|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
|
|
2013-01-12 21:28:04, szombat
|
| |
| |
Cigány jókívánság:
"Nőljön aranygitár a hasadba! Oszt' a rák pengesse a húrokat!" |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-12 21:01:28, szombat
|
| |
| |
2013-01-12. 17:56
Kardos rabbi szerint még a depressziós zsidók miatt is a magyarok a hibások
A "közszolgálati" rádió egyik szerkesztője, Breuer Péter Kardos Péterrel, a zuglói körzet főrabbijával a budapesti gettó "fölszabadításáról" beszélgetett. A rabbi szerint gyásznap volt a gettó megalapítása (pedig kíváncsiak lennénk, hány zsidó szaladgálna és fröcsögne ma Budapesten, ha Szálasi - bizony, ő, lásd akár a Wikipédián is - 1944 novemberében a német nyomás ellenére létre nem hozatta volna a védett pesti gettót), de mondott ennél érdekesebbet is: kiderült, még a zsidók depressziójáról is a magyarok tehetnek:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=-mPIeK5FTNg
Frissítés: Egy olvasónk frappáns megjegyzése: "Érdekes, a kommunizmus alatt még semmi bajuk sem volt". Valóban nem nagyon lehetett sírni látni Rákosit, Péter Gábort, Gerő Ernőt és társaikat, miközben magyarokat gyilkolász(tat)tak...
További részletek: http://kuruc.info/r/34/106550/#ixzz2HnFPZ5HK
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-12 20:59:26, szombat
|
| |
| |
2013-01-12. 19:19
Az életből merítettek: ortodox zsidónak öltözött egy prágai rablóbanda
Ortodox zsidónak öltözött rablók fosztottak ki egy ékszerüzletet Prága legdrágább utcájában. A rablás még december 21-én történt a Párizsi utcán, azonban a rendőrség csak most hozta nyilvánosságra az eset felvételeit.
A kamerás képeken látható, hogy az egyik rabló egyenesen zsidónak maszkírozta magát - bajszot és álszakállt ragasztott. A vizsgálat folyik az ügyben, a rendőrség véleménye szerint ugyanis egy szervezett bűnbandáról van szó, amelynek egész Európában írhatóak különféle rablások a számlájára.
(Bumm, kép: Blesk)
További részletek: http://kuruc.info/r/4/106553/#ixzz2HnEyfPay
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-12 20:48:48, szombat
|
| |
| |
Néhány gondolat a képviseleti demokráciákról
2013.01.10. 02:20
Néhány gondolat a képviseleti demokráciákról
A meghatározásokat igyekszem hétköznapi nyelven fogalmazni, mert az emberek többsége nem jogász, másrészt az emberek többsége így értelmezi a dolgokat.
Demokrácia alatt a nép hatalmát értjük, egyszerűbben a többség véleménye kell(ene), hogy érvényesüljön. A demokráciát általában kétféleképpen gyakorolják, úgymint a közvetett képviseleti demokrácia illetve a közvetlen pl. népszavazásos demokrácia. Gyakorlatilag a mai világban főleg technikai okokra hivatkozva a közvetett demokrácia terjedt el, amiről a későbbiekben remélem sikeresen tudom bebizonyítani, hogy az nem demokrácia, csak a kisebbség hatalma a többség felett. Itt a kisebbségen a politikai és a gazdasági hatalmat gyakorló politikusokat és pénzembereket értem, akiknek minden eszköz a rendelkezésükre áll a választások számukra kedvező befolyásolásához..
A közvetett demokrácia lényege, hogy a választói csoportok képviselőket választva azokon keresztül gyakorolja hatalmát. Elvileg a választott képviselő felelősséggel tartozik az őt megválasztóknak, illetve a döntéseknél köteles az őt megválasztó választópolgárok által meghatározott álláspontot képviselve szavazni. Csakhogy mivel a mandátuma szabad, azaz a döntéseivel senkinek nem tartozik felelősséggel, ezért csak a tisztességén múlik az, hogyan tesz eleget a fenti követelménynek. Mint tapasztaljuk szinte sehogyan. Akkor még nem is beszéltem a listán szerzett mandátumok esetéről. Ők kinek tartoznak felelősséggel? Nyilván csakis a pártjuknak. A négyévenkénti választás - vagyis csak akkor váltható le - nem tekinthető demokratikusnak, hiszen a mandátumának ideje alatt nagyon sok olyan döntést hoz(hat), amely nem egyezik az őt megválasztók elképzeléseivel, ennyi a választók szempontjából rossz döntés egyetlen ,,büntetése", hogy négy év múlva leváltható.
Semmiképpen nincs arányban a választóit ért hátrányokkal. Ennek egyetlen megoldása a valódi felelősségre vonás lehetne, pl. visszahívhatósággal, vagy a választói utasítások betartásának szigorú számom kérhetőségével, az azzal járó következményekkel együtt - elvi megoldásként, technikailag kidolgozandó. A technikai részletek viszonylag könnyen kidolgozhatók. A mindennapi életben, ha valaki ennyi rossz döntést hoz, azt igen rövid időn belül kirúgják az állásából. Nem sok, hanem legfeljebb a második rossz döntése után.
A képviseleti demokrácia olyan mértékben manipulálható, hogy gyakorlatilag a hatalmon lévők ezzel a rendszerrel eltávolíthatatlanok.
