Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
8 milliárd víztisztításra
  2013-02-27 20:26:33, szerda
 
  8 milliárd víztisztításra

- 2013.02.27. 10:28

Gyurcsány Ferenc 2005-ben 8 napos délkelet-ázsiai körútján Indonézia mellett Srí Lankára is ellátogatott, és miközben itthon kórházakat zárt be, ott kint 170 millió euró értékben anyagi garanciát vállalt három új kórház és egy őserdei víztisztító építésére.


"A magyar kormány a Hambantota-i kórház építésére 70 millió euró, (17,5 milliárd ft) a Beliatta-i kórház építésére 15 millió euró, (3,8 milliárd ft) és a Nuwara Eliya-i kórház építésére pedig 50 millió eurós (12,5 milliárd ft) kormánygaranciát vállalt. A Labugama melletti őserdőben található természetvédelmi területen fekvő Labugama Kalatuwawa víztároló tisztító berendezésére a magyar kormány további 35 millió euró (8,7 milliárd ft) értékben szintén anyagi fedezetet nyújt. A tervek szerint a víztisztító építése már két hónap múlva megkezdődik. "

Sokakkal együtt ezen a Fidesz is nagyon felháborodott akkor.

Most pedig teljesítik Gyurcsány vállalását.

Egyedüli ajánlattevőként a BA Konzorcium nyerte meg a Fővárosi Vízművek Zrt. által kiírt, hirdetmény közzétételével indult tárgyalásos közbeszerzést, amelynek keretében Srí Lankán víztisztítót kell felújítani. A beruházás értékét négy évre előzetesen nettó 23,25 millió euróra becsülte a Vízművek, ennél a nyertes konzorcium ajánlata közel 5 millióval magasabb volt, 28 millió euró (mintegy 8,1 milliárd forint).

A projekt a Magyarország és Srí Lanka közti pénzügyi együttműködési keretprogram részeként valósul meg. Vagyis segélyhitelként, amihez a Magyar Állam forrást nem, csak kamat- és biztosítási díjtámogatást nyújt az Eximbank tájékoztatása szerint. Ugyancsak ők közölték, hogy ezzel a fejlesztéssel mintegy kétszázezer ember ivóvízellátásának helyzete javulhat Colombóban, Srí Lanka fővárosában.

Miközben itthon, Magyarországon az arzénes víz és az emiatt szükséges beruházások elmaradása (8 év alatt sem voltak képesek megcsinálni!) miatt Hende Csaba honvédelmi miniszter tájékoztatása szerint 151 településen 20 db víztisztító konténerrel a Magyar Honvédség biztosítja a tiszta ivóvizet. Hende egy másik válaszából kiderül, hogy a konténeres vízszűrő berendezések gyártása, telepítésének előkészítése, engedélyeztetése, szállítása, telepítése, beüzemelése és a tisztított ivóvíz kiadása, mint szolgáltatási egységfeladat bruttó 28.575.000 forintba került, amiből 2012-ben 51 darab valósult meg (~1,45 milliárd Ft), 2013-ban pedig további 149 szolgáltatsi egységfeladatot terveznek (~4,2 milliárd).

A Srí Lanka-i beruházás egyébként 2008-ban még döglődött, a külföldiek szerint azért, mert a magyar fél új partnereket akart benyomni a bizniszbe, a magyarok viszont a Srí Lanka-i bürokráciát hibáztatták.

A Fővárosi Vízművek aztán 2010 júniusában szerződést kötött - szintén közbeszerzési eljárás eredményeként - két céggel: a Srí Lanka-i AS Ltd. mellett a vízi létesítmények építésével és vízkezeléssel foglalkozó a 2008 júliusában, 500 ezer forint jegyzett tőkével bejegyzett Degrémont Water Kft.-vel (DW). Csakhogy ennek tulajdonosa a francia Dégremont SA, amely a francia Suez Environnement SA technológiai szolgáltató cége. Ami ugye pfujj-pfujj, egy kormányrendelettel ("Nem magyar származású árucikkekre, illetve szolgáltatásokra akkor nyújtható finanszírozás a kötött segélyhitelkeret terhére, ha a Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok Srí Lanka területére irányuló exportjának legalább 50 százaléka magyar eredetűnek minősül") ki is paterolták az ügyből. Ezért aztán új közbeszerzést kellett kiírni, amit a BA Konzorcium nyert meg. Ennek tagjai a Srí Lanka-i AS Ltd. és a a Betonútépítő Zrt., melynek tulajdonosa a Kulcsár-ügyben vádlott és károsult, végül 8,7 milliárddal kárpótolt Dunai György.


