválság idején növekedett meg a nácik népszerűsége. Az NSDAP hatalomátvétele után a város szenátusát feloszlatták, a polgármestert pedig megfosztották hivatalától. A közigazgatási átszervezés során Hamburg megőrizte önállóságát. 1937-ben a város területét a környező kis települések beolvasztásával megnövelték.

A második világháború alatt a város ipari létesítményei és kikötője miatt az angolszász hatalmak légiháborújának egyik fő célpontja lett. Az 1943 augusztusában zajló terrorbombázásban (Gomorrha-hadművelet) kb. 40 000-en meghaltak, mintegy 1 millió ember otthona semmisült meg. A város épületeinek mindössze 20%-a maradt sértetlen. 1945. május 3-án brit csapatok harc nélkül megszállták a várost.

Hamburg 1945 után :


Hamburg 1945-ben romokban hevert. A bombázások során csaknem teljesen megsemmisült a városi infrastruktúra. A brit megszállási zónába került hanzavárost az 1946. május 15-én tartott népszavazáson elfogadott új alkotmány alapján önálló városállammá szervezték, majd október 13-án megtartották az első szabad választásokat, amelyet a szociáldemokraták nyertek meg. 1949-ben Hamburg az újonnan megalakított NSZK önálló tartománya (és legnépesebb városa) lett. Az 50-es évek német gazdasági csodája újjáélesztette a város iparát és kereskedelmi kikötőjét. Ezekben az években Hamburg vált Németország külkereskedelmének első számú központjává. A kereskedelem mellett a város lett a német média egyik fellegvára. A lerombolt belváros helyét modern épületek foglalták el, ekkor készültek el a város látképét a mai napig meghatározó toronyházak. 1962-ben a hatalmas károkat okozó Hamburgi szökőár 300 ember halálát okozta. A hetvenes években a kikötő környékén indultak nagyszabású beruházások. Ekkor épült a Köhlbrandbrücke és az Új Elba-alagút. A kikötő a 80-as években átalakult. Az Elba szigeteit nagy területű konténerterminálok foglalták el, amelyeknek a terjeszkedése a mai napig tart. Ezzel egy időben a belváros peremén épült vámraktárakat egyre kevesebbet látogatták a kereskedelmi hajók. A városrész felélesztésére a szenátus HafenCity néven reorganizációs projektet indított útjára. A Hidegháború befejeződése a kikötő újabb növekedéséhez vezetett, mivel Hamburgon keresztül bonyolódik a tengerpart nélküli közép-európai országok tengeren túli kereskedelmének jelentős része.

Lakosság:
Lélekszám:

Hamburgnak 1,7 millió lakója van. Körülbelül ugyanennyi lakója volt a városnak a második világháború idején is, ám a háborús évek alatt közel 400 000 fővel csökkent a hanzaváros lakossága. A háborút követő gazdasági fellendülés éveiben 1,85 millió főre ugrott a népesség, majd az 1986-ban bekövetkező 1,57 milliós mélypont óta apróbb visszaesésekkel évről évre többen élnek a város határain belül.

Vallások :

A hanzaváros legjelentősebb vallási csoportja a polgárok 26%-át tömörítő evangélikus egyház. Az ún. nyugati tartományok között Hamburg az egyetlen, ahol a lakosság abszolút többségét alkotják a nem hívő polgárok. Az önmagukat vallástalanként meghatározók száma évről évre enyhén növekszik, összlakosságon belüli arányuk 2004-ben 52% volt.

Evangélikusok és reformátusok:


Hamburg és vidéke a reformáció óta az evangélikus egyház bástyája. A város 1522-ben tért át a protestáns szertartásra. 1526-ra csaknem a teljes polgárság, 1528-ra a városi tanács minden tagja evangélikus hitre tért. 1529-ben alakult meg Hamburg Állam Evangélikus Egyháza, amelyet a város által választott szuperintendens vezetett. Hamburg állam hivatalosan is államvallássá emelte az evangélikus kereszténységet, más vallást gyakorlók csak a városfalon kívül eső Altona templomát használhatták. A hollandok védelmét élvezve mindössze egy kis református közösség vert gyökeret a városban. A vallási szigor csak 1785-ben enyhült, amikor a város engedélyezte, hogy magánlakásokban nem evangélikus istentiszteletet is tartsanak. Az evangélikus egyházat csak 1918-ban választották el a városállam világi szervezeteitől. 1977-ben a hamburgi evangélikus egyház elveszítette önállóságát, miután összevonták a schleswig-holsteini testvéregyházzal.

Katolikusok :

Hamburg lakosságának jelenleg 10%-a, majdnem 180 000 ember vallja magát római katolikusnak. Az egyházhoz tartozók lélekszáma (főként a lengyel) bevándorlásnak köszönhetően növekszik. A városban 15 nemzetet (köztük a magyar) képvisel nagyobb katolikus csoport. A katolikus egyház 810 óta van jelen, amikor Nagy Károly megbízásából a trieri püspök egy papot küldött a városba. 831-ben Hamburg már püspöki székhely volt. A katolikus egyház működését a reformációt követően erősen korlátozták, majd a Vesztfáliai békét követően a hamburgi püspökséget fel is oszlatták. A katolikusok növekvő lélekszáma miatt II. János Pál pápa 1995. január 7-én újraalapította a hanzaváros a püspökségét. Hamburg ma a Schleswig-Holsteinre és Mecklenburg-Elő-Pomerániára is kiterjedő katolikus püspökség székhelye.

Zsidók :


Hamburgban az 1600-as években jelentek meg a Portugáliából menekülő szefárd zsidók. A polgárság szívesen fogadta a vagyonos izraelitákat, akikből idővel kereskedők és hajózási ügynökök lettek. 1611-ben 125, 1663-ban már 600 zsidó élt a városban. Bár a zsidóknak évente 1000 márka tartózkodási díjat kellett fizetniük és a zsinagóga építését is tiltották a szigorúan evangélikus városban, cserébe viszont otthonaikban szabadon gyakorolhatták vallásukat. A hamburgi zsidók először az 1806 és 1813 közötti napóleoni megszállás alatt élveztek teljes egyenjogúságot. 1848-ig dúlt politikai küzdelem a zsidók jogállása körül. Az 1848-as hamburgi forradalom után a zsidók a város egyenjogú polgárai lettek, és 1859-ben már a városi törvényhozás 192 küldötte közül 10-en izraeliták voltak. A Német Császárság kikiáltása és az első világháború között Hamburggal együtt virágzott fel a helyi zsidó közösség is. 1909-ben a városban cionista világkongresszust rendeztek. A nácik a háború elején a város teljes zsidó lakosságát négy vasúti szerelvényre zsúfolva Lengyelországba deportálták. A város 17 000 zsidó polgára közül csak 632 élte meg a háború befejeződését.
A város hagyományosan zsidók által lakott területe Eimsbüttel déli és Altona keleti része. A háború előtt e városrészeket Kis-Jeruzsálemnek nevezték az ott élő zsidók nagy száma miatt.A háborúban megfogyatkozott zsidók száma ma újból növekszik. Az izraeliták 70%-a a volt Szovjetunióból érkezett bevándorló.
Muzulmánok :