A képviseleti demokráciába pusztán számszaki alapon bele van kódolva az, hogy a kisebbség (politikusok, pénzemberek, gazdasági potentátok) véleménye igen könnyen győzelemre vihető.
Az alábbi példával próbálom szemléltetni ennek a módját úgy, hogy feltételezem azt, hogy mindenki betartja a játékszabályokat és senki nem csal, vagy manipulál.
Az egyszerűség érdekében tekintsünk 10 db egyenként 10 fős választói csoportot. Mindegyik csoport az eldöntendő A és B döntések érdekében választ egy képviselőt, aki a képviseleti demokrácia alapvetése értelmében köteles a majdani ,,országgyűlésben" a saját őt megválasztó csoport többségi véleményét képviselni. Most nézzük, hogy néz ez ki számszakilag:
1. sz. csoport 6 fő A-ra szavaz 4 fő B-re szavaz , a képviselő köteles A szavazatot képviselni
2. sz. csoport 6 fő A-ra szavaz 4 fő B-re szavaz , a képviselő köteles A szavazatot képviselni
3. sz. csoport 6 fő A-ra szavaz 4 fő B-re szavaz , a képviselő köteles A szavazatot képviselni
4. sz. csoport 6 fő A-ra szavaz 4 fő B-re szavaz , a képviselő köteles A szavazatot képviselni
5. sz. csoport 6 fő A-ra szavaz 4 fő B-re szavaz , a képviselő köteles A szavazatot képviselni
6. sz. csoport 6 fő A-ra szavaz 4 fő B-re szavaz , a képviselő köteles A szavazatot képviselni
7. sz. csoport 10 fő B-re szavaz a képviselő köteles B szavazatot képviselni
8. sz. csoport 10 fő B-re szavaz a képviselő köteles B szavazatot képviselni
9. sz. csoport 10 fő B-re szavaz a képviselő köteles B szavazatot képviselni
10. sz. csoport 10 fő B-re szavaz a képviselő köteles B szavazatot képviselni
A képviseleti demokrácia szabályainak értelmében 6 képviselő A-ra szavaz 4 képviselő pedig a B-re, vagyis győz a ,,többség" 6:4 arányban és kihirdetik az A döntést győztesként.
Nézzük azonban csak meg hogyan alakult a valóságban a szavazatok tükrében?!
Tulajdonképpen összesen 36 fő szavazott az A döntésre és 64 fő szavazott a B döntésre, mily érdekes mégis az egyharmad győzött!!!
Pedig semmiféle befolyásolás, semmiféle manipuláció, semmiféle csalás, semmiféle trükk alkalmazása nem történt, mint pl. regisztráció vagy a választó körzetek kialakításának manipulálása, vagy voksvásárlás, médiapropaganda, soha be nem váltott választási ígéretek, vagy ,,...ne azt nézzék, hogy mit mondtam, hanem, hogy mit teszek!" stb..
Ha mindenféle trükk nélkül is így alakulhat egy választási rendszer az olyan mértékben van kitéve a manipulációknak, hogy azt nem lehet demokráciának nevezni.
A közvetlen demokrácia - népszavazás - viszont olyan technikai nehézségeket jelent, ami a gyakorlatban vagy elviselhetetlenül drága, vagy kivitelezhetetlen országos méretekben. Azonban az önkormányzatok szintjén legalább gyakorolható lenne. Ki kellene dolgozni azt a rendszert, ami meghatározná, hogy a jelenleginél lényegesen több döntésbe hogyan szólhassanak bele a polgárok, legalább helyi szinteken. Csak az lehessen a későbbiekben - közvetett választási eljárásban - országgyűlési képviselő, aki ebben a helyi rendszerben - közvetlen ellenőrzéssel és választással - legalább már két cikluson keresztül bizonyította a tisztességét a választói iránti elkötelezettségét. Hibázása esetén a választók kiírhatnák az újabb választást a képviselő egyidejű visszahívása mellett, és ehhez a választói körzet létszámának az 1/5-e is elegendő legyen. Ha a többség még így is elégedett vele, akkor újra válaszható. Mandátumának első éve után lehessen csak az eljárást kezdeményezni, - bizonyíthasson - illetve a mandátumának ideje alatt legfeljebb egyszer lehessen ezt megtenni. Így is szabad lehetne a mandátuma, de nem kellene 4 évet várni a leváltására, mert az túl hosszú idő.
Természetesen sok minden vitatható az elképzelésekben, lehetnek ettől nagyságrendekkel jobb ötletek, de valahol el kellene kezdeni ezt a választási rendszert át alakítani, mert ez így biztos, hogy nem demokrácia, csak álcája, teljes megcsúfolása.
Sokkal több közvetlen hatalomgyakorlási módot kellene kitalálni és alkalmazni.
Pilotax 2013.01.05. 07:51:41
....
A frakciószabályzatok a frakciók alapszabályai, melyet a képviselőcsoportok saját munkájuk hatékonyabbá tétele érdekében alkotnak. Érdemes leszögezni, hogy a frakciószabályzatok formális jogi alapon semmiképp sem minősülnek jogszabálynak, általánosan kikényszeríthető magatartási szabálynak, mivel a jogszabályok listája zárt, ezt az Alaptörvény T) cikke tartalmazza. Az egyik legerősebb érv a közjogászok részéről, amivel a frakciószabályzatok jogi jellegét cáfolják, az a tény, hogy ezek a mandátum szabadságát sértik, így nem lehetnek az ezt garantáló jogrendszer részei.
