Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
Rakovszkij, a szabadkőműves illuminátus megdöbbentő vallomás
  2013-02-04 20:57:07, hétfő
 
 
Rakovszkij, a szabadkőműves illuminátus megdöbbentő vallomása
Közzétéve 2013-01-11


Hrisztyián Georgijevics Rakovszkij a Szovjetunió kommunista pártjának egyik megalapítója, a Szovjet-Ukrajna kormányának elnöke, majd a Szovjetunió londoni és párizsi nagykövete, fontos szerepet játszott az egy tőről fakadt forradalmi kommunizmus és a forradalmi pénzuralom történetében. A nemzetközi pénzügyi közösség által irányított háttérhatalom fontos embereként - 1938-ban a sztálini tisztogatások idején - őt is bíróság elé állították, de a halálbüntetést sikerült elkerülnie.

A kihallgatás során Rakovszkij egy meglepő, de meggyőzően hangzó tervet tárt fel arra vonatkozóan, hogy miként kellene megindítani a II. Világháborút úgy, hogy annak ne a Szovjetunió legyen a vesztese. Ezt a tervet Sztálin elfogadta. Az így kapott információért cserébe a bolsevik diktátor nem végeztette ki Rakovszkijt, és később pedig nagy valószínűséggel szabadon is engedte. A kihallgatást tanúként végighallgattaDr. Josef Landowkszkij orvos.

Landowszkijnak köszönhető, hogy Rakovszkijnak ez a börtönben kidolgozott stratégiája ismerté vált. A kihallgatásáról készült jegyzőkönyv - a történelmi tények utólagos tanúsága szerint - a II. Világháború tényleges forgatókönyvének bizonyult.
Rakovszkijnak a Ljubljankában tett vallomását Don Mauricio Carlavilla adta ki Madridban “Sinfonia en Rojo Major" (Egy vörös őrnagy szimfoniája) címmel. Hrisztyián Georgijevics Rakovszkij - a bolsevizmus egyik alapítója és kiemelkedő személyisége -, hogy életét megmentse, olyan háttér-információkat hozott Sztálin tudomására, amelyek a szó legszorosabb értelmében befolyásolták a világtörténelem alakulását.

A “Kuz" a továbbiakban Gavril Kuzmin kihallgató tisztet, a “Rak" Hrisztyian Georgijevics Rakovszkijt jelöli. A magyarázó megjegyzéseket Drábik János tette, zárójelben, világosan elválasztva a jegyzőkönyv szövegétől. D. J.)

(A jegyzőkönyv teljes terjedelme rendelkezésre ál a lenti linken, de itt csak egy pár fontos témát emelünk ki belőle - a szerk. )

Rakovszkij a pénzkibocsátás magánosításáról beszél

.........
Rak: Ahhoz, hogy tudjuk, miként lett a Pénzügyi Internacionálé a pénznek, ennek a mágikus talizmánnak az urává, amely egészen jelenünkig az emberek számára növekvő mértékben lett az, ami valamikor az isten és a nemzet volt. A pénz az a valami, ami a tudományos vizsgálódásban még a forradalmi stratégia művészetén is túltesz, mert művészet ez is, és forradalom ez is. Ezt akarom elmagyarázni önnek.

Amikor a történetírók és a tömeg szemét elvakította a francia forradalom lármája és sikere, a nép részeg volt a győzelemtől. A királyt a többi kiváltságossal együtt minden hatalmától megfosztották, ugyanakkor nem vették észre, hogy egy maroknyi ember, némán, óvatosan, feltűnés nélkül magához ragadta a királyság igazi hatalmát, egy mágikus, csaknem isteni hatalmat, akik ezt úgy birtokolták, hogy senki sem tudott róla. A tömeg nem vette észre, hogy idegenek ragadták magukhoz ezt a hatalmat, akik a tömegeket nemsokára sokkal keményebb szolgaságra kényszerítették, mint amilyenben a királyság alatt voltak, mert a király - vallási és erkölcsi kötöttsége, valamint balgasága miatt - képtelen volt ekkora hatalom gyakorlására. Ezért van az, hogy a király legnagyobb hatalmát olyan emberek ragadták magukhoz, akiknek erkölcsi, intellektuális és kozmopolita természete ezt megengedte, hogy így cselekedjenek. Természetesen ezek születésüktől fogva nem voltak keresztények, hanem kozmopoliták voltak.

Kuz: Mi lehet, az a mítikus hatalom, amelyet magukhoz ragadtak?

Rak: Kisajátították a pénzverés királyi jogát... Ne nevessen, mert különben azt kell hinnem, hogy ön nem tudja, hogy mi is valójában a pénz. Megkérem, hogy képzelje magát az én helyembe. Önnel szembeni helyzetem ahhoz az orvoséhoz hasonlít, akinek a bakteorológiát kell elmagyaráznia egy másik, Pasteur előtt elhunyt, és most életre keltett orvosnak. De tisztában vagyok az Ön tudatlanságával és megbocsátom. Egy olyan nyelv, amely olyan szavakkal zsonglőrködik, amelyek hamis képzeteket ébresztenek a dolgokról és a tettekről, nem közvetít valódi, pontos fogalmakat. A pénzt említettem - lelki szemei előtt természetesen a pénz fizikai alakja jelenik meg fémből vagy papírból. De nem ez a pénz! A forgalomban lévő tényleges pénz igazi anakronizmus. Amíg létezik, és forgalomban van, egy aktivizmus tartja fenn, mert praktikus fenntartani. A tényleges pénz ma már csak illúzió, puszta fikció.

Kuz: Egy ilyen briliáns paradoxon merésznek, csaknem költőinek nevezhető.

Rak: Ha akarja, briliáns, de nem paradoxon, amit itt mondok. Én is tudom - és nevetni fog rajta -, hogy most még az államok, a királyok képeit vagy országok címereit nyomják rá a fémdarabokra vagy papírbankjegyekre -, de mit jelent ez ma már? A forgalomban a pénz nagy részét, a nagy tranzakciók részeit, a nemzeti vagyon biztosítékát - vagyis a pénz kibocsátását - megakadályozták azok az emberek, akikre céloztam. Bankkönyvi tételek, utalványok, csekkek, pénzváltás, forgatmány, leszámítolás, árfolyam, fizetés és állandóan fizetés. Ez olyan, mint egy áttört zuhatag, amely elárasztja a népeket. Mi volt ezzel szemben a fémpénz és a papírpénz? “Azok" (Rakovszkij így nevezi a nemzetközi pénzkartell hálózatának névtelenségbe burkolózó legfelsőbb irányítóit.) azonban igen finom pszichológusként - az általános tudatlanság biztosította büntetlenségükből kifolyóan - sokkal többhöz jutottak.

A tőkepénz óriási szériáján túl, hogy nagyságát a végtelenségig növeljék, és forgathatóságát a gondolat gyorsaságával ruházhassák fel, megalkották a kölcsönpénzt... Egy absztrakciót, egy kiagyalt fogalmat, egy számjegyet... Kölcsön... Hitel... Érti már? Mindez csalás. Hamis pénz törvényes árfolyammal!... Más szavakkal, hogy jobban megértessem magam, a bankok és a börzék, az egész pénzügyi rendszer egy gigantikus gépezet, amelyet azért találtak ki, hogy egy szörnyűség kerüljön a természetes folyamatok helyébe, - ahogyan ezt Arisztotelész nevezte, - hogy a pénz újra pénzt fialjon, azaz valami olyasmit tegyen, ami bűn a gazdasági élet ellen, és ami a pénzemberek esetében a büntető törvénykönyvek rendelkezéseibe is ütközik. Ez a valami az uzsorakamat.

Tudom, már mi lesz az ellenvetés. Az, hogy törvényesen tesznek szert kamatra. Még ha jogukban áll is mindez - és ez azt jelenti, hogy nagyon sok illeti meg őket -, ez a kamat akkor is uzsora marad, mert ezt a kamatot nem létező tőke után szedik csaló módon.

A bankok mindig olyan mennyiségű, csak számokban létező kölcsönpénzt hiteleznek, vagy tartanak a termelőgazdaságban forgalomban, amely ötször-százszor nagyobb, mint a fizikailag létező pénz.

Nem akarok azokról az esetekről beszélni, amikor a kölcsönpénz - ez a kiagyalt hamis pénz! - felülmúlja a bankok által összegyűjtött pénzt. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy valójában nem ez az igazi tőke, hanem egy nem létező tőke kamatozik, akkor még jogtalanabb a kamat szedése. A bankok - csaló módon - a valódi tőkének a sokszorosát kölcsönzik ki... És vegye figyelembe, kérem, hogy az a rendszer, amit itt bemutatok, még a legártatlanabb eszköz ahhoz, hogy hamis pénzt állítsanak elő.

Képzelje el, hogy néhány korlátlan hatalommal rendelkező ember tulajdonába kerülnek a reális javak. Ezek egyben korlátlan diktátorokká is válnának, vagyis a termelés és az elosztás egyedüli uraivá, és ezzel egyben a munka és a fogyasztás diktátoraivá is. Ha megengedi képzelőereje, gondolja ezt el világméretekben, és fel fogja ismerni a szociális és morális területen az anarchikus, tehát forradalmi (A forradalom szó itt a nemzetközi pénzhatalom HÁLÓZAT-ának a célját jelentő globális pénzuralmi diktatúra - ha kell erőszakos eszközökkel történő - megvalósítását jelenti az egy központból irányított világállam létrehozásával. A HÁLÓZAT a nemzetközi pénzügyi közösség formális és informális szervezeteinek a koordinált rendszere, amely a háttérből irányítja a világ pénzügyi, gazdasági és politikai rendszerét.) hatást. Érti már?

Kuz: Nem, még nem értem.

Rak: Természetesen igen nehéz megérteni ezt a csodát.

Kuz: Csodát?

Rak: Igen, a csodát! Hát nem csoda az, ha egy faasztal katedrálissá változik? (A középkorban banco-nak nevezték azt a faasztalt, amely mellett a pénzváltók, az akkori bankárok ültek. Ezekről a faasztalokról nevezték később bankoknak a pénzintézeteket. A faasztalok gyönyörű és fényűző palotákká alakultak át, a bankok központjaivá, modern korunk katedrálisaivá. D. J.) Ilyen csodát azonban az utóbbi évszázadban ezerszer megértek az emberek anélkül, hogy akárcsak megrezzent volna tőle a szempillájuk. Mert bámulatra méltó csoda az, hogy azok a bankok, amelyekben pénzükkel kereskedő, megvesztegethető uzsorások ültek valamikor, templommá változtak, amelyek a pogány-kor oszlopos stílusát utánzó homlokzatukkal ott díszelegnek a modern városok utcáin, és amelyekhez tódul a tömeg attól a hittől megszállva, hogy mindent lelkesen felajánljanak annak a pénznek nevezett istenségnek, amelyről azt hiszik, hogy a bankárok páncélszekrényeiben trónol, átadva magát isteni küldetésének, a kamat formájában való végtelen szaporodásnak.

Kuz: Ez a rothadó burzsoázia új vallása.

Rak: Az biztos, hogy vallás. A hatalom vallása!

Kuz: Ön tehát a gazdaság poétája.

Rak: Az embernek szüksége van költészetre, hogy fogalmat alkothasson a pénzügyekről, minden idők legzseniálisabb és legforradalmibb műalkotásáról.

Kuz: Ez téves nézet. A pénzügyet, ahogy Marx, de mindenekelőtt Engels definiálta, a kapitalista termelési rendszer határozza meg.

Rak: Így van, csak fordítva. A kapitalista termelés rendszerét a pénzügy határozza meg. Amit ezzel szemben Engels mond, sőt bizonyítani akar, az a legmeggyőzőbb bizonyíték arra, hogy a pénzügy uralkodik a polgári termelés fölött. Nos ez úgy van, hogy Engels és Marx a pénzügyet a forradalom leghatalmasabb gépezetét - amelyhez képest a Komintern csak gyerekjáték -, nem akarja felfedni és megvádolni. Ellenkezőleg. Gazdasági tehetségüket felhasználva még egyszer “rejtjelezniük" kellett az igazságot a forradalom érdekében. És mindketten ezt tették.
...... ............

A szabadkőművesség legnagyobb titkának felfedése

...... ............
Kuz: - Ezzel azt akarta mondani, hogy a szabadkőművesség arra van ítélve, hogy a forradalom kezétől pusztuljon el, amelyet saját maga idézett elő?

