|
2013-03-26 18:40:24, kedd
|
| |
| |
EGYHÁZI ÜNNEPEINK
a magyar (népi) hagyományok tükrében
Az ünnepeknek roppant nagy holdudvaruk van, ha arra gondolunk, hogy évszázadok során mennyi népszokás, hiedelem és hangulat szegődött hozzájuk.
A vallásos néprajz könyvtárra menő irodalmából merítve - a magyar településeken kialakult, az egyházi ünnepeinkhez kötődő hagyományokról - szerkesztettem ezt a vázlatos áttekintést.
A magyar falvak életében nagyon fontos szerepet töltöttek be a különböző vallások egyházai, mert az erkölcsi normákat, szokásokat, a családi élet alakulását jelentős mértékben befolyásolták. A X-XI. században történt meg a pogánynak nevezett ős-magyar vallás elhagyása, és a magyarság egységesen a katolikus vallást követte egészen a XVI. század első feléig.
Őskeresztényi kultúránk azonban tovább él a ma már népinek nevezett hagyományainkban.
,,Az 1731-ben kiadott Carolina Resolutio (Károly király döntése) - másfél százados harc után - megerősíti a protestánsok korlátozott vallásgyakorlását és kiépül mind a református, mind az evangélikus egyház szervezete." ,,Az állam katolikus jellege azonban megmarad... Mindenek ellenére a XVIII. századi műveltségben a magyar protestantizmus az előző századokban kiépült iskolarendszerben és könyvnyomtatási kultúrában őrzi pozícióit."
A protestáns egyházak falusi szervezetei: a ,,gyülekezet" maga választotta lelkészét. A vasárnapi istentisztelet látogatása mindenki számára kötelező érvényű volt. Délelőtt az asszonyok maradtak otthon, hogy az ebédet idejében elkészíthessék, délután a férfiak, hogy a jószágot meg tudják etetni.
A vasárnapi istentisztelet után a férfiak a templom előtt még együtt maradtak, hogy a legújabb híreket, eseményeket megbeszéljék, ilyenkor dobolta ki a kisbíró a közérdekű rendelkezéseket.
Az egyház ,,funkciója", hogy ott állott az élet három nagy eseményekor, és meghatározott módon annak szertartását teljesítette.
A kereszteléssel lényegében a kisdedet az egyházba vette fel, a házasságkötéskor megáldotta a két ember kapcsolatát, és végül a temetőbe utolsó útjára kísérte az elhunytat. Mindezt az anyakönyvekbe is bejegyezték: a 17-18. századtól, rendszeresen.
Az egyházaknak erkölcsi ügyekben fontos büntető szerep is jutott.
A közerkölcsnek nem megfelelő ruházatot hordók, a hangoskodók, részegeskedők, káromkodók, paráználkodók számíthattak a pellengérre állításra és a gyülekezet előtti bűnök megvallására, valamint fogadalomtételt kellett tenni a megjavulásra.
Az egyházi zene a középkortól kezdve hatott a népzenére.
A prédikációs irodalom példázatai jelentkeznek a paraszti mesékben és mondákban.
Az egyházak bizonyos vallásos tartalmú dramatikus játékok kezdeményezői és elterjesztői voltak. Így volt ez a második nagy ünnepünkkel, a Húsvéttal is.
A húsvéti ünnepkör
A húsvéti ünnepkört a nagyböjti időszak készíti elő.
A nagyböjt hamvazószerdától nagyszombatig, 40 napig tart - annak emlékére, hogy Jézus Krisztus is negyven napig böjtölt a pusztában. Az első időkben a húsvét előtti böjt rendkívül szigorú volt. Bizonyos ételektől (elsősorban a hústól, tojástól) tartózkodtak és napjában csak egyszer étkeztek. A böjti fegyelem azonban fokozatosan enyhült, a hústól való megtartóztatás csak péntekre vonatkozott és az egyszeri jóllakás lépett a helyébe. A nagyhét a húsvétot közvetlenül megelőző hét nap, a nagyböjt utolsó szakasza. Első napja a virágvasárnap, (a pálmák vasárnapja, az Úr szenvedése).
A VIII. században elterjedt, hogy szentelt pálma-, illetve olajágakkal (barkával) körmenetet tart Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulásának emlékére.
Általában virágvasárnapon a palócoknál szokás volt a kiszehajtás. A kisze jellegzetes böjti eledel: savanyú gyümölcs- vagy korpaleves, amit élen át nagyon meguntak, és meg akarnak tőle szabadulni. A leányok az előző évben férjhez ment menyecske ruháiba öltöztetnek egy szalmabábot, mely a kiszét jelképezi, és azt - dalokat énekelve a legközelebbi folyóig, patakig, tóig viszik. Leveszik a ruhát a bábról, és annak csupasz vázát a vízbe dobják. Ilyenkor, aki felé a báb úszik, annak megjövendölik a férjhez menését.