Probléma e dokumentumokkal kapcsolatban, hogy a frakciószabályzatok nyilvánosságát - a volt adatvédelmi biztos állásfoglalását semmibe véve - semmilyen jogi norma nem írja elő s e szabályzatok létrehozása sem kötelező. Nem jogi kötőerő, csupán gyakorlati megfontolás készteti a frakciókat arra, hogy munkájuk összehangolására, annak rendjének kialakítására világos s a frakció tagjai számára nyilvános, egyértelmű szabályzatot hozzanak létre. A jelenlegi parlamenti ciklus frakciói közül egyedül a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja tette közzé honlapján frakciójának alapszabályát. Így tehát a széles nyilvánosság is megismerheti azt a szabályzatot, melyen Rogán érvelése szerint Ángyán József pénzbírsága nyugszik. E szabályzatban azonban szó sem esik pénzbírságról, ami felveti annak a gyanúját, hogy a kormánypárti frakció két alapszabállyal rendelkezik: eggyel, ami a nyilvánosságnak, a honlapra készült (természetesen ez tele van politikailag és jogilag kifogástalan rendelkezésekkel) és eggyel, ami viszont a frakció belső viszonyait ténylegesen szabályozza.
Az Ángyán levelében említett 4. cikk (1) bekezdés rögzíti Alaptörvényünkben a szabad mandátum elvét. A szabad mandátum az országgyűlési képviselőknek a választóiktól, illetve bármely speciális érdekközösségtől való intézményes függetlenségét garantáló jogelv - írja Szente Zoltán Bevezetés a parlamenti jogba címmel megjelent munkájában. A szabad mandátum elve a 18. században Angliában alakult ki. Megfogalmazója, Edmund Burke híres, 1774-es bristoli beszédében amellett érvelt, hogy az országgyűlési képviselő nem az őt parlamentbe juttató választókat, hanem az egész népet képviseli, valamint, hogy a képviselők utasítása ellentétes az alkotmányosság szellemével.
A frakciószabályzatot (ami egyébként szerintem egy illúzió, hiszen betartatására nincs jogi és törvényes eszköz, és csak a kölcsönös bizalom miatt működhet (amíg ez meg van)) mind két fél biankó ígérvényként írja alá, az akkori tudása, információ tudatában, azonban a későbbiekben szembesülhet olyan kéréssel, utasítással, magatartással, aminek nem tud, nem akar eleget tenni, vagy ami neki akkor már nem tetszik.
Amennyiben a frakció szabályzat bárkit is bármire kényszeríthetne, akkor az gyakorlatilag zsarolás lenne, és a szabad akarat kerülne korlátozásra, ami lássuk be törvénytelen (persze ha a maffiáról lenne szó ott nem életbiztosítás ellentmondani).
Az pedig nem érv, hogy a mandátum megszerzése a párt érdeme, és nem személyé, vagy fordítva. Mert ez se pro se kontra nem eldönthető. Függetlenül attól, hogy némely esetben a párt jelöltje lehetne egy herélt majom is, akkor is mandátumot szerezne (de még ez sem biztos, hogy a párt érdeme, pusztán ellenfelének utálata is előidézheti ezt).
Sajnálatos módon a mai pártok (a világon mindenhol) a hatalom megszerzésére specializálódott érdekcsoportok, hogy finoman fogalmazzunk, és ezek tevékenysége egyszerűen korlátozza a demokráciát. Hiszen az eltérő anyagi lehetőségek torzítják a versenyt.
Talán még azt lehetne, ehhez hozzáfűzni, hogy ,,politikus"-ként (egy népszerűségi versenyt megnyerve) gyakorlatilag szakértelem nélkül kerülhet, és maradhat valaki tartósan olyan pozícióba, amihez sem szakértelme, sem tehetsége sincsen.
Ha ez társul vallásos imádattal, akkor pláne nagy a baj.
Az informatika mai fejletségi szintjén (percenként lehetne SMS-ben népszavazni) a pártrendszer, illetve a pártok útján gyakorolt képviselet egy idejét múlt dolog (csak hát a rendszert is a jól beágyazott pártok tudnák megváltoztatni, ha érdekükben állna).
parlamenti képviselők sem rendelkeznek a törvények, jogszabályok elfogadásához szükséges szakértelemmel (ők csak egy népszerűségi verseny győztesei, de ez nem garantálja a megfelelő kvalitásokat) és ők is előre elkészített tervezeteket szavaznak meg.
A fő probléma, hogy irányított módon, nem szabad akaratukból szavaznak - kvázi felesleges a jelenlétük, hiszen a jelenlegi frakciószabályzat szerint pártonként 1-1 képviselő el tudná végezni a szavazást, ha lenne mód az egyéni szavazati jog átruházására (illetve ezt SMS-ben is meg lehetne tenni).
A törvényjavaslatok előkészítése szakmai feladat, az arról szóló szavazás pedig egy ,,betanított munka" (a mai rendszerben is). Nem esnék abba a hibába, hogy azt feltételezzem, hogy az egyes minisztériumokban, dolgozok szakmai alapon történő kiválasztása lehetetlen lenne (lássuk be egy politikai párt által delegált - nem a szamárlétrán előrejutott káder- inkább ront, mint javít a hatékonyságon).
a parlamenti képviselők is lehetnek ostobák, ami demagóg, igazságtalan jogszabályok meghozatalához vezet (lásd Depardieu orosz állampolgársága, a magas adó miatt felvette az orosz állampolgárságot, hogy ne magyar példákat citáljak).
bármit meg lehet szavazni, de ha nincs miből teljesíteni, akkor 6 hónapig akár kétszerese is lehet a mostaninak a nyugdíj, de utána 6 hónapig nulla lesz.
