|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 29
|
|
|
|
|
|
2013-06-26 20:37:55, szerda
|
| |
| |
Patikaállamosítás, Margitsziget, banki sarc - nem pihen a Parlament
2013. 6. 26. 11:30 VG
Egyre tovább távolodik a nyári szünet a parlamenttől: úgy tűnik, a választókörzetek átalakítása miatt még a jövő héten is dolgozniuk kell a képviselőknek. Ezen a héten unortodox módon szerdán és csütörtökön tartanak ülést, mindkettőn számos fontos törvény elfogadásával. Államosították a patikákat, megváltoztak az online szerencsejáték szabályai, elfogadhatják az újabb megszorító csomagot, és az elnöki aggályok ellenére is elvették a Margitszigetet a XIII. kerülettől.
Az állam szerez a gyógyszertárakban tulajdonjogot, ha a patikus nem tudja, vagy nem akarja megvásárolni annak - amúgy kötelezően eladandó - 25., illetve 50 százalékos tulajdonhányadát. Ezzel a zárószavazás előtti módosító indítvánnyal egészült ki az egészségügyi salátatörvény, amelyet ma délután fogadtak el.
A gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonhányadnak 2014. január 1-jéig meg kell haladnia a 25, 2017. január 1-jéig pedig az 50 százalékot.
Az állam a tulajdonosi jogait gyakorló szervet kormányrendeletben jelölné ki, majd három éve lenne arra, hogy pályázat útján valóban gyógyszerészt juttasson tulajdonhoz. A pályázat kiírására és lebonyolítására vonatkozó részletes szabályok megalkotására szintén a kormány kapna felhatalmazást.
A korábban elfogadott szabályozás szerint egy tulajdonosnak csak négy patikája lehet. Az állami cégre azonban - egyelőre úgy tűnik - nem vonatkozik a kitétel.
Szavaztak ma az online szerencsejátékról is. Ehhez a törvényhez az uniós vélemények miatt nyújtott be zárószavazás előtti módosító javaslatot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
A módosítás lényege, hogy sokkal nehezebb lesz a fogadási cégektől behajtani az adót, ugyanis törlik a tervezetből a másodlagos adattároló eszköz magyarországi elhelyezésére vonatkozó kötelező és fakultatív előírást, valamint emiatt a felügyeleti díj kedvezményt is. Szintén uniós hatásra kellett egyértelművé tenni, hogy az adóhatóság teheti 90 napra hozzáférhetetlenné az illegális oldalakat. A törvény egyes részei pedig csak 2014-től lépnének hatályba.
Bevezetnék a személyazonosságot igazoló ellenőrzés új módszerét. Eszerint például a Szerencsejáték Zrt. az ellenőrzés érdekében elektronikus úton megkereshetné a személyiadat- és lakcímnyilvántartást. Ha a játékos adatait (családi és utónév, lakcím, állampolgárság, azonosító okmány típusa, száma, születési hely és idő) ez nem erősíti meg, akkor elvileg a játékos nem regisztrálhat az oldalon.
Sok vita után döntöttek ma az oktatási törvény átalakításáról is. Az iskolaigazgatók néhány, korábban elvett jogukat visszakapják - a bérgazdálkodás, a kinevezés és a jogviszony megszüntetése kivételével ők gyakorolhatják a munkáltatói jogokat.
Módosították az egyházügyi törvényt is, nagyrészt figyelmen kívül hagyva az Alkotmánybíróság aggályait. Azt változatlanul a parlament dönthetné el, mely közösség lehet elismert egyház.
Szavaztak a negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatos jogszabályváltozásokról - az indítvány legnagyobb részben csupán jogtechnikai pontosításokat tartalmaz, különösen miután EU-s nyomásra kikerült a szövegből az, hogy az Országos Bírói Hivatal elnöke pereket helyezhessen át a bíróságok. Egy utolsó pillanatos módosító rendeletalkotási jogot ad a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság alelnökének, nyilvánvalóan azért, mert Szalai Annamária halála óta még mindig nem sikerült új elnököt találni.
Végül szavaztak a Margitszigetről is: hiába jelezte Áder János , hogy aggályos úgy elvenni a szigetet a XIII. kerülettől, hogy az ottani lakcímmel bírókat nem kérdezték meg, a lényegében változatlan szövegű törvényt újra elfogadhatják ma.
Holnap döntenek az újabb megszorító csomagról. Egy zárószavazás előtti módosító indítványból kiderül: kormány lemondott arról, hogy 7 százalékos adót vessen ki a bankokra amiatt, hogy az állam átvette az önkormányzatok adósságát. Ugyanakkor több tranzakciós illetéket kell befizetniük.
Vagyonelkobzással fenyeget a Jobbik
Napirend előtt Pálffy István (KDNP) a családok helyzetének javítását szolgáló javaslataikról számolt be. A családi csődvédelem vagy a családi adókedvezmény kiterjesztése mintegy negyedmillió családon segít - mondta. A szegények és a nagycsaládosok azonban nem tudták kihasználni az adókedvezményt, ezért a KDNP azt javasolta, hogy azt a járulékokra is terjesszék ki.
Németh Szilárd (Fidesz) "rezsicsökkentés-ellenes koalíció" megalakulásáról beszélt, hozzátéve: ugyanazok alkudoznak most a baloldalon, akik egyszer már tönkretették az országot. Bírálta, hogy a korábbi kormányok alatt a multiknak nem kellett áldozatokat hozniuk, "extra profitjuk árát a magyar emberek fizették meg".
