Regisztráció  Belépés
orsi1.blog.xfree.hu
"...az igaz embert egyedül az idő mutatja meg, míg a hitványra első percben ráfigyelsz. " --------- "A problémák azért vannak, hogy megoldjuk ... S. Orsi
1967.12.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
A Da Vinci kód 213.
  2012-09-29 10:06:47, szombat
 
  De fogalma sem volt, hogy most mit tegyen. Sir Christopher Wren a Temple Church leghíresebb támogatója volt. Ő tette lehetővé az újjáépítést a nagy tűzvész pusztításai után. Viszont ő a 18. század elején meghalt.
- Hmm... nagy megtiszteltetés találkozni önökkel.
A mankós férfi felvonta a szemöldökét.
- Még jó, hogy nem kereskedelemmel foglalkozik, fiatalember. Ez nem volt valami meggyőző. Hol van Knowles atya?
- Szombat van. Csak később érkezik.
A nyomorék férfi egyre rosszallóbban nézett.
- Ez a hála. Megígérte, hogy itt lesz, de úgy látszik, nélküle kell elintéznem. Nem maradunk sokáig.
A ministránsfiú nem mozdult az ajtóból.
- Elnézést, de hol nem maradnak sokáig?
A látogató szeme most összeszűkült, és előrehajolva suttogott, mintha meg akarná kímélni a jelenlévőket.
- Fiatalember, maga nyilvánvalóan új itt. Sir Christopher Wren leszármazottai minden évben hoznak egy csipetnyit a nagy ember hamvaiból, hogy szétszórják a szentélyben. Az elhunyt rendelkezett így a végakaratában. Senki sem lelkesedik különösebben érte, de hát mit lehessen tenni?
A ministránsfiú itt volt már néhány éve, de még sohasem hallott erről a szokásról.
- Jobb lenne, ha várnának kilenc harmincig. A templom még nem nyitott ki, és én se végeztem még a porszívózással.
A mankós férfi tekintete haragosan megvillant.
- Fiatalember, az, hogy maga egyáltalán itt lehet, kizárólag annak az úriembernek köszönhető, aki most ott van a hölgy zsebében.
- Tessék?
- Mrs. Wren - mondta a mankós férfi -, volna olyan kedves megmutatni ennek a pimasz fiatalembernek az urnát a hamvakkal?
A nő tétovázott egy pillanatig, azután, mintha transzból ébredne, belenyúlt a kardigánja zsebébe, és elővett egy kis hengert, ami valamilyen védőanyagba volt tekerve.
- Tessék, látja? - csattant fel a mankós férfi. - És most vagy tiszteletben tartja a végrendeletet, és lehetővé teszi, hogy szétszórjuk a hamvakat a szentélyben, vagy közölni fogom Knowles atyával, hogyan bánt velünk.
A ministránsfiú elbizonytalanodott, hiszen jól ismerte Knowles atyát, aki roppant komolyan vette a templom tradícióit... és, ami ennél is fontosabb, csúnyán ki tudott jönni a béketűréséből, ha bármi olyan történt, ami nem vetett jó fényt eme ősi és tiszteletre méltó kegyhelyre. Knowles atya talán csak elfelejtette, hogy jönnek ezek a családtagok. Ha így van, akkor sokkal kockázatosabb elküldeni, mint beengedni őket. Végül is azt mondták, hogy csak egy percig tart. Kinek ártanak vele?
Amikor a ministránsfiú félreállt, hogy bebocsássa a három embert, esküdni mert volna, hogy Mr. és Mrs. Wren legalább olyan zavarban van, mint ő. A tanácstalan fiatalember visszatért a munkájához, de a szeme sarkából figyelte őket.
 