http://vastagbor.blog.hu/2013/02/27/8_milliard_viztisztitasra#more5107724
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Garázdaságért ítélték el Orbán tanácsadóját
  2013-02-27 20:24:25, szerda
 
  2013-02-27. 15:31
Garázdaságért ítélték el Orbán tanácsadóját

/Bővített cikk./
Jogerősen két év próbaidőre bocsátották Habony Árpádot 2011 májusában - írja az e heti Magyar Narancs. Habony egy házaspárt bántalmazott.
2011. május 4-én a Fővárosi Bíróság garázdaság vétsége miatt jogerősen két év próbaidőre bocsátotta Habony Árpádot - derül ki a Magyar Narancs birtokába került ügyészségi és bírósági iratokból.
A végzés szerint Orbán Viktor bizalmasát egy házaspár bántalmazásáért ítélték el. Nem kizárt, hogy Habony emiatt nem vállalt formális pozíciót az elmúlt évek során.
A lap szerint az eset 2006. november 4-én reggel történt, miután a XII. kerületi Szilágyi Erzsébet fasorban a házaspár lelépett a Lexus terepjárón érkező Habony elé. A gyors tempóban közeledő autós rádudált a gyalogosokra, majd a lehúzott ablakon keresztül rájuk is kiabált: legközelebb nem fékez, hanem elüti őket.
A beszólásból először szóváltás, majd fizikai bántalmazás alakult ki a Monda utca kereszteződésénél.
A sértettek vallomásai alapján a bírósági iratokban az szerepel, hogy Habony, aki felhúzta magát a gyalogosok viselkedésén, kiszállt az autóból, majd K. Sándor és felesége, P. Erzsébet után ment. Először beletaposott bevásárló kocsijukba, majd egy ütéssel leütötte a férfit, aki hanyatt esett. Közben a férjét védelmező nő is kapott egy hasrúgást. Ezt követően Habony visszaült a terepjáróba, és, kikerülve az ötvenes éveiben járó férfit elhajtott a helyszínről.
Habony, aki a korona parlamenti áthelyezése során az első Orbán-kormány idején került bizalmas kapcsolatba a miniszterelnökkel, a '90-es években egy japán küzdősportban, a kendóban a magyar élvonalhoz tartozott.
Az Indexszel Habony ügyvédjén keresztül közölték, hogy az ügyben a 2010. 4. 9-én megszületett elsőfokú ítéletet hagyta jóvá a másodfok. Az ügyvéd szerint a bíróság sem a testi sértést, sem a bántalmazást nem állapította meg, és az ítéletében a garázdaság vétségében sem büntetést, hanem csak intézkedést alkalmazott.
Az intézkedés volt a két éves próbára bocsátás, amely most május 4-én jár majd le.
Szintén az ügyvédtől származik az az állítás, amely szerint Habony bírósági perével párhuzamosan zajlott egy másik eljárás is a Fővárosi Bíróságon, amelyben az érintett házaspár alperesként szerepelt, mert egy másik autóssal is összetűzésbe keveredtek, és ott ők bántalmazták az autó vezetőjét, egy fiatal nőt.
(HVG - Index nyomán)

További részletek: http://kuruc.info/r/2/108612/#ixzz2M84JMLn3
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Már egy EU-s jelentés is elismeri: sem békét, sem kétállami
  2013-02-27 20:20:58, szerda
 
