|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 24
|
|
|
|
|
|
2013-06-17 22:08:49, hétfő
|
| |
| |
Tisztelettel kérdezném a miniszterelnököt!
A mai brutális adócsomagért is indítanak CÖF-ös békemenetet, illetve az adóemelés védelmére indítanak-e aláírás gyűjtést a plebs között?
Valamint kérdezném, hogy a TV2-n mikor láthatok az adóemelésről 5 percenként reklámot? |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-17 20:15:31, hétfő
|
| |
| |
Emlékeztetőül - néhány intézkedése az Orbán-kormánynak:
- Adójóváírás megszüntetése
- Béren kívüli juttatás drasztikus csökkentése (az adható 18000 Ft-ról 11250 ill. 5000 Ft-ra)
- Cafetéria megadóztatása
- munkavállalói járulékok emelése a bruttó 300.001 Ft alatt keresőknek.
- ÁFA emelés 27%-ra (világcsúcs)
- baleseti adó bevezetése (természetesen ez az állami autókra nem vonatkozik!)
- illeték emelések átlagosan 35%-kal.
- cégautó adó emelése 12%-kal.
- ,,chips" adó bevezetése
- ,,chips" adó emelése, majd kiterjesztése (pl. a gyümölcsízekre 500 Ft/kg)
- a foglalkoztatottak számának növelése utáni adókedvezmények megszüntetése
- a termőföldből átminősített ingatlanok értékesítéséből származó 20% feletti többlet 48%-kal adózik
- Egyszerűsített vállalkozói adó 30%-ról 37%-ra emelése
- környezetvédelmi termékdíj bevezetése, emelése
- szeszesital jövedéki adóemelése
- dohányáruk jövedéki adóemelése
- üzemanyagok jövedéki adójának emelése (,,ha kormányra kerülünk, csökkenteni fogjuk az üzemanyagok jövedéki adóját"- Fidesz 2010.)
- bioetanol jövedéki adójának 75%- os emelése
- autógáz jövedéki adójának 100%-os emelése
- munkanélküli járadék 9 hónapról 3 hónapra csökkentése
- rokkantnyugdíjak megnyirbálása
- minimálbér megadóztatása
- gyógyszerkassza megnyirbálása
- szociális segélyek megnyirbálása, befagyasztása
- 184 milliárd elvonás a felsőoktatástól
- egészségügyi járulék emelése
- bírósági eljárásokkal kapcsolatos illetékek drasztikus emelése
- szociális hozzájárulási adó bevezetése
- kötelező kamarai tagság (regisztráció fedőnévvel) 5000 Ft éves tagdíjjal, mely 2013-tól 7000 Ft lett.
- autópálya használat 4 napról 10 napra történő emelése, természetesen áremeléssel
- a magánszemélyek kommunális adója adótárgyanként 12000ft-ról 17000ft-ra emelhető
- banki tranzakciós díj emelése, ,,csekkadó"
- telekommunikációs adó
- 32 ezer fő elbocsátása a közszférából
stb stb. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-17 20:00:50, hétfő
|
| |
| |
A kormány életpálya modellje katonáknak
Hende Csaba az M1 csatornán a honvédség életpálya modelljéről beszélt. Elítélte az elmúlt 20 év 'teljesítményét' a hadsereg lezüllesztésében, de érdekes módon azt kifelejtette, hogy ebből 4 évet a Fidesz ténykedett hasonló módon, valamint azt, hogy a rendszerváltás után Orbán Viktor is nagy támogatója volt a hadsereg lezüllesztésének.
Mi az oka a gondolkodásukban beállt változásnak? Semmi másról nincs szó, mint arról, hogy az elszánt és működő, a nemzeti gondolkodást befolyásoló szervezetek kitartása a nemzetben gondolkodást megerősítette az országban, így hatalmas a társadalmi nyomás a kormányon (legyen az akármilyen kormány). Vagyis a hatalom engedelmeskedik a társadalmi nyomásnak. Mi is végeztünk reprezentatív közvélemény kutatást, és kijelenthetjük, hogy bizony nagy a nyomás a nemzeti-patrióta oldalról.