Lukács Zoltán (MSZP) szerint továbbra sem tudható, igazak-e Ángyán József kijelentései, miszerint a kormány tagjainak jelentős részét "maffiacsaládok" delegálják. A trafikmutyi hátterét egy ország szeretné megtudni, "önök ebben is titokzatoskodnak" - fogalmazott. Szerinte nem volt tisztességes és korrekt eljárás a koncessziós jogok kiosztása, és bírálta, hogy továbbra sem hoznak nyilvánosságra semmilyen információt a pályázatokkal kapcsolatban. A győztes pályázatokat elkezdték visszaküldeni, hogy eltüntethessék a dokumentumokat - mondta.
Vona Gábor (Jobbik) szerint a kormánypártok szembe mentek saját választási ígéretükkel és a választók érdekével a földtörvény elfogadásával, ami botrány. Úgy értékelte, hogy a jogszabály sem a nagybirtok létrejöttét, sem a külföldiek földszerzését nem akadályozza meg.
A ribillió még csak most kezdődik - jelentette ki, és azt mondta: a hazaárulás a Jobbik hatalomra kerülése esetén teljes vagyonelkobzással fog járni.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-26 20:34:26, szerda
|
| |
| |
Olajszőkítés újratöltve? vagy...
"Csak egy újabb Fidesz-mutyi"
2013.06.26. 13:01 MTI - STOP
Az MSZP szerint az üzemanyagok új jelölési rendszere nem más, csak egy újabb "Fidesz-mutyi" - jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Kovács Tibor.
A szocialista politikus emlékeztetett rá: többszöri kérdésére sem kapott választ a szakminisztériumtól arra, hogy mi indokolja az új jelölési rendszer bevezetését. Kiemelte azt is, hogy szinte semmilyen részletet nem lehet tudni az elvileg október 1-től életbe lépő új rendszerről, mindössze annyi ismert, hogy a jövőben egy speciális folyadékkal jelölik majd meg az üzemanyagokat a visszaélések csökkentése érdekében.
Kovács Tibor szerint az üzemanyagok jelölése "15-20 milliárd forintos üzlet", hiszen 4,5 milliárd liter üzemanyagot forgalmaznak Magyarországon, így a jelölő anyag literenkénti 4-5 forintos ára esetén is komoly bevételt jelenthet az anyagot forgalmazó cégnek.
Az MSZP-s politikus felhívta arra is a figyelmet, hogy a jelölőrendszer bevezetésével októbertől várhatóan a folyadék literenkénti árával drágulnak az üzemanyagok is.
Kovács Tibor ismertette: a törvény felhatalmazta a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséget (MSZKSZ) az új rendszer bevezetésének lebonyolítására, amely ki is írt egy pályázatot. A megbízást a Femgas Kft. nyerte el, amely Kovács Tibor szerint Nyerges Zsolthoz és Simicska Lajoshoz is köthető, vagyis az új jelölőrendszer egy újabb "Fidesz-mutyi". |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-26 20:33:40, szerda
|
| |
| |
Kásler: Polt Pétert és Csányi Jánost törvényszék elé kell állítani!
2013/06/26 HungáriaTv - Nemzeti InternetFigyelő
A devizahitelesek tegnapi demonstrációján a rendőrség hozta 2006-os formáját. Egyre inkább az az érzésünk, hogy 2006-ban Orbánék nem véletlenül nem léptek fel saját szavazóik védelmében az Astoriánál történtek miatt.
Egyre inkább úgy véljük, Orbánnak és társainak is ugyanolyan fontosak a megbízható, az embertelen parancsokat is gátlástalanul teljesítő rendőri vezetők, mint amilyen fontosak voltak a szocialistáknak. Ezért is nem lettek elszámoltatva és megbüntetve azok a rendőrségi emberek, akik felelősek a 2006 őszén történtek miatt, mert akkor esetleg a hatalom iránti elkötelezettségük gyengülhet. Ebben az esetben viszont nem, tudják, bármilyen rendszer jön 2014 után felelősségre-vonástól nem kell tartaniuk.
Az alábbi felvételeket a Hungária Tv-től kaptuk. Ezek jól tükrözik a devizahitelesek világos és egyértelmű céljait és a vonuláson lévők érzelmi állapotát.
KÚRIA HATÁROZAT UTÁN - KÁSLER ÁRPÁD - PÓKA LÁSZLÓ - TATÁR JÓZSEF 2013. 06. 25.
Videó: http://www.youtube.com/watch?v=4buYO825Wm0
A devizahitelesek vonulása és a karhatalmi erők megmozdulása Budapesten 2013. 06. 25.
Videó: http://www.youtube.com/watch?v=ISKmBeUE7to
Kapcsolódó:
MI TÖRTÉNIK Budapesten??? Verik a devizahiteles tüntetőket! Rendőrségi feljelentés! (Frissítve!)
Áthúzza a baloldal számításait az új földtörvény
Hány devizaárfolyama van egy banknak? |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-26 20:18:07, szerda
|
| |
| |
A ZSIDO GYEREK HAZAJON AZ ISKOLABOL MONDJA AZ APJANAK : A TANITO NENI AZT MONDTA " NEM MINDEN A PENZ " !
RA NEZ AZ APJA A GYEREKRE , ES MONDJA UGY IGAZ FIAM !
NEM A PENZ A MINDEN ,HANEM A KAMAT ! :) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-26 20:14:31, szerda
|
| |
| |
Megállíthatatlanul nő a nyomor
Nincs pénz húsra, rezsire, a lakások 70 százaléka energetikai szempontból elavult. Ilyen körülmények között él sok magyar család. Míg néhány évvel ezelőtt inkább a gyermeküket egyedül nevelőket és a munkanélkülieket fenyegette a lecsúszás veszélye, ma a dolgozók sincsenek biztonságban; másfél-kétmillióan lehetnek, akik keresnek, mégsem tudnak megélni. A családok kétharmadának még egyhetes nyaralásra sem telik.
Ma, 19:27
Szakemberek szerint a szegények mégsem számíthatnak segítségre, a kormány döntései ugyanis a gazdagoknak kedveznek.
