|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
|
|
2013-03-20 11:24:55, szerda
|
| |
| |
Komáromi János
a tekinteted
ülünk egymással szemben
keresünk valamit a lélek-tükörben
csak egy pillanatra hunyjuk be szemünk
és gondolatban máris vétkezünk...
sápadtan érkezik a vágy
látom tétova némaságodon
még menekülnél
bőröd alatt feszülnek az idegek
ugrani kész minden izom
most!
csak menekülni el...
most!
menekülni kell...
talán felugrassz
és többé nem látlak
...az nem lehet
nem engedlek el
tekintetedbe kapaszkodom
foglyul ejtettem
a sürgetés erős
harc dúl benned
maradni és mindent odaadni
vagy menni
és mindent oda hagyni
vörösen érkezik a vágy
látom zavart némaságod
már csak vibrálsz
csak vársz
az érintésre
a pillanatra
ami átszakítja a látszat falait
ami még segít
hogy leküzd a feltörő szenvedélyt
ami úgy tesz
mintha adna még esélyt
hogy menekülhess
hogy elszaladj
de már nincs erő
tested már csak az odaadás parancsát érti
már csak a tekintet simogatását érzi
csak az érintés varázsát várja
csak az ölelkezés mámorát kívánja
ismét nyitva a két szempár
ismét mosolyog két szem rám
csendes derű és néma szomorúság a szemekben
...legalább egy pillanatra szerettem
Link If I give my Heart...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Komáromi János |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-03-20 11:20:51, szerda
|
| |
| |
Fodor Ákos
Vakrepülés
Oda és azért,
amiről úgy tudom: nincs,
de érzem, hogy van.
Ítélet
Sohasem fogod
megbocsájtani nekem,
hogy nem szerettél...
Éjszaka
a friss ablaküvegek is
saját szobádat tükrözik:
befelé nyílnak, mint az álmok
- mutatva, mekkora a világod
Link To where You are
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Fodor Ákos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-03-20 02:36:25, szerda
|
| |
| |
Várnai Zseni
Március 30
Tavaszodik,
eső esik,
nem hagyja abba
reggelig.
A zöld özön
mindent elönt,
csodamódon
ifjul a föld.
Kisüt a nap,
és mint a hab
az ágakon,
szirom fakad,
a réti fű is
újra kél,
bogárhad döng
és zöngicsél.
Ó, mennyi élet,
mennyi szép!
Szüntelen változik a kép,
s minden a maga idején,
egy falevél egy költemény,
szívemben újhodó
remény.
Link Somewhere over the Rainbow
Várnai Zseni
Virágos ág...
Virágos ág az az asszony élete,
tavasszal könnyű szirmokkal tele,
s mikor lehullnak róla díszei,
virág helyett gyümölcse terheli.
Termése érik, pirul, gömbölyül,
pillék és méhek zsongják őt körül,
szellő ringatja, eső öntözi,
s a nap tüzén csillognak könnyei.
Ha jön az ősz, gyümölcsét megszedik,
csupasz testét vad esők verdesik,
reszket, amikor tépázza a szél,
de nedvei forrók, akár a vér.
S mikor csillogó fátylat sző a hó,
s belepi őt e puha takaró,
már újra szép, és arról álmodik,
hogy tavaszra tündérré változik.
S az lesz belőle, tündér csakugyan,
ezernyi szép, feslő virága van,
ő bennük éli újra tavaszát,
s nyáron a nap deleje hatja át.
Így ringatja a változó idő,
a mag, ha pattan, az is újra ő,
kikél a földből, húzza őt a fény,
újjászüli az örök televény.
S ha teste már csak tűzre lenne jó,
olyan öreg, száraz és korhadó...
ifjú fákban tovább él lényege...
gyümölcsös ág az asszony élete...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Várnai Zseni |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-03-20 02:21:13, szerda
|
| |
| |
Soóky Melinda
Csak ennyi
Csak egy akkord a zongorán,
Amire szívünk oly régóta vár.
Csak egy szélbe suttogott szó,
Amit kimondani annyira jó.
Csak egy félmosoly az ajkadon,
Miközben a lelkedet hallgatom.
Csak egy simogató szempár,
Ha nem lenne, megálmodnám.
Csak egy könnyű kéz a válladon
És megszűnik minden fájdalom.
Csak egy elvarázsolt pillanat,
Ami örökre a miénk marad.
