|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
|
|
2013-03-25 20:09:31, hétfő
|
| |
| |
2013-03-25. 15:25
"Példátlan szívélyesség" - egyre szaporodnak az új pápa által a zsidók felé tett gesztusok
Jókívánságait fejezte ki Ferenc pápa a Rómában élő zsidó közösségnek a hétfőn megkezdődött pészah ünnepe alkalmából.
Már bíborosként is szívesen hanukázott
Riccardo di Segni római főrabbinak címzett levelében az új katolikus egyházfő azt kérte, hogy imádkozzanak érte, s egyúttal biztosított arról, hogy ő maga is imáiba foglalja a római zsidóságot. Hozzátette: bízik benne, hogy sikerül majd tovább mélyíteni a "kölcsönös megbecsülésen alapuló baráti viszonyt".
Ferenc pápa megválasztása óta már több baráti gesztust tett a zsidóság felé.
Rabbik tömege a vatikáni misén
A francia hírügynökség megjegyezte, hogy március 19-én rabbik nagy létszámú delegációja volt jelen az új egyházfő szolgálatának kezdete alkalmából tartott misén a Vatikánban, ami szintén arra utal, hogy jelenleg "példa nélküli szívélyesség jellemzi a két vallás közti kapcsolatokat".
A pápa trónra lépés alkalmából bemutatott misén megjelent muszlim delegációban ezzel szemben csak másodrangú vallási vezetők vettek részt.
(MTI nyomán)
További részletek: http://kuruc.info/r/4/109810/#ixzz2Oa2H78Oc
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-03-25 20:06:35, hétfő
|
| |
| |
2013-03-25. 19:06
Kihirdették a fiskális paktumhoz való csatlakozást - a Fideszen kívül az MSZP és a DK is megszavazta
Kihirdette a parlament Magyarország csatlakozását az Európai Unió fiskális paktumához.
Martonyi János külügyminiszter előterjesztését hétfőn fogadta el az Országgyűlés 307 igennel, 32 nem szavazat és 13 tartózkodás mellett. A kormánypártok mellett az MSZP-s és a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselők is támogatták a kihirdetést, a Jobbik ellene szavazott, a tartózkodó szavazatokat független képviselők adták le. Az idén január 1-jén hatályba lépett szerződést az Európai Tanács tavaly március eleji ülésén írták alá a csatlakozó tagállamok vezetői.
A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződést Magyarország - mint nem eurózónatag - kihirdeti, de csak a rá vonatkozó bekezdéseit alkalmazza mindaddig, amíg az euróövezet tagjává nem válik.
A szerződés azzal a céllal jött létre, hogy orvosolja az eurózóna működésével kapcsolatos súlyos hiányosságokat, amelyek a pénzügyi és gazdasági válság során a felszínre kerültek.
Martonyi János indoklásában emlékeztetett arra, hogy a dokumentum az eurózóna tagjaira állapít meg szigorúbb feltételeket a költségvetési megállapodás, valamint a gazdaságpolitikai koordináció terén.
(MTI)
További részletek: http://kuruc.info/r/2/109823/#ixzz2Oa1XmjX7
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-03-25 19:50:49, hétfő
|
| |
| |
Egyre többen vannak az euró ellen
Herner Panni
2013. március 25., hétfő
Kiábrándultság, az euró fenntarthatatlansága, Brüsszelben eltűnő eurómilliárdok, felelőtlen uniós tagállamok - ezek köré a csomópontok köré szerveződnek Unió-szerte az újabbnál újabb euróellenes pártok. Most három ország eurószkeptikus pártját mutatjuk be, amelyek hasonló célokért küzdenek: az euró eltörléséért és a nagyobb nemzeti szuverenitásért.
Ausztria
2012 augusztusában alapított eurószkeptikus pártot egy osztrák-kanadai férfi, Frank Stronach. A ma már egy nemzetközi vállalat vezetőjeként hírnévre szert tevő Stronach szerszámkészítői végzettséggel vándorolt ki Kanadába az ötvenes években (saját elmondása szerint 200 dollárral a zsebében). Ausztriába visszatérve aztán vidámparkot akart építeni (ez a terv kudarcba fulladt), létrehozta a Frank Stronach Futballakadémiát és éveken át szponzorált több bécsi focicsapatot. Saját energiaitalt hozott forgalomba Frank's Energy Drink néven, és a szerencsejáték-iparban is próbát tett játékgépek üzemeltetésével.
Kattintson és látogasson velünk Bécsbe!
Stronach, mióta csak visszatért Ausztriába, különböző osztrák politikai pártok képviselőit ültette vállalatának vezetői pozícióiba. Így ,,nyerte meg" magának az egyik volt osztrák kancellárt, Franz Vranitzkyt (SPÖ), Karintia tartomány korábbi helyettes miniszterét, Karl-Heinz Grassert (FPÖ), de Stronach alkalmazásában áll például Stájerország korábbi minisztere, Waltraud Klasnic (ÖVP) is.
2012 augusztusában döntött úgy Stronach, hogy pártot alapít, amely - a futballakadémia és az energiaital elnevezése után talán nem meglepő módon - a Team Stronach nevet kapta, kancellárjelöltje pedig maga a milliárdos. A párt három alapelve az ,,Igazság, Áttekinthetőség, Tisztesség" (,,Wahrheit, Transparenz und Fairness“). Központi programpontjuk az eurót használó országok saját nemzeti valutához való visszatérése. Rögtön az alapítás után a Nationalrat négy képviselője és több korábbi politikus is csatlakozott Stronach-hoz, később pedig még többen pártoltak át az új csapathoz.
Stronach populista és gazdasági téren liberális pártja Alsó-Ausztriában a márciusi választásokon majd tíz százalékot, Karintiában pedig 11 százalékot ért el (a választásról bővebben ide kattintva olvashat).
Egy év eleji, a választók között végzett felmérés szerint Stronach pártja várhatóan a szavazatok körülbelül tizenegy százalékát kapja majd az őszi parlamenti választáson, annak ellenére, hogy tulajdonképpen még egy éve sincs, hogy létezik.
A Gallup Intézet 2013 januárjában készített felmérése, forrás: politspiegel.at
Németország
Korábban már írtunk arról, hogy 2013 áprilisára tervezi a pártalapítást az Alternatíva Németországnak (Alternative für Deutschland) nevű euróellenes politikai formáció. Az alapító tagok közé tartozik Bernd Lucke hanburgi közgazdászprofesszor, Konrad Adam újságíró és Alexander Gauland, a hesseni Állami Kancellária egykori vezetője, de támogatóik közé tartozik a Német Iparszövetség volt elnöke, illetve több liberális és konzervatív egyetemi professzor (a mozgalom honlapján hosszas listát találunk ezekről a személyekről). Míg Stronach osztrák pártja elsősorban a 30 év alatti fiatalok körében népszerű, az Alternatíva támogatói inkább a kicsit idősebb, elit rétegből kerülnek ki.