Közel van az az állapot, amikor lehet választani: éhen halunk vagy agyonlőnek. Ilyen, és ehhez hasonló, elkeseredett hangú hozzászólásokat lehet olvasni különböző internetes oldalalakon. Egyre többen tartanak a munkanélküliségtől és az elszegényedéstől, a lakosság saját pénzügyi helyzetét rosszabbnak ítéli meg most, mint korábban. Ezt a reményvesztett állapotot igazolják a kutatások is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint csaknem 4 millióan élnek létminimum alatt. A Tárki felmérése a szegénységi rátát uniós összehasonlításban vizsgálva azt mutatta ki, hogy míg 2009-ig Magyarországon a szegénység kockázata lényegesen az európai átlag alatt maradt, addig 2012-re a hazai mutatószám elérte az európai átlagot. A szegénység kiterjedtségével párhuzamosan növekedett annak mélysége is, tehát a szegények nemcsak többen lettek az elmúlt időszakban, hanem távolabb is kerültek attól, hogy ebből a helyzetből kikerülhessenek. Míg 2009 és 2012 között néhány társadalmi csoportot, elsősorban a gyermekes- és a sokgyermekes családokat, a fiatalokat, az alacsony iskolázottságúakat, a munkanélkülieket, illetve a roma családokat fenyegette a lecsúszás veszélye, ma a munkából élők sincsenek biztonságban.
Lecsúszhatnak a dolgozók is
Ferge Zsuzsa szociológus korábban lapunknak arról beszélt, másfél-kétmillióan is lehetnek ma Magyarországon azok, akik keresnek, de ebből nem vagy alig tudnak megélni. Annak a pedagógusnak, aki 150 ezer forintot visz haza, és egyedül nevel egy gyereket, a nyomora garantált. De más, akár magasan képzett és sokat dolgozó emberek is hasonló problémákkal küzdenek; egyre kevesebb megrendelést kapnak, fizetetlen számlák halmozódnak az asztalukon, és már egymástól is nehezebb kölcsönkérni. Úgy fogalmazott: a fizetések ugyan eddig sem voltak magasabbak, de az árak mostanában nagyon furcsán nőnek, a reálbérek - főleg az alacsonyabb keresetűeknél - többnyire csökkennek. Közhely a világ sok országában, hogy ha a jövőbe akarok beruházni, akkor a gyerekre, az iskolára, az egészségre és a közlekedésre kell pénzt költeni. Itthon most éppen fordított irányba haladunk.
Krémer Balázs szerint fontos folyamatokat mutatnak a KSH adatai, de ezek a nemzetközi összehasonlítást kevéssé teszik lehetővé. A Szociális Szakmai Szövetség elnöke szerint ennél beszédesebb és összevethetőbb az unióban használatos szegénységi fogalmakat alkalmazó, a szegénységet "jövedelemegyenlőtlenségként vizsgáló" Tárki elemzés. Eszerint 2012-ben a háztartások egy főre jutó nettó jövedelmének átlaga az ország összlakosságára vetítve havi 84 ezer forint volt. Magyarországon a szegénységi küszöb értéke havi 66 ezer forint, ennél kevesebb jövedelemből a teljes népesség 17 százaléka gazdálkodott. Krémer Balázs szerint egyértelmű, hogy 2007 óta folyamatosan emelkedik a szegények száma, de ami még ennél is fontosabb, és amit az említett számok is mutatnak: nő a nyomor. A legmélyebb szegénységben élők számát félmillióra becsülte, de megjegyezte, a reprezentatív minták erősen torzítanak a jövedelmi skálák két végén, így az "alján" is, egyszerűen azért, mert nagy arányban nem lehet őket megtalálni, megkérdezni, így a számukat inkább csak becsülni tudják.
Veszélyben a többgyerekesek
A fogyasztási kiadások meghatározó tétele a lakásfenntartás. A KSH felmérése szerint a háztartások csaknem hatoda nem tudta megfelelően fűteni lakását, aminek oka az alacsony jövedelem. A városokban ez nagyobb problémát jelent, mint a községben élőknél, vélhetően azért, mert a családi házas környezetben sokkal nagyobb mozgástér van a fűtési módok kiválasztásában. Lakbérhátralékot a gyermeküket egyedül nevelő szülők csaknem fele halmozott fel, a közös költséggel 11 százalékuk maradt el. A közüzemidíj-tartozás is jellemző. A lakásfenntartás mellett jelentős kiadást jelentenek az élelmiszerre fordított összegek. 2012-ben a lakosság csaknem harmada nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst fogyasszon. A legszegényebbeknél 72 százalékos ez az arány. A gyermek nélküliek és az egy-, valamint a kétgyermekesek egy-egy harmada van ebben a helyzetben, a 3 és több gyermekes nélkülözők száma viszont kiemelkedő.
A lakosság saját anyagi helyzetét nem csak az alapján minősíti, hogy az alapvető szükségleteit, az étkezést vagy a lakhatást ki tudja-e fizetni, az is fontos szempont számukra, hogy anyagi lehetőségeik lehetővé teszik-e a testi-lelki feltöltődéshez szükséges programokon való részvételt. Tavaly, a megkérdezettek több mint kétharmada nyilatkozott úgy, hogy pénzhiány miatt még egy egyhetes nyaralást sem tud kifizetni. A probléma nemcsak a munkanélkülieket sújtja, a nyaralás költségeit az aktív háztartásokban élők 62 százaléka sem tudta kigazdálkodni. A háztartások többségének megtakarítási nehézségeire utal, hogy egy váratlan, nagyobb összegű kiadást 73 százalékuk nem tud saját erőből megfizetni. A Habitat for Humanity "Magyarország lakhatási jelentése" is hasonló problémákat jelez. Több százezer család lakhatása bizonytalan, míg 2011-ben a háztartási kiadások átlagosan 25,5, addig 2012-ben 27 százalékát fordították erre. 300 ezer lakás félkomfortos vagy komfort nélküli, 200 ezer lakásban nincs vízöblítéses WC. A magyarországi ingatlanok 70 százaléka energetikai szempontból elavult. Lakáshitel tartozások miatt 2012 végéig 13 600 otthon kényszer-értékesítése történt meg. A villamosenergia szolgáltatásból 37 ezer családot, a gázszolgáltatásból több mint 100 ezer családot zártak ki.
