Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Angyali üzenet
  2013-01-06 23:45:32, vasárnap
 
 

 
 
1 komment , kategória:  Angyali üzenet Pusztai Orsitól  
Három királyok napján
  2013-01-06 22:16:05, vasárnap
 
  Ányos Pál - Három királyok napján





Egek, mit szemlélek napkelet tájáról?
Három koronás fő költözik honnyáról;
Siet Sidóország anyavárosában,
Mondanád sas repül kőszál nyilásában,
Sok tevék követik megterhelt hátokkal,
Izzadnak, fehéről szájuk tajtékokkal.
Vallyon mit jelentnek e gyors jövevények?
Talám a városhoz van menni törvények?
De tovább mit látok az égnek kékségén?
Egy ragyogó csillag ballag kerekségén.
Sugarát intézi a koronás főkre,
Mint a felkelő nap bércekek s erdőkre.
Ez már a természet rendét fellyül mulja,
S az álló csillagok törvényét feldólja.
Vagy csak kaprozása a megcsalt szemfénynek?
Ó természet, ezek benned mért történnek?
Nem! - igaz látás ez, értem már rejtekét,
Illik, hogy kihágja természet mértékjét.
Amint Betlehemből jobb felé utaznak,
Egy istálló födő fái akadoznak.
Födetlen tetejét hófúvás takarja,
Rongyos oldalait éjszaki szél marja.
Ott fekszik emberi nemünk megváltója,
Kinek olly sok század vala sohajtója.
A jászolban reszket egy szénanyalábban,
Nem pedig kárpitos kevély palotában!
Szüz annya Józseffel állnak körülette,
Üzi a hideget barmok lehelete.
Talám ezt idézi e három jövevény?
Kinek kalauzza az a szokatlan fény?
Ugy van, béléptek már, bókulva imádgyák,
Olly nagy kegyelmekért az egeket áldgyák!
Tisztelik királi ajándékjaikkal,
Illetvén kis kezét édes csókjaikkal!
Örülj mármost ember illyen változáson,
S térdet, fejet hajtsál e csudalátáson!
Kiss Boldizsár, te is jelentsd örömedet,
Ki egy szent királnak köszönöd nevedet.
De, hogy hosszas légyen buzgó vigasságod,
Élj, s azután égben légyen boldogságod!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Vízkeresztre
  2013-01-06 22:11:41, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Áldások, imák, Istenes versek  
Vízkereszt
  2013-01-06 21:55:18, vasárnap
 
  Vízkereszt

A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia egy keresztény ünnep,
amelyet általában január 6-án ünnepelnek, ám a római katolikus egyházban
sok helyen a legközelebbi vasárnapra tolják el az egyházi ünneplését.
A nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről -
a hagyomány szerint a nevük: Gáspár, Menyhért és Boldizsár.
Ezeknek a neveknek mind január 6-án van a névnapja.
A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Jordán folyóban
Keresztelő Szent János által való megkeresztelkedését ünneplik ezen a napon.
(Az ónaptárat használó keleti keresztény egyházak a Gergely-naptár szerinti január 19-én tartják,
mivel a Julianus-naptár jelenleg 13 nap késésben van a Gergely-naptárhoz képest.)
Vízkereszt ünnepe a ,,karácsonyi tizenketted" (tizenkét napos ünneplés)
utolsó napja és a farsang kezdete.

Az epifánia a görög epiphaneia szóból ered, amelynek jelentése ,,megjelenés"
( ,,megjelenni, feltűnni" igéből).

Ezen a napon a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek:
a napkeleti bölcsek vagy a hagyomány szerint háromkirályok
(Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál,
valamint az általa véghezvitt első csodát a kánai menyegzőn.






Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban:





Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek,
s ebből a hívek hazavihetnek valamennyit.


A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered.
A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is.


Epiphaneia ünnepét a 4. században tartották meg elsőként a korai keresztény egyházak.
Január 6-án először Jézus születésnapját, karácsonyt ünnepelték.
E mellé vették még Jézusnak a Jordán folyóban való megkeresztelkedését,
valamint első csodatételét is, amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta.
Eképpen vált Jézus háromféle evangéliumi ,,megjelenése", megnyilvánulása az ünnep tanításává.
A Római Birodalom területén december 24-25-én tartott szaturnália
és Mithrász-ünnepségek miatt azonban a karácsony átkerült a december 25-i időpontra,
és ezután a január 6-i ünnep új jelentést kapott.
A katolikus egyházban elsősorban a háromkirályok tiszteletének,
a keleti keresztény egyházakban pedig Krisztus megkeresztelkedésének az ünnepévé vált.

A keleti egyházak és a katolikus egyház egyaránt a vízkereszt ünnepétől szentelik meg a vizet.
A katolikus egyház csak a középkortól alakította ki ezt a hagyományát.
Egy másik katolikus hagyomány szerint a papok fából készült keresztet dobtak a vízbe,
majd a hívők a vízbe ugrottak érte.

Népszokások:
Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat,
hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták,
betegségek vagy rontás ellen.
Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon.

A Kárpát-medencében:
A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során,
amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek.
Például Ipolytarnócon, Litkén és Mihálygergén komoly hagyományok kapcsolódnak
ehhez az ünnephez.
Megszentelték a vízzel a házakat, az ólakat.
A bölcsőre is szent vizet hintettek.
Házak megszentelésénél alakult ki az a szokás,
hogy a házakra a három napkeleti bölcs kezdőbetűjét vésték fel, így:
G + M + B. Ez egy 15. századi eredetű szokás.
A 16. századtól kezdve pedig a csillagének éneklése vált az ünnep részévé.

A mediterrán országokban:
Az olaszországi hagyomány szerint Befana, az öreg jóboszorkány ezen a napon
a jó gyerekeknek ajándékot hoz.
Egyes országokban (különösen Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában
és a latin-amerikai országokban süteményeket sütnek, amelyek közül egyben
ajándékot rejtenek el.
Az lesz a nap királya, aki az ajándékot megtalálja.
Latin-Amerikában a gyerekek gyakran ezen a napon (Día de los Tres Magos)
kapják az ajándékot karácsony helyett.

Forrás:A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A Táltos éneke
  2013-01-06 21:42:00, vasárnap
 
 



A táltos éneke
(Árpád imája)


Boldog Isten! Nézz ránk a magos egekből,

Áraszd ránk mosolyod fénylő napszemedből!

Nemzetek Istene! Add nekünk e földet!

Magyarok Istene! Tarts meg itt bennünket!

Évezredeken át, áldd meg életünket!

Viharban és vészben oltalmazz meg minket!

Adj szívünkbe békét, derűs boldogságot,

Ne érezzük soha a hontalanságot!

Duna, Tisza partján magyar szóval áldjunk,

Ez legyen örökké a mi szent országunk!

Legyen minden magyar a te fénygyermeked,

Pihentesd meg rajtunk áldott tekinteted!

Forrás:Kristálycsakra - Pusztai Orsolya




 
 
0 komment , kategória:  Áldások, imák, Istenes versek  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2012.12 2013. Január 2013.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 172 db bejegyzés
e év: 2276 db bejegyzés
Összes: 32631 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1870
  • e Hét: 6384
  • e Hónap: 11422
  • e Év: 141129
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.