2013-03-28 23:03:15, csütörtök
|
|
|
110 ÉVE HUNYT EL DANKÓ PISTA
Dankó Pista /1858. junius 14. - 1903. március 29/
1858. Június 14.-én (156 éve) született Szeged-Fölsőtanyán /ma: Szattymaz/ Dankó Pista magyar (cigány) hegedűművész, nótaszerző. Budapesten hunyt el 1903. március 29-én.
Muzsikus cigány család leszármazottja, s már 15 évesen saját zenekara élén játszik. Döntő fordulat életében a költő Pósa Lajossal való megismerkedése. "Ettől fogva nem is válik el a két név egymástól, és míg magyar nótát dalolnak a világon, addig mindig együtt emlegetik nevüket" - mondja róluk Móra Ferenc. - "A költő karjára vette a cigányt, és halálos holtáig el nem hagyta többet." Dankó rövid élete során több mint félezer dallamot, nótát komponál, melyek a magyar nóta történetének egyik legnagyobb alakjává teszik. A Dankó-nóta jelentősége túlmutat önmagán, hisz oly korban történik mindez, amelyben a magyarságunk megtartóereje a tét, vagy ahogy Ady mondja:
Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten,
Akinek a lelke elvágyódik innen,
Akit kerget, hajszol sóvár, beteg vágya,
Akinek a lelke magyar földön árva,
Megmenti, megtartja a te magyar lelked,
A te nagy bánatod, a te nagy szerelmed,
A te duhajságod, a te kacagásod...
Visszaadtál nekem egy vesztett világot!..."
Dankó Pista szobra Szegeden
Dankó Pista dalai, szerzeményei helyet kapnak a színháztermekben is, nagy valószínűséggel a Pósa-asztalnak köszönhetően. A második nevezetes Pósa-Dankó-szerzemény, a "Habra hab siet." kezdetű műdal, Blaháné betétszámaként Lukácsi Sándor "Rebeka" című népszínművében, a pesti színpadokról lesz már országosan népszerű. Ettől kezdve a szegény szegedi cigány poéta előtt megnyílnak a pesti nagy zeneműkiadók eladdig csukott ajtói is.
Szegeden, a városi színházban, 1886-ban Molnár György "Zsellérleány" című népszínműve már Dankó Pista betétdalaival kerül a nagyközönség elé. A publikum pedig a darab szegedi bemutatóján két gyönyörű babérkoszorúval tünteti ki a nóták szerzőjét, Dankó Pistát. A népszínmű néhány dala hetek alatt válik népszerűvé a monarchia Magyarországának szinte teljes területén. Ilyenek, mint a "Páros élet legszebb a világon.", meg az "Isten veled, vén eperfa.". A népszínművek kapcsán megkezdődik Dankó Pista színházi karrierje is. Innentől fogva rendszeresen megjelennek dalai egy-egy népszínműben, de ezzel párhuzamosan önálló szerzeményei is rendre sikert aratnak. Idővel a "Szegény Laci", "A leányasszony", "Rebeka", "Gyimesi vadvirág", "Cigányszerelem", "A halász szeretője" című népszínművek dalait mind ő írja.
Első és utolsó önálló népszínműve: a "Cigányszerelem"
Dankó 1887-ben írja az egyik legelterjedtebb dalát Pósa szövegére, a "Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány." kezdetűt, amelyet a "Szőke kislány, csitt, csitt csitt." a "Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál", és amelyet az "Egy csillag se ragyog fenn az égen" kezdetű dalok követnek. Azután csak néhány dal a sok-sok itt született közös szerzemények közül:
"Nem átkozom ibolyakék szemedet", "Szegedében szokása a leánynak", Ne gyónj nekem, minek gyónnál", "Hallod rózsám, Katika", "Eltörött a hegedűm, nem akar szólalni", "Nem vagy legény, Berci", "Nincs szebb lány a magyar lánynál", "Nincsen a császárnak olyan katonája", "Nem jó, nem jó minden este a kapuba kiállni", "Elmegyek a tengerszélre", "Búsan szól a kecskeméti öreg templom nagyharangja". stb.
Életrajza
Link
Dalai
Link
Dankó Pista cigány származású magyar nótaszerző és édesanyja
Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány /Kállay Bori Berkes János
Link
Szőke kislány, csitt, csitt, csitt!
Link
Dankó Pista - Eltörött a hegedűm - Győri Szabó József
Link
Hetes fogat - Rózsa, rózsa... / Rózsa rózsa, Nincs szebb lány a magyar lánynál, Sarkon van a sarkon van a.., Sárgarigó fészket rakott/
Link
Jávor Pál: Most van a nap lemenőbe /Részlet a Dankó Pista c. filmből/
Link
Dankó Pista nótái /Vörös Kálmán és zenekara, Bojtor Imre és Győri Marta énekel, konferál: Kudlik Júlia/
Link
Dankó Pista - Film 1941 - teljes
http://www.youtube.com/watch?v=nhIhjuFKK5E&feature=relmfu
Dankó Pista hegedűje - Szeged Móra Ferenc múzeum
|
|
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|