Ez megköveteli a kormánytól, hogy olyan dolgokkal foglalkozzon, olyan lépéseket tegyen meg, amelyhez eredendően sem akarata, sem felkészültsége nincs. Ezért kellett az alkotmányt eltörölni, és lett helyette egy fércmunka. Ezért kellette a TEK, amely azóta sem tudja igazán, miért is van. Ezért kellett a katonai életpályáról elmélkedni, mert gyakorlatilag nincs is ilyen, a magyar honvédséget teljesen lezüllesztették, valódi ereje a nullával egyenlő, felkészült állománya minimális. A Fidesz kormány sorra hozta a rendvédelmi szervek és azok állománya elleni törvényeket, legyen az nyugdíj kérdés, munkaügy, állomány elvárások, stb.. Az életpálya már nem is életpálya, a jelentkezők ezzel már nem is számolnak, csak minimális elhivatottság működik bennük, a nagyobb részüknek egyszerűen csak egy munkahely, ahol pillanatnyilag el lehet vegetálni biztos állami fizetéssel.
Amit Hende elmondott az életpálya modellről, az a nullával sem egyenlő. Semmi konkrétum, csak ködös célozgatások, ezt-azt szeretnénk, és semmitmondások. Vagyis fogalma sincs mit is akarnak konkrétan, majd valószínűleg valaki megmondja nekik, mit akarjanak. A most zajló folyamatok rávilágítanak, hogy a katonai erő teljes felszámolása elhibázott volt, és újra folyik a kapkodás, aminek a vége egy szokás szerinti újabb fércmunka lesz. De hát az országnak nincs is szüksége valódi eredményekre, csak olyanokra, amiket jó reklámmal el lehet adni a sok birkának, hadd bégessenek egy kis éljen Orbán szólamot.
A magyar rendvédelmi és honvédelmi szerveknek akkor lesz életpálya modellje, ha a jelenlegi hatalmi elit már eltűnt a színről.
Kemény Gábor - Hídfő.net
http://www.hidfo.net/2013/06/17/kormany-eletpalya-modellje-katonaknak |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-17 19:51:30, hétfő
|
| |
| |
2013.06.17. | 18:56
A PSZÁF a devizahiteles perektől félti a bankokat
A bankok ellen indított devizahiteles perek miatt aggódva Szász Károly, a PSZÁF elnöke arra kérte a Kúriát, hogy "a társadalmi hatásokra is ügyeljen, mielőtt a bankok ellen, a devizahitelesek javára ítélne" - írja az Origo.
A PSZÁF elnöke, Szász Károly burkoltan arra kérte a Kúriának írt levelében a bírókat, hogy a bankok ellen indított devizahiteles perekben a pénzintézetek javára ítéljenek. "Itt nem a devizahitelesek megsegítéséről, és nem is a bankok profitjáról van szó, hanem egy potenciális bankpánik lehetőségéről (amely szélsőséges esetben akár államcsődben is végződhet)" - olvasható Szász Károly a Kúria tanácselnökének írt május 31-ei levelében.
Az intelmeket Szász a Kúria által feltett kérdésekre válaszul írta, amelyben tulajdonképpen iránymutatással szolgál az elméletileg független bíróság számára. "Egy vagy kétszázezer devizahiteles jelenlegi gondja, több millió betétes jövőbeli problémájává is eszkalálódhat, ami nyilvánvalóan nem lehet cél" - fejti ki Szász a levélben. Bár közvetlenül nem szólítja fel a bírókat arra, miképpen ítéljenek a szóban forgó perekben, de egyértelműen nyomást gyakorol rájuk azzal, hogy bankrohamokat, államcsődöt emleget a kérdéses perek kapcsán.
"A devizahitel-szerződések valamely általános rendezőelv szerinti visszamenőleges, "sommás" átalakítása vagy semmissé nyilvánítása hatását tekintve nem egyszerűen az ügyfelek beláthatatlan helyzetéről vagy a bankrendszer veszteségeiről szóló kérdés. Az ítéletek nem csak az egyedi hitelezői -adósi jogviszonyokra, hanem közvetetten a magyar bankszektorra, áttételesen a banki betétesek tömegeire, végül a reálgazdaságra is jelentős hatással lehetnek" - olvasható a levélben.
Forrás: portfolio.hu
További részletek: http://komlomedia.hu/hir.php?hir=3343#sthash.IMszLSTO.dpbs#ixzz2WUsp5wfn
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-17 19:41:20, hétfő
|
| |
| |
Római-parti magánvillákat is megvéd az árvíztől Óbuda önkormányzata
Árvíz idején az oda tervezett mobilgát nélkül is számíthatnak az önkormányzat segítségére a Római-part hullámterébe építkező tehetős ingatlantulajdonosok: stábunk az ártérbe épült magánvillák védelmén dolgozó önkénteseket talált a helyszínen....
http://vimeo.com/channels/335554/67911935 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-17 19:34:50, hétfő
|
| |
| |
Volner János: populizmussal párosul a kormány újabb adóemelése.
