Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Cote d'Azur - Rothschild Villa
  2013-06-04 23:03:32, kedd
 
 




COTE D'AZURr - ROTHSCHILD VILLA


A tengerparton álló fényűző villa Saint Jean Cap Ferrat-ban található. Baroness Ephrussi de Rothschild 1905--1912 között építtette a villát, a reneszánsz, firenzei és velencei paloták mintájára. Az épületet, mely a baronesse kedvenc színében, rózsaszínben pompázik, kilenc gyönyörű kert veszi körül: japán-, francia-, spanyol-, egzotikus és rózsakert található az óriási parkban. A kert vendégeit csodálatos illatok és növényfajok rendkívüli változatossága gyönyörködteti mind a mai napig.

A Francia kert mind méretében, mind a kertben elfoglalt helye miatt a többi kert fölé emelkedik. Az épületből csodálatos látvány tárul a látogató elé: a hosszú kerti tó képe, a Szeretet Temploma és a lépcsős kialakítású vízesés. Nyáron a tavat vizi liliomok és nagy levelű lótuszok borítják kivételes látványt nyújtva. A pázsitot olaszországi reneszánsz stílusban készült nagy vázák és klasszikus agyagedények díszítik. A keleti teraszon katalán szobrok várakoznak békés nyugalommal.
A Spanyol kertben nyáron maszlag, kontyvirág és lonc ontja magából a spanyol kertek hangulatát visszaidéző illatokat. A lépcsők alján, rózsaszín márvány oszlopok által körbevett barlang rejtőzik. A barlang központjában egy delfines szökőkút áll. Ettől a kúttól indul a kerti tó, mely a katalán amforával díszített pergola lábánál ér véget. A pihenést román stílusú kerti padok szolgálják.
A pergolán túl a Villefranche öbölre néző Firenzei kertbe lépünk. A kert középpontjában a patkó alakú lépcsősor áll, ami filodendronokkal, vizi jácintokkal és óriás papiruszokkal beültetett teret határol.

Követve a ciprusokkal határolt firenzei ösvényt a Kőkert található. Itt különböző történelmi időszakokból és a világ különböző tájairól származó műalkotások gyűjteményével találkozunk. Kámforfák és kaliforniai babérfák között találjuk azon alkotások csoportját, melyeket a bárónő nem tudott elhelyezni a villában: boltívek, szökőkutak, domborművek a középkorból és a reneszánsz időszakból, vízköpők, groteszk figurák, kerti törpék.

A Japán kertet 2003-ban állították helyre. A kert japán neve sokatmondó: "Kert, ahol békés nyugalomban élvezheted az alkony simogató hangjait.". A kert körülöleli, magába szippantja a látogatót, minden kis "mozdulatában", minden apró elemében a Zen közeli világ hangulatát árasztja. Egy apró vízfolyáson lépőköveken átkelve jutunk az Egzotikus kertbe, az agávék és óriás kaktuszok birodalmába, mely növények különös látványt nyújtanak hátterükben a kék égbolttal.
A Rózsakert: Beatrice bárónő lelkes gyűjtője volt a rózsáknak, több mint száz félét nevelt ebben a kis kertben, köztük a róla elnevezettet. A kert egyik eldugott sarkában találjuk a hatszögletű alapokon álló kis kápolnát melynek középpontjába egy bájos szobrot láthatunk: egy fiatal mosolygó lányt.

Ne hagyjuk ki a Provanszi kertet a keleti sarokban és a Sevres kertet a teaszobával szemben.

Bill Gates, Carlos Slim, Warren Buffett - őket állítja be a média a világ leggazdagabb embereiként. Valójában azonban néhány amerikai és európai dinasztia kezében összpontosul a pénzügyi és termelői javak legnagyobb része. Ezeknek a családoknak a vagyonát nem dollármilliárdokban határozzák meg, mint Gates vagy Buffett esetében, hanem trilliókban. A több ezermilliárdos összegek összetarhálásával ezek a dinasztiák évtizedek óta a háttérből befolyásolják a világ gazdaságát, politikai és társadalmi folyamatait. A céljuk egyértelmű, meg kell őrizniük és növelniük kell a hatalmukat a háttérből.