Rak: - Egészen pontosan... Ön most egy szigorúan titokban tartott igazságot fogalmazott meg. Én szabadkőműves vagyok. Tudta? Vagy nem? Hát jó. Elmondom Önnek a nagy titkot, amit mindig megígérnek a szabadkőműveseknek, hogy majd feltárnak előttük, de sem a huszonötödik, sem a harmincharmadik, sem a kilencvenharmadik, de még a legmagasabb fokozat rítusában sem árulnak el nekik. Én ismerem a titkot. Természetesen nem azért, mert szabadkőműves vagyok, az kevés lenne, hanem azért, mert származásilag “Azokhoz" tartozom: zsidó vagyok. (A politika és pénzgazdaság nem nyilvános terének - a láthatatlan hatalom döntéshozó hálózatának - több tekintélyes kutatója szerint, “Azok" elsősorban nem az etnikai vagy vallási hovatartozás, hanem a kamatszedő magánpénzrendszer kialakításában és fenntartásában, valamint az ebből származó hatalom megszerzésében és megtartásában való közös érdekeltségük alapján működtetik formális és informális szervezeteiket, kapcsolatihálójukat. Ezért tárgyi tévedésnek tekinthető a privát-pénzmonopólium szervezett magánhatalmát, és e hatalom világuralmi törekvéseit egyetlen néphez vagy etnikumhoz kapcsolni. A pénzhatalom hálózatában ugyanis szinte minden nép és etnikum vagyonos elitje megtalálható. A pénzhatalom irányítói valójában egyik néphez sem tartoznak, csak önmagukhoz. Kizárólag a saját elkülönült érdekeiket követik, és uralmuknak egy világállamban való véglegesítése a céljuk. Úgy tűnik, hogy Rakovszkij itt túlértékelte zsidó származásának a jelentőségét. D. J.)

Kuz: - És mi ez a titok?

Rak: - A szabadkőművesek egész képzése, és a szabadkőművesség egészének célja arra irányul, hogy különböző ürügyek alatt, mint amilyen, pl. a Francia Forradalom hármas jelszava, (Rakovszkij itt a “szabadság, egyenlőség, testvériség", soha komolyan nem gondolt és soha meg nem valósított, csupán propaganda és manipulációs célokra kitalált és használt jelszavára utal. D. J.) megteremtsék a szükséges feltételeket a kommunista forradalom számára, hogy e feltételek rendelkezésre álljanak. És mivel a kommunista forradalom a burzsoázia egész osztályának, és a burzsoázia minden vezetőjének a fizikai likvidálását helyezi kilátásba, a szabadkőművesség valódi titka a szabadkőművességnek, mint szervezetnek, az önfelszámolása, és minden valamiképpen jelentős szabadkőművesnek a fizikai öngyilkossága.

Nos, érti már? Ha a szabadkőművesre ilyen vég, ilyen sors vár, miért van szükség a misztériumokra és a teátrális jelenetekre és más egyéb “titkokra"? Hogy az igazi titok rejtve maradjon. Ha alkalma nyílik rá bármilyen jövendőbeli forradalomban, ne mulassza el megfigyelni annak a szabadkőművesnek a rémült és ostoba arckifejezését, aki elkezdi felfogni, hogy a forradalom kezétől kell meghalnia. Hogy fog sivalkodni és hivatkozni a forradalmi harcban szerzett érdemeire. Az lesz ám a cirkusz, amin majd meg kell halni -, de a nevetéstől!
...... ............

Hitlernek fogalma sem volt milyen körök segítették hatalomra és milyen célból.

...... ..............
Kuz: - De a fasizmus lényegét tekintve antikommunistább, jóllehet egyaránt ellenfele mind a sztálinista, mind a trockista kommunizmusnak! És ha “Azok" hatalma olyan nagy, miért nem akadályozzák meg?

Rak: - Mert ők azok, akik hagyják, hogy Hitler győzedelmeskedjen.

Kuz: - Most túlszárnyalta az abszurditás minden rekordját.

Rak: - Az abszurd és a csodálatos formai képtelenségbe olvad össze.

Figyeljen rám: már elismertem a trockizmus csődjét. Végül “Azok" is felismerték, hogy Sztálint államcsínnyel nem lehet megbuktatni. Történelmi tapasztalataik egy másik megoldást diktáltak nekik: még pedig azt, hogy Sztálinnal ugyanazt tegyék, mint amit egykoron a cárral tettek. A nehézség azonban abban állt, amely számukra leküzdhetetlennek tűnt, hogy egész Európában nem akadt ország, amely alkalmas lett volna egy invázióra.

...... .......

És a német éhezés egén elkezdett ragyogni Hitler csillaga. Egy éleslátású szem függesztette rá tekintetét. A világot csodálattal töltötte el üstökösszerű megjelenése. Nem akarom azt mondani, hogy mindez a mi művünk lett volna. A versailles-i forradalmi-kommunista gazdaság egyre nagyobb tömegeket vezetett hozzá. Az a feltétel, amelyet Versailles teremtett Németország számára, vagyis az elproletarizálódás, az éhség és a munkanélküliség, és az ezekből adódó következmények, a kommunista forradalom győzelmét kellett volna, hogy előidézzék. Ehelyett Hitler győzelmét idézték elő. A forradalom győzelmét a Sztálin vezette Szovjetunió, és az Internacionálé meghiúsította, továbbá az, hogy nem akarták Németországot egy új Bonaparténak átengedni, így a Dawes- és Young-tervenyhített valamennyit Németország szorongató körülményein abban a reményben, hogy győzedelmeskedhet az ellenzék (azaz Trockij és elvbarátai - D. J.) Oroszországban.

Amikor ez nem következett be, akkor számolni kellett az “Azok" által megteremtett feltételeknek a következményeivel: Németországban a gazdasági meghatározottságok forradalomra kényszerítették a proletariátust. Mivel Sztálin hibájából a szocialista-internacionalista forradalom nem bontakozhatott ki, ezért a német proletariátus a nemzeti- szocialista forradalomba sodródott. Ez dialektikus tény. De minden előfeltétel és alap ellenére még további feltételek voltak szükségesek a nemzeti forradalom győzelméhez. Szükséges volt, hogy a trockisták és a szocialisták utasításának megfelelően szakadás jöjjön létre az éber és épp osztályöntudattal rendelkező tömegekben. Mi már ekkor beavatkoztunk.

De még többre volt szükség. Az 1929-es évben, amikor a nemzetiszocialista párt válságba került, mert elfogytak a pénzügyi eszközei - “Azok" követet küldtek hozzájuk, még a nevét is ismerem, egy Warburg nevezetű egyén volt. (A New York Times 1933. november 21.-i számában beszámolt arról, hogy ‘Sidney Warburg" szerzőségével 1933-ban megjelent Amsterdamban a Van Holkema & Warendorf kiadónál egy könyv ‘Drie Gesprekken Met Hitler' - ‘Tárgyalások Hitlerrel' címmel. A könyv utólag igaznak bizonyult tényekre, és csak bennfentes számára rendelkezésre álló ismeretekre támaszkodva, aprólékos részletességgel számol be arról, hogy a Wall Street olyan reprezentánsai, mint a Rockefellerek és a Warburgok, mekkora összegeket, mikor, milyen módon és milyen feltételekkel juttattak el Hitlerhez és nazi-párthjoz azért, hogy hatalomra juttassák. A könyvet ismeretlenek néhány nap alatt felvásárolták, és mindössze három holland-nyelvű példány maradt fenn belőle. Ezekről készült az angol és német fordítás. A New York Times arról is tájékoztat, hogy a Warburg család közölte: ‘Sidney Warburg' nem azonos Felix Warburg Wall Street-i bankár fiával. 1953-ban egy másik Warburg, James Paul Warburg, a Federal Reserve létrehozásában döntő szerepet játszó Paul Warburg fia, is kiadott egy hivatalos nyilatkozatot, hogy az említett könyvnek nem ő a szerzője. Kellően bizonyított tény viszont, hogy az I.G. Farben világcég Hitler egyik fő pénzügyi támogatója volt. E cég amerikai részlegének Paul Warburg, a németországi részlegének pedig testvére, Max Warburg volt az egyik igazgatója. D. J.) A Hitlerrel való közvetlen tárgyalásokon megegyeztek a nemzetiszocialista párt finanszírozásában, és Hitler egy-két év alatt dollárok millióit kapta, amit a Wall Street küldött, és márkák millióit, amelyeket Schachton (Hjalmar Schacht-ról van szó, aki 1923-tól 1930. márciusáig a Reichsbank elnöke volt a weimari korszakban, majd Hitler uralomra jutását követően ismét a Reichsbank elnöke lett 1939-ig, közben egy ideig gazdasági csúcsminiszter is volt. Schacht a Wall Street megbízottja volt Hitler mellett. Egyike azon keveseknek, akik nyíltan megmondták magukról, hogy szabadkőművesek. A nürnbergi perben csak tanúként hallgatták ki, köztiszteletben álló személyiségként halt meg 1970-ben. A müncheni Ostfriedhof temetőben helyezték örök nyugalomra. D. J.) keresztül juttattak el hozzá. Ezekből a dollárokból és márkákból tartották fenn az SA-t és az SS-t, és finanszírozták a következő választásokat, amelyek Hitlert hatalomra segítették.

Kuz: - Akik az Ön által ábrázolt tökéletes kommunizmus megvalósítására törekednek, pont azt a Hitlert fegyverzik fel, aki arra esküszik, hogy kiirtja az első kommunista népet? Ha ez hihető, akkor ez már igazán a pénzügyi körök zagyva “logikája"!

Rak: - Megint elfelejti Sztálin bonapartizmusát. Emlékezzen csak! Napóleonhoz, a Francia Forradalom megfojtójához képest maga XVIII. Lajos, Wellington, Metternich, sőt az egyeduralkodó cár is objektíven tekintve forradalmi volt. Ez a legjobb sztálinista tanítás. Ön kívülről fogja tudni Sztálin téziseit, hogyan kell fellépni azon imperialista hatalmakkal szemben, amelyek gyarmataik megtartására törekednek. Ezek szerint objektíven tekintve az afgán emír és Faruk egyiptomi király kommunisták, mert őfelsége, a brit uralkodó ellen harcolnak. Akkor Hitlert, aki az autokratikus orosz cár, azaz“I. Koba" ellen vív harcot, miért ne lehetne objektíven kommunistának tekinteni? (“Koba" Sztálinnak a bolsevik mozgalomban használt egyik, - talán legkedveltebb - álneve volt a Sztálin-álnév után, amely aztán felvett neve lett. Eredeti neve Joszif Viszárionovics Dzsugasvili volt. D. J.)

És végül anélkül, hogy elkalandoznánk, itt van Önöknek Hitler növekvő katonai hatalmával, aki gyarapítja a Harmadik Birodalmat, meg még amit hozzá fog toldani, míg a szükséges hatalmat el nem éri, hogy Sztálint megtámadhassa és megdönthesse. Nem látja, hogy mennyire kezesek most a versailles-i farkasok, hogy tiltakozásukat csak halk morgásra korlátozzák? Talán ez is csak véletlen?

Hitler be fog törni a Szovjetunióba, és ahogy 1917-ben a cár veresége ahhoz segített minket, hogy kivágjuk a cárt, hasonlóan fog Sztálin veresége is arra szolgálni, hogy őt is kidobjuk és kicseréljük. És újra üt a világforradalom órája. Mert a demokratikus nemzetek, amelyeket elaltattak, általános változást fognak észlelni, mint egykor, a polgárháború idején, mihelyt Trockij újra megragadja a hatalmat. Akkor majd Nyugatról meg fogják támadni Hitlert, akinek a generálisai fel fognak lázadni, és likvidálni fogják... Objektíven tekintve mindezt, kommunistaként cselekedett tehát ekkor Hitler, vagy sem?

Kuz: - Sem mesékben, sem csodákban nem hiszek!

Rak: - Ha nem akarja elhinni, hogy “Azok" meg tudják valósítani azt, amit már eddig is megvalósítottak, készüljön fel arra, hogy esetleg egy éven belül megérheti a bevonulást a Szovjetunióba és Sztálin végét. Mindegy, hogy ezt csodának vagy véletlennek tartja, készüljön fel rá, hogy meg fogja érni, és el fogja szenvedni. Tényleg képtelen arra, hogy elhiggye azt, amit Önnek mondtam, még akkor is, ha az csak hipotézis?

Kuz: - Jó. Beszéljünk feltételesen, mit javasol?