Hamburg a németországi muzulmán közösség központja. Menekültként, vendégmunkásként és diákként számos országból érkeztek muzulmánok a városba. A muszlim közösség etnikailag igen tagolt, a különböző országokból érkezők vallásuk gyakorlása közben is elkülönülnek egymástól. A városban összesen 26 mecset működik, melyek közül a legidősebb a törökök által alapított Ali Imám-mecset.A muszlimok 1999-ben alapították meg a Hamburgi Iszlám Közösségek Tanácsát, hogy az segítse a muzulmánok többségi társadalomba történő integrációját és a muzulmán vallással szembeni bizalmatlanság eloszlatását. Jelen vannak ugyanakkor a városban a radikális iszlámot követők is; Hamburgból indult útjára a new york-i repülőgépes támadásokat kivitelező csoport vezetője, Mohammed Atta is.

Etnikumok :

A város lakosságának 85%-a német állampolgár, míg a külföldiek aránya 15%, amely negyedmillió embert jelent. Közöttük legtöbben a törökök (60 000), a lengyelek (20 000) és a szerbek (18 000) vannak. Hamburgban él Németország legnagyobb afgán közössége, 14 000 fő. Jelentős még az irániak, portugálok, görögök, ghánaiak, oroszok, olaszok, amerikaiak és a kínaiak száma, 40-nél több ország polgára él a hanzavárosban.Ha a már német állampolgárságot kapott külföldieket is számoljuk, akkor a külföldiek aránya 26,8%, a 18 év alattiak körében 45%. A külföldi állampolgárságú lakosok száma és aránya 1999 (273 000 fő) óta évről évre kis mértékben csökken, illetve a külföldieken belül növekszik az EU-tagállamokból érkezők aránya.Hamburgban 2004-ben 800 magyar élt.

Politikai élete :
Bürgerschaft és Szenátus :


Hamburg Németország második legkisebb tartománya, így a városi képviselőtestület, a 121 tagú Bürgerschaft egyben a tartományi parlament szerepét is betölti. A Bürgerschaftba a választásokon 5% fölötti eredményt elérő pártok kerülhetnek be. Választásokat a törvény szerint 4 évente tartanak, ám a politikai csatározások miatt az eddig létezett 18 Bürgerschaftból 4 nem tudta idejét kitölteni.

A Bürgerschaftban 1960-tól két évtizeden át az SPD volt a legerősebb párt. A nyolcvanas években az önmagukat örök ellenzékinek deklaráló Zöldek parlamentbe kerülése borította fel az egyensúlyt. A Zöldek kompromisszumképtelensége miatt kétszer kellett a választásokat megismételni. A kereszténydemokraták ebben az időszakban kétszer is győztek, ám nem tudtak kormányt alakítani. A szociáldemokraták végül 44 év után, 2001-ben veszítették el a kormányrudat és helyettük a CDU alakíthatott kormányt. Az azóta két választáson is győztes hamburgi CDU 2008. május 7-én a zöldekkel szövetkezve alakította meg az új Szenátust, létrehozva ezzel Németország első konzervatív-zöldpárti kormánykoalícióját.

A Bürgerschaft választja meg a kormány szerepét játszó Szenátust és a két polgármestert. A Szenátust az ,,Első Polgármester" vezeti, az ő dolga az egyes szakterületeket irányító szenátorok jelölése és felmentése, valamint az államfői feladatok ellátása. Helyettese a ,,Második Polgármester", aki általában egy szenátori tisztséget is betölt. A polgármesteri tisztség kettőssége még 1860-ban alakult ki. Akkortól kezdve a polgármesteri tisztségre egyszerre 3 főt választottak, akik stafétaszerűen évente adták át egymásnak a polgármesteri tisztséget. Ez a rotációs módszer csak az első világháború végéig létezett, ám az azt idéző ,,Első Polgármester" kifejezés a mai napig él. A polgármesterek Hamburgban általában nem töltik ki teljes hivatali ciklusukat. Ha az őket delegáló párt úgy dönt, hogy új polgármesterjelölttel vág neki a következő választási kampánynak, akkor a régi politikai vezető már a választások előtt egy évvel átadja helyét.A Második Polgármestert koalíciós Szenátus esetén mindig a kisebbik koalíciós partner adja.

Külpolitikai aktivitás :

A város kereskedelmi kulcspozíciója révén fontos a németországi diplomáciai testületek számára is. 2007-ben 104 állam tartott fenn képviseletet a hanzavárosban (34 fő-, és 67 tiszteletbeli konzulátus). Hamburg New York után a világ második diplomáciailag legaktívabb nem fővárosi rangú települése. Hamburgban elsősorban olyan országok nyitnak külképviseletet, amelyek Németországgal folytatott külkereskedelme a város kikötőjén keresztül zajlik. Magyarország tiszteletbeli konzulátust tart fenn.

A városállam jelképei :

Hamburg állam jelképe a vörös alapú pajzson elhelyezett fehér színű vár. A címer a 13. századra vezethető vissza. A vár középső tornya (kereszttel a tetején) a középkori dómot jelképezi, míg a két bástya fölötti "máriacsillagok" a város védőszentjére emlékeztetnek. 1752. május 14-én a város törvényhozása véglegesítette a címer kinézetét. E döntés előtt a vár piros színben is megjelent. A várkapu kinézete is megváltozott az idők folyamán; időnként zárva, máskor nyitva ábrázolták, egyes ábrázolásokon még a kaput elzáró csapórács is szerepelt.


A két oroszlán által védett nagycímert csak a szenátus használhatja. Hogy a lobogóhasználat során a konfliktusokat elkerüljék, megalkották a címer egyszerűsített változatát. E változatot az identitás vagy a rokonszenv kifejezésére szabadon használhatták a polgárok. A horgonnyal díszített kikötőhatósági zászlóval a város hajóit azonosítják.