 
0 komment , kategória:  A Da Vinci kód  
A Da Vinci kód 212.
  2012-09-28 23:15:55, péntek
 
  Nyolcvanharmadik fejezet

Langdon Miki egeres karórája csaknem hét harmincat mutatott, amikor az Inner Temple Lane-en Sophie és Teabing társaságában kiszállt a limuzinból. Épületek útvesztőjén keresztüljutottak el egy kis udvarba, amely körbefogta a templomot. A nyerskőből rakott falak ragyogtak az esőben, és galambok burukkoltak odafent a magasban.
London középkori Temple negyedének temploma teljes egészében caeni kőből készült. A drámai hatású, kör alakú építmény félelmetes homlokzattal, egy központi fiatoronnyal és az egyik oldalon kiöblösödő hajóval rendelkezik; sokkal inkább katonai erősségre emlékeztet, mint szentélyre. 1185. február 10-én szentelte föl Heraclius jeruzsálemi pátriárka. A Temple átvészelte nyolc évszázad politikai viharait, a nagy londoni tűzvészt, az első világháborút, de 1940-ben súlyos kárt tettek benne a Luftwaffe gyújtóbombái. A háború után eredeti, komor fenségében állították helyre.
A kör egyszerűsége, gondolta Langdon, aki első ízben csodálhatta meg az épületet. A puritán, egyszerű architektúra inkább a római Angyalvár zordságára emlékeztetett, mint a Pantheon klasszikus alakzatára. A jobb oldalon kitüremkedő zömök toldalék sajnálatosan lerontotta a látványt, de még az sem tudta elkendőzni az épület eredendően pogány jellegét.
- Szombat kora reggel van - mondta Teabing a bejárat felé bicegve -, így azt hiszem, nem kell istentiszteletre számítanunk.
A templom bejárata mélyen behúzódó falfülke volt, amelybe a hatalmas fakapu illeszkedett. Az ajtótól balra egy tökéletesen ide nem illő hirdetőtábla lógott a nyitvatartási idővel és az istentiszteletek felsorolásával.
Teabing a homlokát ráncolva tanulmányozta a táblát.
- Még órákig nem engedik be az érdeklődőket. - Megpróbálkozott az ajtóval. Zárva volt. A fához tapasztotta a fiilét és hallgatózott. Egy másodperc múlva kiegyenesedett, és úgy mutatott a hirdetőtáblára, mint akinek már kész terve van: - Robert, nézze csak meg, ki vezeti ezen a héten az istentiszteletet.
Odabent a templomban a ministránsfiú már csaknem végzett a térdeplők porszívózásával, amikor meghallotta, hogy kopogtatnak az ajtón. Nem vett róla tudomást. Harvey Knowles atyának saját kulcsa volt, és különben is órák múlva érkezik. Csak valami kíváncsi turista vagy koldus lehet a kopogtató. Nem tudsz olvasni? A tábláról világosan kiderül, hogy szombaton kilenc harminckor nyit a templom. A ministránsfiú folytatta a munkáját.
Ám a kopogtatás váratlanul erőteljes dörömbölésre váltott, mintha valaki egy fémrúddal verné az ajtót. A fiatalember kikapcsolta a porszívót, és mérgesen odamasírozott az ajtóhoz. Elhúzta a reteszt és kinyitotta. Három ember állt a bejáratban. Turisták, morogta.
- Kilenc harminckor nyitunk.
A testes férfi, aki a vezetőjüknek tűnt, fémmankóira támaszkodva előrelépett.
- Sir Leigh Teabing vagyok - mondta előkelő angolszász hanghordozással. - Minden bizonnyal tud róla, hogy a Negyedik Mr. és Mrs. Christopher Wrent kísértem ide. - Félreállt az útból, és tiszteletteljes gesztussal a társaságában lévő vonzó párra mutatott. A nőnek szépen metszett arca és dús burgundi vörös haja volt. A magas, sötét hajú férfi valahonnan ismerősnek rémlett a ministránsfiúnak.
 
 
0 komment , kategória:  A Da Vinci kód  
Alkotásban voltam
  2012-09-28 23:08:52, péntek
 
  Egy pár napja megint muszáj gyöngyöt fűznöm. Egyszerűen nem tudom kikapcsolni az agyam, és hulla fáradt vagyok megint már hetek óta.