Rak: - Előzőleg utalt kettőnk egyetértésére. Bennünket nem érdekel a Szovjetunió elleni támadás, mert Sztálin bukása annak a kommunizmusnak az összeomlását jelentené, amely, még ha formális is, mégiscsak minket illet, mert meg vagyunk győződve, hogy egyszer még sikerülni fog nekünk, hogy megdöntsük a nemzeti-bolsevista rendszert, és igazi (internacionalista-globalista D. J.) kommunizmussá változtassuk. Azt hiszem, pontosan adott a jelen pillanat szintézise.

Kuz: - Kiváló! És mi a megoldás?

Rak: - Mindenekelőtt gondoskodnunk kell arról, hogy Hitler részéről megszűnjön egy támadás potenciális veszélye.

Kuz: - Ha “Azok" voltak, ahogy Ön állítja, akik Hitlert “vezérré" tették, akkor kell annyi hatalmuknak lenni Hitler fölött, hogy az engedelmeskedjen nekik.

Rak: - Mivel a sietség miatt nem jól fejeztem ki magam, Ön nem értett meg jól. Ha igaz is, hogy “Azok" finanszírozták őt, sem létüket, sem céljukat nem fedték fel. Warburg álnevet használva ment Hitlerhez, s úgy tűnik, Hitler még a származását ssem ismerte fel. Ezen kívül Warburg hazudott azt illetően, hogy kiket képviselt. Warburg azt mondta, hogy egy Wall Street-i pénzügyi csoport küldte, akik érdekeltek abban, hogy a németországi nemzetiszocialista mozgalmat, mint Franciaország elleni fenyegetést, finanszírozzák, mivel a Francia kormány olyan pénzügyi politikát követ, amely az USA-ban gazdasági válságot idéz elő.

Kuz: - És Hitler ezt elhitte?

Rak: - Azt nem tudjuk. Ez még attól sem függ, hogy elhitte-e az okokat. Célunk az volt, hogy diadalmaskodjon anélkül, hogy bármilyen feltételt szabtak volna neki. A valódi cél, a célunk az volt, hogy háborút provokáljunk - és Hitler a háború, érti már?
......

Hitler gazdasági rendszere súlyosan veszélyeztette a pénzvilágot.

.......
Rak: - Az egyik, amint már említettem, hogy Hitler, ez a műveletlen, egyszerű ember természetes intuícióiból, sőt Schacht bizonyos fokú ellenzése dacára, egy igen veszélyes gazdasági rendszert hozott létre. A gazdasági elméletek analfabétájaként - csupán a szükségszerűségnek engedelmeskedve - ugyanúgy, ahogy mi a Szovjetunióban csináltuk, kikapcsolta mind a nemzetközi, mind a privát pénzvilágot. Ez azt jelenti, hogy újra kiváltsága van arra, hogy pénzt teremtsen. Kisajátította nemcsak a kézzelfogható pénz, hanem a financiális pénz kibocsátását is. Magához ragadta a hamispénzgyártás sértetlen gépezetét, és azt most már csak az állam számára működteti. Megelőzött bennünket, mert mi ezt másképp csináltuk. A magánpénzrendszert egy nagy apparátussal, az ún. államkapitalizmussal helyettesítettük. Ez a forradalom előtti demagógiánk számára tett igen drága engedmény volt.

Sőt, a sors Hitlernek kedvezett, mivel szinte semmiféle pénzzel nem rendelkezett, így nem eshetett abba a kísértésbe, hogy pénzt tegyen pénze fedezetévé. Pénze számára egyetlen biztosítékként csak a németek technikai tehetségét és hatalmas munkaerejét használhatta. A technika és a munka lett az aranyfedezet, ami annyira lényegbevágóan ellenforradalmi, hogy mint ezt Ön is tudja, mintegy varázsütésre megszüntette több mint hatmillió munkás és technikus munkanélküliségét. (Ismét utalunk rá, hogy Rakovszkij szóhasználatában forradalmi az, ami elősegíti a magánpénzrendszert birtokló nemzetközi pénzkartell világuralmát, és ellenforradalmi mindaz, ami ezt akadályozza. D. J.)

Kuz: - A gyorsított fegyverkezéssel.

Rak: - Ó, ennek semmi nyoma! Ha Hitlernek megadatna - ellentétben azokkal a burzsoápolgári gazdaságokkal, amelyek körülveszik -, igencsak képes lenne arra, hogy rendszerét háborús veszély nélkül békés termelésre is alkalmazza. El tudja képzelni, mit jelentene, ha egy sor népet megfertőzne ez a rendszer, akik így, gazdaságilag önálló kört képeznének? Olyasmit, mint az angol Commonwealth? Képzelje el, ha ez a maga ellenforradalmi módján működne! A veszély egyelőre még nem fenyegető, mert Hitler rendszerét nem egy tőle eredő elméletre építette. Nem fogalmazta meg tudományosan, hanem csupán empirikusan valósította meg. Azaz, rendszere nem ment keresztül egy racionális-deduktív folyamaton. Nincs róla tudományos tétel, elméletet sem dolgoztak ki róla. (Rakovszkij itt téved, mert a produktív célokra történő kamatmentes állami pénzkibocsátást, és a kereskedelmi váltók széleskörben való pénzhelyettesítő használatát Dr. Wilhelm Lautenbach,a weimari köztársaság egyik vezető közgazdásza elméletileg is megalapozta. A nemzetközi pénzkartell ennek a tervnek a megvalósítását 1931-ben azért akadályozta meg, mert nem akarta a gyenge weimari rendszer konszolidálódását. Amikor Hitler került hatalomra, akkor már hozzájárult az alkalmazásához, hogy a harmadik birodalom gazdaságilag képes legyen a neki szánt szerep betöltésére. A kamatmentes pénzrendszer elméleti kidolgozását pedig elvégezte Silvio Gesell német-argentin közgazdász és üzletember, akinek 1918-ban Németországban publikált “A természetes gazdasági rend" c. főműve 2004-ben magyarul is megjelent. D. J.) De a veszély lappangó. Indukció útján minden pillanatban adódhat szabály. Ez igen komoly veszély, komolyabb, mint a nemzeti szocializmus minden cirkusza és minden szörnyűsége. Propagandánk nem is támadja, mert a vitatkozó párbeszédből kinőhet az ellenforradalmi közgazdaságtan megfogalmazása és rendszerezése. Csak egy lehetőség van a veszély kikerülésére: a háború!
......

A kereszténység a világuralom igazi ellensége

......
Kuz: - Összefoglalva tehát Ön egy gazdasági és egy politikai okot nevezett meg. És melyik a harmadik?

Rak: - Ezt könnyű kitalálni. Még egy vallási okunk is van. A maradék kereszténység leverése nélkül lehetetlen győzelemre vinni a kommunizmust. (Megvalósítani a nemzetközi pénzügyi közösség világuralmát biztosító világállamot. D. J.) A történelem sokatmondó: a forradalomnak tizenhat évszázadába került, amíg az első részeredményt el tudta érni, amikor is elő tudta idézni a kereszténység első szakadását: a protestantizmust. Valójában a kereszténység az egyetlen ellenségünk, mert a kereszténység következménye a polgári népeknél kialakult politikai és gazdasági berendezkedés. A kereszténység, amely meghatározza az egyént, képes arra, hogy a semleges, világias vagy ateista állam forradalmi kisugárzását közömbösítse, ahogyan ezt most tapasztaljuk Oroszországban. Sőt, előidézi azt a szellemi nihilizmust, amit még húsz év marxizmusa sem tud meghaladni.

El kell ismernünk, hogy a vallási szférában Sztálin nem volt bonapartista. Mi sem tettünk volna többet vagy mást, mint ő. Ha Sztálin ugyanúgy, mint Napóleon, megpróbálta volna felhasználni a vallást, akkor ezerszeresen meg tudta volna sokszorozni nemzetiszocializmusát és ellenforradalmi hatását.
...... ..........

Értékelés

Dr. Landowszkij feljegyzései a kihallgatás után

“Amikor Rakovszkijt hallgattam, akaratlanul is be kellett vallanom, hogy egy kis csoporthoz tartozó zsidók, akik Londonból emigráltak, véghezvitték a forradalomnak azt a ‘kísértetjárását', amelyre Marx szólított fel a Kommunista Kiáltvány első mondataiban és elérték, hogy mára gigantikus valósággá és egyetemes fenyegetéssé váljon. Vajon igaz-e, vagy se, amit Rakovszkij mondott, s vajon a kommunizmus titka és valódi ereje tényleg a nemzetközi pénztőkében lenne? Számomra magától értetődő igazság volt az, hogy Marx, Lenin, Trockij és Sztálin személye nem elegendő magyarázat mindarra, ami történik. A kérdés az, hogy valóságosak-e vagy csak a fantázia szüleményei azok az emberek, akiket Rakovszkij ‘Azoknak' nevez szinte vallásos áhítattal a hangjában? De ha ‘Azok' nem léteznek, akkor azt kell róluk mondanom, amit Voltaire mondott Istenről: ‘Ki kell találni' őket, minthogy csak ebben az esetben magyarázhatjuk meg a világméretű forradalom létezését, méreteit és erejét."

Foglaljuk össze Rakovszkij főbb tételeit

A párizsi békeszerződések és a versailles-i szerződés, továbbá a Népszövetség mind a forradalom - a világforradalmi folyamat, azaz a világállamhoz vezető forradalmi kommunizmus és forradalmi pénzuralom - előfeltételei voltak. A versailles-i szerződést kifejezetten úgy alkották meg, hogy elősegítse Németország elszegényedését, proletarializálódását, a tömeges munkanélküliséget és éhínséget, amelynek együttes hatásaként győznie kellett volna a kommunista forradalomnak Németországban is Oroszországhoz hasonlóan.

A Pénzügyi Internacionálé, amit Rakovszkij Kapinternek nevezett, azt akarta, hogy Lev Trockij legyen Szovjet-Oroszország diktátora Sztálin helyett. Ez lehetővé tette volna, hogy a Pénzügyi Internacionálé közvetlenül is a nemzetközi kommunista mozgalom irányítója legyen. De a rendőr-zseninek bizonyult Sztálin magához ragadta az abszolút hatalmat. Az ő egyszemélyi diktatúrája azonban már túl sok volt a Pénzügyi Internacionálénak. A Pénzügyi Internacionálé, amely ma nemzetközi pénzügyi közösségnek hívja magát, úgy gondolta, hogy Sztálin annyira a bonapartizmus útjára tért, hogy formálisan is Oroszország cárja lesz. A Pénzügyi Internacionálé szemében Sztálin legnagyobb bűne az volt, hogy a forradalmat (értsd a nemzetközi bankárok világuralmának szervezett erőszakkal történő elősegítését) alárendelte az államnak, ahelyett, hogy az államot állította volna a bankárok világuralmának a szolgálatába. De a Pénzügyi Internacionálé attól is tartott, hogy ha Sztálint idő előtt elpusztítja, akkor azzal a kommunizmust - saját találmányát - is, mint rendszert elpusztítja.

A pénzdiktatúra és a kommunista diktatúra ikertestvérek

Rakovszkij szóhasználatából kiderül, hogy kommunizmus alatt a nemzetközi pénzügyi közösség diktatórikus uralmát, illetve uralmának az egyik lehetséges modelljét kell érteni. Ebben a hatalmi konstrukcióban a nemzetközi bankárok a háttérből irányítják az objektíve szolgálatukban álló kommunista vezetőket, és rajtuk keresztül a kommunista államot. A kommunista állam viszont erőszakkal elveszi a társadalom teljes vagyonát. Ezzel lehetővé válik az önálló anyagi bázisuktól megfosztott állampolgárok önrendelkezésének a korlátozása, illetve felszámolása. A pártállami diktatúra uralkodócsoportja az állampolgárok vagyonának az elvételével együtt kisajátítja magának az egyes emberek életével való rendelkezést is az emberi jogok és a politikai szabadságjogok önkényes korlátozásával. A társadalom nyíltan a kommunista diktatúráé, ez utóbbi pedig álcázva a nemzetközi bankároké.