A város közigazgatása :

Hamburgot hét kerületre (Bezirk) osztjuk.
Kerület Lakos Terület Népsűrűség
Mitte 238 257 (2006) 107,1 km2 1652,46
Altona 246 936 (2006) 78,3 km2 3153,72
Eimsbüttel 248 233 (2006) 50,1 km2 4954,75
Nord 283 246 (2006) 57,8 km2 4900,05
Wandsbek 408 032 (2006) 147,5 km2 2766,32
Bergedorf 118 789 (2006) 154,8 km2 767,37
Harburg 200 134 (2006) 161,0 km2 1243,07

Minden kerületet egy korlátozott hatalmú ún. kerületi gyűlés (Bezirkversammlung) vezet. A kerületi gyűlések kerületi parlamentként működnek. A kerület alatti közigazgatási szint a városrész (Stadtteil), amelyekből 104 található a városban. A városrészeket a közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés és a közigazgatás egyszerűsítése végett ún. ,,helyi hivatalok" (Ortsamt) alá osztották. Ezekből 15 található Hamburgban.

A városállam részei a Watt-tengerben fekvő Scharhörn, Nigehörn és Neuwerk szigetek. A szigetek Hamburg központi kerületéhez tartoznak, távolságuk a várostól mintegy 100 kilométer.

Oktatás és kutatás :
Oktatási rendszer :

Hamburg Németország önálló tartományaként önállóan dönthet a város oktatási struktúrájának kialakításáról. Az oktatási rendszer jelenleg négyosztatú. A legalsó oktatási szint a ,,elemi szint" (Elementarstufe), amelybe a bölcsődék, óvodák és az iskolára felkészítő intézmények (Vorschule) tartoznak és a magyarországi gyakorlathoz hasonlóan nem kötelező részei az oktatási rendszernek. A gyermekek 6 éves korukban kerülnek az ún. ,,első szintű" iskola (Primärstufe) padjaiba, amely a magyar alsó tagozatnak felel meg. 10 éves korukban a diákok a ,,másodszintre" (Sekundärstufe) lépnek. A második szinten a felsőoktatásban való részvételre jogosító érettségit adó nyolcosztályos gimnáziumok, a szakmunkás, illetve szakközépiskolai bizonyítványokat adó szakiskolák vannak. A diákoknak 12 éves korukban még választhatnak az iskolatípusok között. A negyedik szinten találhatóak a hanzaváros felsőoktatási intézményei.

A városban 465 iskola található.Ezek között 233 első szintű iskola, 73 gimnázium, 66 szakképző iskola és 14 állami tulajdonú felsőoktatási intézmény található.

Felsőoktatási intézmények :


A városban körülbelül 70 000 ember jár főiskolára vagy egyetemre. Az 1919-ben alapított Hamburgi Egyetem (Universität Hamburg; UHH) egyike a legnagyobb német egyetemeknek. Minden évben 39 000 hallgató látogatja, akiknek nagy része Németország határain túlról érkezett. A város második legnagyobb egyeteme a Harburg városrészben működő, 4700 hallgatót oktató Hamburgi Műszaki Egyetem (Technische Universität Hamburg-Harburg). Itt találhatjuk a Bundeswehr Észak-németországi egyetemét (Helmuth-Schmidt Universität), illetve a vezérkari tiszteket oktató Főtiszti Akadémiát (Führungsakademie der Bundeswehr) A főiskolák között a 12 000 hallgatót képző Hamburgi Alkalmazott Tudományok Főiskolája a legnagyobb. 6000 hallgatójával az ország egyik legnagyobb magánintézménye a Hamburgi Távfőiskola (HFH Hamburger Fern-Hochschule).
2005-ben a Szenátus az állami tulajdonban álló egyetemeket is tandíjkötelessé tette a nem hamburgi lakosok számára, majd 2007 nyarától a hamburgiakra is kiterjesztette a tandíjat. A tandíj mértéke 500€/szemeszter, amihez további 50 euró adminisztrációs költség járul. A díjszedés hatalmas ellenállásba ütközött a diákság körében. Egyes szakokon a diákok fele önként kiiratkozott, 926 hallgatót pedig adminisztratív úton távolítottak el a díj meg nem fizetése miatt. A Szenátusba 2008 áprilisában bekerült Zöldek szimbolikus ügynek tekintik a tandíj elleni fellépést, így várható a díjfizetési rendszer reformja, illetve teljes eltörlése.

Kutatóintézetek:


A jelen lévő kutatóintézeteknek köszönhetően a hanzaváros tekintélyes helyet vívott ki magának a nemzetközi tudományos életben. Főképpen a mezőgazdasági, fizikai és a közgazdaságtudományi területen tevékenykedő intézetek központjai telepedtek meg az Elba partján. Ezek közül a jelentősebbek:

Trópusi Betegségek Kutatóintézete (Bernhard-Nocht-Institut für Tropenmedizin) - A német gyarmatok megalapításakor létrehozott intézet napjainkban is 300 munkatársat foglalkoztat Hamburgban és Ghánában.[39]
Virológiai és Immunológiai Kísérleti Intézet (Heinrich-Pette-Institut für Experimentelle Virologie und Immunologie)
Erdészeti és Erdőgazdasági Kutatások Szövetségi Hivatala (Bundesforschungsanstalt für Forst- und Holzwirtschaft)
Német Részecskefizikai Kutatóintézet (Deutsches Elektronen-Synchrotron) - Az 1959-ben alapított Kutatóintézet egy részecskegyorsító laboratóriumot működtet a város déli része alatt. A laboratórium 600 saját és évente 3000 vendégkutatót foglalkoztat.[40]
Hamburgi Világgazdasági Archívum
Nemzetközi Gazdaság- és Politikatudományi Intézet (Internationales Institut für Politik und Wirtschaft)
Max Planck Intézet meterológiai és nemzetközi magánjogi kutatóintézetei (A két részleg összesen 300 kutatót foglalkoztat)

Gazdaság és infrastruktúra :

Hamburg gazdasági, közlekedési és szolgáltatási központként messze saját határain túlnyúló hatást fejt ki környezetére és Németország legjelentősebb ipari központjai közé tartozik. 2007-ben London, Brüsszel és Luxemburg után a negyedik legnagyobb GDP-vel rendelkező régió volt az Európai Unióban: a városban az egy főre jutó előállított érték vásárlóerő-egyenértéken az EU átlagának 192%-a, 47 800 €/fő volt. A hamburgiak vásárlóereje országos szinten a második helyen áll Hessen tartomány mögött. A nagyvárosok között is csak Majna-Frankfurt és München lakóinak vásárlóereje haladja meg a hamburgiakét.