Ma a lányokkal megnéztük az 1. számú felnőtt csapat itthoni mérkőzését. Elég nehezen indult, de aztán csak nyertek. A 2. számú csapatunk nagyon fiatal, ők az 1/a-ban indultak. Eddig nem volt sikerélményük, ráadásul a második mérkőzésen jó, hogy nem történ sérülés, mert annyira durva volt az ellenfél, hogy még komoly sérülés is lehetett volna.

Ma végre kiderült, hogy a kicsik melyik korosztályokban, melyik bajnokságban és kupán indulnak.
Nem lesz sok szabad hétvégénk... vagyis inkább szabad hétvégi napunk.... Lehet karácsonyig csak néhány. Nah, majd meglátjuk....

Ez az e heti alkotásom. Sajnos a kép nem igazán sikerült jól.



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A Da Vinci kód 211.
  2012-09-27 12:42:54, csütörtök
 
  Langdon szorítást érzett a térdén, ami visszatérítette a jelenbe. Sophie zöld szeme szegeződött rá.
- Mit gondol, mit tegyünk a Sangreal-dokumentumokkal, ha egyáltalán megtaláljuk őket? - suttogta.
- Az nem számít, hogy én mit gondolok - mondta Langdon. - A nagyapja magának adta át a cryptexet, és azt kell tennie, amit a megérzése súg. Magának kell kitalálnia, mi lehetett a nagyapja szándéka.
- De érdekel a véleménye. Maga nyilvánvalóan írt valamit abban a kéziratban, ami arra késztette a nagyapámat, hogy megbízzon az ítéletében. Magánmegbeszélést tervezett magával. Ez ritka eset.
- Talán csak azt akarta közölni velem, hogy mekkorát tévedtem.
- Miért mondta volna nekem, hogy keressem meg magát, ha nem rokonszenvezett volna az elgondolásaival? Melyik elképzelést támogatta a könyvében? Hogy kerüljenek napvilágra a Sangreal-dokumentumok, vagy hogy maradjanak elrejtve?
- Egyiket sem. Nem ítélkeztem ebben a kérdésben. A kézirat a szent nőiség szimbólumaival foglalkozik, az ikonográfia történetét követi végig. Az fel sem merülhetett, hogy tudom, hol van elrejtve a Grál, vagy mit gondolok a nyilvánosságra hozásáról.
- De mégiscsak írt róla egy könyvet, tehát nyilván úgy érzi, hogy fel kellene tárni.
- Óriási különbség van a között, hogy felállítunk egy hipotézist Krisztus alternatív történetéről, vagy... - Langdon itt elhallgatott.
- Vagy?
- Vagy a világ elé tárunk több ezer ősi dokumentumot, amelyek tudományos bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy az Új testamentum hamis tanúságtétel.
- De maga azt mondta, hogy az Újtestamentum koholmányokon alapul.
Langdon elmosolyodott.
- Sophie, a világon minden hit koholmányon alapul. Ez a hit meghatározása: elfogadni azt, amit igaznak gondolunk, de nem lehet bizonyítani. Minden vallás metaforákban, allegóriákban és túlzásokban beszél Istenről, az ókori egyiptomiaktól a mai vasárnapi iskoláig. A metaforák arra kellenek, hogy segítsenek az agyunknak feldolgozni a feldolgozhatatlant. A probléma ott kezdődik, amikor szó szerint elhisszük a metaforákat.
- Tehát maga azt pártolja, hogy a Sangreal-dokumentumok örökre rejtve maradjanak?
- Történész vagyok. Ellenzem a dokumentumok elpusztítását, és örülnék annak, ha az egyháztudósok több információ birtokában értékelhetnék Jézus Krisztus kivételes életét.
- Maga mindkét oldal mellett érvel.
- Igen? A Biblia a földkerekség millióinak ad alapvető támpontot, hasonlóképpen a Koránhoz, a Tórához vagy a páli Kánonhoz, amely más vallások híveinek vezérlő kalauza. Ha maga meg én olyan dokumentumok birtokába jutunk, amelyek ellentmondanak az iszlám hit, a zsidó hit, a buddhista hit, a pogány hit szent történeteinek, akkor mit tennénk? Kiállnánk és közölnénk a buddhistákkal, hogy Buddha nem lótuszvirágból született, és erre bizonyítékaink vannak? Vagy hogy nem szó szerint kell értelmezni azt, hogy Mária szűzként fogant meg Jézussal? Azok, akik helyesen értelmezik a hitüket, úgyis tudják, hogy ezek a történetek metaforikusak.
Sophie szkeptikusnak tűnt.
- A barátaim, akik hithű keresztények, határozottan hisznek abban, hogy Krisztus szó szerint járt a vízen, szó szerint borrá változtatta a vizet, és szó szerint egy szűztől született.
- Pontosan erről beszélek - mondta Langdon. - A vallásos allegóriák már részévé váltak a valóság szövetének. És millióknak segítenek abban, hogy megtalálják a helyüket ebben a valóságban, és jobb emberekké váljanak.
- De ha egyszer ez a valóság hamis...
Langdon elnevette magát.
- Nem hamisabb, mint annak a matematikai kriptográfusnak a valósága, aki hisz az imaginárius ,,i" számban, mivel segítségére van a kódok feltörésében.
Sophie a homlokát ráncolta.
- Ez nem fair.
Egy ideig hallgattak.
- Mit is kérdezett? - szólalt meg végre Langdon.
- Nem emlékszem.
Langdon elmosolyodott.
- Ez mindig beválik.
 