Link Hálás szívvel köszönöm a sorsnak...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Soóky Melinda |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-03-20 02:19:26, szerda
|
| |
| |
Ruder Jana
Múltból szakított...
Múltból szakított sóhajom még nagyon fáj,
amikor újra és újra feltör a mélyből.
Árnyékként követ, oly sok éve már,
s nem enged repülnöm.
Nem maradt semmim sem,
csak száraz faleveleket
gyűjtögetett a lélek...
kezedhez érnék, de a valóságtól félek.
Ablakomhoz letérdelt a tél
s tavaszi szonátám
már semmit sem ér.
Messze hajolnak el egymástól a hegyek,
s az utat - melyen hozzád indulhatnék -
eltorlaszolta az idő.
Közös perceinkre ráhull a köd,
elrozsdásodik a beszívott levegő.
Elvetélt minden gondolat, mely feléd szalad,
én mégis naponta építgetem a hidat,
bár megkopaszodott a remény,
már nem vagy idegen.
Meleg fényű takaró vagy a lelkemen.
Távoli harangszó, ami a csendbe rakott fészket,
s mozdulatokból fonott néma ígéret,
hogy múltból szakított sóhajom
lassan elpihenjen,
megszelídüljön a könnyem
simogató két tenyeredben.
Link Only Time
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ruder Jana |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-03-20 01:41:51, szerda
|
| |
| |
Gyóni Géza
A márciusi akarat
Még itt is él ő, még itt is arat
A hó alatt, a jég alatt:
Sziklákat váj és töri a falat,-
Testvér, testvérem- itt is él
A márciusi áldott akarat.
Napfényre vágyni jégburok alól
A füvek lelke, mondd, kitől tanul:
S hogy kelyhét a napnak kitárja,
Ki kényszeríti a gyöngyvirágra?
Ki pattant rügyet a fa gallyán?
S a sebzett törzs, a bús aggastyán,
Kinek parancsát hajtja végre
Mikor friss vesszőt küld ki a napfényre?
Fában, gyökérben, földben, föld alatt
Mindenütt ő él, ő vet, ő arat
Testvér, testvérem, hisz látod magad:
Burkokat tör és minden bús falat
A márciusi akarat.
Napfényre jutni, mint a réti fű:
Lelket kitárni, ó, mily gyönyörű:
Megfényesülni, mint a színarany:
Kivánni, ami mocsoktalan:
Napban fürödni tiszta hajnalon:
Rettegni, ami szenny, alom:
Sóvárogni egy tisztább lakot:
Hol nincs gonosz szív, nincs csak meghatott:
Nincs önzés, testvért gázoló:
S boldog partot mos a folyó:
Nincs lenézett zsidó, paraszt:
S könnyet csak a hála fakaszt.
hol ember teste nem piaci jószág:
S egy isten parancsol a jóság:
Hol a legszebb szó: adni, adni, adni-
És egy a törvény: testvérül fogadni.
Testvér, testvérem, hol legyen e hon,
Melyről rab éjen álmodom?
Testvér, testvérem, nagy-messze, ahol
A szent fák ága most vérbe hajol,
Kárpátok ölén, szent folyók felett
Veri már fényét ez a kikelet.
***
Testvér, kit zárnak bús börtön-falak,
Testvér, testvérem, el ne hagyd magad!
Hisz itt is él ő és arat
A hó alatt, a jég alatt-
Csak szívvel néki add magad.
Mert öröktől volt és munkál örökre
Szebb napra vágyó tavaszodás lelke:
A márciusi, áldott akarat.
Link Cavalleria Rusticana Intermezzo
Gyóni Géza
Lelkek cseréje
Egész lelkem kapod a dalban:
Megalázott s királyi gőgös,
Vérig kínzott és mégis szánó,
Magasirató, mást dajkáló,
Hívő s pogány egy pillanatban,
Vétkes, vágyas és szűzártatlan
Egész lelkem kapod a dalban.
Egész lelkedet add cserébe:
Soktitkú fátylad lebbentsd félre!
Csak a szemed s az ajkad látom.
Szemedre és ajkadra szálljon
Titok, kívánság, öröm, álom
S amit csak rejt a lelked mélye:
Soktitkú fátylad lebbentsd félre! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Gyóni Géza |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2013. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
106 db bejegyzés |
| e év: |
423 db bejegyzés |
| Összes: |
1346 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 33
- e Hét: 566
- e Hónap: 2134
- e Év: 9741
|
|
|
Offline