Gondolkozzunk a több tulajdonos által működő cégek (pl: Rt.) is így működnek! Szavaznak a vezető által elkészített tervre.
Egyébként a jelenlegi rendszer már rég nem demokratikus, hiszen a választok jogai az urna zárás után megszűnnek, mert a pártok abban a szerepben tetszelegnek, hogy ők mindent jobban tudnak (de akkor nem tartanánk itt).
Spiro 2013.01.05. 00:20:54
http://kkbk.blog.hu/2013/01/10/nehany_gondolat_a_kepviseleti_demokraciakrol |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-12 20:39:17, szombat
|
| |
| |
2013-01-10. 11:35
"Szabad világ": bíróság elé citáltak egy brit menedzsert, mert elmondta a véleményét a zsidókról
Egy ismert brit zenei menedzser, Philip Hayes egy tavaly novemberi liverpooli díjkiosztó ünnepségen elkövette korunk legfőbb bűnét: röviden és velősen elmondta a véleményét a zsidókról. Büntetése nem maradt el: a bíróság 175 font pénzbüntetésre ítélte. Mindemellett karrierje is könnyen derékba törhet.
A jeles eseményen - melyen számos híresség is megjelent - az 53 éves Philip Hayes, továbbá a 31 esztendős zsidó Luciana Berger munkáspárti parlamenti képviselő beszélgetésbe elegyedett egymással. A szó valamiképpen a palesztin-izraeli konfliktusra, majd pedig az éppen akkoriban zajló gázai vérengzésre terelődött. A bírósági döntés szerint Hayes - néhány pohár ital elfogyasztása után - azt mondta, hogy “minden zsidónak van pénze", majd minősíthetetlen szavakkal illetett egy nyilván talpig becsületes helyi zsidó ügyvédet. Ezek után pedig többek füle hallatára kijelentette, hogy Berger kisasszony szemében Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a “nemzeti vezető".
Mindezzel nem ért véget Hayes úr aznapi bűncselekmény-sorozata. A rendezvényt követő partira igyekezvén ugyanis a megátalkodott antiszemita még egyszer összefutott a zsidó képviselőnővel, és ekkor a magáról megfeledkezett zenei menedzser az alábbi, a náci népirtást idéző szavakat vágta oda a politikus hölgynek és a vele lévő barátjának: “Ba...tul utálom a zsidókat!"
“Mivel Berger kisasszony volt ott az egyedüli zsidó személy, úgy érezte, a megjegyzés neki szól. Ekkor ő taxit hivatott, és elment" - ismertette az ügyész a kirívóan súlyos bűneset részleteit a tárgyaláson.
Hayes nyilván érezte, hogy nagy kalamajkába keveredhet, ezért másnap a Facebook-on keresztül a zsidó nő bocsánatáért esedezett. Csakhogy az antiszemita bűncselekmények elkövetői számára nincsen bocsánat. A feljelentés megtörtént, a rendőrségnek a “gyűlölet-bűncselekményekre" szakosodott osztagai pedig elkezdték a nyomozást.
A vádlott a rendőri kihallgatás során azt állította, nem emlékszik pontosan arra, mit is mondott, de annyit elismert, hogy “ostoba" és “sértő" szavakat használt. Ügyvédje, George White azzal igyekezett védence bűnét kisebbíteni, hogy Hayes alkoholos befolyásoltság alatt állt azon az estén. “Szavai egyáltalán nem tükrözik a jellemét" - jelentette ki az ügyvéd a tárgyaláson, aki nem mulasztotta el felhívni a bíróság figyelmét arra a tényre, hogy védencének “különböző etnikai héttérrel rendelkező" barátai vannak, akik most meg vannak döbbenve. Hayes tehát nem lehet rasszista, ezért aligha gondolta komolyan, amit a zsidókról mondott - sugallta az ügyvéd.
A vádlott, annak érdekében, hogy a legenyhébb büntetéssel megússza, a tárgyaláson mindent “beismert" és “megbánást tanúsított". Ügyvédje a bíróság épületéből kilépve felolvasta Hayes úr közleményét, melyben a bűnös a következőképpen vezekel: “Őszintén bocsánatot kérek a sérelemért, melyet a viselkedésem Berger kisasszonynak okozott. Ezt az esetet megelőzően, 30 éven keresztül, úgy személyes életemben, mint szakmai tevékenységem során, mindenféle módon igyekeztem küzdeni a rasszizmus ellen. Mindig is próbáltam elősegíteni a tolerancia ügyét, és támogattam a különböző etnikumok és hitek ünneplését. Amit azon az éjszakán mondtam, nem fejezi ki azt, milyen ember is vagyok valójában, azonban elfogadom, hogy tényleg kimondtam azokat a szavakat, és ezzel sérelmet okoztam."