Minden kormányzati híresztelés ellenére itt az újabb megszorítás. Azért duplázódik a tranzakciós illeték, mert az emberek spóroltak. Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a kormány úgy tesz, minta a multinacionális cégeket és a bankszektort adóztatná, miközben a valódi teherviselők a magyar emberek.
Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese hétfő délutáni sajtótájékoztatóján kijelentette: a kormány az új adóterhekkel nem tesz egyebet, mint fokozza a magyar gazdaság lemaradását, Magyarország régiós leszakadását. Volner szerint a közterhek áthárításának megakadályozásáért a kormány nem tesz semmit sem, a megszorító csomagok, intézkedések pedig mind a lakosság életszínvonalát, mind a gazdasági felemelkedést, a válságból való kilábalás lehetőségének esélyét csökkentik. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-17 18:26:04, hétfő
|
| |
| |
Egy elfelejtett forradalom: hatvan éve tört ki a keletnémet felkelés
2013. június 17., hétfő, 18:06 • Utolsó frissítés: 5 perce
Szerző: Zubor Zalán
Szinte teljesen kitörölték a történelmi emlékezetből az 1953-as németországi felkelést. A pontos részleteket csak most, hatvan évvel később kezdik feltárni. A berlini felkelésként ismertté vált, valójában országos méreteket öltött megmozdulás hatására alig egy nap alatt összeomlott a keletnémet kommunista rendszer, amelyet csak a Vörös Hadsereg beavatkozása mentett meg.
Hatvan évvel ezelőtt tört ki a szovjet keleti blokkon belüli első nagy rendszerellenes mozgalom, a Berlinből kiinduló, majd az egész NDK-ra kiterjedő keletnémet felkelés. Bár a felkelés alig néhány napig tartott, ez alatt csaknem teljesen összeomlottak a keletnémet diktatúra intézményei: a felkelők állami intézményeket, pártirodákat foglaltak el, politikai foglyokat szabadítottak ki, miközben az állami rendőrség csaknem teljesen eltűnt az utcákról, a vezetés pedig szovjet katonai támaszpontokra menekült. A Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) uralmát végül csak a Vörös Hadsereg tudta visszaállítani, több száz fegyvertelen tüntető halála és 16 000 ellenzéki bebörtönzése árán. Az eseményt még az 1956-os magyar forradalomnál is nagyobb hallgatás övezte, és a történészek csak évtizedekkel később tudták feltárni, mi történt 1953. június 16. és július 11. között. Az események megismertetésében segíthet a Terror Háza Múzeumnak az évfordulóra tervezett időszakos kiállítása, amely korabeli német plakátokat mutat be.
Keletről indult
Hasonlóan a harminchat évvel későbbi rendszerváltásokhoz, 1953-ban is a Szovjetunióban zajló reformfolyamatok adták meg a kezdő lökést az eseményekhez. A folyamat Sztálin 1953-as halálával kezdődött, ami után rövid ideig a Lavrentyij Berija, az NKVD főnöke lett a Szovjetunió legbefolyásosabb embere. Berija - aki Nagy Imrének is az egyik fő moszkvai pártfogója volt és nézetei a magyar miniszterelnököt is inspirálták - a titkosszolgálat vezetőjeként jól látta, milyen robbanás-közeli állapotokat idéztek elő mind a sztálini, mind a keleti blokk országaiban hatalomra juttatott szovjetbarát diktatúrák.
Fotó: AFP / DPA
Miután a Hruscsovval, Molotovval és Malenkovval kiegészült új szovjet vezetés nekilátott a megfeszített mértékű iparosítás és a túlzott politikai szigor leállításának, hamarosan hasonló reformok végrehajtását kezdték követelni a keleti blokk országaiban is. 1953. június 2-án Moszkvába hívatták Walter Ulbrichtot, az NDK-s pártfőtitkárt és Otto Grotewohl miniszterelnököt, szemükre vetették az NDK-ban tapasztalható problémákat és azonnali reformokat követeltek. A moszkvai vezetést leginkább a rendkívüli mértékű kivándorlás aggasztotta: az 1953-at megelőző években évente átlagosan 200 ezer fő menekült Nyugat-Németországba (a berlini fal ekkor még nem épült meg). A probléma megoldására a német vezetőktől a termelőszövetkezetek feloszlatását, az erőltetett iparosítás helyett a fogyasztási cikkek termelésének növelését, az ideológiai-törvényi szigor mérséklését is követelték.