  Zsidóbűnözés :: 2013-02-27. 11:15
Már egy EU-s jelentés is elismeri: sem békét, sem kétállami megoldást nem akarnak a zsidók


Izrael kelet-jeruzsálemi és ciszjordániai telepespolitikája jelenti a legnagyobb veszélyt a palesztin-izraeli konfliktus kétállami megoldására - állapítja meg egy belső jelentésében az Európai Unió jeruzsálemi és rámalláhi képviselete. A jelentésről térségbeli sajtóforrások, köztük az al-Arabíja televízió számolt be szerdán.
Az EU-tagállamok palesztin diplomáciai képviseleteinek vezetői közösen készítették a beszámolót, amelyben gazdasági szankciókat is sürgetnek az 1967-ben elfoglalt területeken felhúzott települések ellen. A jelentés módszeresnek, szándékosnak és provokatívnak nevezi az Izrael által folytatott építkezéseket a kelet-jeruzsálemi lakótelepeken, és azzal vádolja a zsidó államot, hogy tudatos politikai döntésekkel aláássa a felek közti bizalmat, és lehetetlenné teszi a kétállami megoldást.
Az Európai Unió azt javasolja 27 tagállamának, hogy ne hagyjanak jóvá semmilyen pénzügyi tranzakciót, amely a Jordán folyó nyugati partján fekvő telepek bővítését segíti elő, és hívják fel a figyelmet ezek veszélyeire. Minden ciszjordániai izraeli települést támogató pénzátutalás megakadályozását javasolják a tagállamoknak, hogy "meggátolják, visszaszorítsák és tudatosítsák ezen pénzügyi tranzakciók problémás következményeit". A jelentés a telepekkel kapcsolatos tevékenységeket, valamint az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztését segítő közvetlen uniós befektetések leállítását is követeli.
Izrael telepbővítései az elfoglalt Kelet-Jeruzsálemben egy stratégia részét képezik, amelynek célja annak megakadályozása, hogy a város a két nép fővárosa lehessen - áll a 15 oldalas, szokatlanul kemény hangon megfogalmazott összefoglalóban. A szöveg tíz ajánlást sorol fel, és ezek közül hétben szankciókat helyez kilátásba a telepbővítéseket végző szervezetek ellen. Követeli továbbá a telepekről származó termékek megkülönböztetését és azokra a kereskedelmi kedvezmények megvonását.
A jelentés az Európai Unió és Izrael közötti kutatásban és technológiai fejlesztésben is a Ciszjordániába irányuló közvetlen vagy közvetett támogatások, esetleges ösztöndíjak vagy technológiai beruházások felfüggesztését sürgeti. Elítéli a Maale Adumim telepesvárost Jeruzsálemmel összekötő kelet-jeruzsálemi építkezési tervet (E1) is, és kiemeli három kelet-jeruzsálemi lakónegyed: Giló, Har Homa és Givát Hamatosz fejlesztési tervét, mert ezek együtt ellehetetlenítik a Jordánon túli palesztin terület egységét észak-déli irányban, és veszélyeztetik a kétállami megoldást.
Az izraeli-palesztin viszály ügyében tartott megbeszéléseken hivatkozási alapként felhasználható jelentést januárban elküldték az unió központjába Brüsszelbe és a 27 EU-tagállam külügyminisztériumába.
Az utóbbi hónapokban feszültebbé vált Izrael és az EU viszonya, miután Izrael bejelentette több mint ötezer újabb keletjeruzsálemi lakás felépítését. Az EU a cionista terrorállam legnagyobb kereskedelmi partnere, esetleges uniós gazdasági szankciók érzékenyen érinthetnék Izraelt - de ezekre természetesen soha nem fog sor kerülni.
(MTI nyomán)

További részletek: http://kuruc.info/r/4/108609/#ixzz2M83WbGNp
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Tények bizonyítják: minden rosszabb lett, mióta EU-gyarmat l
  2013-02-27 20:19:40, szerda
 
  Tények bizonyítják: minden rosszabb lett, mióta EU-gyarmat lettünk
2013, február 27 - 20:14

Magyarországon valamennyi mutató romlik, mióta beléptünk az EU-ba. Szégyen, hogy miközben külföldi cégek viszik ki a pénzeket az országból, arról kell beszélni, hogy a gyerekeknek van-e mit enniük. Interjú Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanárral

- Megszavazták az új európai uniós költségvetést: az összeget csökkentették, tehát kevesebb pénzből lehet gazdálkodni a következő ciklusban. Mit gondol erről a lépésről, mennyiben érinti ez hazánkat?

