|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 27
|
|
|
|
|
|
2013-01-03 21:18:51, csütörtök
|
| |
| |
"Ti voltatok otthon, cigány honfitársaim"
2013, január 3 - 20:27
Balogh Gábor, a barikad.hu egykori publicistája a Jobbegyenes blogon reagált a szilveszter éjszakai szigethalmi cigánytámadásra.
"És a szörnyű az, hogy, ha nem tudnánk pontosan a szemtanúk beszámolóiból, akkor is biztosak lehetnénk benne: a tettesek cigányok voltak. És nem csak azért, mert a kocsmai késeléseknek már 20 éve is nagy részét romák követték el. Nézem az áldozatok fényképeit. Ugyan, ki merne belekötni ezekbe a hegyomlás srácokba? Csak az, aki biztos a dolgában. Aki tudja, hogy mindent megtehet: bárkivel, bármit, bármikor - következmény nélkül. Aki otthon van. És csak abba köt bele, aki nincs otthon. Sávoly Gergőék azt hitték, a szigethalmi kocsmában otthon vannak. Keservesen tévedtek.
Ti voltatok otthon, cigány honfitársaim. És ti vagytok otthon lassan minden kocsmában, minden diszkóban, minden utcában este tíz után (de van, ahol már nappal is), a ,,jog eleven fájáról lehullott" falvakban, a lakótelepek beton ping-pong asztalain - az egész országban. ..
Aki érezte már az éjjel felé imbolygó alakok láttán a görcsöt a gyomrában, és fohászkodott: Istenem, csak ne cigányok legyenek - az tudja, miről beszélek. Aki érezte már a megaláztatást izzani az arcán, miközben röhögve pakoltattátok ki vele a táskáját - annak nem kell magyaráznom, miről van szó. Annak sem, aki húzódott már össze, próbált láthatatlanná válni a vonaton, vagy a buszon, mikor ti felszálltok, és lehetőleg egymástól jó messzire leültök, hogy átordibálhassatok az egyik végéből a másikba- csak, hogy érezzük, hogy az egész a tiétek. Az egész vonat, az egész busz - az egész ország. Az ember ilyenkor mereven bámul ki az ablakon, reménykedik, hogy nem ül mellé valamelyikőtök, és nem kezdi el mustrálni az értékeit. Összeszorul a keze, és legszívesebben felordítana: 'a bitang mindenségit, ez az én hazám!!!'. De nem kiált. Nem akar úgy járni, mint Sávoly Gergőék, vagy Marian Cozmáék.
Ez a mi hazánk - és persze a tiétek is. De csak ti érzitek otthon magatokat benne - mi lassan örülünk, ha megtűrt gádzsók lehetünk. Lehajtott fejjel, ökölbe szorult lélekkel, egyre sűrűsödő haraggal a szívünkben. És ennek nem lesz jó vége. Így nem lehet együtt élni. Így nem lehet élni. Ilyen nyomorultul, ilyen kiszolgáltatottan, ilyen védtelenül."
A teljes írás a Jobbegyenes blogon olvasható el.
barikad.hu
http://barikad.hu/ti_voltatok_otthon_cigany_honfitarsaim-20130103 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-03 21:08:31, csütörtök
|
| |
| |
Több százezer forintot fizethetnek a hallgatók
2013, január 3 - 18:03
A miniszterelnök megnyugtatónak szánt ígérete ellenére több százezer forintot is fizethetnek félévente a hallgatók bizonyos államilag nem támogatott szakokon - derül ki a Felvi.hu felsőoktatási felvételi tájékoztatójából, amely tartalmazza a 2013 szeptemberére meghirdetett képzéseket.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma december 20-án hozta nyilvánosságra, mely szakokon lehet majd állami ösztöndíjas képzéseket meghirdetni, és melyek azok, amelyek csak önköltséges formában indulhatnak. Eszerint 2013-ban 16 szakon csak önköltséges képzést lehet indítani. A többi szakon a felvett állami ösztöndíjas hallgatók száma nem lehet kevesebb a 2011-esnél, azaz 55 ezernél.
Akik rosszul járnak
2013 szeptemberében nem támogatja az állam például az andragógia (felnőttképzés), a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a pénzügy és számvitel, a turizmus vendéglátás, a kommunikáció és médiatudomány, valamint a jogász szakok tandíjait.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) lesz a legdrágább a magyar nyelvű gazdálkodási és menedzsmentképzés, ott 300 ezer forintba kerül majd egy félév, míg a Budapesti Corvinus Egyetemen 295 ezer forintot kell majd fizetni ugyanezen képzésért egy félévre.
A magyar nyelvű turizmus-vendéglátás képzések közül a Budapesti Corvinus Egyetemé a legdrágább: félévente 295 ezer forint, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF) 239 ezer forint, a Miskolci Egyetemen 155 ezer forint egy félév.
A pénzügy és számvitel szak magyar nyelven szintén a Corvinus Egyetemen a legdrágább, 295 ezer forint, a Pécsi Tudományegyetemen 205 ezer forint, a legolcsóbb pedig ezen a szakon a Tomori Pál Főiskola képzése, amely Budapesten és Kalocsán is 130 ezer forintba kerül egy félévre.
A jogászképzés nappali tagozaton a legolcsóbb a győri Széchenyi István Egyetemen lesz, ott 165 ezer forintért hirdetnek képzést, a legdrágábban pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) karán, ahol félévente 247 ezer forintért tanulhatnak jogásznak a hallgatók.
Ez még nem a teljes verzió
A tájékoztató kiadványok - amelyek mellékelve egy jelentkezési lapot is tartalmaznak - könyv formában januárban jelennek meg. A tájékoztatók hivatalos kiegészítése pedig január végéig jelenik meg a Felvin. Ez tartalmazza majd a felsőoktatási szakképzéseket és az osztatlan tanári mesterszakokat, valamint az ezekhez kapcsolódó felvételi tudnivalókat. Az online, valamint a januárban megjelenő nyomtatott kiadványba ezek az információk még nem kerültek be. Szintén a hivatalos kiegészítés tartalmazza majd a december 31. utáni esetleges módosításokat a meghirdetett képzésekben.
Az idén szeptemberben induló képzésekre február elsejétől március elsejéig lehet majd jelentkezni. Egy felvételiző legfeljebb öt képzést jelölhet meg. Ugyanazon intézmény ugyanazon szakának állami ösztöndíjas és önköltséges képzési formája - ha a képzési szint és a munkarend is megegyezik - továbbra is egy jelentkezési helynek számít, függetlenül attól, hogy két külön sorban kell szerepelniük a jelentkezéskor.