Szemtanúi lehetünk annak, hogy az 1989 utáni rendszerváltás eredményeként egyre inkább kibontakozik a nemzetközi bankárok irányítószerepe a világ pénzügyi, gazdasági és politikai életének az irányításában.életében. Az egykori kommunista világrendszer országaiban már nem a mindenható kommunista állam révén teszik rá a kezüket a társadalom vagyonára, és nem rendőri elnyomással tartják függésben az állampolgárokat. Ma a kezükben lévő pénzmonopólium segítségével hajtják uralmuk alá a kormányzatokat, és tömeges eladósítással valamint a gazdasági függés legváltozatosabb eszközeivel ellenőrzik a vagyont és az állampolgárok életét. A globalizációnak nevezett pénzügyi forradalommal felszámolták a polgári demokráciák szociális piacgazdaságon alapuló jóléti államát, magukhoz ragadva a szuverén nemzetállamoktól a legfontosabb uralmi eszközt: a gazdasági és pénzügyi hatalmat. A kommunista forradalomtól a pénzügyi forradalom vette át a stafétabotot. A világforradalom győzelméhez, a globális pénzdiktatúra világállamához (Rakovszkij szóhasználatával a kommunizmushoz) vezető leghatékonyabb eszköz továbbra is a háború. Ez megmaradt változatlanul “a történelem mozdonyának." A terrorizmus ellen meghirdetett örök háború is valójában az egy központból irányított világállam mielőbbi létrehozásáért, a globális pénzdiktatúra “örök békéjéért" folyik.
...... .....

források:
A teljes jegyzőkönyv, és értékelés itt megtalálható:
Dr. Drábik János: A pénz diktatúrája / 5.fejezet:
A KAPINTERN és a KOMINTERN közös forradalma H. G. Rakovszkij a pénzhatalom világállamáról
http://mek.oszk.hu/06800/06897/html/0805.htm


http://ebredezes.hu/rakovszkij_vallomasa/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hoffmann meséi
  2013-02-04 20:42:14, hétfő
 
  2013.02.04. 02:05
Hoffmann meséi

Amióta Hoffmann Rózsa újra nyilatkozgat, sokkal szórakoztatóbb a hírolvasás és hallgatás - mert ugyan leginkább sírva olvassa-hallgatja monológjait az, akit bármilyen módon érint a köznevelés-felsőoktatás, de közben olyan örkényi módon mosolyra is görbül a szája. És közben mantraként mormolja a régi parasztbácsis viccet:

A parasztbácsi fia műrepülő lesz, és hogy dicsekedjen édesapjának a tudományával, magával viszi egy körre. Apja csak némán ül a repülőben - na, gondolja a fia, itt az idő valami kunsztot bemutatni. Csinál egy flikkflakkot, mire az öreg felsóhajt, "ezt gondoltam". Csodálkozik a fia, de aztán összeszedi magát és csinál egy még bonyolultabb manővert. Mire a parasztbácsi: "ezt is gondoltam". Meglepődik a fia, de aztán gondol egy merészet, leviszi dugóhúzóba a gépet, fejreállítja, minden bonyolult figurát megcsinál, amit csak tud. A mutatvány után az öreg csak annyit rebeg: "no, ezt azé' már' nem gondoltam ...". A fia megnyugszik és szépen leteszi a gépet a repülőtéren. A kíváncsiság azért gyötri, és amikor kiszállnak, megkérdezi:

- Apám, mire mondta, hogy gondolta, és mire azt, hogy ezt azért nem gondolta?

- Fiam, azt hogy összepisilom magam, azt gondoltam. Azt is gondoltam, hogy összesz....om magam. De azt, hogy mindez a nyakamba is folyik, hát azt azé' már' nem gondoltam vó'na.

Hoffmann Rózsa vasárnap esti ATV-s nyilatkozatával hasonlóképpen vagyunk:

A nyíregyházi bútorrekvirálás ügyében ("viszik a bútort, szőnyeget, számítógépeket, monitorokat nyíregyházi iskolákból a KIK-be") például megtudtuk tőle, hogy

ő hisz a tankerületi igazgatónak, de azért írjon levelet az iskola használója, majd kivizsgálják,
egyébként is, nem vett el semmit a KIK, csak azokat az eszközöket vette át ideiglenesen, amelyek amúgy is kellenek a központ működéséhez
és hozzátette, az iskolák tulajdona ott maradt, ahol volt, és az továbbra is a helyi közösségeké.

Lefordítva:

a tankerületi igazgatónak hisz, a csúnya vádaskodó írjon levelet (vajon kinek? egyenesen neki?). Ezek szerint vagy mégsem hisz annyira a tankerületi igazgatónak, vagy továbbra is hisz neki, és esze ágában sincs bármit is elolvasni, vizsgálódni meg pláne nem. Esetleg megmondták a tankerületiseknek, szerezzenek maguknak bútort, onnan, ahonnan tudnak, azok meg teljesítették az ukázt, másszanak ki maguk a slamasztikából.

amit nem vittek el, azt ideiglenesen vitték el, mert nekik, azaz a KIK-nek olyan nincs. Mert miért is lenne? Hiszen állami hivatal, senki sem tudta előre, hogy kell majd asztal, szék, szekrény meg számítógép. Vagy lehet, hogy tudta, csak nem sejtette. Esetleg tudta, el is mondta a felettesének, de az közölte, ne okoskodjon, olyan nem volt még, hogy valahogy ne lett volna. És lám, milyen igaza volt, van is valahogy.

Igaz, a vonatkozó törvény szerint (12.§) a KIK az ingó vagyon feletti ingyenes használati jogát - szükség esetén az ingó vagyonelemek fizikai mozgatásával - a tulajdonos települési önkormányzat előzetes hozzájárulásával jogosult gyakorolni az állam tulajdonában és a Központ vagyonkezelésében lévő bármely ingatlanban. Az ingó vagyonelem e bekezdés szerinti fizikai mozgatása kizárólag az ingó vagyonelem azonosító adatainak és az új használati helynek a megjelölésével történhet. A törvény szerint tehát egyrészről a KIK-nek az illetékes önkormányzattól engedélyt kell kérnie ahhoz, hogy bármit is kivigyen az iskolából, plusz még arról is papírt kell adni, milyen leltári számon van nyilvántartva a dolog és pontosan hova vitték azt. Ha tehát kell önkormányzati engedély, és olyan nincs, akkor alapvetően törvénysértő a KIK magatartása, még ideiglenesen, kölcsönbe is. Épp azért került bele ez a passzus a végleges szövegbe, hogy az állam ne rabolhassa le az iskolákat és az önkormányzatoknak ne kelljen bottal ütniük vagyontárgyaik nyomát.

és mondja meg már valaki, ha kölcsönbe elvittek valamit, amire szükségük volt, az hogy maradhatott ott, ahol volt? Mert Hoffmann Rózsa szerint ez történt.



Ember legyen a talpán, aki logikát talál a fenti monológban, nem is csoda, hogy a szocialisták egyik kampányarca maga Hoffmann Rózsa.

forrás: civishir.hu

Az interjúban a felsőoktatás is terítéken volt, ezzel kapcsolatban Hoffmann Rózsa hangsúlyozta: "a kormány a felsőoktatás összeomlását nem hogy nem engedi meg, hanem célja a felsőoktatás minőségének alapos javítása". Azt is elmondta, még nem omlott össze egyetlen egyetem sem, és azt ugyan nem tudja, hogy "melyik zsákból húzzák elő", de elő fogják teremteni a szükséges forrásokat. Ez a kormány idáig még minden ígéretét teljesítette. Plusz bár "kevesebb a költségvetési támogatása a szektornak, mint volt, viszont a terület nem csak ebből él, hanem a saját bevételeiből is. A kettőt együtt szemlélve nem annyira tragikus a helyzet."

Lefordítva:

még nem omlott össze egyetlen egyetem sem - és ennek most örüljünk így, az új költségvetés második hónapjának első napjaiban?

"Virtuális költségvetést fogadhat el a héten az ország számos egyeteme, miután az intézmények gazdasági vezetésének alapvető adatok hiányában kellett összeállítaniuk a tervezeteket. Bár Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter januárban sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány döntött az úgynevezett kiemelt és kutatóegyetemekről, valamint az ilyen minősítést elnyerő intézményeknek szánt tízmilliárdos plusz forrásról, egyelőre senki nem tudja biztosan, hogy melyek is lesznek ezek, és azt sem, hogy mennyi pénzt kapnak majd. Ugyanígy nem lehet tudni semmit arról a Balog Zoltán által többször megígért 27 milliárd forintról sem, amivel a Széll Kálmán-terv 2.0 által előírt felsőoktatási megszorításokat pótolná a kormány. (...)

Az egyetemek többségén ugyanilyen információhiányos állapotban kénytelenek dönteni. "A héten borul majd a bili, amikor a szenátusoknak el kell fogadniuk a várhatóan jelentős megszorításokat, létszámleépítéseket tartalmazó költségvetési előterjesztéseket. Sokan ekkor döbbennek majd rá, milyen év lesz intézményük számára 2013" - mondta a már említett vezető, aki szerint az indulatokat csak fokozta, hogy pénteken minden felsőoktatási intézmény levelet kapott az oktatási államtitkárságtól, melyben jelentősen csökkentett, és önkényesen megállapított kapacitásszámokkal szembesültek." (hvg.hu)

fogalma sincs honnan lesz pénz rá, de majdcsak előteremtik valahonnan. Ez biztató, különösképpen amiatt, hogy alig egy hónapja lépett életbe az a költségvetés, amely ezek szerint nem tartalmazza a működéshez szükséges forrásokat - mondja mindezt a terület legfőbb felelőse. És bár Hoffmann Rózsa nem látja annyira tragikusnak a helyzetet, a szénszünetek azért jeleznek valamit, ahogy az elbocsátások is. Mert lehet arról papolni, hogy strukturális reformok kellenek, de ami itt ma történik, az csupán forráskivonás, és nagyon-nagyon messze áll bármilyen átgondolt reformtól. Abba meg inkább bele se merjünk gondolni, mi lesz a felsőoktatással, ha a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Parragh Lászlóval az élen vezényli majd le az egész átalakítást, alig két-három hónap alatt.

ez a kormány idáig még minden ígéretét teljesítette - de vajon miért is jut mindenkinek eszébe erről a kormányról az, hogy egykoron még a tandíj ellen korteskedtek, többek között maga Hoffmann Rózsa is?

"A kormány az a testület, ami mindig megtartja, amit ígér. Ha pénzt ígér, azt is megtartja". (Karinthy Frigyes)

Hoffmann Rózsa arról is beszélt, az oktatásban végrehajtott intézkedések kedvező fogadtatásáról több csoporttól egyértelmű visszajelzésük van. Szerinte jól végiggondolt folyamatról van szó, működik a rendszer, mégpedig meglehetősen zavartalanul.

Vajon kik azok, akik szerint kedvező a köznevelési rendszer kádári időkre hajazó visszarendezése?

Kik az új rendszer nyertesei és kik érzik úgy, hogy a rendszer jól átgondolt és zavartalanul működik? Talán a pedagógusok, akik nem kapták meg időben a fizetésüket? Esetleg azok az igazgatók, akik mindenféle táblázatok alapján próbálják kitalálni, milyen problémával kihez kell fordulni?

Vajon ki gondolta végig azt az intézkedést, hogy az elküldött nyugdíjas pedagógusoknak még a státusza is elveszik, vagyis ha túlkoros a rajz- vagy a fizikatanár, tantárgyukat most egy darabig nem tanítja senki egykori iskolájukban?

És vajon az is zavartalan működést eredményez, hogy a funkcionális dolgozók csak 10 százaléknyian lehetnek? Mi van például akkor, ha az iskola alapterülete miatt túl sok a takarítónő (és a tanárok nem akarnak felmosni), minősítsék őket át segédtanárnak, legalább lesz, aki felügyeli a dolgozatírásokat?

És mi van azokkal a tankerületi igazgatókkal, akik keveslik a fizetésüket, minek következtében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a tankerületi igazgatók "bérbeállási szintjének" újragondolását javasolja?

És vajon hogyan értelmezhető az átgondoltság például a hittan-erkölcstan bevezetésével, valamint a mindennapos testnevelés infrastruktúrájának hiányosságaival kapcsolatban? Mit gondolhat a rendszerről az az első osztályos apuka-anyuka, aki hetente négyszer viszi nulladik órára a gyerekét, mert csak akkor fér be az osztály a tornaterembe?

Vajon ott lesznek szeptemberben az iskolákban a NAT-nak megfelelő tankönyvek, zavartalanul fog működni a rendszer?

Mi lesz az alapítványi és alternatív iskolákkal? Van rájuk bármilyen használható koncepció is a minisztériumban?

A lényeg, hogy fentről úgy látszik, minden a legnagyobb rendben van, semmilyen módosításra, beavatkozásra nincs szükség, mert az csak zavart keltene a "meglehetősen zavartalanul" működő rendszerben. És erre cirka 120 ezer pedagógus és egymillió diák meg szüleik a tanúk.

http://morgasjoga.blog.hu/2013/02/04/hoffmann_mesei_108
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ki irányítja a világot?
  2013-02-04 20:00:09, hétfő
 
  Ki irányítja a világot?