 
0 komment , kategória:  A Da Vinci kód  
Jó éjt!
  2012-09-22 20:00:46, szombat
 
 



 
 
0 komment , kategória:  Képek  
A Da Vinci kód 210.
  2012-09-20 20:13:47, csütörtök
 
  Langdon újra megnézte a verset. Olyan volt, mint valami ősi szórejtvény. Egy ötbetűs szó, ami a Grálra utal? A repülőgépen minden kézenfekvő jelszót kipróbáltak - GREAL, GRAAL, VENUS, MARIA, JESUS, SARAH -, de egyikre sem nyílt ki a henger. Mert ezek túlságosan is kézenfekvőek. Nyilvánvalóan léteznek még más ötbetűs szavak, amelyek a Rózsa megtermékenyített méhére utalnak. Ám az a tény, hogy egy igazi Grál-szakértőnek, Leigh Teabingnek sem ugrott be ez a szó, azt jelentette Langdon számára, hogy nem közkeletű Grál-hivatkozást kell keresniük.
- Sir Leigh! - szólt hátra Rémy a válla fölött. A komornyik a visszapillantó tükörből figyelte őket a sofőrülést el választó nyitott ablakon át. - Azt mondja, hogy a Fleet Street a Blackfriars híd mellett van?
- Igen, menjen a Victoria Embankmenten.
- Elnézést, de nem tudom, melyik az. Többnyire csak a kórházba szoktunk menni.
Teabing színpadiasan meregette a szemét Sophie-nak és Langdonnak, majd felnyögött:
- Esküszöm, néha úgy érzem magam, mint egy szárazdajka. Bocsássanak meg egy pillanatra. Szolgálják ki magukat itallal és harapnivalóval. - Otthagyta őket, és ügyetlenül előremászott az ablakhoz, hogy beszéljen Rémyvel.
Sophie most Langdonhoz fordult, a hangját suttogóra fogta.
- Robert, senki nem tudja rólunk, hogy Angliában vagyunk.
Langdon rájött, hogy igaza van. A kenti rendőrség azt fogja mondani Fachénak, hogy a repülőgép üres volt, amiből Faché csak arra következtethet, hogy ők még mindig Franciaországban vannak. Láthatatlanok vagyunk. Leigh ügyes húzása rengeteg időhöz juttatta őket.
- Faché nem adja fel egykönnyen - mondta Sophie. - Ahhoz túl sok energiát fektetett a letartóztatásába.
Langdon megpróbált nem gondolni Fachéra. Sophie megígérte, hogy amint ennek vége, minden lehetőt megtesz Langdon tisztázása érdekében, de Langdon egyre inkább attól tartott, hogy ez már nem számít. Nem lehetetlen, hogy Faché is benne van. Noha Langdon elképzelni sem tudta, hogy az Ügyészségi Nyomozóhivatalnak bármi köze legyen a Szent Grálhoz, túl sok volt már a véletlen egybeesés ahhoz, hogy ne tekintse Fachét esetleges bűntársnak. Faché vallásos, és nagyon igyekszik a nyakamba varrni ezeket a gyilkosságokat. Bár lehet, hogy Sophie-nak van igaza, aki azzal érvelt, hogy Faché egyszerűen csak túlbuzgó. Végtére is súlyos bizonyítékok szólnak Langdon ellen. Nem elég, hogy odaírták a nevét a Louvre padlójára és Sauniére előjegyzési naptárába, de olyan színben tűnt fel, hogy hazudott a kéziratát illetően, és a tetejébe még meg is szökött. Sophie javaslatára.