2012-ben mintegy 110 ezer diák jelentkezett főiskolára, egyetemre. A felvételizők körülbelül 80 százaléka jelölt meg állami ösztöndíjas képzési formát, és 82 661-en jelentkeztek nappali képzésre.
MTI - barikad.hu
http://barikad.hu/tobb_szazezer_forintot_fizethetnek_a_hallgatok-20130103#.UOXgEe 8_xaY.facebook |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-03 21:04:16, csütörtök
|
| |
| |
Megbuktatja az Alkotmánybíróság a regisztrációt
2013. január 3., csütörtök, 20:20
Információnk szerint egy kivételével minden - Áder János köztársasági elnök által megjelölt - pontban alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló törvényt. A testület nemcsak formailag, de tartalmilag is vizsgálta a jogszabályt: az AB szerint nem szükségszerű a regisztráció.
Egy kivételével a köztársasági elnök által megjelölt minden pontban alkotmányellenesnek találta az [origo] információi szerint az AB a választási eljárásról szóló törvényt. A testület mindezeken túl, információink szerint nemcsak az Áder János által formai okokból megjelölt pontokat vizsgálta, illetve semmisítette meg, hanem tartalmilag is elemezte a regisztráció intézményét, és kimondta róla, hogy annak bevezetése nem szükségszerű. A testület állásfoglalása szerint a parlamentnek vagy bizonyítania kell a feliratkozás szükségszerűségét, vagy el kell állnia annak bevezetésétől.
Kitáncolt a frakció a kontrollból
Bár a törvényről a Fidesz korábbi frakcióvezetője, Lázár János ígérete szerint eredetileg a képviselőcsoport kérte volna ki az AB véleményét, a javaslat parlamenti vitájának végére meggondolta magát a frakció vezetése, mert rájöttek, hogy "nem néz ki jól", ha a saját maguk által elfogadott jogszabály alkotmányosságát megkérdőjelezik.
Az AB előzetes normakontrollját így végül Áder János köztársasági elnök kezdeményezte, december 6-i beadványában több aggályos pontot is megjelölt a törvényben.
Az államfő kizárólag a Magyarországon élők feliratkozásával kapcsolatban talált vizsgálandó, a választójog aránytalan korlátozását felvető részeket, a határon túl élő magyarok, illetve a nemzetiségiek regisztrációjával kapcsolatban nem.
A belföldi feliratkozás szabályai közül az államfő kifogásolta, hogy a választást megelőző év szeptemberének első két hetét leszámítva csak személyesen vagy interneten lehet regisztrálni a választásra, de levélben, ahogy a határon túl élők, nem, és bírálta azt is, hogy a Magyarországon élő, de lakcímmel nem rendelkező szavazókra ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint a külföldön élő magyarokra.
Áder János aggályos pontokat talált emellett a kampányra, a közvélemény-kutatásra és a hatályba léptetésre vonatkozó szabályok között is: vizsgálandónak nevezte például, hogy a választási kampány hossza a korábbi 90 nap helyett 50 napra csökken, így a regisztrációs időszak nagy részében nem lehet majd kampányolni, az pedig a véleményszabadságot korlátozhatja felvetése szerint, hogy a kereskedelmi tévékben és rádiókban nem, csak a közmédiában jelenhetnek meg politikai hirdetések, illetve, hogy a választást megelőző héten nem lehet közzétenni a közvélemény-kutatások adatait.
A törvény legtöbbet bírált, a választási részvételt előzetes feliratkozáshoz kötő pontjának vizsgálatát Áder János ugyanakkor nem kérte az Alkotmánybíróságtól arra hivatkozva, hogy azt az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiben rögzítették, ami pedig az alaptörvény része, vagyis az AB által nem vizsgálható.
Áder János december eleji beadványa ugyanakkor még az előtt született, hogy december 28-i ülésén az AB megsemmisítette az átmeneti rendelkezések egyes nem átmeneti hatályú rendelkezéseit - köztük a regisztrációról szólót - arra hivatkozva, hogy azok nem részei az alaptörvénynek. Arról nincsenek információink, hogy a köztársasági elnök által kifogásolt pontok közül melyiket utasította el a testület.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a decemberi döntés után közölte, hogy a februárban kezdődő tavaszi ülésszakon a képviselőcsoport várhatóan közvetlenül az alaptörvénybe foglalja majd az AB által megsemmisített szabályokat. Ennek alapján pedig könnyen lehet, hogy a választási törvény pénteken megsemmisített részeit is így teszi majd támadhatatlanná a kormánytöbbség.
A Fidesz vezetése még 2011 őszén vetette fel, hogy előzetes regisztrációhoz - a végleges megfogalmazás szerint feliratkozáshoz - kössék a választási részvételt. A megoldás alkotmányosságát korábban az ellenzéki pártok, politikai elemezők és Sólyom László volt köztársasági elnök mellett még a közigazgatási minisztérium szakértői is megkérdőjelezték.
A cikket az alábbi címen találja:
http://www.origo.hu/itthon/20130103-az-ab-dontese-a-valasztasi-eljarasi-torvenyro l.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-03 21:03:15, csütörtök
|
| |
| |
Az etiópokhoz hasonlítottak minket
JM
2013. január 3., csütörtök 11:12 |
Árgus szemekkel figyelte a világ, ahogyan a magyar gazdaságpolitika 25 évvel ezelőtt ,,az etiópiai szintű kereseteket svéd adórendszerrel" ötvözte. A progresszív személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó bevezetése többek szerint szükséges, de rosszul időzített döntés volt, mások szerint merész, progresszív húzás, amivel a kormány a gazdasági helyzetet mentette. Fekete János és Kupa Mihály a piacot éltették, Kupa életszínvonal-csökkenést jósolt, a nemzetközi lapok Grósz Károlytól féltették a rendszert.
Címkék
lapvélemények, 1988, adózás
,,A magyarok most olyan évre készülnek fel, amely 1956 óta talán a legnehezebb esztendejük lesz. A kormány drasztikus intézkedéseket tesz, hogy a gazdaság el tudja viselni a jövő nehézségeit, a legnagyobb változást a radikális adóreform jelenti" - írta huszonöt évvel ezelőtt, 1987 őszén az Economist gazdasági hetilap az 1988-ban életbe lépő adórendszer kapcsán.