Poszt szerzője:
Thea
- 2013/02/03Kategóriák: Világkormány


Elképzelhető, hogy a globális elit néhány hihetetlenül gazdag tagja a színfalak mögül irányítja az egész világot? Sokan (az egészségesen gondolkozó emberek közül) úgy gondolják, hogy a pénz a tranzakciók leegyszerűsítésére kitalált hasznos eszköz, az igazság azonban az, hogy a pénzt leginkább a tömegek irányítására és a hatalom megszerzésére használják. A világ egy neofeudalista korba lépett, ahol az ultra gazdagok rángatják a madzagot. Amikor ultra gazdagokról beszélünk, ne olyan emberekre gondoljunk, akik néhány millió dollárral rendelkeznek. Olyanokról van szó, akik könnyűszerrel megvásárolhatják az USA teljes évi össztermékét és még mindig marad nekik annyi, hogy a teljes amerikai államadósságot is visszafizessék.

Ebben a neofeudális rendszerben mi csak adósrabszolgák vagyunk és ebbe kormányaink is beletartoznak. Mindenki fuldoklik az adósságtól, kivéve a nagyon gazdagokat, akik egyre gazdagabbak és vagyonuk egy részét arra használják, hogy még nagyobb hatalmat szerezzenek a nemzetek felett. Ezeknek az embereknek a tulajdonában van szinte minden nagybank és nagyvállalat a világon. Titkos társaságok és fedőszervezetek egész hálózatát használják céljaik elérésére és tagjaik sakkban tartására. Ők határozzák meg, hogy az emberek többsége miként tekintsen a világra, hiszen a legtöbb médium és az oktatási rendszer is az ő tulajdonuk. Ők finanszírozzák a legtöbb politikai kampányt és hatalmas befolyással rendelkeznek az ENSZ-hez, az IMF-hez, a Világbankhoz és a Kereskedelmi Világszervezethez hasonló nemzetközi szervezetekben. Néhány lépés távolságról szemlélve az összképet nem kétség, hogy ki irányítja a világot, csak sajnos sokan nem hajlandók szembenézni az igazsággal.

Ezek a nagyon gazdag emberek nem szaladgálnak a helyi bankba, hogy betegyék a pénzüket, hanem olyan helyen tartják, ahol nem kell adózniuk utána, mint például a Kajmán-szigeteken. Egy tavaly nyári jelentés szerint a globális elit összesen 32.000 milliárd dollárral rendelkezik offshore bankokban szerte a világon.

Az USA GDP-je 2011-ben 15.000 milliárd dollár volt (Magyarországé 198,1 milliárd dollár), államadóssága pedig hozzávetőleg 16.000 milliárd dollár, tehát a két érték még együtt sem éri el a 32.000 milliárdot, ráadásul ebben az összegben nincs benne az elit hihetetlen értékű ingatlanvagyona, aranykészletei vagy műkincsei.

A Huffington Post a következőket írja:

A gazdag családok úgy 32.000 milliárd dollár rejtett vagyonnal rendelkeznek offshore adóparadicsomokban, ami 280 milliárd dollár adókiesést jelent az államnak, áll egy nemrég kiadott tanulmányban.

A tanulmány szerint a globális magánvagyon, a nem anyagi vagyon, mint például az ingatlanok, az arany, a jachtok vagy versenylovak nélkül, 21.000 és 32.000 milliárd dollárra tehető. A kutatást az adóparadicsomok ellen harcoló Adóigazság Hálózat számára James Henry, a McKinsey & Co. volt közgazdásza készítette. Az általa felhasznált adatok a Világbanktól, az IMF-től az ENSZ-től és a központi bankoktól származnak.

Ne felejtsük el, hogy az elit nemcsak sok pénzzel rendelkezik, hanem minden nagybank és nagyvállalat is az ő tulajdonuk.

Több cikk is beszámolt a svájci Federal Institute of Technology által végzett tanulmányról, amelyből kiderül, hogy tulajdonképpen 147, egymással szoros kapcsolatban álló cég tulajdonában van a világ nagyvállalatainak 40 százaléka:

A Zürichi Egyetem által végzett kutatás ,,bebizonyította", hogy egy bizonyos cégekből, főleg bankokból álló csoport óriási hatalommal rendelkezik a világ gazdasága felett. A tanulmány a világ 43 060 transznacionális vállalatát és az azok közötti tulajdonosi hálózatot vizsgálta. Ennek alapján felállították a globális gazdaság magját alkotó 1318 vállalatot feltüntető ,,térképet".

A kutatás megállapította, hogy a csoporton belül 147 vállalat egy szuper-egységet alkot, ami a csoport vagyonának 40%-a felett rendelkezik. Valamennyien tulajdonosai egymás cégei egy részének vagy teljes egészének. Ezek közül a legtöbb bank, a legnagyobb 20 között a Barclays és a Goldman Sachs is szerepel.

Az alábbi 25 bank és vállalat alkotja ennek a szuper-entitásnak a magját:

Az elit szeret összetett tulajdoni hálózatok mögé bújni, de az összefonódásokból egyértelműen látszik, hogy tulajdonképpen minden Fortune 500 cég az ő tulajdonukban áll. Sajnos hatalmas befolyással bírnak a világ felett és ez ráadásul nem is új keletű dolog.

Érdekességképpen, John F. Hylan, New York City polgármestere a következőket mondta egy 1922-es beszéd során:

A köztársaság igazi ellensége a láthatatlan kormány, ami hatalmas polipként terjeszti ki nyálkás karjait városaink, tagállamaink és nemzetünk felett. De hagyjuk az általánosságokat! Kimondom, hogy ennek a polipnak a feje a Rockefeller-Standard Olajvállalat érdekeltségi köre és a hatalmas bankházak kis csoportja, akiket általában csak nemzetközi bankárokként emlegetünk. Ezeknek a nagyhatalmú bankároknak a zárt társasága irányítja az egész amerikai kormányt saját önző érdekeik szolgálatában.

Ők irányítják mindkét pártot, ők írják a politikai platformokat, készítenek bábokat a pártvezetőkből, kihasználva a magáncégeket és minden és bármilyen eszközt, hogy a közhivatalokba kizárólag olyan emberek kerüljenek, akik mindent megtesznek, amit a korrupt nagyvállalatok diktálnak.

Ezek a nemzetközi bankárok és a Rockefeller-Standard Olaj érdekeltségek irányítják a legtöbb újságot és magazint ebben az országban, a különböző rovatokat arra használva, hogy engedelmességre bírják vagy hivatalukból kiüssék azokat a politikusokat, akik nem hajlandók engedelmeskedni a láthatatlan kormányt alkotó korrupt klikkeknek. Ez a kormány a saját maga által létrehozott függöny mögül tevékenykedik és ellopja országunk végrehajtó hivatalait, törvényhozó testületeit, iskoláit, bíróságait, újságjait és a lakosság védelmében létrehozott valamennyi hivatalt.

Ezek a nemzetközi bankárok hozták létre a világ központi bankjait (a Federal Reserve bankot beleértve), amelyeket arra használnak, hogy a világ kormányait adósságcsapdába csalják. Az államadósság a legjobb eszköz arra, hogy ,,törvényesen" pénz vegyenek el tőlünk, hogy azután a kormánynak adják, ahonnan pedig a gazdag elit zsebébe vándorol.

Ma a kongresszusi képviselők vagy az elnök soha nem kritizálják a Federal Reserve Bankot, de a múltban még akadt néhány bátor politikus, aki ki mert állni ellene. Az alábbiakban például Louis T. McFadden képviselő 1932. június 10-én a Képviselőházban mondott felszólalásából olvashatunk részletet:

Tisztelt elnök Úr! Ebben az országban vannak a világtörténelem legkorruptabb intézményei. A Federal Reserve Bizottságra és a Federal Reserve bankokra gondolok. A Federal Reserve Bizottság, ami egy kormánybizottság, már annyi pénzt csalt ki az amerikai kormánytól és az amerikai néptől, amiből vissza lehetett volna fizetni az államadósságot. A Federal Reserve Bizottság romboló munkája és bűnei olyan sokba kerültek már az országnak, hogy abból ezt az adósságot többször is ki lehetett volna fizetni. Ez a gonosz intézmény elszegényítette az Egyesült Államok népét, csődbe juttatta saját magát és tulajdonképpen a kormányt is. Ezt a működését szabályozó törvények hibáin keresztül és a törvények helytelen alkalmazásával valamint az őt irányító pénzkeselyűk korrupt eljárásaival érte el.

Sokan még mindig azt hiszik, hogy a Federal Reserve (jelentése: szövetségi tartalék) egy szövetségi hivatal. A factcheck.org a következőket írja róla:

A 12 regionális Federal Reserve Bank részvényesei a Federal Reserve rendszeren belüli magántulajdonban lévő bankok. Ezek közé tartoznak országos (a szövetségi kormány engedélyét élvező) bankok és a hozzájuk csatlakozni kívánó, állami engedéllyel rendelkező bankok, akik megfelelnek bizonyos követelményeknek. Az ország több mint 8000 bankjának körülbelül 38%-a része ennek a rendszernek, így ezeknek a Fed a tulajdonosa.

A Fed alapjául szolgáló Wall Street-it bankok tulajdonviszonyait vizsgáló kutatók azt találták, hogy ugyanazok a nevek bukkannak elő minden esetben: a Rockefellerek, Rothschildok, Warburgok, a Lazards és Schiffs családok és az európai királyi családok.

Ezek a gazdag nemzetközi bankárok azonban nem elégedtek meg egyetlen országgal. Céljuk egy általuk irányított globális pénzrendszer kialakítása volt. Carroll Quigley, a Georgetown Egyetem történelemprofesszora a következőket írta:

A pénzügyi kapitalizmus erőinek egy másik messze nyúló célja is volt, ami nem kevesebb, mint létrehozni a pénzügyi hatalom magánkézben lévő globális rendszerét, ami minden ország politikai rendszere és a teljes világgazdaság felett is hatalmat gyakorolhat. A tervek szerint ezt a rendszert, feudalista módon, a világ központi bankjai közös erővel irányítják majd, magán összejövetelek során hozott titkos megállapodásokon keresztül. Ennek a rendszernek a gerincét a svájci bázeli központú Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) alkotja, ami a világ központi (szintén magánkézen lévő) bankjai tulajdonában lévő magánbank.

Sajnos sokan még csak nem is hallottak a Nemzetközi Fizetések Bankjáról. A Wikipedia a következőket írja róla:

A központi bankok szervezeteként a BIS megjósolhatóvá és átláthatóvá kívánja tenni a monetáris politikát 58 központi banki tagja körében. Bár minden egyes szuverén nemzet önmaga felel saját monetáris politikája kialakításáért, központi és magánvizsgálatoktól is függnek, amelyek befolyással vannak az árfolyamokra és különösen az exportgazdaságokra.

A gazdag elitnek szintén fontos szerepe volt egyéb fontos nemzetközi szervezetek felállításában. Ilyen például az ENSZ, az IMF, a Világban vagy a Kereskedelmi Világszervezet. Az ENSZ New Yorki központjának felépítéséhez szükséges telket például John D. Rockefeller vásárolta és adományozta a szervezetnek.

Az oktatási rendszert is az elit uralja. Az évek során a Rockefeller Alapítvány és más elit szervezetek hihetetlen összegeket öntöttek például az Ivy League iskolákba, amelyek ma már minden amerikai főiskola és egyetem mintapéldájaként szolgálnak. Az utolsó négy amerikai elnök Ivy League iskolákban végezte tanulmányait.

Egy másik fontos terület természetesen a média. Már többször írtunk arról, hogy hat óriási társaság határozza meg, hogy mit néz, hallgat vagy olvas a világ. Ezeknek a társaságoknak a tulajdonában vannak a nagy televíziós hálózatok, kábelcsatornák, filmstúdiók, újságok, magazinok, kiadók, zeneipari cégek és sok népszerű weboldal.