Perge Ottó - The Daily Mail nyomán
További részletek: http://kuruc.info/r/4/106466/#ixzz2Hn9w1sBn
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-12 20:22:03, szombat
|
| |
| |
Ejtőernyőzés kormánypárti módra - politikusok 700 ezer forintos állásokba
Ténytár
2013. 01. 11 08:05:00 |
2011 telén és tavaly nyáron (!) elfogadott közigazgatási reformtörvényeket módosított most ősszel is az országgyűlés. Ennek a sietségnek látszólag nincs oka, ám alaposabban megvizsgálva látható, hogy az új szabályozással már a következő választások utáni ejtőernyőzésre készülnek a kormánypártok.
Ennek keretében jelentősen emelik a járási hivatalvezetők illetményét, akik az új szabályok szerint akár közel 700 ezer forint havi bruttó fizetést is zsebre tehetnek havonta. Ráadásul a járási hivatalvezetőknek megerősítik a befolyását a járási szakigazgatási szervek felett is. A 2014-es önkormányzati választásokig elhalasztják a 2011 végén 2013-ra beígért polgármesteri bércsökkentést, s azt is lehetővé teszik, hogy a 2010-ben megválasztott polgármesterek kitölthessék polgármesteri mandátumukat akkor is, ha 2014-ben képviselővé választják őket.
Mindezek alapján egyértelmű, hogy ezek a lépések a 2014-es - a kormánypártok által nyertesként kezelt - választások utáni politikusi ejtőernyőzéseket készítik elő. Természetesen ezektől nem lesz olcsóbb az államigazgatás, s az is vitatható, hogy jól mutat-e a válság és a költségvetési megszorítások idején egy ilyen csomag. Ezzel valószínűleg a kormánypártok is számoltak, akik ezeket az intézkedéseket több salátatörvénybe rejtették el.
Jarasok_1440p.png Forrás: Geox Kft.
A járás az új kádertemető?
Miként arra már számítani lehetett, 2013-tól a járások élén politikai vezetők állnak, amely funkció betöltésével 2014-ig az országgyűlési képviselőség sem lesz összeférhetetlen.
Ez a megoldás számos aggályt vet fel: így ugyanis a legalapvetőbb hatósági ügyek intézése felett is (aktuál)politikai és nem szakmai kontroll érvényesülhet, amelynek során a szakmaiság háttérbe szorulhat. Ráadásul az új rendszerben az elsőfokú hatóság a másodfokú hatóságon belüli - igaz önálló hatáskörű - szerv lesz. A járások hatáskörei is szélesedtek: így például a kiemelt építésügyi hatásköröket is hozzájuk telepítették, a jegyzőknél csak a napi rutinügyek maradtak.
Mindezek a változások előrejelezték, hogy a járás egyfajta kádertemetőként szolgálhat. Komoly problémát jelentett e szerep ellátásában, hogy a járási hivatalvezető bére jóval alacsonyabb volt még egy "talpas" országgyűlési képviselő juttatásánál is (havi bruttó 550-600 ezer forint körüli), s hogy a befolyása a hivatal egy része felett korlátozott volt.
A fenti problémát a gordiuszi csomó átvágásával oldotta meg a kormánypárti többség: alig fél évvel a járási törvény elfogadása után módosítaná azt. Ennek keretében a hivatalvezetői béreket megemelte, amely a miniszter döntése alapján így akár 695 ezer 700 forint bruttó is lehet - ez nagyjából összhangban van egy átlagos képviselő havi jövedelmével. Másrészt a munkáltatói jogok módosításával megnövelte a hivatalvezető befolyását az érdemi ügyeket intéző szakigazgatási szervek (így a kiemelt építésügyekben eljáró járási építésügyi hivatal) tekintetében.
Így mindjárt más a leányzó fekvése: a járás új urának több a bére és nagyobb a hatalma. Így nem is olyan fájó, ha a parlamenti széksorokból ide ejtőernyőzik a politikus.
Mindeközben a polgármesterek...
Az olcsóbb állam jegyében 2011-ben az új önkormányzati törvény a polgármesteri bérek jelentős részét 2013. január 1-jével csökkentette volna. Ezt sok polgármester nem vette volna jó néven, főleg, hogy döntési helyzet előtt is állnak, hiszen 2014-től nem lehetnek országgyűlési képviselők.
A jogbiztonságra és a kiszámíthatóságra hivatkozva - amelyben a kormánypártok eddig nem voltak túl erősek - azonban ezt a bércsökkentést javarészt 2014-re halasztották.
Így a helyi vezetők egyik legfájóbb sérelmet elhárították. Ráadásul a helyi hatósági ügyek nagy része is a településeknél maradt. Igaz, ezekben a jegyzők járnak el önállóan - ám a jegyző munkáltatója 2013-tól a polgármester. Az egzisztenciális függés pedig ezekben az ügyekben is erősítheti a polgármester informális befolyását.
Polgármesteri összeférhetetlenség: a 2014-es helyhatósági választásokig elhalasztva
Volt azonban egy másik probléma is: az új szabályozás szerint országgyűlési képviselő nem lehet polgármester. Mivel 2014-ben az országgyűlési választások várhatóan megelőzik a helyhatóságiakat, ezért több, várhatóan a képviselőséget választó polgármester (e körben elég, ha a Fidesz frakcióvezetőjére Rogán Antalra gondolunk, aki a Belváros-Lipótváros polgármestere is egyben) megbízatása megszűnt volna, s ezekben az önkormányzatokban a választásokig átmeneti igazgatás működött volna.