- Az Európai Uniós erős országai - élükön a britekkel - elérték azt, hogy a következő ciklus költségvetését megkurtítsák az előző időszakhoz képest: 3,4 százalékos csökkenésről beszélhetünk. Ez tökéletes példája annak, hogy az Európai Unió értékrendje már régen nem aszerint alakul, ahogy azt a csatlakozáskor ígérték. Nevezetesen akkor arról volt szó, hogy a szegény országok fel fogják majd őket zárkóztatni. Mostanra teljes mértékben nyilvánvalóvá vált, hogy az EU-t nem értékek, hanem kizárólagosan érdekek irányítják. Ehhez illeszkedig ez a mostani költségvetési vita is, melynek során nyilvánvalóvá vált, hogy az erősek, a gazdagok nem kívánják a szükséges mértékben segíteni a szegényebbeket. Ez azt jelenti, hogy kevesebb pénz fog jutni projektek finanszírozására, mint a mostani költségvetési időszakban. Egy nagyon fontos területre, a versenyképesség-növekedésre például 17,6 százalékkal kevesebb pénz jut majd, ami számunkra nagyon hátrányos, hiszen éppen ilyen problémákkal küszködünk a dél-európai országokkal együtt. Ezekre a gazdaság versenyképességét javító pénzekre legalább annyira nagy szükségünk lenne, mint a fölzárkóztatást szolgáló kohéziós összegekre. Fontos hangsúlyozni, hogy az EU adminisztrációjára 62 milliárd eurós összeg jut majd, ami 8 százalékos növekedésnek felel meg. Vagyis saját magukra, a bürokráciára szánt összegeket növelték, míg a versenyképesség-növekedésre szánt keret ennek csupán a kétszerese, 125,7 milliárd euró. Ebből látható, milyen óriási összegek folynak el bürokráciára és a hatalmas apparátus fenntartására az unióban.

- Az uniós költségvetés kapcsán nagy vita alakult ki kormány és ellenzék között arról, hogy vajon több vagy kevesebb forrás jut a következő hét éves ciklusban hazánknak. Mi az igazság, valóban jobban járt hazánk, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott?

- Jómagam nem akarok számháborúba belemenni, ami arról szól, hogy hazánknak mekkora összegű forrást kap, hiszen ez sok tényezőtől függ. Ha például az inflációt figyelembe vesszük, nyilván kevesebbre jön ki a végső szám. A korábbi tervhez képest több jut Magyarországnak, ami főként a Kohézió Barátai csoport szervezkedésének köszönhető. A kohéziós alapból kifizetendő összeg lényegében változatlan maradt. Sikerült elérni, hogy létrehozzák a legfejletlenebb régiók kategóriát, amelybe Magyarországról is beletartozik egy régió. Ilyen címen juttatnak egy nem túl drámai összeget, 1,4 milliárd eurót hazánknak, ugyanakkor egy ezzel nagyjából megegyező - 1,2 milliárd forintos - összeget gyakorlatilag rögtön el is vesznek tőlünk azon a címen, hogy a közép-magyarországi régió fejlettsége miatt már nem kaphat támogatást. Kijön egy 0,2 százalékos egyenleg, tehát lényegében egy elhanyagolható összeggel kapunk többet. Elmondható, hogy a mezőgazdaságra, vidékfejlesztésre kapott összeg szinte változatlan marad. A legfontosabb azonban nem az a kérdés, hogy mennyivel több vagy kevesebb összeget szavaztak meg a magyaroknak, hanem hogy mit fogunk ezekkel a forrásokkal kezdeni, le tudjuk-e hívni azokat és úgy tudjuk-e elkölteni a pénzt, hogy annak haszna legyen.