Figyelembe véve, hogy egy átlag amerikai 153 órát néz tévét egy hónapban (156 órával a magyarok sincsenek ,,lemaradva"), ez a hat társaság óriási hatást gyakorol a közvéleményre. Íme, néhány példa ezeknek a társaságoknak a tulajdonában lévő médiumokra:
Time Warner

Walt Disney

Viacom

News Corporation

CBS Corporation

NBC Universal

Természetesen sok politikus is az elit tulajdonát képezi. Lewis Lapham újságíró a következőket írta néhány napja megjelent cikkében:

,,A kongresszus akaratának alakítása és az amerikai elnök megválasztása az ország elit osztályának a privilégiumává vált, ami azt jelenti, hogy a lakosság 20 százalékának birtokában van a vagyon 93 százaléka és a társaságok és bankok maroknyi boldog irányítójának a tulajdonában és irányítása alatt áll a média és a szórakoztatóipar. Ők írják a törvényeket, irányítják az egyetemeket és jótékony szervezeteket, a szabályozó és törvényhozó intézményeket, a kaszinókat és a sportarénákat."

Miért van az, hogy Washingtonban semmi sem változik, függetlenül attól, hogy melyik párt jelöltjét szavazza meg a többség? Azért mert mindkét párt az igazi hatalom tulajdona. A rendszert úgy alakították ki, hogy az irányítóknak kedvezzen.

Szóval kik irányítják a világot? Ők. És ezt el is ismerik.

David Rockefeller a következőket írja ,,Emlékiratok" című, 2003-ban megjelent könyvében:

,,Több mint egy évszázadon át, az ideológiai szélsőségesek a politikai spektrum mindkét szélén kihasználták a sok publicitást kapott incidenseket, mint például saját találkozásomat Castro-val, hogy megtámadják a Rockefeller családot, mert szerintük mértéktelen befolyással bírunk az amerikai politikai és gazdasági intézményekre. Egyesek azt feltételezik, hogy mi egy titkos összeesküvés része vagyunk, amely az Egyesült Államok érdekei ellen dolgozik, ,,internacionalistának" nevezve engem és családomat, akik egy szorosabban integrált globális politikai és gazdasági szerkezet létrehozásáért szövetkeznek másokkal. Hívhatjuk egységes világnak is. Ha ez a vád, bűnös vagyok és ezt büszkén vállalom."

Köteteket lehetne írni a témáról, de talán ízelítőnek ennyi is elég. Elég arra, hogy néhány embert elindítson a helyes irányba.

http://idokjelei.hu/2013/02/ki-iranyitja-a-vilagot/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Megeszi-e a kormány ebédre a diákokat?
  2013-02-04 19:25:17, hétfő
 
 
2013. február 1., péntek
Megeszi-e a kormány ebédre a diákokat?

A Fidesz eddig minden ellene tiltakozót megevett reggelire. A diákok megúszták az első étkezést, meglepően keményen tárgyaltak, de a Fidesz néhány csapdájába besétáltak. Úgy néz ki a főétkezést nem ússzák meg. A Fidesz tárgyalási stratégiájával szemben ugyanis mindenki védtelen, aki megegyezésre törekszik, mert a Fidesz nem megegyezni, hanem győzni akar.
A diákság meglepően keménynek bizonyult a múlt évi tiltakozások kapcsán. Úgy tűnt a Fidesz három éve alkalmazott tárgyalási stratégiája velük nem működik. Ennek lényege, megegyezési szándék hangsúlyozása és az ellenfél tárgyalóasztalhoz ültetése. A tárgyalással elhárítja a további tiltakozások veszélyét, aztán megosztja a partnereket, akit szükséges pozícióval, vagy máshogy megvásárol és a végén látszatengedménnyel lezárja a témát. A Fidesz kiszámíthatóan minden alkalommal átveri az ellenfelét. Nem törekszik valós megegyezésre, célja a másik legyőzése eredeti céljának keresztülvitele. Az ügy kapcsán ezt maga Orbán is őszintén bevallotta. ,,A helyzet úgy fest, hogy most sem lépünk mi vissza a céloktól. ... Közösen kitűzött célokat elérjük, hogy milyen úton érjük el, arról mindig lehet tárgyalni, arról mindig lehet kompromisszumot kötni, ott mindig lehet változtatni, de a célokat nem szabad feladni."
A másik fél, akinek célja a megegyezése mindig veszít az ilyen helyzetben. A játékelméletben ezt a fogolydilemma szituációval modellezik. Ebben az ellenfél következetes átverését tartották a mindig győztes stratégiának. Ez minden ellenfélnél működik is, aki kölcsönös előnyökön alapuló megegyezésre törekszik. Egy kormányzat esetében ez fokozattan igaz. A kormány olyan tekintély, akivel szemben nem feltételezheted a tárgyalások elején, hogy úgyis át akar verni. Nem mondhatod a közvéleménynek, azért nem mutatok kompromisszum készséget, mert valójában át akarnak verni. Ezért bárki, aki ilyen kormánnyal kényszerül tárgyalni, vesztésre van ítélve.
A ,,mindig csal" stratégiáról azonban kiderült, hogy az életre jobban emlékeztető modellekben képtelen nyerni. Győzelme csak addig tart, míg a bizalmi tőkéje. A kölcsönösségen alapuló, ha csalsz én is csalok, ha nem én sem stratégiákkal szemben nincs esélye. Például a TFT, vagy a nagylelkű TFT (szemet szemért, fogat fogért) legyőzi. http://donhu.blog.hu/2007/07/22/fogolydilemma_avagy_jol_jar_aki_csal . A diákok voltak az elsők, akik a tárgyaláson félretették a tekintélytiszteletet és társadalmi elvárásokat, vállalták a kompromisszum képtelenség látszatát ezért voltak képesek sokáig kitartani. Ez ellen a mindig csalós stratégia nem működik jól. Orbán azonban jól játssza ezt a játszmát. Észrevette, hogy így nem nyerhet ezért néhány kisebb célt tűzött ki maga elé, amik végül is elérték céljukat.
1. A diákok végig a megfelelő körülményű tárgyalást tartották elsődleges célnak, csak ennek mikéntjéről vitatkoztak. Ez abból a tévedésből indul ki, hogy ha tárgyalunk, akkor meg is egyezhetünk. Nem értették, hogy a tárgyalás valójában a vereséggel ér fel. Nem jutottak el addig, hogy kormányzatot megegyezésre és a probléma megoldására alkalmatlan színben tüntessék fel, akivel egyáltalán nem szabad tárgyalni. Így nem érhették el valódi céljukat, a megegyezést.
2. Orbán fontos célja volt, hogy a diákokat leválassza a politikai pártokról,(vegyék észre, hogy mikor válnak a pártok játékszerévé üzente). Egyrészt így nem válhatott egy ilyen súlyú politikai kérdés a politika részéve, másrészt az ellenzék nem volt képes profitálni az ügyből. A másik oldalon viszont a diákság gyengült, mert nem kapott politikai támogatást.
3. Ügyelt rá, hogy őt tartsák a probléma kezelésére alkalmasnak és felelősnek. Ne merüljön fel olyan, hogy ezt más politikai erőnek kell megoldania a választások után. Pedig a választások közel vannak, a kérdés a jövőről szól és politikai, a diákoknak a főbb politika szervezetekkel tárgyalniuk kellett volna. Ebben az esetben a kormány defenzívába kerül és megegyezési kényszer áll elő. A diákok nem vették észre, azzal kényszerítik a kormányt megegyezésre, ha nem tőle várják a megoldást.
4. Orbán nem emelte fel saját szintjére a diákokat, így magát a problémát is bagatellizálta. Diákok nagyon szerettek volna vele tárgyalni, de erre nem volt hajlandó, helyette inkább látványosan hírességekkel fotóztatta magát a FIFA-nál.
5. Fontos volt, hogy az egyre egységesülő és együtt mozgó diákszervezeteket valamilyen módon megossza. Ezért a tárgyalásokra már nem hívta meg a HAHA-t. Amikor a HÖOK ezt elfogadta, besétált a csapdába és a kormány forgatókönyvének, vagy egyéni érdekeinek megfelelően cselekedett.
6. Az Orbáni tárgyalási stratégiának fontos része, hogy az egyéni érdekek gyengítse ellenfeleit. A háttérben ezt folyamatosan alkalmazzák. Ez a ,,vedd meg, vagy ha nem tudod pusztítsd el" stratégia, amit gengszterfilmekből ismerhetünk.
A tárgyalások végkifejlete, ezúttal még az átlagosnál is nevetségesebb és átlátszóbb. Jó szándékkal nehezen érhető miért sétálnak bele a diákok a csapdába. Az még viccnek is rossz, hogy meghatározott pontszám felett lehet ugyan ingyenes az ominózus 16 szak, de olyan magas a pont, senki nem jut be. Ez fájdalmasan hülyének nézi a másik oldalt és nehéz szabadulni a gondolattól, hogy ilyet senki nem ír alá jó szándékúan.
Ennek ellenére a diákok lehetősége még mindig nem múlt el, hogy valódi kompromisszumra kényszerítsék a kormányt és az országnak megfelelő rendszert vezessenek be. Ehhez a Fidesz gyenge pontjára kell tapintani. Orbán attól fél a legjobban, hogy a diákság az ellenzékkel dolgoz ki közös programot, velük egyezik meg. Az ellenzék úgy vág neki a választásnak, hogy a diákság által szentesített oktatási programja van. Attól eltekintve, hogy egy ilyen program az országnak jól jönne ez a lehetőség a diákságot felértékelné és a Fidesz sokkal gyors engedményekre kényszerülne. Ezt első körben sikerült kivédeniük, arra játszottak rá, hogy a diákok szeretnek politikailag függetlennek látszani. A dolog persze érthetetlen, mert ha a diákok tárgyalnak a politikai paletta egyik oldalával, a Fidesszel és a kormánnyal, akkor tárgyalni kéne a másik oldallal is. Főleg úgy, hogy a választások közel vannak és semmi garancia arra, hogy a Fidesz kormányoz tovább.
Racionálisan tehát kötelező lenne az ellenzékkel is tárgyalniuk. De van ennél politikusabb és nehezebben támadható módszer. A diákság kezdjen el kidolgozni egy konszenzuson alapuló hosszú távú programot. Ehhez hívjanak össze egy oktatási kerekasztalt, mert olyan program kell, amit minden szereplő elfogad. Legyen ez a Nemzeti Együttműködés Oktatási Kerekasztala. Ide minden fontos szereplőt meghívnak, kormány, ellenzék, szakmai szervezetek. Ha megteszik, két napon belül meglesz a megegyezés, de az még jobb lenne, ha végre egy mindenki számára elfogadott finanszírozható oktatási koncepció születne
A gond ezzel a megoldással az, hogy a Fidesz ezt a diák és tanár szervezeteket egymásnak uszításával próbálná kivédeni. Ez a probléma azonban legyen a szervezetek gondja.

http://mkovacstibor.blogspot.hu/2013/02/megeszi-e-kormany-ebedre-diakokat.html
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A világ legnagyobb hajó katasztrófája. A „Wilhelm Gus
  2013-02-04 19:12:26, hétfő
 
 

1945 január 30. - Emékezzünk !

A világ legnagyobb hajó katasztrófája. A ,,Wilhelm Gustloff" elsüllyesztése

wilhelm-gustloff2

Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és ,,Wilhelm Gustloff"?

Szinte mindenkinek, aki a “hivatalos történetírás" műveit olvassa, annak a világ legnagyobb hajó katasztrófájaként rögtön a ,,Titanic" története jut az eszébe. Igen, ezt a hajókatasztrófát már valóban rengetegszer feldolgozták, csak filmből ez idáig négy készült a történetből. A ,,Titanic" elsüllyedésekor 1517 ember veszett oda. Ez valóban nagyon nagy szám, de én most egy olyan tragédiáról szeretnék egy képet felvázolni, amelyben szerény becslések szerint is, az áldozatok száma 6000 és 9000 fő közé tehető! Ráadásul a döntő többségük nő és gyermek volt...

[wilhelm-gustloff7.jpg]

Történetünk jóval a második világháború előtt kezdődik.

Az 1929-es nagy pénzügyi világválság után, Németországban jelentős változások történtek. 1933-ban Adolf Hitler került a német kancellári székbe, és az ország irányítását a Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt vette át.

Történetünk szempontjából a hatalmat gyakorlók új intézkedései közül az alábbiak bírnak jelentőséggel: bevezették a világon először a 40 órás munkahetet, a túlórapénzt és a fizetett ünnepeket. Korábban a fizetett szabadság általában nem haladta meg a 4-5 napot, vagy egyáltalán nem létezett. Most viszont a munkásoknak évi 18 nap állt rendelkezésükre.