Az általános forgalmi adó és a progresszív jövedelemadó bevezetését nem csak hazánkban, hanem szerte a világon nagy érdeklődés övezte, egyes lapok kommunista-kapitalista hibridről, közelgő piacgazdaságról, mások súlyos szociális hatásokról, elhibázott gazdaságpolitikai döntésről cikkeztek.
Gyanakodva fogadtuk
Az Economist például Fejesugrás az ismeretlenbe címmel írt a magyar adóreformról: szerintük a magyar kormány az új adóktól többek közt azt is remélte, hogy azzal, hogy a vállalatról az egyénre helyezik az adók súlypontját, felhívják a lakosság figyelmét arra, hogy az állam az ő pénzüket költi, és így nagyobb nyomás helyeződik az államra, hogy az adójövedelmeket gazdaságosan használja fel. ,,A legtöbb magyar azonban mindezt gyanakvással fogadja" - idézte a tekintélyes gazdasági hetilapot a HVG egy 1987-es nemzetközi lapszemléjében.
Nem fogadta kitörő örömmel a magyar reformot a szintén szemlézett International Herald Tribune. Egyik cikkükben azt írták, a magyar vezetés megérdemli a kémiai Nobel-díjat, ,,sikerült az etióp béreket a svéd adókkal ötvöznie. Egy olyan kommunista országban, ahol ez a probléma még soha nem merült fel, a jövedelemadó a beszélgetések legfőbb tárgya".
A lapnak nyilatkozva Kupa Mihály, az akkori Pénzügyminisztérium adóreform-titkárságának a vezetője azt mondta, ahhoz hogy a gazdasági kezdeményezések beválhassanak, politikai demokratizálódásra van szükség. Elismerte, a jövedelemadó bevezetésével és a munkanélküliséggel a demokratizálódás negatív aspektusai is érvényesülni kezdenek Magyarországon. ,,Általános életszínvonal-csökkenés lesz 1988-ban" - mondta Kupa.
Új hibrid született
Az adóváltozásokról a Wall Street Journal korabeli száma is megemlékezett, egy 1988-as cikkben azt írták, hogy a magyar közgazdászok szerint újszerű társadalom születik - a világ első, szocializmusból és kapitalizmusból összetevődő hibridje. Szerintük a magyarok a szovjet tömb egyedüli állampolgárai, akik jövedelemadót fizetnek és általános forgalmi adót, valahányszor vásárolnak valamit.
,,Az év során feltehetően még egyéb kapitalista velejárókat is tapasztalnak majd: inflációt, csődöket és munkanélküliséget" - írták. Szerintük mindennek egy olyan gazdaság a következménye, amelyben változatlanul minden az állam tulajdona, de amelyben az alkalmazottak megtudják, mennyit is ér a munkájuk.
,,Bármennyit is beszélnek a reformról a kommunista világban, egyetlen más ország sem ért el ehhez hasonlót" - írta elismerően a Wall Street Journal újságírója. A lap Fekete Jánost is idézte, a Magyar Nemzeti Bank helyettes vezetőjét, szerinte ,,a történelemben első ízben tapasztalhatunk majd egy szocializmusra alapozott, piac által szabályozott gazdaságot." Fekete akkor azt mondta, a piac által szabályozott valódi árakra van szükség, valódi bérekre és valódi árfolyamokra. ,,Akkor majd meglátjuk, hogy ki kicsoda, és a beruházás majd a profitra törekszik" - mondta Fekete 87-ben.
A gazdasági lap ugyanakkor megjegyezte, a reformok kockázata, hogy Grósz Károly az ország új miniszterelnöke esetleg túl kockázatosnak vélheti a közvélemény haragját, és nem engedi szabadon érvényesülni a piacot. Szabad piac nélkül pedig hosszabb távon nem lesz majd pozitív eredménye a reformnak.
Hatalmas drágulás
,,Várható volt, hogy az új adók népszerűtlenek lesznek, és arra is számítani lehetett, hogy még az áremelkedések előtt vásárlási láz tör ki. A magyarok sohasem voltak híresek optimizmusukról, de most még a szokásosnál is erősebb a pesszimizmusuk. A leginkább persze az életszínvonalukért aggódnak" - írta a társadalmi elégedetlenségről a már idézett Economist cikke. A lap szerint a jövedelemadó és az általános forgalmi adó is gerjeszti az inflációt, azt jósolták, hogy az árak minimálisan 15 százalékkal emelkednek 1988-ban.
A drágulással kapcsolatos aggodalmak jogosak voltak, a Belkereskedelmi Minisztérium ötrészes Leltározási segédlet című kiadványában 87 december végén közzétette a január 1-től érvényes új nagykereskedelmi és fogyasztói árakat. Eszerint a lakosság által vásárolt termékek és szolgáltatások 53 százalékában emelkedtek az árak, átlagosan 16,2 százalékkal. Az alapvető fogyasztási cikkek között az élelmiszerek ára átlagosan 10,7 százalékkal, a tej és tejtermékeké átlagosan 27 százalékkal, a tartósipari termékeké 4,3 százalékkal, a bébiételeké 44 százalékkal, a déligyümölcsöké 14,7 százalékkal, az építőanyagoké 31 százalékkal.
Kisebb mértékű volt az emelkedés a hatósági áras termékeknél, például átlag alatt drágult, 77-ről 107 forintra a trappista sajt, 9,6 forintról 10,4 forintra a fehér kenyér, egy liter tejért 7,6 forint helyett 9,2 forintot kellett fizetni. Eközben az adókhoz igazított éves átlagkereset 76 ezer forint körül volt. 1988-ban még hatóságilag döntöttek a belföldi gyártmányú mosószerek áráról, és központilag határozták meg a sertéshús, illetve marhahúsok árát is, itt azonban csak a rostélyos, a hátszín, a lábszár, a szegy és az oldalas áráról döntött az állam.
Már így sokat dolgotak a magyarok
A korabeli lapok többnyire kiemelték az adóknak súlyos társadalmi hatásait, és hogy az embereknek 88-ban már többet kell dolgozniuk ahhoz, hogy ugyanannyit keressenek, mint korábban. A fizetéseket ugyan emelték, hogy a hazavitt pénz mennyisége ne csökkenjen, ez azonban csak az alapfizetésre vonatkozott, a járulékos jövedelmeket kikezdték az új adók, ráadásul az infláció is nagyobb terhet rótt a háztartásokra. A Financial Times 87 nyarán ráadásul éppen arra mutatott rá, hogy a magyarok több munkát már aligha tudnak vállalni, ,,ők dolgoznak a legtöbbet Kelet- illetve Nyugat-Európában".