Kikötő :


Hamburg már a 14. században az Északi-tenger legjelentősebb hanzavárosa volt. A városi kikötő ma Németország legnagyobb tengeri kapuja. Áruforgalmát tekintve Rotterdam és Antwerpen után Európa harmadik, míg a gyorsan növekvő konténerforgalmat tekintve második legnagyobb kikötője. A konténerforgalmat tovább bővítik, Hamburgban működik a világ legmodernebb, teljesen automatizált konténerkikötője, a 2003-ban megnyílt Altenwerder Terminál. 2007-ben 140 millió tonna árut rakodtak át a város rakpartjain. A kikötő 68 000 embernek ad munkát, a környező területeken 154 000 állás függ a kikötőgazdaságtól. Hamburg ún. általános kikötő, ahol bármely áruféleséget ki lehet rakodni.

Sajtó:

Hamburg Berlint is megelőzve Németország legnagyobb médiaközpontja. Rádió- és televízióadók, kiadóvállalatok, tartalomszolgáltatók és országos televíziók hírszerkesztőségei telepedtek le a városban. Napjainkban több mint 17 000 médiában érdekelt cég 130 000 álláshelyet biztosít a tartományi határokon belül.[43] A város tudatos stratégiát követve, kedvezményekkel és szolgáltatásokkal csábítja a médiapiac szereplőit, akik évente 25 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak le.

Nyomtatott sajtó :


A második világháború után a nyugatnémet sajtó zászlóshajói választották székhelyüknek az Elba-parti nagyvárost. 1946 óta Hamburg a székhelye a Die Zeit című liberális hetilapnak, a baloldali Der Spiegelnek és Sternnek, illetve a feltörekvő Focusnak. A napilapok közül a legnagyobbak közé számít az Abendblatt és 2008. március 19-éig itt volt a legnagyobb német bulvárlap, a BILD szerkesztősége is.
Elektronikus sajtó:

Hamburg az egykori NSZK legnagyobb városa, így minden német közszolgálati televízió képviseletet nyitott a városban. Az ARD esti hírműsorait sugározza a helyi stúdiójából, míg a ZDF tartományi stúdiót tart fenn, ahol a környék számára készítenek magazinműsorokat. Az északi országrész számára alapított közszolgálati televízió az NDR. Az NDR az északi tartományi televíziók műsorait gyűjti és Hamburg Journal címen saját műsort is készít a város lakói számára. A kereskedelmi televíziók közül az RTL van jelen saját stúdióval.

A rádióadók között sokáig a magántulajdonban álló Radio Hamburg vezette a hallgatottsági listákat, ám 2007 februárja óta a közszolgálati NDR tört az élre. Az NDR a főprogram mellett további 5 közszolgálati rádióadót is működtet, amelyek a legfontosabb társadalmi rétegek számra szolgáltatnak információkat és zenét. Az NDR-en kívül még 6 kereskedelmi és 3 civilek által működtetett rádióadó székhelye van a városban.

Ipar :

Hamburg ipari teljesítménye a metropolisz nagysága ellenére elmarad a Ruhr-vidék és más német iparvárosok mögött. A város nagy ipari üzemei többnyire a kikötőn át történő exportra termelnek, vagy éppen a kikötőbe behozható olcsó nyersanyag miatt telepedtek le a városállamban.
Hamburgban a hajógyártás a 80-as években hanyatlásnak indult, mára csak két hajógyár működik a hanzaváros határain belül. A nagyobbik a városba érkező teherhajókat javító és szállodahajókat gyártó Blohm & Voss. A nagy hagyományokkal rendelkező üzemnek hét elbai dokkja szolgálja ki a hajókat. A kisebbik, 900 főt foglalkoztató Sietas Hajógyár főként a Balti-tengerre szánt kisebb konténerszállító hajók építésével foglalkozik.


Hagyományosan erős a városban a repülőgépgyártás és -javítás. Németország repülőgép-ipari dolgozóinak majdnem fele, mintegy 14 000 fő dolgozik Hamburg repülőgépgyáraiban és javítóüzemeiben. Ebből 10 000 főt foglalkoztat az Airbus, amely itt gyártja világ legnagyobb utasszállító gépének, az A380-asnak a főalkatrészeit, amelyeket a kikötőből hajón juttatnak el a franciaországi összeszerelés helyére.[48] A városi repülőtéren működik a Lufthansa technikai szolgáltató központja, ahol a repülőgépek felkészítését, javítását és az ún. VIP-repülők átalakítását végzik.

Az autógyárak közül a Daimler 3000 fős üzeme a Mercedesek alkatrészeit gyártja az altenwerderi konténerterminál közelében.

Közlekedés :

Hamburg tömegközlekedésének fő szereplői a Deutsche Bahn (vonatok és S-Bahn), a Hamburger Hochbahn AG (metró és busz), a HADAG (hajók) és több magánvasút-társaság. A cégek a tömegközlekedés jobb koordinációja érdekében megalapították a Hamburgi Közlekedési Szövetséget, a Hamburger Verkehrsverbundot (HVV). A környező két tartományra is kiterjedő közösségen belül egységes tarifákkal és összehangolt menetrenddel csábítják az utazóközönséget.

Közúti közlekedés :

Hamburg az ország egyik legfontosabb közúti csomópontja. Autópálya vezet Bréma és Lübeck (A1), Kiel és Hannover (A7), illetve Berlin (A24) és több helyen az elővárosok felé is. A város körül csak szakaszokban épült ki az autópályagyűrű. A legszűkebb keresztmetszetet az utak Elbán történő átvezetése jelenti. A kikötőben működő alagutak (Régi- és Új Elba-alagutak), illetve a Köhlbrandbrücke egyre nehezebben képesek csak a növekvő forgalom elvezetésére, ezért a német kormány új elbai átkelőhelyek építését tervezi.

Hamburgban több közlekedési vállalat is közlekedtet autóbuszjáratokat. A buszok a korábban kiterjedt villamoshálózatot pótolják és a kötöttpályás közlekedési eszközökre hordják rá az utasokat.

Vasúti közlekedés :


A hanzaváros Észak-Németország fő vasúti csomópontja. Itt kereszteződnek az ország közepén futó észak-déli és a tengerpart közelében futó kelet-nyugati vasútvonalak. Nagy sebességre (280 km/h) kiépített vasútvonalak kötik össze Berlinnel és Hannoveren keresztül Dél- és Közép-Németország nagyvárosaival, amelyeken az ICE-szuperexpressz közlekedik. Kétvágányú villamosított pálya köti össze Kiellel, Flensburggal, Brémával és Bremerhavennel. A város fő vasúti csomópontja az 1906. december 6-án megnyílt Főpályaudvar (Hamburg Hauptbahnhof). Az állomáson naponta 450 000 utas száll át. Jelentős vasútállomás még a város nyugati részét kiszolgáló Hamburg-Altona, illetve a kikötőbe ingázó munkásokat fogadó Hamburg-Harburg. Hamburg Németország egyik legjelentősebb teherforgalmi csomópontja. Magában a városban több teherpályaudvar is található, míg a város déli határában fekvő mascheni teherpályaudvar Európa egyik legnagyobb ilyen létesítménye.