- Robert, sajnálom, hogy ennyire belerángattam magát - mondta Sophie, Langdon térdére téve a kezét. - De nagyon örülök, hogy velem van.
A kijelentés inkább gyakorlatiasnak hangzott, mint romantikusnak, Langdon mégis úgy érezte, hogy kölcsönös vonzalom támadt közöttük. Fáradt mosollyal fordult Sophie-hoz.
- Sokkal jobban mulatnék, ha kialhatnám magam.
Sophie sokáig hallgatott.
- A nagyapám azt kérte, hogy bízzak magában - mondta végül. - Örülök, hogy megfogadtam a tanácsát.
- A nagyapja még csak nem is ismert engem.
- Ennek ellenére úgy gondolom, hogy helyeselte volna mindazt, amit ma este tett. Segített nekem megtalálni a zárókövet, elmagyarázta a Sangrealt, értelmezte a szertartást, amit az alagsorban láttam. - Sophie szünetet tartott. - Valahogy évek óta nem éreztem magam ilyen közel a nagyapámhoz, mint ma este. Tudom, hogy ez boldoggá tenné.
A messzeségben már kirajzolódtak előttük London körvonalai a hajnali párában. A horizontot egykor uraló Big Bent és Tower Bridge-et mára felváltotta a Millennium Eye - egy kolosszális, ultramodern vaskerék, amelynek százötven méteres magasából lélegzetelállító kilátás nyílt a városra. Langdon egyszer megkísérelte a dolgot, de a ,,megtekintő kapszulák" túlságosan is emlékeztettek egy lezárt szarkofágra, ezért úgy döntött, hogy inkább megmarad talajszinten, és a Temze szellős partjáról élvezi a panorámát.
 
 
0 komment , kategória:  A Da Vinci kód  
Milyen igaz :)
  2012-09-18 17:36:26, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Gareth Gates - Say It Isn t So
  2012-09-17 22:45:38, hétfő
 
  HIBÁS VIDEÓ BESZÚRÁS!  
 
0 komment , kategória:  Videók  
Kim Wilde - Born to be wild
  2012-09-17 22:24:54, hétfő
 
  HIBÁS VIDEÓ BESZÚRÁS!  
 
0 komment , kategória:  Videók  
Gheorghe Zamfir-Love story
  2012-09-17 22:18:55, hétfő
 
  HIBÁS VIDEÓ BESZÚRÁS!  
 
0 komment , kategória:  Videók  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
2012.08 2012. Szeptember 2012.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 19 db bejegyzés
e év: 370 db bejegyzés
Összes: 5821 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 505
  • e Hét: 2437
  • e Hónap: 8309
  • e Év: 237174
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.