Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 164 
Húsvét 4. vasárnapjára B év
  2012-04-28 21:02:36, szombat
 
  Holnap vasárnap! (húsvét 4. vas. B év)

Az én Jézusom a Krisztus, - ki jó Pásztor, -
aki ismeri övéit és övéi is ismerik Őt. (Jn 10, 14)

Társunk ő a hétköznapok szürke mártíromságainak idegőrlő áldozataiban.
Társunk akkor is, amikor oktalanok elviselésétől szenvedünk.
Akkor is mikor igaztalan vádakat kell elszenvednünk.
Amikor tűrjük a hatalom és önzés okozta sebeket.
Társunk nélkülözéseinkben. Társunk, amikor az ellenünk vétőknek megbocsátunk.
Amikor ellenség tör ránk, akár a nemzetek történelmi küzdőterén,
vagy társadalmunk egymással keményen küzdő érdekcsoportjaiban,
akár személyes kapcsolatainkban.

Mindenkinek jó és igaz Pásztora!
Aki halála árán szerezte meg nekünk az örök életet.
Aki tudja, - neki más aklokban, más juhai is vannak,
- istenképmások, emberek.

Mi ugyan sérelmeinket, bűnbánat nélkül képtelenek vagyunk feldolgozni.
A Pásztor végtelen irgalma és szeretete,
még a legelvetemültebb bűnöst is megérintheti és jóra indíthatja.
Ennek a szeretetnek csak a gőg tud ellenállni.
A gőg önző hiúsága, minden akolban jelen van,
ha másként nem, súlyos kísértésként kelt zavart és széthúzást.

Ám jó Pásztorunknál az időnek órája nem a mi mutatóink szerint jár.
Életünk múlásának homokórájában, - tovatűnő napjainknak sorában, -
ez a Pásztor, mint végtelen Szeretet, -
a legkisebb homokszemet, - még engem is számon tart.

Szükségünk van arra, hogy védjen és vezessen bennünket.
Mert nagyon gyengék és kiszolgáltatottak vagyunk.
Még ha tudni véljük is a helyes utat,
akkor is gyengeségeink áldozatává válhatunk, ha magunkra maradunk.

Lelkünk jó Pásztora,- vezess minket!
Utánad akarunk menni, mert ott akarunk lenni, ahol Te vagy.
S indulni, - már ma,
ezen a szép tavaszi vasárnapon!

Szeretettel : Árpád


AJÁNDÉKOM, - ERRE A VASÁRNAPRA:

A Gulág áldozatainak emlékére szenteltek harangot Nagydorogon:



Link


Link






Kedves Barátaim,Látogatóim!

Legközelebb kedden reggel jelentkezem újabb bejegyzéssel,
de előfordulhat, hogy nem lesz internet elérhetőségem.
Ha így történik, kérem türelmüket és megértésüket.
Amint tudok, jelentkezem.

Örömökben gazdag napokat kívánok mindenkinek
szeretettel: Mária
 
 
0 komment , kategória:  Csukor Árpád áhítatai  
KILENCED BOLDOG APOR VILMOSHOZ- 9.Hűségesen kitart haláláig
  2012-04-27 08:12:51, péntek
 
  KILENCED BOLDOG APOR VILMOSHOZ - 9. Hűségesen kitart haláláig az Isten által rábízottak mellett

Hűségesen kitart haláláig az Isten által rábízottak mellett

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek!

Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

Életrajzi adatok:

A második világháború végén mindenki menekül, menti a saját életét a beözönlő orosz hadsereg elől. Jaj a legyőzötteknek! Senki nem tudhatja, hogy mit hoz a holnap. Apor Vilmos bátran szembenéz a veszéllyel, nem menekül, tudja jól, hogy a felebaráti szeretet, az élet védelme, szolgálata, minden kereszténynek békében és háborúban szent feladata. Marad a püspöksége élén, vállalja a sorsát. Ő nem zárkózik be, hanem megnyitja nagylelkűen óvóhelyként működő pincéjét, mely tárva-nyitva áll a védtelenek előtt. 1945 nagypéntekén orosz katonák törnek rá a védtelen lánygyermekekre, asszonyokra. A püspök azt teszi ami minden férfi kötelessége, védi a gyengéket, kicsinyeket. Bátran elállja a mohó katonák útját akik fenyegetően a levegőbe lőnek, majd a meg nem hátráló püspököt három golyóval leterítik.

Könyörögjünk:

Apor Vilmos püspök élete árán is megvédi mások gyermekeit, asszonyait. Add Urunk, hogy a mai férfiak, anyák a megfogant életet akár életük árán is merjék óvni, szolgálni, megvédeni bármilyen támadástól. Segíts Urunk, hogy Apor Vilmos mártírhalált halt székely püspök példájára és közbenjárására, soha semmilyen veszélyben, bajban ne engedjük el egymás kezét, a tőlünk segítséget kérő, kiszolgáltatott embernek ne fordítsunk hátat. Védjük meg egymás tisztaságát, értékeit, ne hagyjuk, hogy aljas bűnök szennyezzék be szeretteinket.

Előimádkozó:

Boldog Vilmos püspök, te aki életed árán védted gyermekeinket, családjainkat.

A közösség:

Könyörögj érettünk!






Link
 
 
0 komment , kategória:  Böjte Csaba Atya elmélkedései  
Honlapajánló : VIRTUÁLIS DIAMÚZEUM
  2012-04-27 08:01:25, péntek
 
  A Diafilm-történeti Gyűjtemény az egyetlen hazai film-diapozitíveket őrző magán gyűjtemény, amely több mint 30 éves kutató és rendszerező munka eredményeit tükrözi. Rendelkezik az 1920-as évektől napjainkig megjelent oktató, ismeretterjesztő és szórakoztatási célokat szolgáló diafilmek és diasorozatok érdemi teljességével. A kollekció legrégebbi tekercsei a Falu Urániájának kiadványai közül valók.


Link







Kedves Barátaim és Látogatóim!

Köszönöm látogatásaikat és leveleiket. Kívánok mindenkinek Istentől megáldott, békés napokat, erőt, egészséget, örömteli élményeket. Lelkükbe életöröm és béke költözzön,éljék nyugalomban és
szeretetben napjaikat. Legközelebb kedden reggel jelentkezem blogbejegyzéssel. Vigyázzanak magukra és egymásra.





 
 
0 komment , kategória:  Honlapajánló  
Háború a nemzet ellen I-IV
  2012-04-27 07:47:31, péntek
 
  "Háború a nemzet ellen" - Jelenczki István I. rész: A háború megváltozott természete 84:39 perc


Link


"Háború a nemzet ellen" - Jelenczki István II. rész: Diktatúrából diktatúrába 79:29 perc

Link


"Háború a nemzet ellen" - Jelenczki István III. rész: Az ország felszámolása 74:18 perc

Link


"Háború a nemzet ellen" - Jelenczki István IV. rész: Megtartó üzenet 61:26 perc

Link







a filmről:
Jelenczki István új dokumentumfilmje azt a történelmi folyamatot mutatja be, ahogyan a belső és külső hatalmi erők felszámolták a nemzeti vagyont, átjátszották és játsszák át mindazt az örökölt és megtermelt tulajdont, amit őseink évszázadokon át létrehoztak.

A filmben közreműködtek: Ángyán József, Bencsik János, Bencze Izabella, Bogár László, Éger István, Hunyor Erna, Kovács Zoltán, Mándoki Andor, Molnár Oszkár, Molnár V. József, Papp Lajos, Tóth Zoltán József, Varga Csaba, Varga István, Zlinszky János.

Az interjúkat és a montázsokat készítette, a filmet rendezte: Jelenczki István
Operatőr: Jelenczki István, Kőrösi András MOT
Producer: Jelenczki István
Munkatársak: Heves László, Tárkányi Ferenc
Hangmérnök: Várhegyi Rudolf
Vágó: Tombor Andrea
Ének: Benkő Ágnes, Benkő Dóra Rózsa, Raksányi Boglárka
Zeneszerző: Hortobágyi László
 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
A pedagógusok tanítsák azokat is, akiket a törpék csak ...
  2012-04-27 07:29:00, péntek
 
  A pedagógusok tanítsák azokat is, akiket a törpék csak gyalázni tudnak!





Huszadik századi olyan értékmérő irodalmi klasszikusaink, mint Erdélyi József, Herczeg Ferenc, Sértő Kálmán, Sinka István, Szabó Dezső, Tormay Cécile és Wass Albert, oktatásunkból való kimaradása azon törpéknek köszönhető, akik a legalapvetőbb erkölcsi-esztétikai értékeket évtizedek óta tagadják, gyalázva azok képviselőit, így aztán százszázalékosan igaz rájuk Pozsonyi Ádám gondolata: ,,Minél jobban gyaláz valakit a humanista, demokrata, européer sajtó, annál több esély van rá, hogy az illető tisztességes ember."

Kizárólag önmagukat tekintik meghatározó ítészeknek, holott értékek hiányában csupán csípőből tudnak tüzelni mindazokra, akik ezekkel rendelkeznek, képtelenek megérteni, hogy szépirodalmunk olyan, mint egy terebélyes óriásfa, amelynek gyökerét létünk, törzsét gondolataink alkotják, ágait pedig az azokat művészileg tolmácsoló költők, írók sokasága, így csak akkor egészséges, ha nem kurtítjuk, hanem ápoljuk őket, ennélfogva értelmetlen egymással farkasszemet néző szekértáborokba beskatulyázni őket, hiszen valójában nem kizárói, hanem kiegészítői egymásnak.

Ezért, hogy valaha folyhattak bármennyire is éles világnézeti, esztétikai viták írók-költők vagy köztük és irodalomtörténészek-kritikusok között, senki nem akarta kirekeszteni egymást, következésképpen a legkülönfélébb stílusirányzatok és világnézeti válaszadások művészképviselői igen szépen megfértek egymás mellett egy bibliotékában, hiszen, amint Szabó Dezső megvallotta, ,,semmiféle megnyilatkozási forma vagy lelki alkat nem tud idegenné választani egy művészi alkotástól, egyik forma iránt sem mozdulnak bennem titkos eltaszítások vagy speciális vonzódások".