Ezek egyike a A Rothschild dinasztia.

A Rothschildok 1815-ben, néhány órával a waterlooi csata után alapozták meg mesés vagyonukat, egy jól szervezett spekulációval. 2012-ben a világ két legbefolyásosabb zsidó családja szövetségre lépett. A Rothschildok tulajdonrészt szereztek az amerikai Rockefellerek cégcsoportjaiban. A globális pénzhatalom két legnagyobb erejének együttműködésével tovább nő a világ leggazdagabb családjainak befolyása az erőforrások elosztása felett, és egyre közelebb kerülünk egy világbirodalom létrejöttéhez.


A világ titkos urai - A Rothschildok
/Nincs a világon még egy ilyen dinasztia, amelynek nevét ennyi legenda és titok övezné, és amely nem királyi származása ellenére akkora hatalomra tett szert, hogy a világ és a történelem eseményeit évszázadokon keresztül befolyásolni tudta. A film a Rothschild család életének piciny szeletét mutatja be, a családtagok, a barátok és a velük kapcsolatban álló fontos személyek - köztük Simon Perez - vallomásain keresztül. Arra azonban nagyon ügyelnek, hogy minél kevesebb információval lássanak el bennünket, mivel erejük épp a diszkrét céltudatosságban rejlett. Igazi titkaikat a Rothschildok máig gondosan őrzik./

Link


A Rothschild-család 10 megdöbbentően sötét titka

Link


A Rothschild szindikátus legfőbb történelmi bűnei

Link


Képgaléria































































PPs
Az ,,Ephrussi de Rothschild villa", melyet ,,Ile-de-France villának" is neveznek, egyike a Côte d'Azur reneszánsz stílusban épített legszebb ...

Link








  
 
0 komment , kategória:  Világjárók  
A Trianoni békeszerződésről
  2013-06-04 20:09:23, kedd
 
 




A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉSRŐL


Magyarország 1920. június 4-én, 93 évvel ezelőtt írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt súlytott és súlyt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül.


A békeszerződésről
A trianoni békeszerződés az I. világháborút Magyarország (mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között lezáró békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a St.Germain-i békeszerződés is rendelkezik.) A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének része.


Az elcsatolt részek és ami megmaradt





A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett korlátozta a magyar hadsereg létszámát (35 000 főben), megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én írták alá a Nagy Trianon-kastélyban (egyes - téves - források szerint a Kis Trinanon-kastélyban), a franciaországi Versailles-ban. A szerződést nem írta alá a szintén az Antanthoz tartozó USA, amely akkor nem lett tagja a Népszövetségnek. Az USA és Magyarország később Washingtonban kötött békét: ez a Népszövetségre vonatkozó cikkelyek kivételével szó szerint megegyezett a trianonival.

A magyar delegációt a tárgyalásokon gróf Apponyi Albert vezette. Szigorú értelemben vett tárgyalás nem folyt, az Antant képviselői fogadták a magyar küldöttséget, és egyszerűen közölték vele a feltételeket. Ezután átvették a magyar álláspontot tartalmazó dokumentumokat, majd pár nap múlva - lényegében anélkül, hogy figyelembe vették volna a magyar érveket - közölték a döntést. Az új határokat elvileg a Woodrow Wilson amerikai elnök által megfogalmazott nemzeti elv alapján jelölték ki. Ettől azonban több esetben, stratégiai, gazdasági, közlekedési stb. szempontokra hivatkozva eltértek. Például az összes az új határral párhuzamos út és vasút a határ túloldalára került (főleg katonai okokból). Például az Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti út és vasút, a Csallóköz (a megmaradt, összekötő utak nélküli sugaras szerkezet máig a magyar közlekedés egyik gondja). Így kerültek egybefüggő magyar lakosságú tömbök is a határ túloldalára (Csallóköz a teljes Dél-Felvidékkel, a Partium, Székelyföld, a Délvidék északi része), noha legtöbbször ki lehetett volna jelölni megfelelő határt. A magyar tárgyalási stratégia sem volt kompromisszumkész: a teljes integritást célozta ahelyett, hogy a magyar lakosságú határmenti területek megtartására törekedett volna. Részben ezért is hagyták figyelmen kívül.

