Regisztráció  Belépés
georgina11.blog.xfree.hu
" Todo que voce necessita, uma casa plena de livros, e um jardim pled de flores! " (Egyetlen szüksége életünknek egy ház, könyvekkel tele és egy kert... S. Georgina E.
2009.08.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Az Alkotmánybíróságnál a rokkantak ügye
  2012-07-31 19:19:39, kedd
 
  A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatát, alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté megítélése szerint a rokkantsági ellátórendszer 2012-es átalakítása során nem biztosították a jogszabályok a szerzett jogok fenntartásába vetett bizalom védelmét, továbbá az alacsony összegű ellátás melletti munkavállalás lehetőségének korlátozása folytán sérül az esélyegyenlőség elve.

Csaknem 40 panaszos fordult a biztoshoz 2012 első felében olyan beadvánnyal, amelyben a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló, 2012. január 1-jétől hatályos törvény utólagos vizsgálatának kezdeményezését kérték az Alkotmánybíróságnál. A panaszosok elsősorban a garanciális szabályok gyors, megfelelő felkészülést nem engedő megváltoztatását, az ismételt felülvizsgálatra kötelezést, a korábban megállapított rokkantnyugdíjak helyébe lépő támogatások összegének jelentős csökkentését, továbbá az ellátás mellett végezhető keresőtevékenység kizárását kifogásolták - áll az Alapvető Jogok Biztosának honlapján közzétett tájékoztatóban. A hatályos törvény szerint a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

Az ombudsman rámutatott, hogy a rokkantsági ellátás alapvető szabályait megváltoztató törvényi rendelkezéseknek a jogbiztonság elvének megfelelően eleget kell tenniük a szerzett jogok fenntartásába vetett bizalom követelményének. A biztos szerint a megváltozott munkaképességű személyek egzisztenciális döntéseire hatással van az a feltételezés, hogy az ellátásra való jogosultság megállapításakor hatályban lévő szabályok szerint számíthatnak az ellátásra. Az Alkotmánybíróság több, az 1990-es évek közepén hozott határozatára is utalva Szabó Máté arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen esetben az ellátás összegének és tartalmának alapvető változtatására csak megfelelő hosszúságú átmeneti idő elteltével kerülhet sor. Jelen esetben azonban az Országgyűlés semmiféle, az érintett ellátottak védelmére vonatkozó garanciális szabályt nem alkotott. Az átmenet nélküli változtatás pedig alkotmányosan nem indokolható.

Az ombudsman az indítványában hangsúlyozta, hogy a rehabilitációs pénzbeli ellátás és a rokkantsági ellátás funkcióját tekintve nem a megélhetést biztosító állami "segély", hanem a társadalmi esélyegyenlőség megteremtésének egyik alapvető eszköze is. Ezen ellátások ugyanis éppen azt a tényleges különbséget hivatottak csökkenteni, amely miatt a megváltozott munkaképességű személyek jelentős hátrányban vannak a munkavégzés során. A biztos szerint az esélyegyenlőség elvével ellentétesek azok a törvényi rendelkezések, amelyek nem teszik lehetővé az alacsony összegű ellátás folyósítását abban az időszakban, amikor az ellátásban részesülő rokkant személy keresőtevékenységet végez, sőt, bizonyos idő után az ellátás megszüntetésére is sor kerülhet. Mindezt ráadásul úgy teszik, hogy a megszüntetést semmilyen más hasonló intézkedéssel nem enyhítik.

Az Alaptörvény XV. cikk (4) bekezdése alapján Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Az Alkotmánybíróság az esélyegyenlőség elvével több döntésében is foglalkozott, egy 2010-es határozatában pedig azt állapította meg, hogy "a mozgáskorlátozott személyek ellátása kötelezettséget jelent az állam és a társadalom számára. A fogyatékos személyek jogait és esélyegyenlőségét az államnak jogalkotás útján is elő kell segíteni. (...) Ennek során a törvényhozónak tekintettel kell lennie a fogyatékos személyek érinthetetlen emberi méltóságára a jogosultságok és kötelezettségek elosztásakor, akkor is, ha nem eleve jogosultakról van szó". Ezen elvi megfontolásból a hivatkozott ügyben az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek tartotta a mozgáskorlátozottak gépjárműadó-mentességét korlátozó szabályváltozást, és azt megsemmisítette - emlékeztet Szabó Máté.