- A következő kérdésem éppen erre irányul. Nyilván Ön is arra gondol, hogy az uniós pénzek akkor gazdagíthatják országunkat, ha azokat le is tudjuk azokat hívni, illetve ha a megfelelő célokra fordítják azokat. Hogy látja, milyen hatékonyan használtuk fel korábban az uniós pénzeket, illetve ha ebben lát hiányosságot, lehet-e ebben változás a következő években?

- Az elmúlt években a tapasztalat az volt, hogy nem hívtuk le soha a nekünk szánt összegeket teljes egészében, és amit lehívtunk, azok kapcsán sem érezték a magyar állampolgárok, hogy javult volna az életminőségük vagy az életszínvonaluk. Ha például egy falu főterén egy oda nem illő diszkövezésre fordítják az uniós pénzt, akkor az emberek inkább dühösek, hiszen ez számukra semmi pozitívat nem hozott, viszont azt ők is látják, hogy valakinek ez egy jó üzlet. Nagyon fontos lenne, hogy ezekhez az összegekhez hozzájussanak a kisvállalkozók, de a pénzlehívások mértéke nem javult ezekben a körökben. Ezek a cégek nem tudnak pályázati pénzekhez jutni, mert egyrészt nincs önrészük, másrészt meg egy rendkívül bürokratikus rendszerrel kellene megküzdeniük: pályázati irodákon keresztül vezet az út ezekhez a források, de arra szintén nincs keretük. További feltételeknek is meg kellene felelniük, amely a válság miatt sok kicsi számára lehetetlen: adótartozásuk nem lehet, illetve általában csak akkor pályázhatnak, ha az elmúlt években nem termeltek veszteséget.

- Láthatjuk, hogy igen nagy gond van a lehívásokkal, illetve arra is említett példát, hogy sokszor felesleges dolgokra mennek el ezek az összegek. Talán nem túlzok, hogy ezeken túl is felmerülnek nagy problémák az EU-s pénzek kapcsán.

- Nemrégiben részt vettem egy európai uniós konferencián, ahol a téma az volt, hogy a kohéziós alapoknak milyen haszna volt az országokra nézve. Jómagam is tartottam előadást, amelyben konkrét adatokkal igazoltam, hogy Magyarország tekintetében valamennyi gazdasági és társadalmi mutatója azt támasztja alá, hogy a kohéziós pénzek elköltése nem javította a gazdaság versenyképességét, sem pedig az emberek életszinvonalát és életminőségét. Vagyis nem kerültünk közelebb a fejtettebb országokhoz. Sajnos még a várható élettartam tekintetében sem sikerült javítani a pozícionkon. Ebből viszont világosan látni, hogy az elköltött pénzeknek nincsenek pozitív gazdasági-társadalmi hatásai. Én azt gondolom, hogy az úgynevezett szabadpiaci verseny, amely szerint bármely ország bármely cége jelentkezhet a pályázatokon, ebben az esetben nem tisztességes, ugyanis általában az történik, hogy a különböző beruházási lehetőségeket a gazdag országok vállalatai nyerik el, amelyek a pénzt aztán ki is viszik az országból. A munkát persze lehet, hogy a hazai kiscégekkel, mint alvállalkozókkal végeztetik el. Azonban az már egyáltalán nem biztos, hogy tisztességesen ki is fizetik őket. Számtalan példa van arra is, hogy ezek a cégek saját üzleti köreiket hozzák helyzetbe: például építőanyagot vagy alkatrészeket kell beszerezni akkor is, ha lenne megvehető hazai termék. Ráadásul teszik ezt magasabb áron, ami drágítja a beruházást. Arra is volt példa, hogy olyan technológiát hoznak ide -pl. hulladékfeldolgozási projekteknél - , amely messze nem a legkorszerűbb, de így el tudták sózni nálunk a régebbi technológiát, mégpedig jó áron. Egy tisztességes rendszerben, ha az EU-t komolyan érdekelné a magyar gazdaság fejlesztése, felzárkóztatása, akkor ezeket a projekteket magyar cégeknek kellene elnyerniük. Ezzel ugyanis valóban erősödne a magyar gazdaság, hiszen a pénzek itt maradnának. A korrupció szintén folyamatosan nő Magyarországon, ami összefügg a pályázati rendszer problémáival, hiszen sok esetben a megállapodás része, hogy mekkora összeget, kinek kell visszaosztani, hogy valakit nyertesnek hozzanak ki. A kicsiknek pedig nincs lefizetésre tőkéjük. Egyelőre nem tudjuk, a jövőben mindez hogy alakul, de az biztos, hogy eddig az volt a jellemző, hogy a nekünk szánt EU-s pénzekből is többségében a külföldi cégek, meg egy hozzájuk kötődő hazai ,,szűk kör" csinált magának jó üzletet.