Csak a kivándorlás miatt nem tört ki korábban
Az 1949-ben megalapított NDK vezetése a keleti blokkon belül hagyományosan a leginkább vaskalaposnak számított. A szovjetbarát köztársaság kikiáltása után az Otto Grotewohl, majd Ulbricht főtitkár vezette állam nekilátott a sztálini modell németországi megvalósításának, amely a nehézipar fokozott mértékű fejlesztését, a jegyrendszer állandósítását,a mezőgazdaság kollektivizálását és a megbízhatatlannak ítélt emberek, intézmények, köztük az egyházak üldözését is jelentette. Az NDK stratégiai helyzete miatt a programot nagyarányú hadiipari fejlesztéssel is tetézték, ami hamarosan a költségvetés egyötödét felemésztette. A mélypontot az 1952-es pártkongresszuson elfogadott "a szocializmus alapjainak lerakása"- irányelv jelentette, amely a termelési kvóták emelésével és az ideológiai szigor növelésével a pattanásig feszítette a helyzetet.
Az életszínvonal drámai zuhanása és a kemény diktatúra csak azért nem vezetett már ekkor robbanáshoz, mert a kettéosztott Berlinen keresztül az elégedetlenek viszonylag könnyen tudtak Nyugat-Németországba menekülni. A lehetőséget rengetegen ki használták, ami újfajta problémákhoz vezetett: a kivándorlás miatt akkora munkaerőhiány lépett fel, ami a gazdaság összeomlásával fenyegetett.
Sztálin halála és a moszkvai fejmosás után az NSZEP vezetői hajlandóak voltak némi önkritikát gyakorolni. 1953. június 11-én a párt és az NDK minisztertanácsa nyilatkozatban elismerte, hogy az addigi hibás politikájuk miatt szöktek át sokan az NSZK-ba, valamint "könnyítő intézkedések" bevezetését jelentették be, növelték a fejadagokat, engedélyezték egyes kisvállalkozások újranyitását és az NSZK-ba menekülteknek megígérték, visszakaphatják otthagyott birtokaikat, ha visszatérnek az NDK-ba.
Fotó: AFP / DPA
Fellázadtak a sztahanovisták is
A reformok nem igazán tudták enyhíteni a feszültséget: az emberek többségének túl sok sérelmet okozott a rendszer, hogy ezekkel az intézkedésekkel maguk mellé állíthassák, és a pillanatnyi önkritikát sokan gyengeségnek érezték, így további reformokat követeltek. Emellett a reformcsomag alig érintette az ipari munkásokat, hiszen az NSZEP az ipari termelést a szovjet vezetés tanácsa ellenére vonakodott csökkenteni.
A nyílt tiltakozást végül a leginkább hátrányosan érintett munkások kezdték. 1953. június 15-én építőmunkások egy csoportja levélben követelte az egy évvel korábbi normaemelés (ez a munkaidő növekedését és a bér csökkenését jelentette) eltörlését a kormánytól, másnap pedig már közel ezren tüntettek Berlinben a munkások bérének emeléséért. Az tiltakozás különösen kínos volt az állampártnak, hiszen a tüntetésen főként a Kelet-Berlin-i Stalinallee-n, a város főútján dolgozó építőmunkások vettek részt. A sugárút 1949-ben presztizsberuházásnak számított, építését a sztahanovista mozgalom mintájára, megfeszített tempóban végezték, vagyis a hivatalos propaganda szerint a leghűségesebb élmunkások dolgoztak itt.
A Stalinallee-n felvonuló munkások tüntetéséhez egyre többen csatlakoztak, és a béremelésért folyó demonstráció ekkor alakult át rendszerellenes tüntetéssé: a részvevők a "Szabadok akarunk lenni!" és a "Szabad választásokat akarunk!" jelszavakat skandálták, szovjet zászlókat égettek, a kormány lemondását és a két Németország újraegyesítést követelték. Mire a tömeg délután háromkor elért a Minisztériumok Házához, már több ezer fősre duzzadt és a megmozdulás egész éjszaka tartott.
Egy nap alatt összeomlott az rendszer
Ulbricht főtitkár az NSZEP aznapi gyűlésén kijelentette, nem enged a követeléseknek, ,,nyugat-berlini provokátorokat" vádolt a tüntetések megszervezésével, és a párttagokat felszólította, hogy szálljanak szembe a tüntetőkkel. Másnap azonban nem sokaknak akarózott szembeszegülni az egyre eszkalálódó, felkeléssé szélesedő mozgalommal: a berlini eseményekről szóló hírek gyorsan terjedtek, és hamarosan országos méretűvé vált a tiltakozás: 1953 június 17-én az NDK 600 gyárában sztrájkot hirdettek, 650 településen tüntetések törtek ki. A tüntetők hamarosan pártszékházakat foglaltak el, blokád alá vonták a rendőrségeket és a börtönöket, a politikai foglyok szabadon bocsátását követelve.
