|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2013-03-26 08:19:48, kedd
|
|
|
Áprily Lajos
(1887, Brassó - 1967, Budapest)
Erdélyi születésű magyar költő, szerkesztő, műfordító. Eredeti neve Jékely Lajos.
Szülőföldjének Parajdot tekintette, ez a táj meghatározó szerepet kapott
költészetében.
Parajdon, Székelyudvarhelyen és Kolozsvárott tanult, majd magyar- német szakos
tanárként Nagyenyeden tanított. Első verseskötete (Falusi elégia) tette ismertté
nevét.
Az erdélyi magyar irodalom szervezésében is szerepet vállalt. 1929-ben
Budapestre költözött. A tanítás mellett itt újságok szerkesztésében is részt vett,
s megjelent néhány verseskötete. Rövid időre visszaköltözött Parajdra, majd
Visegrád mellett telepedett le.
Verseiben klasszikus hagyományokat, antik formákat követett. Műveiben
békevágya és humanizmusa nyilvánul meg. Műfordítóként is sikeres volt,
legismertebb fordításai Puskin Anyeginje és Janus Pannonius Búcsú
Váradtól című verse.
Fia, Jékely Zoltán szintén neves költő, műfordító volt.
|
|
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
2013-03-26 08:18:15, kedd
|
|
|
Fazekas Mihály
(1766, Debrecen - 1828, Debrecen)
Magyar költő, természettudós. Apjához hasonlóan orvoslással is foglalkozó,
művelt ember volt. A debreceni kollégiumban tanult, és az irodalom mellett
a botanika (növénytan) érdekelte.
Tizenhat évesen katonának állt, s ezredével bejárta Európát. A harctéren
kitűnt bátorságával, és a főhadnagyi rangig küzdötte fel magát. Francia-
országban megakadályozta, hogy társai a korabeli hadi szokás szerint
kiraboljanak egy családot.
A háború kegyetlenségei elborzasztották, ezért lemondott tiszti rangjáról,
és visszatért Debrecenbe. Itt a botanikának szentelte életét. Ekkor
ismerkedett meg Csokonaival, és jó barátok lettek. Az ő hatására kezdett
újra írni.
A költőtárs halála után viszont a tudománynak és a városi közéletnek élt.
A Ludas Matyit 1804-ben írta, és a kéziratos formában terjedő művet
Bécsben a tudta nélkül ki is adták. Később alaposan átdolgozta, s
1817-ben már saját neve alatt adatta ki.
|
|
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
2013-03-26 08:16:28, kedd
|
|
|
Gárdonyi Géza
(1863, Gárdony - 1922, Eger)
Magyar író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus. Eredeti neve Ziegler Géza.
Édesapja, Ziegler Sándor gépész volt. A német származású mesterember az
1848-as forradalom lelkes híveként a szabadságharc idején fegyvergyárosként
látta el a hadsereget. Művelt, olvasott ember volt, aki a fiát is taníttatta.
Gárdonyi Sárospatakon, majd a fővárosban végezte iskoláit, és az egri tanító-
képzőben szerzett oklevelet. Több kis faluban tanított, ezeknek az élményeknek
köszönhető Az én falum című novelláskötet.
Gárdonyi előbb Szegeden, majd Pesten dolgozott újságíróként. Az együgyű falusi
bíró, az általa kitalált Göre Gábor humoros történeteivel szerzett hírnevet. A politika
visszásságai miatt elfordult a közélettől, és Egerben, a vár tövében vásárolt magának
házat. A világtól elvonulva ezután csak az irodalomnak szentelte életét. Kortársai egri
remetének vagy egyik regénye után a láthatatlan embernek nevezték.
Regényei, novellái elismerést hoztak számára.
Fontosabb regényei: Egri csillagok, A láthatatlan ember, Isten rabjai, Ida regénye.
|
|
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2013. Március
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | |
4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | |
11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | |
18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | |
25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
8 db bejegyzés |
e év: |
888 db bejegyzés |
Összes: |
34577 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 540
- e Hét: 10782
- e Hónap: 20166
- e Év: 152720
|
|
|