- Amikor felmerül, hogy a jelenlegi helyzetben valóban érdemes-e uniós tagoknak maradni, akkor a kormány rendszerint azzal érvel, hogy haszonélvező ország vagyunk, több előnnyel jár a tagság, mint hátránnyal. Valóban így van ez?

- A kormány ebben téved, mivel nem jó számokkal dolgozik. A nemzeti jövedelem körülbelül egy százalékát fizetjük be tagsági díjként. Aztán kapjuk a különböző támogatásokat, és a két dolog egyenlege szerint - elvileg - haszonélvezői vagyunk a tagságnak. Csakhogy ki számszerűsíti a nyakunkba szakadt EU-s bürokrácia óriási költségeit, az EU tagság miatt fenntartandó intézmények és alkalmazandó szakértők költségeit? Számszerűsítette-e már valaki a vállalkozások, például a kereskedelmi egységek EU-s tagság miatt megnőtt terheit, vagy a gazdákat ért felesleges szabályok tömegét, a disznóólak és tyúkketrecek kinézetével kapcsolatos szabályozást, vagy a moslék - ami normális, egészséges állati eledel - használatának megtiltását, amivel a tápgyártó külföldi cégeknek csinált üzletet az EU? És sorolhatnánk még hosszasan azokat a kötelezettségeket, amelyek az életkedvét is elveszik egy magyar vállalkozónak! Mindezek rengeteg veszteséget okoznak a magyar gazdaságnak, anélkül, hogy valaki számszerűsítené őket! Az pedig szintén nem igaz, hogy cserébe ,,megnyíltak számunkra az EU-s piacok". Ez csak reklámszöveg. A valóság éppen a fordítottja. A mi piacunkat foglalták el - elvéve azt a hazai szereplőktől - a fejlett országok, gyakran erősen támogatott termékei. Azt ki számszerűsíti, hogy mekkora kárt okoz mindaz, hogy kiverik a magyar gazdát a saját piacáról azzal, hogy beömlik az otthon már nem értékesíthető minőségű élelmiszer? Ha minden hátrányt összeszámolna egyszer valaki, akkor az egyenleg nagyon is negatív lenne! És akkor azt még nem is említettük, hogy cégeinket, piacainkat gyakorlatilag nulla áron felvásárolták, rengeteg munkahely megszűnt, ami miatt a magyar gazdaság a mai napig nem tudott talpra állni. Szégyen, hogy az EU-s parlamentben arról tartanak meghallgatást, hogy mi mit teszünk azért, hogy a gyerekek ne éhezzenek nagy számban hazánkban! Ez legutóbb a II. világháború után volt probléma!

- Hogyan vélekedik a nagyrészt megszorításokra és bérmérsékletre épülő európai uniós gazdaságpolitikáról? Reménykedhetünk-e, hogy ebben lesz pozitív változás a közeljövőben?