Bár 17-én délelőtt több embert letartóztattak, a rendszer alig mutatott ellenállást. A rendőrség parancsba kapta, hogy ne próbálja feloszlatni a tömeget, a pártirodák, börtönök alkalmazottjai pedig már a tömegek érkezése előtt elkezdtek elmenekülni. Volt, ahol gyakorlatilag teljesen őrizetlenül hagyták a börtönöket, ahonnan a tüntetők könnyedén ki tudták szabadítani a rabokat. Hamarosan maga Ulbricht is menekülőre fogta, kormányával együtt a berlini szovjet támaszponton keresett menedéket. A diktatúra infrastruktúrája gyakorlatilag egy nap alatt összeomlott.
Fotó: AFP / DPA
Szovjet katonákat is kivégeztek
Komolyabb erőszakra csak két helyen került sor: Berlinben a Minisztériumok házánál a mintegy 60 ezres tömeg összecsapott az épületet védő rendőrökkel, a Brandenburgi kapunál pedig szovjet katonák lőttek rá egy fiatalra, aki letépte a kapura kitűzött vörös zászlót, és megpróbálta kicserélni a fekete-piros-arany német zászlóra. A megmozdulásokat végül csak a Vörös Hadsereg kivezénylésével tudták megfékezni. Délután 1 órakor rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat hirdettek, és Hruscsov utasítására az utcákra vezényelték a szovjet páncélos alakulatokat. Az NDK-ban állomásozó közel félmillió szovjet katona, a Vörös Hadsereg legütőképesebb alakulatai egy-két nap alatt teljesen felszámolták a teljesen fegyvertelen megmozdulásokat. A felkelés leverése olyan gyorsan lezajlott, hogy a nyugati országok és a sajtó alig tudott rá reagálni. Az NDK vezetése sem igyekezett különösebben a megtorlás dokumentálásával, ezért a mai napig nem lehet pontosan tudni, hány áldozata volt a felkelés elfojtásának. A halottak számáról szóló becslések 50 és 250 között mozognak, közel 6-16 000 embert tartóztattak le (a statárium alatt minden, három főnél nagyobb ,,csoportot" elvihettek), és negyedmillióan elmenekültek. A halálos áldozatok között a civilek mellett szovjet katonák is voltak, akiket statáriálisan kivégeztek, mert nem voltak hajlandóak a tömegbe lőni.
Teljes tabu
A felkeléstől ezután az NDK-ban szó szerint soha nem szabad beszélni, sem a sajtóban, sem az iskolában nem lehetett róla hallani, de jó eséllyel került a Stasi (titkosrendőrség) célkeresztjébe az is, aki csak magánbeszélgetés szintjén megemlítette. Érdekesség, hogy a felkelés leverése, ellentétben 56-tal vagy a Prágai Tavasszal, a nyugati országokban sem keltett jelentős hullámokat. Ennek oka részben az, hogy az események rendkívül gyorsan zajlottak le, részben pedig az, hogy a közvéleményben még élt a második világháború emléke, ami Franciaországban, Nagy-Britanniában és Amerikában megnehezítette a németekkel való együttérzést. Bár a nyugati szemlélet szerint az szovjet tömb elnyomott népeinek joguk volt a szabadságra, önrendelkezésre, sokak szerint nem volt egyértelmű, hogy a ,,büntetésből kettészakított" németeket is megilletik-e ezek a jogok.
Egyedül az NSZK-ban keltettek komolyabb visszhangot az események, köszönhetően a keletről érkező menekültáradatnak is. A keletnémet felkelésről emlékezett meg Bertolt Brecht A megoldás című verse is, és a felkelés után nem sokkal június 17-ét ,,a német egység napjává" nevezték ki (1990 óta október 3-a, az újraegyesítés napja az egység ünnepe).
http://hvg.hu/vilag/20130617_Egy_elfelejtett_forradalom_hatvan_eve_tor |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-17 18:15:34, hétfő
|
| |
| |
Radikálisan növelné a kormány a gyermekszámot
Cél, hogy az első gyermek minél hamarabb szülessen meg, s hogy aztán még további kettő kövesse.