,,Az általános heti 40 órán felül a többségnek másodállása is van, sőt némelyeknek harmadállása is. Noha hivatalos adatok nincsenek, számos közgazdász úgy véli, hogy a magyarok napi 16-18 órát dolgoznak - ez is az oka annak, hogy ma a világon Magyarországon a legmagasabb az öngyilkossági és válási arányszám. A hivatalos átlagbéreket figyelmbe véve Budapesten egy munkásnak 17 évig kellene dolgoznia, hogy vásárolhasson egy 60 négyzetméteres lakást" - írta a Financial Times, amit egy 87-es HVG idéz.
A Economist cikke szerint az adóreform a jobban kereső embereket érinti a legrosszabbul, hiszen a pluszjövedelmeket a legfelsőbb kategóriában 60 százalékos kulccsal adóztatják meg. Egy a lapnak nyilatkozó magas beosztású magyar szerint teljes jövedelme negyedével csökken a reform hatására.
,,A közgazdászok abban nem kételkednek, hogy Magyarországnak új adónemre volt szüksége, de sokan úgy gondolják, hogy az időzítés hibás. Kétlik, hogy helyes volt a két nagy változtatást egy időben bevezetni, főleg egy olyan periódusban, amikor az öveket szorosabbra kell húzni. Sokak szerint az adóreform igazi előnyei csak akkor mutatkoznának meg, ha egyben a piacok is kötetlenebbé válnának, beleértve a bérek, az árak és a pénzügyek szabályozását" - írta a hetilap.
Grósz, aki kimondta
A szovjet lapok mindeközben arról cikkeztek, Magyarországon az adórendszer bevezetését és a rendkívüli gazdasági intézkedéseket egyedül az ország hatalmas adóssága teszi szükségessé. Arról írtak, hogy Grósz Károly megítélése a magyarok körében annak ellenére is kimondottan jó, hogy parlamenti bemutatkozásában ,,sok keserű igazságot mondott honfitársainak". Például elmondta, hogy Magyarország adóssága 16 milliárd dollár, ő volt az első, aki nyilvánosságra hozta ezt az adatot. "A fizetésképtelenséget, az átütemezést elkerülendő, rendkívüli intézkedéseket kellett hozni" - magyarázta a budapesti intézkedéseket az egyik 87-es HVG-ben szemlézett szovjet napilap.
,,Egyensúly nélkül nem lehet kibontakozni" - mondta 1987-ben költségvetési expozéjában Medgyessy Péter újonnan megválasztott miniszterelnök-helyettes is, szerinte ugyanakkor az adók fő célja nem az állami bevételek növelése. "Az adó újraelosztása fogja megadni azt a mércét, amellyel a kormány különbséget tehet a sikeres és az akadozva működő vállalatok között" - jövendölte Medgyessy.
Erről beszélt az új adórendszer kialakításának egyik központi alakja Kupa Mihály is. ,,Eddig a hatékony vállalkozásokat adóztattuk, az alacsony teljesítőképességűeket, pedig támogattuk. Minden törekvésünk arra irányul, hogy olyan önálló vállalkozásokat teremtsünk, amelyek felelősséggel tevékenykednek, és ahelyett, hogy a kormány beavatkozását várják, a piac szempontjait veszik figyelembe" - nyilatkozta Kupa 1987-ben.
(Az idézetek a korabeli hetilapok, napilapok és kiadványok könyvtári példányaiból származnak.)
http://index.hu/gazdasag/2013/01/03/modern_adorendszer/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-03 20:55:02, csütörtök
|
| |
| |
2013.01.03. 20:12 | Utolsó módosítás: 2013.01.03. 20:15
A miniszternek munka mellett is jár a nyugdíj
Jogosnak tartja Pintér Sándor belügyminiszter, hogy havi mintegy 150 ezer forint nyugdíjat is felvesz.
A tárcavezetőt az LMP-s Dorosz Dávid írásban kérdezte: szerinte helyes-e, hogy miközben egymilliárdos vagyona van, megkapja a juttatást.
Doroszt ez azért érdekelte, mert a volt főrendőr korkedvezménnyel vonult vissza, s a mostani kabinet megadóztatja ezen juttatásokat. Ráadásul a nyugdíjas közalkalmazottaknak is választaniuk kell: munkájukat tartják meg, vagy lemondanak juttatásukról. Ám Pintérnek jár 1,1 milliós fizetése.
- Jogosan kapom a nyugdíjat, mert 46 évig fizettem a társadalombiztosítási járulékot - írta válaszában Pintér. A miniszter kitért arra is, hogy azért kellett dolgoznia, mert - ,,vagyontalanként" - családját sem tudta eltartani az akkori 38 ezer forintos ellátásból.
Címkék: nyugdíjak nyugdíj Pintér Sándor
http://hirek.msn.mainap.hu/itthon/a-miniszternek-munka-mellett-is-jar-a-nyugdij-4 5041 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-03 20:39:25, csütörtök
|
| |
| |
2013-01-03. 19:09
Megérkezett az újabb izraeli parancs: el kell fojtani az ellenállást Európában!
A zsidók egyáltalán nem bánják, ha pislákol az antiszemitizmus parazsa a világban, mivel ily módon is el tudják magukat különíteni a gójoktól, és kevéssé kell tartaniuk a ,,beolvadástól". Ugyanakkor persze azt sem akarják, hogy a parázsból tűz legyen, mert akkor a nyugati világ felett gyakorolt uralmuk és kiváltságaik veszélybe kerülnek. Van tehát az úgynevezett antiszemitizmusnak egy számukra optimális szintje. Úgy látszik azonban, immár a “kívánatos" szint fölött vagyunk, ugyanis egy újabb komolynak tűnő parancs érkezett Tel Avivból az európai gyarmatokat kormányzó EU-vezetéshez.
Shlomo Moshe és Yona Metzger
Izraeli két főrabbija - Yona Metzger és Shlomo Moshe - január 2-án levélben "utasította" Herman Van Rompuy-t, az Európai Tanács elnökét arra, hogy lépjen fel határozottabban a cionista diktatúra ellen szervezkedő hazafias mozgalmak ellen. A két rabbinál állítólag akkor telt be a pohár, amikor hírét vették annak, hogy Velencében, az új esztendő első napján, megtámadtak egy zsidó iskolában tanuló diákot. "Ez a komoly incidens része az elmúlt évben történt támadások sorozatának, amelyek az antiszemitizmus jelenségének erősödésére utalnak Európában. A Toulouse-ban bekövetkezett szörnyű mészárlás óta gyakran hallunk a zsidók sérelmére elkövetett erőszakról" - olvasható a két rabbi levelében.