A leendő párt elsődleges célkitűzései közé tartozik, hogy Németországnak ne kelljen hitelgaranciát vállalnia a csőd szélén álló EU-tagállamoknak, illetve a közös valutaövezet megszüntetését és a nemzeti valutákhoz való visszatérést szorgalmazzák. A formáció már az őszi parlamenti választásokon szeretne elindulni, bár még nem körvonalazódott pontosan, milyen rést is akarnak betölteni ők a politikai palettán. Lehet, hogy csak egy szelep funkciót töltenek majd be, amin az elkeserítő politika okozta gőzt engedhetik ki? Esetleg az euró-mentő politikával szemben legerősebben fellépő, erős párt lesz belőlük?
Az Alternatívának saját bevallása szerint több mint ötezer tagja van, és naponta kétezer e-mailt kap. A kitekinto.hu korábban már beszámolt arról, hogy a német választók 26 százaléka venné fontolóra egy euróellenes szervezet támogatását, és hogy a németek 35 százaléka visszatérne korábbi valutájukhoz, a márkához - így akár esélye is lehet a támogatottságra a leendő pártnak.
Olaszország
Bár az osztrák és a német vonaltól kissé eltér, de politika- és euróellenes Beppe Grillo 5 Csillagos Mozgalma is. A volt komikus 2009-ben alapította eurószkeptikus pártját, és nyíltan közölte, hogy támogatná Olaszország az Európai Gazdasági és Monetáris Unióból való kilépését, a közös valutát pedig egy nyak köré szoruló kötélhez hasonlította. Grillo szerint a jelenlegi ,,bankunió" messze áll az Unió alapítóinak elképzeléseitől. A márciusi választásokon a parlament képviselőházában 25,5 százalékot, a szenátusban 23,8 százalékot ért el az 5 Csillagos Mozgalom. Grillo büszke rá, hogy pártjának támogatói relatíve fiatalok, 90 százalékuk egyetemi végzettséggel rendelkezik és a szimpatizánsok fele nő - írja a Die Zeit.
Nemrégiben azonban Grillonak szembesülnie kellett a ténnyel, hogy az olaszok csak 30 százaléka támogatná az általa szükségesnek ítélt népszavazást arról, hogy Olaszország az eurózónában maradjon-e. A párt támogatóinak 73 százaléka fizetne továbbra is euróval - Grillo-nak tehát van mit átgondolnia a párt koncepcióját illetően.
Az Unióból, az euróból, a gazdasági válságból és egyáltalán a politikából való kiábrándultság indikátorai ezek a pártok. Az olasz választások kapcsán láthattuk, hogy az elkeseredett választók hogyan csapódtak egy-egy párthoz (már akik elmentek szavazni), és hogyan szerzett Grillo euró-ellenes pártja húsz százalék feletti szavazati arányt - ki tudja, talán az a kampánypont fogta meg őket, hogy mindenkit ingyenes wifihez akarnak juttatni? Az osztrák és a német párt még nem vett részt országos választáson, mert idén ősszel kerül sor ezekben az országokban a parlamenti választásokra. Ekkor dől majd el, hogy azok közül, akik elégedetlenek az Unióval és annak a valutájával, hányan állnak majd egy euró-ellenes párt oldalára.
http://kitekinto.hu/europa/2013/03/25/egyre_tobben_vannak_az_euro_ellen/?utm_sour ce=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+kitekintorss+%28kiteki no.hu+rss%29&honnan=Nemzeti_Hirhalo |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-03-25 19:20:51, hétfő
|
| |
| |
Az oroszok nem teketóriáznak a jogvédőknek álcázott bomlasztókkal
2013. március 25. 18:32
Hunhír.info
Megszállták az Amnesty International és az Emberi jogokért nevű, jogvédőként megjelölt világhatalmista, birodalmista szervezetek moszkvai irodáit az orosz ügyészség és az adóhatóság emberei. Az oroszok nem törődnek a cionisták ajvékolásával, helyre teszik a kettős mércés belső bomlasztókat.
Az orosz igazságügyi minisztérium azzal magyarázta a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) tömeges ellenőrzésének megkezdését, hogy kiderítsék, melyek esnek a tavaly november óta érvényes, úgynevezett külföldi ügynöktörvény hatálya alá. Ennek értelmében valamennyi politikai tevékenységet folytató NGO-nak, amely külföldről kap pénzt, külföldi ügynökként kell nyilvántartásba vetetnie magát az igazságügyi minisztériumban. Ellenkező esetben súlyos pénzbüntetést róhatnak ki rájuk.
Az oroszországi "jogvédő" szervezeteket nemrég Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz Liberális Demokrata Párt vezetője támadta meg parlamenti felszólalásában. Azt követelte a hatóságoktól, hogy ellenőrizzék a külföldi támogatással működő NGO-kat, mert szerinte egyetlen ilyen szervezet sem vetette nyilvántartásba magát külföldi ügynökként, ami szerinte a törvény nyílt megtagadása.
Hunhír.info - mti
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=63154 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-03-25 18:58:19, hétfő
|
| |
| |
Megint megbukott a fülkeforradalom - ismét lefeküdt a kormány a gyarmatosítóknak
2013. március 25. 18:46
Hunhír.info
A jövőben a kormányfő helyett az államfő nevezheti ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét, a miniszterelnök javaslatára. A médiatörvény hétfőn elfogadott módosítása alapján a médiahatóság és a médiatanács elnöke, valamint tagjai sem nevezhetők ki újból kilencéves mandátumuk lejártát követően.
A változtatásokat - amelyeket Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal folytatott párbeszéd eredményeként terjesztett elő - 258 igen szavazattal, 41 ellenében, 52 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A kormánypártok igennel, a Jobbik nemmel szavazott, az MSZP tartózkodott.
A törvénymódosítás szerint a miniszterelnöknek a jövőben ki kell kérnie a Közszolgálati Testület, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, a hírközlési és médiatartalom-szolgáltatók, a műsorterjesztők, továbbá az újságírók országos - legalább öt éve működő - szakmai, érdekképviseleti és önszabályozó szervezeteinek javaslatát, mielőtt megnevezi jelöltjét a médiahatóság élére.
A birodalom leszólt a gyarmatnak, hogy na ne má, hogy a mi bóhereink kimaradnak, meg hogy néz az ki, hogy nem a "liberális" mondja meg, hogy mi az a média, és tessék... Most nem ugatnak a Szaniszló-fóbiás egy tőről metszettek.
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=63155 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-03-25 11:48:42, hétfő
|
| |
| |
2013-03-25. 08:30
Nyolc hónap alatt egymilliárdot költött önreklámra a kormány - csurrant-cseppent belőle Simicskának is
A Miniszterelnökség közel egymilliárd forintot fizetett ki nyolc hónap alatt reklámozására az IMG médiaügynökségnek, ez kétszázmillió forinttal több, mint amit egy évre terveztek. A kampányok elszámolása alapján a cég piaci áron dolgozik, de az átlagosnál jóval többet hirdet köztéren a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó hirdetési felületeken, valamint a kormányhoz közeli médiában.
