|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
|
|
2013-06-09 21:43:09, vasárnap
|
| |
| |
Csukás István
Nyári szerenád
A növő búza tejes szára egyengeti derekát,
árnyékában tücsök hűsöl, kérkedik a szarkaláb,
csipkézett virágját nyújtja - tán a könnyű égre fel!
Pipacs lobban s ráfonódik szelíden a kutyatej.
Apró világ, gyorsabb ritmus, itt a földhöz közelebb -
végigdőlök, fonjatok át, elpihenek köztetek,
s nevetek, amíg riadva tücsök pattan, menekül,
s meg-megborzongok: az ingem átizzadt hátamra hül.
Fonjatok át, gondra hajszolt lelkem már békét kíván,
s élni úgy, mint pipacs, tücsök, s a könnyelmű bonviván
frakkos szöcske - ó, felejtett, elveszített szép idill!
Apró táncok, csipkék, lángok, és a giz-gazok cirill-
betűs rajza, eltékozolt, tiszta emberi derű!
Csillagnéző életünkben bonyolult az egyszerű,
és az álom, ó, az álom, szigorúbb lett s mint a fagy,
illesztget már vágyaimra hűvös üveglapokat.
Ember vagyok, emberarcom álmaimmal glóriás,
fel kell állnom közületek - ügyefogyott óriás!
A növő búza tejes szára egyengesse derekát,
hűsöljön az apró tücsök, kérkedjen a szarkaláb,
csipkézett virágját nyújtja nyári könnyű égre fel,
pipacs lobban s ráfonódik szelíden a kutyatej.
Csukás István
Őszi ének
Forróságok, lobbanások után szelíd
mámorral hozza kincsét
a kifáradt ősz. Hallod érveréseit,
a monoton ritmust? Ne még! ...
- kiáltanád és borzongsz s fogod hűlő kezeit,
nézed üveges, tört szemét:
hunyorgat rád, mutatja gyűlő éveid.
S mert mást nem tudsz nézni, önmagadba mélyedsz,
zubog a vér, kicsap: élet és enyészet!
E kettős képletű sors kísér, míg élek!
Kettős tükörben vibrál
életem, minden moccanásom s cserélnek
forró kézzel a lét s a halál.
És megyek, nem gondolnék rá, de a lélek
beleszédül néha, mint ki áll
fortyogó mélység fölött, se földön, se égen -
És összegomolyog szívemben múlt s jövő,
s kijózanít ólmos ömlő őszi eső.
Tisztán élni magamért s az életért!
A hemzsegő s összekoccanó
kusza vágyakért, e széthulló őszi tájért!
Felelősség, amely a szót
kikényszeríti s leláncol, ha futni vágynék!
Az egymásra halmozódó
életekben lenni biztos ész, irányzék!
Így állok a világ kereszttüzében: mérnek!
Nyugtass meg táj, ó, emberek! Itt ez őszi ének.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Csukás István |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-09 11:42:50, vasárnap
|
| |
| |
Dsida Jenő
Én hívlak élni
Hallgasd meg mit suttog az élet,
élni hív újra meg újra téged.
Ne nézz vissza a sáros útra,
legyen előtted minden tiszta.
Emeld fel fejed, lásd meg a szépet
szemed kékjében égjen a fényed..
Lásd meg végre, hogy szeretnek
még akkor is, ha nevetnek,
hisz mosolyt te csalsz arcukra,
ismerj bennük magadra!
Soha ne bánd, ha fáj,
hisz erőre így találsz.
S mi most bánatot okoz
később nem lesz rá gondod.
Hidd el jól tudom, hogy fáj,
de hinnünk mindig muszáj.
Fogd a kezem, ha úgy érzed,
hogy szívedből kihull az élet.
Ne keresd már, hogy hol tévedtél,
ne sírj azon, mit meg nem tettél.
Gyere velem, én hívlak élni
vérző szívvel is remélni...
Link Look in to my Eyes
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Dsida Jenő |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-09 11:21:03, vasárnap
|
| |
| |
Reviczky Gyula
Én édes elhervadt virágom...
Én édes elhervadt virágom,
Ne búslakodj az elmúláson.
Emlékezzél meg néha rólam,
Megbánás nélkül, álmodóan.
Mint a hogyan mogorva télbe'
Gondolsz május szelíd egére
S lelkeden kéjes némasággal
Tavasz fuvalma rezdül által;
Mint ahogyan bús éjszakákon,
Ha szempillád' kerüli álom,
Beragyog szíved éjjelébe
Sugaras üdvöd tiszta kékje;
Óh, sírjuk vissza! Égi hittel
Nézzünk a vesztett múltra. Hidd el,
Drágább a viruló tavasznál
Az a tavasz, mely veszve van már.
Kihűl a föld, az ég sötét lesz:
Szerelem szép ábrándja véges.
De szende fényt derít reája
Emlékezetnek holdvilága.
w
Link Adagio from Spartacus
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Reviczky Gyula |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-09 11:20:17, vasárnap
|
| |
| |
Szentannai Ibolya
Bizalom
A bizalom csak egy szó,
Mit kimondani is nehéz,
A bizalom egy törékeny kincs,
Mi nagyon könnyen odavész.
A bizalom egy hosszú út,
Melyen mi is végig megyünk,
S, hogy nehéz lesz-e járni rajta
Attól is függ, mi mit teszünk.
A bizalom a legnagyobb díj
Mit másoktól kaphatunk,
S bizony e ritka kincsért sokszor
Nagy árat adunk.
A bizalom az egyetlen út
Egy másik ember szívébe,
S csak akkor tudjuk mennyit ér
Ha már mindennek vége.
A bizalom egy fájdalmas érzés
Mert bízni csak szeretve tudunk,
S e szeretetben a legszebb az
Ha a másiktól bizalmat kapunk...
Link Tuch my Soul
Szentannai Ibolya
Itt vagyok.....
Tenéked adom világom,
Bánatom, és örömöm,
Fogadd el kedves barátom!
Hálásan köszönöm!!
Nézd csak! Itt vagyok, elbújtam
Ezekben a sorokban,
Szeretnék benne maradni,
Szívedben egy sarokban.
Ha netán magadba nézeL
Eztán mindig megtalálj,
Szívesen eljövök hozzád,
Szólj csendben, vagy kiabálj!
Ott leszek veled életed
Minden egyes percében,
Megmutatom majd magamat
Álmaidnak tükrében.
Eljövök majd meglásd hozzád
Varázs órák éjjelén,
S együtt rohanunk barátom
A mesékbe Te... meg én! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szentannai Ibolya |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2013. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
29 db bejegyzés |
| e év: |
423 db bejegyzés |
| Összes: |
1346 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 527
- e Hét: 917
- e Hónap: 1176
- e Év: 8783
|
|
|
Offline