- Én továbbmennék, szerintem az Európai Uniónak nincs gazdaságpolitikája. Az erős országoknak vannak érdekei, amely érdekrendszer ellen Magyarország nem lép fel. A perifériákra - amelybe mi is beletartozunk - a gazdag országok, élükön a németekkel kihelyezik azokat a termelő tevékenységeiket, amelyek nagy környezetterheléssel járnak, és rendkívüli módon energiaigényesek. Ezektől a régebbi iparágaktól megszabadulnak, és a kihelyezett összeszerelő telephelyeken keresztül a fejlett országok magukhoz láncolják a gyengébbek gazdaságát, függővé, beszállítóvá teszik azokat. Így ha ők elmennének, akkor összezuhanna az egész rendszer. Vagyis ezzel a megoldással megszűnik számukraaz önálló gazdasági fejlődés lehetősége. Az önálló fejlődést az segítené, ha a hazai vállalkozások kapnának lehetőséget ha a mikro- és kisvállalkozások értelmes munkahelyeket teremtenének, ahol az emberek a fejüket és nem csak a kezüket használhatnák, mint az összeszerelő üzemekben. Ha mindegyik ilyen kis cég létrehozhatna csak egy munkahelyet, akkor már több százezer ember kaphatna munkát, és felszívhatnák a munkanélküliség egy részét. Ezek pedig a magyar gazdaságot gazdagíthatnák, itt adóznának, fejlesztenének, járulnának hozzá a társadalmi problémák megoldásához. Ezzel szemben továbbra is az olcsó bérű, külföldi összeszerelő munkahelyek teremtését támogatja a kormány jelentős költségvetési kiadásokkal. Ezzel a periférián maradásunkat veszélyezteti. Visszatérve az EU gazdaságstratégiájára, persze papíron van ilyen. Ilyen volt például az un.Lisbon-i stratégia, amely szerint az EU gazdaságának 2010-re a világ legfejlettebb, legsikeresebb, legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává kellett volna válnia. Ehelyett egy lemaradó, válsággal küzdő gazdasággá vált! Más tehát a papír, és más a valóság! Éppenúgy, mint ahogyan az a szocialista tervgazdaságban volt. A valódi döntéseket az EU-ban nem a papíron lévő tervek, hanem az üzleti- és pénzvilág érdekei diktálják.

Kovács Zita

alfahir.hu


http://alfahir.hu/tenyek_bizonyitjak_minden_rosszabb_lett_miota_eu_gyarmat_lettun k
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Régen az volt antiszemita aki nem szerette a zsidókat. Ma az
  2013-02-27 20:13:33, szerda
 
  Régen az volt antiszemita aki nem szerette a zsidókat. Ma az akit a zsidók nem szeretnek.

Fellegi szerint a magyar társadalom 10 százaléka antiszemita
2013. február 27. 17:32
Hunhír.info

Az antiszemitizmus kérdésében világos demarkációs vonal húzódik a Jobbik, illetve a jobbközép kormány és a magyar politikai fősodor többi pártja között - jelentette ki szerdán Washingtonban Fellegi Tamás volt nemzeti fejlesztési és tárca nélküli miniszter, aki tanúként szólalt fel az amerikai képviselőház külügyi bizottsága egyik albizottságának az európai antiszemitizmusról és a politikai iszlámról tartott meghallgatásán.

Fellegi felszólalása három alaptételre épült. Az első szerint az antiszemitizmus erősödőben van Magyarországon, aminek magva a magyarországi demokratikus átmenet tökéletlensége miatti csalódottság, valamint a mély politikai, erkölcsi és gazdasági válság, amely szerinte 2006 óta uralja Magyarországot.

A második szerint a társadalom 10 százalékának támogatását élvező Jobbik egy nyíltan antiszemita párt.

A harmadik alapvetés szerint Magyarországon a zsidó élet reneszánsza zajlik, amit minden fősodorbeli párt üdvözöl és bátorít.