A továbbiakban kifejezik ,,félelmüket" a velencei eset kapcsán, ahol is ,,egy zsidó fiatal fizette meg az árát annak, hogy nyilvános helyen a jesiva iskolák diákjainak ruházatában jelent meg". Majd a két rabbi felszólítja az Európai Tanács elnökét arra, hogy hozzon létre egy különleges bizottságot, "amely megvizsgálná az antiszemitizmus kiterjedését a kontinensen, annak okait, és javaslatot tenne a probléma megoldására".
A levél az alábbi holokausztos propagandaszöveggel zárul: "A holokauszt áldozatainak emléke Európában nem halványult el, az üzenetet pedig megtanulhattuk: senki sem maradhat csöndben akkor, amikor zsidó vér folyik. Mint az egyesült Európa tanácsának vezetőjére, mi úgy tekintünk Önre, mint arra a legmagasabb beosztású személyre, aki képes tenni azért, hogy a sérelem orvosolva legyen, és az európai zsidók nyugalomban és békében élhessenek".
Ami a velencei incidenst illeti, ott az történt, hogy a város központjában sétáló zsidó diákra állítólag 15 arab támadt rá kedden, a késő éjszakai órákban. A támadók addig ütlegelték áldozatukat, amíg elveszítette eszméletét. Amikor egy járókelő a közelükbe ért, a banda tagjai kereket oldottak. A zsidó diákot kórházba szállították. A rendőrség nagy erőkkel folytatja a nyomozást.
A Milánóban székelő Zsidóellenes Előítéletből Fakadó Támadások Dokumentációs Központja elnevezésű intézménynek az elmúlt év decemberében közzétett jelentése szerint 2012-ben jelentősen nőtt a zsidók sérelmére elkövetett cselekmények száma Olaszországban. Horogkeresztek falra festése, utcai ,,inzultusok" (vagyis a zsidók szóbeli szidalmazása) és fizikai támadások egyaránt előfordultak.
De nemcsak Olaszországban rettegnek a zsidók, hanem Európa más országaiban is. Egy tavaly novemberi felmérés szerint még Németországban is ,,aggasztóan" erősödik az antiszemitizmus. Holott 1945 óta a németeket aztán igazán alapos agymosásnak vetették alá annak érdekében, hogy szeressék meg legyőzőiket, és tagadják meg nemzetüket. A Német Szociáldemokrata Párthoz közel álló Friedrich Ebert Alapítvány vizsgálataiból az a reménykeltő tény derült ki, hogy Kelet-Németországban (az egykori NDK területén) élő németek nem kevesebb, mint 15,8%-a a ,,fasiszta szélsőjobboldallal" rokonszenvezik, és ebből fakadóan a Németország fölött is uralkodó zsidókat sem kedveli. A múlt év októberében nyilvánosságra került adatok pedig azt mutatják, hogy Franciaországban az ,,antiszemita jellegű" incidensek száma 45%-kal emelkedett.
A zsidók pedig vélhetően továbbra is részben erőszakkal (vagyis a ,,jog eszközeivel"), részben pedig az agymosó holokausztos kampány erősítésével (az ,,oktatás és a média bevonásával") kívánják elfojtani a cionista uralkodó oligarchia ámokfutása és fokozódó diktatúrája elleni erősödő európai ellenállást.
Perge Ottó - israelnationalnews.com nyomán
További részletek: http://kuruc.info/r/39/106179/#ixzz2GwXEDhOx
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-03 19:10:24, csütörtök
|
| |
| |
Őszre teljesen Orbáné lesz az ország
2013. január 03., csütörtök, 06:30 • Utolsó frissítés: 3 órája
Szerző: hvg.hu
Őszre a maradék néhány - közjogilag - független, hatalmi kontrollt jelentő intézmény is engedelmes kiszolgálójává válhat a kormány politikájának. A Magyar Nemzeti Bank új elnökét márciusban választhatják meg, április végére két új taggal egészülhet ki az Alkotmánybíróság, szeptemberben minden bizonnyal Szabó Máté ombudsmannak is mennie kell majd.
Kevesen mondhatják el magukról, hogy Orbán Viktor megválasztott kormányfőként egyből őket emlegette egy nemzetközi sajtótájékoztatón - Simor András közéjük tartozik. Orbán Viktor rögtön a 2010-es választások második fordulójának másnapján arról beszélt már, kétséges, az MNB (és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) el tudja-e látni törvénybe foglalt feladatait, így össze akarják vonni őket, miközben Simorról azt mondta: az MNB-re büszkék szeretnénk lenni, "beleértve a vezetőit is, az nem offshore-lovagok szálláshelye". (Mint arról a HVG beszámolt, Simornak vagyonnyilatkozata szerint 2006-ban összesen 923 millió forintos befektetési alapokban tartott megtakarítása volt. Az egy évvel később tett nyilatkozatában viszont már azt közölte: csupán 67 millió forintja van befektetési alapokban. Egy év leforgása alatt tehát 856 millió forinttal csappant meg az MNB elnökének ily módon befektetett vagyona. Tavalyról pedig 80 millióról adott számot.) Pedig Simor András szavaiból arra lehetett következtetni, az MNB afféle bizalomerősítő gesztussal indított: a Monetáris Tanács ugyanis aznap döntött az alapkamat 25 bázispontos csökkentéséről (ami ezáltal 5,25 százalékra mérséklődött), a jegybank elnöke pedig úgy kommentálta a lépést, hogy a Monetáris Tanács ezzel reagált a választások eredményére.
A ,,gesztus" már csak azért is érdekes volt, mert Simor ekkorra már több mint egy éve folyamatosan a Fidesz nehéztüzérségének célkeresztjében állt. Orbán Viktor még 2009 tavaszán mondta azt, szintén egy sajtótájékoztatón, hogy ,,torkig vagyok azzal a helyzettel, amikor Magyarországon a jegybankelnök, a miniszterelnök meg a pénzügyminiszter kimenti vagyonát az adózás elől offshore cégekbe, majd ezután pénzhiányra hivatkozva, megszorításokkal sarcolja meg az embereket". Ezzel indult útjára az ,,offshore-lovagozás" a Fidesz részéről, Simor nevét innentől kezdve csak negatív konnotációban ejthette ki a száján bárki a párt háza táján. (A sors iróniája, hogy később ugyanezt kapta meg a Fidesz az ellenzéktől, elsősorban az LMP-től, a zöld párt előszeretettel dörgölte a pártvezetők orra alá, hogy milyen gesztusokat tettek az offshore báróknak.)