E sorok írója is éppen ezért egyként néz fel ómagyar regöseinkre, székely eredetmondóinkra, Pázmány Péter, Mikes Kelemen, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Arany János, Tompa Mihály, Madách Imre, Gárdonyi Géza, Ady Endre, Babits Mihály, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Erdélyi József, Sértő Kálmán, Sinka István, Reményik Sándor, Wass Albert, Nyirő József, Alföldi Géza, Szabó Dezső, Tormay Cécile, Herczeg Ferenc, Veres Péter, Csurka István remekeire, hogy éppen csak néhányat említsünk az alkotók csaknem megszámlálhatatlan sorából.


Nem lehet más tanulság, mint hogy senkinek sincsen joga tehát semmilyen izmus jegyében senkit kisajátítania vagy pláne végzetesen szembeállítania, kijátszania a többiekkel szemben (így, bármennyire is tiszteljük például az egyre olvasottabb Wass Albertet, ő is csak egy láncszeme irodalmi kánonsorunknak!), ugyanakkor függetlenül attól, hogy születik-e valaha is korántsem csupán nevében nemzeti alaptanterv, kívánjuk, hogy a pedagógusok, becsukva maguk mögött az ajtót, tanítsák azokat is, akiket a törpék csak gyalázni tudnak!



Ifj. Tompó László - Hunhír.info



Ifj. Tompó László előadása május 8.-án:





Link

ifj.Tompó László írásai a Hunhíren:


Link
 
 
0 komment , kategória:  ifj.Tompó László írásai  
Mennyire lett román város Kolozsvár?
  2012-04-27 07:15:30, péntek
 
  Száz éve Kolozsvár még majdnem tisztán magyar város volt, mára a magyarok aránya 16 százalékra apadt. Egy Magyarországon most megjelent tanulmány azt elemzi, hogyan élnek együtt a városban magyarok és románok.

A XX. század egyik legpusztítóbb ideológiája (a szovjet típusú rendszereken kívül) a felfokozott nacionalizmusból fakadó nemzetiszocializmus és fasizmus volt. Talán éppen ezért is kezdték meg a kutatók az 1980-as évektől a nacionalizmus - mint közösségi ideológia - alapkategóriáinak lebontását, az ideológiai ,,dekonstrukciót". Ilyen az amerikai Rogers Brubaker, aki szerint az etnikai közösségek voltaképpen egyfajta csoportszemlélet termékei.

A nacionalizmusokat általában felülről konstruálják meg, de ha ezt ügyesen teszik, akkor a hétköznapi életben is megnyilvánulhat az etnicitás, és ezt már a kutatók aztán ,,alulról" is vizsgálják. Brubaker is ezt tette Kolozsváron, ahol a magyar és a román lakosság mindennapi együttélését, elsősorban nyelvi kommunikációját vizsgálta.






Magyarokkal, románokkal kezdett beszélgetni, sőt munkatársakat is toborzott maga köré, akikkel együtt fókuszcsoportos felméréseket végzett. Ennek eredménye az a könyv, amely 2006-ban jelent meg angolul, majd idén a L'Harmattan Kiadónál magyarul is napvilágot látott. Brubaker a kolozsvári Feischmidt Margittal, az angol Jon Foxszal és a román Liana Granceával együtt írta meg a ,,Nacionalista politika és hétköznapi etnicitás egy erdélyi városban" című kötetet.

Nem etnikai problémaként élik meg a kolozsváriak a nehézségeiket

A kutatók az etnicitás megnyilvánulásait a hétköznapi beszédben, élethelyzetekben próbálták megragadni - egy körülbelül tíz évvel ezelőtti állapotot, Gheorghe Funar ultranacionalista polgármesterségének utolsó éveit regisztrálva. Hétköznapi szituációkban nem igazán nyilvánultak meg a kutatók szerint ezek a nemzetiségi különbségek, minthogy a kolozsvári magyarok és románok képesek a mindennapjaikat enélkül is élni. (Általános anyagi nehézségeik miatt inkább túlélni.) Problémáikat csak időnként és bizonyos körülmények között értelmezik etnikai alapon - ez az egyik legfontosabb megállapítása Brubakeréknek.

Az egyes etnikai csoportokon belül persze különböző vélemények, kijelentések hangzottak el. Brubaker felidézi azokat a helyzeteket is, amikor a magyarok ,,a román, de rendes" szituációban hozzák elő román ismerőseiket, vagy éppen fordítva, az ,,ungur dar de treaba", vagyis ,,magyar, de rendes" kitételek kerültek elő. Hasonló szituáció, amikor valamilyen, a közvélekedéstől eltérő állásponton van a beszélő. Ilyenkor hangsúlyozza, hogy bár a ,,másik" csoport érvelését támogatja, de mentségül megemlíti, hogy ő amúgy az ,,egyik" csoport tagja.

A vizsgálat szerint a románok megosztottabbak Kolozsváron, mint a magyarok. Nemcsak a magyaroktól különülnek el, de esetenként a regáti, azaz a Kárpátokon túl élő románoktól is. Létezik egyfajta transzszilvanizmus: az erdélyiség tudata összeköti a helyi, kolozsvári gyökerű románokat és magyarokat.


A marosvásárhelyi etnikai konfliktus

Brubakert erősen befolyásolta az 1990-es marosvásárhelyi magyarverés (erről az origo.hu pár héttel ezelőtt írt részletesen). Az foglalkoztatta, hogy Kolozsváron miért nem alakultak ki véres konfliktus, Románia miért nem vált a volt Jugoszláviához hasonlóvá. A kutatók szerint Kolozsváron azért nem tört ki az erőszak, mert a hétköznapokban az etnicitás mégsem hatja át olyan mértékben az ottani életet, mint ahogyan azt a politikai elitek, vagy a nacionalizmusra rájátszó ,,etnopolitikai vállalkozók" állítják. Ilyen szempontból a kolozsvári példa nemcsak Kolozsváron vagy Erdélyben, hanem az egész világon modellértékű lehet Brubakerék szerint. Ehhez Feischmidt Margit a pár hete tartott budapesti könyvbemutatón hozzátette: a kolozsvári magyarokat és románokat nem választják el éles osztálykülönbségek, talán ez is nagy szerepet játszik a békés együttélésben.

A kolozsvári román-magyar együttélés békés jellege mellett nyilvánvaló az is, hogy a két csoport két párhuzamos világban él. Szűk és korlátozott ugyan a magyar világ Kolozsváron, s folyamatosan szorul vissza - tehetjük hozzá a friss népszámlálási eredmények alapján - de éppen azzal, hogy megvannak az oktatási és más intézményei, meg tudott maradni. A magyar intézmények egy olyan zárt világot hoznak létre, ahol éppen a kisebbségi lét ,,megjelöltségét" sikerül elfeledtetni, természetes közeggé alakítani. Nem kell a magyaroknak sem mindig az etnicitásra koncentrálniuk, éppen a saját intézményrendszerük miatt. (Jellemző példa, hogy a városban párhuzamosan működik egy-egy állami fenntartású színház és opera, magyar és román nyelven. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar gimnáziumot végzett színház szakos hallgatójával megtörténhet, hogy rögtön az Állami Magyar Színház alkalmazza, és utána kizárólag a magyar kulturális közegben mozog. Viszont egy zenész diáknak ugyanerre már kevesebb az esélye, mert a zenei szakközép és a zeneakadémia vegyes, illetve kizárólag román tannyelvű.)

A konfliktusok tompítására sajátos módszereik vannak a Kolozsváron élőknek: általában nem beszélnek az etnikai problémákról, nem is mindig foglalkoztatja őket ez. Inkább a gazdasági nehézségekről beszélnek egymással. Ha pedig netán szóba kerül az etnicitás, egyszerűen elviccelik az ügyet, vagy akár még ugratják is egymást.


Vitatémák: Kolozsvár elrománosodása

Történészek ugyanakkor Brubaker könyvének számos pontját vitatják. A budapesti könyvbemutatón elsősorban Bárdi Nándor kisebbségkutató kifogásolta a történelmi háttér elnagyoltságát. Azt például, hogy miként vált egy magyar városból román dominanciájú településsé Kolozsvár egy évszázad alatt. Bárdi a hatvanas évekre tette azt az időpontot, amikor a domináns nyelv a román lett. Kiemelte ebben a lakótelep-építés szerepét, amivel az etnikai magyar szigeteket megtörték. Válaszában Rogers Brubaker hangsúlyozta: nem száz évet, hanem a már fennálló helyzetet elemezték.

Ez azonban nem teljesen igaz, hiszen a könyv hosszú történeti bevezetőjében alapvetően a város iparosításával, modernizálásával magyarázza a románok túlsúlyba kerülését. Nem pedig a nemzetiesítéssel - tulajdonképpen a románosítással - amelynek a létezését amúgy nem tagadja Brubaker, és főleg a magyar oktatás Ceausescu alatti visszafejlesztésével illusztrálta ezt.


A román állam telepítési politikájáról nem sokat ír Brubaker

Pedig Kolozsvár etnikai összetételét a román politika igyekezett befolyásolni. A román kommunista párt vezetői közül Nicolae Ceausescu a nemzetiségi összetétel ,,javítását" úgy tartotta megoldhatónak, ha a legnagyobb erdélyi városok körüli községeket a városokhoz csatolják - ezt Stefano Bottoni történész egy 1960-as dokumentum alapján idézi egyik könyvében.

Szintén nem emeli ki Brubaker (csak néhány célzást tesz rá), hogy az erdélyi városok elrománosodását szervezett állami akciók segítették. A ,,Hetven év. A romániai magyarság története" című 1990-es kötetben erről ez olvasható: ,,Románia az ötvenes évek végétől gyakorlatilag nem biztosította állampolgárai számára a lakhely és a munkahely szabad megválasztásának jogát, az állami telepítési politika pedig szinte lehetetlenné tette a vidéken élő magyar nemzetiségű lakosság számára, hogy a közeli nagyvárosokba költözzön."