A politikának súlyoznia kellene a problémákat, de "erre most nem találunk fogadókészséget" - mondta Krémer Balázs. Szerinte bár a válság növelte az egyenlőtlenséget, de ennek megoldása helyett a kormányzati beavatkozásokkal tovább növelték a bajt. Az egykulcsos adó fent elvonáscsökkentést eredményezett, viszont az adójóváírás kivezetése a minimálbér alatti keresetek eddigi 0 százalékos adóját 16 százalékra emelte. A családtámogatások adórendszerbe terelése azt jelenti, hogy az kap segítséget, akinek jó jövedelme van. A rezsicsökkentés segítség a medencéjét gázzal fűtő családoknak, de aki a lakását csak fával melegíti, annak nem jár semmi. Akinek volt megtakarítása, kiválthatta a kedvezőtlen devizahitelét, aki egyik napról a másikra élt, az nem. Pedig lehetne segíteni - mondta Krémer -, világos és egyértelmű progresszív adópolitikára, és a szegényekhez is eljutó támogatásokra lenne szükség. Kritikus probléma a nyomorban élők megsegítése. A 22 ezer 500 forintos segélyszint felemelése elsődleges lenne, illetve az is, hogy azt egyfajta minimális segélyezésként mindenkinek tegyék elérhetővé. A szegénység enyhítése szempontjából a munkalehetőségek bővítése lenne a meghatározó. De elsősorban az értékteremtő, hasznot hozó munka nyújthat megélhetést, és nem a kimutatható értéket nem teremtő közmunka. A foglalkoztatáspolitika ma egyet jelent a közmunkával, pedig normális esetben ez ügyben a piaccal érintkező és kommunikáló, a munkalehetőségeket az üzleti, piaci szektorban megtalálni segítő támogatásoknak van társadalmi hasznuk.
Hiányzik az összetartás
Zsolt Péter szociológus más oldalról közelítette meg a szegénységet. Szerinte két dologtól függ annak kiteljesedése: az általános gazdasági világhelyzettől, illetve az adott társadalom kohéziójától, attól, hogy az emberek mennyire figyelnek egymásra. A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója úgy fogalmazott: még egy nagyon gazdag nyersanyaglelőhelyekkel rendelkező országban is lehet tömeges szegénység, ha azok, akik pénzhez jutnak, nem igazságosan osztják el a vagyont, nem fektetnek például a kultúrába, az oktatásba, a társadalom "szöveteinek a felélénkítésébe". Vagy azért, mert nem tudják, hogy így kellene tenni, vagy azért, mert önzőek. De ennek ellenkezője is igaz. Ha egy társadalom viszonylag szegény, technikailag alacsony színvonalon élnek az emberek, mégis lehetnek boldogok, ha egymásra számíthatnak, ha intézményeik jól működnek.
Így elsősorban nem a technológiai fejlődés teszi boldoggá az embert, mert ha így lenne, akkor 200-300 évvel ezelőtt mindenki boldogtalan lett volna, ma meg csaknem mindenki boldog. A szegénység megélésének kétféle formája létezik: az egyik, amikor az ember attól érzi magát nyomorultul, hogy többre vágyik, mint amit megengedhetne magának, és ez a relatív érzet akkor alakul ki, ha van összehasonlítási alap. A másik, amikor valóban a létfenntartás van veszélyben. "Mi magyarok többet szenvedünk a relatív depriváció (megfosztottság) miatt" - fogalmazott. Zsolt Péter azonban optimista, a világgazdaság ugyanis túl van egy válságon, a hazai társadalom szövetei pedig nagyobb léptékkel nézve még akkor is valószínűleg fejlődnek, ha sokszor rengeteg visszaesést érzékelni.
A lecsúszás lehetséges okai
- A munkanélküliségi ráta 11 százalékos, az álláskeresés átlagos időtartama 15,7 hónap
- Lecsökkentették az álláskeresési támogatás idejét, 9 hónap helyett 90 napig jár a támogatás
- 98 ezer forintból mindössze 64 ezret kapnak meg a minimálbérért dolgozók
- Bevezették az egykulcsos adót, eltörölték az adójóváírást
- A nyolc órás közmunkáért mindössze 49 ezer forint jár
- A segély maximális összege 22 ezer 500 forint
- Nem emelkedett a családi pótlék összege 2008 óta
A szegénység számokban
- A 17 év alattiak 26, a 18-24 évesek 23 százaléka él szegénységben
- Valamivel jobban élnek az idősek, a 65 év felettiek szegénységi kockázata 8 százalékos
- Akik általános iskolát vagy azt sem végeztek, azok 40 százaléka él szegénységben, míg a diplomásoknak csak 2 százaléka
- A szegénységben élők 34 százaléka roma, ebből következik, hogy a szegények kétharmada nem roma
- Három- és többgyerekes családok 41 százaléka él szegénységben
- A gyereküket egyedül nevelők 30 százaléka szegény
- A családi pótlék és a gyes összege 2008 óta változatlan, így 2012 végéig 20 százalékot veszítettek értékükből
- 60 ezer család él olyan lakásban, ahol egy főre 10 négyzetméternél kevesebb lakóterület jut
Muhari Judit / Népszava
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=657428 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-26 19:30:16, szerda
|
| |
| |
2013. június 25., kedd
BANKRABLÁS
Közismert, hogy a bankárkodás jó üzlet, ezt ismerték fel Henry Morgan utódai is, amikor kalózkodással összerabolt kincsekből bankot alapítottak.