Nyomás alatt
A feszültség onnantól folyamatos volt, úgy is fogalmazhatunk, a Fidesz ahol tudta, ott tartotta nyomás alatt Simort, előbb a Járai Zsigmond vezette felügyelőbizottság a magas kommunikációs költések, magas fizetések miatt, majd tavaly ősszel megtette ezt az - akkor már szintén megbízható fideszes káder által vezetett - Állami Számvevőszék is. Simor számára ennél is kellemetlenebb lehet, hogy a Monetáris Tanács összetételének megváltoztatásával saját intézményén belül is folyamatos háborúra kényszerül: a 2011 tavaszán kinevezett négy új tag mindegyike Járai Zsigmond köréhez tartozik, ennek megfelelően előbb azt akarták elérni, hogy az MNB-elnök mint Költségvetési Tanács-tag elemzéseibe beleszólhassanak, majd szavazataikkal a kormányzati akaratnak megfelelően, de Simor korábbi céljaival ellentétesen a tanács idén nyár végétől kamatcsökkentésbe kezdett.
Simor távozását már sokan várják a kormányban
Fotó: MTI / Kovács Tamás
Utóbbival egy hosszú csata dőlt el Orbán Viktor javára, aki folyamatosan azt hangoztatta, hogy szerinte a túl magas alapkamat a gazdaság bővülésének egyik fő gátja. A már említett kezdeti, gesztusértékű kamatcsökkentés után 2010 őszétől már emelésbe kezdett a Monetáris Tanács, így a kamat 2011-re a 7 százalékot is elérte. Ugyanakkor még ez sem volt elég ahhoz, hogy a forintot ne kezdje el ütni a piac 2011-2012 fordulóján, aminek következtében idén január 6-án Orbán Viktor kénytelen volt egy asztalhoz ülni Simor Andrással - ezután a találkozó után hangzott el a kormányfő híres mondata lapunk kérdésére arról, hogy semmilyen személyes felelősséget nem érez a gyenge forint miatt. A kormányfőnek már csak néhány hetet kell várnia, hogy a hasonló ,,kellemetlenségektől" megkímélje magát a jövőben, Simor András mandátuma ugyanis márciusban jár le, a Fidesz pedig nyilvánvalóan olyan embert választ majd utódjául, aki teljesen belesimul a kormánypolitikába, a legtöbbet Matolcsy György nevét emlegetik. Ezzel megnyílna az út a további "dinamikus kamatcsökkentések" felé, ami régi vágya a kormányfőnek, és Matolcsy Györgynek is, ráadásul a jegybanki devizatartalék egy részét is beforgatná a kormány a gazdaság élénkítésébe, de Simor András ennek is ellenállt idáig.)
Megbízható elvtársak
Áprilisban az Alkotmánybíróság is többségében olyan bírákból áll majd, akiket a második Orbán-kormány idején neveztek ki. Holló András ugyanis áprilisban lesz 70 éves, ezért nyugdíjba kell vonulnia. Hollónak már 2005-ben lejárt az - akkor még - kilencéves bírói mandátuma, de az Országgyűlés akkor újabb kilenc évre megválasztotta. 2008-ban újra a testület elnökhelyettesévé választották, miután az addigi elnökhelyettest - Paczolay Pétert - elnökké választották. Februárban pedig Bihari Mihály távozik (ekkor tölti be a 70. életévét), akit ugyan 2010-ben neveztek ki, de korábban már a testület elnöke volt.
A Fidesz először a kormányra kerülése után, az állami végkielégítések 98 százalékos különadója kapcsán került összeütközésbe az Alkotmánybírósággal. A 2010 júliusában elfogadott, majd októberben hatályba lépett törvényt még abban a hónapban egyhangúlag alkotmányellenesnek minősítette az Ab. A Fidesz erre reagálva úgy módosította az alaptörvényt, hogy az Ab ítélkezésének hatálya alól kivonta a 98 százalékos különadó kérdését. A kormány emellett rendre csökkentette az Ab jogköreit. Költségvetési és adókérdésekben például nem dönthet, az erre szóló jogosítványait legfeljebb akkor kaphatja csak vissza, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken.
Tavasztól már az Ab-t is teljesen domesztikálni fogja a Fidesz
Fotó: Fazekas István
Ma már utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérhet, a törvények előzetes vizsgálatát viszont a parlament is indítványozhatja a testületnél. Konkrét jogi érdek nélkül ugyanakkor az állampolgárok nem kérhetik jogszabályok felülvizsgálatát, de a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével az Ab egyedi jogvitákban is dönthet majd. Az alkotmánybíróság létszámát is megváltoztatták: 11-ről 15-re növelték a bírák számát, akik tizenkét évig maradhatnak pozícióban a korábbi kilenc helyett. Igaz, a Fidesz nemcsak nyeste az Ab jogköreit, hiszen 2012-től a testület alkotmányjogi panasz címén felülvizsgálhatja a rendes bíróságok alaptörvénybe ütköző ítéleteit. Erre ezt megelőzően nem volt lehetősége.
S bár az ellenzék azt hangoztatja, hogy az Ab a kormányzat kezében van, szimbolikus ügyekben több esetben a testület a kétharmados többséggel bíró kormánypárt döntéseivel ment szembe. Legutóbb december végén az alaptörvény rendelkezéseinek jelentős részét semmisítette meg, egy évvel korábban pedig hasonló csapást mért a médiatörvény és a büntetőeljárási törvény több rendelkezésére, valamint megsemmisítette az egyházügyi törvényt is. Ha a kormány által delegált lojális tagok kerülnek túlnyomó többségbe a testületben, efféle "akadékoskodásra" nyilván nem kell majd számítani az Alkotmánybíróság részéről.