Úgy tűnik, rájött a kormány, hogy az egykulcsos szja mégsem csodaszer. Vagyis mégsem volt elég a gyermekszám növeléséhez az egykulcsos adó, mint ahogy azt anno Matolcsy György remélte. Na és valószínűleg a táncos párválasztó program gyümölcsétől sem várják, hogy egy-kettőre beérne. Hétfőn ugyanis az emberierőforrás-miniszter bejelentette, szerinte a családok gyermekvállalását ösztönző radikális kormányzati intézkedésekre lenne szükség.
Balog Zoltán az Országgyűlés ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának hétfői ülésén arról beszélt, hogy hamarosan a kormány elé kerülhet egy ezt célzó ,,demográfiai intézkedéscsomag".
A miniszter utalt arra, hogy a ,,Ratkó-unokákként" emlegetett generáció még éppen szülőképes korban van, ezért lenne szükség a mielőbbi, gyermekvállalást világosan és célzottan segítő kormányzati döntésekre.
Balog Zoltán az említett ,,demográfiai csomagról" csak annyit mondott, hogy azzal az első gyermek mielőbbi vállalását, valamint a harmadik gyermek megszületését kívánnák ösztönözni.
Arról is beszélt, hosszú távon, tehát ciklusokon átívelő családtámogatási rendszer kialakítására lenne szükség.
A miniszter szerint családbarát a kormány
A miniszter a bizottság előtti meghallgatásán a kormány eddigi családbarát intézkedéseit sorolva elmondta, 2011-ben és 2012-ben évente a családi adópolitikának köszönhetően mintegy 180 milliárd forint támogatás maradt mintegy egymillió családnál. Közölte, a gyermekes családoknál a nettó reáljövedelem 6,7 százalékkal nőtt az elmúlt két évben.
Kérdéscunami balról
Balog Zoltánnak a képviselők mintegy száz kérdést tettek fel, a bizottság ülése így nem sokkal a parlamenti ülés előtt fejeződött be. A tárca vezetőjét a képviselők egyebek mellett a szociális szférát érintő béremelési elképzelésekről, a gyerekek nyári étkeztetéséről és a szociális temetésről kérdezték.
A miniszter válaszában a számtalan kérdést feltevő szocialista Varga Lászlónak azt vetette a szemére, ha az MSZP-SZDSZ-kormány nem szórta volna el a pénzt, akkor ma sokkal jobb helyzetben lenne az ország. Azt mondta, a képviselő arra a férjre emlékezteti, aki a kocsmában elissza a kosztpénzt, majd otthon az asztalt veri, mert csak egyfogásos ebédet kap.
Szociális temetés
A szociális temetésről azt mondta, majd a gyakorlat eldönti, hogy a legjobb megoldást találták-e meg, de szerinte az ügyben mindenképpen lépni kell. Jelezte, várják az MSZP - a kormányénál jobb - javaslatait. Szavai szerint erkölcstelen az a helyzet, ahogy ma a temetéseknél ,,lehúzzák a magyar családokat", ez pedig nem pártpolitikai kérdés.
Elfogadhatatlannak mondta, hogy a végtisztesség a rossz szociális helyzetben lévő embereknek nem adatik meg, mert olyan költségeket terhelnek rájuk, amiket nem tudnak kifizetni. Jelezte azt is, vannak, akiknek ezért a holtteste hónapokig a kórházak hűtőkamrájában marad.
Nyári étkeztetés
A rászoruló gyerekek nyári étkeztetésére vonatkozó LMP-s kérdésre a miniszter azt mondta, bár a központi támogatás összege nem nőtt, mégis több gyermek kaphat enni, mert a szociális programban részt vevő, jobb anyagi helyzetű önkormányzatoktól önerőt kérnek, így összességében emelkedik az étkezetésre fordítható forrás.
A vízgereblyézés a múlté
Balog Zoltán kitért a korábbi kormányzat közmunka-, illetve a jelenlegi kormányzat közfoglalkoztatási programjára is. A miniszter azt mondta, a kettő között a különbség az, hogy ma ,,vízgereblyézés" helyett csak értékteremtő munkát végeznek, valamint az, hogy a dolgozók korábban szociális jellegű juttatást kaptak érte, míg ma már bért. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-17 18:10:18, hétfő
|
| |
| |
Borsod vagy Cigányia?
2013. 06. 17. hétfő. - 10:53
Újabb ,,jó hír": Ózd után Kazincbarcika került a cigányosítók célkeresztjébe. Egy új, 200 milliós projekt kezdődik, mely által fel akarják számolni a putrik egy részét, és a cigányokat betelepítik a városi panelokba lépcsőházanként két családdal. Az alpolgármester egyelőre tagad, és hírzárlat van az ügyben. A megyében már gyanusan sok ,,projekt" indul be az elcigányosításra, az etnikai arányok még erőszakosabb és még gyorsabb megváltoztatására.