Így akár racionálisnak is tekinthető az a változtatás, amely lehetővé teszi, hogy erre az átmeneti időre a polgármesternek ne kelljen lemondania. Igaz, amíg a 2014-es helyhatósági választásokig az önkormányzat első embere marad, addig nem kaphat képviselői tiszteletdíjat sem.
Mindezek alapfeltétele: jobboldali győzelem a 2014-es országgyűlési választásokon
A fenti módosítások hatékonyságának az a feltétele, hogy a jobboldal a 2014-es országgyűlési választásokon győzzön. Az államigazgatási helyeket ugyanis csak a kormányzat tudja biztosítani. Így nem működhet az ejtőernyőzés akkor, ha nem jobboldali lenne a kormány.
Így ezek a szabályok sokat mondóak: nemcsak arról tanúskodnak, hogy a jobboldal megbecsüli kádereit, hanem arról is, hogy egyértelműen azzal számolnak, hogy a 2014-es parlamenti választást megnyerik, s két év múlva is jobboldali kormánya lesz Magyarországnak.
http://index.hu/bloghu/tenytar/2013/01/11/ejtoernyozes_kormanyparti_modra_politik usok_700_ezer_forintos_allasokba |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-12 20:21:08, szombat
|
| |
| |
cigány folklór:
Kancigány hazaér,kérdi a feleségét:
-Mit főztél?
-Rákot a gyomrodba!
-Akkor csomagolj,viszünk anyádnak is! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-12 18:01:58, szombat
|
| |
| |
Hiába nyert, fizet az OTP-t legyőző devizahiteles
2013. január 11., péntek 9:32 Magyar Nemzet
Az olvasóink még emlékeztetnek a devizahitelesre, aki pert nyert az OTP ellen. Az ügy folytatásáról a Magyar Nemzet számolt be. A lap értesülései szerint a szerződés semmisségének kimondása után sem változott semmi, a bank továbbra is vonja a törlesztőket és jogorvoslatban reménykedik.
December elején számoltunk be róla, hogy a Fővárosi Törvényszék érvénytelennek nyilvánított egy devizakölcsön-szerződést, mert a bank nem tüntette fel a szerződésben külön költségként a deviza vételi és eladási árfolyama közötti különbözetet. Ez több jelzáloghitel esetén is előfordulhat ezért több szervezet és adós követi az eseményeket, és hasonló per megindításán gondolkodik.
Az OTP jelenleg vitatja a döntést és jogorvoslatot kért, a törlesztőrészleteket mindeddig ugyanúgy vonják az adóstól.
http://www.penzcentrum.hu/hitel/hiaba_nyert_fizet_az_otp-t_legyozo_devizahiteles. 1035131.html?utm_source=penzcentrum&utm_medium=mail&utm_campaign=hirlevel |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-12 17:58:06, szombat
|
| |
| |
http://kuruc.info/r/2/106457/
Újra lehet szemkilövésekkel tarkított rendőrterror 2014 után - ha Baueréken múlik
Újra lövetnének a zsidók
Az M1 Ma Reggel című műsorában Bauer Tamás, a Demokratikus Koalíció alelnöke úgy nyilatkozott, hogy az ún. (baloldali) ,,ellenzéki összefogás" fő célja, hogy 2014 után visszaállítsák Magyarországon a jogállamot. Azon riporteri kérdésre, mely szerint a 2006. őszi rendőri fellépések jogállaminak minősíthetőek-e, Bauer határozott igennel válaszolt, s ezt a válaszát többszöri újrakérdezés után megerősítette, rámutatva, hogy a rendőrség 2006. őszén úgy járt el, ahogy el kellett járnia.
A logika szabályai szerint ez azt jelenti, hogy amennyiben a Bajnai-Gyurcsány-Mesterházy-féle összefogás a következő választáson netán győzelmet aratna, minden esély megvan arra, hogy a kormányellenes tüntetőket, vagy akár az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján majdan békésen emlékezőket ugyanazzal a brutalitással veri majd szét az akkori rendőrség, ahogy ez hat évvel ezelőtt történt. Kétségtelenül erényként is felfogható, hogy a ,,demokratikus összefogás" ezek szerint ezt az elképzelést és célkitűzést nem is rejti véka alá, hanem már most világossá teszi a magyar embereknek, hogy mire is számíthatunk az újonnan kialakítandó ,,jogállamban". Aki az ,,összefogást" támogatja, aki rájuk szavaz, tudhatja tehát, hogy a tömeges rendőri brutalitásokat, a gyülekezési jog sárba tiprását is támogatja, ezeket is megszavazza.
A magukat ,,demokratikus erőknek" nevezők igazmondáshoz való viszonya is tisztázódott a ma reggeli tévéinterjúban, amikor Bauer Tamás határozottan kijelentette, hogy 2006. október 23-án az Astoriánál senkit nem bántalmazott a rendőrség. Az pedig szintén világossá vált, hogy a ,,jogállam helyreálltására törekvők" mit gondolnak az igazságszolgáltatás szerepéről egy jogállamban. A képviseletükben eljáró Bauer Tamás ugyanis láthatóan teljes mértékben negligálja azt a nagyszámú jogerős bírósági ítéletet, amelyek mindenben ellentmondanak a 2006. őszi rendőri brutalitásokkal kapcsolatos pimasz és szélsőséges állításainak. Akinek eddig bármiféle kétsége volt efelől ma reggel megbizonyosodhatott róla: a Bajnai-Gyurcsány-Mesterházy féle összefogás valódi célja, hogy újra totális diktatúrát, rendőrterrort vezessenek be Magyarországon. Ezt nevezik ők ,,jogállamnak".