Ennél is jobb üzlet a bankrablás, nem kell ügyfelekkel bíbelődni, betétet gyűjteni, be kell menni a bankba egy irdatlan mordállyal, és a pénztárosnak át kell adni egy bazinagy és mély marhabőr táskát, melybe belefér a páncélterem teljes tartalma, majd a plafonba lőve kiballagni, felpattanni a lovunkra és tovalovagolni a lenyugvó nap felé.
Vannak bankrablások, melyek során még egy-két csinosabb banki alkalmazottat is meg lehet erőszakolni, a pultok magassága - a filmekből legalábbis úgy tűnik - erre a célra van optimalizálva.
De a legeslegjobb üzlet a bankalapítás, mely úgy viszonyul a bankrabláshoz, mint Doberdó a bölcsődei verekedéshez, durva nagyon...
A mi helyiérdekű keresztapáink már végigskálázták a gazdasági bűncselekmények teljes listáját, merthogy abba a helyzetbe sikerült manőverezniük magukat, hogy nekik már katonákra, sőt, még caporegime - kre sincs szükségük.
Az általuk megszállt állam előzékenyen rendelkezésükre bocsátja a szükséges mértékű és kívülnézetből legálisnak tűnő erőszakot, a nép olyan, mint macska a centrifugában, időnként hány, időnként összecsinálja magát, de alapvetően nem is érti, hogy mi is történik vele.
Tulajdonképpen már minden a kezükben van, még az alkoholkereskedelem van hátra, az erdők meg a bankok, de már dolgoznak rajta a fiúk.
A jelenleg működő bankok tönkretétele szisztematikusan folyik, kivéve persze a Főnök bankját - de a tervek már elkészültek arra az esetre, mikor majd ezek kiszenvednek, vagy feladva a harcot anyacégeik kivonulnak az országból.
Nem mai ez a téma, tulajdonképpen azon a napon született meg az elhatározás, mikor Demján úgy vette észre, hogy az ingatlanpiaci lehetőségek szép lassan bedugulnak, és irigykedve nézte Csányit, amint derékig turkál az extraprofitban, melyet a frankhitelek sajátos kezelési módja biztosított neki.
Eltöprengett azon, hogy hogyan is lehetne belenyalakodni a magyar bankrendszerbe, és nem kellett messzire mennie az ötletért.
Valamikor pályája a szövetkezeti mozgalomban indult, így nem voltak ismeretlenek számára a takarékszövetkezetek sem, melyekben azonnal meglátta a Nagy Lehetőséget.
Merthogy bankhálózatot építeni macerás dolog, költséges is, hát, ha akad egy készen, azt le kell nyúlni ízibe!
Sikeresen feltornázta magát a takarékszövetkezetek szövetségének elnöki székébe, a sok kis vidéki szövetkezet még örült is, hogy ilyen befolyásos ember lett a barátjuk, és szerintem sokan még ma sem tudják, hogy tigrist vettek a nyakukba.
Persze ez azért nagy falat, 1600 takarékszövetkezeti fiók egy kézben az ország legnagyobb bankja lesz, tetejébe még kínlódni sem kell vele, az infrastruktúra adott, a szakképzett dolgozók ott ülnek a pultok mögött, a betétesek pénze a trezorban, az üzleti hírnév szolid és kifogástalan, már csak egykupacba kell terelni őket.
Na, ezt a nemes feladatot vállalta fel Keresztapu, aki az új takarékszövetkezetei törvénnyel elrendezte, hogy az állam szerezzen tulajdont a szektorban, mellesleg a takarékszövetkezetek számára kötelezővé tette, hogy legyenek tagjai a frissen létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Integráció Szervezetének, mely tagjai részére azt rendel el, amit akar, azt ír elő, amit akar, és gyakorlatilag oda csoportosítja a tagok pénzét, ahova akarja.
Erre a nemes célra a szervezet részére egymilliárd forintot biztosít, - ez egy közepes lottófőnyeremény, ennek fejében kezébe kaparintja a Takarékbank Zrt. 3,390 milliárd forintja és az 1600 fiók feletti rendelkezési jogot - remek üzlet ez annak, aki meg tudja benne nedvesíteni a csőrét, hogy a maffiózók közkedvelt kifejezésével éljek.
Mint a törvény indoklásából kiderül, a kormány akkora összeget kíván fordítani a szektor átalakítására, amely egy "piaci befektetőnek is megfelelő ellenérték lenne hasonló helyzetben a Magyar Állam által a szektorban szerzett jogok és pozíció ellenértékeként."
Persze.
Ez egy olyan állam, mint tudjuk.
Egy bazinagy bunkósbotot szorongatva kérdezi az érdekeltektől: elég lesz az egymilliárd?
Azt azért már leszögezték, hogy az állam nem örök időkre akar tulajdonrészt szerezni a szektorban.
Az állam - mint kifejtik - a Takarékbankon keresztül ugyan "fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban", amit annak átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére fordít.
Ha ezek a folyamatok "visszafordíthatatlanok" lesznek, az állam értékékesíteni kívánja tulajdonát.
A profik meg már ott lihegnek: Demján és Töröcskei, hónuk alatt bankjaikkal, melyekben - láss csodát - éppen most szerez negyvenkilenc százalékos kisebbségi tulajdonrészt az állam.
Gondolom, majd tőkeemeléssel, merthogy így lehet adni pénzt úgy, hogy ne nagyon lehessen beleszólni a többségi tulajdonos által irányított folyamatokba.