Forrás: Pénzcentrum hírlevél, 2012. július 31
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Korlátozott a kötetlen munkarend
  2012-07-23 18:46:35, hétfő
 
  Mást jelent az új Mt hatályba lépése óta a kötetlen munkarend: ha a törzsidő legalább a napi munkaidő felét eléri, az már kötetlen munkarendnek minősül. A kötetlen munkarend bevezetése csak a munkáltatótól függ, és a munkaidő mértékre vonatkozó előírások ekkor is érvényesek - derül ki dr. Kártyás Gábor friss blogbejegyzéséből.

Mást jelent a kötetlen munkarend

Munkajogi megközelítésben, az új Munka Törvénykönyve szerint akkor beszélünk kötetlen munkarendről, ha a munkáltató heti átlagban a napi munkaidő legalább fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedi. Az első szembeszökő újdonság a korábbi szabályokhoz képest, hogy a kötetlen munkarendben nem kell a munkaidő egésze felett rendelkezési jogot biztosítani a munkavállalónak, hanem elegendő a fele erejéig. Például, ha a munkavállaló 10-14 óra között köteles a munkahelyén tartózkodni, de a fennmaradó napi 4 órát saját választása szerinti időben dolgozhatja le, munkarendje kötetlennek minősül. Ezt a munkaidő szervezési módszert eddig rugalmas munkaidőnek hívta a szakirodalom, amelyben elkülönült a munkáltató által előírt beosztás szerint teljesítendő törzsidő, és a munkavállaló által beosztható peremidő. Ha tehát a törzsidő legalább a napi munkaidő felét eléri, az már kötetlen munkarendnek minősül.
Nem kell minden munkanap legalább a munkaidő felét a munkavállalónak beosztania. Az is kötetlen munkarend, ha a munkavállaló heti átlagban rendelkezik a munkaidő fele felett. Például, hétfőn és kedden a munkáltató osztja be a munkaidőt (16 órát), de a hét második felében teljes egészében a munkavállaló dönti el, mikor dolgozik (24 óra).
Csak a munkáltató dönt, de jó lehet mindenkinek

A törvényszöveg szerint a kötetlen munkaidő alkalmazása a munkáltató egyoldalú döntésével történik. Egy írásos nyilatkozat szükséges, amelyben a munkáltató a munkaidő-beosztás jogát átengedi a munkavállalónak. A nyilatkozat azonban nem igényli a munkavállaló beleegyezését, ilyen formán tehát egy sajátos - a munkavállalónak előnyös - utasításról van szó.

A kötetlen munkarend előnye a munkáltató oldalán, hogy a munkaidő beosztásának szabályait nem kell alkalmaznia (pl. a munkaidőkeret, a munkaidő-beosztás közlése, a pihenőidők, a vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzés, az ügyelet és készenlét szabályait). Például, mivel a munkavállaló maga osztja be a munkaidőt, nem kérhető a munkáltatón számon, hogy a munkavállaló vajon részesül-e megfelelő heti pihenőidőben. A rendkívüli munkaidő szabályait sem kell alkalmazni, éppen ezért nem értelmezhető a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék sem. Emellett a munkáltató mentesül a munkaidő-nyilvántartás vezetésének kötelezettsége alól is, egyedül a szabadságra vonatkozó adatokat kell nyilvántartania. A munkavállaló szempontjából a kötetlen munkarend nagyobb szabadságot ad a munka és a magánélet, illetve más kötelezettségek összeegyeztetésében.