Ráadásul Romániában ,,1968-tól évente minisztertanácsi határozat szabályozta a tételesen felsorolt városokba települők számát, sőt 1971 után mindenkitől igazolást kértek arról, hogy lakása az adott településen biztosítva van-e. Az egyedi engedélyezés diszkriminációra és olyan ún. zárt városok létrehozására adott lehetőséget, ahová magyarok nem telepedhettek be." Ilyen zárt város volt Kolozsvár is - erről Brubaker nem ejt szót.

Brubaker hosszan elemzi a holokausztot, azt, hogy Észak-Erdély (és így Kolozsvár) Magyarországhoz való visszacsatolása után a zsidónak minősített emberek közül sok ezret deportáltak 1944-ben Auschwitzba. Ez a kolozsvári és a város környékén élő, magyarul beszélő népesség jelentős részének (12-18 ezer embernek) az eltűnését, halálát jelentette. A deportáltak túlnyomó többsége ugyanis magyar anyanyelvű volt. Brubaker ugyanakkor nem hangsúlyozza, hogy Magyarország 1944-ben német megszállás alatt állt.


Szatmárnémeti: nem, Marosvásárhely: igen

Bárdi Nándor megjegyezte a könyv kapcsán azt is: ma már jobban lehet tudni, miért Marosvásárhelyen és nem Kolozsváron verték 1990-ben a magyarokat. A Ceausescu-rendszer 1989 decemberi bukása után a volt titkosszolgálat, a Securitate utódszervezetének minél gyorsabb létrehozásában voltak érdekeltek ugyanis bizonyos erők. Ők Szatmárnémetit és Marosvásárhelyt jelölték ki eredetileg a provokációk helyszínéül. Szatmárnémetiről végül lemondtak, mert túl közel volt a magyar határhoz (veszélyesnek tartották ezt katonai szempontból). Ráadásul az ottani románok kevésbé voltak manipulálhatóak, mert többnyire beszéltek magyarul. Mindezt Bárdi a már általunk is említett Stefano Bottoni legfrissebb, még részben publikálatlan kutatásaira hivatkozva mondta el a könyvbemutatón.

Szegő Iván Miklós
origo.hu



Link
 
 
0 komment , kategória:  MAGYAR TÖRTÉNELEM  
MTF-16 - kapható az MVSZ székházában és az újságárusoknál is
  2012-04-27 07:06:34, péntek
 
  Az MTF-16 a világhálón is megrendelhető az alábbi linkre kattintva :


Link


A könyv szerzője, Dr. Nagy Sándor :







Az előző részeket itt olvashatják:


Link


XXIV. A MAGYAR NÉP VOGUL SZÁRMAZÁSÁNAK TÉVTANA

Itt arról a nagy tévedésről kell írnom először, amely szerint a magyar nép és vele a magyar nyelv az emberi nyomorúság legalsóbb fokán vergődő voguloknak és egy magára sokat adó török népnek a nászából származott volna a Kr. u. az V. században, a vogul őserdőben.
Az összekelés után ez a hódító katonanép átvette a vogulok szószegény nyelvét, de a magáéból is megőrzött bizonyos szómennyiséget. Az új nyelv jellege azonban mégis vogul, vagy amint elkeresztelték, finnugor lett. Nem értenék az összehasonlító nyelvészethez és az oknyomozó történetíráshoz, ha a magyar és a finnugor nyelvek közti rokonságot tagadnám. A nyelvi rokonság származásáról és mikéntjéről e könyv más részén is adok bő felvilágosítást.

Most a kellő nyelvészeti és történeti tények alapján csak a fenti mesét fogom megcáfolni, mert ez nemcsak a történeti események nem tudása, hanem azok tudatos meghamisítása is, irányítva a magyar nemzettel szemben elfogult, sőt ellenséges erőktől. Nem azért tagadom, hogy újat mondjak, vagy feltűnést keltsek. Ilyen hiúsági szempont távol áll tőlem, mert mindenben és mindig az igazságot kerestem és szolgáltam. Amit mondok, az hosszú és alapos kutatómunka eredménye. E gyarló mese elindítása és kezdeményezése Sajnovics János jezsuita atya nevéhez fűződik. Ez korának híres természettudósa és csillagásza volt ... Mint ilyen lett az ,,Óbudai Csillagda" egyik vezetője, s mint ilyen nyert kiküldetést Észak-Norvégiába, hogy ott csillagászati megfigyeléseket végezzen és az ,,Északi fényt" tanulmányozza. Így került a lapp nevű és finn rokonságú nép közé, amely akkor is, miként ma is Norvégia és Finnország északi részén az északi sarkkör mindkét oldalán lakott és rénszarvastenyésztésből éldegélt. Miután munkája hosszabb időre odakötötte, megismerte a nehézsorsú lapp népnek nemcsak életkörülményeit, hanem a nyelvét is. Valószínű, hogy egyes szavakat maga is megértett, sőt magát is meg tudta értetni. Annak örömére, hogy nyelvrokonokra talált, meg is írt egy könyvecskét latin nyelven és azt még hazafelé utaztában Koppenhágában, Dánia fővárosában ki is nyomatta 1770-ben. Ennek címe: ,,Demonstratio idioma hungarorum et lapponum idem esse", magyarul: ,,Bizonyítása annak, hogy a magyarok és a lappok nyelve ugyanaz."


Pedig nem ugyanaz, sőt csak igen távoli rokonságban van egymással e két nyelv.Megállapításom szerint a lappok nyelve közelebbi rokona a magyar nyelvnek, mint a vogul, de a két nyelv azonossá nyilvánítása teljesen alaptalan. A tudós csillagász, mint nyelvész megbukott. De vele mindazok megbuktak, akik megállapításait magukévá tették és oly fölényesen hirdették, vagy hirdetik még ma is. Mert ha valaki azt állítja, hogy a magyarok és a székelyek, a németek és az osztrákok, az angolok és az Egyesült Államok-béliek nyelve ugyanaz, igazat mond, mert állítását tökéletesen be tudja bizonyítani. De, aki azt állítja, hogy a franciák és a spanyolok nyelve ugyanaz, már erősen téved, mert e két nyelv között csak rokonság állapítható meg. Éppúgy a magyar, lapp, finn, vogul, osztják stb. nyelvek között csak rokonság, mégpedig nagyon távoli rokonság bizonyítható be. Sajnovics téves megállapítását mégis sokan magukévá tették, sőt kibővítették a vogul-osztják nyelvrokonsággal is.

Trócsányi Zoltán magyar szakos középiskolai tanár, egykori egyetemista társam, ,,Észak nomádjai" című, 1940 körül megjelent könyvének a 82. oldalán pld. így ír: ,,Egy vakmerő tudós, Sajnovics János jezsuita meg merte írni azt a megdöbbentő tapasztalatát, hogy a magyar nyelv és a lapp nyelv azonos. A kutya ugat, a karaván halad. Hiábavaló volt a tudománytalan közvélemény minden tiltakozása, a tudomány tovább halad azon az úton, amelyet számára Sajnovics és immár több külföldi tudós is kijelölt."

A tudománytalan, rossz képzésű magyar szót az a Szinnyei József írta le először, aki a Budapesti Tudományegyetemen a finnugor nyelvészet tanára volt s azt hirdette, hogy a tudományhoz fogalma sincs azoknak, akik tagadják a magyar népnek és nyelvének a voguloktól való származását. Körülbelül 200 olyan finn-vogul és osztják szó van, amelyekre a magyar nyelv rokonságát meg lehet állapítani. De milyen fokú nyelvrokonság ez, mikor mi, ha közbeszédben nem is, de az írásban körülbelül 15.000 szót használunk. A magyar kéziszótárban körülbelül ennyi szó van, s ezek mindegyikét ismeri a született magyar.
Hogy zsugorodhatott össze 200 szóra a magyar nyelvben éppen a finn, vogul és osztják szókincs, mikor a magyar nép finnugor származású, a vogulisták szerint?Mikor az őserdei hazában ők voltak többségben, s a hét hódító törzs között is a legnépesebb, a névadó, a vogul-mansziból kihámozott megyeri törzs volt szerintük? Azután, hogy van az, hogy az őserdőben visszamaradt vogulok nyelvét mi, vogul-magyarok nem értjük meg, mikor nyelvünk és népünk ,,egy tőről" hajtott, legalábbis Hóman Bálint megállapítása szerint. Legalább oly mértékben meg kellene értenünk a vogul-osztják nyelvet, mint ahogy megértik egymás nyelvét a szláv törzsek.Nemde a vogul szókincs nagyobb részének benne kellene lenni a magyar nyelvben, mert valamikor az egész benne volt? Hogyan párologhatott el annyi vogul szó a magyar nyelvből? A szavak nem párolognak el, mert nem cseppfolyósak, csak elévülnek, ha nem használjuk őket. De hogyan kerülhettek ki a gyakorlatból, amikor ugyanaz a vogul-ugor népegyveleg él még ma is a magyar hazában a vogulisták szerint?

Beszéltem e kérdésről otthon, egy nagyműveltségű főpappal. Mikor a történeti tényeket felsoroltam neki, láttam, hogy elszontyolodott... Rosszul esett neki a kiábrándulás, mert Hóman a mesemondók varázsával hatott rá. Hogy is mondja ő? ,,A történeti magyar nép születéshelye a nyugat-szibériai erdőrégió és az eurázsiai steppe határvidéke. Benne az uráli és altáji népcsaládnak egy-egy ága a finn-ugorság keleti, s a törökség nyugati ágából szakadt előmagyarok és onogurok egyesültek új, tartós vér közösségben. Talán az ősidőben végbement keveredésben két különböző vérmérsékletű és jellemű nép egyesülésében kereshetjük a magyar faj életképességének egyik okát". (Magy. Tört. 32.)

Ma a vogulok létszáma körülbelül 5000 ember. Akkor 1600 évvel azelőtt, mikor ez az egyesülés megtörtént volna, legfeljebb 20 főnyi vogul élt, mert 1600 év alatt 20 emberből lesz kb. 5000. De 20 ember, négy család, még nem tesz ki egy népet. Tehát vogul hiányában és török hiányában is ez az összeházasodás nem történhetett meg.A fő érvemet erre vonatkozólag a végére hagyom. Addig még egy-két érdekes dolgot elmondok.