Demján bankjának vezérigazgatója az OTP volt lakossági ügyvezetője, aki még az első Orbán-kormány idején volt a felelőse helyettes államtitkárként a lakáshitelezési programnak.
Töröcskei István, aki az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója, családi érdekeltségként birtokolja bankját, mely tőkeerejét tekintve tán harmada lehet Demján bankjáénak.
Valamilyen érdekes egybeesés folytán mindketten 2010-ben vásárolták be magukat a bankszektorba, és most jött el az ideje, hogy realizálják eddigi befektetéseik hozamát.
Persze ott lesz majd a Vezér is valahol, és aki azt képzeli, hogy saját néven, az téved - nekem Orbán vagyonából annak láthatatlan része kellene...
A két bank majd intézi a kis és középvállalkozások hitelezéseit, a lakossági részt egyelőre a Takarékbank irányításával a fiókok bonyolítják, aztán majd megveszi az egészet Csányi - csak még azt nem tudni milyen minőségében, magánemberként, vagy az OTP elnökeként...
Egy szó, mint száz, elindult a magyar pénzügyi szektor újraosztása, nem lepne meg, ha a devizahitelesek számára kedvező döntés születne, melynek folyományaként néhány külföldi tulajdonú bank tönkremenne, kivonulna a magyar pénzpiacról.
És mi lesz a takarékszövetkezetekkel?
Hát ezek éppen annyira lesznek szövetkezetek, mint amennyire a bankárok önzetlenek - semennyire.
Ezeket a kis helyi bankocskákat a kisemberek hozták létre, az ő betéteik hozamából fejlődtek fel európai színvonalra, és nagyon vigyáztak betéteseik és a szövetkezet pénzére.
Ezt persze majd az új szisztéma irányítói is megígérik, hiszen ez semmibe sem kerül.
A tagság meg majd bólogat, úgysem ért semmit, csak azt, hogy jövőre majd egy százalékkal emelik a kamatot, hadd örüljön a suttyó.
A nép kezéből meg megint kivesznek valamit, ami az övé volt, amit az egyszerű emberek hoztak létre, viszont majd mindenki kap egy Takarékbank Zrt. feliratú sapkát, oszt abban gyűjtheti az adományokat a templomlépcsőn ülve.
Ki van ez szépen találva...
http://www.pupublogja.hu/2013/06/bankrablas.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-26 19:25:29, szerda
|
| |
| |
Sikertelenül próbálja hazacsábítani a fiatalokat a kormány
2013, június 26 - 09:31
Eddig több mint száz fiatal kereste meg a Gyere Haza Karrier Pontot, hogy külföldről való esetleges hazatéréséhez segítséget kérjen - közölte a Gyere Haza Alapítvány.
A közlés szerint a megkeresések elsősorban álláskeresési technikákkal, önéletrajz- és motivációs levél írásával, valamint a hazaköltözéshez és az itthoni újrakezdéshez szorosan kapcsolódó lakhatással, családi kedvezmények igénybevételével voltak kapcsolatosak.
A Gyere Haza Alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy erkölcsi támogatással és karrier-tanácsadással segítse a külföldről hazatérni kívánó, diplomával és nyelvtudással rendelkező fiatalokat. Az alapítvány honlapját 2011 óta több mint 100 ezren keresték meg. A célközönség tagjai ingyenes szolgáltatásként vehetik igénybe a szakmai tanácsadást: a Gyere Haza Karrier Pont, továbbá a Gyere Haza Vállalkozói Ponton keresztül.
A Gyere Haza Alapítvány az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) támogatásával márciusban indította útnak a karrier pontot, amely az ingyenes online tanácsadás mellett személyes találkozón is segítséget kínál a hazatéréshez és az esetleges itthoni elhelyezkedéshez. Az érdeklődők a dolgozzitthon@gyerehaza.org tehetik fel kérdéseiket.
Téglásy Kristóf, az Emmi ifjúságügyi főosztályvezetője a karrier pont indulásakor kiemelte: a kormány támogat minden olyan kezdeményezést, amelynek keretében a fiatalok szeretnének magukért tenni. A kabinet azt szeretné, ha mindenki a szülőföldjén tudna boldogulni, aki pedig elment külföldre tapasztalatot szerezni vagy tanulni, az hazajönne, Magyarországért is dolgozna - tette hozzá.
MTI - alfahir.hu
http://alfahir.hu/sikertelenul_probalja_hazacsabitani_a_fiatalokat_a_kormany |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-26 19:20:37, szerda
|
| |
| |
2013-06-26. 18:30
"Így jobban meg tudjuk védeni az érdekeinket" - Izland nem kér az EU-ból
- Biztos vagyok benne, hogy jobban meg tudjuk védeni az érdekeinket az Európai Unión kívül. Addig nem folytatjuk a csatlakozási tárgyalásokat, amíg népszavazást nem rendezünk - közölte Gunnar Bragi Sveinsson. Az új izlandi külügyminiszter azzal keltett feltűnést, hogy Brüsszelben a tárgyalások felfüggesztését jelentette be a minap.
Gunnar Bragi Sveinsson külügyminiszter
Ezzel a legfelkészültebb tagjelölt táncolt vissza, Stefan Füle bővítési EU-biztos nem is rejtette véka alá a csalódottságát. A közvéleményre hivatkozott Sveinsson is, a felmérések szerint az izlandiak túlnyomó többsége ellenzi az EU-csatlakozást.
- A mostani kormánykoalíció mindkét pártja világossá tette a választási kampányban, hogy nem akarja folytatni a felvételi tárgyalásokat. Meggyőződésünk, hogy Izlandnak nem érdeke belépni az unióba, főként nem most, hogy az EU válságban van - hangsúlyozta a 45 éves miniszter. A jobbközép Függetlenségi Párt és a centrista Haladó Párt egyértelmű többséget szerzett az áprilisi választásokon, leváltva ezzel a baloldali koalíciót, amely 2009-ben adta be a csatlakozási kérelmet.