A kötetlen munkarendet azonban csak akkor lehet alkalmazni, ha ez a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel valóban lehetséges. Ha a munkaidőnek szükségszerűen igazodnia kell a munkáltató nyitvatartási idejéhez, vagy az alkalmazott technológia kötöttségeket jelent (pl. a munkaidő kezdete fixen meghatározott), nem lehet szó kötetlen munkarendről. Nem lehet tehát a kötetlen munkarend alkalmazásával kibújni a munkaidő szabályok betartása alól azzal, hogy a munkáltató olyan munkakörökben is átengedi a munkaidő-beosztás jogát, ahol valójában nem a munkavállaló osztja be a saját munkaidejét

A teljes cikk itt olvasható: Link
 
 
0 komment , kategória:  Munka  
Nándorfehérvár - 1456. július 22.
  2012-07-22 16:46:45, vasárnap
 
  Július 22-e a nándorfehérvári diadal emléknapja

A Hunyadi János, Kapisztrán János és Szilágyi Mihály vezette keresztény sereg 1456. július 22-én világra szóló győzelmet aratott Nándorfehérvár, az ,,ország kapuja" alatt. A diadalnak óriási szerepe volt abban, hogy a török hetven évig nem vezetett nagyobb hadjáratot Magyarország ellen.

A vár védelmének legendás alakja, az idős katona, Dugonics Titusz, hogy megakadályozza a török lófarkas jelvény kitűzését, magával rántotta a mélybe a vár fokára kapaszkodó török katonát.

Hunyadi János - néhány héttel a győzelem után - a táborban kitört pestisjárvány áldozata lett. Még ugyanebben az évben elhunyt Kapisztrán János, az itáliai ferences barát is.

A pápa, III. Calixtus még a csata előtt rendelte el, hogy déli harangszó szólítsa imára a híveket Magyarországért szerte a keresztény világban. A pápai bulla kihirdetésének idejére azonban már a győzelem híre is megérkezett az európai városokba
A déli harangszó az egész keresztény világban azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet.

Link




Wagner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása.
 
 
0 komment , kategória:  Ezen a napon   
Bérpótlékok 2012. július 1-től
  2012-07-14 09:43:47, szombat
 
  Éjszakai pótlék

Nagyon sokan keverik az éjszakai pótlékot a műszakpótlékkal.

Mennyi az éjszakai pótlék mértéke az Új Mt. szerint? - 15%
Mennyi a műszakpótlék mértéke az Új Mt. szerint? - 30%

Éjszakai pótlékot akkor kell fizetni, ha a munkaidő 22 és 06 óra közé esik és nem kell műszakpótlékot fizetni a munkavállalónak.

Van még egy fontos kitétel, hogy akkor vagyunk kötelesek éjszakai pótlékot fizetni, ha a munkavállaló munkaideje az 1 órát meghaladja 22 és 06 közötti időtartamban.

Pl.: A munkavállaló 22 óra 30 perckor végez vagy 5 óra 00 perckor kezd nem vagy kötelesek éjszakai pótlékot fizetni (fizethetsz ha akarsz), mert az 1 órát nem haladja meg az éjszakai munkavégzés.
Műszakpótlék

Nem kell, hogy többműszakos legyen a tevékenységed ahhoz, hogy 30%-os műszakpótlékot kelljen fizetned az Új Mt. szerint.

Nem kell a dolgozóknak egymást váltani, ahhoz hogy 30%-os műszakpótlékot kelljen fizetned az Új Mt. szerint.

Nem kell figyelni milyen feladatokat látnak el a munkavállalók, ahhoz hogy 30%-os műszakpótlékot kelljen fizetned az Új Mt. szerint.

Mennyi a műszakpótlék mértéke az Új Mt. szerint? - 30%
Mennyi az éjszakai pótlék mértéke az Új Mt. szerint? - 15%

Ha műszakpótlékot fizetsz a munkavállalónak nem kell emellett külön éjszakai pótlékot is fizetned.