Kétszáz millió forinttal többet költött saját sikereinek hirdetésére a Miniszterelnökség tavaly, mint ahogy azt év elején tervezték - derül ki azokból az elszámolásokból, amelyeket átadtak az Origónak. A Miniszterelnökség és az IMG Inter Media Group Kft. 2012. március 2-án kötött keretszerződést médiakampányok teljeskörű lebonyolítására. A szerződésben bruttó 800 millió forintos keretet állapítottak meg azzal a kikötéssel, hogy ezt az összeget legfeljebb egy évig lehet felhasználni. A pénz azonban fél év alatt, szeptember végére elfogyott, ezért aztán október elején az IMF-szerződést elutasító emlékezetes reklámhadjáratot már egy újabb szerződés alapján készítette el a cég.
A Miniszterelenökség néhány hete, február végén újabb szerződést kötött az IMG-vel, illetve a Lounge Design nevű céggel. Ezúttal a tavalyinál jóval bővebbre szabták a keretet, mert a két cég 2014. május végéig akár bruttó 1,68 milliárd forintot is elkölthet a Miniszterelnökség által meghatározott üzenetek népszerűsítésére.
Nem azt hirdették, amit akartak
A célokat már a tavalyi, és az azzal szinte szóról szóra megegyező idei szerződésben is hosszan, részletesen és viszonylag pontosan leírták. A Miniszterelnökség rávenné a fiatalokat, hogy maradjanak itthon, fel akarják hívni a nők figyelmét arra, hogy szüljenek gyerekeket, és általában szeretnék, ha az állampolgárok megbarátkoznának azokkal a szlogenekkel, amelyekkel a kormány meghatározza magát. A kiadott iránymutatás szerint ilyen például a "Versenyképes Magyarország", a "Jó állam", a "Működőképes egészségügy", a "Kulturált állam", a "Zöld állam" és a "Lehetőség" üzenet.
Miután február végén megkötötték az újabb szerződést, az Origó kérte a Miniszterelnökséget, hogy adják ki a tavalyi kifizetéseket megalapozó elszámolásokat, illetve indokolják meg, miért kellett idén szó szerint ugyanazokra a feladatokra szerződését kötni, ha ezeket már tavaly is elvégezték. A részletes elszámolásokból, illetve a Miniszterelnökség válaszleveléből aztán kiderült, hogy a megvalósított reklámkampányok nem, vagy csak nagyon áttételesen felelnek meg annak a feladatnak, amit a szerződéskötéskor meghatároztak.
A fiatalok és a nők megszólítása, illetve a jó állam népszerűsítése helyett ugyanis az IMG tavaly a máricus 15-i állami ünnepségekre hívó, az árfolyamgátat, a nemzeti konzultációt, a munkahelyvédelmi akciótervet hirdető, illetve az olimpikonok fogadását megörökítő reklámokat készítette el.
Háromszáz millió a nemzeti konzultációra
"Beszédet mond: Orbán Viktor miniszterelnök" - hirdették a körúton járó villamosok és az ország útjai mellett elhelyezett óriásplakátok idén még március 15-én is, amikor már kiderült: Orbán Viktor csak Brüsszelben fog beszélni, és az ünnepségek is elmaradnak a katasztrófaidő miatt. Tavaly március 15-én viszont ragyogó napsütés és kellemes tavaszi idő volt, így nem veszett kárba az a több mint százmillió forint, amit az állami ünnepségek hirdetésére költöttek el.
Zoom
A Google-t használva az interneten talál rá a rezsiköltségek beosztásán agyaló fiatal család az árfolyamgát feliratra, ami egy csapásra letörli homlokukról a gondok ráncait, és ragyogó napsütést hoz az életükbe - legalábbis abban a reklámfilmben, ami ezekben a napokban is fut a tévécsatornákon. A kormány egy évvel ezelőtt is nagyszabású reklámkampányban próbálta felhívni a devizahitelesek figyelmét az akkor bevezett lehetőségére. A film az interneten nem található, a Miniszterelnökség csak későbbre ígérte, hogy elérhetővé teszi a közpénzből készült reklámjait. A nem túl emlékezetes kampány 161 millió forintba került.
Az Orbán-kormány tavaly májusban érkezett el a félidejéhez, az IMG erre az alkalomra is megtervezett két reklámkampányt összesen 17,7 millió forintért, de ezek a hirdetések végül nem jutottak el a nyilvánossághoz. Nyáron néhány tízmillióforintot elköltöttek az olimpikonok fogadásának megörökítésére, illetve az augusztus 20-i Gyulai István Memorial Atlétikai Magyar Nagydíj reklámjaira.
A legtöbbet a munkahelyekről szóló nemzeti konzultációra költötte a Miniszterelnökség, a május végétől június végéig tartó kampány közel háromszázmillió forintba került. Orbán Viktor szerint a nemzeti konzultáció eredményeit felhasználva készítette el a kormány a munkahelyvédelmi akciótervet, amelynek népszerűsítésére újabb nagyszabású kampányt indítottak. Az egész országban elhelyezett óriásplakátokon külföldi reklámszereplők hirdették mosolyogva, hogy "Szeretem a munkámat!" Akkoriban a sajtó azt írta, a kampány 56 millió forintba kerül, de az Origónak elküldött elszámolások szerint ennél jóval többet költöttek rá: csak az ötletek és a hirdetések gyártása belekerült 35 millió forintba, a hirdetési helyekért pedig több mint 164 millió forintot fizettek.
Zoom
Ezzel a szeptember végig tartó kampánnyal gyakorlatilag ki is merült a márciusban meghatározott 800 millió forintos keret (a fent felsorolt kapmányok összesen bruttó 785 millió forintba kerültek), így amikor a kormány egész oldalas hirdetésekben akarta tudatni az állampolgárokkal, hogy nem kérnek az IMF-ből, újabb szerződést kellett kötniük az IMG-vel. A Miniszterelnökség 200 millió forintot adott erre a feladatra: a hirdetési helyek 180 millió forintba kerültek, az ötletek és a reklámok gyártása pedig 19,6 millióba.
Az ötletelőket túl-, a gyártókat alulfizették
A reklámkampányok költségvetéseiről a lap megkérdezett több reklámszakembert is, hogy megtudják, reális árakon dolgozik-e az IMG a Miniszterelnökségnek. "Ami a gyártási költségeket illeti, azok annyira alacsonyak, hogy mi ilyen kevés pénzből még életünkben nem csináltunk reklámfilmet, és valószínűleg nem is vállalnánk" - mondta egy reklámfilmeket készítő cég vezetője, miután végignézte a nemzeti konzultációhoz, az árfolyamgáthoz és a munkahelyvédelmi akciótervhez készített 20-30 másodperces reklámfilmek költségvetését. "Itt valószínűleg nem filmes szakemberek vettek részt a munkálatokban, hanem inkább tévések lehettek (vagy C-kategóriájú filmesek), mert ennyi pénzért profik nem nagyon vállalnák a munkát" - tette hozzá.