A szerződést végül a lényegében erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter írták alá. A szerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe - ez volt az egyetlen magyar törvény, amely fekete keretben jelent meg.


Gróf Apponyi Albert magyar főtárgyaló





Magyarország új határai
Magyarország az alábbi területeket veszítette el:
- Erdély és jelentős területek Magyarország keleti részéből (az ún. Partium, valamint a Bánság keleti része, az Alföld egy része Romániához került;
- A szlovákok, rutének által is lakott északi területek többsége, így a Felvidék, a Csallóköz és Kárpátalja Csehszlovákiához került;
- Délen a Szerémség, Bácska és a Bánság nyugati része, valamint a Muraköz az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (későbbi neve Jugoszlávia) része lett;
- Nyugaton egy sáv, a Felsőőrvidék Ausztriához került, ahol később Burgenland néven önálló tartományt hoztak létre az új területekből a már aláírt Saint Germain-i békeszerződés alapján;
- Északon Szepes és Árva megyéből kb. 500 km2 területet Lengyelország kapott meg.

A szerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került az 1102 óta a magyar korona fennhatósága alá tartozó Horvátország is. Fiume (mai neve Rijeka) városa is a magyar korona része volt, de rövid önállóság után Isztriával és Zárával együtt Olaszországhoz került, majd 1947-ben Jugoszláviához csatolták.

A békeszerződés eredményeképpen a Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát (az ország területe 282 000 km2-ről 93 000 km2-re csökkent).

Demográfiai következmények
A Magyar Királyság lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra esett vissza. 1910-ben a Magyar Királyságban élő magyar népesség az össznépesség kb. 48,1%-át tette ki. Noha az elcsatolt területeken élők többsége nem volt magyar nemzetiségű, a békeszerződés során az országhatárok megvonása még nagyjából sem követte a nyelvi vagy nemzetiségi határokat. Sok esetben egységes tömbben élő magyar lakosságú területeket is elcsatoltak. Mintegy 3,3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain, azaz magyarok kerültek szülőföldjükön kisebbségbe. A magyar nemzetiségűek lélekszáma az elcsatolt területeken az 1910-es népszámlálás alapján:

- Felvidéken (ma Szlovákia): 884 000 fő, a helyi lakosság 30%-a
- Erdélyben (ma Románia): 1 662 000 - 32%
- A Vajdaságban (ma Szerbia): 420 000 - 28%
- Kárpátalján (ma Ukrajna): 183 000 - 30%
- Horvátországban: 121 000 - 3,5%
- Muravidéken (ma Szlovénia): 20 800 - 1,6%
- Felsőőrvidéken (Burgenland) (ma Ausztria): 26 200 - 9%

A békeszerződés után a magyar népesség aránya a népmozgás miatt általában csökkent, de az elcsatolt területeken ma is nagy számban élnek magyarok.


Az Osztrák-Magyar monarchia nemzetiségi térképe 1910-ből





Egyéb hatások
Ami a gazdaságot illeti, a korábbi Magyar Királyságból a termőföld 61,4%-a, a faállomány 88%-a, a vasúthálózat 62,2%-a, a kiépített utak 64,5%-a, a nyersvas 83,1%-a, az ipartelepek 55,7%-a, a hitel- és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába. Romániának és Jugoszláviának részt kellett vállalnia Magyarország anyagi tartozásainak rendezésében a fennhatóságuk alá került területek miatt. A további intézkedések közé tartozott, hogy nem épülhet Magyarországon vasút egynél több sínpárral. Magyarország azokról az Európán kívüli területi előjogokról is lemondott, amelyek a korábbi Osztrák-Magyar Monarchia területéhez tartoztak. Az elcsatolt területeken az új rezsimek megbízhatatlannak tartották a korábbi, többnyire magyar nemzetiségű értelmiségi, hivatalnoki réteget, és sokukat elbocsátották. Nagy részük az 1920-as években Magyarországra települt át, ahol komoly nélkülözések után is csak részben találtak munkát. Mindez belpolitikai feszültségeket keltett, felerősítette a magyarországi antiszemitizmust.