Az "ellenforradalmár"
Szabó Máténak sem lehet sok illúziója saját sorsát illetően azok után, hogy augusztusban maga a kormányfő minősítette ,,ellenforradalmi kísérletnek" az ombudsman kérését a felsőoktatási létszámkeretről szóló kormányrendelet visszavonásáról: az alapjogi biztos jól teszi, ha felkészül a mandátumának szeptemberi lejárta utáni időszakra, és új állás után néz magának. (Szabó Máté később az ATV riporterének kérdésére a ,,politikai kommunikáció" kategóriájába sorolta a megnyilatkozást, és nem akarta kommentálni.) Az ombudsman szerepfelfogása nyilvánvalóan szemben áll a Fidesz attitűdjével, amely a közjogilag független intézményektől is feltétlen lojalitást vár el.
Szabó Máté is túl sokat ''akadékoskodik'' a hatalomnak
Fotó: Horváth Szabolcs
Márpedig Szabó Máté valósággal ,,hiperaktívvá" vált az új alkotmány hatálybalépését követően: miután januártól megszűnt az állampolgárok joga, hogy egyénileg forduljanak az Alkotmánybírósághoz, Szabó Máté vette át ezt a szerepet: összesen 35 esetben fordult az Alkotmánybírósághoz, emellett azonban mintegy 250 törvénytervezetet is véleményezett, az esetek harmadában kritikai észrevételeket is tett. Szabó Máté többek között olyan emblematikus Fidesz-intézményeknek is nekiment, mint a rokkantnyugdíjazás átalakítása, a Médiatanács, vagy éppen a hajléktalanok utcán élését szabálysértéssé minősítő rendelkezések, de legutóbb 75 oldalas jelentésben bírálta a közfoglalkoztatást is, és a beérkezett panaszok alapján többek között olyan megállapításokat tett, hogy a közmunkások esetében egyszerre jelentkezhet a hatósági és munkáltatói kiszolgáltatottság, ráadásul esetükben még kevésbé érvényesül a munkahelyi védelem, mint bárki másnál.
Különösen fájhatott a Fidesznek az is, hogy Szabó Máté szerint sérült a jogbiztonság elve a játékautomaták betiltásakor. A biztos ráadásul egész évben kritizálta azokat az átmeneti rendelkezéseket, amiket a kormánypártok az alkotmányhoz fűztek, Szabó Máté érvelése már év elején megegyezett az Ab december végi döntésével, miszerint az átmeneti rendelkezések nem írhatják felül az alaptörvényt, nem állapíthatnak meg kivételeket annak rendelkezései alól. Szabó Máté ezért már márciusban az Alkotmánybírósághoz fordult, majd amikor a kormánytöbbség júniusban úgy módosította az Alaptörvényt, hogy az átmeneti rendelkezések annak részét képezik, kijelentette, hogy ezzel semmi nincs megoldva, így fenntartja indítványát. Egy lojális ombudsmantól nyilvánvalóan ezen a fronton sem kell semmilyen kritikára számítania a kormánynak.
http://hvg.hu/itthon/20130103_Alkotmanybirosag_Jegybank_ombudsman#utm_source=hvg_ daily&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2013_01_03&type-id=HvgD aily&user-id=572662BE&utm_content=top |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-03 18:54:55, csütörtök
|
| |
| |
Tanulhatnánk az oroszoktól: agyonlőtték a rendőrörsre támadókat
2013-01-03 17:01:05
Ez már igen! Így kell ezt! Aki az állam biztonságát szavatoló intézményre (értsd itt: rendőrség) támad, az valamennyiünk biztonságát, életét veszélyezteti, tehát ki kell vonni a forgalomból. Szépen fogalmaztunk? Lehetne azt is írnunk: agyon kell lőni az ilyeneket, mint a veszett kutyát, úgysem lesz belőlük szalonna, azaz becsületes, normális ember.
Gondoljunk bele: mi tartja vissza a rendőrörsre támadó hordákat (nálunk sok helyen, például Hatvanban volt ilyen), ha azt tapasztalják, hogy büntetlenül lehet? Az ,,ejnye-ejnye"? Vagy a parancsnok szemöldök összevonása?
Egy frászt.
Aki a szóból nem ért, azt kényszeríteni kell. Aki fegyverrel ront a rendőrre, abba bele kell ereszteni egy tárat, az majd helyre teszi. Van olyan, aki ezt nem érti?
Az atv.hu híradását olvashatják.
Rendőrörsre támadtak Oroszországban, nem élték túl
Megtámadott egy rendőrőrsöt, majd elmenekült a helyszínről két ismeretlen fegyveres, akiket megöltek az őket üldöző rendőrök szerdán Oroszországban, az Észak-Kaukázusban - közölte a rendőrség.
A Karacsaj-Cserkesz Köztársaságban lévő Ucskeken településen két fegyveres tüzet nyitott gépkocsijából egy ottani rendőrőrsre, majd továbbhajtott. A rendőrök üldözőbe vették a támadókat, akiknek a gépkocsija egy fának hajtott. A balesetet szenvedett fegyveresek ezután lövöldözni kezdtek a nyomukban lévő rendőrökre, akik visszalőttek. A tűzharcban a két támadó életét vesztette.
Az Oroszország délnyugati részén, a Kaukázus északi lejtőin és az előtte fekvő síkvidéken elterülő orosz köztársaságban, akárcsak Dagesztánban és Csecsenföldön gyakoriak a fegyveres erőszakos cselekmények, amelyeknek elkövetésével a hatóságok "iszlám lázadókat" és "bűnözőket" gyanúsítanak.
hunikum.info - atv.hu
http://hunikum.info/Tanulhatnank_az_oroszoktol_agyonlottek_a_rendororsre_tamadoka t |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-03 18:46:17, csütörtök
|
| |
| |
Vér Szilveszter éjjelén
2013. 01. 2. szerda. - 22:38
Mint ahogy már értesülhettünk róla különböző híradásokban, több ember sérülésével járó tömegverekedés tört ki egy szigethalmi szórakozóhely előtt szilveszter éjjelén. Egy cigány fiatalt emberölés kísérletének megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vettek - közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője kedden. A Kuruc.info több olvasójai is - köztük az egyik megkéselt édesanyja - jelezte hozzászólásában, hogy az elkövetők ezúttal is cigányok, az áldozatok pedig ezúttal is magyarok:
"A két áldozat két élsportoló, egy MMA- és egy ökölvívó magyar bajnok, akik a barátaim, és egy WC-használaton durrant ki az egész... A retkes genyók bementek, és mivel tele volt a WC, meg lettek kérve, hogy várjanak egy kicsit... Ekkor kezdődött a pofozkodás, amiben a sportolók jobbnak bizonyultak. Hamarosan előkerült több kés, mert kb. 40 féreg nem bírt 15 élsportoló kemény sráccal...
