|
2013-01-08 14:36:15, kedd
|
| |
| |
105 Éve Született
Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. - Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.
Magyarországon csak halála után fedezték fel Wass Albertet, mint az erdélyi magyar irodalom nagy alakját. Ő a magyar irodalom ellentmondásos figurája, a hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást sem venne róla, miközben vannak, akik a legnagyobbak között emlegetik, és masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte mind Erdélyben, mind Magyarországon.
(forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Wass_Albert - http://wassalbert.linkpark.hu/)
Üzenet haza
Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.
Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska rágja is le a vetést.
Ha vakond túrja is a gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend
s nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak;
az idő lemarja a gyomokat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.
Üzenem az erdőnek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.
Mert erősebb a baltánál a fa
s a vérző csonkból virradó tavaszra
új erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt...
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
ha egyenlővé teszik is a földdel,
nemzedékek őrváltásain
jönnek majd újra boldog építők
és kiássák a fundamentumot
s az erkölcs ősi, hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot.
Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem hamuval és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szenteltvízzel és búzakenyérrel
és épít régi kőből új hazát.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
a fundamentom Istentől való
és Istentől való az akarat,
mely újra építi a falakat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.
És üzenem a volt barátaimnak,
kik megtagadják ma a nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor is a barátjok leszek
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad.
És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz és annak,
kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fönt a magos ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok
a s víz szalad és csak a kő marad,
a kő marad.
Maradnak az igazak és a jók.
A tiszták és békességesek.
Erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
Likasszák már az égben fönt a rostát
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat.
Mert elfut a víz és csak a kő marad,
de a kő marad.
Wass Albert
Bajorerdő, 1948.
A vádlott neve Wass Albert
Az utóbbi években egyre többet halljuk Wass Albert nevét. Könyveitől roskadoznak a könyvesboltok polcai; előadásokat, beszélgetéseket szerveznek tiszteletére, mégis nem is olyan régen, a rendszerváltás szinte alig ismertük. Minek köszönhető ez a hosszú titkolózás személyével kapcsolatban?
Vajon minek köszönhetjük azt, hogy bár 1908-ban született, és 1927-ben megjelent első kötetétől egészen 1998-as haláláig töretlenül ontotta jobbnál jobb műveit, mégis csak az utóbbi időben vált ismertté a magyar közönség előtt? Több oka is van a fentieknek. Kezdjük először az egyértelműbbel, azzal, ami igazából magától értetődik. '89-ig volt Magyarországon egy rendszer, amit szocializmusnak neveznek, Romániában ez idő alatt Ceauşescu diktatúrája. Wass Albert születésénél fogva magyar ember, erdélyi gróf. Már ez sem szép dolog a fentiek szemében, de ez még nem lenne olyan nagy baj. Hazafisága a probléma. Nemzeti öntudata írásaiban oly' erővel tör elő, melyet kommunista rendszer nem tűrhet meg. Mégis,hogy jutott el eddig, hogy egy rendszer ne tűrje meg? Az első világháborút követően családja elveszíti a még Szent László által adományozott birtokainak jelentős részét. Az ekkor még gyerek Albert előtt a tanulási lehetőségek beszűkülnek, így az érettségi kalandos letétele után Debrecenben, Németországban, majd Franciaországban tanul tovább. '32-ben hazatér, hogy otthon segítsen a föld körüli munkákban, és '35- ben családi nyomásra feleségül veszi unokatestvérét. Tőle hat fia születik, de az egyik, Csaba 3 évesen meghal. A II. bécsi döntésnek köszönhetően Magyarország visszakapja Erdélyt, mely következtében a magyar sereg bevonul többek között a Mezőség területére is. Mivel Vasasszentgotthárd - a Wass család birtoka - közvetlenül az új határ mentén helyezkedett el, a magyar sereg vezetősége a Wass udvarházban kerül elszállásolásra. Ekkor történik az a kritikus pillanat, melynek következtében - román közbenjárásra - mind Albertet, mind apját, Endrét halálra ítélik, ugyanis a magyar sereg foglyul ejt néhány román embert, valamint két zsidó lányt, és mivel később azok szökni próbálnak, lelövik őket. A románok által lefolytatott koncepciós perben a vád a Wassok ellen az volt, hogy ők bujtották fel a katonákat a foglyok megölésére. Állították ezt annak ellenére, hogy nincs rá semmiféle szemtanú. Ezen felül több forrásból bebizonyosodott a két férfi ártatlansága, valamint felháborodásuk a magyar katonák tettére (már a bebörtönzésnél). Többek között az USA-ban is kivizsgálták az ügyet, de nem találtak semmit, ami bűnösségüket igazolná. A per koncepciós mivoltát több tény is alátámasztja; például az, hogy kevesebb, mint három hét alatt lefolyt a tárgyalás, és ezalatt 63 embert ítéltek halálra. Wass Albert nem is tudott erről a perről, mivel ekkor már Németországban volt, ahova családjával menekült ki az utolsó vonattal, ami még sikeresen elhagyta az