Morvai Krisztina EP-képviselő, az Európai Parlament LIBE (Szabadságjogi, Rendészeti és Igazságügyi) Bizottságának tagja
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-12 17:55:44, szombat
|
| |
| |
Matolcsy megszólalt, drágult az euró
2013. 01. 12 15:56:00
A hatalmas nullák és Matolcsy György hete volt ez: lenullázzák a 8 200 000 000 000 forintnyi EU-támogatás elosztásával megbukott NFÜ-t, és felmerült, hogy egy 1 000 000 000 000 dolláros érmével mentenék meg a világgazdaságot. Közben a miniszterünk évtizedes rekordot döntött, mégis a legrosszabb választás lenne a jegybank élére tenni - emiatt, és miután megszólalt, 300 forint közelébe drágult az euró. A recesszió tovább pusztít, az ipar hároméves mélypontra zuhant.
Címkék
hig, gazdasági összefoglaló, költségvetés, nyugdíj, nfü, recesszió, gazdaságpolitika, matolcsy györgy, gyuris dániel
Tíz éve nem volt olyan alacsony a költségvetési deficit, mint 2012-ben - derült ki a héten, a nemzetgazdasági tárca által közzétett előzetes államháztartási adatokból. A tavalyi hiány 607,5 milliárd forint volt, ami több a törvényben eredetileg vállalt 576 milliárdos előirányzatnál, de kedvezőbb az év közbeni módosítással 672 milliárdra tornászott célnál (holott például a titkos fegyvernek gondolt adóamnesztia kudarc volt).
Dicsőség helyett
Ez alapján akár Matolcsy György megdicsőülését is hozhatta volna a hét - de nem hozta. A nemzetgazdaság minisztere bizonyára nem olvasott korábban sem Trabanthoz adott használati utasítást, sem Esterházy Pétert, vagy ha igen, akkor is elfelejthette ezeket a sorokat: ,,A Trabant útfekvése kitűnő, és gyorsulása kifogástalan. Ez azonban nem szabad, hogy könnyelműségre csábítson."
Ő és a kormány ugyanis az elmúlt héten könnyelműségek egész sorára csábítódott. Bár az még egy örömteli hír volt, hogy újra lesz gazdasági konzultáció, de ezt egy csomó rossz hír ellentételezte. Például kiderült, hogy négymilliárd euróval csökkent a devizatartalék, és bár a kormány megint megegyezne a bankokkal - amelyek bizony áthárították a csekkadót -, a megbízott bankszövetségi elnök, Gyuris Dániel szerint könnyen a vesztesek között lehetünk.
Ezek azonban még csak az intő jelek, akárcsak az, hogy hároméves mélypontot produkálva szakadékba zuhant a magyar ipar, vagy az, hogy már senki nem akar vidéki lakást, vagy az, hogy öt magyar munkavállalóból négy azt gondolja, ennél már csak rosszabb lesz vagy az, hogy aki csak teheti, menne el az országból, és sokan külföldre menekíthetik a pénzüket is a bizonytalanságok miatt. Az intő jelek mellett sokkal rosszabbak maguk a könnyelműségek. Ami kezdődött azzal, hogy Matolcsy, akit esélyesnek tartanak leendő MNB-elnöknek - bár a Capital Economics szerint ő lenne a legrosszabb választás - azt mondta, hogy a jegybankkal támogatná a növekedést.
El sem tud képzelni kiszámíthatóságot
Majd szokásos csütörtöki Heti Válasz-cikkében nemcsak arról írt, hogy a világunk nem normális - kifejtve, hogy el sem tud képzelni kiszámítható, racionális döntést -, hanem arról is, hogy hibás volt a túl erős forinton alapuló monetáris politika. Ennek aztán meg is lett a hatása: a csütörtök reggel még 290 forint alatti euróárfolyam két nap alatt elszállt. Csütörtökön még csak 293 felett volt az euró, és innen enyhén vissza is esett az árfolyama péntek reggelre, a hét utolsó napján már a hét hónapja nem látott szintet, a 297 forint fölötti is elérte az euró ára.
Hamecz István, az MNB korábbi igazgatója szólt ugyan, szintén a Heti Válaszban, hogy a kormány megnyerhetetlen és rossz háborút vív - aminek jól látható jele, hogy az elvileg csökkenő államadósság ellenére soha nem volt akkora kamatfizetési kötelezettsége az államnak, mint idén lesz -, de ez nemigen hatott. Sőt, Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén már arról beszélt, hogy Magyarország gazdasági rendszerváltást hajtott végre 2010 és 2012 között, aminek köszönhetően versenyképes lett az ország - mondjuk az adatok mást mutatnak, egy őszi adatsor szerint akkorát zuhantunk tavaly, mint korábban soha.
Két nap, két százalék
A könnyelműségre való hajlam azonban nemcsak abban mutatkozott meg, hogy Matolcsy néhány mondattal két nap alatt két százalékkal tudta gyengíteni a forintot (még szerencse, hogy a devizahitelesek újabb segítséget kapnak az új forintos szuperhitellel). Hanem abban is, hogy mint az Index megtudta, kormányzati körökben ismét előkerült a 13. havi nyugdíj ötlete, ami Szép-kártyán vagy a még tovább terjeszkedő Erzsébet utalványon érkezhet, és történetesen nem sokkal a választások előtt.
