|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
|
|
2013-04-11 20:37:27, csütörtök
|
| |
| |
Áprily Lajos: Tavaszi vizek
Zsong a szigetcsúcs barna berke,
a harkály részegen nevet.
Az ifjú nap: Dávid, leverte
a lomha Góliát-telet.
Állok a vadvizes tavaszban,
bódít a szagja, mint a bor,
kedvemben egy füttyös kamasz van,
aki voltam valamikor.
Vizek futnak, jegek ropognak,
dudorászom, kurjongatok -
Lelkemben patakok zuhognak,
patakok, patakok, patakok. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-04-11 20:33:14, csütörtök
|
| |
| |
"Egy idős néni áll a tavaszi zimankóban az út szélén, fején karton kendő, kezében egy kisebb zsák és szelíden integet. Megálltam, felvettem a nénit, és elkezdünk társalogni. Hamar kiderül, hogy dióbelet visz a szentgyörgyi piacra. Kérdés nélkül elkezd mesélni:
-- Gyerekkoromban nagytatámmal ültettünk tíz diófát, locsoltuk a közeli patakból, de egy még abban az évben ki is száradt, a többi gyökeret eresztett. Teltek az évek, aztán engem az élet elsodort hazulról. Nagytatám egy szomorú nyári napon halt meg, hazajöttem a temetésre, a szépen felcseperedett diófák árnyékában ravatalozták fel. Az egész szertartás alatt én némán álltam a nyurga nagy fák árnyékában...
Teltek az évek! Nyugdíjas lettem! Egyedül maradtam és hazaköltöztem a szülőfalvamba. Nyugdíjam oly kevéske, így ősszel összeszedem a diót és télen megtöröm. Kilós, fél kilós csomagokban nagyon hamar el tudom adni, két óránál tovább még sohasem álltam kint a piacon. Ha hiszi, ha nem ez a kilenc diófa engem átsegített a télen! Az idén is, nemcsak tűzifát tudtam venni a dióbélből, hanem még egy kis malackát is. És most ha ezt a maradékot sikerül eladnom, szeretnék venni tíz kis facsemetét. Tudja van egy aranyos unokám, nemsokára hazajön, el fogjuk ültetni a kis fákat és ha majd ő is megöregszik, diótörés közben biztos majd el fog mondani érettem egy-egy imádságot....
Az autó halad a tavaszi verőfényben... a néni elhallgatott, én is hallgatok, némán vezetek. Nemsokára a piacnál fékeztem, megálltam és utasom a reszkető kezével egy fél kiló zacskó dióbelet csúsztatott az ülésre. Tiltakoztam, de ő szelíd mosollyal csak annyit mondott: vegye csak el, nekem is a jó Isten adta a drága nagyapámat ki a diófákat ültette....
Szó nélkül sebességbe teszem az autót, vezetek, de fél szemmel a dióbelet nézem: az egyszerű székely asszony válaszát a gazdasági krízisre. Kezembe vettem a szépen bekötött kis csomagot, kibontottam és elkezdtem ropogtatni a finom dióbelet, a becsületes, évtizedeken áthajló munka gyümölcsét, a finom, egészséges választ egy nagymama anyagi gondjaira.
Járható út... Megyek és én is veszek tíz facsemetét!"
Szeretettel: (Böjte) Csaba testvér
Mesélj nekem apu ,
Mi az , hogy becsület ?
Hogyha az van nekem ,
Jár érte tisztelet ?
Milyen lesz apu ,
Az igaz szerelem ?
És ha majd elmúlik
Akkor az fáj nekem ?
Vannak - e apu ,
Ma is istenek ?
Hisznek - e még bennük ,
Most is az emberek ?
Van -e tényleg élet
A halál után ?
És ha ezt kérdezem ,
Miért nézel bután ?
És ha majd felnövök ,
Nekem is lesz sorsom ?
Mert most a tanulás ,
Az a legfőbb gondom .
Miért lesznek rosszak ,
Apu, az emberek ?
Hogy lehet , hogy vannak
Éhező gyerekek ?
Ha a munkádért mindig
Megkapod a béred .
A hónap végén akkor
Miért nincsen pénzed ?
Ha rám nézel , látom ,
Fátyolos a szemed .
Hogyha én nem lennék ,
Könnyebb volna neked ?
Hogyha öreg leszek ,
Nekem is lesz szagom ?
És az unokákat
Én is elronthatom ?
A szomszéd néniből
Mikorra lesz banya ?
Hogy lesz egy országból
Mocskos zsiványtanya ?
Sok mindent nem tudok ,
De egyet , elhiheted ,
Megmutattad nekem ,
Milyen a szeretet .
Ne búsulj , apa ,
Nem számít a pénzed ,
Mert jó , hogy velem vagy ,
Én így szeretlek téged .
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-04-11 08:56:43, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: SK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-04-11 08:49:10, csütörtök
|
| |
| |
Anyától anyának
Édesanyám képe van előttem,
Mily csodássá tette gyermekkorom.
Az évek tovaszálltak, felnőttem,
Még ma is sokszor róla álmodom.
Mikor gyermekeim megszülettek,
Boldogság költözött a szívembe.
Anyám szemében Ők voltak a Szentek,
Ma is látom emlékezetembe.
Sajnos nem sokáig örült Nekik,
Elköltözött Ő a túlvilágra.
Gyermekeim sokat emlegetik,
Örök marad halhatatlansága.
Teltek az évek, nagymama lettem,
Boldogságom leírhatatlan volt.
Ennél szebbet álmodni sem mertem,
Szépek unokáim, mint a Telihold.
Csodás érzés, mi leírhatatlan,
Anyának, nagymamának lenni.
Köztünk a szeretet megbonthatatlan,
Történhet velünk bármikor, bármi.
Eljött az Édesanyáknak napja,
De ne csak e napon ünnepeljünk.
Legyen az év minden ünnepnapja,
Nevükkel ültessük be Rózsakertünk.
Tobai Rózsa |
|
| |
|
0 komment
, kategória: ANYÁKNAPJA |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
2013. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
523 db bejegyzés |
| e év: |
6128 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 4333
- e Hét: 14538
- e Hónap: 54150
- e Év: 283087
|
|
|
Offline