Kovács Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár azt nyilatkozta, hogy ,,Azok, akik a Cigánysátor ellen mennek és uszítanak, nem is tudják, mit beszélnek. Egy téves koncepciót, illetve hazugságokat terjesztenek magáról az elképzelésről, és ennek alapján próbálják támadni azt a reményt, illetve azokat a lehetőségeket, amelyeket ezek a beruházások jelentenek." Igen ám, de akkor miért nem árulják el, hogy mi is az valójában? Ugyanis csak a ködösítés megy, senki nem hajlandó elárulni, hogy pontosan mi is takar a projekt.
Kazincbarcika cigány betelepítéséről szóló hírben talán az a legérdekesebb, amit sok helyi lakos tud, hogy hónapokkal ezelőtt a város központjában lévő Jókai térről az ott lakó számos cigányt kitelepítették közbértartozás miatt. A kitelepített cigányokat Kazincbarcika peremrészére, a herbolyai városrészre költöztették. A cigányok beköltöztetése nagyon hasonlít egyébként Miskolc avasi városrészének elcigányosítására. A helyi lakosok közül pártállástól függetlenül nagyon sokan fel voltak háborodva ezeken a terveken, hiszen attól félnek, ha cigányokat költöztetnek be nagy számban a panellakásokba, akkor hasonló dolgok lesznek, mint a miskolci Avason.
2001-es etnikai térkép, vajon mindet egy helyre koncentrálnák?
Nem hagyhatjuk említés nélkül azt a tényt, ami már egyre több embernek feltünik, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az arra mutató jelek, hogy Borsodot szánt szándékkal sorvasztják le, hiszen új beruházások nem jönnek a megyébe, ellenben ami van, azt vinnék el. A ,,cigánysátor" helyének keresése is gyanúsan ,,fővároskeresés" szagú. Már sokaknak megfordult a fejében Borsodnak Magyarországról való leválasztása. Még a módszerváltás előtt volt egy tervezet, mely egy új államról szólt volna, mely Borsod, Csehszlovákia dél-keleti része és Kárpátalja területéből jött volna létre, és a cigányság hazája lett volna, de a módszerváltás keresztül húzta ezt a tervet. Az 1989-es csereháti cigányautonómia tervezete is erre a sorsra jutott. A XXI. század első évtizedében pedig az ún. nemzeti radikális oldalon jött elő az ötlet, mégpedig Budaházy György fejéből, aki szintén Borsod leszakítását és a cigányok odatelepítését javasolta.
Sokaknak a ,,cigánysátor" miskolci, sárospataki, majd ózdi ,,bepróbálása" eszébe jutatta az ötletet, összevetve azzal, hogy a cigányság számára rengeteg kedvezmény van amúgy is a megyében, a fehér lakosság pedig teljesen el van lehetetlenítve, ezért aki tud, az elköltözik, aki nem tud, azt álmában agyonverik. Megemlíthetjük a ,,Nő az esély" című programot, ahol a jelentkezők képzettséget, és a tanfolyam elvégzése után rögtön munkalehetőséget kapnak szociális- és gyermekjóléti területen, és már a képzés ideje alatt is havonta 53 800 Ft-ot kapnak a résztvevők. Ezzel a jól hangzó programmal csupán egy baj van, mégpedig, hogy csak magukat cigánynak vallók vehetnek részt benne. Aztán Szolnok után Borsodban is ökölvívó akadémiát alapítanának kizárólag cigányok számára, hogy még eredményesebben tudják megölni a magyarokat.
Még megemlíthetjük, hogy a megyében 26%-al nőtt a regisztrált bűncselekmények száma is az elmúlt évben. De ez az átlagolás, melyben az is benne van, hogy a közrend elleni bűncselekmények száma 84%-al nőtt! Ezek az adatok mind jelzik a cigányság felbátorodását és ,,szabadon eresztését" a megyében. Borsodban a helyzet kísértetiesen hasonlít az Apartheid utáni Dél-Afrikára, a borsodi falvakban már hasonló a helyzet, elektromos kerítés és az ágy mellé készített sörétes nélkül már aligha lehet biztonságosan aludni.
