|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
|
|
2013-04-14 20:00:28, vasárnap
|
| |
| |
Belső területeinek átlaghőmérséklete télen -40 °C és -70 °C között alakul, míg nyáron -15 °C és -35 °C között mozog, tehát szélsőségesen hideg. A part mentén enyhébb a hőmérséklet, télen -15 °C és -32 °C, nyáron -5 °C és +5 °C közötti.
A katabatikus szelek vagy lavinaszelek néhány melegebb nap után a parti és a belső területek közötti nyomáskülönbséget kiegyenlítve hatalmas energiával zúdulnak a tenger felé. Sebességük elérheti akár a 320 km/h-ás értéket is.
(Forrás: Link)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Univerzum |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-04-14 19:56:49, vasárnap
|
| |
| |
Az Antarktisz főleg a déli sarkkörtől délre helyezkedik el. A Déli-óceán veszi körül. Két hegység húzódik rajta, melyeket a Ross-tenger és a Weddell-tenger közti földszoros választ el egymástól. A Weddell-tengertől nyugatra és a Ross-tengertől keletre levő területeket Nyugat-Antarktisznak, a másik részt Kelet-Antarktisznak nevezik. A keleti és a nyugati félgömböt a greenwichi délkörhöz viszonyítják.
Nyugat-Antarktisz az Antarktiszi-félszigetet, a félsziget melletti szigetvilágot és a Transzantarktiszi-hegységet foglalja magába. Kelet-Antartktisz hatalmas kiterjedésű pajzsterület, legnagyobb részt sík felszínű ősmasszívum.
Az Antarktisz a legjegesebb kontinens, jelenlegi legnagyobb jégvastagsága 4775 méter. Ez a jégréteg a Föld jégkészletének 90%-át, azon belül az édesvízkészlet 70%-át tartalmazza. A kontinens 98-99%-a jéggel fedett.
A kontinens jégmentes területeinek egy része sziklabukkanás, nunatak és magas hegyvonulat, nagy része azonban köves tundrával borított parti vagy partközeli oázis. Az oázisok az antarktiszi élet színterei. Ezeken a területeken, amik igen érzékenyen reagálnak a felmelegedésre, tavak képződnek, a kövek erősen aprózódnak, mállanak és talajképződés indul meg. Az oázisok egy része csak alig néhány évtizede képződött, de sok közülük már a holocén korszak elején létrejött.
(Forrás: Link)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Univerzum |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-04-14 19:53:26, vasárnap
|
| |
| |
1773. január 17-én James Cook átlépte a déli-sarkkört, de csupán jéghegyeket látott.
1819-ben felfedezték a Déli-Shetland-szigeteket, ahova később rengeteg fókavadász érkezett. A ,,fókabőr-láz" kis híján a medvefókák kihalásához vezetett.
1820-ban Fabian Gottlieb von Bellingshausen látta először a partokat a Vosztok nevű hajóról, de nem tette a lábát a kontinensre.
1895-ben Carsten Borchgrevink norvég biológus volt az első kutató a földrészen.
1908-ban Ernest Shackleton 180 km-rel a Déli-sark előtt kénytelen volt visszafordulni.
1911. december 14-én a norvég Roald Amundsen elsőként érte el a Déli-sarkot. Robert Falcon Scott angol kutatónak ez csak 1912. január 18-án sikerült (a visszaúton Scott meghalt).
(Forrás: Link)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Univerzum |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
2013. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
480 db bejegyzés |
| e év: |
6360 db bejegyzés |
| Összes: |
50420 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 918
- e Hét: 1559
- e Hónap: 12573
- e Év: 118717
|
|
|
Offline