Azok az érvek sem hatották meg a reykjavíki kormányt, hogy a jelentkezésre a pénzügyi válság vette rá Izlandot, amely ráébredt, hogy az EU ,,védőernyője" alatt kevésbé lenne sebezhető.
- Az izlandi gazdaság azóta talpra állt, beindult a növekedés, ellentétben sok EU-tagállammal. Az, hogy önálló valutánk van, csak segített kimászni a recesszióból - vélekedett Gunnar Bragi Sveinsson. Az uniós tagság melletti fő érv az euróövezeti csatlakozás volt, ám az eurózóna súlyos válságával ez is értelmét vesztette.
Több szempontból is külön áll Izland Európától: a kontinenstől egy óceán választja el, sajátos a szigetország gazdasága is, amely a természeti erőforrásokra épül. Nemcsak az óriási halmennyiség nyújt biztos megélhetést, de a föld alatt megbúvó, kiapadhatatlan forróvíz-készletek is olcsóbbá teszik az életet. Az izlandiak többsége nehezen tudja elképzelni, mit nyerne az EU-tagsággal.
A halászat éppen ezért a felvételi tárgyalások legkényesebb pontja. - Izland az EGT-megállapodáson keresztül (Európai Gazdasági Térség) már része az unió belső piacának, így a legtöbb területen ugyanazok a szabályok érvényesek nálunk, mint az EU-ban. A halászat és a mezőgazdaság viszont nem részei a megállapodásnak - figyelmeztetett a külügyminiszter. Az izlandi kormányt kimondottan aggasztaná, ha a halászatot a jövőben Brüsszel ellenőrizné, vagyis az unió közös halászati politikája a szigetországban igazi ,,fekete bárány". Sveinsson a sarkvidéki mezőgazdaságot is rendkívül sebezhetőnek nevezte, amely egyáltalán nem illene bele a közös európai agrárpolitikába.
Jól haladt Izland a 2010-ben megkezdett csatlakozási tárgyalásokon: a 35 tárgyalási fejezet kétharmadát megnyitották, egyharmadát már le is zárták. A gyors és zökkenőmentes belépés reménye most szertefoszlott. - Leállítunk minden, a tárgyalással kapcsolatos tevékenységet. Ez arra is lehetőséget nyújt, hogy elemezzük az EU-n belüli legújabb fejleményeket. Értékelést nyújtunk be a parlamentnek, és miután ezt megvitatta, népszavazást írunk ki - vázolta a következő lépéseket a Haladó Párt politikusa. A népszavazásnak egyelőre céldátuma sincs.
(Nol nyomán)
További részletek: http://kuruc.info/r/6/114220/#ixzz2XLNmMCi0
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-26 19:09:24, szerda
|
| |
| |
2013-06-26. 18:46
Izraeli nagykövet lett a kormánypártok vízügyi szakpolitikusa - a földünk után ez lehet a következő árucikk
Kepli Lajos írása:
Kepli Lajos
Mindnyájan tudjuk, hogy az Anyaföld és az ivóvíz a két utolsó kincsünk, amivel hazánk ma még rendelkezik. Európai szinten mindkettő tekintetében nagyhatalom lehetnénk, amennyiben adottságainkkal nemzetünk javára élnénk. Ezzel szemben a kétharmados parlamenti többség pénteken olyan földtörvényt igyekezett (heves tiltakozásunk közepette) keresztülvinni a Parlamenten, amely nem képes megakadályozni a nagybirtokok kialakulását és a termőföld külföldiek kezére jutását sem. Bár a Jobbik frakciója közjogilag és erkölcsileg és érvénytelennek és elfogadhatatlannak tekinti a jogszabályt, ez gyaníthatóan nem fogja visszatartani a Fidesz által delegált köztársasági elnököt annak szentesítésétől.
Az, hogy a Fidesz-KDNP-kormány a föld és víz kérdésében (is) szembemegy választási ígéretével, már akkor bizonyossá vált számunkra, amikor 2011-ben, az új alaptörvény elfogadásakor a Jobbiknak a termőföld és ivóvízbázisaink alkotmányos védelmére tett kezdeményezését név szerinti szavazáson utasították el. A termőföld ügyében ez a mostani törvény végleg rávilágított a kormány valódi szándékára, az Anyaföld és ezáltal az ország bel- és külföldi oligarcháknak történő kiárusítására. Ne legyenek azonban illúzióink a vízzel kapcsolatban sem. Az Orbán-kabinet következő nagy dobása várhatóan a vízbázisok feletti rendelkezési jog újraszabályozása lehet. Erre számos jel utal, én most csak egyet emelnék ki, rávilágítva bizonyos összefüggésekre. A következtetések levonását az olvasóra hagyom.
Szilvan Salom
2013 májusában a Budapesten megrendezett Zsidó Világkongresszuson vendégeskedett Szilvan Salom izraeli energia- és vízügyi miniszter, aki kormányzati körökből származó információk szerint magyar kormánytagokkal is tárgyalásokat folytatott vízügyi kérdésekről. Erről tudakozódtam neki írt nyílt levelemben, valamint a vidékfejlesztési tárcánál is. Értesüléseimet a mai napig egyik helyről sem cáfolták meg. Ugyanebben az időben döntött a kormány egy a mai napon nyilvánosságra hozott személyi kérdésben is, mégpedig Nagy Andor KDNP-s országgyűlési képviselő izraeli nagykövetté történő kinevezéséről.