A voguloktól való származás helytelen és értelmetlen elméletének hívei még az emigrációban is vannak, bár a régi idegen és ellenséges hatalomnak nyomasztó hatása már megszűnt. Annak idején csak annak termett babér és kenyér, aki egy követ fújt velük. Példa rá Németh Gyula, akit a vogulisták az Akadémia pénzén küldtek ki hosszú időre Törökországba és tettek meg Magyarországon egyetemi tanárnak. Támogatta is ez Hóman nyelvészeti találmányát, hogy a vogul-manszi névből hogyan lett a magyar nép neve. Ezeket az emigrációbéli vogulistákat jellemzi, hogy nagyon meggyőződésesnek és fölényesnek mutatkoznak. Azt tartják, hogy ők a céhbeli és a fémjelzett tudósok, megállapításaik tehát örökérvényűek s megdönthetetlenek. Míg a másik oldalon vannak szerintük a műkedvelők, akiket csak hazafias buzgalmuk ment meg a szigorú bírálattól. Ezt az osztályozást Bogyay Tamás ,,A magyarok eredete és őstörténete" című cikkéből vettem át, amely megjelent az ,,Új Látóhatár" című folyóirat 3. évfolyamának 3. számában, 1960-ban. Ebben közölte, hogy a ,,Budapesti Tudományegyetem Magyarságtudományi Intézete" a nagyközönség részére előadásokat rendezett kiváló szakemberek bevonásával. Ezek előadásait azután az Intézet könyv alakban is kiadta. Ennek előszava így foglalja össze a magyarság őstörténetére vonatkozó eredményt: ,,Kutatásaink summája ez: A magyarság eredete szerint sem nem mongol, sem nem árja nép, hanem az Európa északkeletén kialakult finn-ugorságnak egyik életerős friss hajtása. A magyarság önálló külön életét Kr. e. 1000. év táján kezdi meg az Ural hegység európai oldalán. Ez első uralinak nevezett őshazában körülbelül 1500 esztendőt töltött el. Itteni életének utolsó századaiban átkerült ugyanezen a részen könnyen járható Ural hegység keleti oldalára, ott elhagyva régebbi erdőlakó, gyűjtögető életmódját, áttér a lovasnomád életformának nyugat-szibériai szerényebb formájára".

,,Kr. u. az V. században kelet felől egy nyugati irányban előretörő török népvándorlás zúdul az akkor már lovasnomád magyarság nyugat-szibériai, Tobol-Isim vidéki szállásaira. A magyarság csatlakozik az új hazát kereső török néphez s ettől kezdve csaknem 500 esztendeig egészen a honfoglalási törökök szövetségében és szomszédságában él. Törökök szövetségében, vagy nyomásukra vonul az Uraltól a Kaukázusba, onnan pedig Lebedián (Levédián), Etelközön keresztül a mai hazába".

Ez szabatosabb fogalmazás, mint Hómané, de éppen olyan átgondolatlan mese. Először is Kr. előtt, az 1000. esztendő körül az embereknek még nem kellett felmenni az északi szélesség 60- 64. foka közé, hogy élelmüket megszerezzék, mert akkor még a 40. szélességi fok övezetében is volt bőven hely. Az ember a földrajzilag nem kedvező helyekre csak kényszerből telepedett le. Minél kedvezőtlenebb az ember megélhetésére nézve egy földterület, annál későbben telepedtek oda az emberek. Ezt az igazságot az emberiség településének története bőven bizonyítja. Feltételezhető-e ezekről a vogulokról, hogy nem az enyhe és kellemes éghajlatú vidékre mentek volna inkább, mint olyan helyre, ahol a tél 9-10 hónapig tart?

A nagy európai népmozgalom, a népvándorlás, csak a hunok megmozdulásával kezdődött. Ezek pedig a történelem tanúsága szerint Kr. u. 375-ben keltek át a Volgán, Európa határfolyóján. A magyarság külön önálló életének: Kr. e. 1000 táján való megkezdése annyit jelent, hogy akkor már néppé, vagy nemzetté szerveződött. Tehát megelőzte a római királyság megalakulását, amely Kr. e. 753-ban jött létre, de megelőzte Európa összes országainak a megalakulását is. Így a görög városállamok keletkezését is, amelyek a legrégibb államok Európa földjén, és csak Kr. e. a IX. század körül alakultak ki. Elhihető tehát ez az állítás? Azután, ha nemzetté szerveződött, akkor már ott egy nagyobb számú népcsoportnak kellett élnie. Vajon gondoltak-e erre a kiáltványnak tudós szerkesztői, akik a magyarság őstörténetére vonatkozólag azt megszerkesztették? Kr. e. 1000-től a magyar honfoglalásig 2000 esztendő múlt el. Ha azt vesszük alapul, hogy a lakosság 200 évenként megkétszereződik, megkettőződik, akkor 2 emberből 2000 év múlva 2048 ember lesz. De 2000 emberből, ami csak egy közepes falu lakosságát teszi ki, amennyinek tehát ugyebár legalább kellett volna lenni az önálló életet kezdő magyarságnak, 2000 év múlva ezerszer több, azaz 2.048.000 ember lesz. Ma a vogulok létszáma 5000 lélek. Akkor Kr. e. 1000 esztendővel még hírük és nyomuk sem lehetett. Azután ez a szegény, vadgyümölcsöt gyűjtögető és halászgató nép egyszerre áttér a lovasnomád életre. Persze ezek az elméleti urak azt gondolták, hogy ez az áttérés igen egyszerű volt és könnyen ment. A vogul csak kiment a lóvásártérre és megvette lovát, a nyergestől pedig vett hozzá egy nyerget. De azt nem gondolták meg, hogy abban az időben, vagyis Kr. u. a IV-V. században lovat csak a lovas szkítháktól lehetett venni, akik abban az időben a 40. és 50. szélességi fokok közt laktak, vagyis a voguloktól legalább 1000 kilométerre. Azután, arra sem gondoltak, hogy miből vettek volna a vogulok tömegesen lovat? Aranyuk, ezüstjük nem volt, csak szárított haluk, meg vadgyümölcsök bogyói voltak. Csereeszköznek megfelelő értéktárgyaik csak az őserdei állatok prémjei lehettek volna. De ezeket is előbb el kellett volna adni kereskedőknek nemes valutáért. De a 60. szélességi fokra a kereskedők sem mentek fel, mert nemcsak több ezer kilométeres utat kellett volna megtenniük, de életük biztonsága is veszélyben volt az akkori bizonytalan időben. De ki megy kereskedni a nyomortanyákra? Tehát a vogulok sohasem voltak lovasnomádok. De lovaik még ma sincsenek. A kutyán kívül más háziállatuk nincs. Ezeket is azért tartják, hogy a szánkójukat húzzák a lovak helyett, tehát akkor is ezek voltak a lovaik.

Azután, azt is mondja az a fölényes nyilatkozat, hogy Kr. u. az V. században kelet felől egy nyugati irányban előretörő török népvándorlás zúdult az akkor már lovasnomád vogulok nyugat-szibériai Tobol-Isim vidéki szállásaira. De arra sem gondoltak ezek a tudós urak, hogy akkor török nevű nép még nem is létezett, mert az csak a VI. században alakult ki. Ekkor Nyugat-Ázsia füves pusztáin élt egy turk nevű lovasnomád néptörzs, amelyiknek a főnökét Tumennek hívták. Ez kitűnő hadvezér és nagyon ügyes szervező is volt. A környékbeli rokontörzsekből egy nagyon jól kiképzett hadsereget szervezett meg és ezzel Kr. u. 552-ben leverte az ázsiai avarokat, a pusztai népek akkori adószedőit. Győzelme után a csatlakozott törzsek együtt maradtak és ezekből alakult meg akkor a turk, vagy török nép. Tehát az említett év a török nép születésének, vagyis keletkezésének éve is. Ugyebár tehát, egy nép, amely a VI. században keletkezett, az V. században még nem zúdulhatott rá a vogulokra? De ugyebár össze sem házasodhatott velük, mert a meg nem született ember nem lehet házasságképes. Pedig az egész vogul-magyar rokonság erre a házasságra van felépítve.

De nem lesújtó az a tény, hogy a Budapesti Tudományegyetem ,,Magyarságtudományi Intézetének" sok kiváló szakembere közül egy sem jött rá erre a történeti igazságra? Németh Gyula pedig hallgatott, bár az általam említett tényt tudta. Erre tanú önmaga, mert ,,A honfoglaló magyarság kialakulása" című könyvének 194. oldalán Tumennek e harcáról maga is megemlékezik. De ő is engedte zúdulni a nem létező törököket az akkor még szintén nem is létező vogulokra. Kai Donner, kiváló finn tudós kutyaszánján bejárta az egész vogul és osztják területet, és alapos nyomozás és tanulmányozás után azt állapította meg, hogy a vogulok és az osztjákok a XII. század előtt nem laktak a mai területeiken. Legfeljebb abban az időben kezdtek odaszállingózni. Bogyay Tamás még több vogulista elképzelést ismertet cikkében a magyarság eredetéről. Ezek között legjellemzőbb Moór Elemér egyetemi tanár írása. Szerinte ,,a magyarság, vagyis a vogulság története Kr. e. 4000 évvel kezdődött a Káma folyó vidékén, ahol együtt élt a többi finn-ugor néppel. Ez a hely pontosan a 60. szélességi fok körül van, ahol a tél ma is 9 hónapig tart."

Először szerinte ,,a nyugati, meg a volgai finnek, az ugorok és a permiek váltak ki közülük és nyugatra költöztek. Később a lappok meg az ugorok elődei összekerültek a penniekkel. Kr. e. 3000 és 2000 között egy újabb szárazsági hullám következtében az előugorok is átkeltek a Volgán nyugat felé. Itt ős-irániakkal kerültek először kereskedelmi kapcsolatba, majd alighanem függő viszonyba is, ami elindította náluk a társadalmi tagozódást."