országot a II. világháború végén. Az erdélyi időszakban is termékeny volt, ám Németországban mondhatni még inkább. Egyes irodalomtörténészek szerint ebben az időben írta legjobb műveit. Itt jelenik meg például az Adjátok vissza a hegyeimet című műve, melyet német nyelven irodalmi Nobel-díjra is jelöltek. Szintén kiemelkedő műve - olvasói egyik kedvence -, A funtineli boszorkány is itt íródott. Ezen mű különlegessége, hogy egy román lányról szól, többnyire román környezetben. Erről a regényéről írja a román Ion Coja professzor, hogy talán a legszebb mű, mely a havasi románságot bemutatja. A professzor cikkében boncolgatja Wass Albert bűnösségének kérdését, és arra a következtetésre jut, hogy nem követhetett el ilyen bűnt egy olyan ember, aki enynyire látja, érzi és megérti az embert, az ottani románságot. ,,...állítom, hogy személyisége összhangban van művei nagyságával." - állítja mindezt egy román gondolkodó a szélsőjobboldalinak, antiszemitának és még ki tudja mi mindennek bélyegzett íróról. Miért lett hát akkor személye ekkora ellenség Románia szemében? Miért van az, hogy bár már Romániában sincs diktatúra, sőt már az EU tagja, a halálos ítélet mégis még most is él? Németországból az USA-ba költözik az '50-es években, hogy onnan folytassa a lobbit az elszakadt Erdélyért, a magyarságért. Teszi ezt oly' sikeresen, hogy egy idő után az Egyesült Államok beszünteti a legnagyobb kedvezmény elve szerinti támogatást Románia irányába. Ekkor ,,figyel fel" rá Ceauşescu, és ekkor válik igazán ellenséggé számukra. Wass Albert levelezéséből kiderül, hogy ezek után kétszer is megpróbálja a román titkosrendőrség, a Securitate eltenni láb alól. Ebből az egyik alkalommal az FBI figyelmezteti, hogy merénylet készül ellene. Amerikai kint léte alatt többet tett az erdélyi magyarságért, mint a szocialista Magyarország - mondja egy irodalomtörténész . Ez volt az, ami miatt Románia megpróbálta félretenni, és ez volt az, ami miatt a magyar rendszer is mellőzte akkor (és most is). Tette mindezt Wass annak ellenére, hogy kint is rengeteg csalódás érte. Egyik ilyen: csalódása az amerikai magyarokban. Irodalmi folyóiratot indított magyar nyelven - Amerikai Magyar Szépműves Céh néven - a magyarokért, Erdélyért, de ennek annak ellenére sem lett több mint 700 előfizetője az évek során, hogy megközelítőleg 1,5 millió magyar élt ekkoriban ott. Művei amellett, hogy páratlan erővel harcolnak a magyarságért, hogy sugárzik belőlük a hazaszeretet, irodalmi értékekben is bővelkednek. Bepillantást nyújtanak az egyszerű erdélyi parasztember, valamint a nemesség életébe is; annak minden jellegzetességébe, a lelkük legmélyébe. Tökéletesen feltérképezik az ember motivációit, értékrendszerét, félelmeit, örömeit. Megmutatják mind a korábbi hierarchikus felépítésű rendszert, mind a ,,szocializmus" jellegzetességeit, hibáit. Olyan erőt képviselnek, amit még most sem lát szívesen a politika. Bár elméletileg lecseréltük a korábbi rendszert, mégis hasonló vonásokat mutat napjainké is. Márkus Béla irodalomtörténész mondja Wass Albert és a mai rendszer összefüggéséről, hogy ,,nem az életművétől félnek, hanem attól a példától, amelyik ebből a munkásságból, ebből az életműből az olvasás lévén árad". Nem érdeke a rendszernek, hogy csupa hazaszeretettől duzzadó polgárt kelljen vezérelnie... Medvigy Endre irodalomtörténész is hasonlóképpen gondolkozik e témában: ,,Ez a manipulált világ minden eszménynek a kigyomlálásán fáradozik. Tehát nem mindenkinek áll szándékában az, hogy a magyarság ismét öntudatára találjon, ismét felemelje a fejét. Sokaknak jó az, hogy ha öntudatától megfosztott munkaerőként itt kóválygunk a Kárpát-medencében." Világos, hogy mit képvisel Wass Albert, és miért kellemetlen ez országunk mai veze tőinek. Ezzel át is léptünk a második tényre, mely oka annak, hogy az írót még mindig rejtegetik egyes körök, és hogy nem ismerik el munkásságát. Hogy lehet, hogy ekkora irodalmi egyéniség nem szerepel a nemzeti alaptantervben? Hogy gimnáziumokban nem tanítják? Az ország több pontján kezdeményeztek civil szer- vezetek szoborállítást az írónak, de sajnos előfordult, hogy ezt egyesek megakadályozták. Ilyen volt a budapesti szoborállítási kezdeményezés, melyet a fővárosi önkormányzat nem engedélyezett annak ellenére sem, hogy az általa javasolt történészekből álló független szakértői csoport is a felállítás mellett döntött. Ez már Wass halála után történt, 2004-ben, de azért sikerült életében is még egy utolsót rúgni belé, amikor is a magyar állam a rendszerváltás után jó ideig nem adta meg neki a magyar állampolgárságot. 1997 júniusában végül megkapta, de azért az okirat aljára nem felejtették el odaírni, hogy ,,csak a kiállítástól számított egy(!!!) évig érvényes". Szégyen. A kortárs irodalom, és talán nem erős feltételezés, hogy a 20. század legnagyobb magyarjáról beszélünk, aki a rengeteg megpróbáltatás ellenére végig hű maradt hazájához, aki egész életét tette fel egy nemes célra. Amit Ceauşescu 20 év alatt nem tudott elérni bérgyilkosaival, azt elérték a külföldön élő magyarok, és a szülőhaza: élete végére letetették vele a fegyvert. De reménye megmaradt ekkor is: ,,(...)a könyvek megmaradnak, a folyóiratok megmaradnak, s a nyomtatott betű szívós erejével továbbra is harcolnak Erdély magyarjaiért, ahogy lehet..."
Karácsonyfa (forrás:http://feszek.pte.hu/ujsag.php?tipus=cikk&cikk=2519&rovat=920& ;szam=83&evfolyam=12)
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Online