A két dolognak látszólag semmi köze egymáshoz, ha azonban azt is hozzátesszük, hogy a kormánypártok vízügyekkel foglalkozó szakpolitikusáról van szó, aki az utóbbi években valamennyi vízügyi világfórumon részt vett hazánk képviseletében, valamint társelnöke a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és az Akadémia közös víz munkabizottságának, melynek feladata a víz stratégiai szerepének biztosítása és jó minőségének megőrzése, már kezd összeállni a kép. Végül a teljesség kedvéért azt is tudnunk kell, hogy Nagy Andor volt az, aki szükségét látta annak, hogy 2011-ben sajtótájékoztató keretében fejtse ki: nem szabad a Jobbik kezdeményezését elfogadni, nincs szükség arra, hogy a termőföld és a víz magyar tulajdonban tartását az Alaptörvénybe emeléssel garantáljuk. Nem is tették. Ő lesz tehát Magyarország új nagykövete Tel Aviv (vagy még találóbban: Jaffa) városában.
Mielőtt összeesküvés-elméletek gyártásával vádolna bárki, a következtetések levonását önökre bízom. Én csupán tényeket sorakoztattam fel egymás mögé. Beszédes tényeket.
Ha mégis úgy lesz, akkor ribillió lesz. Nem adjuk földünket és vizünket. Senkinek.
(A szerző a Jobbik országgyűlési képviselője, szakpolitikusa.)
(Kuruc.info)
További részletek: http://kuruc.info/r/6/114221/#ixzz2XLKvt9sB
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-26 18:48:27, szerda
|
| |
| |
Minden hétre jut egy mutyi
2013. június 25., kedd 19:23
A trafik-, a föld- és a gyümölcsmutyi után itt a patikamutyi. Hiába, nem telhet el hét a NER-ben egy jóféle mutyi nélkül. Miután a cigiárusítást, a földvásárlást és az iskolagyümölcs programot sikerült kiosztani a haveroknak, most a patikák vannak soron. Jó üzlet ez is, kétségtelen.
Holnap tárgyalja az Országgyűlés azt a módosító javaslatot, amely alapján, ha a gyógyszerész nem jelentkezik a korábban meghatározott tulajdonrészért, az államnak elővásárlási joga van a nem szakirányú végzettségű tulajdonosokkal szemben. A javaslat értelmében, a miniszter később rendeletben állapíthatná meg, mihez kezdjen a kormány az így megvásárolt tulajdonrésszel.
patika.jpg
2012 augusztusában lehetett először hallani azokról a kormányzati tervekről, amelyek szerint 2014-ig minden magyarországi patikában többségi tulajdonosokká válnának az ott dolgozó gyógyszerészek. Szakmai körökben az ötletet óriási felháborodás követte. Ugyanis a hozzáértők szerint, a kötelező üzletrész-vásárlások nem szolgálják sem a patikusok, sem a tulajdonosok, sem a betegek érdekeit. Arról nem beszélve, hogy nincsenek meg a pénzügyi források egy ilyen intézkedés megvalósításához.
Mint általában, a kritikai hangokat a döntéshozók gyorsan elengedték a fülük mellett. Így az új szabályozás arra kényszeríti a patikák, patikaláncok nem gyógyszerész végzettségű tulajdonosait, hogy vagy zárják be üzletüket, vagy adják el többségi tulajdonukat az ott dolgozó gyógyszerészeknek. 2014-től ugyanis a patikák csak úgy működhetnek, ha a tulajdonrész 25, 2017-től pedig 50 százaléka gyógyszerész kezében van.
Mivel a gyógyszerészek zöme nem tudja/nem akarja megvásárolni az üzletet (óriási csúszással ugyan, de elkészült egy hitelprogram, illetve egy tőkebefektetési konstrukció, de egyik sem sikeres), kormányunk gondoskodik arról is, hogy az ekképpen ,,parlagon heverő" patikák a megfelelő kezekbe kerüljenek.
Az EMMI zárószavazás előtti módosító indítványa ugyanis azt mondja ki, hogy ha a gyógyszerész nem jelentkezik a korábban meghatározott tulajdonrészért, az államnak elővásárlási joga van a nem szakirányú végzettségű tulajdonosokkal szemben. A javaslat értelmében, a miniszter később rendeletben állapíthatná meg, mit kezd a kormány az így megvásárolt tulajdonrésszel.
Értsd: majd kormányzati szinten eldöntik, hogy melyik havernak osztanak patikát. Teljesen úgy megy ez kérem, mint a cigi vagy a föld esetében. Hányinger.
No persze, két okból is érdemes a patikát a haverok kezére játszani. Egyfelől ez bizony igen jó üzlet. Még úgy is, hogy a forgalom a gazdasági válság óta - itthon és az egész világon - folyamatosan csökken. Ráadásul Magyarországon a kormány rendszeresen szűkíti a nagykereskedők árrését, miközben a patikákét emeli. Így az utóbbiak egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az elérhető haszonból. Az új szabályozás ezt a gyakorlatot teszi teljessé, úgy, hogy egyszerűen elveszi a tulajdont a jogos tulajdonosától, és odaadja valaki másnak. Mondanunk sem kell, hogy ez bizony a magántulajdonhoz való jog sérelmét is jelentheti.
Másfelől a patika kiváló találkozóhelynek számít, oda szinte mindenki kénytelen időről-időre betérni. Nem véletlen, hogy Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár néhány hete így fogalmazott: ,,egy évben hatvanmillió találkozás zajlik a patikákban betegek és gyógyszerészek között, így hatvanmillió esélyünk van arra, hogy valamilyen népegészségügyi üzenetet továbbítsunk a lakosságnak".
Népegészségügyi üzenetet. Ühüm.
http://egyenlito.blog.hu/2013/06/25/minden_hetre_jut_egy_mutyi |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 29
|
|
|
|
2013. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
558 db bejegyzés |
| e év: |
7437 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 471
- e Hét: 6223
- e Hónap: 9968
- e Év: 163464
|
|
|
Offline