Nem sokkal később az is kiderült, hogy nem rendszeres, hanem csak egyszeri juttatást kapnának a nyugdíjasok, és hogy a történet még inkább a latin-amerikai politikai kultúrát idézze, ez a 280 milliárd forint körüli, a GDP 1 százalékára rúgó ajándékot történetesen tényleg éppen a választások előtti hónapokra időzítené a kormány. És ha már nyugdíjak: a héten felmerült, hogy az év végén szigorított nyugdíjszabályok, a kényszernyugdíj miatt 70 év legyen a nyugdíjkorhatár az egészségügyi dolgozóknál, és kiderült az is, hogy a nagy szigorítás a politikusokat nem érinti majd.
Bizonytalan bevétel, bátor költekezés
Az idei költségvetés nemcsak a választási cukorkának szánt nyugdíjas-szavazatvásárlás miatt kerülhet veszélybe. Hanem azért is, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy borulni fog az e-útdíj-tender, miután a győztes pályázót otthagyta az egyik legfontosabb alvállalkozója, márpedig ebből 75 milliárd forintos bevételt várt a kormány erre az évre. A kormányzati szervek közben gondtalanul költenek: hatnapos munka nyolcszázezret ért, tanácsadásért havi több milliót fizettek, távol-keleti tanulmányútra is futotta.
Néhány napon belül összességében 355 milliárd forintnyi bizonytalanság keletkezett a kamatterhekkel jócskán lesúlyozott idei büdzsében, ami a forintgyengüléssel és a negatív reálgazdasági folyamatokkal együtt aggasztó évkezdetet jósol. Pláne, hogy a hírek szerint újabb államosításra is készül a kormány miután nemrég több milliárd forintért beszálltak a veszteséges húsüzemek elvileg önkormányzati, gyakorlatilag mégis állami megmentésébe.
Visszatérve a közlekedésre: a héten ismét drágult a benzin, mostantól újra két műszakban termel a Suzuki és törölték a csődközelben lévő Aerosvit több járatát. A légi közlekedésben figyelemreméltó hír volt az is, hogy égnek a Dreamlinerek: két nap alatt két gép is meghibásodott, egy hét alatt négyszer volt műszaki hiba, így most átfogóan kivizsgálják a repülők biztonságosságát. Vizsgálat volt egy magyar biztosítónál is: a 30 ezer tagot számláló, 45 milliárdos vagyonú Dimenzió vezetőinek nagyobb része le is mondott, mert úgy érezték, kívülről manipulálják a biztosítót, ami miatt a pénzügyi felügyelet is aggódik.
Nullák nullák hátán
A héten kiderült az is, hogy lenullázzák a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, miután a 8200 milliárd forintnyi uniós támogatás elosztásáért felelős hivatal csődöt mondott. Milliárdos tétel, de kevesebb nullával az az 52 milliárdos összeg is, amit a távhő árának csökkentése miatt a cégek kapnak kompenzációként a kormánytól - ez újabb lépés az idei költségvetés fellazítása felé. A lakossági rezsicsökkentés viszont a vállalatok fizetik meg: több tízezer vállalkozás rendszerhasználati díja emelkedik 10-15 százalékkal. Egy vállalkozásnak viszont jó hírrel indult az év: a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Hung-Ister 1,645 milliárdot kap a Szerencsejáték Zrt.-től, amelynél egyébként még mindig csak tesztelik azt új sportfogadási oldalt, amit a tavalyi futball Eb-n tervezték indítani.
A világot is a milliárdok tartják izgalomban. Pontosabban egyetlen milliárd, ami egyetlen pénzérmében testesülne meg, és amivel Matolcsynál is unortodoxabban, Veres Jánosnál is trükkösebben úszná meg Amerika a világgazdaságot fenyegető válságot. A válság egyébként Európában sem enyhül, hatalmas ciprusi leminősítést hozott a hét, amin az is kiderült, hogy a görög gazdaság negyede fekete, de a csúcstartó Bulgáriában 30 százalék fölött van ez az arány. Küzdenek a feketegazdaság ellen a horvátok is, akik a bolgár ötletet nálunk hamarabb vették át, és máris bekötötték a pénztárgépeket az adóhivatalba.
És ha már a környéken járunk: a héten kiderült, hogy Szlovákia már Csehországot is beérte, miután 2001 és 2010 között a szlovák volt az EU legdinamikusabban fejlődő gazdasága. Igaz, ez a fizetéseken nem látszik, azon viszont igen, hogy olcsóbb lett az ország adóssága. Az áfalottójával Gyurcsány ötletét átvevő ország gazdaságát meghatározó autóiparra viszont stagnálás vár idén. És ha valahol a legjobb is rosszul áll, annak meg is van az eredménye: londoni elemzők nem várnak semmit jót Kelet-Európától, míg az EBRD elnöke arról beszélt, hogy Kelet-Európa csendben rohad, és már megint ötven évre vagyunk attól, hogy utolérjük a nyugatot.
http://index.hu/gazdasag/2013/01/12/hig/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
2013. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
576 db bejegyzés |
| e év: |
7437 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 709
- e Hét: 2631
- e Hónap: 6376
- e Év: 159872
|
|
|
Online