,,Kr. e. a II. évezred elején ismeretlen népek megint kelet felé, a Volgán túlra szorították őket. Itt egy ismeretlen ős-európai néptől eltanulták a lótenyésztést. Azután a Vjatka és Káma vidékén leigázták az alacsonyabb kultúrájú halász, vadász őslakosságot, az úgynevezett 'por' - népet és vele két osztályos, exogám társadalmi közösséget alkottak."

,,Ebben, a most már ősugornak nevezhető csoportban az előmagyarok (vogulok) voltak legészakabbra. Az éghajlat romlásakor a szomszédos szamojédek hatására áttértek a lótenyésztésről a rénszarvastenyésztésre."

,,Ekkor Kr. e. 700 és 300 év között kerültek össze exogámia útján egy permi csoporttal és ennek emlékét őrizne a magyar név második tagja, amely a por fratria helyébe lépett permi fratria neve volt."

,,Kr. születése körül újabb száraz periódusban az erdőövezet megint visszahúzódott és az előmagyarok (vogulok) a ligetes steppén egy ismeretlen nyelvű állattenyésztő nép hatására visszatértek a lóhoz."

,,Az Alsó-Káma medencéjétől a Szamara folyóig terjedő területen alakult ki 300 és 600 között az ismeretlen lótenyésztő népnek az ugor keverékbe való beolvadásával az ősmagyarság. Az ősmagyar nyelv nem volt más, mint a permi anyák kiejtésével használt ugor."

Kedves olvasóm, szükségesnek tartom itt kijelenteni, hogy ezt az írást szó szerint vettem át Bogyay Tamás idézett cikkéből és azon nem változtattam egy betűt sem. Tehát, ha néminemű értelmetlenséget, vagy érthetetlenséget találnak benne, annak belekerülését ne nekem tulajdonítsák. Pld. ilyeneket: Ismeretlen népek szorították őket a Volga túlsó partjára, ismeretlen népek tanították meg őket lótenyésztésre, hol lovon, hol rénszarvason nyargalásznak, ahogy az erdőövezet hol fel-, hol lehúzódott. De kihívja a megérdemelt bírálatot az az alaptalan és merész állítása, hogy a magyar nyelv nem volt más, mint a permi anyák kiejtésével beszélt ugor! A szavak kiejtése nem más, mint azok hangzása. Hogy a permi anyák milyen hangárnyalattal ejtették ki a szavaikat, csak azzal lehetne bizonyítani, ha annakidején, vagyis Moor professzor úrtól megállapított Kr. e. 1700 és 1300 közötti időben, valaki gramofonlemezre vagy hangszalagra vette volna fel a permi anyák beszédét, azok hanglejtését és kiejtését, s ezt a lemezt vagy hangszalagot a professzor úr megszerezve, leforgatta volna. Amennyiben azonban ennek a feltevése még a képtelenségek között is a legnagyobb, a professzor úrnak azt kellett gondolnia, hogy őt merész és felelőtlen kijelentéseiben nem korlátozhatja senki és semmi sem.

Ugyanilyen merész és tisztára alaptalan az a közlése, hogy a magyarság, vagyis a vogulság története Kr. e. 4000 esztendővel kezdődött a Káma folyó vidékén, a 60. szélességi fok alatt. 4000 évvel Kr. e. még csak a 30. szélességi fok környékétől vannak adataink, amelyekre támaszkodva kijelenthetjük, hogy az a terület már, ha gyéren is, de lakott volt. De népi szervezetek, királyságok, fejedelemségek még ezen a területen is csak később alakultak ki. Pld. Ur és Lagash sumir városokról a szaktudósok azt állapították meg, hogy kb. Kr. e. 3500. év körül épültek. Ezek a városok pedig az északi szélesség 32. foka táján léteztek, ahol a tél ismeretlen. Egyiptomban Narmer és Menes királyok csak 2800 körül építették fel Felső-Egyiptom fővárosát, Memphist. Ez a város pontosan a 30. szélességi fokon van. Ugyanezen található meg Persepolis, a régi Iránia fővárosa. Ez azonban később épült fel. Fenieia városai Tyrus, Sidon, Byblos, Arad, Ugarit, mind a III. évezredben keletkeztek. A többi sumir városokról is kb. ugyanez állapítható meg. Ha tehát a 30. szélességi fok körül ebben az időben keletkeztek a kis városállamok, akkor ezen az enyhe és termékeny területen is volt még tágas tér az emberi élet számára. Elképzelhető-e, hogy az emberek felmentek a 60. szélességi fokhoz maguknak otthont keresni, ahol a tél 9 hónapig tartott, a 30. szélességi fok körül pedig a telet nem ismerték. Aki ezt állítja, az nem ismerheti az emberiség településének történetét, de az emberi természetet sem. A 4000. év a csiszolt kőkorszakot vezette be, illetve a historikusok ettől az évtől számítják ezt a kőkorszakot. Ebből az időből már találni kőbaltákat. De ezeket az ember akkor még nem favágásra, erdőirtásra, tehát házépítésre használta, hanem egyedül csak ellenségének a fejét tudta velük meglékelni. Tehát a kőbalta nem kultúrszerszám volt. Ezzel fát vágni nem lehetett. Aki azt állítja, hogy lehetett, az fát sohasem vágott még vasbaltával sem. Még csak azt jegyzem meg, hogy a vogulok így nem érintkezhettek az iráni kereskedőkkel sem, mert a távolság Irán fővárosától, Persepolistól a 60. szélességi fokig pont 30 szélességi fok, vagyis 3000 kilométer távolság. Ezt az utat nemcsak hosszúsága miatt, de veszélyessége miatt sem tette volna meg egyetlen józan kereskedő ember sem.
Mennyire itt az ideje annak, hogy ezzel a nyelvészeti és történelmi eltévelyedéssel végleg leszámoljunk, tekintet nélkül a céhbeliek fölényeskedésére. Nem is lényeges, hogy itt nyelvi, vagy történelmi érveket sorakoztassak fel, mert elfogult embereket ilyenekkel meggyőzni nem lehet. Mutatja ezt az az évszázados per a vogulisták és a tisztán tudományos alapon vitatkozók között, mindig a vogulisták voltak a fölényeskedők és a nagyon hangosak, mert maguk mögött érezték a legfőbb nemzetellenes politikai hatalmat, a Habsburg uralkodóházat. Ez kezdettől fogva, vagyis attól az időtől, amikor az önálló és független Magyarország rendjei a mohácsi vész után Habsburg Ferdinándot magyar királlyá választották, arra törekedett, hogy ezt a mindig független országot a Habsburg család örökös tartományai közé beolvassza. Ez ellen a törekvés ellen kelt fel a nemzet Rákóczi Ferenc alatt és Kossuth Lajos felhívására 1848-ban is.A magyar honvéd hadsereg a császár csapatait döntően megverte és kiűzte az országból. Erre a császár az orosz cárhoz fordult segítségért. A kifáradt nemzet nem bírta tovább a harcot az orosz túlerővel szemben, ezért lerakta a fegyvert. Erre jött a császár Ferenc József hitvány és kegyetlen bosszúja. A hős honvéd-tábornokokat és a nemzet politikai vezetői közül sokat kivégeztetett, némelyeket akasztófán. Ezt a korszakot a császár első számú hóhérának, Bach Sándornak a nevéről Bach-korszaknak nevezte el a magyar történelem. De nemcsak politikai Bach-korszak volt, hanem irodalmi is, amelynek a célja az volt, hogy az embertelen vérengzés miatt felhördült külföldi közvéleményt meggyőzzék arról, hogy a magyar nép nem érdemli meg a külföld rokonszenvét, mert egy műveletlen, vad és elmaradott nép. Onnan származik, a vogul őserdőből, a világ legelmaradottabb és nyomorúságosabb népéből. Ezért nem lehet kultúrnéppé nevelni. Ezt a törekvést a császári politika nemcsak a külföldre terjesztette ki, hanem a magyar nemzettel is el akarta hitetni alacsonyrendű, az oláh cigányokkal egy életszinten élő néptől, a voguloktól való származását. Ennek a hirdetésére és elhitetésére hoztak be a németországi Rasdorfból egy Budenz József nevű német embert, akinek a részére 1878-ban a Budapesti Magyar Tudományegyetem egy új tanszéket, a finnugor nyelv tanszékét állította fel. Segítőtársai voltak pedigHunfalvi (Hunsdorfer) Pál, Toldi (Schedel) Ferenc, Munkácsi (Munk) Bernát, Szinnyei (Ferber) József stb. Ez volt a vogulizmus első vezérkara. Azt kellett ezeknek hirdetni és elhitetni úgy itthon, mint külföldön, hogy a honfoglaló magyarság teljesen műveletlen, vad és szószegény nyelvet beszélő barbár nép volt. Ennek a vogul eltévelyedésnek a megcáfolásához olyan érvek kellenek, amelyeket sem letagadni, sem megcáfolni nem lehet, amelyek tehát az elemi igazság erejével hatnak. Éppen ezért nem a nyelvtudományhoz fordulok, hanem a természettudományhoz, annak is az átörökléstani részéhez, amely örökérvényű és megdönthetetlen. Ehhez nem is kell egy kötetre való betűhalmazt felsorakoztatni.

(folytatjuk)

MVSZ Sajtószolgálat






"Újat mondok, de nem új, hanem nagyon régi igazságot, amelyik azonban mindez ideig rejtve volt a magyar nép elől. Ennek fő oka elsősorban az, hogy sem történetíróink, sem nyelvészeink nem tanulmányozták át az Árpád-kori kódexanyagunkat, vagyis a nyomtatásban is megjelent történeti és jogi okleveleinket. Egyetlen történetírónk sem hivatkozik ezekre, hanem a már mások által megírt, kész könyvekre. Így a régi tévedések tovább élnek. Pedig az Árpád-kori kódexanyagunk 63 vaskos, darabonként átlag 800 oldalas kötetet tesz ki, amelyekből a kutató történetíró pontosan meg tudja állapítani az Árpád-kori magyar nép társadalmi, gazdasági és jogi berendezkedését és ezek fejlettségét.

