|
2013-03-06 22:22:23, szerda
|
| |
| |
Mióta az 1970-es években széles körben elterjedt a feldolgozott ételek fogyasztása, az ellenőrző hatóságok egyszerűen nem törődnek az adalékanyagok viselkedésre gyakorolt hatásával. Ez 2008 áprilisában változott meg drámai módon, amikor az angol élelmiszer vizsgáló hatóságok hat mesterséges színezék használatának önkéntes korlátozását javasolták, mivel azok rossz hatással voltak a gyermekek viselkedésére és tanulására. Ez volt az első eset, hogy a hatóságok komolyan vették a viselkedési toxikológiát.
Színezékek: Optikailag javítják az élelmiszer kinézetét. Pótolják a feldolgozás közben történt színveszteséget. Káros hatása, hogy érzékenységet válthat ki. Néhány gyakran színezett élelmiszer: marcipán, kandírozott gyümölcsök, mesterséges fagylalt, zselék, pudingok, mesterséges innivalók, gyümölcskompót. Amerikai kutatások szerint a hiperaktív gyerekek jól gyógyíthatók olyan étrenddel, amelyből teljesen hiányoznak a mesterséges színező- és aromaanyagok.
Tartósítószerek: Megakadályozzák a penészedést, de elősegítik a penészgomba által termel t mérgek képződését. Trágyázáskor a növényekbe nitrátok és nitritek kerülnek, melyek a szervezetben nitrinekké alakulnak, és ezek a gyomorban, belekben reakcióba lép más élelmiszer összetevőkkel elősegítve ezzel a rákkeltő nitrózaminok kialakulását. Gyakran tartósított élelmiszerek: marinált halak és kagylók, majonéz, salátaöntetek, saláták, gyümölcslevek és üdítők alapanyagai, savanyú konzervek.
Antioxidánsok: Késleltetik az élelmiszer romlását, valamint kiegészítik a romlást gátló tartósítószerek hatását. A propil-gallát E310 a csecsemőknél ,,kékbetegséget" válthat ki. Előfordulásuk például: zacskós levesek, rágcsálnivalók, margarinok, rágógumi, olajok, pékáruk.
Sűrítőanyagok: Sűrítésre és zselésítésre, az élelmiszer optimális beállítására egyaránt használják. Alkalmazzák: lekvárok, sajt- és húskészítmények, csecsemőételek, diétás termékek, zselék, pudingok, fagylaltok, habok és édességek készítésénél.
Emulgeálószerek: Az emulgeátorok hatásmechanizmusa a mosószerekéhez hasonló. Lehetővé teszik több fázis összekeveredését, és stabilizálják a keverékek állagát. Félkész, késztermékek előállításánál használják. Szerepük van a bélmegbetegedésekben és az allergiáknál, mert megváltoztatják a membránok áteresztőképességét, ezért használják a peszticidek hatékonyságának növelésére. Megváltoztatják a nyálkahártya felületét és károsítják a sejtmembránt. Azonban a leggyakrabban használt emulgeálószerek az egészségre nem károsak. Felhasználási területe: pékáruk, édességek, öntetek, desszertek, kolbász- és szalámifélék.
Savanyúságot szabályozó anyagok: Az élelmiszernek savanyú ízt ad, de tartósítja is. Némelyikük szilárdítószer vagy kelesztőszerként is használatos. Vannak zselésítőként, antioxidánsként, emulgeátorként adagolt savanyítószerek is. Felhasználják: burgonyatermékeknél, pékáruknál, kenősajtoknál.
Aromák és ízfokozók: Az élelmiszernek ízt és szagot kölcsönöznek. Olyan termékek eladhatását növelik, melyek ízét, aromáját kedvezőtlenül befolyásoló nyersanyagokból, vagy technológiával készítettek. A vérünkbe kerülő glutamát zsibbadást válthat ki, és nyomásérzést a mellkasban.
Csomósodást és lesülést gátló anyagok: Megakadályozzák az élelmiszer részecskék összetapadását és azt, hogy az étel odatapadjon. Egyes anyagok szórhatóságát segítik elő. Édesítőszerek és cukorhelyettesítők: Étvágynövelő hatásúak, diabetikus és ,,light" termékeknél használják.
Enzimek: Természetes biológiai katalizátorok, segédanyagként alkalmazzák őket. Mivel nem tisztítják, ezért más adalék kerülhet az élelmiszerbe. Csírátlanítás miatt sugárkezelik. Sok enzimet penészgombából, baktériumokból vagy vágóállatok mirigyéből nyernek. Mivel az érzékeny enzimekkel nagyon kíméletesen kell bánni, a szennyeződés veszélye nagyobb, mint bármely más termék esetében.
Rákkeltő színezékek:
Minél több feldolgozási fázison esik át egy termék, annál valószínűbb, hogy adalékanyagot tartalmaz! Európában az élelmiszer színezésére szolgáló anyagoknak kb. 28 ezer fajtája van forgalomban. Ezek a vegyületek főleg édességekben, fagylaltokban, pékárukban, üdítőkben fordulnak elő, és általában élénk színűek, melyek csábítanak! Ha cukorkát, fánkot, vagy bármilyen szénsavas italt vásárolsz, mindig nézd meg a címkét, és ha tartrazint (E102), alluravöröst (E129), azorubint (E122), vagy kinolinsárgát (E104) látsz a terméken, jobban teszed, ha a kosárba nem pakolod be! A szintetikus színezékek allergiát, pajzsmirigy és daganatos betegségeket, valamint immunrendszerrel összefüggő problémákat eredményeznek!
Fejfájást okozó tartósítószerek: A gyártók számtalan étel tartósítását olyan kémiai anyagokkal oldják meg, melyek az egészségre veszélyesek! A nátriumszorbát (E201) fejlődési rendellenségeket okozhat, a benzoesav (E211) allergiát válthat ki, a kén-dioxid és a kénessav sói (E221-228) hányingert, migrént, rosszullétet és anyagcsere-zavarokat okozhatnak, a nitrátok (E249-E252) súlyos egészségkárosító vegyületek, melyek rákkeltő hatásúak. A bórsavak (E285) toxikus mérgek, és nehezen ürülnek ki a gyomorból!
Allergiához vezető sűrítőanyagok:
A sűrítőanyagok az élelmiszerek optimális állagának beállítására szolgálnak. A guargumi (E412) és a tragantmézga (E413) főleg rágcsálnivalóban - müzliben, töltelékben, süteményben - fordul el, és állatkísérletek igazolják, hogy a pajzsmirigyben, az immunrendszerben és a májban kóros elváltozásokat okozhatnak, vagy allergiához vezethetnek.
Kábító édesítőszerek: Általában diabetikus élelmiszerek tartalmaznak mesterséges édesítőket, és ha érzékeny vagy az aszpartámra (E951), zavart, szédüléses állapot, rosszullét lehet a fogyasztás következménye. Az E-számok veszélyei főleg akkor fenyegetőek, ha élelmiszerallergiában szenvedsz, ám egy átlagos fogyasztó ezek hatását nem érzékeli egyértelműen. Szerencsére a megváltozott fogyasztói szokásoknak köszönhetően már egyre több biotermék kerül az üzletek polcaira, így van választási lehetőséged!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: egészség |
|
|
|
|
|
Offline