A városi tömegközlekedés legtöbb utast szállító hálózata az S-Bahn, amelyet a Deutsche Bahn hamburgi regionális igazgatósága üzemeltet. Az első városi vonat 1907-ben állt üzembe, azóta már 6 vonalon indult meg a közlekedés, legutóbb az Elba-parti Stade előváros irányába 2007. december 7-én. Jelenleg is építés alatt áll a városközpont és a repülőtér közötti vonal. A városközpontba érkezvén az S-Bahn szerelvényei alagutakba futnak be, és földalatti vasútként érintik Hamburg legforgalmasabb csomópontjait. Összesen 9 földalatti S-Bahn állomás van.

101 kilométer hosszan kígyóznak a hanzavárosban az U-Bahn vonalai. Sok más várossal ellentétben nem csak a föld alatt, hanem (az Elbához közeli szakaszokon és St. Pauli városrészben) az utcaszint fölé emelt magasvasútként jár a metró. 1912-ben nyílt meg, ezzel a világ ötödik legrégebbi földalatti vasútja. Naponta 730 000 utast szállít 3 vonalon. A negyedik metróvonal a 2012-től köti majd össze a városközpontot a kikötőben épülő új városrésszel.

Valaha Hamburg rendelkezett a német városok között az egyik legkiterjettebb villamoshálózattal. Az első vonalat 1894-ben adták át, a hálózat hossza 1909-re 167 km-re növekedett. 1955-ben még 19 vonalon szállította villamos az utasokat. 1958-ban a szenátus a hálózat fokozatos leépítéséről döntött. 1978. szeptember 30-án az utolsó hamburgi villamosvonalat is bezárták. Azóta többször is napirendre került új villamoshálózat építése. 2001-ben a város meg is rendelte az új villamosvonal terveit, ám a 2004-es választások után felálló új kormány elhalasztotta a terv megvalósítását. 2008. áprilisában újabb politikai döntés született, ezúttal a villamos megvalósításáról. Az elképzelések alapján az első vonal 2011 végére készülne el, nagytávon a hálózat összhossza 40 km lenne.

Vízi- és légiközlekedés:

A város saját komptársaságát, a HADAG-ot (Hafen Dampfschiffahrts Actien Gesellschaft) 1888-ban alapították. Korábban ez a társaság üzemeltette a helgolandi kompot és repülőjáratokat, ma már csak a tömegközlekedésben tevékenykedik. Napjainkban 17 modern komp 5 vonalon járja az Elba szigeteit. 1958-ban még 21,3 millió utas szált fel a kikötői hajójáratokra, mára ez a szám évi 5,6 millióra csökkent. A HADAG a hamburgi közlekedési szövetség (HVV) tagja. A város legnagyobb hajóállomása a Landungsbrücken, itt lehet a hajókról a metró és az S-Bahn szerelvényeire átszállni, és innen indulnak a számos turistát vonzó kikötőnéző hajótúrák is. A legtávolabbi hajóállomás a városközponttól mindössze félórányi hajóútra a város peremén fekvő Finkenwerder-szigeten van.

Az 1911-ben megnyílt Hamburgi Nemzetközi Repülőtér Németország legrégebbi és utasforgalma alapján ötödik legforgalmasabb légikikötője. Az új terminál 2005-ös megnyitása óta Európa legmodernebb repterei közé számít, 2007-ben 175 000 repülőgép érkezett és indult a hanzavárosból. A repülőtéri terminálok mindössze 8 kilométernyire találhatóak a város központjától; 2009-ben várható a Főpályaudvar és a repülőtér között ingázó S-Bahn vonal megnyitása. Jelenleg is zajlik a légikikötő kibővítése, melynek eredményeként 2009 végére szállodák, bevásárlóközpontok és parkolóházak épülnek az új terminál közelében.

Látványosságok, nevezetességek :

Cap San Diego - múzeumhajó
Halvásárcsarnok - Az egykori halpiac ma kulturális intézmény
Herbertstraße - Hamburg vöröslámpás utcája
Köhlbrandbrücke - a Köhlbrand fölött 53 méteres magasságban átívelő híd.
Landungsbrücken - a város egyik tömegközlekedési csomópontja, a ,,hajók pályaudvara"
Rathaus, Európa egyik legnagyobb városházája
Régi Elba-alagút - a glasgowi Clyde-alagút mintájára létrehozott alagút korának mérnöki csodája volt.
Reeperbahn - a város éjszakai életének főutcája
Rickmer Rickmers - vitorláshajó, ma múzeum
A Raktárváros - a régi vámraktárak ma a város legelegánsabb negyedei közé számítanak.
Szent Mihály-templom - az evangélikus egyház 132 méter magas hamburgi főtemploma
A Szent Miklós-templom romjai, világháborús mementó
Miniatur Wunderland
Bismarck emlékműve

Kultúra és sport :
Fesztiválok, rendezvények és városi ünnepek :
Kikiáltó az altonai halpiacon

1664-ben a környéket uralmuk alá hajtó dánok megadták Altonának a városi jogállást, hogy a tőlük független Hamburgnak konkurenciát állítsanak. A városi jog vásártartási joggal is járt. Hamburg Szenátusa hevesen ellenkezett, de tehetetlen volt a város nyugati kapui előtt kialakuló vasárnapi piaccal szemben. A vásáron eredetileg csak halat árultak, de a kínálat folyamatosan bővült. Az Altonai Halpiacot a mai napig minden vasárnap reggel 5 és 10 óra között tartják meg a Landungsbrücken és a Halvásárcsarnok környékén.
Egész Németországban kedveltek a mutatványosokkal, körhintákkal és lacikonyhákkal csábító szabadtéri népünnepélyek, melynek hamburgi változata az évente háromszor megrendezett Dómpiac. A 14. században még csak novemberben tartották a dóm körül rendezett vásárt. A rendezvény egyre növekedett, majd a századfordulón St. Pauli városrészben találta meg mai helyét. A második világháború után a novemberi eseményt egy tavaszi és egy nyár közepi vásárral egészítették ki.

1189. május 7-én Barbarossa Frigyes a hamburgi szabaságlevélben rögzítette, hogy vámmentességet adományoz a városba tartó hajóknak Hamburg és az Északi-tenger között, ezzel tengeri kikötő alapítását engedélyezte az Elba partján. 1889 óta minden év májusában rendezik meg az eseményre emlékező fesztivált a kikötő-születésnapot. Az elmaradhatatlan piac mellett kulturális és sportesemények zajlanak, és felvonulnak az Elbán a város hajói is.