A több szabad idővel, a munkanélküliség felszámolásával, a nagyobb jövedelmekkel párhuzamosan, megnőtt az igény a kulturált nyaralások iránt is. Mindezek miatt létrehozták a ,,Kraft durch Freude" mozgalmat, mely állami támogatással anyagilag elérhető nyaralási lehetőséget biztosított a munkásoknak. Ez a szervezet a német ,,Arbeitsfront"- hoz tartozott.

Az ilyen nyaralásoknak köszönhetően, munkások százezrei tudtak szabadságuk ideje alatt szervezett szárazföldi, és tengeri utazásokon részt venni. A német munkások a következő néhány év alatt összesen akkora utat jártak be, mintha a földet az egyenlítőnél 54-szer megkerülték volna! Az állami támogatásoknak köszönhetően ezen utazások szinte mindenki számára elérhetővé váltak.

[wilhelm-gustloff4]

[wilhelm-gustloff8.jpg.gif]

Az utak lebonyolításához külön tengeri flottát építettek, és ennek a flottának volt egyik legnagyobb luxus gőzőse a ,,Wilhelm Gustloff".

A 208,5 méter hosszú, 23,5 méter széles és 25 484 bruttó regiszter tonnás hajó a maga idejében a világ egyik legnagyobb luxus gőzösének számított. Az 1463 főnyi utas kényelmét a hajón 417 fős személyzet biztosította.

A hajót illető névadás kapcsán, először az ,,Adolf Hitler" elnevezés merült fel, de mivel az avatás előtt nem sokkal vesztette életét a nemzeti szocialista párt mártírjának tekintett Wilhelm Gustloff, így végül a hajót az ő neve után keresztelték el.

Wilhelm Gustloff (1895-1936) egyébiránt az NSDAP egyik külföldi - svájci - szervezetének volt a vezetője, akit 1936. február 4-én lőtt agyon egy merényletben egy David Frankfurter nevű orvostanhallgató.

[wilhelm-gustloff9.jpg.gif]

A hajót 1937. május 5-én bocsátották egy nagy ünnepség keretében vízre, az avatási ceremóniát elvégzésére Wilhelm Gustloff özvegyét kérték fel.

A hajó vízrebocsátásától kezdve szállította a német munkásokat, luxus körülmények között, elsősorban norvégiai és svédországi hajókirándulásokra.

Ezeken a kiránduló hajókon nem voltak különböző osztály besorolások, minden kabin azonos luxussal volt felszerelve.

A ,,Wilhelm Gustloff" első, ettől eltérő, katonai célú bevetésére a spanyol polgárháború végén került sor. Ekkor a hajó a Condor Légió katonáit szállította haza, Németországba.

1939. szeptember 20-án átadták a hajót a haditengerészetnek, ahol mint kórházhajót vették állományba. Ekkor a hátsó fedélzetre könnyű légvédelmi ágyúkat szereltek fel és a hajótestet átfestették szürkére.

1940. november 20-ával kezdődően már Gdynia kikötőjében állomásozott, egy tengeralattjáró alakulat lakóhajójaként.

[gusloff]

1944. októberében a harcok már német földön dúltak. Az egyik első falu, amelyet a szovjet csapatok elfoglaltak Nemersdorf volt Kelet-Poroszországban. A vörösök a férfiakat és fiatal fiúkat rögtön agyonlőtték, de nem kímélték az egészen kicsiny gyermekeket sem. A nőkre még ennél is borzalmasabb sors várt. Őket előbb megerőszakolták Sztálinnak a németek ellen felhergelt katonái, majd ezt követően brutális kegyetlenséggel végeztek velük is.

A Vörös Hadsereg katonáit szándékosan hergelték, uszították, fanatizálták a német lakosság ellen elkövetendő rémtettekre.

[Ilya-Ehrenburg]

Ilja Ehrenburg

Ilja Ehrenburg, Sztálin, őrült, németgyűlölő propagandistája az ,,Öljetek" című röplapján uszította a katonákat a kegyetlen gyilkosságokra:

“Öljetek! Dicső szovjet harcosok, öljetek! A németek nem emberi lények. Az a szó, hogy “német" a mai naptól legyen a legnagyobb szitokszó, amit a szátokra vesztek. Ölnöd kell, és ha nem öltél meg legalább egy németet a mai nap, akkor ez a napod kárba veszett! Ha nem tudod őket golyóval kivégezni, akkor a bajonettel szúrd agyon őket. Ha csendes körülötted a front, és amíg várod, hogy ismét harcba indulj, ezalatt az idő alatt is keress németet, akit megölhetsz. Öljetek, mert nincs annál nagyobb élvezet, mint amikor a halomba szórt német hullákat ugorjátok át! Ne a napokat, ne a kilométereket számoljátok, hanem öljetek és öljetek! A megölt németeket számoljátok az elfoglalt városok helyett. Öld a németet, ez a nagyanyád kérése! Öld a németet, ezért imádkozik az anyád! Öljetek, ezt kéri tőletek a gyereketek! Öld a németet, ezt kéri hangosan kiabálva tőled a szovjet haza! Ne hibázz, ne adj kegyelmet, ölj! Dicső szovjet harcosok, öljetek!"

[szovjet-terror]

Ezek után nem csoda, ha sokan közülük szinte hőstettnek tekintették a gyilkosságokat. Amikor a német csapatoknak sikerült a falut visszafoglalniuk, borzalmas látvány tárult szemük elé. Az oroszok nemcsak a civil lakosságot irtották ki, hanem közel ötven, velük elméletileg szövetséges francia hadifoglyot is lemészároltak...

A német lakosság értesült a borzalmakról és elindult a menekültek áradata a kikötők felé. A civilek evakuálását biztosítandó Dönitz admirális elrendelte a ,,Hannibál-hadművelet" végrehajtását. Ennek keretében, 1945. januárjától kezdődően a több milliónyi német, és nem német menekült elszállításában 672 kereskedelmi, utasszállító és iskolahajó vett részt, jónéhány más egység mellett.

Kézen fekvő volt, hogy a Gdynia kikötőjében állomásozó ,,Wilhelm Gustloff" is csatlakozik a flotta menekítő akciójához.

[gusloff2]

1945 január végét írták. A Vörös Hadsereg elől menekülők folyamatosan érkeztek a kikötőbe. Friedrich Petersen kapitány megkezdte a menekülők felvételét a hajójára. Elsőként, egy teherautónyi civilt hajóztak be. Másnap a helyi kórházból érkeztek várandós anyák a hajóra. Részükre külön szülészeti részleget alakítottak ki a hajón.

Majd egy komplett kórházi részleg érkezett, valamint nagyszámú szárazföldi mentőszolgálatos. A sebesült katonák mankóikon vánszorogtak fel a hajóhídon, a súlyosabb sérülteket, pedig hordágyakon szállították. Ekkora már több mint 4000 ember zsúfolódott össze a hajón.

Petersen kapitány engedélyt kért az indulásra, de azt nem kapta meg.

A következő napon helyi kormányhivatalnokok és családtagjaik érkeztek, illetve újabb vonatszállítmányok hozták a kiéhezett, összefagyott menekülteket.

Az SS emberei vigyáztak arra, hogy csak gyerekek, asszonyok és sebesültek kerüljenek fel a hajókra. A harcképes férfiaknak ott kellett maradniuk, vállalva a további harcot. Számukra nem volt hely a hajón.

Az eredetileg kétszemélyes kabinokban, immáron legalább tizenhárman zsúfolódtak össze.

Újabb két nap telt el, és a hajó, indulásra készen várta a parancsot, de az csak nem érkezett meg...

Petersen kapitány folyamatosan kérte az illetékesektől az engedélyt a kifutásra, de azt a választ kapta, hogy a hajót maximálisan fel kell tölteni menekültekkel.

A napok teltek, a menekültek folyamatosan érkeztek legyengülve, átfagyva. Sok esetben az anyák a karjukon hozták megfagyott gyermekeiket.

A hajón már áldatlan állapotok uralkodtak. Mindenütt emberek feküdtek, a folyosókon szinte már lépni sem lehetett. Az egész hajót az emberi szenny, vizelet, és a sebesültek bűze töltötte meg.

Már a legénységi kabinokban is menekülteket kellett elhelyezni, így a legénység kiszorult szállásáról, és a fedélzeten, a hidegben próbált pihenni. Nagy volt a rendetlenség, a káosz. A hangosbeszélőn állandóan elveszett gyerekeket kerestettek.

1945. január 30-án délelőtt 10 órakor Petersen kapitány végre megkapta az indulásra vonatkozó parancsot. Ebben az utolsó pillanatban érkezett még a hajóra 373 Marinehelferin, haditengerészeti szolgálatban álló női kisegítő. Ők már csak a fedélzeti uszoda medencéjében találtak helyet maguknak. Rajtuk kívül ,,befutott" még egy 918 fős tengeralattjáró kadétokból álló csoport is. Immáron több mint 9000 ember volt már a hajón!

Ennyi ember számára már rég nem volt elegendő mentőcsónak a hajón, így szereztek még felfújható csónakokat és mentőmellényt, lehetőség szerint mindenkinek.

A ,,Wilhelm Gustloff" végül 12 óra 20 perckor futott ki, de a kikötő bejáratnál még kisebb hajók állták útját, így újabb menekülteket kényszerültek felvenni. Őket már nem is számolták...

Céljuk Swinemünde volt. Petersen kapitány nem nagyon számított ellenséges támadásra, mivel az ,,Admiral Hipper" nehézcirkáló és kísérő torpedórombolói a közelben tartózkodtak.

A kaptány azt is tudta, hogy az elmúlt öt napban Riga térségéből egy kis hajóraj sértetlenül menekített ki több mint 62 000 embert.

Petersen két út között választhatott. Vagy a part mellett hajózik, ahol az aknák jelenthetnek veszélyt, vagy kifut a nyílt tengerre, és ott próbálja meg az erősen túlterhelt hajót biztonságba kormányozni. Petersen kapitány ez utóbbit választotta.

Este nyolc óra körül a ,,Wilhelm Gustloff" hóviharba került, a tenger erősen hullámzott és a látótávolság is a minimumra csökkent. Az erősen túlterhel hajó csak nagyon lassan tudott haladni. Mindezek ellenére, az utasok jól viselték a megpróbáltatásokat. Amikor a kapitány rádión arról értesült, hogy egy német aknamentesítő konvoj közeledik, felkapcsoltatta a hajó piros-zöld navigációs fényeit, hogy elkerülje a velük való ütközést. Ezzel, az éjszakai sötétségben nagyon könnyen, távolról is észlelhetővé tette a hajót.

Ugyanezen az estén az orosz S-13-as jelű tengeralattjáró éppen ebben a térségben portyázott.

Parancsnokának, Alexander Ivanovics Marinyeszko-nak - aki nem éppen tartozott a flotta ,,legelitebb" tisztjei közé - jelentették, hogy egy hajót észleltek nem messze tőlük.

Az S-13-as búvárhajó 700 méterre közelítette meg a ,,Wilhelm Gustloff" -ot.

[wilhelm-gustloff1]

Este 21 óra volt, amikor becsapódott a hajó orrába, a vízvonal alatt az orosz tengeralattjáró első torpedója. A pánik leírhatatlan volt.

De ekkor még úgy látszott, hogy a hajó folytatni tudja útját, egy biztonságos kikötő felé. A kapitány és a legénység igyekezett megnyugtatni az utasokat. Ekkor csapódott be a második torpedó. Ez a hajó fedélzetén robbant éppen az uszodánál. Az itt lévő Marinehelferinek közül csak ketten tudtak megmenekülni...

Hamarosan újabb detonáció hallatszott, a harmadik torpedóé, amely a gépházat találta el. Ez megpecsételte a hajó sorsát...

A tengeralattjáró ugyan kilőtt még egy negyedik torpedót is az oldalára dőlt hajóra, de az célt tévesztett.

Ekkor Petersen kapitány kiadta a parancsot a hajó elhagyására. A sebesült katonáknak esélyük sem volt a megmenekülésre. A jegesedés miatt a hajó mentőcsónakjainak csörlője befagyott, mínusz 15-20 fok Celsius körül járt a hőmérő mutatója. Az utasok és a személyzet baltákkal és késekkel próbálta kiszabadítani a csónakokat. Sok csónak egyszerűen leesett a fedélzetről a kapkodás és a pánik miatt. Nagy volt a tülekedés a mentőcsónakok körül, az emberek sokszor egymást akadályozták a munkában. A személyzet fegyverrel próbálta fent tartani a rendet, de kevés sikerrel. Nagy pánikot okozott az is, amikor észrevették, hogy a mentőcsónakoknak nincsenek evezői.