Az eszébe sem jutott a kormánypárti liboldónak, hogy az antiszemitizmus nem létezik csak úgy magában. Csak ott van antiszemitizmus, ahol a társadalmat igázza a cionizmus. Ja, Fellegi, kérdezd már meg a Fideszes holdudvart, vagy akár egy hétköznapi MSZP-s szavazót, hogy hogy áll ezzel a zsidó üggyel. Ugye, tudod a választ, pedig egyértelmű: a Jobbik nem antiszemita, hanem anticionista. És ez a főbűne. Mert nem származás, hanem a vállalt ideológia alapján ítél.

http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=62320
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Lehet, hogy büntetendő lesz Kölcsey, Széchenyi, Petőfi idézé
  2013-02-27 20:07:15, szerda
 
  Lehet, hogy büntetendő lesz Kölcsey, Széchenyi, Petőfi idézése, amiért ugyebár ők is antiszemitáknak számítanak?
2013. február 27. 15:31
Ifj. Tompó László - Hunhír.info

zsidobeke250.jpgAmint megírtuk, 2014. március 15-étől hatályba léphet az új polgári törvénykönyv, miután Áder János köztársasági elnök aláírásával megjelent a Magyar Közlönyben az Országgyűlés idei első ülésén elfogadott kódex, amelynek értelmében egyetlen kritikus hangot sem lehet kiejteni másokkal, kiváltképpen zsidókkal, cigányokkal kapcsolatosan. Nos, ilyetén lehet, hogy büntetendő lesz Kölcsey, Széchenyi, Petőfi idézése, amiért velük kapcsolatos nyilatkozataik alapján ugyebár ők is antiszemitáknak számítanak?

Igen, már ők is, hiszen például Kölcsey 1830-ban a szatmári adózó nép állapotáról írt értekezésében kénytelen-kelletlen megállapította, hogy

,,az adózó nép szegénységének veszedelmesebb forrása nem lehet, mint a zsidók szemlátomást való szaporodása: mely országban a zsidók megszaporodnak, az vagyoni végromlás szélén áll".

Aztán Széchenyi1844-ben egy felsőházi beszédében meg is indokolta, idézett klasszikusunk miért fogalmazott ennyire sarkosan velük kapcsolatban:

,,Az angol nemzet egyenjogúsíthatta a zsidó fajt. Mert ha például én egy palack tintát töltök egy nagy tóba, azért annak a vize nem romlik el és mindenki ártalom nélkül megihatja. A nagy angol elemben a zsidó elvegyülhet. Ugyanez áll Franciaországra nézve is. De ha a magyar levesbe az ember egy palack tintát önt, megromlik a leves, és azt nem eheti meg az ember. Más példát is hozok fel. Egy bárkában ülök, és abban van a gyermekem és másnak a gyermeke, és a bárkába bejön a víz, s előttem apodictice áll, hogy e két gyermeket benn nem tarthatom. Az igaz, hogy ha a magamét lököm ki, és a másikat benntartom, azt az újságban fogják hirdetni. De bíz én inkább a magam gyermekét tartom meg, és a másikat lököm ki. E tekintetben tehát a liberalizmus egyenesen a nemzet rovására történik. És az nem vélekedés, mert apodictice, számszerűen be lehet bizonyítani, hogy minden ilyenféle kedvezés csorba a nemzetiségre nézve."

Végül Petőfi 1847-ben Kerényi Frigyes költőtársának írt egyik úti levelében így fejezte ki, valahogy miért nem keresi velük a baráti nexust:

,,Dicsekedés nélkül szólva, a legnagyobb emberbarátok egyike vagyok s tisztelem, becsülöm a zsidókat, de már a kocsmákból csak kikergetném őket pokolig, mert a mi ronda, csak ronda az, hiába!"

Lehet tehát, hogy büntetendő lesz Kölcsey, Széchenyi, Petőfi idézése, amiért velük kapcsolatos nyilatkozataik alapján ugyebár ők is antiszemitáknak számítanak?

http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=62315
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2013.01 2013. Február 2013.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 543 db bejegyzés
e év: 7437 db bejegyzés
Összes: 64003 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 817
  • e Hét: 6549
  • e Hónap: 17660
  • e Év: 171156
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.