Színházak és hangversenytermek :


Hamburg Németország musical-fővárosa. Itt volt Andrew Lloyd Webber Macskák című musicaljének német ősbemutatója. Az Elba partján felépült Musicalteather a legnépszerűbb darabok nagyszabású bemutatóit rendezi. A hatalmas színházi sátorban egy-egy előadást évekig játszanak. Több apró, musicaleket játszó színház csoportosul St. Pauli vígalmi negyedében, legismertebbek a Schmidt's Tivoli és az Operettenhaus. E kis színházak a nagy külföldi klasszikusok szerzeményei mellett több helyi musicalt is sikerrel játszottak éveken át.

Németország első nyilvános operaházát 1678. január 2-án Hamburgban nyitották meg. Az első Operaház fából épült, az 1830-as években lebontották és a mai helyén már kőszínházként épült meg az új Operaház. Az új épület alig 100 évig szolgálhatta a közönséget; a második világháborúban több bombatalálat is érte, az épület összeomlott. Helyére az 1960-as években húzták fel a korszakot jellemző beton-üveg palotát, amelyben ma Hamburgi Állami Opera néven várja a közönséget. Az operaház egyike a világ legfelkapottabb operaházainak. Olyan jelentős művészek adtak koncertet falai között, mint Luciano Pavarotti, Maria Callas, de itt kezdődött Plácido Domingo európai karrierje is.

Carl Heinrich Laeisz hajógazda 1901-ben hatalmas összeget adományozott egy ,,nemes zene otthonául szolgáló épület" létrehozására.[61] 1908-ban nyílt meg a nagylalkű mágnás nevét viselő Laeiszhalle, ahol a mai napig kamarazenei és kóruskoncerteket, újabban pedig jazzelőadásokat tartanak. Az épület a Hamburgi Szinfónikusok és az NDR-kórus otthona is. Jelenleg is tervezik a város második nagy zeneházát. A HafenCity nevű városrészben egy alapítvány kezdeményezte az Elbai Filharmónia (Elbphilharmonie) létrehozását, amely a sidney-i operaházhoz hasonló jelképe lehetne a városnak.

A két nagy állami színház a Német Színjátszóház (Deutsches Schauspielhaus) és a Thália Színház (Thalia Theater) mellett számtalan apró, magánteátrum is várja látogatóit a városban. A Reeperbahnon működik Németország legkisebb színháza, a mindössze 30 nézőt fogadni képes Piccolo Theater.

Múzeumok:

Museum für Hamburgische Geschichte - Történeti múzeum
Altonaer Museum - Észak-Német múzeum
Helms-Museum Hamburger Museum für Archäologie und der Geschichte Hamburg Harburgs
Alstertalmuseum im Torhaus des Herrenhauses Wellingsbüttel
Freilichtmuseum am Kiekeberg
Speicherstadtmuseum
Hamburger Schulmuseum - Iskolamúzeum
Jenisch-Haus
Museum Bergedorf & Vierlande
Museum des Hamburger Sport-Vereins im Stadion (AOL Arena). Fußball - Sportmúzeum
Friedhofsmuseum Hamburg Friedhof Ohlsdorf
KZ-Gedenkstätte Hamburg Neuengamme mit Dokumentationszentrum
Museumsdorf Volksdorf
Riepenburger Mühle
Vierländer Freilichtmuseum Riecksches Haus
Gewürzmuseum Hamburg
Deutsches Zollmuseum - Vámmúzeum
Leitstelle der Modellbahnanlage Miniatur
Miniatur-Wunderland, in der Speicherstadt
Schmidtmuseum an der Hamburger Sternwarte
Sammlung des Instituts für Schifffahrts- und Marinegeschichte
U-Bootmuseum U434 - Tengeralattjárómúzeum
Museumshafen Oevelgönne - Kikötőmúzeum
Museumsschiff Cap San Diego - San Diego Kapitány hajómúzem
Museumsschiff Rickmer Rickmers - Rickmer Rickmers hajómúzeum
Museum für Kommunikation
Museum für Kunst und Gewerbe
Museum für Völkerkunde Hamburg
Afghanisches Museum - Afgán múzeum
Ernst-Barlach
Erotic-Art Museum - Erotikus múzeum
Bucerius Kunst Forum
Kunstverein Hamburg
Kunstverein Harburger Bahnhof
Deichtorhallen mit wechselnden Ausstellungen
Internationales Haus der Photographie Hamburg
Puppenmuseum Falkenstein
Archäologische Abteilung des Helms-Museums
Botanisches Museum Hamburg
Mineralogisches Museum der Universität Hamburg
Geologisch-Paläontologisches Museum der Universität Hamburg

Hamburgi nyelvi kincs:

Moin! - így üdvözlik egymást Hamburg és környékének lakói reggelente és kora délelőtt. A Moin szó a fríz nyelvből került át a németbe. Eredeti jelentése "szép dolog", tehát az egymást így üdvözlők szép napot kívánnak egymásnak. A Moin! köszönést Moin, Moin! válasszal illik viszonozni.

Teljesen hamburgi eredetű egy másik városi köszöntés. Az üdvözlés Johann Wilhelm Bentz vízhordótól származik, akit Hummel, Hummel! felkiáltással üdvözöltek a 18. században a városlakók. (A Hummel német szó dongót jelent; ez volt a vízhordó gúnyneve.) A köszöntésre Mors, mors!-szal válaszoló Bentz a városnak oly' jellegzetes alakja volt, hogy köszönése halála után is megmaradt a városban és a közbeszéd része napjainkig.

A Hamburgi viccek szereplői a dokkmunkás Hein és Fiete, akik a viccfaragók történetei szerint nem tartoznak a hanzaváros leginteligensebb lakói közé. Heinről és Fietéről nevezték el a hamburgi melegek társadalmi szervezetét is. A városban keringő naiv és abszurd viccek főszereplője a 6-8 éves Kicsi Erna. Kitalálója Erna Nilsen, aki hamburgi kabarékban lépett fel a kislány történeteivel. Kicsi Erna azonban önálló életre kelt és a viccköltészet népszerűségnek örvendő figurájává vált.

A városnak saját himnusza is van, a Hammonia, amelyet a Hamburger SV szurkolói a mérkőzések szünetében énekelnek. Hamburg egyáltalán nem hivatalos, ám városszerte ismert dala az ,,Auf der Reeperbahn nachts um halb eins" (A Reeperbahnon éjjel fél egykor), amely a bohémnegyed éjszakai életét örökíti meg rímbe szedve.