Első kézből tudtam meg, hogy amíg a szórakozóhely emeletén a rend éber 25 kilós őre a magyarokat b@sztatta, kérdezgette, és vegzálta, köztük a barátom és egykori sporttársam lányát, az egyik áldozat nővérét és egy barátom babáját, akik a kedves barátom fiát látták el remegve a rendelkezésre álló eszközökkel, és üvöltött a barátom kedvese a rendőrrel, hogy hívjon erősítést, ez alatt szúrták úgy hasba a másik, MMA-bajnok srácot, hogy a máját és a beleit kellett műteni, és azóta is altatásban tartják! Hát ennyit a magyar bűnüldöző szervek korrekt munkájáról, hozzáértéséről, affinitásáról és kompetenciájáról. A szigetszentmiklósi kapitányság ismét kitett magáért szakszerű és a vétlen állampolgárokat védő intézkedési protokoll tekintetében."
Mivel már tényleg annyira, de annyira elcsépelt lenne újra leírnunk azokat a lózungokat, amelyeket máshol olvashattunk, csak a tényekre szorítkoznánk. Teljesen felesleges az államtól várni a segítséget. Nem érdekelt ebben. Minden erre irányuló siránkozás már nemhogy felesleges, de egyenesen bűn! Itt a magyar emberek tehetetlenségéről van szó, mert nem képesek megvédeni magukat. Felesleges ezt szépíteni, ez a mi hibánk is!
Magyar fiatal! Ha nem akarod, hogy rokonaid, szüleid, szeretteid vére is így folyjon...
(a kép nem illusztráció, a helyszínen készült...)
...akkor elég a süket szövegelésből, ne a cigányokat szidd, hanem embereld meg magad, és irány felkészülni, önvédelmet tanulni, küzdősport edzésekre járni, keresni azokat a közösségeket, melyek keretein belül meg tudjátok védeni népeteket! Nincs sok időnk. Ébredj, magyar!
A sérülteknek innen is jobbulást kívánunk!
(Kuruc.info - Harcunk.info nyomán Kitartás.hu)
http://kitartas.mozgalom.org/aktualis/ver-szilveszter-ejjelen |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-03 18:40:25, csütörtök
|
| |
| |
Megfenyegették a cigányok a megkéselt sportoló családját
2013-01-03 16:14:13
Nem elég, hogy ölnek, nem elég, hogy rabolnak, nem elég, hogy falvakat, városrészeket tartanak terror alatt, hanem még az elkövetett súlyos bűncselekmények után is nekik áll feljebb: ennyire vannak elkapatva ma hazánkban a cigányok.
Nálunk a feje tetejére állt a világ. A szilveszter éjszaka Szigethalmon megkéselt sportoló családját a szökésben lévő tetves és az elkövető családja is megfenyegette, nehogy vallomást merjen tenni az ügyben, mert vér fog folyni.
Hihetetlen.
Ezt csak cigányok tehetik meg Magyarországon!
Senki másnak a ,,kultúrájában" nem leledzik a vérbosszú, az ilyen szintű fenyegetés vagy kolosszális méretű pofátlanság, és ezért - rajtuk kívül - azok a döntéshozók a felelősek, akik tehetetlenségből vagy szándékosan, de hagyják likvidálni a magyart. Védelmet nem adnak (pedig ezt az államnak, azaz nekik kellene), a lakosság cigányok elleni önszerveződését pedig a börtönbüntetés törvényi erejével gátolják.
Kik mellett állnak? Ez nem is kérdés. Mint ahogyan az sem, hogy napról napra erősödik a cigányterror Magyarországon.
A sport24.hu beszámolóját olvashatják.
Megfenyegették a megkéselt sportolót és családját
A szilveszter éjszakai szigethalmi késelő és családja megfenyegette az áldozatot és hozzátartozóit mondván: vér fog folyni még, ha Gergő vallomást mer tenni a rokonuk ellen
Ahogy beszámoltunk róla, a szigethalmi sörözőben szilveszter éjszaka elkövetett késelés áldozatai sportolók voltak. Egyikük, Sávoly Gergő - az MTK ökölvívó szakosztályának 18 éves, +90 kilós bunyósa, aki 2011-ben országos bajnok volt - már annak ellenére jobban van, hogy testét 8 késszúrás is érte, 4 a szív környékét, az egyik majdnem átvágta a szívburkot.
A másik sérültről, Bozsányi Gergőről egyelőre azt lehet tudni, hogy 19 éves, a szigetszentmiklósi Sziget SC 69 kilós birkózója. Ő járt rosszabbul. Joszkin János, vezetőedző arról számolt be, hogy a fiatal sportoló életveszélyes állapota enyhén javult. A Merényi Kórházban hat órás életmentő műtétetet követően már felébresztették a mesterséges altatásból, de a testébe behatoló 3 késszúrás súlyosan megsértette a lépét, a máját és a gyomrát is. Az már biztosnak tűnik, hogy soha többet nem sportolhat versenyszerűen - ezzel egy nagy tehetséget veszített el a magyar élsport.
Az MTK-honlap szerdán éjszaka megjelent cikke szerint: "Az elkövetetett bűncselekménnyel két embert gyanúsít a rendőrség. Az egyiket a helyszínen őrizetbe vették, a másik egyelőre menekül. Az elkapott gazember esetében holnap döntenek az előzetes letartóztatásról. A letartóztatott elkövető és a szökésben lévő elkövető családja, megfenyegette Sávoly Gergő családját, hogy vér fog folyni még, ha Gergő vallomást mer tenni a rokonuk ellen."
Csütörtök délután a Budakörnyéki Járásbíróság úgy döntött, hogy a fiúnak az előzetes letartóztatás helyett egyelőre elég a javítóintézet is. A döntés ellen az ügyészség fellebbezett, így az egyelőre nem jogerős.Úgy tudni, a megtámadott, majd később megfenyegett sportolót és társát is rendőrök őrzik a kórházban.
hunikum.info - sport24.hu
http://hunikum.info/Megfenyegettek_a_ciganyok_a_megkeselt_sportolo_csaladjat |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 27
|
|
|
|
2013. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
576 db bejegyzés |
| e év: |
7437 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1479
- e Hét: 7231
- e Hónap: 10976
- e Év: 164472
|
|
|
Offline