A trianoni békeszerződés utóélete
A magyar külpolitikát a II. világháború végéig egyértelműen a határrevíziós törekvéseknek rendelték alá, ezekben a "mindent vissza" hívei többségben voltak a kompromisszumra is hajlandókhoz (pl. a székely-magyar korridort követelőkhöz) képest. A fegyverkezési és egyéb korlátozásokat 1937-ben felmondta a magyar kormány, lényegében visszhang nélkül.

Az elveszített területek egy részét a II. világháború előtt és alatt a Bécsi döntésekkel (1938 és 1940), illetve német szövetségben fegyveres akciókkal az ország visszaszerezte. Az I. Bécsi döntéssel a Felvidék és Kárpátalja déli - többségében magyarlakta - részét, Csehszlovákia német elfoglalásakor Kárpátalját, a II. Bécsi döntéssel Észak-Erdélyt, Jugoszlávia német lerohanását követően pedig Muraközt, Dél-Baranyát és Bácskát kapta vissza az ország.

Az 1947-es Párizsi békeszerződés visszaállította az 1937-es határokat, de katonai okokból három Pozsonnyal szemben lévő falu, Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún, az ún. Pozsonyi hídfő átkerült Csehszlovákiához (hivatalosan azért, hogy Pozsony további fejlődéséhez, növekedéséhez elég terület legyen a Duna déli oldalán). (Ez tette később lehetővé a Bős-nagymarosi vízlépcsőnél a Duna egyoldalú szlovák elterelését.)

Azóta Magyarország területe - apróbb kölcsönös területi kiigazításoktól eltekintve - nem változott, nagysága hivatalosan 93.030 km2.

A II. világháború után Magyarországot leigázott országnak tekintették, elsősorban a Szovjetunió részéről volt ez a hivatalos álláspont. Ennek értelmében Magyarország számára egészen 1989-ig előírták, hogy nem építhet széles utakat, mert azon a hadsereg fel tud vonulni. A szomszédos országokból kitoloncolták a II. világháború alatt újonnan letelepült magyarokat. Ezzel azonban nem elégedtek meg a környező országok vezetői, és keményen bosszút álltak a magyarajkú őslakosokon. Az egyik ilyen cselekmény Csehszlovákiában a Beneš-dekrétumokból ismert kollektív bűnösség elve volt, mely a magyar mellett a német kisebbséget érintette a legrosszabbul.

http://www.doksi.hu


Link


Trianoni békeszerződés

Link


TRIANON GYÁSZOS NAPJÁRA EMLÉKEZZÜNK! 2013 MIHI
1. Levél - Költő: Karinthy Frigyes - Előadó: Takács Bence
2. Így történt (részlet) Dr. Padányi Mihály írása - Előadó: Mészáros Sándor (sunyó)
3. Tóth Árpád: Szent nyomorék, riadj! - Előadó: Csurka László
4. Trianon - Szkítia zenekar
5. Szolnoki Szigligeti Színház előadásából - Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus (részlet) - Előadó: Balázs Péter Székely Himnusz - Előadó: Bor Panka Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország - Előadó: Kertész Marcella és Gál Laura

Link


FELTÁMADÁSRA VÁRVA ! TRIANON /Hagyaték /

Link










Dupla nemzeti tragédia történt ezen a junius 4-i napon: 1920-ban és 1961-ben


1920:

Elment orosz, török, Trianon sem örök!






1961

Született június 4-én






  
 
0 komment , kategória:  Történelem  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2013.05 2013. Június 2013.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 22 db bejegyzés
e év: 343 db bejegyzés
Összes: 4840 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2324
  • e Hét: 13402
  • e Hónap: 35890
  • e Év: 213765
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.