Ennek az elhanyagolása miatt tévedtek el valamennyien a vogulszármazás útvesztőjében és nemcsak elhitték, hanem fölényesen hirdették is a magyar népnek az oláh cigányok életszínvonalán élő és a legnyomorúságosabb életviszonyok között tengődő voguloktól való származását...

Majd alább azt is megírom, hogy miért kellett ezt a magyar népet lealacsonyító vogul mesét kitalálni és az egész világ elé kitálalni...Tudom, hogy milyen nehéz egy megrögzött szokást elhagyni. Még nehezebb egy szenvedélyről lemondani. De legnehezebb egy téves felfogást, egy helytelen tudományos meggyőződést az emberek széles rétegében, de különösen a szakemberek tudatában megváltoztatni. És e könyv szerény írója e nagy és nehéz feladatra vállalkozott, még pedig a siker reményében, mert olyan ősi, perdöntő bizonyítékokat tár a nagy nyilvánosság elé, amelynek létét és döntő erejét letagadni nem lehet!"- írta A magyar nép kialakulásának története című könyve (MTF-16 ) előszavában Dr. Nagy Sándor.

"A szerző a XI. századba visszanyúló nemesi család sarja. Már egyetemi hallgató korában, 1908-ban, elkezdte a sumir-magyar kapcsolat kutatását, az ősi magyar nyelv használatával. Magyarországon az elsők között volt, aki a régészet és a nyelvészet tudományát ötvözte őstörténeti kutatásaihoz.

Az I. világháború idején egyetemi oktatóként dolgozott Budapesten. 1958-ban érkezett Amerikába, és több mint száz tanulmánya jelent meg a sumir-magyar kapcsolatról.

1972-ban, Karácsony idején, Floridában, Miami-ban Dr. Nagy Sándort és feleségét egy buszmegállóban fiatal feketék csoportja agyba-főbe verte, mert jómódú gazdag embereknek nézték őket. Az ott elszenvedett sérülésekbe, Dr. Nagy Sándor pár hét múlva, 1973. január 17-én, a korházban belehalt. Felesége kiheverte a bántalmakat, ám ugyancsak pár héttel később egy útkeresztezésben egy autó halálra gázolta. Fiuk két évvel később szívinfarktus áldozata lett..." - írta az MTF-16 ajánlásában Botos László.
 
 
0 komment , kategória:  Magyarságtudományi Intézet  
Téged is vár a Jobbik Nemzeti Majális a Hajógyári-szigeten!
  2012-04-27 06:50:19, péntek
 
 



Kilenc ingyenes koncert, sokféle egész napos gyerekprogram és színvonalas előadások várják az érdeklődőket a Jobbik idei nemzeti majálisára az óbudai Hajógyári-szigetre április 29-én, 30-án és május 1-jén.

Bepillantást nyerhetnek többek közt a Jobbik parlamenti frakciójának életébe, találkozhatnak Balczó Zoltánnal és Morvai Krisztinával, valamint meghallgathatják a Kárpátia, az Ismerős Arcok, a Romantikus Erőszak, a Kormorán, a P.Mobil, a Moby Dick, FankaDeli, a Lord és a Hungarica koncertjét - mindezt teljesen ingyen.

Mindhárom nap 10 és 18 óra között állandó játéklehetőséget biztosítunk a gyermekek számára ugrálóvárral, népi játékokkal, kisállat-simogatóval és egyéb programokkal. A kisgyermekek az Alkoss magad! asztaloknál, valamint a mesterségek bemutatója során emléktárgyakat, ajándékokat készíthetnek.






Amíg a gyerekek alkotnak vagy játszanak, a szülők és nagyszülők sem maradnak előadások nélkül.

Vasárnap az érdeklődők Usztics Mátyást, a Nemzeti Kamaraszínház igazgatóját hallgathatják meg, őt követi még aznap Volner János jobbikos frakcióvezető-helyettes előadása, majd Z. Kárpát Dániel, az Atilla Király Népfőiskola igazgatójának, országgyűlési képviselőnek a tájékoztatójára kerül sor. Hétfőn Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke mondja el pártunk véleményét a parlamenti csatározásokról, őt követi Bogár László közgazdász és Baranyi Tibor Imre filozófus közös előadása, majd Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke mutatja be legújabb könyvét. Kedden, május elsején az első előadást Sneider Tamás, az Országgyűlés Ifjúsági és szociális bizottságának elnöke tartja hazánk demográfiai helyzetéről, utána Murányi Levente és Novák Előd képviselők fognak minket beavatni az uniós zászló elégetésével kapcsolatos élményeikbe, majd Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő enged bepillantást a jobbikos képviselők brüsszeli küzdelmeibe.






Az előadások után mindhárom nap harci bemutatókra kerül sor, amelyekből közeli tapasztalatot lehet szerezni a lovasíjászatról és az ősi harceljárásokról.

Mindhárom nap - az előadásokat és a bemutatókat követően - délután 15 órakor kezdődnek a koncertek: vasárnap FankaDeli dalai adják meg az alaphangot, majd a Hungarica, végül az Ismerős Arcok lép fel. Hétfőn a P.Mobil kezd, majd a Moby Dick lép a színpadra. Ezt a napot a Kárpátia koncertje zárja. Május elsején, kedden a Romantikus Erőszak indítja a koncertek sorát, őket követi a Lord, végül pedig a Kormorán adja a rendezvény zárókoncertjét.

A Jobbik a rendezvényre kilátogató első 100 érdeklődőt mindhárom nap tojásrántottás reggelire hívja meg, amelyet a jelenlévő jobbikos országgyűlési képviselőkkel közösen lesz lehetőségük elfogyasztani egy kötetlen beszélgetés keretében.

Egész napos kirakodóvásár és ízletes konyha várja a kikapcsolódni vágyó családokat.

Április 30-án 10 órától 17 óráig véradást szervezünk a majális helyszínén.






A Jobbik 2012-es majálisának programja:

1. Ingyenes gyerekprogramok:

- Állatsimogatás - magyar fajtákkal ismerkedhetnek a gyermekek

- Ugrálóvár, népi játékok

- Mesterségek bemutatója - kézművesek bemutatják munkájuk csínját-bínját, amelyet a gyerekek is kipróbálhatnak

- Íjászat, vívás

- Alkoss magad! asztalok - a gyerekek kézügyességükkel kedves ajándékokat készíthetnek természetes anyagokból

- a Nemzeti Érzelmű Motorosok és a Szkíta Motorosok idén is egész nap ingyen motoroztatják a gyerekeket

2. Programok, előadások:

Április 29. (vasárnap):

9:00 Reggeli és kötetlen beszélgetés a Jobbik országgyűlési képviselőivel

10:00 Usztics Mátyás előadása és könyvbemutatója

11:00 Volner János frakcióvezető-helyettes előadása az államadósságáról és a kormány gazdaságpolitikájáról

12:00 Z. Kárpát Dániel előadása a kilakoltatásokról, a devizahitelesek megsegítéséről, illetve a magyar föld és vízkészlet védelméről

13:30 Középkori magyar gyalogos harci bemutató

14:00 Lóidomítás és lovasíjász-bemutató, az V-X. századi magyar harckultúra és harcfelszerelés bemutatása

Április 30. (hétfő):

9:00 Reggeli és kötetlen beszélgetés a Jobbik országgyűlési képviselőivel

10:00 Balczó Zoltánnak, a parlament alelnökének előadása a Jobbik országgyűlési küzdelmeiről

11:00 Bogár László és Baranyi Tibor Imre közös előadás

12:30 Szegedi Csanád bemutatja és dedikálja frissen megjelent könyvét

13:30 Középkori magyar gyalogos harci bemutató

14:00 Lóidomítás és lovasíjász-bemutató, az V-X. századi magyar harckultúra és harcfelszerelés bemutatása

Május 1. (kedd):

9:00 Reggeli és kötetlen beszélgetés a Jobbik országgyűlési képviselőivel

10:00 Sneider Tamás, az Országgyűlés Ifjúsági és szociális bizottsága elnökének előadása hazánk demográfiai helyzetéről

11:00 Novák Előd és Murányi Levente közös előadása

12:00 Morvai Krisztina EP-képviselő előadása a brüsszeli küzdelmekről

13:30 Középkori magyar gyalogos harci bemutató

14:00 Lóidomítás és lovasíjász-bemutató, az V-X. századi magyar harckultúra és harcfelszerelés bemutatása

3. Koncertek:

Április 29. (vasárnap):

15:00-16:15 FankaDeli

16:30-17:45 Hungarica

18:00-20:00 Ismerős Arcok

Április 30. (hétfő):

15:00-16:15 P.Mobil

16:30-17:45 Moby Dick

18:00-20:00 Kárpátia

Május 1. (kedd):

15:00-16:30 Romantikus Erőszak

16:45-18:15 Lord

19:00-20:30 Kormorán

A Jobbik Nemzeti Majálison minden koncert ingyenes.

Megközelítés

Az óbudai Hajógyári-szigetre a szentendrei (Batthyány térről induló, H5 jelű) HÉV-vel a Filatorigátnál leszállva lehet eljutni, onnan kitáblázzuk a rendezvény pontos (a tavalyival megegyező) helyszínét.

A nemzeti kirakodóvásárra további árusok jelentkezését várjuk a nemzetimajalis@jobbik.hu-n vagy a 06-20-410-3155-ös mobilszámon.

A Jobbik Nemzeti Majálison a tavalyi évhez hasonlóan ismét lesz véradás hétfőn 10-17 óráig.

Tájékoztatásul a véradóknak:

Ha Ön egészséges, elmúlt 18 éves és még nem töltötte be a 60. életévét (rendszeres véradóknál 65 év a korhatár), valamint úgy érzi, hogy segíteni tud a rászoruló betegeken, jöjjön el a véradásra! Ezzel nem csak másokon segít, hanem Ön is átesik egy szűrővizsgálaton, ami az aktuális egészségi állapotáról ad felvilágosítást. Amennyiben valamilyen eltérésre utaló eredményt találnak, behívják Önt egy kontrollvizsgálatra.