Zoom
A reklámfilmek gyártási költségeiről több szakember is azt mondta, hogy azok normálisak, vagy inkább alacsonyabbak a piaci árnál. "Mostanában az egész szakma nyomott árakon dolgozik, ez beleillik a képbe" - mondta egy rendező, aki viszont úgy találta, a reklámok ötletéért "nagyvonalúan" fizettek. "Ezekből a részadatokból kiindulva a filmesek alul-, az ötletelők túl vannak fizetve" - mondta.
Az ötletelőket jól megfizették a szerint a hirdetési szakember szerint is, akinek a munkahelyvédelmi akcióterv tervezésének költségvetését mutatták meg. Az elszámolás szerint a kampányhoz két kreatív koncepció készült, ezekért összesen bruttó 2,45 millió forintot fizettek. A "Szeretem a munkám!" szlogen 101 600 forintba, az ötféle óriásplakát, illetve ezek változatainak megtervezése összesen 3,4 millió forintba került. A teljes tervezésért, illetve a plakátok, a reklámfilm és az egyéb hirdetések elkészítéséért összesen 34,91 millió forint fizettek. "Ez nekem soknak tűnik, de nem szokatlanul soknak a piacon. Olyan, mint egy magasan árazott, de egyébként piaci ajánlat. Szépen ki van dolgozva, le van bontva, ennek ellenére ezt azért ennél durva becslés alapján 30 százalékkal kevesebbért is meg lehetne szerezni" - mondta a költségvetésre a hirdetési szakember.
Az utcán szeretnek hirdetni
A reklámkampányok megtervezésénél jóval többe került az, hogy ezek el is jussanak az emberekhez. A munkahelyvédelmi akcióterv kampánya például hat héten át futott tavaly augusztusban és szeptember elején. Először az utcán kezdték a hirdetést: országszerte kiraktak 1050 "nagyon jó minőségű" óriásplakátot, 445 citylight posztert, 80 hirdetőoszlopi plakátot, és 80 busz hátuljára is rákerültek a hirdetések. Egy-egy hirdetés megjelent a nyomtatott lapokban is, majd augusztus közepén a rádiókban és a tévékben is elkezdték a reklámozást. A hét hét alatt összesen 164 millió 107 ezer forintot költöttek el a hirdetési felületekre, úgy, hogy a cég jelentős - 30-95 százalékos - kedvezményeket kapott a hirdetések listaárából.
A hirdetési szakember szerint az IMG a reklámokat reális áron, a szokott piaci kedvezményekkel vásárolta meg, az viszont szokatlan, hogy "médiatervezési szempontból aránytalanul magas a közterület, és alacsony a tévé, illetve az internet használata". Ebben a kampányban például az egész költségvetés több mint felét, 53 százalékát fizették ki a közterületi reklámokra, míg a tévés hirdetésekre csak 10 százalék jutott.
A lap a Miniszterelnökségtől kapott részletes elszámolások alapján megvizsgálta mind a hat reklámkampány médiavásárlási adatait, és összesítésben is hasonló arányok jöttek ki: a kampányokra elköltött pénz 35%-át fizették ki a közterületi reklámokra, 21 százalék jutott a nyomtatott lapokba, 19 százalék a televíziónak, 14 százalék a rádióknak és 11 százalék az internetnek. A Magyar Reklámszövetség legfrissebb, 2011-es adatai szerint a teljes magyar reklámköltésben egész mások az arányok: a közterületi reklámok csak 10 százalékkal részesülnek a reklámtortából, a hirdetésekre szánt pénz 36 százalékát a televíziókban költik el, a hirdetők jóval többet költenek az interneten és a nyomtatott sajtóban is, mint az IMG, viszont a rádióreklámokra csak harmadannyit szánnak.
Zoom
Az elmúlt években már jellező volt, hogy az állami, kormányzati reklámköltésekben ilyen nagy szerep jutott a közterületi reklámoknak: a kormányváltás óta több nagy állami cég is a korábbinál jóval nagyobb összegeket kezdett költeni köztéri reklámkampányokra, és ezeknek a hirdetéseknek túlnyomó része a miniszterelnökkel régóta baráti viszonyban álló Simicska Lajos cégének felületein jelenik meg. Tavaly novemberben a Kreatív című szaklap is írt arról, hogy listaáron számolt becslések szerint az állami közterületi hirdetések 80 százalékát a Simicska Lajoshoz kötődő cégek vitték el.
Az elszámolásokból nem derül ki, hogy a kihelyezett óriásplakátoknak, citylight posztereknek, óriás épülethálóknak és járműhirdetéseknek melyik cég felületein vásárolt helyet az IMG, de a hirdetéseket listaáron követő Kantar Media nevű nemzetközi reklámcég adatai alapján a Miniszterelnökség tavalyi közterületi reklámköltéseiből 65 százalék jutott a Fideszhez köthető üzletemberek tulajdonában álló cégekhez, a Publimonthoz, az EuroAWK-hoz és a Mediacontacthoz.
Négy forintból három a barátoknak
A nem közterületen elhelyezett reklámok sorsa viszont pontosan kiolvasható az elszámolásokból. A nyomtatott lapokban elköltött bruttó 177 millió forint 39 százaléka a Metropolnak jutott. Az ingyenesen terjesztett napilapot kiadó cég a Megapolis Media Zrt. birtokában van, amelynek egyszemélyi tulajdonosa Fonyó Károly. Fonyó vezető posztot tölt be Simicska Lajos közterületi reklámcégében, illetve a szintén közterületi reklámokban érdekelt Euro AWK Kft-ben is. A nyomtatott sajtóban elköltött pénz 16,6 százaléka a Magyar Nemzetnek jutott. A 2012-ben már átlagosan 10 ezer példányszám alatt eladott, Széles Gábor tulajdonában álló Magyar Hírlap kapta a sajtóban elköltött pénz 10,6 százalékát, miközben a több mint 162 ezer példányban eladott Blikkben 8,2 százalékot költöttek. A Heti Válaszban - amelynek többek között a Simicska Lajossal üzleti viszonyban álló Nyerges Zsolt a tulajdonosa - a pénz 6 százalékát költötték el. Ez az öt lap osztozott a sajtóban elköltött pénz közel háromnegyedén.
Zoom
A televíziós hirdetések a TV2-n és az RTL Klubon futottak a legtöbbet, a két csatornán költötték el az erre szánt pénz több mint felét. Az MTV-nek 20,5, a Hír TV-nek 18,8 százalék jutott. A rádiókban elköltött pénz 44,5 százaléka a vidéki rádiókhoz került, harmada pedig a szintén Nyerges Zsolt tulajdonában álló Class FM-hez, rajtuk kívül a közszolgálati rádióknak jutott jelentősebb összeg.