A nagyhét kiemelkedő időszaka a "három szent nap", a nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat.
A nagycsütörtököt a IV-V. századtól kezdve ülik meg az utolsó vacsora és a szenvedés kezdetének az emlékére.
Ezen a napon van a püspöki székesegyházakban az olajszentelés, a VI. századtól a lábmosás, annak emlékére, hogy az evangéliumok szerint Krisztus megmosta e napon apostolainak a lábát. A pápa 13 fehérbe öltözött papnak a lábát mossa meg ezen a napon. Ekkor van még az oltárfosztás: mindent leszednek az oltárról - Krisztus ruháitól való megfosztásának emlékére - csak a gyertyatartókat és a keresztet hagyják ott. Nagycsütörtök németül Gründonnerstag=zöldcsütörtök arra utal, hogy ezen a napon csak zöldségből készült főzeléket volt szabad enni.
Nagypéntek Krisztus szenvedésére és kereszthalálára való emlékezés ünnepe, amelynek kiemelkedő része a keresztúti ájtatosság, azaz a 14 stáció imádkozva való végigjárása.
E napi szokás jellegzetessége a szentsír készítése, őrzése és látogatása. Egyik emlékét, a 15. századból való (garamszentbenedeki) Úrkoporsót Esztergomban őrzik. Nagypénteken valamennyi vallásfelekezet böjtöl. Savanyú-leves (cibere, káposztaleves), zsír nélküli kalács és pattogatott kukorica az egész napi táplálkozás.
Nagyszombat már a húsvéti örömünnep kezdete.
Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel, amely VIII. századi pogány eredetű szertartás. Ezt követi a keresztvízszentelés, majd az éjjeli mise, amellyel már a feltámadást ünneplik.
Húsvét vasárnap a húsvét első napja. Reformátusoknál a Feltámadott Krisztus megtapasztalása.
Legnagyobb ünnepünk jelképei, szokásai közül a zászlós bárány, a magyar református egyház címerképe. Ő, mint Isten báránya, magára vette a világ bűneit.
A bárány által tartott keresztes zászló golgotai győzelmét jelenti. Ezen a vasárnapon tyúkhúsleves, kalács, béles fordul elő leggyakrabban, - a katolikusok ekkor inkább disznóhúst esznek. A sonkát megszentelik és még az ünnepeken meg is eszik. A húsvéti bárány fogyasztása csak újabban terjedt el.
Több templomunk tornyán ott a kakas, hirdetve: meg ne tagadjuk Jézust!
A pelikán erdélyi szószékek dísze, amelyről a régiek azt tartották, hogy éhínség idején szíve vérével táplálja fiait.
A húsvéti tojás általában az élet és a termékenység jelképe, a benne rejtező életcsíra amely a maga idejében kitör a tojás mészburkából, jelképezi a sziklasírból új életre támadó Jézust. Azért piros többnyire, mert vérével áldozott a győzelme előtt. Szokás: locsolóknak adni.
A húsvéti nyúl szintén a termékenység szimbóluma, valamint az örök éberségre, (örök életre) utal; ugyanakkor emlékeztet arra, hogy húsvét reggelén Péter és János versenyt szaladtak az üres sírhoz. Szokás ajándékba adni, vagy a húsvéti ajándékozást neki tulajdonítani.
Húsvét hétfő az ünnep második napja.
A húsvéti locsolás a katekhumenusok keresztelésének emlékére elmaradhatatlan népszokássá vált. Régebben vederrel a kútnál történt. A lányok, ha nem mentek maguk, akkor a legények erőszakkal odacipelték őket. Ez a szokás termékenységvarázsláshoz is kapcsolódik.
A locsolók később szagosvízzel öntöztek, de éppen úgy kaptak színes és díszített tojást, mint korábban. Elterjedtek a korszakonként és tájanként változó locsolóversek. Például:
Vízbevető hetfű nekünk is ugy tetszik:
Látjuk az utcákon, hogy egymást öntözik.
Öntünk gazdát, asszonyt kedves leányával;
Várunk piros tojást, de azt is párjával.
Ha párjával adják, meg fogjuk köszönni,
Ha párral nem adják, nem fogjuk elvenni. (Kézdimárkosfalva, Háromszék megye)
A húsvétot követő un fehérvasárnapon küldik a komatálat (bor, néhány piros tojás és perec) színes kendővel letakarva, a keresztszülők keresztgyermekeiknek; a kisebb leányok annak, akit barátnőnek akarnak fogadni. A következő versikét mondják:
Komatálat kaptam,
Fel is aranyoztam.
Koma küldi komának,
Koma váltsa magának. (Somogy m.)
Áldozócsütörtök Jézus mennybemenetelének napja.
Ekkor ér véget a húsvéti kötelező áldozás időszaka, a húsvéti ünnepkör záró alkalma. A határban lévő keresztekhez zarándokolnak a hívek, miközben azért könyörögnek, hogy az elemi csapások kerüljék el őket.
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