Fontos tudnivalók:

A regisztrációhoz érvényes fényképes igazolvány (személyi igazolvány, jogosítvány vagy útlevél), valamint eredeti TAJ-kártya és lakcímkártya szükséges. Véradás előtt étkezni kell és sok folyadékot fogyasztani. A levett vérmennyiség 450 ml; az egészséges szervezet számára nem megterhelő, ez tartalék.

Feltételek:

- minimálisan 50 kg testsúly, betöltött 18. életév,

- két véradás között minimum 56 nap várakozási idő,

- férfiak évente 5-ször, nők 3-szor adhatnak vért.

Szabó Gábor pártigazgató




Link
 
 
0 komment , kategória:  Előadások,rendezvények  
A Magyarok Világszövetsége székházának májusi programjai
  2012-04-27 06:42:46, péntek
 
  A Magyarok Világszövetsége székházának májusi programjai
a Szt.László-MTA előadás-sorozataival:


Magyarok Világszövetsége székháza
Bankszámlaszám: 10300002-20102159-00003285
1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3. Tel: 267- 4510
www.magyarokhaza.hu, mvsz.szekhaz@gmail.com

2012. május ― Ígéret hava

A hónap jeles vendégei:

Barlay Ö. Szabolcs, Dr. Bogár László, Bottyán Zoltán, Csókos Varga Györgyi, Drábik János, Kanalas Éva, Molnár V. József, Ojun Adigzsi See-Oglu , Pápai Szabó György, Rácz Sándor, Tomory Zsuzsa


2. szerda
17.00 Bartók-terem - Rákóczi klub - BEMUTATKOZIK: KIRÁLYHELMEC - A felvidéki település múltját, jelenét és jövőjét bemutatják a helyi polgárok. Szervező: Vakles Attila görög katolikus esperes, a Célalap vezetője
18.00 Széchenyi-terem - SZT.LÁSZLÓ-MTA - A MAGYARSÁGTUDOMÁNYOK ALAPJAI - V. Magyarország a globalizmus örvényében - KIÉ MAGYARORSZÁG? - Mit kell tennünk a magyar nemzet megmaradásáért és Magyarország megtartásáért? Dr. Drábik János jogász, újságíró és publicista előadás-sorozata 5. rész

3. csütörtök
17.00 II. emelet, 219-es szoba - Kovács Imre Társaság ― A MUNKA ETIMOLÓGIÁJA. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS. Előadó: Bertalan Árpád mérnök
18.00 Arany János-terem - A SPACEHARMONY EGÉSZSÉG ÉS SUGÁRVÉDELMI RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE - Egy forradalmian új magyar találmány bemutatása, egészségvédelem minden káros sugárzás átalakítása által. Az Élet és Energia Kft. valamint a Fény és Szeretet Kft. szervezésében. Szeretettel és meglepetésekkel várjuk az érdeklődőket!

4. péntek
18.00 Széchenyi-terem - SZT.LÁSZLÓ-MTA - A MAGYARSÁGTUDOMÁNYOK ALAPJAI - I. Nemzeti történelmünk sorsfordulatai - Bottyán Zoltán kutató előadása, 4. rész: Az MVSZ és a politikum. Mit teszünk, mit tesznek, mit tehetünk?
19.00 Csontváry-terem -OJUN ADIGZSI SEE-OGLU TUVA SÁMÁN TISZTÍTÓ SZERTARTÁSA A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE SZÉKHÁZÁBAN
A sámán Tuva Köztársaságából, a Dél-Szibériában található Turáni Fennsíkról, Kanalas Éva énekesnő vendégeként érkezik Magyarországra, a Kárpát-medencébe.
Az est alkalmával Kanalas Éva énekel, majd Ojun Adigzsi See-Oglu tuva sámánt tisztító szertartás elvégzésére fogja felkérni. A belépődíj 2.500 Ft., amellyel egyben a vendég utazási költségeihez is hozzájárul.

5. szombat
10.00 Széchenyi-terem - Gyógyulások az előadások közben ma is történnek! BRUNO GRÖNING életét és gyógyításait bemutató magyarországi orvosi információs előadás-sorozatának budapesti állomása - Előadó: Dr. med. Heschl-Koller és Dr. med. J. Varga Belépődíj nincs, adományt köszönettel elfogadnak. Bővebb információ: http:/www.bruno-groenin.org/magyar/ Telefon: 06/30-749-2101

7. hétfő
17.00 Bartók-terem - Herman Ottó Társaság - NIMRÓD A MAGYAROK ÉS A HUNOK ŐSE - A magyar krónikákban a magyarság jafetita eredete mellett felbukkan az a vélemény, hogy népünk ősatyja a bibliai Nimród. Előadó: Marton Veronika sumerológus Belépődíjas, filmvetítéses előadás!

8. kedd
17.00 Bartók-terem - GYÓGYÍTÁS - A Gyógyító Baráti Kör programja
18.00 Nyirő József-terem ― A SPACEHARMONY EGÉSZSÉG ÉS SUGÁRVÉDELMI RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE - Egy forradalmian új magyar találmány bemutatása, egészségvédelem, minden káros sugárzás átalakítása által. Az Élet és Energia Kft. valamint a Fény és Szeretet Kft. szervezésében Szeretettel és meglepetésekkel várjuk az érdeklődőket!
18.00 Széchenyi-terem - SZT.LÁSZLÓ-MTA - A MAGYARSÁGTUDOMÁNYOK ALAPJAI - I. Őstörténetünk keleti gyökerei - Pápai Szabó György református lelkész előadása, 4. rész: A szkíta-hun-magyar erkölcs és jellem keresztyén szemmel

11. péntek
17.00 Csontváry-terem - Csókos Varga Györgyi Magyar Örökség Díjas festő és textilművész, az Etyeki Műhely alapítója FESTÉK-MESTERSÉG című kötetének bemutatója és kiállításának megnyitója A könyvet méltatja: Martina Voigt művészettörténész (Berlin) A kiállítást megnyitja : Lucza Zsigmond képzőművész (Budapest)
18.00 Bartók-terem - SZT.LÁSZLÓ-MTA - A MAGYARSÁGTUDOMÁNYOK ALAPJAI - V. Magyarország a globalizmus örvényében - Dr. Bogár László közgazdász előadása, 1. rész: NEMZETSTRATÉGIAI TEENDŐK

12. szombat
10.00 Széchenyi-terem - "CoD TM GYÓGYULTAK KLUBJA" - "Kezedben tartod az életed"- segítség RÁK esetén - az egészség megőrzésére az őserdő ereje, az életerő forrása" - Előadók: Prof. mag. Dr. Dávid Tamás elnök, tudományos főigazgató, az osztrák becsület-rend tulajdonosa és Dr. Várady Tamás onkológus

14. hétfő
17.00 Bartók-terem - Herman Ottó Társaság - A MAGYAR NYELV ŐSISÉGE ÉS A MAGYAR NYELV MÚLTJA Előadó: Dr. Ceglédi Katalin egyetemi tanár. Vetítéses előadás

15. kedd
16.30 Arany János-terem - MAG - AKIK ALÁÍRTAK, ÉS AKIK NEM - Előadó: Beke Albert
18.00 Bartók-terem - SZT.LÁSZLÓ-MTA - A MAGYARSÁGTUDOMÁNYOK ALAPJAI - VI. Költőink az Isten- és hazaszeretet mérlegén (Psychoanalysis Christiana) IRODALMI SAROK - Barlay Ö. Szabolcs zenés-irodalmi estjei, 5. rész Prohászka a világnézetek pergőtűzében
Előadó: Barlay Ödön Szabolcs vasmisés paptanár, irodalom- és egyháztörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora Közreműködnek: Lantos István zongoraművész, Rónaszéki Tamás hegedűművész, Dömény Krisztián citera és a Musica Sacra énekkar

16. szerda
17:00 Bartók terem - Szellemi úton történő gyógyulás Bruno Gröning tanítása által, orvosilag bizonyítható módon A Bruno Gröning Baráti Kör szervezésében - Új érdeklődők tájékoztatása előzetes bejelentkezés szerint - 20-480-1770 - www.bruno-groering.org
18.00 Széchenyi-terem - SZT.LÁSZLÓ-MTA -A MAGYARSÁGTUDOMÁNYOK ALAPJAI - V. Magyarország a globalizmus örvényében ― KIÉ MAGYARORSZÁG? - Mit kell tennünk a magyar nemzet megmaradásáért és Magyarország megtartásáért? Dr. Drábik János jogász, újságíró és publicista előadás-sorozata 6. rész

17. csütörtök
17.00 - II. emelet, 219-es szoba - Kovács Imre Társaság - KISFILMEK AZ 1930-1940-ES ÉVEK MAGYAR MEZŐGAZDASÁGÁRÓL. Filmvetítés és beszélgetés. Vezeti: Mulvai János villamosmérnök
18.00 Széchenyi-terem - SZT.LÁSZLÓ-MTA - A MAGYARSÁGTUDOMÁNYOK ALAPJAI ¬ ― Része-e őstörténetünknek a Kárpát-medence múltja? Tomory Zsuzsa nyelvész előadás-sorozata, 1. rész: A magyarságtudomány és első megjelenése- Magyar Adorján

21. hétfő
17.00 Bartók-terem- Herman Ottó Társaság - BARANTA MOZGALOM - Hagyományos magyar harcművészet és annak kultúrája Előadó: Dr. Huszár Péter oktató Filmvetítéses előadás, fegyverbemutatóval
17.30 Széchenyi-terem - SZT.LÁSZLÓ-MTA - A MAGYARSÁGTUDOMÁNYOK ALAPJAI - IV. A magyar ember és társadalma (lélek, nyelv, írás, ember) Molnár V. József magyarságkutató előadása, 2. rész: A MAGYARSÁG KÜLDETÉSE

22. kedd
16.30 Arany János-terem - MAG - Anyanyelvünk védelmében Előadó: Sárközy Csaba
17.00 Bartók-terem - GYÓGYÍTÁS - A Gyógyító Baráti Kör programja

23. szerda
17.00 Széchenyi-terem- Élő '56 Előadó: Rácz Sándor az MVSZ tiszteletbeli elnöke

24. csütörtök
17.00 - II. emelet, 219-es szoba - Kovács Imre Társaság - A CSŐDRŐL - Előadó: Pásztor Pál ügyvéd
18.00 Széchenyi-terem - SZT.LÁSZLÓ-MTA - A MAGYARSÁGTUDOMÁNYOK ALAPJAI - Része-e őstörténetünknek a Kárpát-medence múltja? Tomory Zsuzsa nyelvész előadás-sorozata, 2. rész: Ismerjük meg hazánkat!