A jég fogságából kiszabadított mentőcsónakokat sorjában eresztették vízre. Több annyira zsúfolt volt, hogy az emberek kiestek belőle, mire azok vizet értek.

Kis idő múlva a hajó egyre jobban megdőlt. Olyannyira, hogy nagyon sokan egyszerűen lecsúsztak a jeges fedélzetről a 2 fokos tengerbe. Csontok törése és emberek üvöltése hallatszott. A túlélőket a mai napig elkíséri ez a hang, amelyet elmondásuk szerint ,,sohasem lehet elfeledni". A vízben a túlélésre szinte alig volt esély. Akinek nem jutott hely a csónakokban, azok megpróbáltak a víz felszínén maradni. A ,,Wilhelm Gustloff" az első becsapódástól számítva jó 70 percig volt még a felszínen, majd 22 óra 15 perc körül egy nagy robbanás kíséretében elmerült. A merülés közben a hajó lámpái felgyulladtak, mivel a vészáramfejlesztő elkezdett működni. A tenger itt viszonylag sekély volt, nem támadt nagy örvény utána.

Este 9 órakor kezdte a hajó rádiósa az S. O. S jeleket továbbítani a következő szöveggel:,,A ,,Wilhelm Gustloff" -ot háromszor megtorpedózták - 6000 fő van a fedélzeten" Sajnos ennél lényegesen többen voltak. Kijelenthető, majdnem dupla annyian, mintegy 10.500 ember...

20 perccel azt követően, hogy a hajó elmerült, érkezett meg elsőként az ,,Admiral Hipper" cirkáló. A még életben lévők boldogan kiabáltak, de a cirkáló olyan nagy volt, hogy nem tudott a zsúfolt mentőcsónakok közé menni anélkül, hogy fel ne borította volna azokat.

A nagy hideg miatt, a vízben mentő mellényel lebegő utasok nagy része ekkorra már halott volt.

Aztán jöttek tovább a mentőhajók. ,,Löwe" TZ-12, mely 272 túlélőt vett a fedélzetére, TZ-36 torpedóromboló, a ,,Gotenland", a ,,Göttingen", mely már csak 22 túlélőt vett fel, és a VP-1703 futárhajó mely az utolsó túlélőt vette fel reggel 5 óra 15 perckor.

Az egyik mentőcsónakban, halott felnőttek és gyerekek alatt találtak egy 15 hónapos még élő kisfiút.

Az egyik megmentett állapotos nő, nem sokkal megmenekülése után hozta világra egészséges gyermekét az egyik mentőhajón.

Összesen 1239 túlélője volt a katasztrófának. Hatszor annyian haltak meg, mint a ,,Titanic" balesetében...

Marinyeszko kapitány tíz nappal később elsüllyesztette a ,,General von Stauben" kórházhajót is. Itt az 5 000 menekültből kevesebb, mint 600 élte túl a katasztrófát. Itt is többen haltak meg, mint a ,,Titanic" esetében.

Marinyeszko, 27 évvel a halála után a Szovjetunió szétesése előtt közvetlenül, 1990-ben (!) kapta meg a legmagasabb kitüntetést, a ,,Szovjetunió hőse" címet.

Alexander Ivanovics Marinyeszko kapitány lelkét több mint 14 000 ártatlan civil menekült, - csecsemők, gyermekek és nők - és sebesült katona halála terheli.

1945. április 16-án az orosz hadiflotta elsüllyesztette a ,,Goya" utasszállítót, fedélzetén 6 220 utassal, melyből csak 165 fő élte túl a katasztrófát...

A ,,Wilhelm Gustloff" elsüllyesztését kezdettől fogva mély hallgatás övezte. Az oroszok sem igazán akartak hencegni a több ezer ártatlan civil halálával. Később pedig ez is, mint sok minden más, tabu témának számított.

A ,,Wilhelm Gustloff" roncsai a mai napig, 44 méter mélyen, az oldalára dőlve pihennek a homokos tengerfenéken.

A roncsot, a sok ezer áldozat sírját, azóta hivatalosan kegyeleti hellyé, tengeri temetővé nyilvánították.

[wilhelm-gustloff10]

Dán János

haditudosito.com/magyartudat.com
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Már a közüzemi számlákon is kampányolna a kormány
  2013-02-04 19:03:43, hétfő
 
  2013.02.03. 19:07
Már a közüzemi számlákon is kampányolna a kormány


Rányomtatnák a számlákra, mennyit takarított meg az adott hónapban és összesen a fogyasztó a rezsicsökkentéssel a kormányhatározat kihirdetése óta.

Az új típusú energiaszámlák első oldalán a fogyasztás, az egységár, az ÁFA és a végösszeg sorai alá kerülne - kiemelt háttér elé - a következő tájékoztatás:



A rezsidíjcsökkentésre vonatkozó kormányhatározat eredményeképpen az Ön megtakarítása:

- ebben az elszámolási időszakban ..... Ft
- 2013. január 1-je óta összesen ..... Ft



Miniszterelnökünk a múlt héten azt nyilatkozta, a kormány érthető, átlátható közüzemi számlák kiállítását várja a szolgáltatóktól, hogy megértsék az emberek, mit tartanak a kezükben. A lentebbi képen nagyszerűen látszik ugyan, hogy mennyi az egyes számlázott tételek aktuális nettó és bruttó fogyasztói ára, ám sehol nem lehet ellenőrizni, hogy valóban annyi-e a megtakarítás a tavalyi árakhoz képest, mint amennyit a kormányzati propaganda állít.

Ezért aztán a számla szóban forgó tétele nem más, mint nettó, pofátlan manipuláció.

Továbbá: mivel a számla kiállításának az összes költségét beépíti a szolgáltató az árba, beleértve az új típusú számlák kiállításához szükséges új szoftver, a papír, a nyomdai költségek és a kézbesítés díját is, remélem, a kedves fogyasztók azt is érteni fogják, hogy kormányunk ismét a mi pénzünkből igyekszik, hogy oda nem illő módon és stílusban fényezze magát - szó szerint, sőt betű szerint a mi számlánkra.

Az új számlák nyomtatásához készített mintapéldányt a köztévé híradóiban láthattuk:



0203_duna_tv_egyszerusitett_kozuzemi_szamla

http://maria.blog.hu/2013/02/03/kozuzemi_szamlakon_is_kampanyolna_a_kormany
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Negatív kampánnyal tartaná távol Britannia a cigányokat
  2013-02-04 18:56:40, hétfő
 
  Negatív kampánnyal tartaná távol Britannia a cigányokat
2013. 02. 4. hétfő. - 15:32

Azt fontolgatja a brit kormány, hogy negatív kampányok indításával próbálják otthon tartani a potenciális, jellemzően cigány bevándorlókat Bulgáriából és Romániából a jövő évi teljes munkaerőpiaci nyitás előtt. Plakátok mellett erősebb intézkedések is felmerültek, például az állami ellátások, segélyek hozzáférhetőségének korlátozása, vagy a munkanélküliek hazaküldése.

Egy negatív plakátkampány lehet a brit kormány egyik eszköze a bevándorlás visszaszorítására - írja a Guardian. A tervek szerint felvonultatnák az angliai élet negatívumait, ezzel valahogy visszafogva a várható bevándorlást Bulgária és Románia felől - jövőre ugyanis megszűnik a munkaerőpiaci korlátozás a bolgár és román munkavállalókra vonatkozóan. A kampány üzenete nagyjából az lenne: "itt sincs kolbászból a kerítés".

A kontroll mellett eddig is vállalhattak bolgár és román munkavállalók munkát az Egyesült Királyságban, de csak meghatározott szakmákban. 2011-ben 25,8 ezer adószámot adtak ki román állampolgároknak, 14,5 ezret bolgároknak. A legnagyobb bevándorlás azonban a 38 millió fő lakosú Lengyelországból zajlott eddig, a 2011-es népszámlálás szerint 640 ezer lengyel él az Egyesült Királyságban, azonban a bűnözési statisztika alapján a romániai és bulgáriai bevándorlókkal van a kelet-európaiak közül a legtöbb gond.

(harcunk.info)


http://kitartas.mozgalom.org/aktualis/negativ-kampannyal-tartana-tavol-britannia- a-ciganyokat
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nyolc nap, három benzináremelés
  2013-02-04 18:48:39, hétfő
 
  Nyolc nap, három benzináremelés

Index,
MTI

2013. 02. 04 12:31:00 |


Újabb benzináremelésről döntött a Mol, az olajvállalat tájékoztatása szerint szerdán literenként 5 forinttal drágítanak. A gázolaj ára most változatlan marad. Az emeléssel a 95-ös benzin literenkénti átlagára 432-433 forint lesz, a gázolajé 427-428 forint marad.

A Mol pénteken bruttó 3 forinttal emelte a 95-ös benzin nagykereskedelmi árát, a gázolaj ára akkor sem változott. Előtte múlt szerdán is volt üzemanyag-áremelés, akkor a benzin hét forinttal drágult. Így a most szerdai emeléssel együtt nyolc nap alatt 15 forintos, a múlt hét eleji átlagárral számolva nagyjából 3,5 százalékos mértékben emelkedik a benzin ára.

A holtankoljak.hu adatai szerint a legolcsóbb kutakon most - az akciókat figyelmen kívül hagyva - 411-412 forintért tankolhatunk, míg a legdrágább helyeken - autópályákon, főleg a nyugati országrészbenn - 460 forint közelében van a benzinár. A ,,normál", országúti árcsúcs most egy-két forinttal 440 alatt van, ezt a szintet várhatóan sok helyen átlépik szerdán.

A Mol a múlt hét óta heti két alkalommal dönt az üzemanyagár-változásokról, így már nemcsak hétfőn, hanem szerdán is dönt az aktuális valutaárfolyam és a tőzsdei árak alapján az árról.

A benzin ára tavaly április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj 2012. január közepén volt a legdrágább, akkor egy liter ára átlagosan 449 forint volt.

http://index.hu/gazdasag/2013/02/04/nyolc_nap_harom_benzinaremeles/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kinek az érdekeit képviseli Kriza Ákos?
  2013-02-04 17:55:38, hétfő
 
  Kinek az érdekeit képviseli Kriza Ákos?
2013, február 4 - 12:56

Ezt a kérdést tette fel a Pakusza Zoltán, a Jobbik miskolci önkormányzati képviselője hétfői sajtótájékoztatóján. Szerinte ugyanis a város első embere nem Miskolc érdekeit szolgálja.

Kriza Ákos (képen balra) 2010-es megválasztásakor azt mondta, hogy polgármesterként mindig Miskolc érdekeit fogja szem előtt tartani, emlékeztetett Pakusza, aki azonban úgy véli, az elmúlt két év nem ezt támasztja alá. Példaként említette, hogy a város polgármestere 2020-ig egy törökbálinti céggel rendezteti meg a Miskolci Sörfesztivált, illetve, hogy a jelentősebb építőipari beruházásokat rendre debreceni, gyöngyösi és budapesti cégek kapják meg. De ugyanígy a város ellen tesz Kriza Ákos, amikor a miskolciak megkérdezése nélkül Világsátort akar építeni Tapolca kapujába, tette hozzá.

,,Két és fél évvel a Fidesz hatalomra kerülése után ma már a miskolci tömegközlekedési eszközökön hirdetik, hogy a jövő Győrben épül. Ma a buszon azt olvashatja a miskolci lakos, hogy irány Győr. Vajon mikor fogja azt olvasni a győri lakos, hogy irány Miskolc" - tette fel a kérdést Pakusza, aki felszólította Kriza Ákost, vonja vissza a Világsátorról szóló határozatot, ne rontsa tovább a város helyzetét a nemzetközi cigány kulturális központtal.

barikad.hu

http://barikad.hu/kinek_az_erdekeit_kepviseli_kriza_akos-20130204
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Az autóbusz elindul a megállóból. Rohan utána egy asszony, h
  2013-02-04 17:32:16, hétfő
 
  Az autóbusz elindul a megállóból. Rohan utána egy asszony, hangosan kiáltozva:
- Állítsák meg a buszt, mert elkések a munkából!
Az utasok megkérik a sofőrt, hogy álljon meg.
Az asszony felszáll és megkönnyebülten mondja:
- Sikerült...na, jegyeket, bérleteket kérem!
 
 
0 komment , kategória:  Humor  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
2013.01 2013. Február 2013.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 543 db bejegyzés
e év: 7437 db bejegyzés
Összes: 64003 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2313
  • e Hét: 8045
  • e Hónap: 19156
  • e Év: 172652
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.