Interneten csak a munkahelyvédelmi akciótervet, a nemzeti konzultációt, illetve az IMF-szerződést hirdette az IMG. A legtöbb hirdetés a többek között az Indexet és a Portfoliót kiadó CEMP oldalaira került (42 százalék), de sokat - az interneten elköltött összeg több mint 30 százalékát - költöttek a megyei lapok és a Metropol híroldain is. Mivel az egyik kampányban csak együtt adták meg, hogy mennyiért vettek reklámhleyet a megyei lapok és az ingyenes napilap internetes kiadásaiban, nem lehet pontosan megmondani, hogy a 30 százalékból mennyi jutott a Metropol naponta átlagosan 4600 látogatót vonzó oldalára.
A hat reklámkampány közül egy hirdetései az Origó oldalain is láthatóak voltak: az IMG az IMF-szerződést ellenző kampány idején vásárolt tőlük hirdetési felületeket, ezekért összesen 8 029 739 forintot fizettek a lapot kiadó cégnek. Ez az interneten elköltött összeg 8,7 százaléka.
Nagyon megy
Az IMG Inter Media Group Kft.-t Somogyi Miklós alapította 2002-ben. A cég 2010-ig egy Doverben bejegyzett cég többségi tulajdonában volt, aztán Somogyi mellett tulajdonos lett Patonai Péter, aki az első Orbán-kormány idején az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója - és a jelenlegi fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné főnöke - volt. A Népszabadság szerint abban az időben tanácsadóként dolgozott az MFB-nél Simicska Lajos is.
Somogyi - aki a Magyar Közterületi Média Szövetség elnöke is - tavaly kivonult a cég vezetéséből, és idén januárban a teljes tulajdonrészét is átadta Patonai Péternek.
Az Opten céginformációs rendszerben elérhető adatok szerint a kormányváltás után 2010-ről 2011-re a cég megháromszorzata a nettó árbevételét, az adózott eredményük pedig 15,6 millió forintról 260,1 millió forintra nőtt.
A növekedés jelentős részben az állami megrendeléseiknek köszönhető: a kormányváltás óta az IMG nemcsak a Miniszterelnökségnek dolgozik, korábban ők végezték a magyar EU-elnökség lakossági kommunikációját, nagy összegű szerződést kötöttek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérummal, ügyfeleik között van a Magyar Turizmus Zrt., a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a médiahatóság is.
(Origó nyomán)
További részletek: http://kuruc.info/r/2/109789/#ixzz2OY0A65o5
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-03-25 11:46:38, hétfő
|
| |
| |
2013-03-25. 10:30
Hende: "Az afgán nép nagyra értékeli katonáink teljesítményét" - korábban a magyar nép is ennyire lehetett hálás a szovjetnek
A magyar katonák teljesítményét a nemzetközi közösség és az afgán nép is nagyra értékeli, ami nyilván latba esik majd akkor, amikor azt mérlegelik, hogy a jövőben milyen szerepet vállaljon Magyarország Afganisztánban - nyilatkozta Afganisztánban a magyar kontingenseknél szemlét tartó Hende Csaba honvédelmi miniszter telefonon az MTI-nek.
Zoom
Hende 2011. decemberi afganisztáni látogatása
A jelenleg is az ázsiai országban tartózkodó tárcavezető elmondta, a magyar katonák teljesítményükkel nemcsak a nemzetközi közösség osztatlan elismerését, hanem az afgán kormány és az afgán nép háláját is kiérdemelték.
Hende Csaba az elmúlt napokban látogatást tett a Kabuli Nemzetközi Repülőtér Őr- és Biztosító Kontingensénél (MH KNR ŐBK) is, ahová a napokban érkezett meg a második magyar váltás. A magyar katonák eredményei miatt ugyanis a honvédségünket arra kérték, hogy folytassa a Kabuli Nemzetközi Repülőtér őrzését és védelmét.
A tárcavezető meglátogatta a Különleges Műveleti Erők Parancsnokságát, amelynek alárendeltségében a magyar különleges műveleti kontingens is tevékenykedik, valamint meghallgatta a Kabulban és környéken állomásozó kontingensek parancsnokainak jelentését. Tárgyalást folytatott az afgán védelmi miniszterrel, a NATO ISAF (Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő) főparancsnok-helyettesével, továbbá az Európai Unió nagykövetével és a NATO civil főképviselőjével.
A szaktárca vezetője felidézte: 2014 végével átalakul az afganisztáni küldetés, és akkortól kifejezetten a kiképzői, tanácsadói szerepekre helyeződik a hangsúly. Az egyes országok jövőbeli szerepvállalása nemzetközi szintű, illetve országon belüli egyeztetések nyomán alakul majd ki - tette hozzá. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a mostanihoz hasonló látogatások és megbeszélések sok adalékkal szolgálnak a tekintetben, hogy a partnerek mit tartanak fontosnak, minek van kiemelkedő érteke számukra.
Hende Csaba példaként kiemelte, hogy az afgán védelemi miniszter többször hangsúlyozottan dicsérte azt a magyar helikopterpilóta-kiképző csoportot, amely a nyugat-afganisztáni Herat tartomány Shindand légibázisán szolgál, és szállítóhelikopter-pilótákat képez ki. A miniszter szerint világossá vált, hogy az afgán kormány különösen értékesnek tekinti ezt a magyar hozzájárulást. Ez nyilván latba esik majd akkor is, amikor azt mérlegelik, hogy a jövőben milyen szerepet vállal Magyarország Afganisztánban - tette hozzá a miniszter.
(MTI nyomán)
További részletek: http://kuruc.info/r/2/109795/#ixzz2OXzeFLbt
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-03-25 08:46:42, hétfő
|
| |
| |
Átverték az államot, súlyos pénzeket fizethet a minisztérium
2013. március 25., hétfő, 06:30 • Utolsó frissítés: 16 perce
Szerző: hvg.hu
A költségvetési tartalékból kellett átcsoportosítania a kormánynak közel félmilliárd forintot, miután jogerősen pert vesztett egy kukoricaügyletben károsult bankkal szemben. Több mint 1,7 milliárd forintot már korábban kifizetett, a félmilliárd pedig még erre jön rá.
A költségvetési tartalékból csoportosított át a kormány 467 millió forintot a vidékfejlesztési tárcának a ,,peres ügyeiből eredő fizetési kötelezettségek finanszírozására". Mint azt a minisztériumtól megtudtuk, egy évekkel korábbi kukoricaügylet volt a tárgya annak a pernek, amelyet az állam elbukott.
2007 nyarán a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal több mint 27 ezer tonna, korábban az állam által felvásárolt kukoricát adott el a jánoshalmi Agromex Kft.-nek. Csakhogy a cég - mint utóbb kiderült - hamis banki bizonylattal igazolta a vételár kifizetését, a valóságban nem fizetett az áruért. Ellenben közraktároztatta azt, majd a közraktárjegyek átadásával eladta a CIB Bank egyik leányvállalatának, a CIB Készletezési Kft.-nek, utóbbi fizetett is. Időközben azonban az MVH-nak ,,leesett", hogy átejtették, ezért visszaszerezte a készletet, majd újból eladta, immár másnak. A CIB Bank válaszul beperelte az MVH-t (valamint a raktározó céget), hogy fizessen neki kártérítést.