25. péntek
17.00 Arany János-terem - kötetlen beszélgetés majd 18 órától: HELYÜNK EURÓPÁBAN, HITÜNK ÉS HAGYOMÁNYAINK HAZÁNKBAN Előadó: Vass Krisztián kutató

26. szombat
10.00 Széchenyi-terem - "CoD TM GYÓGYULTAK KLUBJA" - "Kezedben tartod az életed" - segítség RÁK esetén - az egészség megőrzésére az őserdő ereje, az életerő forrása" - Előadók: Prof. mag. Dr. Dávid Tamás elnök, tudományos főigazgató, az osztrák becsület-rend tulajdonosa és Dr. Várady Tamás onkológus
15.00 Széchenyi-terem - SZT.LÁSZLÓ-MTA - A MAGYARSÁGTUDOMÁNYOK ALAPJAI - Része-e őstörténetünknek a Kárpát-medence múltja? Tomory Zsuzsa nyelvész előadás-sorozata, 3. rész: Magyarság emlékőrző tehetségeink

28. hétfő
18.00 Széchenyi-terem - SZT.LÁSZLÓ-MTA - A MAGYARSÁGTUDOMÁNYOK ALAPJAI - Része-e őstörténetünknek a Kárpát-medence múltja? Tomory Zsuzsa nyelvész előadás-sorozata, 4. rész: Ismerjük meg anyanyelvünket

30. szerda
18.00 Széchenyi-terem - SZT.LÁSZLÓ-MTA - A MAGYARSÁGTUDOMÁNYOK ALAPJAI - V. Magyarország a globalizmus örvényében - KIÉ MAGYARORSZÁG? - Mit kell tennünk a magyar nemzet megmaradásáért és Magyarország megtartásáért? Dr. Drábik János jogász, újságíró és publicista előadás-sorozata 7. rész

31. csütörtök
17.00 - II. emelet, 219-es szoba - Kovács Imre Társaság - TELEKI GÉZA EGYETEMI TANÁR, AZ IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNY KULTUSZMINISZTERE SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJÁRA EMLÉKEZÜNK. Előadó: Haas György író
18.00 Széchenyi-terem - SZT.LÁSZLÓ-MTA - A MAGYARSÁGTUDOMÁNYOK ALAPJAI - Része-e őstörténetünknek a Kárpát-medence múltja? Tomory Zsuzsa nyelvész előadás-sorozata, 5. rész: Nyelvünk őrei: a mindenkori magyar szent kötelessége

Minden csütörtökön 10 órától a Bolyai-teremben MERIDIÁN TORNA Tegyünk együtt a fájdalommentes életünkért - Kulcs az egészséghez! Érdeklődni a www.312.hu, www.egeszsegbiztonsag.hu és a helyszínen lehet.

Minden hétfőn és csütörtökön 18.00 órától a Kossuth-teremben TÁRSASTÁNC (klasszikus és latin táncok) Érdeklődni lehet a helyszínen.

Minden kedden 18.00 órakor és pénteken 17.00 órakor a Bolyai-teremben ZUMBA foglalkozás - A Zumba a vérpezsdítő, minden testrészt megmozgató, forró latin ritmusokkal, széles körű világtáncokkal tarkított fitness program.

Minden csütörtökön 17.00 órakor a Nyirő-teremben SZAKRÁLIS KÖRTÁNC - A szakrális körtánc egy táncterápiás módszer, amelyben az önismeret és a lélek -gyógyítás/gyógyulás kap szerepet.
A Zumba és Körtánc foglalkozásokról Farkasné Erzsébet telefonszámán lehet érdeklődni: 30/9964166, valamint a farkasn.erzsi@gmail.com e-mail címen. Információ: www.kineziologia1.hu, www.zumba-gold.5mp.eu, www.szakraliskortanc.gportal.hu

Szeretne fájdalom nélkül élni? Ha igen, Dr. Jack Conway ameikai orvos-természetgyógyász várja telefonon történő (+36-30-940-6494 vagy +36-30-218-9508) bejelentkezés alapján a Magyarok Házában működő KIROTEEK Orvos-Manuálterapeuta (Csontkovács) Rendelőben.
Állapotfelmérés Salvia technikával, és öngyógyítási tanácsok. Kínai vizsga, és tapasztalatok alapján. Csajbók Margit; meridián dr. terapeuta 06 70/2984398, 06 1/3372663, 06 30/4761117


KIÁLLÍTÁSOK
Csontváry-terem
május 7-ig MAGYAR MÚLTUNK SZÜLETÉSE Szalóky József
építészmérnök, Szolgai István grafikusművész és Nyers Csaba Károly
rézlemez-domborító kiállítása
május 11-től FESTÉS-MESTERSÉG -Csókos Varga Györgyi festő, textilművész
június 4-ig kiállítása
Arany János-galéria
április 18-tól CÍMERKIÁLLÍTÁS - Szabadi Sándorné Sinkó Ilona aranyhímzéses tűfestő művésznő kiállítása

A kiállítások hétköznap délután 2-től 6-ig tekinthetők meg!
A műsorváltozás jogát fenntartjuk!

Tisztelt Hölgyem! Tisztelt Uram! Kedves Fiatal Barátom!
2012. május 11-én, péntek délután 5 órára
jó szívvel várjuk a Magyarok Világszövetsége székházába,
(1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.), az I. emeleti Csontváry-terembe,
Csókos Varga Györgyi
Magyar Örökség Díjas festő, textilművész, az Etyeki Műhely alapítója
FESTÉS-MESTERSÉG
című kötetének bemutatójára és kiállításának megnyitójára
A könyvet méltatja: Martina Voigt művészettörténész (Berlin)
A kiállítást megnyitja : Lucza Zsigmond képzőművész (Budapest)

A kiállítás megtekinthető 2012. május 11-től június 4-ig, délután 2-től 6-ig




 
 
0 komment , kategória:  Előadások,rendezvények  
Orbán Balázs emléktáblájának avatása Budapesten
  2012-04-27 06:25:02, péntek
 
  ERDÉLYI SZÖVETSÉG

Transylvanian Federation - Siebenbürgischer Verband - Fédération de Transylvanie
Székhely: 1052. Bp., V. ker. Semmelweis u. 1-3. Levélcím: 1537. Bp., Pf. 351.
E-mail: erdelyiszovetseg@gmail.com Adószám: 19013055-1-41, OTP Bank11705008-20132400
Reg. Fővárosi Bíróság 60258/1989/1, 1989.08.03. tel:+36-1-319-5306

M E G H Í V Ó

"Családdal nem lévén megáldva, a magyar népet tekintem családomnak, s azt
kívánom fő örökösömnek tenni... Nemzetem iránti szeretetem az irányadó. " (Orbán Balázs)


Az Erdélyi Szövetség hosszas, többévi előkészítő munka után Fővárosunkban az első Orbán Balázs emléktáblát kívánja ünnepi ülés keretében felavatni Orbán Balázsnak a Magyar Országház képviselőtagjául választásának 140; az MTA levelező tagjául választása 125. évfordulója alkalmából a Budapest-Kálvin téri Református Egyházközség gyülekezeti termének külső falán (IX. ker. Kálvin tér 7.sz. Lónyai utcai homlokzaton), melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Ideje: Orbán Balázs halála évfordulóján: április 28. szombat, 10-14 óra között


10 órakor emléktábla-avatás:

Beszédet mond: Főtisztelendő Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Pécsi L. Dániel, az emléktábla alkotója, Tadeus Jaskulski szociológus, a Gazeta Polska bécsi tudósítója. Közreműködik az Érdi Bukovinai Székely Népdalkör Kóka Rozália vezetésével.
(A koszorúzáshoz kérjük a jelenlévő szervezetek képviselőit, hogy - 10-kor diktálják be a koszorúzó szervezet nevét! ) - rövid kávészünetet követően:

10,45-kor ünnepi ülés a református templomban (IX. ker. Kálvin tér 7)

-Rozikáék énekelnek!
-Igét olvas: Páll László ref. lelkész
-Bácsfainé Dr. Hévizi Józsa megnyitója: Dr. Lipcsey Ildikó történész, az Erdélyi Szövetség néhai elnökének előkészítő munkássága (bevezető)
-főtisztelendő Balázsi László, a Magyarországi Egyházkerület mb. püspöke-főjegyzője:

A "legnagyobb székely", Orbán Balázs emlékezete

-Dr. Pozsony Ferenc, (a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke; a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének egyetemi professzora):
Orbán Balázs és a székelyföldi néphagyomány

- Nagytiszteletű Dr. Kovács Sándor, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet unitárius tanára: Orbán Balázs és az unitáriusok
-Török Gáspár, EFIAP fotóművész (Marosvásárhely): A Székelyföld fényírott tanúi - Orbán Balázs fotói
-Bálint Domokos: Székelylengyelfalva és Orbán Balázs
-Mandics György: Orbán Balázs és a rovásírás
-Orbán Réka: Emlékei Orbán Balázsról, dédapja testvéréről
-Katona Ádám: Orbán Balázs eszmeisége és korszerűsége

Kiállítás keretében megtekinthető Erdélyi Lajos fotóművész által kölcsönadott OB-képeskönyvei, könyvek vásárolhatóak a helyszínen. Fogadás.



Link




 
 
0 komment , kategória:  Előadások,rendezvények  
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 164 
2012.03 2012. április 2012.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 164 db bejegyzés
e év: 2101 db bejegyzés
Összes: 22752 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4332
  • e Hét: 37014
  • e Hónap: 172724
  • e Év: 2071752
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.