Hamburgi konyha :

A hanzaváros konyhai tradíciói főként az Elbából és az Északi-tengerből fogott különféle halakra, illetve a környéken termesztett zöldségekre épülnek. Jelentős hatással voltak a hamburgi háziasszonyokra a kikötőbe nagy mennyiségben behozott fűszerek, trópusi és szubtrópusi gyümölcsök.
A halételek között a sült lepényhal finkenwerderi módra örvend nagy népszerűségnek. A lepényhalat egy szelet szalonnával, hagymával és a tengerből fogott garnélákkkal, fűszerekkel töltik meg, majd serpenyőben szalonnaszeletek társaságában nagy hőmérsékleten kisütik. Köretként zöldségsalátát szolgálnak fel mellé.


Elképzelhetetlen a hamburgi család karácsonyi vacsorája ponty nélkül. A pontyhalászati szezon minden évben Szent Márton napján (november 11-én) kezdődik. A ponty felszeletelve és sült krumplival tűnik fel az ünnepi asztalokon.
A városban nyáridőben utcai standokon árulják a folyamból kifogott, majd ropogósra megsütött apró halakat.

Nem csak a tenger és az Elba, de a környék terményei is kedveltek. Az egyik jellemző egytálétel a Kárpát-medencei emberek számára igencsak furcsának tűnő szalonnás körtés bab. Elkészítéséhez a szalonnát megfőzzük, majd a forró vízhez feldarabolt zöldbabot adunk. A körtéket hámozatlanul, két evőkanál liszt társaságában adjuk hozzá a forrásban lévő leveshez. Főtt krumplival és hideg sörrel tálaljuk.

Hamburg nemzeti itala kétségkívül a sör. Már a középkorban is sörfőzdék százai működtek a városban. Hamburgi találmány, hogy a sörfőzéshez komlót adtak. A komlóval készített sör receptje sokáig államtitoknak számított és idegeneknek történő kiszolgáltatásáért halálbüntetés járt. Ma a város legjelentősebb sörfőzdéje az Európa-szerte ismert Holsten márkát előállító Holsten Brauerei.

Sportélet :


Hamburgban - Európa nagyvárosaihoz hasonlóan - a labdarúgás vonzza a legtöbb nézőt. A város legnagyobb és legsikeresebb csapata az 1919-ben alapított Hamburger SV. A csapat otthona az 51 000 nézőt fogadni képes HSH Nordbank Arena, e stadionban tartották a 2006-os labdarúgó-világbajnokság több meccsét. A Hamburger SV hétszer nyerte meg a német bajnokságot és háromszor a német kupát. Legnagyobb sikereik azonban a Bajnokcsapatok Európa Kupájának (az Bajnokok Ligája elődje) 1982-es, illetve a Kupagyőztesek Európa-kupájának 1977-es elhódítása. A csapat jelenleg is a Bundesliga I-ben játszik.
Hamburg kisebbik csapata az FC St. Pauli. A Bundesligában már 7 idényt eltöltött csapat jelenleg a Bundesliga II-ben játszik. A csapat otthona az átépítés alatt álló Millerntor-Stadion.

Hamburg legtöbb nézőt vonzó sporteseményei azonban nem a stadionokban, hanem magának a városnak az utcáin zajlanak. A hanzaváros évente ismétlődő és világhírű kerékpáros eseménye a Cyclassics nevű kerékpárverseny. Az UIC versenynaptárába illeszkedő versenyen a profik mellett - külön versenyszámként - amatőrök és rövidebb távokat vállaló kerékpárbarátok is indulhatnak.[65] 1985 óta minden év áprilisában rendezik meg a Hamburgi Maratont. A Köhlbrandbrücke-vel nehezített távot 2007-ben 23 000 sportember teljesítette.

2007. szeptember 1. - 2 között a triatlon világbajnokság részeként rendezték meg a hagyományos Hamburg City Man nevű triatlonversenyt. Az évente ismétlődő versenyen ma már 8000-nél több atléta indul, így ez az ország legnagyobb triatloneseménye.
Testvértelepülések :

Oroszország Szentpétervár 1957
Franciaország Marseille 1958
Kína Sanghaj 1986
Németország Drezda 1987
Japán Oszaka 1989
Nicaragua León 1989
Csehország Prága 1990
USA Chicago 1994

Hamburghoz köthető híres személyek :

Susanne Albrecht - a Vörös Hadsereg Frakció egykori tagja
Mohammed Atta - muszlim terrorista, egyetemi hallgató
Franz Beckenbauer - világbajnok labdarúgó, 1980-82 között a Hamburger SV játékosa
Ole von Beust - Hamburg jelenlegi első polgármestere
Johannes Brahms - zeneszerző, Hamburg díszpolgára. Szülőháza a Peterstrasse-n található és a Musikhalle előtti teret róla nevezték el
Andreas Brehme - világbajnok labdarúgó
Andreas Dibowski - olimpiai bajnok lovas
Otto Paul Herrmann Diels - Nobel-díjas kémikus
Rolf Danneberg - olimpiai bajnok diszkoszvető
Stefan Effenberg - válogatott labdarúgó, BL győztes
Ligeti György - komponista, a Hamburgi Zene- és Színházművészeti Főiskola professzora
Heinrich Hertz - fizikus, akiről az SI frekvencia mértékegységét elnevezték
Holger Meins - Dokumentumfilm-rendező, terrorista, a RAF tagja
Angela Merkel - politikus CDU, Németország kancellárja 2005-
Alfred Naujocks - Náci titkosügynök, a háború után hamburgi kereskedő
Helmut Schmidt - Szociáldemokrata politikus, az NSZK kancellárja 1974-1982, Hamburg díszpolgára
Uwe Seeler - labdarúgó, Hamburg díszpolgára
Klaus Störtebeker - Hamburgban kivégzett kalózvezér
Sandra Völker - világbajnok és olimpiai érmes úszó
Innen indult útjára 1993-ban a Scooter.
Kai Hansen - zenész, a legendás Helloween, majd a Gamma Ray együttes gitárosa és énekese

Érdekességek :

A Hamburgi Szent Miklós-templom 1874 és 1876 között a világ legmagasabb épülete volt.
A Neuwerk-sziget, 100 kilométernyire a várostól Hamburg-Mitte kerület része.
Hamburgon halad át a 10. keleti hosszúsági kör, amelyet a Kennedy-hídon meg is jelöltek.
A HT 16 (teljes nevén: Die Hamburger Turnerschaft von 1816 r. V) a világ legidősebb ma is működő sportegylete. Az 1816-ban alapított egyesületnek napjainkban 6000 tagja van.
A kikötőben fekvő 300 hektáros Moldauhafen Csehország exklávéja. 1919-ben a versailles-i szerződésen a győztes Antanthatalmak rögzítették, hogy Csehszlovákia területhez jut a hamburgi és a stettini kikötökben. A Moldauhafent 1929-ben 99 évre bérelte ki Csehszlovákia, tehát 2028-ig birtokolja a rakpartokat. A Molduhafen területén kötöttek ki Csehszlovákia tengeri hajói és itt rakodták át az árut a Prága felé induló belvízi uszályokra. 1993-ban Csehország örökölte meg a kikötőt, ám annak forgalma visszaesett. Németország a megnövekedett kamionforgalom miatt szorgalmazza az elbai áruszállítás újraélesztését és a cseh területen fekvő kikötő jobb kihasználását.