A legutóbbi hír pedig, hogy a Miskolci Egyetemet visszaminősítik, és a karok jórészét felszámolják, köztük a bölcsészkart is, mely történelem, politológia és filozófia szakjai gondolkodásra képes embereket képzenének ki, ez ugyanis nincs érdekében a mindenkori hatalomnak. De e mellett egy másik üzenete is van ennek a döntésnek, ugyanis ha Eger súlyát növelik oktatási tekintetben, Miskolcét, és a tanárképzésben régi hagyományokkal rendelkező Sárospatakét pedig felszámolják, akkor világosan látszik, hogy Miskolc szerepét próbálják az észak-magyarországi régióban csökkenteni. Viszont a ,,cigánysátorral" és egyéb intézkedésekkel a cigányok szemszögéből növelik a régió súlyát. Összegezve: oktatási és egyéb szempontokból fölszámolják a térség szerepét, cigányszemszögből pedig fölértékelik. Nem kell túlzott összeesküvéselmélet-fanatikusnak lenni ahhoz, hogy ez gyanús legyen.
Géresi Tamás - Kitartás.hu
http://kitartas.mozgalom.org/aktualis/borsod-vagy-ciganyia |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-17 17:55:06, hétfő
|
| |
| |
2013. 06. 17.
Kurzusadók ránk kivetve!
Alig két hete még azt ünnepeltük, hogy Magyarország jobban teljesít, a gonosz EU által igazságtalanul ránk lökött béklyót leszedtük magunkról, megszűnt a túlzottdeficit-eljárás. Ma viszont Varga Mihály azt jelentette be, hogy megszorításokra van szükség, hogy megőrizzük az eredményt. Akkor most végett ért a szabadságharcunk, vagy egyszerűen csupán magunkkal vívjuk?
kép forrása:http://balkapeti.tumblr.com/
"Megduplázzák a tranzakciós illetéket, például ATM-s készpénzfelvétel esetében a csekkadóként ismertté vált illeték 0,3-ről 0,6 százalékra, míg a banki tranzakciók (bankszámlák közötti átutalások) esetében 0,2 százalékról 0,3 százalékra emelkedik a sarc. A cégeket terhelő távközlési adó kettőről három forintra emelkedik, az adó felső plafonja pedig 2500 forintról 5000 forintra nő. A kormány 12 százalékról 16 százalékra emeli a bányajáradékot, és 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást vet ki a kamatozó jellegű tőkebefektetésekre."
Mi egyébként elfogadnánk, hogy van szükség bizonyos léptékű adóemelésekre, ha nem látnánk azt, hogy mindeközben a kormány szarba se nézi a szegényeket, megöli az oktatást, és a jóléti államot, zsákutcába tereli a jövőnket. És nem azt látnánk, hogy a kurzus kiadásokra viszont jut pénz. Merthogy a stadionok több száz milliárdból, köztük Orbán Viktor ékszerre a felcsúti stadion megépül. Miközben a Covinuson nincs pénz a liftre, máshol a tanárok fizetésére, Molnár Tamás a kormány kegyeltje kutatóintézetet kap. A trafik nyertesek pedig előbb kapnak munkahelyteremtései támogatást, minthogy kihirdetnék, hogy nyertek.A kormány kegyeltjei jól járnak, mi pedig fizethetjük az újabb és újabb adókat, hiszen ez már a 8. megszorító program 2010 óta.
A stadionépítés focirajongóként például azért húz különösen fel, mert nemrég jelent meg egy kutatás ami szerint tavaly az NB1-es klubok bruttó vesztesége 6 milliárd forint volt, és ha ehhez hozzávesszük a Felcsúti focicsapatnak jutó 2,8 milliárdnyi céges támogatást, amiről nem tudhatjuk ki adta a csapatnak, vagy a Fradinak jutó közel 1 milliárdnyi állami összeget, a pofám leszakad.
Mindeközben tényleg élnek ma Magyarországon emberek 28 ezer forintból, egy hete az árvíz idején nem is egyel lehetett találkozni, és nem kirendelt közmunkásként hanem önkéntesként. Mert, hogy az igazi Magyarország és az igazi összefogás nem a kurzus tanárokból, és a kurzus focistákból áll, hanem a dolgozó, és a kormány politikáját megszenvedő emberekből!
Egyszerűen mértéket nem ismerő az a tendencia amiben a kormány az átlagembereket megszorítja, a legszegényebbeket a nyomorba taszítja, közben pedig a kurzus jólfésült fehérgallérosainak, jövendő strómanjainak teletömi a zsebébe.
http://magyarinfo.blog.hu/2013/06/17/kurzusadok_rank_kivetve |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 24
|
|
|
|
2013. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
558 db bejegyzés |
| e év: |
7437 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 217
- e Hét: 1704
- e Hónap: 12815
- e Év: 166311
|
|
|
Offline