Az állam első fokon pert nyert, de másodfokon elbukta azt: a tavaly januárban született jogerős ítélet szerint a hivatalnak 1,7 milliárd forintot, plusz annak kamatait kell kifizetnie a felperesnek. Az állam fizetett, de a történet ezzel nem ért véget. A CIB Bank kérésére ugyanis a Fővárosi Ítélőtábla tavaly júniusban 7 százalékkal megemelte a korábban megállapított kamatot, ami azt jelentette, hogy az államnak további 467 millió forintot kell kifizetnie. Az erről szóló döntés idén januárban emelkedett jogerőre.
"Senkit nem értünk el"
Az, hogy az állam eredetileg 100 millió forintot szánt erre a célra, két dolgot jelenthet: egyfelől azt, hogy optimista volt (abban bízott, nem kell többet fizetnie). De jelentheti azt is, hogy a büdzsét akarta szebb színben feltüntetni annak összeállításánál. Ez gyakori trükk: a tervezéskor kevesebbet írnak be az adott rubrikába, s ha úgy alakul, akkor később a tartalékból csoportosítanak át. Ugyanakkor tény, hogy mindez megspórolható lett volna, ha az előző kormányzat alatt az Agromex nem tudta volna becsapni az MVH-t.
Van, aki nagyot aratott, az állam nagyot bukott az ügyleten
Fotó: Túry Gergely
Mint azt a cég felszámolását végző Gordius Consulting Zrt. munkatársától, Mihályi Judittól megtudtuk, az Agromex tulajdonosait elnyelte a föld. ,,Senkit nem értünk el a társaságból" - emlékezett vissza az évekkel korábbi felszámolásra Mihályi, de rögtön hozzátette, hogy ez egyáltalán nem ritkaság. Tőle tudjuk azt is, hogy a felszámolás során büntetőfeljelentés is született (a kukoricaügy miatt), de a rendőrség - arra hivatkozva, hogy a gyanúsítottak ismeretlen helyen vannak - felfüggesztette a nyomozást. Azt az egykori felszámoló nem tudta megmondani, mi lett aztán a büntetőügy sorsa.
Az Agromex ügye azonban egyáltalán nem egyedi, hasonló csalások szép számmal voltak abban az időben, igaz, a legtöbbször a bankok jártak rosszul. A pénzintézetek könnyen adtak hitelt, ha tudták, hogy a fedezetként szolgáló áru közraktárban van. A bűnözők ezzel éltek vissza: beszálltak a közraktárüzletbe, majd sajátjukként adták el az ott fekvő árut, de az is előfordult, hogy a már eladott áru után vettek fel hitelt. A CIB Készletezési Kft. nemcsak az Agromex-ügyben volt érintett károsultként.
A visszaélések kora
Ugyanabban az évben, amikor az Agromextől megvette a kukoricát, a Junior Galaxis Kft.-vel is keretszerződést kötött 25 ezer tonna, az évben termett árpa, búza és kukorica felvásárlására; a hitelkeret összegét 2007 októberében kétmilliárd forintra emelték. A felvásárolt kukorica árát a CIB átutalta a Junior Galaxisnak, s ezzel a termény a tulajdonába került, de a vádlottak őrizetében maradt. Ám a cég vezetői a közraktárjegyekre más bankoknál hitelt vettek fel, a kukoricát eladták, s ebből fizették vissza a kölcsönöket. 2008-ban azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az eladott kukoricát (amely ekkor papíron már a CIB tulajdonában volt) nem tudják pótolni. Ekkor 50 millió forintot fizettek egy férfinak, hogy vigye el a balhét, azaz közjegyző előtt vállalja, hogy a több ezer tonna kukorica az ő őrzése alatt tűnt el, s ezért ő készfizető kezességet vállal. Az illető ezután megszökött, a schwechati repülőtéren fogták el.
Egy másik ügyben egy győri székhelyű cég volt a hunyó. A társaság az MVH-val szerződött, a vádirat szerint pedig a hivataltól közraktározásra átvett készleteket a sajátjaként értékesítette vagy banki hitelek hamis fedezeteként használta fel - nem egy alkalommal. Hiába folyt azonban nyomozás, és került bírósági szakaszba az ügy, bizonyítottság hiányában felmentették a vádlottakat. A bíróság ugyan kimondta, hogy egyértelműen bűncselekmény történt, hiszen jelentős mennyiségű gabona tűnt el, de magát a bűncselekményt nem sikerült bizonyítani. Tisztázhatatlan volt ugyanis, hogy mikor, milyen módon és kiknek a közreműködésével tűnt el a több tízezer tonna kukorica és gabona.
A cég iratai eltűntek, de a rendőrség is hibázott: miután kiderült, hogy lába kelt az árunak, az addig is őrizetlen raktárakat a hatóság nem vette zár alá, onnan ellenőrizetlenül bárki vihette a megmaradt gabonát, tételes helyszíni leltár az MVH-val egyeztetve nem készült. Jól jelzi a hatóság bénázását, hogy noha az MVH ellenőrei már 2007 őszén kiszúrták a hiányt, csak 2008 tavaszán indult el a rendőrségi eljárás. A CIB leányvállalata egyébként ebben az ügyben is érintett (károsultként), jelenleg polgári peres eljárásban próbálja behajtani a pénzét, több mint egymilliárd forintot.
http://hvg.hu/itthon/20130319_korrupcio_kozraktar_gabona |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-03-25 08:06:55, hétfő
|
| |
| |
A rendszerváltás és az államadósság
http://hu.scribd.com/doc/59714524/Magyarorszagon-Eddig-Elhallgatott-Informaciok |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-03-25 07:51:50, hétfő
|
| |
| |
Hol van a kutya elásva?
Hogyan szórakoztassuk társadalmunk kutyával rendelkező igen jelentős hányadát? Ha már semmi más nem jön össze, legyen háromévenkénti ebösszeírás, nehogy azt mondják, kutyába se veszik őket. És milyen adatokkal? Pontosan ugyanazokkal, amelyek már egy másik nyilvántartásban megvannak. Igaz, nem az önkormányzatoknál, hanem az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél. A kettő között valószínűleg olyan szilárd tűzfal akadályozza az adatáramlást, mely miatt mozgósítani kell az összes kutyatulajdonost, ugyan már legyen szíves kitölteni egy olyan nyomtatványt, amelynek elviekben minden egyes adata más országos adatbázisból akár egyben, önkormányzatonként lekérhető lenne. Mindezt az 1998. évi XXVIII. törvénynek egy 2011. évi módosítása alapján.
És kiket érint a nagy összeírás, a kutya-bevallás?