(hu.wikipedia.org/wiki/Hamburg)


Ebből a szalvétából egy plusz darabot sikerült ma beszereznem, amit szívesen elcserélek bárkivel.
 
 
0 komment , kategória:  Tájmintás szalvétáimhoz  
Kálloy Molnár Péter 3D-ben főzőcskézik
  2012-03-30 12:06:10, péntek
 
  SOS Love | 2011-11-15 15:47:50 | Módosítva : 2011-11-20 20:52:59



Link

Kálloy Molnár Pétert, a Beugró népszerű színészét hamarosan Sas Tamás romantikus vígjátékában, az S.O.S. Szerelem folytatásában láthatjuk a vásznon. Az új S.O.S.-film azzal indul, hogy az első részben megismert társkereső irodát eléri a válság, és a tulajdonosok elvállalják egy orosz maffiózó megbízását, hogy kimásszanak a gödörből. Kálloy-Molnár Péter az iroda egyik alkalmazottját játssza, aki Elek Ferivel párban segít a kivitelezésben. Az egyik részben egy elhagyatott éttermet nyit meg az S.O.S.-csapat, hogy megfelelő körülményeket teremthessenek az összeboronálandó fiatal pár találkozásához. A főpincéri teendőket Kálloy látná el elegánsan, ha nem ütne be a ménkő. A színésszel felidéztük a nyári forgatás pár vicces jelenetét, és elmesélte, mi történik vele mostanában.

Neked véredben van az improvizáció, az S.O.S. Love! forgatásán volt erre lehetőség?

Nehezen, mert angolul forgattunk, de van az a jelenet, amikor megszerveznek egy találkozó helyszínéül egy éttermet, hogy tudjanak flörtölgetni a fiatalok. Mivel elfelejtik kitenni a zárva táblát, beesik egy csapat turista. Hogy ne bukjanak le, muszáj felvenni a rendeléseket. A nagy kapkodásban úgy alakult, hogy csak egy szalvéta jutott két vendégre, és én kettétéptem. Ez a megoldás tetszett Sas Tamásnak, ezért megtartották.




Link

Sas Tamással, a rendezővel milyen volt a közös munka?

Nagyon színészcentrikus rendező, emberi és nagyon profi, ez a három nem mindig van meg együtt. A színészeknek ez idális, mert nincs feszültség, üvöltés a forgatáson. Meghallgatja az ötleteket, legfeljebb azt mondja, hogy ezt most ne. Viszont ha jó az ötlet, akkor megköszöni. Én Angliában tapasztaltam ilyet, amikor ott tanultam. Kreatív, okos és tehetséges embernek tartom, és nagyon fontos, hogy bízik bennem. A bizalom az alapja az igazán jó munkának.

Fel tudsz idézni vicces bakit a forgatásról?

Az éttermi jelenetnél, ahol minden káoszba torkollt, és romokban állt a konyha, Tamás kitalálta, hogy reagáljuk ezt le valahogy. Kitaláltam, hogy megcsúszok, és elsőre elég nagyot estem. Meglepődtem, mert nem feltétlen akartam a fejemre esni a pacalon, amit a kőre kent fel a kellékes.
A Beugróban készültök valamilyen újdonsággal?

Most új játékokat tesztelünk, öt-hatot. Az egyik új kedvencem az, amit a színésztréningeken Andy Heflerrel sokszor próbáltunk már. A lényege, hogy két embernél van egy-egy újság, és van egy harmadik, aki kérdez. A két ember csak egy olyan mondattal válaszolhat, amit az újságban talál, ahol éppen kinyitja. A pillanat törtrésze alatt kell egy mondatot választani az oldalról, ez nagyon vicces helyzeteket eredményez.




Link

Mostanában mivel vagy elfoglalva?

Hrutka Róberttel most jártunk Törökországban a Pesti álom című albummal koncertezni. Egzotikus élmény volt, ahogy ott csápoltak nekünk a törökök. Majd megyünk vissza turnézni, mert más városokba is meghívtak. Aztán fellépünk a Mermaidben Londonban, ami nagyon nagy dolog, és felújítjuk a Kucó című darabot, amit tíz évig játszottam. Ez egy enyhén érzelmi fogyatékos srácról szól. Nagyon szép darab, egy hűtőben játszom végig. Ez egy magyar Virágot Algernonnak-történet.

A Liszt Ferencről szóló filmben is játszom, ami végre egy komoly szerep, és kosztümös. Liszt magyar inasát játszom, aki az utolsó években mellette volt. Nagyon szép tévéfilm lesz, még idén bemutatják az emlékév miatt. Valós sztorin alapul, idősebb éveiben szerelmi szál fűzte Lisztet egy fiatal tanítványához, amit a lánya nem nézett jó szemmel. Én segítem őket, hogy találkozhassanak.

(soslove.postr.hu/cimke/Kálloy+Molnár+Péter)
 
 
0 komment , kategória:  Híresség+szalvéta-cikk,sztori  
Ruttkai Évához kötődően egy kis szalvétás cikktöredék:
  2012-03-29 09:44:46, csütörtök
 
  Ruttkai Éva 1965-ben járt Svédországban, lánya gyűjtötte a papírszalvétákat,volt férje szereti a különleges és finom írószerszámokat, Magyarországon akkoriban nem lehetett teafőzőt kapni, valamint a harisnyák Nyugaton akkor is sokkal olcsóbbak és szebbek voltak mint idehaza.

(Forrás és a teljes cikk a következő oldalon tekinthető meg: szinhaz.hu/multidezo/42180-sokszinu-ceruza-ruttkai-eva-kepei-)




Link



Link
 
 
0 komment , kategória:  Híresség+szalvéta-cikk,sztori  
     1/13 oldal   Bejegyzések száma: 120 
2012.02 2012. Március 2012.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 120 db bejegyzés
e év: 865 db bejegyzés
Összes: 3343 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 334
  • e Hét: 13714
  • e Hónap: 35594
  • e Év: 164446
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.