Az eredeti törvényben az szerepelt, hogy többműszakos tevékenységű munkáltató köteles csak műszakpótlékot fizetni.

Többműszakos tevékenységű munkáltató az, akinek az üzemelési ideje eléri a heti 80 órát.

Az Új Mt. Átmeneti Rendelkezések módosították a műszakpótlék fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket:

Új Mt. 141. § a műszakpótlék fizetési kötelezettségről:
A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% bérpótlék (műszakpótlék) jár.

A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.

Ha egy munkavállalód van és össze - vissza dolgozik úgy, hogy a munkaidőkezdetek között legalább 4 óra eltelik, ez egy hónapon belül a munkanapok ⅓-ában fenn áll, műszakpótlékot kell fizetned.
Vasárnapi pótlék

Sokan a hétvégét "pótlékolják", de fontos tudni, hogy a Mt. szerint:

NINCS hétvégi pótlék

NINCS szombati pótlék

A munkaszüneti nap alatt a fizetett ünnepet kell érteni, NEM a hétvégét, NEM szombatot és NEM vasárnapot.

Ellenben VAN 50%-os vasárnapi pótlék, DE az sem mindenkinek, hanem:

Többműszakos tevékenység keretében (ha a heti üzemelési idő eléri a 80 órát) és nem vasárnaphoz köthető a tevékenység. (Pl.: gyártó üzemek 2-3-4 műszakban)

Készenléti jellegű munkakörben, amennyiben a munkakör nem köthető vasárnaphoz (Pl.: a nap 12 órájában egy csarnok informatikai felügyeletét végzik, ami később bezár és további felügyeletre nincs szükség)

A kereskedőknek (ide NEM értve a vendéglátósokat, mert az ő tevékenységük vasárnaphoz köthető).

Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett:

a több műszakos tevékenység keretében,

a készenléti jellegű munkakörben,

a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalót 50% bérpótlék (vasárnapi pótlék) illeti meg.

Fizetett ünnepi pótlék

munkaszüneti nap (Mt.-ben) = fizetett ünnep (a hétköznapi nyelvhasználatban)

Munkaszüneti nap (fizetett ünnep): január 1., március 15., húsvétvasárnap, húsvéthétfő, május 1., pünkösdvasárnap, pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

Munkaszüneti napra (fizetett ünnepre) rendes munkaidő:
a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
b) az idényjellegű,
c) a megszakítás nélküli,
g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
h) külföldön történő munkavégzés során,
osztható be.

Ha a munkavállalód a fenti kategóriák valamelyikébe tartozik, rendes vagy rendkívüli munkaidőben munkát végezhet munkaszüneti napon (fizetett ünnepen):

Ha munkaszüneti napra (fizetett ünnepre) rendes munkaidőben munkát rendeltek el a munkavállalót 100% bérpótlék illeti meg.

VAGY

Munkaszüneti napra (fizetett ünnepre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót a 100% bérpótlék illeti meg.
Túlóra pótlék

rendkívüli munkaidő (Mt.-ben) = túlóra (a hétköznapi nyelvhasználatban)

Rendkívüli munkaidő (túlóra) a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama.

A munkavállalónak 50% bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár

a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,

a munkaidőkereten vagy

az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén.

Figyelem: Ha úgy döntesz, hogy szabadidőt szeretnél adni a túlórapótlék fizetés helyett, CSAK az 50% bérpótlék (túlórapótlék) fejébe adhatsz, mely nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő (túlóra) vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.

A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.

Munkaszüneti napra (fizetett ünnepre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót a 100% bérpótlék illeti meg.

Link
 
 
0 komment , kategória:  Munka  
Ez a biznisz ...
  2012-07-10 13:50:49, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2012.06 2012. Július 2012.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 5 db bejegyzés
e év: 78 db bejegyzés
Összes: 506 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 58
  • e Hét: 157
  • e Hónap: 1853
  • e Év: 29704
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.