"A kutyatartó háztartások aránya Magyarországon közel 50 százalék körüli (Butcher's Pet Care megbízásából végzett kutatás alapján), az európai átlag ezzel szemben csak 20-30 százalék. Budapest esetében a felnőtt lakosságnak több mint 25 százaléka kutyatartó, ami azt jelenti, hogy minden 4-dik emberre jut egy kutya. A kutyák pontos számára csak becslések vannak, melyek szerint 2-2,5 millió kutya él ma Magyarországon." (felsofokon.hu)
Ha a fenti becslésre hagyatkozunk, akkor minimum 1 millió embert érint az összeírás, természetesen önkormányzatonként változó mennyiségben - nekik különböző, a helyi önkormányzatoktól függő határidőkkel vallaniuk kell kedvenceikről.
A törvény szerint tehát az élelmiszerlánc-felügyeletnek van országos elektronikus adatbázisa, pontosan meghatározott adatokkal. Igaz, az eredeti indítványban még a Magyar Állatorvosi Kamara feladata lett volna, a már meglévő adatbázisukra épülve, mivel az indoklás szerint "a transzponderrel megjelölt ebek adatait magában foglaló országos elektronikus adatbázis működtetésére - egy új nyilvántartás költséges létrehozása és kiforratlan üzemeltetése helyett - a Magyarország legnagyobb, legkiterjedtebb elektronikus ebadatbázisát (Petvetdata) üzemeltető szervezet, a Magyar Állatorvosi Kamara kerül kijelölésre".
Mire végszavazáshoz ért a törvénymódosítás, a Kamara ki lett ebrudalva az országos elektronikus adatbázisból és győzött a "költséges", "kiforratlan" új rendszer:
42/A. §81 (1) A transzponderrel megjelölt ebek adatait országos elektronikus adatbázisban (a továbbiakban: adatbázis) kell nyilvántartani az állat tartója és más személyek jogainak, személyi biztonságának és tulajdonának védelme céljából.
(2) Az adatbázisba való regisztrációért e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni, mely díj az adatbázis működtetőjének a bevétele. Az eb transzponderrel történő megjelöléséért legfeljebb 3500 Ft összeg kérhető az állat tartójától, amely magában foglalja a transzponder árát, a beültetés díját és az adatbázisba való regisztráció díját.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adatbázist az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv működteti.
(4) Az adatbázisnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) az eb tulajdonosának nevét, címét,
b) az ebtartó nevét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
c) az eb fajtáját, nemét, születési idejét, színét, hívónevét,
d) az eb tartási helyét,
e)82 a beültetett transzponder sorszámát, a beültetés időpontját, a beültetést végző szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
f)83 ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontját, az ivartalanítást végző szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
g)84 az eb oltási könyvének számát, az azt kiadó szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
h) az eb veszettség elleni védőoltásainak időpontját,
i)85 az eb veszettség elleni védőoltásai során használt oltóanyagot, annak gyártási számát, valamint az oltást végző szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
j) a veszettség szempontjából aggályos eb megfigyelési státuszának tényét, időpontját,
k)86 kisállatútlevéllel rendelkező eb esetén az útlevél számát, kiállításának időpontját, a kiállító szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
l) az eb veszélyessé minősítésének tényére és időpontjára vonatkozó adatot,
m)87 elismert tenyésztő szervezet által törzskönyvezett eb esetén a származási igazolás másolatát.
(5) Az adatbázis működtetője jogosult kezelni a (4) bekezdésben meghatározott adatokat.
(6) Az eb tulajdonosa és tartója köteles a (4) bekezdés szerinti adatokat az eb transzponderrel történő megjelölését és regisztrációját végző állatorvos rendelkezésére bocsátani.
(7) Az adatbázis működtetője biztosítja a (4) bekezdés c), h) és l) pontja szerinti adatokhoz való nyilvános hozzáférést az állatba ültetett transzponder sorszáma alapján.
(8) Jogszabályban meghatározott közfeladat ellátása érdekében az adatbázis működtetője az adatbázishoz
a) hozzáférést biztosít a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat részére,
b) hozzáférést biztosíthat bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és más közigazgatási szerv részére.
Tehát azt már tudjuk, van egy állami szerv, ami kutyánkról gyűjti az összes létező adatot annak kivételével, fűtött-e a háza és mit szokott kapni vacsorára, és ehhez az adatbázishoz az önkormányzatok minden továbbiak nélkül hozzá is férhetnek.
Igenám, de honatyáink nem bízták a véletlenre, emellett még kiadták ukázba az unatkozó és feladathiányban szenvedő önkormányzatoknak, három évente írják össze a területükön lévő kutyákat, és biztos, ami biztos, erről vezessenek elektronikus nyilvántartásokat is. Mert ugyebár ha valamiről egy központi nyilvántartás van, akkor legalább elhisszük annak az adatait, de ha kettőben két különböző információ van ugyanarra vonatkozóan, immáron nem lehetünk benne biztosak, melyik a korrekt. És ami a legszebb, a kutyatulajdonos köteles lejelenti mindazokat az adatokat, amelyek a fent említett élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél egyszer már megvannak.
42/B. §88 (1) A tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez.
(2) Az ebösszeírás során a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat jogosult kezelni a 42/A. § (4) bekezdés szerinti adatokat.
(3) A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat az ebösszeírás alapján a (2) bekezdésben foglalt adatokról helyi elektronikus nyilvántartást vezet, az állat tulajdonosa, tartója és más személyek jogainak, személyes biztonságának és tulajdonának védelme, valamint ebrendészeti és állatvédelmi feladatainak hatékony ellátása céljából.
(4) Az adatbázis működtetőjének kérésére a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, valamint a Magyar Állatorvosi Kamara köteles a nyilvántartott ebekről adatot szolgáltatni.
(5) Az eb tulajdonosa és tartója az ebösszeíráskor köteles a (2) bekezdés szerinti adatokat a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat rendelkezésére bocsátani.
Tehát a képviselők egy gombnyomásra megduplázták ugyanazt az adatbázist, beleiktatva a tisztelt kutyatulajdonos szubjektív valóságát és szövegértési készségét. Ráadásul a trehány, egy-két oltási könyvet már elvesztő kutyatulajdonosok nyakukba vehetik a falut-várost és meglátogathatják az összes állatorvost, akivel a kutyájuknak valami dolga volt élete során, hogy minden egyes adatot beszerezzenek, többek között az összes valaha volt veszettségi oltás oltóanyagának nevét és gyártási számát. Azért az könnyen belátható, ez egy 10-12 éves házikedvencnél már tetemes mennyiségű adat, és ha csak két számot sikerül felcserélni máris nem egyezik az önkormányzati meg az állami nyilvántartás. Ráadásul a jogszabály nem is engedi, hogy a kutyatulajdonosok felkeressék az élelmiszerlánc-felügyelő szervet, hogy egyben kikérjék a kutyájukra vonatkozó összes adatot, az önkormányzatokat viszont kötelezi a törvény a saját adatbázis felállítására.
Láthatóan azonban az önkormányzatoknál sem tiszta, milyen adatokra kellene kiterjedni az összeírásnak - Visegrád például csak a legutolsó oltás adataira kíváncsi ahogy Budapest II. kerület és I. kerület is, míg például Rákosmente önkormányzata visszamenőleg mindenre. És lehet csűrni-csavarni meg jogászkodni, bizony a jogszabály "védőoltásairól" szól, többes számban, az önkormányzatok egy része tehát nem is a törvényben előírt adatbázist fogja felállítani az összeírás eredményeképp.
A nagy kérdés azonban az, miért nem lehet az állami nyilvántartásból a tulajdonos lakhelye szerinti önkormányzatnak átadni az adatokat? Miért kell minden egyes tulajdonost feladattal szórakoztatni? És egészen biztos, hogy minden egyes gazdihoz eljut a hír, ebösszeírás van? Mert ugyebár nem kötelező sem a helyi önkormányzati újságot olvasni (már ahol van ilyen és a helybéliek nem dobják ki rögtön a szemétbe mint a polgármester önfényező fórumát), sem a netet böngészni. És ha még a helyi állatorvosok ki is függesztenék a váróban az ebösszeírási felhívást, ott sem kötelező olvasni, ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy pont esedékes a következő oltás vagy beteg lesz az állat - a körzeti orvosunkhoz sem látogatunk el, ha nem muszáj, miért tennénk ezt kedvencünk orvosával?
A törvényalkotónak szándéka is van az összeírással, kérdés mi az. A 2011-es módosító javaslat indoklása szerint "a jelenleg szabályozatlanul növekvő ebállomány nagyságának alakulásába történő érdemi beavatkozáshoz elengedhetetlen, hogy a problémát kezelő hatóságok tisztában legyenek a tartott kutyák pontos számával. A bizonytalan becslésbe bocsátkozások helyett e célt szolgálja - és szolgálta évtizedeken keresztül eredményesen - az ebek önkormányzatok által végzett összeírása (...) A felelős állattartásra való nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása mellett az ebrendészetet, mint állami feladatot ellátó helyi önkormányzatok célzott anyagi forráshoz jutását is szolgálja az ebkataszteren alapuló ebrendészeti hozzájárulás bevezetésének törvény által garantált lehetősége, mely opcióról az adott önkormányzat döntheti el - mérlegelve a helyi viszonyokat - kíván-e élni vele."
Ha túllépünk a cirádás megfogalmazáson, mi lehet a valódi szándék?
ellenőrizni a helyi állatorvost, öt évvel ezelőtt Buksi oltásáért elkért munkadíj után befizette-e a helyi iparűzési adót?
miután a bevallásokhoz mellékelni kell a törzskönyveket, fülönfogni az adóbevallást elmulasztó ebtenyésztőket? (róluk is van nyilvántartás máshol, nem?)
piszkálni a gazdikat, tényleg csak annyi kutyát tartanak portánként (lakásonként), amennyi a helyi rendeletben megengedett? Nehogymá' "szabályozatlanul" növekedjen az ebállomány ...
esetleg utólag az önkormányzatok lekérik mégiscsak az élelmiszerlánc-felügyelők listáját, és aki nem vallotta be kutyáját, azt keményen megbüntetik? És mi lesz azokkal, akik e-mailban küldik be vagy nem ajánlott küldeményként papíralapon és elveszik a bevallás?
"Az adatszolgáltatás a törvény 42/B § (5) bekezdése alapján kötelező. Aki adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, ,,az állatvédelmi bírságról" szóló 244/1998. (XII. 31.) kormányrendelet alapján ebenként 30.000 Ft állatvédelmi bírsággal büntethető." (visegrad.hu)
És mekkora összeg folyhat be az önkormányzatokhoz?
"A Magyarországon élő kutyák számáról hozzávetőleges számot adhat még az ebek adatait nyilvántartó országos elektronikus adatbázis is (MÁOK petvetdata.hu, Mikrochip nyilvántartások: http://www.petmaxx.hu/linkek.php), melyben a mikrochippel megjelölt ebek kerülnek bejegyzésre. Jelenleg az adatbázisban regisztrált állatok száma kb. 1 500 000 állat, és ez a szám napról napra folyamatosan növekszik." (felsofokon.hu)
Ha csak a kutyák 10%-át felejtik el összeíratni a figyelmetlen gazdik, az 150.000 x 30.000 Ft, azaz 4,5 milliárd forint - és ha azt nézzük, nem mindenki követi figyelemmel az önkormányzatának ténykedését, ez a mulasztó hányad akár 25-30% is lehet.
vagy kiszámolni, mekkora összegű ebadó lenne rentábilis, ha úgy döntene a testület, ilyen még nincs kivetve a településen? Az idézett törvény 42/C.§-a ad felhatalmazást az önkormányzatoknak "ebrendészeti hozzájárulás" előírására és beszedésére, melynek összege nem haladhatja meg ebenként veszélyes eb vonatkozásában a húszezer, más eb esetében a hatezer forintot.
esetleg azt akarják megtudni, melyik állatorvos melyik cég készítményeivel dolgozik, melyik multit kell büntetőadóval sújtani, esetleg kiutálni az országból helyet csinálva a "házi beszállítónak"?
Tehát az állam nyilvántart, az önkormányzatok megint csak, ráadásul szó szerint ugyanúgy és ugyanazt - és mindez nem kevés forintjába kerül az adófizetőknek.
Vajon mennyi ember kell az összeíráshoz? Mennyi munkaidő kibogarászni az ákombákom kérdőíveket, beazonosítani a számokat-orvosokat, elolvasni az elolvashatatlant, kikutatni, ki mit írt rossz helyre és valójában mit kellett volna írnia, kikutyulni az összekutyultat, utánajárni a hiányzó adatoknak, mindezt felvinni az adatbázisba, sorról sorra, 5 éves kutyáról öt évnyit, 10 éves kutyáról 10 évnyit, egy nagyobb településen akár 10-20 ezres nagyságrendben? Ki szállítja a szükséges szoftvereket? És mennyibe kerülne, ha az összes adatot lekérnék az állami nyilvántartásból?
Ha három évenként lesz kutyabevallás, akkor mennyiben lesz hiteles az önkormányzati adatbázis? Ki fogja frissíteni az adatokat és mi fogja rá kötelezni? A tulajdonosok lejelentik minden egyes oltás adatait? Vagy az állatorvosoknak lesz még egy hely, ahova küldözgethetik a gyártási számokat meg az egyéb adatokat (ivartalanítás, stb.)? Vajon mit ér az a nyilvántartás, amely ad hoc jelleggel fog frissülni? Vagy ezentúl mindent, ami egy kutyával történik, az önkormányzathoz is le kell jelenteni, 30 ezer forintos bírsággal fenyegetve?
Ha a kutyák összeírásával lefoglalt közszolgák felszabadulnak, mi lesz a következő feladatuk? Jönnek a macskák, tengeri malacok, papagájok, aranyhalak?
http://morgasjoga.blog.hu/2013/03/25/hol_van_a_kutya_elasva_460 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2013. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
525 db bejegyzés |
| e év: |
7437 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1364
- e Hét: 3286
- e Hónap: 7031
- e Év: 160527
|
|
|
Offline
